Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)
1891-01-24 / 7. szám
,w.g. ** ^ Veszprém, 1891. Veszprémvármegye alispánjától. Veszprémi Független Hírlap, » ! Felhívás rendezett tanácsú Veszprémvaros közönségéhez! Székvárosunk szegényebb sorsú lakosai között a rendkívüli időjárás következtében komoly bajok előjelei is mutatkozván, ezen bajok lehető orvoslásának czéljából elnökletem alatt egy állandó segélvző-bizottság alakult. A megalakult bizottság felhatalmazása folytán s tudatában annak, hogy Veszprém város nemesszivü lakossága sohasem feledkezett meg emberbaráti kötelességéről, és hogy a részvét és jótékonyság gyakorlásában sohasem maradt hátra akkor, a midőn Ínséggel küzdő embertársaink nyomoráuak enyhítéséről volt szó: haza- fiúi tisztelettel kérem e város nemesszivü lakosságát, hogy a nyomorral küzdő székvárosi lakosság részére a gyüjtőiven könyöradományokat nyújtani és ez által a szenvedők nyomorát enyhíteni, könyeiket letörölni igyekezzenek. Midőn tisztelettel jelzem, hogy a legkisebb adomány is hálás köszönettel fog vétetni és hogy a gyors segélynyújtás kétszeres értékkel bir: a segély-adományokat a gyüjtőivet előmutató és a gyűjtésre önként vállalkozó uraknak átadni kérem. Veszprém, 1891. évi január hó 21-én. A segélyző-bizottság nevében : Dr. Purgly Sándor, Véghely Dezső, • jegyző. kir. tan., alispán. Az irgalom munkája. Veszprém, jan. 24. Keddi rendkívüli hírlapunkban emelők fel esdő szavunkat a város jóembereihez, hogy a mindnagyobb mérvet öltő nyomoron haladéktalanul segítsenek azáltal, hogy népkonyhát állítsanak s fát osszanak ki a szegények közt. A megye legjobb embere, a megyés püspök, br. Hornig Károly ő méltósága hallotta meg legelőször az esdő szót s már másnap saját palotájában megnyitatta a szegények népkonyháját. Szerdán 250, csütörtökön 400, pénteken 580 s ma 600 embernek adott ingyen ebédet s kenyeret. Ezenkívül Veszprémben és Sümegen 100 méter tűzifát osztatott ki! Kétszer ad, ki gyorsan ad s a nemeslelkii egyházi főpásztor e rögtöni nagy segélye nem csak a sinlődő szegények ezereinek, de az egész város polgárságának háláját involválja. . . . Wó die Noth am Grössten: Gott am nächsten! íme, Isten irgalmát gyakorolta — Isten irgalmas szolgája !- — — S a megye jószivii első I tisztviselője, V é g h e 1 y Dezső alispán ^ is, még az napon, kedden, nyilt kérel- ' < műnknek megfelelőleg összehívta úgy Íí4£ az összes jótékonysági egyletek elnökségeit, mint a közélet vezérférfiait, tanácskozásra, e rögtöni segély7 nyújtás ügyében. Az értekezlet másnap reggel tartatott meg a megyeházán, az alispán elnöklete s dr. Purgly7 Sándorjegy- zősége mellett. Az értekezlet állandó segélyező bizottsággá alakult, elnökévé Véghely Dezső i kir. tan. alispánt, jegyzőjévé pedig dr. j Purgly Sándort választotta. Ezen állandó segélyező bizottság működését azonnal megkezdette; a maga kebeléből 4 albizottságot ala- r Vjl kitott és ezeket a segélynyújtásra való ^ felhatalmazás mellett a segélyre szorult jL r székváiosi lakosság összeírására kttl- %+ dötte ki. Egyúttal népkonyha felál- f \ litását és a szegény lakosságnak nem csak élelmi szerekkel, hanem I tüzelő anyaggal való ellátását is el- határozta. Megható jelenet volt az, midőn Rain precht Antal püspöki korija mányzó ur jelenti, hogy ő mtsga a megyés püspök ur addig is, mig a I l városi népkonyha rendszeresül, sa- jRwj ját palotájában megnyitja a népkony- j J hát s tűzifát osztat ki a szegények közt. A jelen voltak lelkesült éljenzéssel fejezték ki a város háláját a nagylelkű nemes jótétemény felett. Ezután a népkonyhában segélyzen- dók s a tűzifára szorultak összeírására ^ való 4 albizottság választatott meg.-j-xj.j A belvárosra: Kovács Imre elnöklete alatt Rosenthal Nándor §s Pfeiffer Miklós. A temetőhegyre: Perényi Antal elnöklete alatt Dukovits Sámuel, Eszterhay Perencz és Androvics Imre. A Jeruzsálembegyre: Dr. Serényi Károly elnöklete alatt Dzollenstein Ferencz és Bognár János. A Cserháton: Balogh Ká- I -oly elnöklete alatt Buday József és lalambos Ágoston.-. :V t \ J W i'-ft E négy bizottság rögtön megkezdte működését. Azonnal bejárták a várost s összeírták a szegényeket. Jelentésük másnap közöltetett a segély-bizottsággal s jelentésük megdöbbentő képét nyújtja a rettentő nyomornak, mley most városunkban uralg ! összeírásuk szerint 719 ember van a városon, kinek se foglalkozása, se egy betevő falatja, se egy darab tüzelő fája nincs s már napok-hetek óta minden élelem nélkül sinlődnek, hideg viskóikban ; rongyokkal, szalmával takargatva éhező-didergő gyermekeiket, kiknek legnagyobb része beteg! Az alispán elnöklete alatti bizottság aztáD 12 gyüjtőivet bocsátott ki, a segélyadományok begyűjtésére ; maga az alispán pedig táviratilag megkereste segélyküldésre a belügyminisztert, Esterházy főispán-grófot s Todesco bárót, Tótvázsony urát. A megkeresésnek gyors foganata lón. Ugyancsak táviratilag küldtek : a belügyminiszter 150 frtot, Todesco báró 500 frtot s Esterházy főispán-gróf 100 frtot, egyben jelezve, hogy veszprémi lakásának összes konyhahelyiségeit átengedi Ja népkonyha helyiségeiül. Eddig a következő nagyobb adományok folytak be : A nemzeti Casino gyűjtése 33 írt; a polgári kör elnök- választási bankettja gyűjtése 165 frt; a takarékpénztár 200 frt, mosonyi Ruttner 50 frt, Szabó Imre Képviselő 50 frt, a Nay-család 40 frt s még többen, kiknek adományát együttesen közlendjük. Egyben még jelezzük, hogy a rögtöni segélyre való felhívásunk megjelenése után azonnal 5 frt küldetett be irodánknak, a szegények felsegélyezésére. A gyors segítség Marinczer Antal aljrs. biró úrtól jött s az összeget áttettük a segély-bizottsághoz. Fogadja a jószivü adományozó tőlünk, a szegények hálája kifejezését! A püspöki palotában szerdától kezdve holnapig áldásosán működött, a megyés püspök ur által fentartott népkonyha; egyúttal a faosztás is eszközöltetett a városházán s a Dávidicumban. Holnaptól kezdve a város népkonyhája fogja élelmezni a szegényeket, a főispáni lakban. Naponkint 600 adag leves, 600 adag főzelék s 600 adag kenyér (32 gramm) adatik ki; csütörtök s vasárnaponkint egy-egy adag hús is osztatik ki. A bizottság vállalati utón tartja fenn a népkonyhát s egy-egy emberre naponkint 10 krt számítva: naponkint 60 forintot tesz folyóvá. A vállalatot Müller Mátyás urra bízta. Legyen Isten áldása az irgalom e nemes, lélekemelő munkáján! Az irgalmazó jótevőket pedig kisérje a könyörület Istenének örök kegyelme, életükben — s a halálon túl! A Balaton múltja és jövője. Irta : Bolgár Mihály. (VII. czikk.) Folytatás. A siófoki zsilip kezelési szabályzata. 6- §A csatorna tisztántartása. A Balatonból a zsiliptáblák különböző vízállásainál leeresztett víztömeg mennyiségének megmérése a Sió-csatornában előálló vízmennyiség alapján lévén meghatározandó; az érdekeltség tartozik gondoskodni, hogy a Sió-csatorna medre az abban elhelyezett mér- czétől fel és lefelé összesen legalább 1090 m. hosszaságban megtartassák s a czélból, hogy a vizeresztést a zsilip előtt támadható iszapolás ne akadályozza — a zsilip fölötti csatorna- szakasz tisztán tartassák. A vízállás jegyzése. A Balaton és Sió vízállásának 8 a zsilipkezelésnek nyilvántartása és kellő ellenőriztetése végett a zsilip kezelője tartozik a megfelelő rovatokkal ellátott jegyzőkönyvet vezetni s ebbe naponkén? reggeli 8 órakor a következő adatokat bevezetni: a) A Balaton és Sió vízállását az 1 -só §-ban megnevezett mérezék adatai szerint. h) A felhúzott zsilipkapuk számát és megjelölését s mindenik vizeresztő nyílás magasságát. c) A zsilipkapukon eszközölt változtatásokat s azok indokait. d) Az előző 24 órában volt időjárás u. m. eső vagy hó, ennek tartama és mennyisége, a szél iránya és fokozata télen a víztükör nyilt vagy befagyott állapota. Ezek a kimutatások minden hóról a következő hó 10-ig egy példányban a miniszteri biztoshoz, egy példányban a közm. és köziek, minisztérium vízrajzi osztályához felterjesztendők. 8. §. A zsilip kezelése és ellenőrzése. A zsilip kezelője a cs. és bir. déli vasút siófoki osztály mérnöke, a zsilipkezelés legfőbb ellenőre pedig a Balaton szabályozási miniszteri biztos. A zsilipkezelőnek feladata a jelen szabályzat 5. §-ában kitűzött czél és feltételek szemmel tartásával s a beszerezhető összes adatok helyes fel- használásával minden hónap 20. és 25-ike között a miniszteri biztosnak indokoltan megjelölni az egyes zsiliptáblák állásának közlésével — vizle- vezetés azon — mérvét, melylyel a következő hó elején a vizlevezetést megkezdeni vagy folytatni szükségesnek tartja. A miniszferi biztos az e czélra melléje rendelt szakértő javaslata alapján az előirányzott vizleeresztés mérvét helybenhagyja vagy módosítja. Utóbbi esetben erről a zsilip kezelőjét értesíti. Ugyanezen eljárás követendő mindazon esetekben, midőn a hónap elején életbe léptetett vizleeresztés mérvén közbejött fontos körülmények miatt változtatni kell. Azon czélból, hogy úgy a balaton- melléki mind siómelléki érdekeltségek az egyes időszakokbani vizkieresztés mérvéről tájékozva legyenek, az erre vonatkozó adatok a leginkább érdekelt társulatokkal közlendők. Ha a vizleeresztés mérve éllen az érdekeltek valamelyike részéről indokolt felszóllalás történnék, a felett első fokban a miniszteri biztos, másodfokban a közm. és köziek, miniszter határoz. A veszpérmi izr, hitközség restaurációja. A veszprémi zsidóhitközség restau- rácziója, mely minden három esztendőben szokott történni, múlt vasárnap ment végbe a hitsorsosok rendkívül feszült érdeklődése mellett. Az a bizalom, mely Rosenthal Nándor városi tanácsost, mint hitközségi elnököt környezte, ezúttal sem tagadta meg s ez erős pártnak sikerült őt továbbra is a hitközség élén tartani, mivel azonban sokoldalú elfoglaltság nehezült Rosenthal vállaira, a hitközségi tagok egy modus vivendit találtak ki, mely szerint egy fiatal erőt választottak meg alelnöknek : Kransz József személyében. A tanácsot és a hitközségi elöljáróságot pedig következőképen alakította meg a leszavazott 180 tag : j-ső tanácsossá : W e i s z Elek ; 2-ik tanácsossá: Berger Sámuel; templomatyává; Lőwy Jakab; pénztárossá; Fuchs Miksa. A képviselő testületbe : Fischer Manó, dr. Steiner Kálmán, Rotthauser Mór, Nay Jakab, dr. Ha- lassy Vilmos, Deutsch G. Sándor, dr. Sándorfi Miksa. dr. Réthi Ede, Breuer Gábor, Rosenberg Adolf. dr. Spitzer Mór, Rothauser Miksa, Weisz Jakab (szabómester), Steiner Sámuel, Selnvarcz Antal, Schwarcz Ignácz, Rothauser Rudolf. Wessel Sámuel, Margalit Ignácz, Rothauser Sámuel, dr. Fodor Mihály és Veisz M. Ignácz. % A tisztujitással egyidejűleg kiadta a hitközség az elmúlt három esztendőről szóló jelentését, melyet sok figyelemmel Berkes Móricz dr., hitközségi jegyző szerkesztett. A jelentés bekezdése kegyelettel emlékezik meg a község elhunyt lelkipásztoráról: H o c Ilin u t h Abrakámról is, aki mély tudo- mányu, jele3 rabbi volt. Itt meg kell azonban jegyeznünk a „de mortis nihil, nisi vere“ elvénél fogva, hogy a jelentés tévesen vindikálja Hocmuthnak a zsidóiskola megalapítását, mivel abban a hitközség néhai jegyzőjénék : Heller Lajosnak volt oroszlán része. A jelentés további részeiből megtudjuk, hogy a községnek kitünően szervezett iskolájában a lefolyt 3 év alatt 322 fiú és 432 leány nyert rendszeres oktatást. Jótékonyságáról pedig, hogy a lefolyt 3 év alatt tandíj elengedésben részesült 211 szülő 417 gyermekkel, továbbá ingyen húsvéti lisztben resze- sittetett 168 család 2117 kilogramm liszttel. A jelentés népmozgalmi adatai következő képet nyújtja: 3 év alatt esket- tetett 34. — született 72 fiú 74 leány, elhalálozott 42 férfi 42 nő. A hitközség kitűnő vezetéséről pedig az tesz tanúságot, hogy az eddig deficzit- tel és nagy kamatú kölcsönökkel kínlódó hitközség rendezett viszonyok közt van, és nemcsak hogy deficzitje nincsen, hanem még pénztár feleslege is maradt. * A választás sikerének örömére szerdán este látogatott bankettet rendeztek a polgári társaskör helyiségében. A menüt Vég Izidor kávés szolgálta ki 1.50 krajczárjával terítékét. A banketot nemcsak magvas és tömérdek fel köszöntő jellemezte, de a jótékonyság is, amennyiben a jelen- voltak a szegény polgárok részére gyűjtést eszközöltek, melynek eredménye 164 frt volt. A törvényhatóságok reformja. Budapest, jan. 23. A P. Lloyd a törvényhatóságok reform-tervezetét mutatja be. A tervezet ismertetése ez: „A tervezett reform súlypontja egyrészről az államhatalom ercsitésében, mely a tisztviselők kinevezése után a közigazgatásért a teljes felelősséget, is elvállalja, másrészről a közpénzek kezelésében van, mely épugy állámo- sitandó. mint a közigazgatás közegei. Bármily jajveszéklés lesz is az ország egyik végétől a másikig, a vármegyei pénztár és az egész vármegyei pénzügyi rendszernek utolsó órája ütött. Miután a megyék külön dotációja abban a pillanatban megszűnik, midőn nem kell tisztviselőket választani és fizetni, természetes, bogy a megyék területén levő ösz- szes pénztárak egyesittetnek az állami pénztárakkal, melyek az árva vagyont is kezelni fogják. Ez intézkedés által egy csomó hivatalnok feleslegessé válik, a kezelés egyszerűbbé és megbízhatóbbá és az árvák vagyona annyira biztosítva lesz, mint eddig még soha. Látjuk tehát, hogy a reformnak ez a része költségmegtakarítást jelent, a mi a tisztviselők fizetésének felemelését teszi lehetővé. A törvény életbelépése alkalmával sok nehézséget fog okozni, hogy kinevezett hivatalnokok hasonló rangú választott hivatalnokokkal együtt fognak működni, mert a törvény életbelépése után az összes üresedésben levő helyekre állami tisztviselők neveztetnek ki és pedig magasabb dotációval. A törvényhozás ezen a bajon úgy fog segíteni, hogy a választott tisztviselők mandátumuk lejárásáig szintén állami funkciót fognak végezni átvitt hatáskörrel *és a mennyiben a törvényhozás a szükséges eszközökről gondoskodik, magasabb fizetést is fognak kapni. A megye a végrehajtás teljes államosítása és a dotációk eltörlése által elveszti ugyan a pénzkezelést, a közigazgatásra azonban megmarad a befolyása. A törvényhatósági bizottságnak, melyben a virilisták ezentúl is megmaradnak, továbbra is meg lesz a joga, hogy kulturális, gazdasági és igazságügyi ügyek fölött tanácskozzék és határozzon. Ez intézkedések költségeit természetesen egy bizonyos kereten belül az állampénztárak fizetik. Az egyetlen fontosabb változás e bizottságok összeállitásában az lesz, hogy egy oly városi törvényhatóságban, mely egy megyei törvényhatóságnak székhelye, a városi törvényhatósági bizottsági tagok a megyei törvényhatósági bizottságnak is tagjai lehetnek, a mi eddig nem volt megengedve, nagy kárára a bizottságoknak, mert az intelligentia meg volt oszlatva, mig most az intelligens ellemek nem lesznek egyik vagy másik bizottságra utalva. Beavatott korokban sokat várnak az uj kerületi bizottságoktól, melyek eleinte csak próbakép és csak a belügyminiszter hozzájárulásával szervezhetők, de ha beválnak, a helyi közigazgatás hasznos tényezői lesznek. E bizottságok a kerület első hivatalnoka mellett eleinte csak konzultatív, az alárendelt közegekkel szemben azonban rendelkező hatáskörrel fognak bírni. A községi szervezetnek a jövőben történő rendezése sokkal könnyebben lesz végrehajtható, ha előbb eay oly testület alkottatik, melyre a községek ügyeit rá lehet bízni. Megengedi a czikk Írója, hogy a jövő főispán dignitárius jellegének konzerválása, valamint a törvényhatósági bizottsági tagoknak sem a műveltségi viszonyaiknak, sem a gyakorlati szükségnek meg nem felelő nagy száma, a reformtábor nem egy hívében fog csalódást okozni, de azért minden liberális ember örömmel fogja üdvözölni a reformokat, melyek már megvalósítják a remények egész sorozatát.“ Az uj kir. táblai elnökök. Budapest, jan. 24. A hivatalos lap végre közli a decentralizált királyi tábla elnökeinek kinevezését. Az uj elnökök ezek : Budapestre: Vajkay Károly, Pozsonyba : Lehoczky Kálmán kúriai biró. Győrbe: Erdélyi Sándor kúriai biró. Szombat, jan. 24. Kassára: Oberschall Adolf, a marosvásárhelyi kir. tábla mostani elnöke. Pécsre: Blaskovich István, a buda- pesi kir. keresk. és váltótörvényszék elnöke. Debreczenbe: Puky Gyula kúriai biró. Nagyváradra: Zádor Gyula miniszteri tanácsos. Kolozsvárra: Berczelly Jenő kir. táblai tanácselnök Marosvásárhelyre: Elekes Pál kúriai biró. Szegedre: Sélley Sándor kúriai biró. Temesvárra: Paiss Audor kir. táblai tanácselnök. A veszprémi kir. törvényszék a győri királyi tábla alá Boroztatván, minket veszprémieket bizonyára érdekelni fog uj táblai elnökünk életrajza. Ezért közöljük ezt: Erdélyi Sándor született Bihar- megyében, Kis-jenőn, 1839. aug. 1-én, róm. katb., nős, két gyermek atyja. A jogi tanulmányokat, a pesti egyetemen 1862. évben végezte be. A közügyvédi vizsgát 1863. aug. 30-án, a váltóügyvédit 1863. okt. 6-án tette e. 1863. augusztus 30-tól 1865. már- czius 9-ig mint ügyvéd működött Budapesten. 1865. márczius 9 én Pest szab. kir. városához tolnokká nevezték ki. 1867. május 19-én ugyanott törvénj7széki jegyzővé, 1869. szeptemberben pedig főjegyzővé választatott s mint ilyen peres ügyekben bírói szavazattal felruházva működött 1870. julius 19-ig. Ekkor a m. kir. igazságügyminiszter által a kúriai semmitő- széki osztályához segédelőadóvá neveztetett ki, a hol mint ilyen 1871. április 21-ig működött. Ekkor kir. táblai pótbiró, 1875. aug. 12-én ugyanott rendes bíróvá, 1886. évi szeptember hó 19-én a m. kir. kúriához bíróvá, 1888. aug. 22-én pedig a budapesti kir. ítélő tálához tanácselnökké nevezték ki, hol az I. polgári tanács vezetésével volt megbízva. A borgyártási törvényjavaslat. Budapest, jan. 23. A kereskedelmi minisztériumban már elkészült a borgyártási törvényjavaslat, mely véleményadás végett egyes szak- . testületeknek is megküldetett. A törvényjavaslat szövege a következő : Törvényjavaslat a mesterséges borok készítésének és azok forgalomba hozatalánaktilalmáról. 1. §. Mesterséges bort készíteni, illetve gyártani, úgyszintén ily bort elárusítani, vagy bármi módon forgalomba hozni tilos. 2. §. Mesterséges a bor, ha az nem kizárólag szőlőnedvből, hanem víznek, 90 százalékon aluli szesznek, szőllőczukornak, gliczerinnek, saccharin- nak, analinnak vagy festanyagoknak összetételéből ^.llittatott elő, vagy ha a szőlőnedvből előállított borhoz ily anyagok kevertetnek. A kereskedelemügyi miniszter felhatalmaztatik, hogy rendeleti utón még más anyagokat is olyanokul jelölhessen meg, melyeknek összetételével, vagy a szőlőnedvből előállított borokkal való keverése a bort mesterséges borrá minősitik s hogy a törvény rendelkezéseit az ily anyagokkal vegyített borokra is kiterjeszthesse. 3. Mesterséges a bor akkor is, ha a szőlőnedvből előállított bor mennyiségének szaporítása végett s forgalom- bahozatal czéljából vízzel mesterséges módon kevertetik. 4. §. Külföldi mazsolaszőlővel, vagyis tiszta jegeces cukorral édesített, vagy legalább 90 százalékra finomított szesz hozzá adásával javitott természetes bort < tokaji,» «hegyaljai,» vagy «szomorodni» elnevezés alatt áruba bocsátani tilos. 5. §. Kihágást követ el és a menynyiben cselekménye a büntető törvény szerint súlyosabb beszámítás alá nem esik, 300 forintig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az: a) ki a 2. §-ban körülírt mesterséges bort forgalomba hozza; b) ki a természetes bort mennyiségének szaporítása végett áruba bocsátás czéljából vízzel keverte; c) ki a 4. §-ban emlitett édesített és feljavított borokat «tokaji,» «hegyaljai» vagy «szomorodni» elnevezés alatt áruba bocsátja. 6. §. Kihágást követ el és a menynyiben cselekménye a büntető törvénykönyvnek vagy egészségügyi törvény határozmányai szerint súlyosabb beszámítás alá nem esik, 300 írtig
