Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)
1891-09-19 / 41. szám
Veszprém, 1891. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, szept. 19. met keltve, kötelességünkké teszik, hogy azokról megemlékezzünk. Sokan, kik a törvényt nem olvasták, vagy csak folületesen futottak rajt keresztül, azon téves fölfogásban élnek, hogy a vasárnapi munkaszünet minden munkásra kiterjed, ki két kezének phyzikai erejével és működésével keresi kenyerét. Ez nagy tévedés. Mert a munka tilalma általában csupán az iparosokra és a kereskedőkre vonatkozik. Vagyis a törvény e részbeni tilalma egyáltalán nem terjed ki a földbirtokosokra, kertészekre és szőlősgazdákra. Szóval mindazokra, kik a föld hasznos művelése után élnek és existálnak. A szüneti törvénynek egyúttal a mezei munkára kiterjedő hatályát a némely oldalról lábrakapott téves fölfogásban megerösité a csendőrségnek itt-ott érvényesített abbeli eljárása is, mely szerint a vasárnapon mezei munkával foglalkozókat eltiltotta a munka további folytatásától. Mennyire volt jogosult eme rendőri intézkedés, mennyire nem, — a konkrét eset Körülményei ismeretének hiányában itt megvitatni és eldönteni nem lehet föladatunk. Egyet azonban teljes joggal konstatálhatunk ; s ez az, hogy amennyiben a rendőri eltiltás a szüneti törvényre hivatkozással történt, úgy az teljesen alaptalanul és a törvény rendelkezésének ellenére, jogosulatlanul történt. Sem rendőrnek, sem bírónak nem áll jogában és hatalmában a mezőn teljesített munkát, a szüneti törvény alapján gátolni, vagy eltiltani. Már maga az Üdvözítő elrendelő a vasárnapnak megszentelését. Nemcsak azért, mert szükség van hetenkint egy napra, melyen a lélek a vallásos buz- góság szárnyain, fölszáll a mindenség urához; hanem azért is, mert a világteremtés nagy munkájának hat napja után következett a hetedik, a pihenés napja. Szóval, hetenkint kell egy nap, mely a munkában elgyötört test nyugvására szolgál. Kell egy nap, mely a vallásos áhitat magasztos czéljának szentelendő. Ezen humanisztikus és valláserkölcsi fölfogás tükröződik vissza az 1879. évi •40. t.-cz. 52. §-án is, mely következőleg rendelkezik: »Aki az 1868. évi 29. t.-cz. 19. §-áuak az ünnep- és vasárnapokra vonatkozó intézkedését megszegi, száz forintig terjedhető pénz- büntetéssel büntetendő.“ A most hivatkozott törvényszakasz pedig ekként hangzik: „Vasárnapon minden nyilvános és nem elkerülhet- j lenül szükséges munka felfüggesz- ' tendő.* A törvény most hivatkozott ren- j delkezésébül tehát arról győződünk í meg, hogy a mezei muukaszünetre vo- | natkozólag már sokkal korábban kelet- j kezeit törvény, mint az iparra és keres- ] kedésekre. ! * III. IV. Csakhogy mig az uj szüneti törvény rövid, kategorikus szövegezésével a szakminisztereket ruházza föl azon joggal, hogy az általános szabály alóli kivételeknek taxativ fölsorolását rendeleti utón eszközölték, addig az 1868. évi 53. t.-cz. 19. §-a nem elkerül- hetlenül szükséges* általános fogalmának odavetésével provokálja a vitát, hogy a kifejezés miként és mely viszonyokra alkalmazandó. Nézetünk az, hogy a törvény szigorának merev alkalmazása a törvény által föltételezett normális viszonyokat követel. Rendes és kedvező időjárás mellett igenis minden nyilvános és nem elke- rülhetlenül szükséges munka vasárnaponként felfüggeszthető. De ha a mezei gazdára oly idő jár, mint a jelen gazdasági évben, akkor beáll az elkeriilhetlenül szükséges stádiuma s ha lehet, még vasárnap is meg kell menteni az enyészettől, az elpusztulás veszélyétől, keserves emberi munkánk által teremtett Isten adományát ! Hiszen, ugjis jól tudja minden gazda, hogy ezidén egy héttel később kezdődött az aratás, mint máskor. Tudjuk azt is, hogy az aratás és hordás ideje alatt alig múlt el kétszer 24 óra, melyen zuhogó eső ne akadályozta volna a munka folytatását. Tudjuk nagyon jól, a folyamatban levő cséplést is mily gyakran szakította félbe a futó zápor. Ily abnormis viszonyok között tehát a törvény nem tiltja, de határozottan megengedi, hogy a gazda megmentsen évi terméséből annyit, mennyit csak megmenthet. Hisz az teljesen közömbös dolog, akár tűz égeti akár viz roszthatja a termést, a mentés munkája mindkét esetben nemcsak jogosult, de Isten adományát illetőleg kötelesség is. Ismertünk vallásos buzgóságban megőszült lelkipásztorokat, kiknek hívei istenfélők, vallásosak valának. Megszentelték a vasárnapot vallásos meggyőződésből, hogy Istennek parancsolatját teljesítvén, előtte kedvesek legyenek. De ha jöttek abnormis időviszontagságok, mint a jelen évben is, az a galambösz hajú pap maga hirdette a szószékből vasárnap délelőtt a híveknek : „menjetek, használjátok fel a jó időt, siessetek betakaritani a mezőről Istennek adományát.“ Adjon Isten olyan normális, jó éveket, hogy a törvény ily bő magyarázatok illetőleg kedvezményének gyakorlati alkalmazására sohase legyen szükség! p. H. Kereskedelmi és iparkamara közgyűlése. — Saját tudósítónktól. — A győri kereskedelmi és iparkamara hétfóu délután 3 órakor rendes közgyűlést tartott, melyen Jerfy Antal elnökölt. elgyengült végke'p és azzal aludt el, hogy tenni fog. III. Váratlanul vidéki rokonok jöttek és anyja elment velük az Andrássy-utra képeket nézni. A kis leány torkát fajlalta, lefektették, otthon hagyták. Alig mentek el, ruhát kapva magára, átszaladt anyja szobájába. Leült az Íróasztal mellé, a fekete, mégis oly kaczér kis székre. Bámulva a bútorokat, mint valami idegen embereket, és azok szólották hozzá különös, idegen szóval. Az asztal lapján violaszin tintacsepp. Nem-e abból a toliból hullott ki, amelylyel irt annak ? Lehajtott fővel, szemére hullott szőke haján át nézte ezt a cseppet és dús fantáziája, lágy gyülölsége táplálkozott belőle. Tágra nyitott szemei előtt megint megelevenedett a könyvből vett hasonlat, mind színesebben, mind domborúbban . . . Észre sem vette, hogy háta mögött a szobaleány meg- gyujtotta a luszttrt ós hogy utána belépett a nagy, fekete arczu férfiú és köszöntötte csendesen, majd hangosabban. Fölrezzent, maga előtt látta. Nem rémült meg tőle jobban, mint álomképeitől, egy pillanatig még azok egyikét látta benne és szótlanul nézett reája. Azután egyszerre fuldokló sirás fogta el és fölugorva székéről, amig két kezével elfödte arczát, rimánkodva szólt: — Ne bántson bennünket! . . . Hagyjon el, menjen! . . . IV. A kép ez volt: a leány karjait leeresztve, a sírást is leküzdve magában, egyszerre szikrázó szemekkel nézett a férfira. Az elhalványodva, zavarában mosolyogva állt vele szemben. A kalapját forgatta kezében, mint egy paraszt legény, ha úri asszony előtt áll. Perczek teltek bele, mig visszanyerte önuralmát és erőltetve fölnevetett: — Ó maga kis bolond, hát én bántom magukat? Ki mondta ezt magának? — Látom — szólt a kis leány alig hall- batólag — anyámat és magát. Menjen el innen és ne jöjjön többé ide soha. Mondja, hogy nem akar . . . — De miért, mit tettem? A leány nem mondott többet, elöntötte a sirás. A férfi oda ment hozzá és csitította: — Rossz kis leány, micsoda csúnya gondolat a mamájáról, szégyelje; ki verte a fejébe? Ezek a nyomorult cselédek! No ne sirjon, nem jövök többet . . . A kis leány fölemelte fejét, rája nézett, de olyan különös, olyan bűvös tekintettel, hogy a férfi nem tudta kiállani. Lesütötte a szemeit, zavartan mosolygott és ismételte : — Többet soha . . . Majd hirtelen tréfára fogta a dolgot és véletlenül megpillautá a leány mellére tűzött aszú buzavirágszálat, monda: — Ha nekem adja azt! A kezében volt. Csakugyan nem jött többé. Anyja kezdetben csodálkozva, később izgatottan nézett körül. TJgy látszik, várt és nem akart kérdezősködni. Las8ankint belefáradt a várakozásba és irt. De büszkesége nem engedte, hogy el- küldje a levelet. Inkább várt az ablaknál, a lépcsőházban. Hosszú vizitekre ment egyedül és leverten jött haza. Levertsége ráragadt az egész házra, férjére is. Csak a kis Hanna arczán íakadt ki újra az elbervadt mosoly, gyermek lett, ismét vidáman tért vissza bábuihoz, olykor leselkedett még anyjára és egyszer rajta kapta, a mint szobájában a sötétben összegubbaszkodra sirt. Odarohant hozzá és megölelte. És sirt ő is édesen, keservesen, a leghalványabb sejtelme nélkül annak, hogy miért ? MegkönyI nyebbült szive áradt ki, a nő ébredt föl benne, aki sir a szerencsétlen szerelmes asszonynyal, • akárki legjen az ; talán egyszerűen csak azért könnyezett, mert anyját szenvedni látta ? Könnyeik összefolytak. Az egyik — oh be nagyon tudta már, hogy miért. A másik: — még nem. A közgyűlés tudomásul vette az elnök jelentését, hogy a Győrött létesítendő kereskedelmi középiskola és a tervezett nyilvános áruraktárak ügyében a jövő közgyűlésnek már érdemleges jelentést tehet. Kamarai illetékek fejében eddig 5,204 írt 8 kr. folyt be. Erlich Mór irodatiszt véglegesittetett. A közgyűlés helyesléssel vette tudomásul az elnöki előterjesztést, hogy a kamara titkára ez évi jelentés adatainak beszerzése, a czégnyilvántartás alapjában való rendezése s a kerület ipari és kereskedelmi je’eűtóséggel biró pontjainak közvetlen helyszíni megismerése végett körutat fog tenni az alkerületekben. A kamara tevékenységéről tanúskodó ügyforgalmi jelentést a közgyűlés tudomásul vette. Ugyanígy tőn egyéb jelentésekkel is. A fegyelmi választmányt következőleg alakította meg: elnök Jerfi Anlal, tagok Weidmann Adolf, Wirtlil Károly, Schlih- ter Lajos, Hauzer György. A déli vasúttársaság által fizetendő kamarai illetékek megosztási arányának megállapítása végett a kereskedelmi miniszter a soproni, győri, pécsi, eszéki és zágrábi kamarákat értekezletre hívta össze, melyen a kamarát Szávay Gyula titkár fogja képviselni. A kamarai tisztviselők nyugdijszabály- zata megfelelően módosítva, újabban felterjeszteni határoztatott. Az épitő- mesterség gyakorlására vonatkozó leirat tudomásul vétetett. A budapesti agyagipar-kiállitás tanulmányozására a közgyűlés Földes Elek győri, Kreitzer József pápai és Szabó Mihály tatai szakiparosokat küldte ki. A közgyűlés továbbá Szabó Samu indítványára kimondta, hogy a győri vásárok előtti vasárnapokat a munkaszüneti tilalom alól kivenni kérelmezi. Az elnökség pedig megbizatott, hogy a zágrábi kiállítás tanulmányozása felől intézkedjék. A kereskedelmi miniszter a kerületi munkás betegsegélyző pénztárak székhelyéül Győr, Esztergom, Komárom, Pápa és Veszprém városokat kijelölte s kérdést intézett a kamarához, hogy helyes-e ezen kijelölés s hogy a segélypénztárak alakításával melyik hatóságot bízza meg ? A kamara közgyűlése a beosztást helyesli és javasolja, hogy az alakítással a városok rendőrkapitánysága bizassék meg. Ezzel a közgyűlés véget ért. Női kereskedelmi szaktanfolyam. A székesfehérvári kerereskedelmi akadémia a vallás és közoktatásügyi mi nistériumnak 1891. é vimárczius 15-én kelt 59.258/89o-ik számú rendelete értelmében női kereskedelmi szaktan f olyamot szervez, melynek feladata nőknek kereskedelmi foglalkozásokra való előkészítése. Tanítandó tárgyak: 1.) Könyvvitel. 2.) Kereskedelmi számtan. 3.) Kereskedelmi és váltóisme. 4.) Irodai munkálatok és levelezés, 5.) Áruisme és keresk. földrajz. 6.) Szépírás. Összesen heti 13 órában. A tanítás ideje teljes 8 hónap október 1-től május 31-ig. A női keresked. tanfolyamba oly leánynövendékek vétetnek fel, kik a polgári vagy legfelsőbb leányiskola IV. osztályát legalább elégséges sikerrel végezték és 18 évesnél nem idősebbek. Felvehetők továbbá olyan 18 évesnél nem idősebb leányok, a kik felvételi vizsgálattal igazolják, hogy van kellő előképzettségük a tanfolyam sikeres végzéséhez. Egyes esetekben a tanári testület és kir. tanfelügyelő ajánlása a vallás és közoktatásügyi minister engedélyével 18 évesnél is idősebbek is felvehetők. A női kereskedelmi tanfolyam tandija 25 forint, mely két részletben előre fizetendő. A nyilvános vizsgálat sikeres letétele után elbocsájtó bizonyítványt kapnak a tanulók, melyet a ministeri kikiildötek is aláírnak. A kik e tanfolyamban részt venni óhajtanak, legkésőbb szeptember hó 25-ig jelentkezhetnek a székesfehérvári kereskedelmi akadémia igazgatóságánál. ÚJDONSÁGOK. — Véghelyi Dezső kir. tan. alispán, egyházmegyei gondnok hétfőn s kedden résztvett a Pápán tartott ref. egyházi üléseken s fel is kéretett a jegyzői tisztviselésre. — A Devecserben időző honvédség felett — mint már múltkor jeleztük — For íny ák altábornagy, József fő- herczeg adlátusa tartott szemlét; jelen voltak: Andrásffy altábornagy kerületi parancsnok, s Bernolák ezredes, dandárparancsnok. Az ezred e hó 22-én indul el onnét s gyalog menetben 25-én érkezik székhelyére. — A dunántúli ref. közgyűlés, mint nekünk Pápáról Írják, vége felé közeledett már pénteken. A Tisza Kálmán egyházpolitikai enuncziácziói voltak a legfontosabb mozzanatok, valamint a minősítésre, vagyonkezelésre és pénztárra vonatkozó határozatok. Tisza, mint főgondnok hétfőn, kedden és szerdán elnökölt az üléseken, mely utóbbi napon d. u. 4 órakor elutazott. Itt tartózkodása alatt gróf. Esterházy Móricz vendégje volt. Hétfőn, a „Griff- szálló“ nagytermében megtartott banketten 150-nél többen vettek részt. Az asztalfőn Tisza, Eszterházy és Papp Gábor foglaltak helyet. Felköszöntőkben természetesen nem volt hiány. A többek közöt két bennünket is érdeklő dolog került tárgyalásra: A pápai praeparandiát most sem állíthatják fel, mert azon okok, melyek 4 év előtt a megszüntetést involválták, — a pénzhiány most is megvan. — Elvileg elhatároztatott, hogy a pápai „Fehérló“ vendéglőt me 11 éképületeivel együtt megveszi a dunántéli egyház s ott egy uj főiskolát épit, a a mostani kollégium épületét pedig felállítandó ref. nőisko’a (felsőbb leányintézet számára tartja fenn. — Helyreigajitásul közöljük, hogy hírlapunk előző heti számában közlött s a devecseri lótenyésztési jutalom- dijosztásról szóló közleményben tévedésből gróf Esterházy Ferencz úr, mint elnök említhetett. A megtartott juta- lomdijosztás Hunkár Sándor ur — mint a veszprémmegyei lótenyésztési bizottság elnökének — elnöklete alatt tartatott meg és mts. gróf Esterházy Ferencz ur a dijosztásnál, mint bizottsági tag és nem mint elnök vett részt. — Zárda felszentelés. Az irgalmas nénék zárdája Kis-Czellben e hó 2-án szenteltetett fel. Mint értesülünk, a derék város erősen igyekezik azon, hogy a hézagpótló tanintézetben a leánynö- vendékek tanítása még ezen tanév folyamán megkezdessék. — A vármegye állandó választmánya f. hó 17-én tartott ülésében a vármegye 1892. évi költségvetését vette tárgyalás alá, mely alkalommal a vármegye főszámvevője által elkészített s bemutatott költség-előirányzat szerint a 79462 írt 56 kr. szükségletet a 79082 frt 56 kr. készpénzfödözet és 380 frt reménylhető pénztármaradvány- nyal való zárását a törvényhatósági bizottságnak elfogadását ajánlván. — Pápaváros költségvetése az 1892. évre. A f. évi szept. hó 5-én megtartott városi közgyűlésen 73006 frt szükséglettel szemben, mely a legnagyobb czenzus szerint van előirányozva, 38808 frt fedezet áll szemben, tehát a hiány 34197 frt, amelyet a vármegyén minap megszavazott kölcsönből fognak fedezni. A város már kiutalványozta azt a 40,000 irtot, mely a Ruszek-alapitváoyból, a kath. népiskola épitési költségeire fizetendő. — Az épülő Pápa. A róm. kath. népiskola a főtéren már a befejezéshez {özei áll. A tetőzet már az épületen van s a jövő héten kezdik meg a »első munkálatokat. Ezen iskolának előnyére fog szolgálni, hogy tágas udvar is lesz hozzá kihasítva. A Szél- utczában egy szép, fővárosias stylban épült magánház fejeztetett be, de legkiválóbb érdeme a tanácsnak, hogy végre-valahára kiköveztette ezt az ut- czát. Úgy ez, miut a Deák Ferencz- s Kereszt-uteza 12 dm. szélességben lett dkövezve kékes szinü szobbi trachyt- íoczkákkal, a kocsiút pedig apróra iört somlói kővel lett makadamirozva. Tegnapelőtt a keskeny Eötvös -utcza burkolásához fogtak hozzá. Több városi képviselő a jövő közgyűlésen indítványozni fogja, hogy a most megszavazott 3000 frt kövezési költségekből valami próba-aszfaltir ozásra for- dittassék. — Esküvő. Szabó Sámuel veszprémi pénzügyi tisztviselő e hó 27-én vezeti oltárhoz Párkányban, Engel Heléu kisasszonyt. — Hymen. A múlt hírlapunkban előre jelzett kedves hymen megtörtént. Bónis Lajos jegyet váltott Cserváry Irma kisasszonynyal. A hivatalos eljegyzés családias körben volt a Huszárféle vendéglő emeletén, a színtársulat elsőrendű tagjainak jelenlétében. Az új jegyeseket Vedress és Tompa köszöntötték fel. Mi is szívből kívánunk a kedves párnak állandó boldogságot! — Színészet Pápán. Pesti Ih Lajos és Dobó Sándornak társuk mely télen állandóan Kecskéméi játszik, már megnyerte a pápai vá gatós közönség tetszését s a napi- napra színre kerülő újdonságok el szép közönséget vonzanak. Vasára Bérezik Árpád „Postás Klári“ ; kedd a ref. egyházkerület közgyűlése alki mából díszelőadásul Szigeti népszinműv „A falusiak“ került színre; szerd Szigethy Lujza jutalomjátékául „Fi rinda kisasszony“; adatott, melyet P Gábor dunántúli reí. püspök is vég nézett páholyából és nagy intelligei közönség volt jelen. Csütörtökön „Hí utódok“ adatott. Eddig zsúfolt házi a „Szegény Jouatbán“ csinált. Élők szüleien vannak a „Huszár szer elem „Feneleányok“ s „Elektra.“ — A balatoni hínár tanulmányozás, Dr. Simoffy Gyula egyetemi magái tanító, a nemzeti muzeum növénytai osztályának őre, a napokban Tapolczá volt kiküldetésben, hol a város és anna határába a tapolezai tó és folyónal mint a Balaton mellékfolyójának hinán tanulmányozta;’onnan'pedig Keszthelyi utazott, a balatoni hínárnak, valamit az ottani folyók és a Hévviz faunájána tanulmányozása végett. — Posta- és távirdakezelési tanfo lyam Veszprémben. A kereskedelm minister: Baross Gábor f. é. októbe hó 1-én posta- és távirdakezelési tan folyamot nyittat, mely 1892. januá: végéig tehát négy hónapig tart. Ilyet tanfolyam a soproni postakerületbei Győrött, Sopronban és Veszprémber nyílik meg. Ezen tanfolyamra felvétetnek oly folyamodók (férfiak és nők) kik legalább 18-évesek, legalább nég^ középiskolai osztályt, illetve négy osztályú polári vagy ezekkel egyrangu más iskolát kielégítő eredménnyel végezték. A tanfolyam hallgatók tandi- jat nem fizetnek, de fentar- tásukról maguk gondoskodnak. A tanfolyam, vezetésével, valamint az oktatással megbízott tisztviselők utasításaihoz mindenben alkalmazkodni és a tanfolyamot rendesen látogatni kötelesek, s annak tartamán át a folyam székhelyén levő posta- és távirdahiva- tal fegyelmi hatósága alá tartoznak. A kurzus végeztével a posta- és távirda- kiadói bizonyitványt kapnak a sikerrel vizsgázók s mint posta- és táviró kiadók alkalmaztatnak, s üresedésbe jövő postamesteri állások betöltésénél előnyben részesülnek. A tanfolyamra való felvételt kérelmező folyamodványok f. szept. hó 25-éiga soproni postaigazgatósághoz intézendők. — Bérbeadás. A veszprémi káptalan tulajdonát képező, eddig Koller Ferencz által bérben birt s a felsőpáhoki határban fekvő laposmezei 300 holdas birtokot ifj. Reischel Wenczel 15 évre haszonbérbe vette. — A megfeneklet kirándulás Keszthelyről B.-Füredre és vissza. Csirke Iván főjegyző buzgolkodása folytán szept. 6-án reggel 6 órakor Keszthelyről, a „Baross“ gőzhajón 142 tagból álló társaság indult B.-Füredre, hazánk egyik legelőkelőbb fürdőhelyére, melyet a természet is fürdőhelylyé teremtett ugyan, de az emberi kéz és ész paradicsommá varázsolta. A diszes társaság 4V2 óráig utazott Keszthelyről B.-Füredre a hullámzó Balaton hátán s mivel köd borította a látóhatárt, s igy a parti vadregényes tájak, hegyek, ormok, völgyületek sfcb kevésbé nyújtottak bájt és gyönyört, azért a vig dal, zene és táncz élvezetéhez szegődött a társaság. — D. e. 11 óratájt kötött ki a „Baross“ Füreden. A kirándulók elözönlők Füredet és sorról sorra jártak, minden látni és nézni valót tüzetesen megvizsgáltak. Általánosan legnagyobb tetszést nyert a pompás fürdő, park, savanyóviz kút stb. Egy kisebb társaság kocsin Tihanyba is átrándult. D. u. 5 óráig mulattak a kirándulók B.-Fü- reden, ekkor ismét beszálltak a „Ba- rosra,“ hogy a programm szerint este 9—10 óra közt Keszthelyre érjenek. Ember tervez Isten végez! Alig hogy elhagyta a hajó Füredet, erős északi szél támadt, mely megharagitá a Balatont. Hullám hullámot vert, hogy a nagy „Baross“ tánczolni kezdett. A hajó kapitány teljes gőzerővel igyekezett mindelőre jutni, hogy mire a setét éj beáll, elkerülhesse a Balatonba beleszögeló Szt.-Mihály hegyet honnan már láthatók a keszthelyi lámpák. A szél orkánná nőtt, a hullámok pgy dobálták a gőzhajót, mint könnyű sajkát, a hajón csak fogódzva lehetett egy helyt maradni, járni egyáltalán lehetetlen volt. A kirándulók ijedelmét ( 1 1 1 r ( 1 d t § E
