Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)
1891-04-18 / 19. szám
Veszprém, 1891. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, ápr. 18. mánytól . . . Vagy nem ismerik a rendőri nyilvános és titkos közegek utján azon czégeket? íme ./• alatt szolgálok egy gyei, mely Ajkán és Veszprémme- gye minden községében, de talán az egész országban el van terjesztve. Tudja a legegyügyöebb ember is, hogy csak ezt kell kalapja mellé kitűzni, és amint Becsbe érkezik, tüstént pártul fogja és elvezeti az öt lesve váró kivándoroltatási ügynök, — de van sárga-, piros jegy is — természetesen más-más czégnek jegye, kik mindany- nyian csábítják az elégedetleneket. Ha olyan Eldorádó van ott Amerikában, mint a milyennek azok az ügynökök állítják, szedesse össze azokat a kormány, szállitassa ki őket oda, hogy itthon ne maradjon egy is, aki kivándorlásra csábitson. A hírlapok ne kürtöljék, hogy Var- sányba, Csótra, Bébre stb. mennyit küldtek a kivándorlottak ? Számítsák inkább össze, hogy mit vittek ki magukkal először pénzben és másodszor — ha ki tudják számítani — termő erőben ? Azoknak a csábitó atyafiaknak, akik ujj.pelgári jogukat így hálálják meg, nem az a czéljuk, hogy Amerikának munkás erőt toborzzanak. az sem czéljuk, hogy azokon a szegény embereken segítsenek, talán még az sem, hogy Magyarországnak kárt tegyenek a ki- vándoroltatással, ha csak maguk nem akarják, mint Ígéret földét elfoglalni, hanem czéljuk, hogy a szegény elcsábított néptől 10—15 frtot zsebjükbe vághassanak, hogy így minden kocz- kázat és munka nélkül élősködhessenek, sőt gazdagodhassanak a szegény nép véres keresményéből. De a kivándorlásnak mégis nem egyedül a csábítás az oka, mert kinek jól van dolga Magyarországban, ki meg- birja a terheket, nem képes azt senki kivándorlásra csábítani! Adják meg pedig min Jenkinek a megélhetéshez szükséges eszközöket, módokat és akkor nem fog vándorbotot kezébe. Törvény biztosítsa a munkás-osztályt munkaadóikkal szemben, legyen meghatározva a gyárak-, nagyobb s kisebb üzleteknél mennyi százalék illeti az értelmet is, a tókét is, a kézimunkát is, és akkor nem leend sem Magyarországon, sem másutt munkáskérdés. A kivándorlásnak pedig legfőbb oka „a. feltétel nélküli polgárosítás“ és az uzsora törvény beszüntetése, e két törvénynyel tették az ország rendei az uzsora szabad ideje alatt, az ország keresztény lakosságának legalább V4 •részét tönkre, ezzel kergetik Amerikába. Nézzék meg azon törvényeket, miket 1867. óta alkottak, van-e köztük — egy páron kívül — általános nemzeti és emberiségi érdekű ? Hát nem azon rendeletek szentesittettek-e mind, a mik 1850. év után következő években, elnyomatásunk idején, a mostan kormányon ülők által is kíméletlenül ostromoltattak, kárhoztattak és mint nemzetellenesek eltörőlendőknek ítéltettek! Ott van a trafik-, bélyeg-, százalék-, illeték-, fogyasztás-, vadászat-, fegyver stb. stb. s tudja Isten, még miféle czimen-réven szerzett különb- különb-fóle adók, még „kutya-adó“ is, melylyel a szegény ember keresményének legalább V* részét állami pénztárba vándorol tátják. Megszavazták, szentesítették azon rendeleteket, me'yeket „Bach“-ék hoztak ránk átkul! s most még tetézni akarják a „Beamter“-ekkel is! É3 mindezt, kiknek az érdekükbe? talán a szegényebb vagy módosabb magyar nép érdekében ? Nem, hanem azon dr. uraknak érdekükben, kiket a megnyirbált megye sem választana be. És kik hozzák ezen törvényeket? Azt mondják ugy-e ? A népképviselők !! Ne árnitsa magát azzal Magyarországon senki, ne ámítsa magát se a kormány, se a nemzet. Nézze meg figyelmesen az országgyűlést, van-e ott olyan 100 képviselő, kit érdeméért, tiszteletből, az érdemesek választottak oda, pénz és erőszak nélkül. Hát nem olyan-e igen sok, kit pénze mellett is hivatalos erőszakoskodás segített oda. De bár olyan is ne találkoznék, aki a miniszter által előadott javaslatot megbirálni sem képes, de szavaz rá, derüre-borura! És mikor látja a szegény, de becsületes észjárású ember, hogy a választási visszaélések szente- sittetnek, még pedig a törvényhozó testület által, hogy a hasonkorommal festettek mossák tisztára kormos társakat, ha elgondolja, hogy mindazon búza-vonások, melyek részint a törvény közegei, részint magánosak által rajtok elkövettetnek, soha orvosolva nem lesznek, mert az orvosoltarás is annyiba kerül, hogy mindenét felemészti : Csudálkozhatik-e akkor valaki, ha az elkeseredett ember jobb, vagy legalább emberbbb társadalom és kormányzat árnyékába kíván húzódhatni! Az államosítás eszméjét ki vetette fel és kik kardoskodnak mellette? Kimondom nyíltan, hogy vagy megvett ember, vagy tudatlanul is nemzet- ellenes érdekeket szolgáló, kik nem törődnek a magyar nemzet erkölcsi tönkretételével sem. A törvényeket revideálják azért, állítsanak mindenkit emberjogába, a vagyonosabb, élelmesebb, vagy ha úgy tetszik, a szemtelenebb, ne akarja zsákmánynak tartani a szegényebbet, a megbántott fél mehessen maga is panaszával a bíróság elé, ne ruházzon fel a törvényhozás vagy kormány egy osztályt védőül a többi fölé, tolvajszabadalommal. [A választási visszaélések meggátlására hozzon a törvényhozó testület legszigorúbb törvényt, a visszaélések megtorlását bízza bíróságra, a kormány közegei, mint hivatalnokok, ne avatkozzanak választásokba másként, csak mint választók, saját szavazatukkal és majd a tisztán választott képviselők lesznek hivatva oly nagy horderejű alkotmány változtatási törvény — mint a hivatalnokok választása — felett ítéletet mondani. r És ba a már tönkre tettek elmúlnak, ha a meglevőket törvény biztosítja a kiszebeltetés ellen, épen úgy, mint minden jogaikba, akkor nem kell a kivándorlás ellen predikáczióra hívni fel a lelkészekei. De tudja és bensőleg érzi minden, a legegyügyöebb magyar ember is, hogy: „e hazán kivül nincs számára hely, áldja vagy verje sors keze, itt élni s halni kell.“ így és eként gondolkodik s érez minden elfogulatlan, de független önérzetes magyar ember. Isten áldja a tek. Szerkesztő urat minden testi és lelki javaival. A tekintetes szerkesztő ur-, mélyen tisztelt jó uramnak alázatos szolgája Parraghy Lajos, ev. ref. lelkész. Herend, ápril 17. (A. „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.“) A Bakony népe megmozdult. A sok készülődés után megindult a tömeges kivándorlás s ma már útra készen áll az egész Balatonvidék földmivelő népe, öregje-apraja, akik csak erőt éreznek magukban a fárasztó, keserves brazíliai munkához. Hiába jajveszékelt a megyei sajtó, szava pusztába hangzott; a csendőr- szurony sem tudja többé visszatartani a kenyérre vágyódó földmi vest, aki tusára kel a csendőrökkel is, hogy elhagyhassa a hazáját és idegenben keressen kenyeret. Szomorú kép ez. De nem a hazafiat- lanság jelensége, hanem keserves liarcz a kenyérért, A Bakony népét már nem lehet hazafias jóigéretekkel lebilincselni a hazai röghöz. Nekik kenyér kell. A hazafias szívverést tulliczitálja az éhes gyomor korgása. Ezt pedig nem lehet közművelődési propagandákkal megreparálni, hanem munkát, kenyeret kell biztosítani a sínylődő népnek. Mert a szívok mégis csak azt mondja, j ibb itthon. S ha itthon kaphatnak munkát, itthon maradnak. Veszprémmegye gazdasági előadója legközelebb ugyanezt hangsúlyozta a közigazgatási bizottság előtt. De ugyanezeket régen tudjuk már. S tudja a kormány is, lianetn mit sem tett eddig a munkaadás érdekében. Az igaz, hogy a járási fóbirák megbüntetik a kivándorlásra csábitó ügynököket, de nem büntethetik meg azokat, akik jószántukból kelnek útra. Utóbb- végre is, Magyarország nem lehet börtön, ahol az életet böjttel szigorítják. És a kormány hallgatagságával szemben aránytalanul sokat tesz a braziliai kormány ügynöksége. Az egész Bakony el van árasztva prospektusokkal, melyek nem tejjel- mézzel folyó országot, hanem munkát Ígérnek a népnek. D i e b e r György herendi néptanítónak sikerült elcsenni egy kivándorlótól ilyen prospectust. Ezeket Dieb er nevében valami Rozsits József hor- chii (Herend mellett) nyugalmazott tanító küldi szét, de hogy baja ne essék, a gyalázatos felbujtást Dieber nevében viszi véghez. Hogy miképen hangzanak azok a sokszor említett prospektusok, annak illusztrálására közöljük a hozzánk beküldött eredetinek hű fordítását: Szabad átutazás a braziliai Egyesült Államokba! Az észak-német Lloyd gőzhajóival Brémából, minden hónap 10. és 25. napján. A braziliai Egyesült-Államok kormánya már sok év óta szabad bevándorlást engedélyezett az európai mezőmunkás családoknak, a kikötő helyekből és már ezeren és ezeren talaltak uj hazát ezen országban, amely a régit annál inkább nélkülözhetövé teszi, mivel az éghajlat az ország belsejében oly egészséges, mint Európának bármely tartománya alig. A kivándorlóknak egy nagy részét a S. Paulo-AIlam vonja magához azon nagy előnyök folytán, amelyeket nyujt. A talaj majdnem minden növényt megterem: kuko- riczát, krumplit, borsót, rizst stb. — a fő czikk azonban a kávé, amely magas nyereményt nyujt. Államvallás nincs Brazíliában. Minden vallás egyenlően szabad és egyenlő jogokkal bir. Az iskolai tanítás ingyenes. A főbb helyek egymással vasútvonalakkal vannak egybekötve. Jó országutak könnyítik meg a közlekedést az ország belsejében úgy, mint a hajózható folyókon, melyeken gőzhajók járnak. A bevándorlók minden vagyon nélkül érkezhetnek meg Brazíliába, minden, amire szükségük van, egy évre előlege z te tik; jövödelmük a kávé-ültetvények műveléséért és a gyümölcs beszedő éért járó bizonyos összegből jár. Ilyenformán egy család 1000—2000 dollárt kereshet évente és ez az első év után egészen tiszta nyereség, mert azon a területen, ami számukra kijelöltetik, majd mindent ültethetnek, ami életfentartásukra szükséges. Néhány év után, midőn már pénzt gyűjtöttek, a szokásokhoz és az országhoz hozzászoktak, uradalmakat vehetnek, amilyeneket naponként kaphatnak. A Braziliába való megérkezéskor fogadtatnak, lakást, ellátást és támogatást nyernek a „kivándorlók házában“, nőig maguknak megfelelő helyet kerestek, azután p-dig ingyen szállíttatnak rendeltetésük helyére. Aki a braziliai kormánynak ezen kedvez.- ményét igénybe vette, épen olyan szabadj mintha az maga fizette volna a szállítási dijat; oda mehet és ott dolgozhat, ahol akar, anélkül, hogy valamit vissza kellene térítenie. Csakis földmivelő családok élvezhetik ezen ingyen átutazást, akiknek a következőképen kell összeállítva lenniük : 1. Férj és feleség, gyermekekkel vagy anélkül. 2. Özvegy ember vagy özvegy asszony egynél több gyermekkel. 3. Nagyatya és nagyanya utódaikkal. 4. Gyermektelen házaspároknak nem szabad 45 évnél idősebbnek lenniök. Testi hibában szenvedő egyének a braziliai kormány által nemcsak nem fogadtatnak el, hanem kényszerítve lesznek hazájokba visszatérni. Aki ezen követelményeknek nem felel meg, útját meg sem kezdheti, mert az illető gőzhajózási társaság megtagadja átvitelét. Azonban mindenkinek annyi vagyonnal kell bírnia, hogy utazását Brémáig kifizethesse és a hajó indulásáig ott megélhessen. Izraeliták nem vétetnek föl. Egyéb értesitósekkel és tanácsokkal szolgál Brazíliában a gyarmatosító iroda: Promo- tora S. Paulo. Európában: 43. Tinsburg Square, London és 4. Piaca dós Romuláres, Lissabon. íme, ez a prospektus. Valjuk meg, hogy a braziliai kormány nem nagyit, de tagadhatatlan, hogy minden állítása csábító, különösen pedig reánk nézve, ahol egykor jómódú megelégedett nép lakott s ma már tönkre ment. A famunkát végző bakonyi nép elütve az ingyen-fától, a regále megváltás lehetetlenné tette a bakonyi szeszgyárak fenmaradását, a valamikor híres kallósok, szürszabók ma már csak a ezéhek történetében élnek. A bortermő vidéket a fillokszéra pusztította el, szóval, mindenütt, amerre csak körültekintünk, szomorú, kopár vidék, éhező munkás néppel, tárul elénk. Nem frázis ma, ilyen szomorú körülmények között, hogy minden élő emberre szükségünk van. Az utolsó népszámlálás szomorú adatai eleget beszéltek Veszprémmegye népességi adatairól. Nekünk mindent el kell követni, a népet, különösen a földmivelő munkásokat lekötni a hazai röghöz. Mi már irtunk eleget arról, hogy tenni kell. De ide államhatalom szükséges. Épen ezért, amilyen kíváncsian várjuk a belügyminiszternek Kemény Pál dr. zirczi orsz. képviselő interpel- lácziója elé, válaszát olyan érdeklődéssel tekintünk Baross miniszter vaskezii munkája felé is, melylyel a veszprémi Vesse 1-féle szövet- és pokrócz-gyá- rat versenyképes színvonalra akarja emelni s állami támogatás mellett, munkások tömeges foglalkoztatásával ki akarja széles körre terjeszteni, a gyermekéveiben levő gyár üzemét. A királyi tábla Győrött. Veszprém, ápril 18. Május 5-én kezdi meg működését az újonnan rendszer esilett győri királyi tábla, melyhez veszprémi törvényszékünk is tartozik. A pótkinévezések is megtörténtek a napokban s igy a tábla teljes keretét immár bemutathatjuk.' Elnök : Erdélyi Sándor (budapesti kir. táblai tanácselnök) Tanácselnökök: V ág i Mór és Zoltán Géza (budapesti kir. Ítélőtáblái bírák.) Kir. ítélőtáblái birák: Braidsver József, U hl y a r i k Gedeon, Horváth Kálmán, Schmied Géza, S z e g hő István. H o ll er un g Alfréd, Kiss Gábor, Szabó György és Mészöly Lajos, (budapesti kir. Ítélőtáblái birák) tavábbá Tóth László (veszprémi) és Thir r in g Lajos (szombathelyi kir. törvényszéki, budapesti kir. Ítélőtáblái kisegítő birák.) Elnöki titkár: F abinyi Gusztáv (győri kir. törvény- széki biró.) Tanácsjegyzök: Kovács Károly (muraszombati), G a- lamb Zoltán (veszprémi) és Hoffman József (nezsideri albiró.) Beosztott fogalmazó: Már József (Ítélőtáblái fogalmazó.) A segédhivatal tisztjei: Igazgató: Kövér András (m. kir. honv. min. irodatiszt.) Irodatisztek : Sziebenliszl István és Szilágyi István (budapesti kir. ítélőtáblái irodatisztek és Ihász Antal (soproni kir. törvényszéki segéd-telekkönyvvezető) írnokok : Szűcs Lajos és J ó z s a Gyula (budapesti kir, táblai járulnokok), G á l Sándor (kőszegi kir. járásbirósági írnok) és M é s z el y József (felső-eőri kir. járásbirósági telekkönyvi átalakitó- dijnok.) D. K. E. A „Dunántúli közművelődési egyesület‘ nagyválasztmánya. A „D. K. E.“ nagyválasztmányába tudvalevőleg beválasztattak mindazok, akik a Budapesten tartott alakuló közgyűlésen megjelentek ; mivel azonbau a megjelenőkről (s különösen ezeknek pontos lakcziméről) teljes névsort minden fáradozás daczára sem sikerült összeállítani, a „D. K. E.“ ideiglenes titkára Porzsolt Kálmán, itt közli a nagy választmány névsorát azzal a kéréssel, hogy a kimaradottak, vagy a kiknek czime hiányosan íratott be: legyenek szívesek vele pontos czimüket tudatni, mert a nagy választmány május 7-én tartja első, igen fontos ülését, melyen véglegesen megalakul. A reklamá- cziók és kiigazítások Porzsolt Kálmánhoz Budapestre, a „Nemzet* szerkesztőségébe küldendők. A nagyválasztmány névsora a következő: André Gyula Zircz, Asztalos Aba Budapest, Ágoston József Budapest, Aidinger János Pécs, Ányos László Kardosrét; gr. Batthyány Lajos főispán Győr. Baross Gábor Budapest. Beksics Gusztáv Budapest, Beöthy Ákos Budapest, Berger Ferencz Budapest, Boda Vilmos Budapest. Bolgár Ferencz Budapest. Baan Endre Sopron. Baranyay Gáspár Kurtakeszi, Bezerédj Lajos Veszprém, Begedy István Istvándi, Békeffy lános Polány, Bertalan Alajos Mernye. Bittó István Drávafok. Bogyay Imre Ráksi. Bakonyi Ferencz Kaposvár. Bogyay Emil Ráksi, Bars Mihály Szántód, Borzay János Győr, Boncz Ferencz Budapest, Bezerédj Viktor Budapest, dr. Bosnyák Zoltán Budapest, dr. Bittó Béla Budapest, Balaton József Zala-Egerszeg. drBerényi Sándor Bpest, Balogh Károly Veszprém, Bartalos István Pápa, Bibó Dénes, Szunyog-Puszta. Bohn Gyula Haliinba, Barcza László Csabrendek, Baronyi Ede Budapest, Bakos Gábor Budapest, Babóchay György Nagy- Kanizsa; gróf Cziráky Béla főispán Székes-Fejér- vár, Csertán Károly alispán Zala-Egerszeg, Czirer Ákos Budapest, Csorba Ede Kaposvár, Csigó Pál Gulács ; Dégen Gusztáv Budapest, Dömök Péter Szegszárd, Dőry Andor Zomba. Dőry József Dombóvár, Detrich Székes-Fejérvár; hg. Eszterházy Pál főispán Sopron, gr. Eszterházy Móricz főispán Veszprém, Eitner Sándor Budapest. Éhen Gyula Szombathely, dr. Egyedy Arthur Egyed. gr. Eszterházy Ferencz Devecser, Fabiny Teofil Budapest Fackh Károly Budapest, Fejér Miklós Budapest. F-nyvessy Fereucz Budapest, Feszty Adolf Budapest, Fornszek Sándor Budapest. Földváry Elemér Budapest, Finck János Sopron. Farkas Ferencz Lándor, Forster Forster Géza Concohát, Fehér Lajos Sopron, Fábián Sándor Győr, Frantsits Norbert Győr, br. Fiáth Imre Székes-Fejérvár, Fischer Károly Akarattya; dr. Feleky Hugó, dr. Feleky Sándor. — Goda Béla, GyőryElek: Budapest, Ghyczy Józst-f Szent-Mihály, Gosztonyi Mihály Kaposvár. Grubanovics Gyula Karád dr. G.tál Gyula Kaposvár, dr. Giesswein Sándor Győr, Gőffing Mihály Győr. Gebhardt József, dr. Gaar Vilmos: Sopron; Hannibál József. Herte- lendy Béla. Ilorck János: Budapest, Havranek József Székes-Fehérvár. Hérics Márton Ászár. Hirsch Adolf Nagy-Atád. Hencz László Németh-Sürü, Hoch- rei'er Kornél Csurgó. Hidy Ernő Győr, Horváth Kristóf Sopron. Hanny Gábor Szegszárd, Hajak Antal Győr, Hollán Ernő Horváth Kálmán; Budapest, Horváth Lajos Pápa. Harmos Zoltán Pápa. Hunkár Dezső Bánk. Haidinger Gusztáv Várpalota. Istóczy Győző Budapest, lváukovich István Dombó, Inkey Antal Bogás, Ihász Lajos Hathalom ; Jeszenszky Ferencz, Jeszenky László Budapest, gr. Jan- kovics László Szőllős-Győrök. Jankovich Géza Geszti, Junker Gusztáv Csurgó. Jeszenszky Imre Kaposmérő, Jerffi Antal Győr, Kardos Kálmán főispán Pécs. dr. Kammer Ernő. Kapocsy Jenő, — gr. Károlyi Gábor, gr. Károlyi Sándor, Kemény Pál, Kégl György, Királyi Pál. Kopácsy Árpád, Kossá Dezső, Kun Miklós: Budapest, ifj Kálmán Rudolf Komárom, Kolossváry Kálmán Veszprém, Kovács Sebeit ény Gyula-Kaposmérő. Körmendy Lajos Boglár, Kunffy Adolf Kaposvár. Keserics Ferencz Lakocsa. Kacskovich Kálmán Tótgyugy, Körmendy Sándor Hedrahely, dr- Kárpáthy Károly Sopron, dr. Karácsony I.. Katona M., Kiss Fér. Győr, Kovács S. Endre Paks, Kalóczy Lajos Győr, Kegr Lajos Püspök-Alap; Koller Tivadar Alsó-Alap. dr. Kronekker József Szombathely, Kovács Gyula Budapest, Konkoly Thege Béla Komárom, Kozma Sándor Budapest. Kiss Gábor Pápa, Kovács Imre Veszprém, Kemény Andor Külsó-Vath, dr. Koritsch- mer Lipót Pápa, Koller István ADó-Rajz. Kovács Károly Z -Égerszög. Konrád Lajos Ruszth; gróf Laszberg Rezső alisp Győr, Lang L . Linder György Lies Gyula. Lukács Gyula, László Mihály. Budapest, Losonczy Ernő Nagy-Ócsa, Lóskay Fidél Sopron, Losonczy Ödön Budapest, Leopold Sándor Szegszárd, Lerner Márton Győr; Madarász Jenő, Madarász József, Matkovich Tivadar, Me«zlény Lajos! Bukarest. Mailáth György fóispán Esztergom, Mel- hard Gyula Mernye, Makfalvay Géza Kaposvár. Mersits Lajos Győr, dr. Mangin Károly Zala-Eger- szeg.Margitay József Csáktornya, Matkovics László Hal-Puszta, Mihályi Géza Patend; Nagy Ferencz, Nagy István: Budapest, Németh Ignácz Kaposvár. Nagy Dezső Pest, Nagy György Kóny, Nagy Gyula Sz -Fehérvár, Nagy Ferencz Rononcz, Néger Ágoson Pápa, Ordody Pál Budapest, Ósvaid Dániel Pápa, dr. Óváry Ferencz Veszprém, Orosz Pál Bonczodföld, Okolicsányi Dénes Urai-Ujfalu, dr. Ochay Antal, Perczel Dezső, Perczel Miklós, Pet- rich Ferencz, Pulszky Károly Budapest, Pogrányi József Komárom, Pap Károly Sopron, Perczel Lajos, KÍs-Kajdacs, Péchy József Tolna, dr. Palotay Samu Budapest, Permayer János Kía-Marton; Radó Kálmán főispán szombatheiy, Reiczig Ede alispán szombathely, Radocza János Budapest, Roboz István Kaposvár, Renner Gusztáv Kisbér, Ruschek Antal Győr, dr, Reiter János Mosony, Ruzitska Kálmán Z.-Egerszeg. Radó Antal Budapest, Rezsőffy György Sümeg, Rákosi Jenő Budapest, Rákosi Viktor Budapest. Reé JeDŐ Polgárdi; Simon Gyula főispán Magyar-Óvár, gr. Széchenyi Sándor főispán Szegszárd, Svastics Benő főispán Z.-Egerszeg, sárközy Aurél alisp. Sz.-Fehérv.. Simon Ödön alisp, Sopron. Sinanteits Béla alispán Szegszárd, Szily László alispán Pécs, Szombathelyi Győző alispán Komárom, Schwarcz Gyula Budapest, Szabó Imre Budapest, Simonfay János Budapost, Svastich Gyula Budapest, Szalay Imre Budapest, Szalay Károly Budapest, Szájbély Gyula Budapest, Saechődy Kálmán Budapest, Szegedy Béla Budapest, Szendrey Gerrson Sz.-Fehérvár, Szeniczey Ödön Budapest gr. Széchenyi Aladár Budapest, gr. Széchenyi Tivadar Budapest. Széli Kálmán Budapest, Szalay Pál Dód. Steindl Kálmán Ádánd, Somssich Andor Sárd, Salamon Gyula Szenna, gr. Somssich Adolf Kivador. Szabó Károly Sopron. Seidl Lajos Sz -Fehérvár Szávory Gyula Győr. Szily Zoltán Győr. Sztankor vánszky János Kajdacs. dr. Szigeth Gábor Szegszárd, dr. Sötér Ágost Magyar-Óvár, dr. Szűcs Andor Sz.-Fehérvár, Schoífer Imre Szt.-Gotthard, Szabó Ernő Szombathely, Szluha István Alsó-Szt. Iván. dr. Siklósy Gyula Budapest, Steger Gyula Budapest. Szalatkay István Veszprém. Szily Dezső Ollád. Sümegi Vilmos Budapest; Talián Béla főispán Kaposvár. Tallián Gyula alispán Kaposvár, Tóth Antal, Tulok Benő Budapest, Tóth Imre alispán Magyar-Óvár, Tóth Arthur Sz.-Fehérvár, Tóth Ödön Szegszárd. dr. Folisch Ferencz Szombathely, Tátray József Komárom, Tipka Ferencz Kőszeg. Thassv Imre Zala-Lövő: Udvardy Ferencz, Ugrón Ákos, Unger Alajos; Budapest, Vóghely Dezső alispán Veszprém. Vadnay Andor: Varasdy Károly Veszter Imre, Vargyas Endre : Budapest, Verbay István Csurgó. Vaszary László Sopron, Viszoly Ákos Alsó-Peél. Vargyasy Gyula Szt.-Gott- hárd. dr. Vida Károly Csurgó, Vurglics Gusztáv Felső-Eőrs : Wollics Károly Győr, Wogner Samu Varsád, Wertheim Ármin EnyiDg: Zuber József, főispán Komárom, Ziskay Antal Budapest Zeeh- meister Károly Győr, Zeigler Kálmán Csáktornya, dr. Záray Károly Pécs, gr. Zichy Védi mir Szent* Péter. Agrárizmus hazánkban. *) | Kodolányi Antal, veterán közgazda- sági ir<5, a Löclierer Andor és Kormos Alfréd szerkesztésében folyó évi ápril elseje óta mint politikai napi lap megjelenő „Magyar Föld“-ben, az agráriz- mussal Magyarországon foglalkozik. Sok tekintetben érdekes Kodolányi idézett czikke, de különösen időszerűnek tartjuk, bogy Kodolányi épeu most vette fel azt a kérdést: van e agrárizmus Magyarországon, de kétséget nem szenved, hogy a „Magyar Föld“ mint speczialiter köz- és mezőgazdasági napi ezen már igen számos félreértésre okot adott kérdést tisztázza. íme Kodolányi Antal czikkének egy tömör kivonata '■ De lássuk csak: hát mi is az az agrázimus ? — A legtöbben az egészséges mezőgazdasági érdekeknek azt a tulhajtását értik alatta, mely az agrárizmus név alatt akarja belevinni a mezőgazdasági politikába a r©»kcziót. No ennél ugyan már sok érthetőbb definicziót hallottunk, meg egy kissé a hatásvadászat is benne rejlik a reakezió szóval. A legkevesebben képesek azonban reámutatni, hogy hol *) Szívesen adunk tért ezen jeles czikknek; melj a »Magyar Föld« czimü uj napilap programmján»* is tekinthető, mert a »Magyar Föld« czélul épe® a mezőgazdaság, ipar és kereskedelem együtt®1 védelmét tűzte maga elé.
