Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)
1891-01-17 / 5. szám
Veszprém 1891. XI. évfolyam. 5. szSín.’ Szombat, jan. 17. A balatonparti telepítés és gróf Széchenyi Imre. Évek óta tartja már magát az a terv, hogy a Balatonvidék Somogybán, hol alkalmas reá, részben betelepit- tetnék; a mennyiben ez nem volna kivihető, vészellenes területei szőllő- vel ültettessenek be. Indokul szolgáltak erre: hogy a veszprém-zalai partvidék nagy részén a szóllők elpusztultak; a polgárságnak tehát kiesett a kenyér a kezéből, mert leginkább a bortermelésre voltak utalva ; keresetforrásnk nincs, terheiket fedezni nem bírják ; többen kivándorolni akarnak, tehát a családokat meg kell tartani a Hazának. Somogybán is nagyban elpusztultak a szőllők; bizonyos községek jövedelmi forrásaiktól elestek; magunknak is szükségünk volna tehát olyan talajra, mely ellenáll a vésznek. Harczol ezen eszme kiviteléért már régóta a társadalom sok szóvivő egyénisége; a sajtó, sőt maga a földmive- 1 éli minisztérium is magáévá tette .Nemcsak, hanem ki is nevezte kormánybiztosnak gr. Széchényi Imrét, a tevékeny főurat, ki nemcsak sokat tanult, világutazásában sok tapasztalatot gyűjtött, de azokat a viszonyokhoz mérten, itthon alkalmazni is akarja. A nemes gróf nem az az ember, ki az akadályok előtt meghátrál, hanem iparkodik azokat legyőzni ész és szívós akaraterejével. Neki minden áron munka kell, ki nem állhatja a tétlenséget s a mibe belekap, ott nem nyugszik, míg eredményt fel nem mutat. Tapasztaltuk ezt mi itthon sok tettében; az országos gazdasági egyesület intézkedésében, s mindazok, kik a sokat utazott és tapasztalt gróf munkálkodását megbírálni hivatvák. így hát nem is kell mondanunk, mikép a kormánybiztosság jó kezekbe van letéve, de azt is előre jósolhatjuk, hogy olyan akadályokkal fog küzdeni, melyek minden igyekezetét és erejét igénybe veszik, azután nagy felelőség is nyugszik vállain. A közönség hozzá van szokva sokat várni, keveset csalódni; a szigorú élet és viszonyok pedig mást diktálnak. A talajviszonyok szigorú kutatása, megállapítása már magában roppant munka. A partmeute több helyen alantabb áll, mint a Balaton vizszine, midőn az rendes állapotban van, s ilyenkor a berkek vízben úsznak. Tehát nem lehet a beruházásokat pénzben, munkában, bizalomban esak úgy könnyedén megtenni a — vízre!! Habár sok ültetett szőllő van már a part mentén, ebből nem következik, hogy óriás területek volnának vészmentesek, sőt az utóbbi vizsgálatok a kormánybiztos felügyelete alatt mást tanúsítanak. Az sem bizonyos, hogy a tulajdonosok valami nagyon hajlandók volnának homokterületeikből egyes részeket áruba bocsátani, vagy rendelkezésre adni, hogy azt cultiváiva, bizonyos évszámok alatt, ingyen visszakerüljön tulajdonukba. Eddig legalább ellenkezőjét látjuk. Ez pedig még mindig csak a kezdet. Hol van a többi munka ; befektetés ? i családok áttelepítése, ha csak munkára is s nem örökös lakásra?! Egy zsombékos, nagy berki területet 1 cultura áldásaival ellátni, az emberiség üdve és javára kiaknázni; megmenteni ezer és ezer családot a Hazának,^ önmagának azáltal, hogy kereseti forrásra, otthonra talált — ennek kivitelére olyan erő, edzett szorgalom és ízívós akarat kell, minő gróf Széchenyi Imre kormánybiztosé. , ^ kormánybiztos terve, mint más .orrásból merítjük, nagyon praktikus 5 ® félből már teszi az utazásokat. Gróf Széchényi Imre kormánybiztos decz. hó 30-än Veszprémbe érkezett s a megyés püspök palotában szállt meg. A kormánybiztos i a Balatonpart somogyi részén kő homokos föld betelepítése ügyéin megkereste a káptalant, hogy igedné át az uradalmához tarto- ; homokos részt szőlőbeültetésre; iyanez ügyben keresi meg a sz. Inedekrendi apátságot is. Tervének hb pontjai a következők: A somo- g part felosztatnék a balatonvidéki sgény nép között 2—2 holdanként. j uradalmak az átengedett terűiéit semmi dijat sem kapnának a tepítvényesektől. 5 év után pedig ' évig minden telepitvényes holdként az uraságnak fizetne éven- lit 2 frt haszonbért. A letelt 40 ( után, a beültetett szőlőtelep visz- aszármaznék az uras ágok mint tajdonosok birtokába, minden kö- tezettség nélkül. E tervezet alkal- í.sint kivihető is lesz. íme a fontos terv. A kivitel első lehetősége tehát nan áll, hogy a partmenti birtoko- K bizonyos mennyiségű területeket íngedjenek fentebbi czélra a terv srint; s talán kivihető is lesz ez, a mnyiben a gazdasági kálkulusokat m zavarja. A többi aztán a társadalom és kor- my gondja; az áldozatok, a nagy inka, rájuk várakoznak. A szegény családokon kívül sokat erne maga Somogy vármegye is, irt a Balatonpart vidéke népesülne, Ipülne s átadatnék a kultúrának. Tavasz mentén — ha a feladatok dig meg lesznek oldva — megindul nagy munka, sten őrködjék telette ! Roboz István. Balaton múltja és jövője. Irta: Bolgár Mihály. (VT. czikk.) A Balaton vízmennyisége. 1 Balaton vízállásának 24 éven keretül tett megfigyeléséből követke- % hogy vizmennyisége 10 évi kisebb sO évi nagyobb cyclusokban riodi- kan nő és fogy. Száraz években, még ha a Sión ami viz sem bocsáttatnék le, 0*5 tferrel apadhatna felszíne. — Közép- éves időben ellenben 0*2 s túl ned- \ években 2*2 méterrel is növeked- Inék mélysége. > mig egyrészről a Sió-csatorna Hálására és párolgás-födözésére meg- ápitott 0*3/6. méter viztartalék, két emásután következő száraz eszten- óen elégtelen arra, hogy a szerző- cileg megállapított 99*61 méter ten- gszin magasság alá ne sülyedjen a laton tükre; más részről a túl ned- v években, ha mindjárt az egész év fámán a megengedhető legnagyobb B m. mélységű viz folynék is a S-csatornában, mégis a következő T09 m. tuláradat maradna. Ez a 1879. évben be is következett vna, ha a zsilip túlságos felhúzása ál el nem öntették volna az alsó víkeket. ízóval, a Sió-zsilip jelen állapotá- t nem felel meg czéljának, mert n a száraz időkben nagy károkat czhat a zalai és veszprémi part lóinak, nagyvizek alkalmával nem kés megvédeni sem a somogyiakat, sí pedig a sióberkieket a vizára- coktól. v mondott 24 évi időköz 285 honjáról a következőket jegyez- I t meg: . A szerződésileg megállapított null pt alatt állt a Balaton 25-ször. !. Az előirt szabályzat által megépített magasságok uem tartattak í rr a föntebbi 25 eseten fölül, 1-szor. í. Veszélyes volt a Balaton magas villása a vasútra, 37-szer. 5 igy marad a rendes vízállásra í eset. v Sió-C3atorna kezelésénél a 19 évi közön belül, törvényellenesen állót- ; tak a zsilipek: 33-szor magasabban, 28-szor alacsonyabban. — Nevezetesen pedig: károsan kezeltetett a veszprémi és zalaiakra nézve 28-szor; a sióberkiekre 137; mindkét félre 5; s igy rendesen folyt a viz a Sió-csatornába 228 közül csak 5S esetben. Tekintettel ezen rendetlenségekre, fölszóllitá a n. m. kir. közmunka és közlekedési minisztérium, Kiszely Károly országos középitészeti felügyelőt, hogy a Balaton-sza-laályozással, érdek- közösségben álló vizszabályozási-társu- latok tájékozására nyújtson be egy műszaki véleményt „a Balaton víztükrének szabályozása iránt.“ Ezen műszaki vélemény nyomán készült a most is érvényben levő siófoki-zsilip kezelési szabályzata a következő tartalommal: A siófoki zsilip kezelési szabályzata. ]. §. A Balaton és Sió vízállását mutató viz- mérczék. A vizmérczék, a melyek szerint a Balaton és a Sió vízállásai szabályo- zandók, a következőleg helyezvék el: á) A Balaton-tó vizszinének jelzésére az a vizmércze szolgál, mely a kikötő rakodó falának utolsó czölöp- jére, a vasú i hídtól 758 méternyire van erősitve. Ez a vizmércze a csatorna ottani rendes fenekéig van leállítva, centiméterekre beosztva s a tengerszin felett magasságoknak megfelelőleg számozva a megengedhető legalacsonyabb vizszinnek (99*61. rí. tengerszin feletti magasságnak, mint tulajdon képeui 0 pontnak) erősebb vonással va>ó jelzésével. Ezen vizszin 4*29 méterrel fekszik alacsonyabban a déli vasút hídjának déli ellenfalán a Balaton felől elhelyezett fix pontnál. b) A Sió-csatorna vízállásainak jelzésére szolgáló vizmércze a vasúti bidtól lefelé 1890 méterre van a mederbe leállítva, s 0 pontja a csatorna ottaui rendes fenekében fekszik az Adriai tenger színétől számítva 98*02 méter magasságban. Ez a vizmércze szintén centiméterekre van beosztva, s rajta a 0*63 méternyi magasság mutatja a Sió-vizái lás tulajdonkópeni 0 pontját. 2. §. A zsilip-kapuk felhúzó szerkezetének elzárása. A zsilip-kapuk felhúzó szerkezetének oly záró készülékkel kell ellátva lennie, hogy a kapuk helyzete minden állapotban biztosítható legyen. Ezen zár kulcsát a zsilip felügyelője őrzi, nehogy tudta és rendelkezése nélkül a zsilip-kapuk állásán bárki is változtathasson. 3. §• A zsilip kapui s azok állásának megjelölése. A jelenleg fennálló fa-zsilipnek 7 nyílása, illetőleg 7 kapuja van, a melyek a balparttól számítva, 1-től 7-ig terjedő folyószámokkal jelölvék. A kapu-oszlopok a kapuk felső szélétől kezdve centiméterre beosztott számozással látandók el, hogy ebből tudni lehessen, mily magasra vannak a kapuk a küszöb felett felhúzva. E §• A zsilip-kapuk kezelése a meder rendben- iarlására való tekintetből. A zsilip alatti meder rendbentartása érdekében kis vizeresztéskor is legalább a 3 középső rekesz tábla tartandó nyitva s ügyelni kell arra, hogy a kinyitott zsilip-kapuk általában egyenlő magasságra legyenek felhúzva. 5. §. A vízidet észtéi szabályozása a Balaton és Sió vízállására való tekintettel. A vizkieresztés szabályozásánál szem előtt kell tartani: a) Hogy7 a Balaton vizszine a legkisebb vizállásnak megfelelő 99*61 m. tengerfeletti magasság alá ne sülyedjen, másfelől a megengedhető nagv- viznek megfelelő 100*56 m. tenger feletti magasságon felül ne emelkedjék. b) Hogy a Balaton kis vízállásánál is eresztessék annyi viz a Sió-csatornába, hogy annak vizszine az abban elhelyezett mérczén 0*63 m. vízálláson alól ne sülyedjen. c) Hogy jnlius és augusztus hónapokban a hajózásra való tekintetből a csatornába, habár csak igen rövid időre is, lehetőleg egy méter vízmélység előálíjon. d) Hogy május hóban a Balaton vize a haltenyésztésre való tekintetből — - lehetőleg ugyanazon magasságban maradjon, vagy kissé emelkedjék. e) Hogy a viz a Sió csatornában oly magasra semmi körülmények között se emelkedjék, mely magasság mellett a Sió partjait megbágva, vagy a Sió völgyén okozhat káros mérvű elárasztást, vagy a Kapos árvizével találkozva, a csatorna alsó szakaszán káros kiöntéseket. E czélból azok a vízállások, melyek közel állanak a káros kiöntéseket okozható maximális vízmagasságokhoz s melyek az érdekeltek részéről egyszer s mindenkorra megállapitandók a zsilip kezelőjével és az ellenőrző miniszteri biztossal azon társulatok közegei által, melyek területén az illető vízállást mutató mérczék felállítva vannak, idejekorán közlendők, hogy a zsiliptáblák felnyitásánál ezen körülményre kellő figyelmet lehessen fordítani. A vizleeresztésnek ebből a czélból leendő korlátozása egész a minimális 0*63 Sió vízállásig terjedhet, mivel mintegy 600.000 köbméternyi víz visszatartása a Balaton vizszinében csak 1 miliméternyi vizszin-emelke- dést idéz elő, s ennélfogva ezen csekély emelkedés a vizkieresztés további, közelebbi folyamán kiegyenlíthető lesz. f) A Balaton felszínének az elmult 18 év alatti idönkinti emelkedéséről és sülyedéséről, valamint a Sióba leeresztett viz mennyiségéről feljegyzett adatok tanulmányozása azon eredményre vezetett, hogy ba a Sió medre a Kapos beömléséig 50 köbméter másodperczenkénti vizemésztésnek megfelelőleg kibővittetik, vonalától pedig oly méretekkel állittatik elő, hogy a Kapos nagy vizén kívül még a Balatonból is másodperczenként 25 köbmétert levezethet, akkor a balaton- és siómenti összes érdekelteknek a viz- leereszthetés tekintetében támasztható igényeit ki lehet elégíteni, ha a zsilipkezelésnél arra ügyelnek, hogy az egyes hónapok végén a Balaton felszíne a következő tengerfeletti magasságokban álljon : Január hó vegén. 100*00 Február » V • • • 100*05 Márczius yy V • • • 100*05 Április yy yy • • 100*20 Május yy » • • • 100*20 Junius yy yy • • • 100*15 Julius » yy • • • 100 05 A ugusztus V yy • • • 100*00 Szeptember yy yy 99*95 Október V yy 99*90 November n v • • • 99*90 Deczember Y) yy • • • 99*95 Erre a szabályozás létrejöveteléig is törekedni kell. Minthogy azonban addig, mig a Sió medre szabályozva nem leend, az ezeu Balaton vízmagasságok megállapításánál alapul vett 25. illetőleg 50 köbméternyi maximális másodperczenkénti vizleeresztés a sióparti és alsó csatornavidék veszélyeztetése nélkül keresztül vihető nem lesz; önként érthetőleg az egyes hónapok végére kitűzött viz- szinek sem fognak igen sok esetben elérethetni. — A zsilip-kezelőnek lesz a feladata a Sió jelenlegi szabályozatlan állapota folytán fennálló korlátozás mellett is az év egyes hónapjaiban mutatkozó nagyobb vagv kisebb csapadék vagy elpárolgás gondos figyelembe vételével akként járni el a vizleeresztésnél, hogy a b), c) és e) pontok alatt említett követelményeknek első sorban betartása a többi követelményeknek is lehetőleg elég tétessék, mi czélból a vizkieresztés mértéke a zsilip-táblák állásának megfelelő változtatása által hetenkint, sőt szükség esetén rövidebb időközökben is változtatható. A fentebbiekben egyrészt a Balaton vizmérczéjének állása lévén az irányadó a vizleeresztés mérvére, illetőleg a zsilip-tábláknak állására nézve; magától érthetőleg csak oly mércze- leol vasások vehetők tekintetbe, melyek nem a szél befolyása által keletkezett vizszin-torlasztások vagy sülyedések idején tétettek. (Vége köv.) A szegényház s a kórház 1890-ben. Veszprém, jan. 15, Vettük a városi két leghumánusb intézet, a szegényház s a kórház mérleg-kimutatását az 1890-ik évről. Midőn e kimutatásokat, melyek a két intézet múlt évi képét hűen tárják a közönség elé, itt közölnők, elismerésünket fejezzük ki ez intézetek gondnokának, a vezetés körül tanúsított lelkiismeretes ügybuzgó- 8ágáért. A szegényház kimutatása ez: Az 1890. évben felvétetett: férfi 32, nő 27, ös zesen 59. Önként eltávozott: férfi 3, nő 1, összesen 4. Meghalt: férfi 3, nő 4, összesen 7. 1890. decz. 3l-ig ápolás alatt maradt: férfi 26, nő 22, összesen 48. A kórház kimutatása ez: 1890. janár 1-től 1890. deczember 31-ig ápolt betegek száma: férfi 290, nő 153, ösz- szesen 443. Veszprémvárosi betegek: férfi 121, nő 127, összesen 248. Vidéki betegek: férfi 170, nő 26, összesen 196. Gyógyultan elbocsájtattak: férfi 175, nő 59, összesen 234. Javultan elbocsájtattak: férfi 69, nő 52, összesen 121. Meghaltak: férfi 25, nő 22, összesen 47. 1891. deczember 31-én ápolás alatt maradtak : férfi 21, nő 20, összesen 41. Dr. Pillicz Benő főorvos ur 1000 frtos alapítványának kamataiból 97 lábbadozó ápolt a kórházból távozásakor nyert segélyt. Veszprém, 1890. deczember 31-én. Androvits Imre, igazgató. Gyűjtések szegényházunk javára. (Folytatás.) Sándorfy Ignácz és Próder József urak gyűjtése: Szilágyi Mihály 30 kr, özv. Glaczné 5 frt, Kauzli Dezső 1, Molnár Dénes 1, Takács József kegye.-r. ház 1, Rada István 1, Simon György 1, Stocz Ferencz 1, Péller Pál 1, Ley József 1, Töttösy Imre 1, Gergely János 1, Scherer István 1, Serman Antal 1, Jánosy Sándor 1, Keserű Elek 1, Pataki Henrich 40 ki\, Sándorfy Ignácz 1 frt, Seefranz József 1, Fodor Gyula 1, Viz- ner János 1, Weisz A. Manó 1, Torkos Pál 1, Pápai Viktor 30 kr., Német László fogház fel. 1 frt, Rosenthal Nándor 1, Fekete Károly 2, Szabó György 80, dr. Rédey Gyula 5 Pribék István 5, Magyar János 2, Szalay Mihály 5, Jánosy Ágoston 5 frt. Összesen: 132 frt. Súly Ede és Weisz Jakab urak gyűjtése : Csete Antal 2 frt, Fodor Lászlóné 2, Kovács János 1, Müller Mátyás 1, Vurda Manó 2, Kőszeghy József 1, dr. Rothauser Izidor 1, Kéz Vilmos 1 frt, Meiszner Lipót Gunszt Ignácz 50—-50 kr, Fojt József 2 frt, ifj. Fojt János 1, Rothauser Miklós 40 kr, Steiner Kálmán 1 frt, Kiss István 40 kr, Baumgárt Móricz 80 kr, Körmendy József 1 frt, Kreitzer Frigyes 20 kr, Cserny József 1 frt, Perlaky József 1, Kürthy Károly 1, Csi- kász József X, Weisz Milidorf 20 kr, Regé- nyi Lajos 1 frt, Schröder József 1, Veszi Sámuel 1 frt, Kohn Lajos 50 kr,Gáal Lajos 1 frt, Proder József 1, Csolnoky László 2, Pethő József 1, Matyók Kálmán 50 kr, Kiss István 1 frt, Kadelburger Emilné 1, dr. Rosenberg Jenő 40 kr, Tuszkau Mayerné 1 frt 50 kr, Deutsch G. Sándor 1 frt, Schön József főkertész 1 frt. Összesen: 37 frt 90 kr. Orbán Imre és Fata János gyűjtése: Baráth István 40 kr, Fehér Sándor 1 frt, Szűcs Pál 1, Frikk Mihály 50 kr, Dukovics Sámuel 20, Benesik Fülöpué 50, Fehér András 1 frt, Fehér István 1, ifj. Fehér Sándor 50 kr, Szabó József csapó 60, Tarányi Fererczné 10, Link József 40, Nemsur Lajos 50, Sülé Karol 3 kiló vöröshagymát, özv. Deáky M.-né 50 kr, Nagy J.-né szürposztógyáros 50 kr,Veiler Dávid 40, Szalay Elek 40, Szedmák Anna 20, Szedmák György 1 frt, Arnstein Antal 30 kr, Noszlopi Ferencz 50, Tuba János 10. Összesen 11 frt 30 kr.
