Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-01-10 / 2. szám

Veszprém, 1891. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, jan. 10. ÚJDONSÁGOK. — A D. K. E. javára. Szabó Imre és dr. Matkovich Tivadar országgyű­lési képviselők kezdeményezesére ösz- szehivott értekezlet f. ho 9-én elhatá­rozta, hogy a dunántúli közművelődési egyesület javára f. évi május hava­ban hangversenyrnyel egybekötött bált rendez. — A piaristák ünnepei. Pirotti Maria Pompilius kegyesrendi szerzetes boldoggá avatásának alkalmából fényes egyházi ünnepélyek tartatnak a kegyes­rendiek helybeli templomában f. hó 15., 16. és 17-én. E három napon délelőtti és délutáni isteni tiszteletek fognak tartatni, 16-án, pénteken pedig alkalmi szt. beszéd is. A boldoggá avatottnak ereklyéi a misék után mind a három napon a hívőknek csókra nyujtatnak. — A dunántúli közművelődési egylet alapszabályainak jóváhagyásával eddig azért történt késedelem, mert a mi­nisztérium némi pótlásokat kívánt. A legközelebbi napokban meg fognak küldetni az összes dunántúli hatósá­goknak és egyúttal megindul az egye­sület vezetőinek akcziója. — A megakadt vonat- és posta­közlekedést jelzendőleg, hírlapunk iro­dája ma délelőtt a következő szövegű hírlapi falragaszokat adta ki: Jelentés. A székesfehérvár-kis-czelli vo­nalon, az összes vonatok forgalma, a roppant hóakadályok miatt, biztosan előreláthatólag két napra be­szüntetve lettek. — Ha lehető lesz, a levél-posta Székesfehérvárról Várpalota, Hajmáskér érintésével Veszprémbe fog szállíttatni szánon, hogy Budapestről a hírlapok megérkezhessenek. Ha a szé­kesfejérvári szánkó Veszprémbe érkez- hetik : a levél-pósta-anyag innét Fehér­várra vissza és onnét tovább fog indít­tatni. A mai küldöncz-posták mind ki­maradtak. A nagyvázsonyi posta teg­nap sem tudott már közlekedni. A balatonfüredi küldöncz-posta csütörtök óta B.-Füreden van. — Visszajönnie lehetetlen. Az utazó-közönség a vona­tok közlekedéséről a kir. posta- és távírda hivatalnál kaphat felvilágosí­tást. Veszprém, 1891. jan. 10. d. e. 11 óra. A „Veszprémi Függet­len Hírlap“ irodája. — A honvédelmi miniszter leirata a vármegyéhez. A m. kir. honvé­delmi miniszter kibocsátotta a véderő­ről szóló 1889. évi VI. törvényczikk végrehajtására vonatkozó utasításnak a közös hadügyminiszterrel egyetértőleg megállapított Ili. részét, mely a közös­hadsereg és hadi-tengerészet legénységi állományához tartozó egyének nyil­vántartására vonatkozó szabályokat fog­lalja magában. És elrendelte, hogy az utasításnak ezen III. része azonnal életbe lép. — Cseszneken a nagyveudéglőben 1891. január hó 17-én zártkörű táncz- estély tartatik, melyre a meghívók már szétküldettek. A rendezőség ez: Bognár János, Boór Károly, Garay Béla, Grunuer József, Gyurkovics Jó­zsef, Mayrhofer Ferencz, dr. Mossolyi Géza, Pöschl Ferencz, Sporzon Pál, Szpmmelveisz Rudolf, Tavassy Lajos. Kezdete esti 8 órakor. — A korcsolyapályának van most aranyos ivadja. Annyi látogatója s annyi kedv még nem volt ott sohse, mint mostanában. A pompás muszka időjárás maholnap csodát müvei ,itt. (Gatt! Tolántán otóbb jégre mennek — oz anyósok is. 0 Gyerki.) — A polgári társaskör theaestélye múlt szombaton olyan kitünően sike­rült, hogy hasonlóra még a legöre­gebb rendezők sem emlékeznek, jóle­het e jóhirü társaskör mulatság­rendezőit buzgalmáról régen ismeri a közönség. A hölgyek névsorát saj­nálattal, nem közölhetjük, mivel a nagy havazásban megrekedt. Annyit azonban örömmel konstatálunk, hogy nemcsak az idevaló szépuem, de a vidék is képviselve volt szép leányok­kal. Az uj kávés, Vég Izidor ezúttal is bemutatta életrevalóságát, mert úgy ő, mint szeretetre méltó neje, sokat buzgólkodtak pontos és gyors kiszol­gálással, ízletes ételekkel s pompás borokkal traktálták a nagyszámú közön­séget. — A veszprémi nemzeti kaszinóban f. hó 4-én d. u. 2 órakor alakuló köz­gyűlés tartatott. A közgyűlés ismét Esterházy Móricz grófot választotta el­nökül; alelnökké: Köves János, tör­vényszéki biró, ügyészszé: dr. Csete Antal, főjegyzővé: dr. Kőszeghy József, háznagygyá: Vikár Lajos, könyvtár­nokká: Meszes Polikárp, pénztárnokká: Müller Mátyás, aljegyzőkké: Csomasz Béla, dr. Kenessey Ferencz, Hordóssy Endre, Pap László, Kenessey Kálmán választattak meg. — A népszámlálás még egyre foly a községekben, mert az elöljáróságok későn fogtak hozzá s közegeik nem voltak eléggé kitanitva az űrlapok helyes kitöltésére. Egész mulatság, egyes községek bolondoál-bolondabb ürlapi adatait kibötüzni. Erről szóló mai tárczaczikkünk életbü képét adja e Bohó Misi-forma állapotnak. — Olcsó részvények. Mióta tény- nyé vált, hogy a méhészegyleti kert szomszédságában ottmarad az uj vágó­híd, a méhésztelepi részvényesek nagy­része pénzzé szeretné tenni részvényét, de az 53 forintos értéknek harmadát se ígérik be. Bizony nem kellemes dolog, a dögi legyek csípéseinek ki­téve lenni ! — Hangversenyt rendeznek legkö­zelebb növendékeikkel a Szábady-nő- vérek, kiknek alapos zongoratanitását már számtalanszor méltányolta a helyi sajtó s a közönség. A hangverseny prograammja s külön meghívói leg­közelebb adatnak ki. Felhívjuk a hangversenyre előre is a közönség figyelmét! — A gazdák és iparosok ált. hitel­szövetkezete helyi fióktelepének ügyé­ben Éles Gusztáv központi igazgató- sági tag múlt szombaton városunkban volt. Abban történt ideiglenes meg­állapodás, hogy a telep összes kezelését Galambos Gusztáv eddigi titkár veszi át, a részfizetéseket, váltóujjitásokat elfogadja, de új kölcsönöket nem ad ki. Hogy mikor lesz a fióktelepnek még tavalyról elhalasztott közgyű­lése — arról igen bölcsen hallgat a krónika. — Ma este bál lesz a „Korona* táncztermében. A helyi iparos-ifjúság egylete rendezi azt, betegsegélyző- egylete javára. A személyjegyek ára 1 írt, családjegyek 2 írtjával váltha­tók. Kezdete esti 8 órakor. Kivánjuk, hogy iparosaink jókedvvel vegyenek részt a fiatalok mulatságában, kárpót­lásául a rossz időjárás miatt megbu­kott országos- és hetivásárnak s vi­gasztalóul az adóvégrehajtó urék által történt tömeges megnyuzatásoknak. Jő mulatságot! — Névtár. A sz. Máriáról nevezett magyarországi szentferenczrend név­tára az 1890—91. évre megjelent. A szerzetnek, melynek provinciálisa ft. Skrobanek Florid, titkára: Ujfalusy László, van 19 zárdája és 1 reziden- tiája. A szerzetben van 152 áldozópap, azonfölül hittant hallgató: 21, bölcsé- szetet hallgató: 23, ujoncz (novitius) 9 növendék és 86 kisebb testvér (frá­ter). A szerzet administral 9 plébániát, melyekben a lelkek számai 44.132; különböző iskolákban tanítanak 36-au, a tanulók száma: 13.546. Az 1889— 90. évben az anyaszentegyház kebelébe visszatérítettek 32-őt. A szerzetben van 8 jubúáris áldozópap, kik közül a legöregebb 79 éves. — Halálozás. Városunk egy derék öreg polgára, Galambos Ágoston föld- birtokos édesatyja hunyt el múlt hét­főn városunkban. Temetése a városi polgárság nagy részvéte mellett ment végbe. Béke lengjen porai fölött! — Hóbástyák zárják el ma Vesz- prémvárost a külvilágtól úgy, hogy a közlekedés a külvilággal teljesen meg­szakadt. A budapesti vonat tegnapelőtt Fejérvárig eljött s ott megrekedt. Ma Fejérvártól szánkán akarták Vesz­prémig továbbítani a levél-, péuz- és hirlappostát — de az is megsülyedt s visszament Fejérvárra. Akik 2 nap előtt Veszprémből a szomszéd közsé­gekbe mentek — azok sem kerülhet­tek idáig vissza. Ezek közt van F e- j e s rendőrkapitány is, ki két nap óta Balaton-Almádiban van elhavazva, hova egy hagyatéki ügyben ment ki. Leg­jobban jártak e fölséges rongyidővel a vidéki adósok, mert most se liczitá- czióra, se foglalásra nem szabadulhat­nak ki hozzájuk az ekzekútorok. Van hát öröm is — a kárban. — Kereskedők figyelmébe. A bel­ügyminiszter kijelentette, hogy a pesti keresked.-bank takarékpénztári köny­vecskéi üzleti biztosítékul és bánat­pénzül elfogadhatók. — A beteljesült jövendölés. A nép között évtizedek óta közkézen forog e»y jövendölési lista, melyet állítólag 300 év előtt egy meghalt remete fej - vánkosa alatt találtak. Jámbor öreg polgárember hozta irodánkba ma e jö­vendölést azzal, hogy a „szent“ hagyo­mányokat sokan csudálják, de hát győződjünk meg magunk is — hogy ezek igazak s tegyük ezt közhírré. Át­néztük a jó öreg listáját, hát ott lát­juk e passust: „1891. Annyi ha­vak fognak leszáll ni a földre, hog-y a fák tetején f ö 1 ü 1 é r, sok házakat elborít, embe­reket eltemet, mint még s o h a. Háború lészen a legerősebb ellenségek köztük.“ Érdekes, hogy 1889-re ez a jóslat állt: „Egy hi reg-okos királyi ember szörnyű halála,“ — Közlők a jóslatokat — de azért ne tessék babo­násnak lenni még se ! — Névmagyarosítás. A m. k. bel­ügyminiszter megengedte, hogy Kőim Béla, Izidor, Samu és Hugó siófoki lakosok vezetéknevüket „Kalmár“ -ra változtathassák. — Halálozás. Pápáról vesszük hír­lapunk zártakor a gyászhirt, hogy az érdemekben őszült agg W o y t á n é, a volt derék polgármester neje, SÍ éves korában elhunyt. Temetése holnap lesz. Nyugodjék békében ! — A múlt hétfői országos vásár alapos kudarczot vallott. A hófuvatok miatt alig 2—3 kocsi jött be, az is sietett innen mielőbb hazaszabadulni. Iparosaink legnagyobb része ki se pakkolt. Kár is lett volna. — Megyünk Torontálba! A kormány, hir szerint, tnár megszerezte a toron- tálmegyei 40 ezer holdas D e 1 i b 1 ád homokpusztát, hogy azon az elpusztult balatonmelléki szőlősgazdákat (terv szerint 3000 családot) letelepítse. Há­zaikat is a kormány fogná felépittetni s az uj telep neve „Fehérfalva“ lesz, Fehér Miklós államtitkár nevéről, — ki e tervet proponálta. Akik a D e 1 i b 1 á d iránt érdeklődnek, azok figyelmét még egyszer felhívjuk arra a tanulságos czikksorozatuukra, melyet a Delibládról, az ősz folyamán hírla­punkban közöttünk. Eszerint, aki jobb sorsot keres : készülhet bátran Toron­tálba ! (Szívesen kültüzök és pakkolok, ózonban khérek o viczespán órt, adja írásban, hojd nem ereszti utánonk o Harapiscsipis tolmi-nacságt! 0 Gyerki.) — Mire jutottak a Szentgálliak! Az ország legerdőgazdagabb községe, ősi Szentgál község, az erdőtagositás s fatilalom folytán odajutott, hogy nekik maguknak is pénzért kell most már vásárolni a tűzifát. Ezt az iliarkuti erdőből veszik jó pénzért s szörnyű átkozódások között. Hát bizony befü- tötfc nekik fa nélkül — a kormányi régüla! — A házakat döntő hó. A nagy hó­tömegek kezdik összenyomogatni kül­városi viskóinkat is. Tegnap délután beszakadt a hóteher alatt V árad y Lajos háza a Séd-menti Fojt-malom mellett. A lakósok az épen maradt hátsói lakrészben vonták meg ma­gukat. — Gombamérgezés. Szárított mér­ges gombának csaknem áldozatul esett e hó 4-én egy helyi jóravaló polgár­család. L i t z kőműves-mester cse­lédje szárított gombát vett a piaczon, melyből evett az egész család. Ebéd után roppant fájdalmak közt rosszul lett az egész család,s a cseléd ijjédten szaladt orvosi segítség- után. Dr. Ro- senberg azonnal odasietett s konsta­tálva a mérgezést, hánjüatót, csersavat adott a betegeknek, mitől azok meg is gyógyultak. Ajánljuk a piacz élelmi- czikkeinek szorgos vizsgálatát a rend­őrség figyelmébe ! — Kitett gyermek. A nyomor, a kétségbeesés ismét bűnbe vitt egy leány-anyát. Horváth Mari tótvázsonyi 24 éves cselédleány múlt szerdán, 10 hónapos kis Róza leánykáját, a lakta- nya-utcza egyik háza kapuja elé tette ki s otthagyta. Arrajárt honvédek vet­ték fel a rivó kis porontyot s bevit­ték a házba, honnan a városházra került. Ide kisérték később az elfogott anyát is. Át fogják adni a királyi ügyészségnek. — Kanyarójárvány a vármegyében. Herend, Peremarton és Berhida köz­ségekben a kanyaró-járvány megszűnt, újabban pedig Szt.-Istvánon lépett fel. — Verekedő bál lett abból az álta­lunk is jelzett bálból, melyet m. hó 26-án a kádártai tűzoltók rendeztek egyletük pénzalapja javára. Egy pár fiatal ember összeszóllalkozott s ebből aztán horribilis háború származott, melyben nemcsak a botok, de a bics­kák is meglehetős forgalomnak örven­dettek. A kisebb rész persze utóbb futóra vette az ügyet s igy a bál — minden egyéb teketória nélkül — igen vig véget ért. Kolozsvár, jan. 10. (A „V. F. H.“ távirata) Tegnap borzasztó vérengzés folyt le Csíkszereda mellett. Zetelaka községen alul kilenc/ részeg paraszt összetalálkozott 4 szolgálatban levő, fegyveres pénzügyőrrel. A parasztok dorongokkal rátámadtak a tinánczokra s egyet agyonütöttek köz ü- lök. Eire a fmáuczok fegyvereiket használták; négy parasztot agyonlőttek s a többi ötöt is megsebesitették. A vérengzés hire óri­ási feltűnést kelt mindenfelé. Belgrad, jan. 10. (A „V. F. H.“ távirata.) Natália exkirályné a gör. hitv. karácsony alkalmából nála meg­jelent tisztelgő küldöttségnek könyes szemekkel jelentette ki, hogy végleg elhagyja Szerbiát. Nem tudja elviselni azt a kimondhatlan kegyetlenséget, melylyel a kormány az ő szerető anyai szivét fiától, a boldogtalan ifjú király­tól elidegeníti. A királynak jelzett lá­togatása anyjánál, a karácsonyi ünne­pek alatt nem történt meg. __ c Bu dapest, jan. 10. („A V. F. H.“ távirata.) A népszámlálás a főváros területén befejeztetett. Budapest lakossága félmilliót tesz ki. A háztulajdonosok hivatalos be­mondása alapján van Budapesten 466.000 ember. A katonaság ezen ki- vül van. A pontos összeállítás most történik a statisztikai hivatalban, mely 10 nap múlva, jan 20-án fogja közzé­tenni hivatalos jelentését. Budapest, jan. 10. (A „V. F. H.“ távirata,) Óriási hóesést jelesnek az ország minden részéből s a főváros is utczasarkonkint úgy el van torlaszolva, hogy a közlekedés csak bajjal tartható fenn. Erdélyi és alföldi vasutak mind elhavazvák. Fehérvár-Trieszt és Fehér- vár-Pápa-Grácz közt összes vonatok szü­netelnek. ki elmúlt év jelesebb halottal. Minden újabb év uj gyászt hoz a nemzetre. Gazdag aratása volt a ha­lálnak nagyjaink sorában az elmúlt évben is! Sokan a nemzet büszkesé­gei közül testben megváltak tőlünk, sirba dőltek a lefolyt évben. Kegye- letes dolognak tartjuk — habár csak e lapok szűk teréhez mért rövidséggel is — megemlékezni róluk. Először említjük fel : igyarság hű, bátor bajnokai vívtak maguknak feledhetetlen emlé- íetet. Orbán Balázs a kitűnő székely zafi, jeles országyülési képviselő is elmúlt év egyik nevezetes halottja, nne oly önzetlen jellemet vesztett nemzetünk, minő „nem minden korba’ terem“, legkivált az önzések en kufárszellemü, kalmárlelkü sza- jsvilágában. A múlt évben vesz­tük el. Hollósi Kornélia jeles szin- ívésznőt, kinek neve másfél évtized- 1 hosszabb művészi pályáján betöl- ;te az egész hazát, sőt a kül­det is. Wenczel Tivadar kir. táblai ■ó, a jogirodalom jeles munkása. Lukács Ignácz nyugalmazott riai tanácselnök. Erdősi Imre kegyesrendi áldo- •, a szabadságharcz bátorszivü hős inoka. Pongrácz László nyug. cs. és •. altábornagy; mind — mind a le­jt év elhunytjai közé tartoznak, lamint. Vi si Imre, a szorgalmas és tehet­ős hirlapiró, kit a sokoldalú munká­ról oly ifjan szakított le a könyör- en halál. Közli: Békefi E. Időleges agyag-, czement-, aszfalt- és kőipar-kiállitás. Baross Gábor kereskedelemügyi mi- zter intézkedése folytán a budapesti reskedelmi muzeum a hazai termé- k állandó kiállítása mellett évenkint y, esetleg két időleges szakkiállitást j rendezni, a melyek hivatva lesz- k az illető iparcsoport által feldol- zott nyers és segédanyagokat, gyárt- myokat, munkagépeket és segédesz- zöket lehetőleg a maguk teljességében ölelni, és igy iparosainknak meg- itatni az utat és módot, melynek vetésével versenyképességüket fokoz- hják. Ezen kiállítások sorozata a múlt év gusztus havában rendezett bőripari llitással megnyittatott, mely a vá- cozásoknak teljesen megfelelt, és az alapra fektetett szakkiállítások sznát és czélszerüségét minden irány­it igazolta. A szerkesztőségünknek megküldött jgramm szerint Baross kereskedelem­éi miniszter a kereskedelmi muzeum !al rendezendő legközelebbi időleges idlitás tárgyaiul az agyag-, czement-, Mait- és kőipart tűzte ki. E kiállítást jövő évi május 15-én ndékoltatik megnyittatni és 6 hétig > tartani. Ezen csoport választását sikerültnek tjük különösen azért, mert hazánk ünő nyers anyagok felett rendel- zik, az e csoportba tartozó egyes Gróf Andrássy Gyula hazánk nagy fiának elhalálozását. Hogy ki volt Andrássy Gyula és mit tett hazá­jának, azt ugyan egy müveit olvasó sem kérdi tőlünk. Tudja azt minden magyar ember, hogy benne legerősb oszlopa hanyatlott alá; és a gyászt csak azon boldogító tudat enyhítheti, hogy szerencsés működésének eredmé­nye, nagy alkotása fennmaradt a haza üdvére, javára. Róla elmondható jog­gal a költővel, hogy „Tetteinek sugara átragyog időn s enyészeten !* Továbbá: Gr. Pejacsevich Mik­lós a 10. hadtest parancsnoka is a múlt évben halt el ; kinek halálával hadseregünk egyik legjelesebb tábor­nokát vesztettük el. Úgyszintén : P e s t y Frigyes is, a hírneves történész, múlt évben szende- rtilt jobblétre, ki évtizedek hosszú so­rán át lankadatlan buzgósággal szol­gálta a nemzeti irodalmat, nem egy fontos mozzanatát a magyar állam múltjának világítván meg nagy szám­mal megjelent jeles munkája által. Apáthy István, a kiváló jogtu­dós és egyetemi tanár, orsz képviselő, kinek a hazai törvényhozás sokáig fogja érezni elveszték S t o c z e^k József a kiváló tu­dós a műegyetem rektora. U r v ár y Lajos, jeles iró, publi- czista, a „Pesti Napló“ érdemdús szerkesztője, kinea díszes állása volt úgy a magyar sajtó világában, vala­mint a közelet más terein is. Ligeti Antal hirneves tájkép- festő. C z ékus István és Geduly Lajos evang. püspökök, kik nemcsak mint egyházuk díszei, hanem mint a trágakban szép haladást tudunk fel- itatni és versenyképesek vagyunk, mindamellett a mintegy 6 millió intra rugó bevitellel csupán 800,000 int értékű kivitel áll szemben. A hazánkban évszázadok óta virágzó yagipar emelése különösen a vidékre zve nagy fontossággal bir és meg gyünk győződve, hogy a programm- n jelzett ama szándék, hogy a mű­im igazgatósága egyrészt az agyag- ir czéljaira szolgáló nyers anyagokat ménységükre és elleutállásukra nézve igvizsgáltadni, másrészt az ugyan­on anyagból a külföldön előállított ártmányokat bemutatni és egyúttal keleti szomszédaink által használt |kkeket is kiállítani kívánja, a hazai Halkozási szellemre kedvező befo- jíst fog gyakorolni. Figyelmeztetjük különösen a gaz­közönséget, használják fel a kinál- zó alkalmat a birtokukon esetleg Morduló és eddig vagy éppen nem, gy nem a kellő módon kihasznált yag és egyéb nyersanyagoknak meg- zsgáltatására. Ezen vizsgálatok eredményének a állításról szerkesztendő katalógusban ló közzététele uj iparvállalatok ke- kezésére is befolyással leend. E kiállításon is a külföldön használt gujabb és legczélszeriibb munkagé- k és segédeszközök bemutattatni gnak. A kiállításban való részvétel az il- tőkre nézve nem jár anyagi áldoza- kkal, a felmerülő költségek a keres- ‘delmi muzeum által fedeztetvén. Reméljük, hogy iparosaink nagy ámban fognak résztvenni ezen érde- ís kiállításban, melylyel lesz alkal­mik még bővebben foglalkozni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom