Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-05-02 / 21. szám

rs.T ÉÚ Veszprém, 1891. III. Mert a közforgalom, valamely hadászati vagy egyéb közérdek a folytonos üzembentór­iást feltétlenül követeli: 1. A vasúti és a hajózási üzemek, vala­mint a posta-, távirda- és távbeszélő üze­meknél előforduló ipari munka; 2. hadászati szempontból sürgős építke­zési, felszerelési vagy szállítási ipari mnnkák; 3. árviz és más elemi csapás elleni védelmi munkák; 4. oly ipari munka, mely a nyilvános köz­lekedés és közbiztonság érdekében halasztást nem szenvedhet; 5. ünnepélyeknél bármilyen diszitési munka; 6. a társas- és bérkocsi-ipar; 7. a hordár és targonczás-ipar; 8. a temetkezési vállalatok. IV. Az idézett törvény 3. §. b) pontja szerint ipari munkát végezhetnek a mondott napokon azon önnálló kisiparosok, kik ma­guk és pedig segédeik és tanonczaik, vala­mint más segédmunkások igénybe vétele nélkül lakásukon dolgoznak. V. A jelen rendeletben az egyes mun­kákra, illetve műveletekre nézve engedélye­zett kivétel csakis azo,n munkásokra és segédszemőlyzetre vonatkozik, mely az illető munkánál, illetve műveletnél tényleg alkal­mazva van. VI. A jelen rendelet az 1891. évi XIII. tvczikkel egyidejűleg 1891. évi junius hó 16-án lép életbe. A győri kir. tábla első napjai. Győr, ápril 30. A győri kir. tábla működéséhez minden kellék meg van már. Még ügydarabokban sincs hiány, a mennyiben 9 láda res- tanczia érkezett. Van köztük minden fajta bűn- és polgári ügy. A táblabirák is naponta jönnek és mennek. Lakást keres­nek-. meg visszautaznak állomásukra, hon­nan egy hét alatt — legalább is hosszú időre megválnak. A táblai épület földszintjének berende­zésén serényen munkálkodnak, mert a jövő héten már oda is behurczolkodnak. Oda viszik a tábla területére kiválogatott restencziákat is és onnan fogják megint visszavinni a birákhoz a törvényszéki épületbe. Az első teljes ülés május 5-én lesz a törvényszék nagytermében. A teljes ülésre hivatalosak a város összes hatóságai, tes­tületéi- Ugyanaznapra a győri ügyvédi kamra bankettet tervezett, a város azonban szintén ad bankettet, a kamra tehát való­színűleg előbb vagy később rendezi az övét. A város — mint értesülünk — május hó 5-én d. u. 6 órakor a Vigadó nagytermében ad ebédet. Az ebédre hiva­talosak lesznek a kormány tagjai s külö­nösen Szápáry Gyula gr. miniszterelnök, Baross Gábor miniszter úgy is, mint a város képviselője és Szilágyi Dezső igaz- ságügymiszter, Zalka János megyés püspök, Vaszari Kolos panonhalmi főapát, a táb­lai területen lévő vármegyék főispánjai, alispánjai, Goda Béla. Földváry Elemér, Perlaky Elek, Kun Miklós, Ziskay An­tal, Fenyvessy Ferencz, Schwarcz Gyula, orsz. képviselők, törvényszéki elnökök, ügy­védi kamrai elnökök s a városi képviselő - testület tagjai és tisztikar szavazó tagjai. A bankett ügyében különben a képviselő­testület értekezletet tartott. üjabb leiéi a kivándorlottaktól. Veszprém, ápril 30. Az előző hírlapunkban közölt 3 eredeti amerikai levél megyeszerte frap­páns hatást keltett. Azonkívül, hogy hírlapunk a vármegyének minden városi s községi kaszinójába amugyis rendes előfizetéskint jár s jórészt az elöl­járóságok is előfizetőkként járatják a hírlapot : ezenfelül külön 100 pél­dányt ny'omattuuk a jegyzők s bírák részére, hogy olvastassák el az ameri­kai leveleket népükkel. A főszolgabíró urakhoz, való expedicziót, szives kész­séggel rendelte el, mit köszönöleg kon­statálunk, a vármegye ns. alispána. E héten ismét irodánkba küldett egy kivándorlott levele s az üdvös okulás folytatásául, közöljük ezt is. E levelet Has pray József volt bakonybéli birtokos irta Veszprémbe, Hoffenreich fürdőtulajdonoshoz • - ki jó ismerője volt s kinek különös figyel­mébe ajánlta kivándorlásakor, leány­árváit. H a s p r a y Bakony bélben szép bir­tokkal birt. Tekintélyes földbirtoka s 3000 frtos háza volt. Ez utóbbit az Esterbázy-urodalom vette meg. 0 is a tönkrement bakonyi házi faszerszámipar áldozata. Vállalkozott fanemiiekre, az­után lezárattak az erdők, több évi rósz termés volt s az adóteher nőttön nőtt. Ha spray kétségbeesett, eladta a mi még volt; nagyobbik Mariska leányát budapesti rokona vette magá­Veszprémi Független Hírlap, Szombat, május 2. vények és szabályrendeletek nem érintetnek és hogy jolesen az 1868. évi III. törvczikk 19. §-a szem előtt lesz tartandó. hoz, a kisebbiket pedig a helybeli szürkenénikék zárdájában helyezte el. Elmenetele óta 2 levelet irt. Az első­ben válságos helyzetét irja le, hogy munkátalan, beteg s tán éhen vesz, ha Isten mielébb munká­hoz s erőhöz nem segíti. A másik levél e héten érkezett lóle. Íme — kommentártalan közöljük ezt, szószerint: Whiting, április 13. 1891. Vagyok bátor nehány soraimat alkalmat­lankodni, de bocsáson meg, mert kénytelen vagyok önhöz fordulni, mert tudja, hogy testvérem hogyan bánt velem és énéi fogva nem is fogom őket hogylétem felől tudatni. Fáj, de nem tehetek mást, igen kevés kéré­sem van, ha lesz szives kérésemnek eleget teni, legyen szives ne sajnálja fáradságát, néze meg kedves kis lányomat, hogy van és van-é rendesen fizetve havi fizetése és ha lene szives ne sajnálja fáradságát nehány sorai engem tudatni, ez az egész kérésem. Most vagyok bátor hogy és holétem felöl tudatni, bizony nem igen dicsekedhetem evei a hires Amerikai létemel, mert bizony igen erős munkák vanak a magyar emberek szá­mára, de az is csak rendesen volna, mert igy téli időben igen sok gyárok stapolnak és igy igen kevés a kereset. Biz csak anyit kerestem még, amiből megélhettem, de a nyár tán jobban fog menni, vannak kőszén­bányák, de az olyan mély, hogy van tán száz öl mély, ott jól fizetnek, naponta kétt dolárt, mi ami pénzünkbe 4 frt 40 kr.; ott dolgoztam vagy húsz nap, de az igen veszé­lyes, mert gyakran szakadoz és anyi gáz van a földben, hogy gyakran kigyuladnak a bányák. Miulta itt vagyok, két ily bánya — egyik kiben szinte dolgoztam — kigyuladt és vagy háromszáz magyar ott lelte halalat. így van Amerikában ! Bizony igen messze bent vagyok Amerikában, meg ami legneve- vezetesebb, a nagy Oczeánt majd kifelejtem. Hamburgban fölültünk és Anglia partjaira, onnan a Nagy-Ocseánra mentünk. Tizenött nap oly veszélyes utunk volt, hogy a hullá­mok a hajó födélzetjét egészen elfödték, a bejáratokat becsinálták, senkinek sem volt szabad a födélzeten lenni. Azt gondolta mindenki, hogy elveszünk, volt sirás és jaj­gatás. Én csak a sorsra bíztam magamat, szerettem volna látni, de nem volt szabad a födélzetre fölmenni. Ez majnem egész utazásunkban igy volt, mig végre tizenött napi haladásunk után mégis szerencsésen New-Yorkba értünk és ott voltam két nap, egy kicsit áttszemlélni ezt az óhajtott hires várost, bizony mondom igen érdekes, ha a jó Isten hazasegit töbet is fogok elmondani. Tiszteletemet a tésasszonynak, a testvérem gyermekeinek, különösen a Ninának, a Kis László urnák és minden ismerőseimnek. — Mariskának írtam neki kétszer, de nem vá­laszolt, legyen szives mondja meg neki, kö­szönöm szívességét, csókolom szeretett kis leányomat, a kit szivem legjobban óhajt, Tiszteletemet a nagyságos Fejedelem asz- szonynak, ha beszél véle legyen szives mondja neki, ne feletkezék meg szegény árvámról, azért mégegyszer fölkérem igen tisztelt Hoffenreich urat, legyen szives gyermekemet olykor, ha üdeje engedi megnézni és vigasz­talja, hogy nemsokára látja édesapját, csak vigasztalja, ámbár nem látom hazámat so­káig, vagy tán soha sem, mert nem tudja az ember, mi van megirval a sors könyvében, írjon Mariska felül, hogy van, tán férjhez is ment. Isten vele, bocsáson meg, hogy enyi sokat öszeirtam, még egyszer Isten vele. Maradok tisztelettel Haspray József. (Az átreszom igy szól: Whiting Lake, Co. Indiánná, Boksz. n. 236.) Keszthely készülődése a balatoni iyadra. Keszthely, ápril 30. A balatoni fürdőnél sok dolgos kéz mun­kálkodik, hogy a Bzigetfiirdőt és környékét csinositsa és kényelmessé tegye a fürdőévadra. A szigetfürdőnél az iszapot kikotorták és a talaj homokkal téríttetett be, a sziget pedig egy nagy és kényelmes előtérrel meg- nagyobbittatott, mely fákkal és felfutó növé­nyekkel árnyékossá tétetik és hol azok, kik cabinra várakozni kénytelenek lennének és azok is, kik a fürdést elvégezték, társalog­hatnak. A fürdőkabinok mindkét oldalon szaporittattak. A sziget közepén pedig egy kút furatott, mely a douchokat mindig bő­ségesen friss vízzel fogja ellátni, a sziget- fürdőhöz vezető hid kiszélesittetik és bizto­sabbá tétetik. A parton fásitanak, bokrokat ültetnek. A parkban is serényen dolgoznak, uj fákat, bokrokat ültetnek, csak az volna még kívánatos, hogy az utak finom murvá­val téríttetnének be, hogy járhatók legyenek és a parknak most mér árnyékos helyein padok helyeztetnének el. A csónakegylet díszes helyisége is már tető alatt van és annak környéke és az ahhoz vezető ut fák­kal ültettetik be. A por elenyésztésére is történtek előkészületek; készült egy kút a Balaton partján, mely bőségesen fog vizet szolgáltatni az öntözéshez. Keszthely és an­nak fürdője kellemes találkájának Ígérkezik ez idén is a szórakozni és üdülni vágyó ffirdővendégek részére. A balatoni kikötő helyének megállapítása végett az állami épitészeti hivatal főnöke, Lányi Kálmán, a városi elöljárósággel, Dei- ninger Imre a szépítő egylet elnökével és a csónakázó egylet kiküldötteivel f. hó 18-án délután a Balaton keszthelyi partján hely­színi szemlét tartott, melynek eredményeként a kikötő helyéül a csónakázó egylet újonnan épült helyiségétől balra a város felől levő part jelöltetett ki. A balatoni vízállás a ki­jelölt helytől mintegy 200 méternyire be­nyúló ponton megméretvén, L50 méter ma­| gasnak találtatott és minthogy a balatoni j gőzhajók kikötéséhez L20 méter mély viz szükséges, a kikötő hossza a parttól még alacsonyabb vizállás mellett sem kell, hogy 200 méternél több legyen. A megállapított hely nagyon előnyös azon szempontból is, mert a városból kiömlő nagy csatornából a Balatonba beömlő piszok és ürüléknek a fürdő felé való terjedését megakadályozza és a fürdőt nemcsak az eliszapodástól óvja meg, hanem annak vize is tisztább leend. De elő­nyös a kijelölt hely még azért is, mert a kikötőhöz kényelmes kocsiközlekedési ut ké­szítése lehető anélkül, hogy a balatoni_ für­dőhöz vezető ut erre igénybe vétetnék. Óhaj­tandó, hogy a kikötő építése tárgyában a tárgyalások mielőbb megejtetnének és az azáltal elkövetett mulasztás, —- hogy az 1889-ik év május havában első sorban kiépít­tetni elhatározott keszthelyi kikötő-ügyben mindeddig semmi sem''történt és a hely ki­jelölése is csak Írásbeli és szóbeli sürgetés folytán majdnem két év után történt meg, némileg jóvá tétetnék és a kikötő építése még ez évben befejezett ténnyé válnék. Egy apáczafőnöknó 2ö éves jubileuma. Saját tudósitónktól. Keszthely, április hó. Lélekemelő ünnepély folyt le folyó évi április hó 21-én az irgalmas nővérek keszt­helyi zárdájában, amikor is Klafszky Beata, a zárda főnöknője 25 éves jubileu­mát ünnepelte. Április hó 21-én múlt 25 éve annak, hogy a jubiláns főnöknő a Szent-Vinczéröl neve­zett irgalmas nővérek rendjébe lépett, s az ünnepélyes fogadalmat április 24-éu tette le. 25 évi működési idejének legnagyobb része Veszprémben tartózkodásának idejére esik, hol mint tanítónő majd két évtizeden át működött. A keszthelyi apáczazárda elkészülte alkal­mával 1883-ik évben Veszprémből mint főnöknő helyeztetett ide át, hol ezen idő óta a zárda berendezése körül kiváló gonddal működik. Keszthelyre történt áthelyezése alkalmá­val a zárda impozáns épületében csak a leg­szükségesebbeket találta és vette át, de ritka tapintata s faradhatlan buzgalmával a zár­dát mintaszerűen berendezte. Az ünnepély a következőleg folyt le: Április 20-án délután 4 órakor a nővérek és ezek vezetése alatt a zárdában lakó fehérbe öltözött növendékek az ovoda tágas termé­ben gyűltek egybe az ünnepelt főnöknő üd­vözlésére, mely alkalommal egy díszes virág­csokrot és a növendékek kiválóan sikerült csoportosított fényképét nyújtották át. A csokor 8zallagján e felirat volt: Jókat tettél, ki sokat szerettél!* Az üdvözlet megtörténte után a zongora­terembe jöttek egybe a jelenvoltak, bol a növendékek zongorán és czimbalmon hang­versenyt rendeztek szeretett főnöknőjük tisz­teletére. Ezután a jelenvolt disz.es közönség a zárda első emeletén levő díszes kápolnába vonult, hol az ezen alkalomra, az ünnepelt főnöknő tiszteletére rendelt ,Jézus szent szívé*-t ábrázoló kiválóan díszes szobor, s a kápolna részére adományozott sokféle, igen díszes, draga ajándék voltak elhelyezve. A szoborra, melyet Demecz Demjén szt. Ullrik-grödeni szobrász Tirolban készített, Keszthely város lakói adakoztak, mely ado­mányok gyűjtésével báró Rieffel Edéné és Kriszt Jenő káplán fáradoztak. A szobron góth stylü állványon, karcsú oszlopokon, góth stylü menyezet alatt Jézus életnagyságu alakja szent szivével látható. A kápolna részére adományozott díszes ajándékok között van egy dúsan aranyozott ezüst kehely, a nővérek által készített igen díszes s gazdagon hímzett misemondó ruha, csongetyühuzó s több, kiváló ügyességgel hímzett templomi tárgyak. Április 21-én d. e. 9 órakor a zárda kápol­nájában ünnepélyes szent mise volt, melyet dr. Dunst Ferencz apátplebános fényes segéd­lettel tartott. A misén a vidékbeli papság, a zalaapáti-i szent-Vincze nővérek s igen díszes számú helybeli s vidéki közönség vett részt. Mise alatt a nővérek és növendékek Kriszt Jenő által betanított Hausraan egri főszékes­egyházi karnagy miséjét adták elő. Urfelmutatás után Vaszary Mihály gaz- dász hegedűszólót játszott. Evangelium után dr. Dunst Ferencz apát­plebános megható alkalmi beszédet tartott. Délután 4 órakor ünnepélyes litania tar­tatott, melylyel a jubiláns kedves főnöknő tiszteletére rendezett lélekemelő ünnepély befejezte tett; Április hó 20-án este Vaszary Kolos pan­nonhalmi főapát a következő sürgönyt küldte az ünnepelt főnöknőböz : „M i n d a z o n jókat,, melyeket szülővárosom a főtiszt. Főnöknőnek 25 éves jubi­leuma alkalmából élőszóval óhajt, ón is igaz szívből kívánom! Vaszary Kolos, főapát,“ r. I. Német községeink magyarosodása, — Saját tudósítónktól. — Német-Barnag, ápril 30. A nómet-barnagi róm. kath. elemi népis­kolában ft. Népessy Kát oly vöröstói plébá­nos ur elnöklete alatt f. évi ápril hó 28-án délelőtt tartatott meg a szokott tavaszi ünnepélyes vizsgálat. E tősgyökeres német község kiskorú pol­gárai tőről metszett magyar nyelven fénye­sen igazolták be azt, hogy a tanidőt igazán tanulásra használtak. Örök emlékül, örök buzdításul álljon itt, hogy gyermekeik magyarosodásán a szülők örülnek legjobban. Szeretik is; de szeressék is népszerű, fia­tal tanitójukat, Vesztergom Mór urat, ki 1888. decz. 10. óta már harmadizben adott kitűnő sikerű vizsgájával, őszinte örömöt szerzett nekik, hogy gyermekeiket magya­rokká neveli. Idegenajku községeinknek ilyen tanítókat adjon a gondviselés, s akkor igazán igaza lesz a legnagyobb magyarnak, hogy »Magyar- ország nem volt, hanem lesz.* r. I. Jezsuiták Várpalotán. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Várpalota, május 1. A múlt hét folyamán József és Péter kalocsai jezsuita páterek, mint özvegy Waldstein grófné férj. Sábrán lierczegné vendégei a katli. egélytan és hiterkölcstan legsarkalatosabb tételeiről naponkint kétszer, oly nagyszabású szent­beszédeket tartottak, hogy a várpalotai nagytemplom álig volt elégséges a sok hallgatóság befogadására. Még más vallásfelekezetbeliek is jelen­tékeny számtnal voltak képviselve, a nép­szerűén s mindamellett remekül szónokoló jezsuita páterek hitszónoklatain. Egy katholikus. Megyei körjegyzők gyűlése. A megyei községi és körjegyzők egylete legközelebb ülést tartott PápáD, a városház nagytermében, mely iránt igen nagy érdek­lődést tanúsítottak a tagok. A gyűlés lefolyásáról a következőket irja tudósítónk : Schill János elnök az ülést megnyitja és meleg hangon üdvözli a megjelent kartár­sakat, aztán terjedelmes évi jelentését felol­vasván, ebből közöljük a következőket: Mélyen tisztelt közgyűlés! IgeD tisztelt kartársak ! Kitűzött czélunkban és törekvésünkben örömmel elmondhatjuk, hogy rég várt óhaj­tásainkat siker koronázta; mert a nyugdíj­ügyünkről szóló szabályrendeletet a tekintetes megyei törvényhatósági közgyűlés múlt évi május hó 5-én jogerőre emelte, mely hatá­rozatot a nagymólt. m. kir. belügyminiszté­rium is jóváhagyta. Most már rövid idő választ el bennünket attól, hogy ezen, édes mindnyájunkat legjob­ban érdeklő üdvös intézmény mielőbb élet­beléptéim fog. Hogy idáig eljutottunk, miként nyugdíj szabályrendeletünk törvényerővel bir, nem akarom itt évi jelentésem szűk keretében ecsetelni azon sok nehézségeket és fárado­zást, melyekkel nekem, mint az egylet veze­tőjének megküzdeni kellett, de szerénytelen is volna tőlem azoknak felsorolása, mert azon teendők elnöki kötelességemben gyö­kereztek és mint ilyent, egész odaadással tettem. De hogy mégis a mélyen tisztelt közgyű­lésnek tudomása legyen arról, hogy nyugdíj szabályrendeletünknek a tek. törvényhatóság előtt történt sikeres keresztülvitelét és annak most már jogérvónyességét legfőkép kinek köszönhetjük másnak, mint mit. dr. Beze- rédj Viktor beiügyminiszteri tauácsos ur és ns. dr. Fenyvessy Ferencz orszgy. képviselő urnák, kik is szeretett alispán urunk Vég­helyi Dezső ő nagyságával karöltve azon voltak, hogy tekintetes Kolossváry József munkabíró és ügybuzgó megyei főjegyzőnk által nagy fáradsággal újból átdolgozott, nyugdíj szabályrendeletünket törvényhatósá­gunk közgyűlésé elé, jóváhagyás végett beterjesztette, s igy megerősítést nyert. Most már mi rajtunk van a sor, mélyen tisztelt közgyűlés és igen tisztelt kartársak! hogy szerény fizetésünkből, fehzaporodott nyugdíj tartozásunkat törlesszük ; én e tárgy­ban felsőbb helyről nyert utasítás folytán megkerestem a járási egyleti elnök urakat egy meleghangú átiratban, hogy a tisztelt kartárs urak nyugdíj tarozásaikat 2 forinton- kint is törleszthetik, de fájdalom, eredményre nem vezetett, mert meggyőződést szereztem magamnak a megyei főpénztárnok urnái, hogy ez érdemben kartársaim részéről fizetés nem történt. Nyugdijunknak pedig azon %-át, mely a községeket illeti, annak gyors mielőbbi be­hajtását szeretett alispán urunk őnagysága magára vállalta. Nyugdíjalapunk különben 9949 frt 25 kr., melyhez hozzáadva 481 frt 50 kr. rendbün- tetósből befolyt összeget, lesz összesen 10430 frt 75 kr. o. é., mely összeg a tekintetes törvényhatóság pénztárában gyümölcsözőleg kezeltetik. Nyugdíj ügyünkkel összefüggésben áll egy­leti életünknek felvirágzása is, mely csak Úgy fog lendületet nyerni, ha nyugdíj tar­tozásunkat lassanként fizetjük, egyleti éle­tünket pedig fejlesztjük és ápoljuk; mert ha továbbá is megmarad közöttünk azon hideg közöny, melylyel egyleti beléletünk iránt mindez ideig viseltettünk, azzal csak önmagunknak és igy ebből kifolyólag egy­letünk tekintélyének ártunk. Kötelességemnek tartom, mélyen tisztelt közgyűlés! a létesítendő országos központi jegyzői árvaház alaptőkéjéről felvilágosítást adni. Az árvaház-alap javára az 1889. évben befolyt egyes községi és körjegyzőktől 253 frt 48 kr, megyei egyletektől és pedig : Ungból 43 frt 20 kr., Bpestről 389 frt 81 kr., Zalából 50 frt, Borsodból 200 frt, Gö- mörböl 18 frt 80 kr., járási egyletektől és pedig: Baranyavári járásból 27 frt 60 kr., Eodrődiből 33 frt, kanizsai járásból 100 frt Községekből pedig : Pilisből 30 frt, Velds, bői 2 frt. Lipböl 30 frt, Kispestből 55 frt 68 kr. Takarékpénztároktól: Török-Szt.-Mik. lositól 20 frt, Veszprémitől 5 frt, összesen 1258 frt 57 kr. Értékpapírokban pedig a központnál 2291 frs 22 kr. van fektetve, ehez adva az országos törvényhatósági jegy. zői egyleteknél kint levő 5221 frt 21 krá] mely összegben megyei egyletünk 302 fr; 73 kr. árvaházi alapja is bent foglaltatik, Van tehát az országos központi jegyzői árvaház alaptőkéjének 1889. év végéig bezá­rólag összesen 8771 frt o. értéke. (Vége köv.) tol; Poi fáj1 szé. dal sag ÚJDONSÁGOK. Sei a ii gát gy11 ben sok két; Hai s n — Megyegyülésünk s az államo­sítás. Holnaputáni megyegyülésűnknek főérdeket kőlcsönözend a megye tilta­kozása az államosítás ellen. Örömmel konstatáljuk, hogy ez érdemben. szá­mos jeles szónokunk fog felszóllalni. így Krisztinkovich Áladé*-, dr. Kemény Pál, Fodor Gyula stb. Vajha ezúttal követnők a mameluk Biharmegyé pél­dáját, egyhangúlag anathémálván a legújabb jogcsonkitást! — Ki lesz a herczegprimás? A ki­rály kabinetirodája e napokban kapta meg a fölterjesztést a herczegprimási állás betöltésére. A magyar miniszter- tanács megállapodása következtében, gróf Csáky Albin vallásügyi miniszter előterjesztésére, a következő bárom jelöltet terjesztették föl esztergomi érsek -herczegprimásnak: első helyen 1 Samassa József egri érseket, m á s o- í d i k helyen br. Hornig K á- 1 roly veszprémi püspököt és ' harmadik helyen Schuster Konstantin ' váczi püspököt. Rómában Császka 2 György szepesi püspök közbenjárása * folytán a helyzet tisztázva lévén, alig * szenved kétséget, hogy az első helyen fölterjesztett Samassa .József egri ér- f sek lesz Magyarország herczegprimása, J kivel a kormány minden függő kér- * désre nézve megegyezésre jutott és a kit ilyenül előzetesen a felség is elfő- 1 J f • / ° r . \ gadott. A herczegprimási szék betöltése’ után gyorsan fog bekövetkezni a már üres vagy üresedésbe jövő főpásztori a állások betöltése. — A minister köszöneté. A közok- P tatásügyi minister báró Hornig Károly ‘ veszprémi püspöknek a ki az alsó. páhoki róm. katb. iskola felépítéséhez ^ nagymennyiségű épitési anyagot, mint- * egy 1900 frt értékben, az egregyi is- 11 kola építéséhez pedig 50 frt adomá- a nyozott, — hálás köszönetét fejezte ki. — A Hilgermann Laura és Liedl j FerenCZ május 9-iki, Székesfejérvárotl tartandó hangversenyének műsora: I ^ Vieuxtemps, hegedű hangverseny, fis moll, [II. részben cadenciával Liedl ra 7 íj] Ferencztől, előadja Liedl Ferencz ur. II. a) Schubert, Aufenthalt, b) Schu- ^ mann, Mondnacht, c) Brahms, Verge- bliches Ständchen, énekli Hilgermann ^ Laura urhölgy. III. a) Goldmark, Air b) Liedl F., Mythe hongroise. c) Bach’ j6J S. Praeludium E-dur magán hegedűre;, d) Liedl F. Milonga (dél-amerikai da|j| előadja Liedl Ferencz. IV. a) Lányi , Ernő, magyar dalok, b) Mozart, bel- ‘ csődal. c) Thomas A. Románcz „Mig- a nonból“, énekli Hilgermann Laura ur- a hölgy. V. Sarasaié, Magyar czigány 0 ábránd, előadja Liedl Ferencz. A zongora- d kiséretet Lányi Ernő ur volt szives m elvállalni. Helyárak: Földszinti s első ^ emeleti páholyok 7 frt. Másod emeleti ^ páholy 4 frt. I. rendű zártszók 1 frl 50 kr. Ií. rendű zártszék 1 frt 20 kr. ^ HL rendű zártszék 1 frt. 11. emeleti J,1 zártszék 80 kr. Karzati zártszék 40 kr. II. emeleti állóhely 30 kr. Földszinti a állóhely 60 kr. Diák és katonajegy 40 L kr. Karzati állóhely 30 kr. — Jegyeit q i válthatók és megrendelhetők lötöknél v Péter könyv- és zenemííkereskedésé- ben és a hangverseny napján esti 6 ^ órától kezdve a szinliázi pénztárnál ^ Kezdete 8 órakor. * n — Báró Fiáth, fejérmegyei főispán, f f rövid idő múlva behurczolko::i ; fejérvári megyeházba. 1|.f ' — Távozó ícir. ügyész. P o n% r a o Jenő volt veszprémi kir. ügyész, akí|z' debreczeni kir. főügyészhelyettes lett, -a hétfőn búcsúzott a helybeli kir. tör- m vényszék, járásbíróság és ügyészség' tisztviselőitől. A távozó és mindenki ^ szeretetében álló kollégát igen szép és díszes ezüst tintatartóval és tollal lep- n( ték meg társai. Az emléktárgy a követ- L kező felírást viseli: „Pongrác* ^ Jenőnek a veszprémi k i r. törvényszék, járásbíróság és ügyészség 1891.“ Hétfőn este ■ j a kaszinóban 51 teritékü bucsubankd 0 volt, melyen sok szép felköszöntővel ^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom