Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-03-28 / 16. szám

Veszprém, 1891. Veszprémi Független Hírlap. keletkezik — most aztán a hitelező, akár jogos, akár nem jogos a követe­lése, egyszerűen megrevolverezi a „Hi­telezők Közlönyéivel az adóst s az vagy fizet, vagy tűrni kénytelen legya­lázta tását. Midőn e hallatlan zsarolásra s szem­telenségre íölhivnók a királyi főügyész­ség figyelmét, közöljük a tekintetes szerkesztőség egyik orvtámadó levelét, melyet egy veszprémi tekintélyes nri emberhez irt, s mely szóról szóra igy hangzik : „HITELEZŐK KÖZLÖNYE14 IPAR- ÉS KERESKEDELMI ÉRDEKEKET VÉDŐ LAP BITDAPEST, VIA. Nagy-templom-utcza n. Ezen lapot hazai kereskedő- és iparosaink legnagyobb része, mint úgyszólván nélkü- lözhetlen tanácsadóját, előfizeti. 486. T........................................... Sárvár. Lapunk előfizetője Wehrmann F. Fiai urak férfi szabók Helyben értesítése folytán, tarto­zik ön neki 18 86 óta ruháért ....42 frtot.......... Fe lszólítjuk ennélfogva uraságodai.. hogy ezen összeget mai naptól számított 10 nap alatt hi­telezője kezeihez annál inkább kiegyenlíteni szí­veskedjék, minthogy ellenkező esetben lapunk hivatásához képest, előfizetőink oltalmára, ne­vét, állását, czimét, mennyivel, miért és mióta tartozik, lapunkban közölni fogjuk. Nem lehet uraságod előtt közömbös, hogy a kereskedelmi s iparos közönség lapjában, mely úgy a fővárosban, mint a vidéken is számos előfizetővel bir, azok közé soroltassák, a kik rossz fizetőkként általánosan ismeretesekké lesz­nek, miért is reméljük, hogy kötelezettségének a kitűzött idő alatt eleget fog tenni. Netaláni óhajtása folytán, hajlandók va­gyunk szívességből közreműködni, hogy ezen ügy hitelezőjével barátságos utón rendeztessclc és biztosítjuk, miszerint teljesen részrehajlat- lanok leszünk. Budapest, 1891 márcziushó 20-án. Tisztelettel a „Hitelezők Közlönye“ szerkesztősége. Bérmentetlen leveleket el nem fogadunk. IE O r AL O 3NóE_ .,A katholikusok autonómiája“ czimü röp­ült- fekszik előttünk, szerzője: Csávolszky József váczi kanonok. E röpiratban a szerző indokolja az autonómia létesítésének szüksé­gességét, a kegyúri jog tarthatósá­gával ; a p á r b é r megváltásának szüksé­gességével ; a lelkészek anyagi sor­sának megjavításával és az adózta­tásnak igazságosabb alapokra való fek­tetésével. Ezek miatt óhajtja a katholikus autonómiát, és pedig nem a községit, nem a megyeit, hanem az országos autonómiát, úgy, a mint azt az 1871-iki szervezeti sza­bályzat contemplálta, de mindamellett lénye­ges változtatásokkal. E változtatások a "kö­vetkezők : 1) Az egyházmegyei gyűlés tagjai, az illetékes faktorok, püspök, egyházmegyei hármas gyűlés kijelölésére a minisztérium utján ő Felsége által életfogytig tartó joggal neveztetnek ki. 2) A választott pap­képviselők helyett az egyházmegyei gyűlésbe a kanonokokat ajánlja. 3) Szükebb körre akarja szorítani az „országos gyűlést* azáltal, hogy minden egyházmegyei gyűlésből csak bárom tagot és pedig két világit és egy pap képviselőt kiván az „országos gyűlés*-be küldetni. 4) Az „országos gyűlés*-be kül­dendők nem választatnak újra, hanem az egyházmegyei gyűlésből küldendők ki. 5) Az országos gyűlés elnöke a prímás, társelnöke pedig az országos gyűlés által szabadon vá­lasztott és a kormány közvetítésével a király által megerősített világi katholikus. 6) A püspökök eoipso nem tagjai az országos gyűlésnek. 7) Kivonja az „országos gyűlés* köréből a kánoniakra, apátságokra, prépost- ságokra vonatkozó hármas kijelölést, s ezt a jogot az „egyházmegyei gyűlés* jogkörébe sorozza. 8) Kivonja az „országos gyűlés* jogköréből az egyházi javak kezelésének kötelezettségét s azt ráruházza az egyház- megyei gyűlésre, mint illetékes faktorra. 9) Perhorreszkálja az önkénytes megadóztatást s az állandó „fundus instructus“-nak létesí­tésével a latifundiumok jobb kihasználásából szerzendó fölösleggel akarja a kath. czéljait megvalósítani. E fölösleg fele az „országos gyűlés“, a másik fele pedig az ef?yházmegyei gyűlés rendelkezésére bocsát­tatnék. Ezek ama lényeges változtatások, melyeket a röpirat szerzője megfontolásra s elfogadásra ajánl. Kétségtelen, hogy a szerző éle'nk megfigyelésével, indokolt javításokat ajánl, s egyszersmind erősen egyengeti az országos autonómia létesítésének útját. Az agy megszerkesztett s megjavított „szervezeti szabályzat* ellen sem az államnak sem az egyháznak nem lehet kifogása. Az állam e ügyeleti joga miben sem szenved csorbát, meg az egyház sem szenved rövidséget. A szei vezeti szabályzaton tett változtatások enyegesek, de tagadhatatlanul erősen meg- m o oltak; az általunk 9-czel jelzett pont P.e l£.eSy mélyre ható politikusnak az enun- cia 10ja, mely sok jót rejt méhében. E pont megva sifcásával gyökere veszne egy általáno­san érzett anomáliának. Üdvözöljük a röp­irat szerzőjét s noha a 2-vel jelzett pont ellen alapos kifogásunk van, mégis azt tart­juk, nem végzett meddő munkát. Kívánjuk is, mint a szerző mondja: „hogy a folyamba dobott kő gyűrűket vessen, melyek a part felé se maradjanak el.“ Túlhajtott becsületesség. Közokirat hamisítással vádlott posta- és táviró tiszt. Kendkivül érdekes törvéuyszéki végtárgyalás volt csütörtökön a veszprémi bíróság előtt. Egy fiatal, intelligens hivatalnok volt a vád­lott, a kit nem a gonosz indulat, hanem a túl­hajtott becsületesség kevert olyan kalamitásba, mely miatt 950 frtos állását elveszítette, nejé­től, gyermekétől elkellett szakadnia. B r ü n d 1 Jenő volt pápai posta- és táviró- tiszt — a ki jelenleg a cs. és kir. szab. déli x aspálya-társ. tisztviselője, — tartozott B ott ka Jenőnek ötven forinttal. Bottka febr. 25-én este felkéri Bründl Jenőt, hogy az 50 forintot adja fel helyette postán egy puskamüvesnek. Bründl ezután kiállit egy feladó-vevényt ötven írtról, alairja a saját nevét, a veványt átadja Bottkának, de az 50 frtot másnap reggel 8 óra­kor adja fel az utalvány-osztálynál s midőn an­nak tisztviselőjétől átveszi a vevényt, bemegy a főnökhöz s feljelenti magát ama csekély szabály­talanságért, hogy ő is állított ki egy vevényt. Horváth Mihály főnök a vevényt átveszi s az esetről értesíti fellebbvalóságát, mire a be­csületes és minden rossz indulatot nélkülöző Bründl Jenőt hivatalától felmentették s az eset­ről a törvszéket is értesítették, minek következ­tében a közvadló a btkv. 293. §-ába ütköző közokirat hamisítás miatt vád alá helyezte a fiatal h i v a t a 1 n o k o t, aki Pápán a legelőkelőbb helyeken szivesen látott művelt társalgó és kedves egyéniség volt A most tartott végtárgyaláson Horváth Mihály főnök, Kosenberg Lajos. Szabó Ágoston, Lőw Vilmos és K a s s Ignácz főposta- igazgató-títkár Sopronból, továbbá Bottka Jenő tanukul voltak megidézve. Vádlott beismerte, hogy ő állított ki egy ve­vényt. A tanuk valamennyien vádlott javára számos enyhítő körülményről tesznek vallomást. K a s s ig. titkár, mint szakértő nyilatkozatai szintén a védelemnek nyújtottak támpontot. M a j s o n dr. közvádló mindazonáltal a btkv. 393. §-ába ütköző bűntett miatt emelt vádat, mely erős váddal szemben sok jóindulat­tal csoportosította az enyhítő körülményeket. Tudja, úgymond, hogy egész súlyos a vád s intelligens ember felé irányul s ha valamikor, úgy most érzékenyen találva van a biró érze­lem világa. De utal a veszprémi törvényszékre, melynek elve: p e r e á t m u n d u s, séd fiat cissiti a! Kéri vádlott megbünte­tését. Krascsenits Vilmos dr. védő ismert jogi talentumával támadja meg a méltánytalan vádbeli szakaszt s tiltakozik az ellen, hogy a jelen concret esetben meg volnának azok a kel­lékek, melyek a btkv. 393. §-hoz megkiván- tatnak. Igaz, hogy vádlott köztisztviselő volt, de cselekményéből senkinek sem kára, sem jogi sérelme nem volt, amit úgy a tanuk, mint a szakértők vallomásaival bizonyit, de hivatkozik az áttanulmányozott postai szabályokra is. A törvényszék (elnök Laky cs. és kir. ka­marás, tanácsbirók Takács és Kail, jegyző Sárffy) félórai tanácskozás után felmentő ítéletet hozott, melyben a vádlott meg­nyugodott, a közvádló azonban íelebbezett. Az intelligens hallgatóság az elnököt megél­jenezte. A jelen volt előkelő hölgyek jóságos arczárói pedig az igaz öröm és megelégedés sugárzott. ÚJDONSÁGOK. Boldog ünnepeket kívánunk lapunk olvasóinak és munkatársainak. — Gr. Batthyány Géza és Rée Jenő a gyór-zircz-ves/prérni vasút engedmé­nyesei csütörtökön Győrbe érkeztek, íogy a kiépítendő vasút ügyében a város és megye intéző köreivel érint­kezésbe lépjenek, ügy értesülünk, hogy mindenütt a leg szívélyesebb ?ogadtatásban részesültek, a város és megye hatósága s úgy intéző körei Győr város és megye vitális érdekeit lelyesen felfogva, átvannak hatva ezen uj vasútvonal kiépítésének szükséges­ségéről s épen ezért remélhetjük, hogy az engedményesek, kik tervükbe a Győrre nézve határozottan hátrányos gönyő-gvőri vonalat nem vették fel, az érdekeltség hathatós támogatása mellett a közel jövőben megkezdhetik a munkálatokat. Gróf Batthyány Géza és Kéé Jenő Szentmártonba elutaztak, a hol a főapáttal, az uj vasuríigyét megbeszélés tárgyává tették. — D. K. E. N.Kanizsa város képvi­selőtestületének egyhangú határozatá­ból a Dunántúli Közművelődési egye­sület örökös tagjául lépett be 1000 forinttal, öt éven át fizetve 200 frtot. — Herend magyarosodása. Herend község híressé vált iskolaügyi mizéri­ájáról is. A Bakony e svábajku község­ben ISO gyermek volt eddig egyetlen egy terembe összezsúfolva. Csáky Albin gróf miniszter most — mint a Magyar Hirlap Írja — állami iskolát szervez külön férfi- és nőtanerővel s ezeket a közoktatásügyi tárcza fizeti. Helyiségről a porczellángyár-részvénytársaság fog gondoskodni. Vargyas Endre nűegyei tanfelügyelő a napokban értekezletet tartott ez ügyben a község képviselő- testületével, amely ez évi fentartásra az 5%-os adót megszavazta. Az iskola­ügy ilyképpen való rendezése nagyban közre fog működni Ilerend magyaro­sodására is, amire nagy szükség van, minthogy jelenleg a község lakosainak több mint kétharmada német. Orley gyárigazgató legujjabban „olvasó-egy­let“ felálitásával járult a község ma­gyarosításához. — Harabasevszky Henrik pénzügy­igazgatót Vörös miniszteri kiküldött a hivatalos teendők teljesítése alól feloldotta és az ügybeosztásnál teljesen kiliagyla. De m o r t u i s n i 1, n i s i b e n e. — Pályadijat nyert könyv. A föld­művelési minisztérium még a nyáron pályázatot hirdetett két kézikönyvre, melyek a földmivelési iskolákban az oktatás vezérfonalául használtassanak. Tizenöt pályamunkát küldtek be erre, a melyek közül Vargyas Endre Vesz­prém megyei tanfelügyelőnek a termé­szettan és vegytan alapismereteivel foglalkozó munkája nyerte el a pálya­dijat. — A székesfejérvári ügyvédi kamara részéről — mint a hivatalos lap egyik száma hozta — közhírré tétetik, hogy Gáspár Lajos moóri lakós, ügyvéd, az 1887. XXVII. t.-czikk 4. §. b) pontja alapján, az ügyvédség gyakorlatától fe’.íüggesztetett. Továbbá, hogy dr. Köves Jenő ügyved, Veszprém szék- helylyel a kamara lajstromába felvé­tetett. Schirkhuber József pápai ügy­véd pedig Pápa városi közgyámmá lett megválasztatása folytán, a kamara lajstromából kitöröltetett. Végre, hogy Szelestey Lajos decseri ügyvéd elha­lálozása folytán, a kamara névjegyzé­kéből ki töröltetett s irodája részére Barcza Kálmán devecseri ügyvéd ne­veztetett ki gondnokul. A szabadság napját, mint előre jeleztük, Papkeszin is lelkesedéssel ülték meg. A jelzett programmot tel­jesen betartotta a hazafias polgárság. Reggel S z e n e s s Irme ref. lelkész igen szép, emelkedett egyházi beszédet tartott, miközben a Szózatot és utána a Hymnust énekelték kiváló precizi­tással a Gazdakör tagjai. Istentisztelet után a Kossuth-nóta hangjai mellett körmenetet tartottak, mely után a programm többi pontját váltották be. Szerxess Imre lelkész megnyitó beszé­det tartott, Péczely Mihály tanító egy felolvasásban a márcziusi esemé­nyeket ismertette, Boldizsár Jáno3 polgár hazafias verseket szavalt, közbe- közbe hazafias dalokat énekeltek egy szívvel, lélekkel, a jelenvoltak. Az iiunepélyt Szeness Imre lelkész zárta be. Este Maróthy vendéglőjében társasvacsora volt, melyen közel 70-eu vettek részt. Vacsora alatt a hazafias polgárok 3 frt 61 krt adlak össze a „pancsovai magyar nyelv terjesztő egyesület“ javára. — A siófoki fürdővállalat egy elő­kelő küldöttsége járt vasárnap Sió­tokon, hogy megtekintse a helyet és az épitkezé-re nézve határozzon. A kül­döttség veze'ője Burchard Konrád fő­rendiházi tag volt és részivé1 tek Than minisztertanácsos, Say Iiezsó építész, Wagner Ármin építész, Hikiscb Lajos építész, Fusz.ek Ferencz magány zó, Son- neszberg Ernő, Wittman Mór ügyvéd, Thék Endre és a vállalat főintézői Glatz Henrik ás Lévai Károly, dr. Major és Say Ferencz. A telep megtel kintésót és az ezt követő tárgyalást fényes ebéd követte, melyen nem hiá­nyoztak a lelkes felköszöntések egész sora. A megállapodás szerint a mun­kálatok már az idén megkezdetnek ’ úgy, hogy jövő nyáron a nagy közön­ségnek átadatik. A vállalat élén a leg­tekintélyesebb pénz és szakemberek állanak, köztük Glatz Henrik, a buda­pesti „Hungária* szálloda előkelő igaz­gatósági tagja, ki egymaga egyelőre 20,000 írttal állott be a vállalatba ; továbbá dr. Mandel ló a Pester Lloyd közgazdasági szerkesztője ; Fenyvessé Ferencz orsz. képviselő, Thék Endre nagyiparos ; a budapesti Fscompte bank, Valkó Lajos e bank czégvezetője ; Say Rezső építész. E tárgyban még a kö­vetkező tudósítást vettük : Azon moz­galom, mely az utóbbi időben a fővárosban megindult, Siófok azaz a Balaton eme­lésére, teljes sikerre vezeiett; ugyanis ez idő szerint 250 ezer forint van je­gyezve részvényekben. — Esküvő. Mautner Gyula, váro­sunk törekvő, fiatal iparosa, a Mautner Ignácz és fia czég tagja márczius 29-én vezeti oltárhoz a bpesti doliány-utczai izr. templomban K o h n Berta kisasz- szonyt, K o li n Manó kereskedő szép- müveltségü, csinos leányát. — Szólőoltási tanfolyamok. A fold mivelésiigyi miniszter körrendeletben értesíti a törvényhatóságokat, gazda­sági egyesületeket és a szőlőszeti, bo­rászati egyesületeket, hogy márczius és április folyamán fás- és május—június­ban zöld oltási tanfolyamot rendes tét és pedig a következő helyeken: a budapesti, az érdiószégi, a tarczali, a ménesi, a pozsonyi és a tapolczai vinczellériskolákba n, továbbá a buda­pesti vinczel lei-iskolával kapcsolatos budafoki, a tarcalival kapcsolatos tar- cali, a ménesivel kapcsolatos paulis- baraczkai, végre a nagyváradi, a nagy­károlyi, pécsi, szendrői, székesfejérvári és fejértemplomi amerikai szőlőtelepe­ken. Úgy a vinczellériskolák igazga­tói, mint az amerikai szőlőtelepek vezetői utasítva vannak, hogy ezen tanfolyamok megtartásának idejét, al­kalmas módon a közeli vidék érde­keltségének tudomására jutassák, a szőlőoPási eljárások szélesebb körben való bemutatásában a borászati ván- dortanitók is közreműködnek. Végül értesíti a miniszter az érdekelteket, hogy az esetben, ha egyes szol lóbir­tokosok hajlandók lennének oltási tanfolyamokat rendezni, ha erre a czélra telepüket felajánlják és a tan­folyamot hallgatók elhelyezéséről gon­doskodni fognak, a tanfolyamot enge­délyezi. — A márczius és április hó­napokban tartandó fás oltási tanfolya­mok kizárólag férfiak számára rendez- tetnek, ellenben a május és junius hónapok folyamán tartandó zöld oltási tanfolyamokon nők is részt vehetnek, sőt a nők részvétele kívánatos is, a mennyiben ezen oltási műveletet a gyengébb női kezek is igen könnyen teljesíthetik. A tanfolyamét hallgatók buzdításául a minister jutalmat is tűzött ki és pedig minden tanfolyamra egvenkint egy magyar aranyat és három darab ezüst forintot. — A sümeg-tapolczai vasút építése — írja levelezőnk — annyira haladt, hogy már a tavaszszal át lesz adva a közlekedés czéljainak. A megnyitás napja még nem lett elhatározva — Halálozás. Kertész Ferencz, váro­sunk polgára, hold. Bezerédj Miklós nagyprépost volt szakácsa f. hó 20-án, életének 55-ik, házasságának 13-ik évében, hosszas betegség után elhunyt. Temetése m. vasárnap délután 4 óra­kor ment végbe. Nyugodjék békében ! — Eljegyzés. Boór Lajos magyar- bakony-szombathelyi községi körjegyző eljegyezte Gifting Gizellát, Giffing Mi­hály vállalkozó bugát. — Villamvilágitás Pápán. Pápa vá­ros villám világítást akar létesíteni, s felkérte Karánsebes polgármesterét, küldené meg a hatóság részére a v.l- lam világítás tárgyában kötött szer­ződést. — Áthelyezés. J á d y Ferencz adó­tisztet a váli adóhivataltól a veszprémi adóhivatalhoz helyezték át. — Ösztöndíjas ifjú. Az Eötvös József-alap ösztöndíját Budapesten Bü­litz Samu veszprémi szigorló orvos nyerte el. — A halál torkában. Devecsernél a vasutnáli hidat még a múlt, héten elvitte a Bakonyból jött árvíz, a devecseri elöljáróság a helyet sem be nem kerí­tette, sem este jelzőtáblával nem látta ej, minek folytáu a mit sem sejtő Odor Géza borszörcsöki lakós, ki a rendes utón át akart hajtani, lovastul- kocsistul a mélységbe zuhant. A lovak vizbe fúltak, Odor Géza azonban nagy- nehezen megmenekült. — Valami a balaton füredi szere- tetházbbl. Köztudomású dolog, hogy a nagyméltóságu vaPás- és közoktatási miniszter ur a szeretetházat évenkint tetemes összeggel, nyolczezer forinttal segélyezi; igy méltán gyakorolja a főfelügyeleti jogot is fölötte; ezen jo­gából kifolyólag a mult 1890-ik évi junius hó 24-én 22721-ik szám alatt kelt kegyelmes rendeletével a szere- tetháznak volt igazgató-tanács tagjait tisztségüktől felmentette s helyökbe: elnökké főtisztelendő Kovács Ábel sz. Benedek-rendi áldozárt és balaton-füredi fürdő-intézeti igazgatót. — tagokká pedig: főt. Szkladányi József, főt. Fleischmann Jenő, nt. Segesdy Miklós, dr. Huray István, dr. Engel Gyula, Imrék János, Mórocza Kálmán, Ecsi József s Or­bán Ignácz urakat nevezte ki, (ez utóbbi Szombat, már ez. 28. m. évi decz. 1-én elhunyt,) Ezen jó ura1 gyakorolják tehát a felügyeletet s őrkö dóst az intézet fölött. Az intézet nővén dékei most teljes számban vannak; 6 árva ad hálát az Isbnnek naponkint Ezen 60 árva közül Veszprém városbó a következők: Búii Péter, Tóth János Graff Ferencz, Csonka Ferencz, Pinté Zoltán, GotJ.stein Károly, Varga János Raksányi Zoltán, Fata István, Kol már János és Sfeinmacber József; tehá ] 1 van Veszprém városból magából Veszprémmegyéből a kővetkezők: Ven ninger Nándor Sz.-K.-Szabadja, KissSán dór Tapolczafő, Bodri János és Kovác. András S/.-Balhás, Fleinig^ G. Horvá Ignácz, Bata István és Érsek Érni Pápa, Cseh Gábor Vámos és Lies 1st ván Peremarton í 10 van tehát a me gyéből. Ezeken kívül a szeretethá' fiók-intézetében van, mint vinczellér- uövendéti : Szűcs János és Mars Józse Borzavarról s Kajárról. Huszonhároi fiút nevel tehát a szeretetház Veszpréix város s a megye elhagyatott árváiból Ezek közül a megye fizet hét árvr után egyenkint 50 írtjával évenkin 360 forintot; a város 3 után szinté 50 forintjával évi 150 frtot s a pápa jótékony nőegylet kettő után fejenkin 50 frt évi 100 frtot. A többi 11 ingye neveltetik. — Rablógyilkosság Somogymegyó ben. Nemes-Déd somogymegyei köz ség közelében rablógyilkosság történt A helységtől nem messze fekvő kóc csárda korcsmárosát. gyilkolta me egy rablóbanda, mely egy idő ót azon a környéken garázdálkodik, gyilkosság e lió 12-én éjjel történt, banda előbb Felső-Segesden Melle® Dávid gazdag bérlő házába akart le törni. Ki is ásták a falat, de a háziu által felcsöngetett cselédség elriasztott őket, Étkor a rablók a kőci csárdá­hoz indultak és ott éjfél után a pin ezét törték fel. Fél akó pálinkát é egy akó bort kivittek a közeli erdőcs- kébe és boltrészegre itták maguka^ Részeg állapotban rohanták meg a csárdát. Hitman Károly 60 éves korcs márost, ki a zajra bottal jött ki a udvarra, az egyik 'abló rögtön le­ütötte, igy járt a férje védelmére jöt korcsmárosné is. A rablók hamarjában óssszekapkodfák a kezük ügyébe eső liobnit és elmenekültek, mert má hajnalodott és a faluból emberek jöt-j tek. A korcsmáros meghalt, nejét azon ban sikerült eszméletre téríteni, ki el mondta, hogy a gyilkosok czigányok voltak, négy férfi és egy asszny. A csendőrség Baksay Sándor főhadnagy ezetése alatt megkezdte a rablók ül­— Az „Ország Világ“ e heti száma rend­kívül gazdag és érdekes tartalommal jelent meg, körülbelül harmincz prózai és verses közlemény olvasható 20 oldalon, igy: A rér, Beniczkyné regénye, A sajtóhiba, Kozma Andor novellája, Prielle és Csiky Gergely (arczképpel,) Rakodczay Páltól, Egy pohár­köszöntő, Horváth Boldizsártól, Vallomás, Rákosi Jenőtől, Kossuth és Görgey utolsó találkozása, Hentaller Lajostól. A kakasülön, Atpropostól, Heti tárcza, Székhely Huszártól, Az 1837-iki árvíz két képpel) A szabadság- szobor-pályázat (Strobl, Zala Költő és Róna szobrainak fényképei másolatával), francza, regény, továbbá költemények Torkos László­tól, Rudnyánczky Gyulától, Korda Páltól, Radó Antaltól stb. több apró czikk és vers a Nők világa mellékleten s a különféle rovatok. — Öngyilkosság. Jánoschtik Ferencz a déli vasút nyéki állomásán alkalmazott felügyelő agyonlőtte ma­gát. Az öngyilkos felvigyázó magas állású katonatiszt fia volt s ő maga is katonának készült, de valami aférja miatt kénytelen volt kilépni a kádét iskolából. Két évvel ezelőtt helyezték át Lepsényről Nyékre, hol úgy látszik, zilált anyagi viszonyokkal küzdött. Ez vitte a halálba is. — A lámpavilág lecsavarása nem taka­rékosság. Ha munkaszflnet alkalmára), mint szoktuk, a petróleumlámpa lángját normális fényerejének csekély részére lecsavarjuk, ezáltal a petroleurafogyasztás csak jelen­téktelenül csökken. Egy láng, amely 19 gyer­tyalángnak felel meg, 58 gr. petróleumot emészt föl óránkint; 13 gyertyaláng erejéig letolva meg 51 grammot fogyaszt ugyan­annyi idő alatt. A lámpa lángjában tudva­levőleg nem maga a petroleum, hanem annak a gőze is ég. A lángban a petroleum- göz felbomlik gőztermékekké, amelyek elég­nek és a kiváló szénrészecskék a láng belső palástján izzóvá válnak; ezek adják a láng­nak fokozódó fényét. Ha a belet lecsavarjuk, a felszívódó petróleum gözképzése a bél tetején csak kevéssé apad, de a kisebb láng nem birja a szenet élénk izzásba hozni, nagy része használatlanul kiválik és a tökéletlenül elégő gázokkal füstöt és bűzt terjeszt. A petróleumlámpa lecsavarása tehát rosszul alkalmazott takarékosság, mert alig nyerünk vele valamicskét, de nagyban rontjuk általa szobáink levegőjét. f

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom