Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-05-16 / 23. szám

b) a Dunántúlról történő kivándorlás kor­látozása ; c) amennyiben ez nem lehetséges, a kiván­dorlás irányzása. E czélokuak elérésére : felállít és segélyez ! kisdedovodákat (gyermekmenedékházat;) felállít és segélyez elemi és felső népisko­lákat és egyéb tanintézeteket: népkönyvtárakat létesít, vagy a már léte­zőket gyámolitja; hazafias iratokat szerkesztet és terjeszt, esetleg néplapot ád ki, úgy magyar nyel­ven, mint a dunántúli nem magyar ajkúak nyelvén; a hazafias szellemben működő és a magyar nyelv terjesztésében érdemeket szerzett taní­tókat, kisdedóvókat (óvónőket), valamint a magyar nyelv elsajátításában kiváló előme­netelt tanúsított tanulókat jutalmazza, a szegény tanulókat tankönyvekkel, ruházattal ellátja; majd iparfejlesztést és egyéb közgazdasági intézkedések által a hazában való megmara­dást biztosítani törekszik ; szóval úgy szellemi, mint anyagi feladatá­nak betöltésére minden törvényes eszközt felhasznál. Az egyesület székhelye. 3. §. Az egyesület székhelye: Budapest. Az egyesület tagjai. 4. §. Az egyesület tagja lehet Magyaror­szág minden feddhetlen férfi és nőlakosa, vagy birtokosa (habár nz országban állandó lakhelylyel nem bir is.) 5. §. Az egyesület tagjai: örökös, alapitó, pártoló, rendes, gyámolitó és tiszteletbeli tagok; a) örökös tagok: jogi személyek vagy egyéuek, ha legalább egyezer forint alapít­ványt tesznek s ez alapítványt legföljebb 5 év alatt befizetik ; b) alapitó tagok: jogi személyek, vagy egyének, ha az egyesület alaptőkéjének gya­rapításához legalább egyszáz forinttal járul­nak és ezt legföljebb 5 év alatt befizetik; c) pártoló tagok : azok, kik magukat alá­írásukkal legalább 10 egymásután követ­kező évre tiz forint évi tagdíj fizetésére kötelezik; d) rendes tagok azok: ' kik magukat alá­írásukkal legalább 10 egymásután következő évre két forint évi tagdíj fizetésére köte­lezik ; e) gyámolitó tagok: azok, kik a d) pont alatt említett tagsági díjnál kisebb összeg­gel vagy egyéb adománynyal járulnak az egyesület c/éljaiboz: f) tiszteletbeli tagok : azok, kiket a Nagy­választmány ilyenekül megválaszt. 6. §. Az örökös, alapitó, pártoló, rendes és gyámolitó tagok felvételét az Igazgató-vá­lasztmány, a tiszteletbeli tagok megválasztá­sát pedig a Nagyválasztmány egyszerű sza­vazattöbbséggel eszközli. 7. §. Az örökös, alapitó és tiszteletbeli tag élethossziglan tagja az egyesületnek. A pártoló tag legalább 5 évig, a rendes tag legalább 10 évig tagja az egyesületnek s tagsága akkor szűnik meg, ha 5 évi ille­tőleg 10 évi, tagsági kötelezettségének ideje alatt Írásban tudatja az egyesülettel, hogy további 5, illetve 10 évig nem kiván annak tagja lenni. Ha e bejelentést tagsági kötelezettségének idején belül elmulasztja, úgy további 5, ; illetve 10 évig tagja marad az egyesületnek. A gyámolitó tag tagsági időtartama arra az esztendőre szól, a melyben adományát tette. 8. §. Az örökös, alapitó, pártoló, és rendes tagok a közgyűlésen tanácskozási és szava­zati joggal birjaak, ha tagsági kötelezettsé­Veszprém, 1891. dagodásáboz járulna, ha a hazai vizekért fizetné, Másrészt a külföldi reklámra hall­gató vendéglőseink, meg azok az orvosaink bűnösök benne, akik a bécsi egyetemen tanul­nak s német könyvekből merítik tudományu­kat. Bécsi előadásokon persze nem hallani, német könyvekben sem olvashatni semmit a magyar vizekről, mig a külföldiek minden­féle betegségre osztályozva s ajánlva vannak, lg v érthető, hogy úgy szokott ez nálunk lenni, hogyha valaki egy kicsit köhög, giess- bübli vizet iszik, aki jobban köhög emsi-t. aki nagyon köhög, annak már csak seltersi viz az orvosa?,ága. A görvélyés gyermekekkel halli vizet itatnak. Yértelen nőknek pyrmonti meg franzensbadi vizet rendelnek. Az egy­szerűbb savanyuvizek közül is rengeteg meny- nyiségben fogy nálunk a krondorfi, gleicbeu- bergi, rohitscbi, radeini, bilini stb. Hogy a külföldi vizeknek milyen jó piaczuk van nálunk, az bizonyltja leginkább, hogy any- nyit költhetnek magyar hirdetésekre, s pl. a seltersi viz tulajdonosa összes lapjainkban egész oldalra terjedő hirdetésben tartotta érdemesnek tiltakozni egy másik, hasonló nevű viz konkurráló hirdetései ellen. A ma­gyarországi fogyasztásra szánt stájer vizek még magyar czédulával is kedveskednek, pl. a radkersburgi vizet regedei néven fogyasztjuk. A múlt őszszel az országos fürdőügyi tanács­kozás tárgyalta ásványos vizeink dolgát. Akkor Than Károly egyetemi professzor igen érdekes előadásban fejtegette a hazai és kül­földi ásványos vizek kémiai alkotását. Az ő adatai szerint könnyen megrajzolhatjuk annak a képét, hogy mihez tartsuk magunkat, mikor ásványos vizet választunk. Az orvosságként ható ásványos vizek során a kénsavas vizekről őszintén megvallhatjuk, hogy a karlsbadi és marienbadi vizünk nincs; némiképpen a balatonfüredi és koritnyiczai viz helyettesítheti őket. Még az arzén tar­talmú roncegnói víznek nincs nálunk helyet­tesítője, hacsak a boszniai Guber-forrást nem vesszük a magunkénak. Kénes vizeink, hévizek, fürödni valók. Ilyen a legkitűnőbb magyar fürdőink vize. De van ivásra való hideg kénes vizünk is pl. a parádi, melyet az emésztés bajaiban szenvedők isznak. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, május 16. geiknek a közgyűlés napjáig eleget tettek J ' választók és választhatók; az egyesület oly kiadványait, a melyek a tagok közti szét- í osztásra szánvák, ingyen kapják. A tiszteletbeli és gyámolitó tagok az ilyen kiadványokat szintén dijtalanul kapják. A jogi személyek — amennyiben örökös vagy 'alapitó tagok — a közgyűlésen Írás­ban bejelentett képviselőjük által gyakorol­ják jogaikat. Közgyűlés. 9. § A közgyűlések, melyeken az örökös, az alapitó, a pártoló és a rendes tagok bír­nak tanácskozási és szavazati joggal, reude- sek és rendkívüliek. A rendes közgyűlések évenkint egyszer, 15 nap alatt a hírlapokban történt közzété­tel után, Budapesten és a Dunántúlnak i különböző helyein felváltva tartatnak. A köz- ' gyűlés helyét és idejét az Igazgató-választ­mány határozza meg. Renkivüli közgyűlést az Igazgató-választ­mány hívhat össze 8 nappal a hírlapokban történt közzététel után. A közgyűlésen tanács- ! kozási.és szavazati joggal biró 50 tag kivá- natára pedig, azt az elnök szintén 8 nappal j a hírlapokban történt közzététel után bár- ’ mikorra összehívni köteles. A közgyűlés, tekintet nélkül a megjelen- ' tek számára, szótöbbséggel határoz. < Szavazategyenlőség esetében az elnök dönt. j Az alapszabályok módosítására a közgyü- 1 lésen szavazatra jogosult tagok 2/3-ának je­lenléte kívántatik meg. Határozatképtelenség esetében az e czélból másodízben összehívott közgyűlés, a megjelentek számára való te­kintet nélkül határoz. Az alapszabályok módosítására hozott ha­tározat jóváhagyás végett a magy. kir. bel­ügyminisztériumhoz fölterjesztendő. A jogi személyek a közgyűlésen bejelen­tett képviselőjük által élnek jogukkal. A közgyűlések nyilvánosak. 10. §. Ä közgyűlés teendői: a) a korelnök és körjegyző vezetése alatt megválasztja az elnököt, másodelnököt és a Nagyválasztmányt; b) megállapítja az évi költségvetést; c) megvizsgáltatja az évi számadásokat ás a felmentvényt megadja; d) határoz a Nagy- vagy az ‘Igazgató-vá­lasztmánynak, vagy a megyei (városi) egye­sületnek, vagy egyes tagoknak legkésőbb a közgyűlést megelőző napon beadott indítvá­nyai fölött; e) az alapszabályokat módosítja; f) a jegyzőkönyvek hitelesítésével 2 tagot biz meg. A közgyűlés maga állapítja meg a köz­gyűlés rendjét. (Vége köv.) Egy főhadnagy öngyilkossága. Május 10. Váratlan szenzáoziós esemény7 döb­bentette meg vasárnap reggel a hely­ben állomásozó honvéd tiszteket. Egyik bajtársuk báró Hágen Frigyes fő­hadnagy, aki csak egy hónappal ezelőtt helyeztette magát át Székesfejérvárról a 14-ik vadászzászlóaljtól — szolgá­lati vadászfegyveréből gólyot röpített ágyaba, melyet a gyilkos ón teljesen j szétroncsolt és rögtöni halál idézett elő. Hágen Frigyes báró szeretetében állott bajtársainak s akikkel megis­merkedett a polgárság köréből, azok tisztelni tanulták őt. Hornig báró Vasas viz a vértelen asszonyok és sápadt- ságos leányok itala. Ilyen vizeink közül a szliácsi olyan kiváló, hogy minden más vasas vizet fölülmúl; mellette az előpataki. buziási. bártfai, visk-várbe^yi, vihnyei teszik fölös­legessé a külföldi vasas vizeket. Jódos vizet a görvélyeseknek, bőrbajosok­nak, vérbajosoknak rendel az orvos. A jódos vizet egyszersmind a benne levő konyhasó teszi hatásossá. Legjobb jódos vizünk a csizi, nem szorulunk mellette a halli vízre, sem a heilbrunni-ra. Van meleg jódos vizünk is, a lipiki, melyet ott helyben ivásra is használnak. Keserüviz dolgában a külföld még csak szóba sem jöhet a budai keserürizek mel­lett. Ilyen pl. a Hunyadi János, Ferencz József, Deák Ferencz, R kóczy, Viktória stb. Történeti neveket viselő keserüvizeink szá­niát egy élelmes vállalkozó még a Hunjady Árpád nevű képzelt hőssel is szaporította. Vannak még kisebb körben ismert keserü­vizeink pl. az igmándi, alsó-alapi, ivándai. Sós savanyuvizet azok isznak, kik gyomor és bólbajokban, görvélyességben, köszvényben szenvednek. Ilyen vizük van az erdélyi sós­forrásoknak, melyeket fürdésre használnak. Ivásra valók a czigelkai, tarczai, szántai. Lugos vizek jóhatásuak köhögés és rekedt­ség s általában hurutos bajok ellen. Közöttük legtisztább a luhi Margit-forrás vize, jó víz a bikszádi és palicsi is. Nem szorulunk a bilini, vichiuyi és emsi vizekre. Egyszerű alkáliás savanyuvizek köhögés és rekedtség, gyomor- és bélbajok, köszvény, vesebajok ellen hatásosak. Ezek során minden más savanyuviznél kitünőbb a szolyvai, jó a hársfalvi s az ide is sorolható parádi csevicse. Mellettük fölöseges a krondorfi és giessbübli, melyek jóságra is elmaradnak, kivált a szoly­vai mögött. Földes savanyuvizek vesebajok, köszvény, angolkorság ellen használnak, úgy szintén köhögés ellen is. Ilyen vizeink során ismer­tebbek a németkereszturi, sziunyelipóczi Szal- vátor, borszéki, lubai, véghlesi Vera, mohai ignes stb. Azonban az ásványos vizek nem csupán beteg embernek valók, hanem egészséges embernek is legjobb üdítő itala a savanyuviz; kivált a két utóbbi csoportba tartozó savanyú­püspök szintén szívesen látta többször asztalánál a becsületes lelkületű fiatal­embert, aki modoros előzékenysége mellett mindig bizonyos komorságot hordott homlokredőin. Tiszttársai előtt tudva volt, hogy Hágen báró immár jegyben jár egy budapesti gróf kis­asszonynyal s a jóbarátok pajzánsága mellett ennek tudták be Hágen ko­molyságát. A megdöbbentő elhatározásra senki sem gondolt, valamint rejtély maradt az ismeretes katonai titoktartás mel­lett a szerencsétlen sorsot ért főhad­nagy öngyilkossági oka is, melyről városszerte különféle verziók keringtek, melyek a fővárosi lapok tudósításai­ban is kifejezést nyertek. Egyik azt állította, hogy családi ügyek miatt lett öngyilkos, a másik arról beszélt, hogy szekatúra űzte a halálba. Annyi bizonyos, hogy Hágen vőlegény volt s esküvőjének a napokan kellett volna megtörténni, mert lakást is bé­relt Halassy dr. hosszuutczai házában, s jelezte, hogy e hó 15-ig nejével együtt belehurczolkodik. A végzet azonban máskép hozta. Hágen báró ravatallal cserélte fel az oltárt s talán épen azon a napon, midőn egybekelésének kellett volna megtörténni, golyót röpített agyába. Feltűnő szépségű menyasszonya és édes anyja, kinek egy levelet hagyott hátra, eljöttek elbúcsúzni tőle a rava­talnál. Fájó, mélyen megható jelenet volt ez, melyet végig nézett az egész tisztikar. És ezekután gondolkodóba esik a vesékig hatoló lélekbúvár elméje, hogy családi ügyek lehettek-e okai a vég­zetes esetnek! Nem. Ez lesz a laikus válasza is, 1 ülönösen, ha mérlegbe vetjük ama körülményt is, hogy Hágen házassági engedélye temetése napján érkezett meg. A szerencsétlent megható pompával temették el kedden. Itt voltak Szé­kesfehérvárról a vadásztisztek, a hely­ben állomásozó tisztek s az összes legénység. — Egyik zászlóalj Stein György vezényletére diszt.üzet adott. A temetési szertartást Horváth De­zső ág. ev. lelkész végezte. Rablóüldözés a Bakonyim Mióta Oroszlán, JRenkó, rablóbandá­ját agyonlődözték a Bakonyban s kéz- rekeritették a marczaltői ötszörös rab­lógyilkosság oláliczigány tetteseit, azóta a Bakonyban csend uralkodott. A napokban rövid szavú sürgöny jelen­tette a veszprémi csendőrszakasznak, hogy fegyveres rablóbanda tanyázik a Bakony rengetegében, akik Csetény és Vilmos puszta között rálőttek Kovács Istvánra, akinek hóna alatt ment el a rabló lövése. vizek jók bor mellé. Hogy közülük melyiket válassz» az ember, kinek-kinek az Ízlése szo­kása is határoz. A savanyuvizek fölfrissitő hatása leginkább a bennük foglalt szénsavtól van, azért e hatásuk annál élénkebb, mennél jobban pezsegnek. Szénsav van a pezsgő víz­ben vagyis az u rynevezett szódavízben is, a mely ugyancsak versenyez a savanyavizek­kel. A tiszta vizből tisztán készített szódavíz csakugyan kellemes ital, de csalódás azt hinni, hogy ahol rósz az ivóvíz, ott szódavízzel bátran élhet az ember, mert a rósz kutvizből készített szódavíz nem válik be jó italnak. Ellenben a savanyuvizek az egészség meg­óvására annyiban is igen fontosak, hogy a mely vidéken az ivóvíz rósz, ott csakis sava­nyuviz ivásával óvhatjuk meg magunkat mindenféle, a viz ivasától kapható betegsé­gek ellen. Nyáron a legjobb vízvezeték ű városban is a csövekben átmelegedő viz elveszti szomjú­ságot enyhítő hatását. A jégbe hűtött, viz pedig a meghűlés veszedelmével,jár. Nyáron az ivóvíz a beléje jutó bomló anyagok miatt egyenesen a betegségek terjesztője lehet, ki­vált járványos időben. Ellenben a föld tiszta kebeléből fakadó savanyuviz mindenféle bomló anyagtól mentes, tehát a betegségek ellen a legjobb óvószer. A mint tisztelt olvasóim látják, én formális reklámot csapok, mindenkit arra biztatok, hogy igyák savanyuvizet. A legjobb nyári italul hirdetem a savanyuvizet. Azonban ezt a reklámot igazolja az egészségtan, mely a jó ivóvizet az egészség megóvására olyan fontosnak hirdeti. Továbbá az is igazoljon engem, hogy minden magyar ember hazafias dolgot cselekszik, ha segíti kihasználni azt a nagy kincset, malyet nemzetgazdaságunk az ásványos vizekből meríthet. Hazánk nem ugyan tejjel-mézzel folyó Kánaán, de meg­áldotta az ég jobbnál-jobb ásványos vizekkel. Minden csöpp eső, mely az ég felhőiből erre az áldott földre hull, nem csak borban s búzában méri ránk az áldást, hanem a föld salákjábul is kincset mos ki számunkra. Ne engedjük, hogy e kincs kárba vesszen. Legyünk a hazai ásványos vizek reklámjának ■ terjesztői. Csapodi István dr. Szilágyi Gergely szakaszparancs­nok azonnal elutazott a rablók ü'dö- zésére és 4 — 5 csendőrörs legénységét összpontosítva, járőröket küldött a Bakony rengetegébe, ahol a rablók állítólag tanyáztak. Négy nap és éjjel folyt az üldözés. Mindjárt az első napi nyomozás kide­rített annyit, hogy a fegyveres rab­lók oláhczigányok s a Bakony közepén ütöttek tanyát. De a rablók kézreke- ritését igen nehezítette az a körülmény, hogy nappal nem tehetett semmit a csendörség, mivel a falubeliek mezei munkálkodással voltak elfoglalva és a futásnak eredt rablókkal szemben nem használhatták fegyvereiket, mig a mun­kások közül senki sem merészelt a fegyveres rablók elé kerülni. Egy nappali üldözés közben meg­történt, hogy S z a r k a 1 i Csurka az országúira menekült és egy haladó kocsi mellett futva, szabadult a csen­dőrgolyó elől. De a csendőrök felhívására a kocsis, a nála levő Kapá val nyak szirten vágta Szar kálit, aki ájultan rogyott össze. A kocsis azután összekötözte kezeit az ostorszijjal és átadta a csendőröknek. A rákövetkező éjjel három csendőr haladt Fenyőfő felé egy kocsin. Korom­sötét éjszaka volt. A Bakonyban időző rablók utasokat sejtettek a lassan haladó kocsiban és „hurrák!“ kiáltások és lövöldözések között törtek elő az erdő­ből. A csendőrök sem vették tréfára a dolgot és lövéssel feleltek. A rabló czigányok felismerték a csendőrpuskát és futásnak eredtek. A csendőrök űzőbe vették ókét, de a rablók elmenekültek. — Egyik csendőr golyó agyon lőtte a czigányok lovát. Még ez éjjel hét kocsi rajkót és asszonynépet tar­tóztatott le a csendörség, de a rabló­kat csak négy napi üldözés után sike­rült elfogni Szarkali Csurka, Sztojka János, Lakatos Bandi, Lakatos Nanos és Lakatos Laczi sznmélyében, akik­nél csak revolvert találtak már. mert az üldözés alatt mindent elszórtak maguktól. A rabló oláhczigányok az utóbbi napokban egész sorozatát követték el a rablásoknak. Eddig bevallották, hogy ők lőttek Kovácsra, Gyimótbon egy lakosztályt törtek fel és G a n z- 1 e r Sebestyén lovait és Sági erdész kocsiját ellopták. Kétségtelen, hogy a fegyveres banda veszélyessé lesz, ha kézrekeritésükkel jó fogást nem csinál a csendőrség, amiből az oroszlán rész az üldözést vezető Szilágyi csend­őrhadnagynak jut. UJDONS A GOK. — Az uj zirczi apát. A hivatalos lap 13-iki száma közli a következő királyi kinevezést: Vallás és közokta­tásügyi magyar miniszterem előterjesz­tésére: Vajda Ödön cziszterczi rendű áldozárt és előszállási rendi joszág- kormányzót a B. Sz. Máriáról nevezett zirczi, pilisi, pásztói és szentgothárdi egyesület cziszterczi-rendü apátságok valóságos apátjává kinevezem. Kelt Bécsben, 1891. május hó 9-én. Ferencz József, s. k. Gr. Csáky Albin s k, — Személyi hírek. Hornig Károly báró megyés püspök tegnap hazaérke­zett székhelyére. — Dr. Laky Kristóf veszprémi törvényszéki elnök, kamarás a pápai kir. járásbiréság megvizsgálása czéljából múlt héten Pápán időzött. — Ki lesz a prímás? A herczeg- primási szék betöltése állandóan fog­lalkoztatja az országos lapokat. Leg­újabban a jelöltek száma egygyel sza­porodott, ki nem más, mint a kiváló érdemű pannonhalmi főapát Vaszary Kolos. Jelöltségét a legmagasabb hely­hez legközelebb állók támogatják. — Dr. Láng Ignácz budapesti fog­orvost., városunk szülöttét szép kitün- tentés érte. Ugyanis az osztrák s ma­gyar fogorvosok f. é. augusztus havában 3 napig tartó kongressust tartanak Budapesten s e kongressus eluökévé dr. Szilay József egyetemi, tanárt, tisztikarává pedig dr. Lángot válasz­tották. Gratuláljuk szép kitüntetteté- séhez ! — Uj törvényszéki elnök. Mint hir­lapunk előző számában jeleztük, Tóth László ítélőtáblái biró, volt veszprémi kir. tvszéki biró a nagykanizsai tör­vényszék elnökévé neveztetett ki és ii) állását legközelebb el is foglalja. A jeles képzettségű jogász méltó és gyors előléptetéséhez szívből gratu­lálunk. — Püspökünk bérmálása. A buda- pesti terézvárosi plébánia templomá­ban Hornig báró veszprémi püspök, Stieber Viucze terézvárosi plébános éa a káplánok segédlete mellett 938 gyer­meket bérmált meg. — Adományozás. Kletzár Ferencz főszolgabíró a Sándoríy és Galambos Gusztáv féle peres ügyben részére ki­fizetett 3 írt. tanudijat a szegényházi ápoltaknak pünkösdjére ajándékozta, mely adományért e helyen mond köszö­netét a szegényház gondnoksága. — Köszönet. Tek. Weisz Elek úr a főgyimnázium természetrajzi szertá­rának egy szépen kitömött krokodilt ajándékozott, a mely nagybecsű ado­mányért hálás köszönetét mond az igaz­gatóság. — A balaton-csopaki „Hableány“- forrás uj szürőkészületeit e héten he­lyezték el a források fölött, minek kö­vetkeztében most már a forrás savanyú- vize teljes erejében s tisztaságában töltetik. Az uj savanyuviz napról-napra nagyobb kedvességnek örvend. — Fürdő Saison. Hévizén május 1-én megnyiit a fürdési saison s az óta Keszthelyről minden nap számosán rán- dulnak ki s fürdenek Hévíznek pompás meleg s gyógyerejü vizében. Vidéki fürdővendég még nincs Hévizén, az ottani lakások, parkok utak stb. rend- behozásán sok kéz lázas sietséggel mun­kálkodik. Balaton-Ftiredet f. hó 17-én B.-Almádit pedig e hó 24-én nyitják meg. t i ( 1 i 3 i i í j b € k ii k t^ s t h P F k a a ti d j u 1 s r A. s — Uj orvostudor. A veszprémi szil- ^ letésü diplomás fiatalemberek száma tl ismét szaporodott. Weiner Dávid vesz- prémi fiú e hó 9-én kitűnő sikerrel ^ bevégzett szigorlat után orvostudorrá j, avattatott Budapesten. A szép tehet- j. ségü fiatalember, aki önerejéből kiiz- .. dött az életczélig, idevaló iparos pol- g gártársunk fia és iskoláit mindvégig u kitűnő sikerrel végezte. Annyi tehet­ség mellé nem hiányzik immár egyéb a szerencsénél, amit mi őszintén kivá- ^ nunk az uj orvostudornak. — A veszprémi kir. törvényszék y területén megüresül következő állá- sokra hirdettek pályázatot: Járásbirói állásra a devecseri járásbírósághoz, albirói állásra a veszprémi jbirósághoz j és kir. ügyészi állásra a veszprémi,/ ^ kir. ügyészséghez. ^ — Az államosított veszprémmegyei t főispánnak 4000 forint fizetése és 600 A forint lakbére lesz. A veszprémmegyei főispán a második kategóriához tartozik r fizetés dolgában. i — A veszprémi korcsolyázó egye- a SÜlet elnöksége lapunk utján tudatja az egyesület tagjaival, hogy távozás a és leköszönés folytán megüresedett elnöki és titkári állások f. hó 26-ik g napján d. u. 5 órakor a városház ta­nácstermében tartandó közgyűlésen fog- y nak választás utján betöltetni, melyre ^ az egyesület tagjait tisztelettel meg* r hívja a veszprémi korcsolyázó egye- j sülét elnöksége. > ] sí- Kirándulás Pétre. Megyénk e ki- g ránduló helyét még jól meg sem nyi­tották, már is megkezdődött a székes- j fejérváriaknak odazarándoklása. Vasár- , f nap Székesfejérvárról K rammer j Herman tanító vitte le növendékeit - Péthre. — Devecser haladása. Felszökött a y lakások ára Devecserben, akárcsak mintha kir. táblás város lenne. De y hát nem is csoda, mert ez a kis város s a haladás utján van s egyre szaporo- y dik Veszprém és Pápa rovására, intéz- ^ vényekben Múlt évben telekkönyvet f kapott, most pénzügyőrség burczolko^, \ dik oda s Wekerlé már adóhivatalt is s Ígért a devecserieknek. j — (Dszonbérbeadás. Fesztetics Tas- \ siló gr. 21498 kát. ho'd területű gyö- f nyorüszép és kitűnő bal.-szent-györgyi ( uradalmát Sváb Károly főrendiházi tag ( 75.000 frt évi haszonbérért bérbevette. ( A haszonbérlő, mint értesülünk, a tu­lajdonos tisztjeit továbbra is megtartja j és Sávolyon egy nagyszabású kastélyt ^ szándékozik építtetni. 3 — A györ-zircz-veszprémi vasút ] ügyében kiküldött győrvárosi bízott- j ság Zechmeister Károly polgármester , elnöklete alatt ülést tartott. A bizott­ság a vasútépítés támogatását illetőleg azon megállapodásra jutott, hogy azon 1 vállalatok támogatását ajánlja, amelyik a vasutat a gönyói ág elejtésével meg- épid. A györ- veszprémi vonalra 20000, a veszprém-dombovári vonalra szintén 20000 írt hozzájárulást ajánl. — A csetényi uradalomról, br. Bor- ( nemissza Gábor veszprémmegyei gyö- nyörü birtokáról, tévesen irtuk előző , hirlapuqkban, hogy azt Kohn és Spitzer

Next

/
Oldalképek
Tartalom