Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-05-02 / 21. szám

eszpróm 1891.

XI, éyfoyam.Jíl. szám.

Szombat^május 2.

m minden iiombatoa. — A lap ára : égés* évre 6 irt; negyedévre 1 frt 50 kr,; egye* siám ára 15 kr. — Hirdtt jgek petitaora 6 kr ; nyilttér petit-tere 20 kr.. 30 kr., kincstár illeték. — A hírlap irodája : „Petöfi'Mntéset Veupam (vároaháí-terj

Balaton uj világa.

íshó első három hetében meg- k az összes balatoni fürdők. 29-én pedig a Balatou-kultusz >b ünnepét üli Balaton-Füreden, ij vitorlás gőzösnek, a ,Baross“- a „Helká“-nak felavattatása ün- ét, melyen nemcsak az érdekelt ám-, Zala- és Somogymegyék ! az ország notabilitásáinak nagy i mondhatni, a főúri mágnásvi- izesége fog egybegyülni. A , Keil s a „Rohan“-nal most már s fogja uralni a 24 mértföldnyi r tengert s ezenkívül 53 egy és boczos vitorlás kéjhajó szeldeli kés habjait.

t Balaton vizi életének, forgalmi k vázlata. Akkora fürge, pezsgő vet jelez ez, mely képzelmi lát- ,k is fenséges; kultur-eszményé- dig életerős tényezőket, egy va- népszerü hazafias mozgalom felesét jelenti.

ialatonkultusz története egykefii loks/.eravész beütésével. Mikor yi vagyont, húszezer holdnyi balatoni borvidéket tönkrepusz- az a világátka-bogár: akkorra tak jachtjaikkal a magyar íő- szerte az összes partokon apos- támacFak a Balatonkultusznak. ltott, hazafias, erősakaratu tériknek az lón jelszavuk, hogy: »kszera megeheti szőlleinket, de inukat nem issza meg!“ Aztán liták a küldusutra készülő sze- larti népet, hogy parti szőlővis- tatarozzák ki nyaralókul, kopár :et fásitsák — egyesüljenek fiir- ekké — s bőven megtérül elve- aradicsomuk ára. gy lón. Tíz év előtt ki álmodna itt vitorláshajórajról, ki tt volna 12 balatoni fürdőhely- díszen a magyar Pató Pálék a ■ tenger gyöngyét Balaton-Fü- is féltették akkoron — kegy ill buknia, a többi magyaror- 'ürdők áldatlan konkurrentiája

iban az élet- s világismeret tanitotta őket. És a balatoni olis oly életerőre fejük, avatott- gé vezetés mellett — amint gy rendeltetése, évtizedek óta an követeié.

BalatonFüred helyrajzi fekvésé- va is örökkön a Balaton liege- ára hivatott. Jó nyári kikötő nztos rév csakis ott képzelhető.

Nélkülözi ugyan a homoktalajt s nélkülözi a magas hullámverést — de nélkülözi nagy előnyére a roppant északi szeleket is nyáron s a rettentő jégtorlaszok rombolásait is — télen.

Gyógyforrásai pedig nemcsak ország- hirüek, de a külföld elismerésében is részesülnek immár. Egyenletes éghajlata, klimatikus, egyarányu ózonu üdülő helylyé avatták s ezért Balaton-Füred jövője biztos alapokon nyugszik.

Aztán úgy vau, hogy Balaton-Fürednek, mint balatoni fürdőnek olyan a helyzete, hogy ami más fürdőnek minden körülmények közt árt: az okvetlen hasznára válik annak. A kon- kurrenczia.

Mig más országokban s hazánkban is, egyik-másik fürdő nyakára ránó a másik s az áldatlan versenyben vagy az egyik, vagy a másik bukik el: addig a Füred körül életrekelő apró telepek, egy gyékényen kelletvén árulni a metropolissal, nem konkurrensei — de mind megannyi fegyver- kovácsaivá lesznek annak.

Füred a Balaton szive s a többi 11 kicsi fürdő mindannyi véredényei, visz- erei annak. Fürednek viszik gyors napi vi/i forgalmon a vért s Füred életerős 'Tütése biztosítja az ö életüket is.

íme ez a ba’atoni metropolis s a Báláton-kuPuszCollunbus-tojása. Csakhogy ezt a tojást nehezebb volt felállítani, mint a Columbus tojását. Nemcsak a tojás hegyét kellett összetörni, hogy a helyes bölcselem megargumen- táltassék, de össze kellett törni sok ezerekbe fájó egyéni önzést, irigyke- dest, kishitűséget és sok ezer parti tönkre ment ember összetört lelkét kellett elébb meggyógyítani.

Ma diadala napjaira készül immár a Balatonkultusz! A nemzeti Géniusz, mely a magyar Balatont, — nem Európa, de a világ legnagyobb klimatikus édesvízi tavát óvó szárnyai alá vette: örömrepesve szállhat a csodás ár fölött.

Habjain mértföldnyi hosszú gyűrűs vonalakban keresztezik egymást a minden kikötőt felkereső gőzösök s benn a középen hatalmas vitorlás flotta vásznai dagadnak a lenge szélben.

A partok panorámája pedig festői; megragad, inegigéz annak minden változata. Az ölnyi magas nádkoszoru itt- ott öblöket enged látni, melyek partjain a fürdőházak sokasága tarkái s előttük, a Balaton mélyéig száz meg száz íürdőző úszót s vígan lubiczkuló alakot látunk. Milyen jó lehet azoknak

rABC^A.

ELVONULTAN.

vonultán a világtól rülöm az emberarezot,

! hogy lei se tudja, lássa t a benső lelki harezot, icly szivem tépi, dúlja, lyben lelkem még megőrül: i a múltra visszanézek, fátyol lebben a jövőrül.

)b, ha ki se tudja, látja,

gy éget a kinol: üszke........

halljak egy szánó sóhajt,

Ikem erre még ma büszke........

lássak egy gúnymosolyt, mit — nnyen oszt a boldog ember — vem fellázadna rá, mint Ilámkorbácsolta tenger.

ái nekem így elvomdtan,

1 sett vadként titkos berken; ol azt a fájó sebet Malomtól, gúnytól rejtem.

1 a kin még hangot adhat y~e9y messze szálló dalban: ág vergődése közben 9 nem szakad szivem majdan.

ill a dal... száll; azt se tudják, nnét fakad, mitől támad; lyet a feszült idegről

^érkézzel ver a bánat

........

dl a dal: és mindegyikből hegy vándormadár lés zen; lyha majd a sírba nyugszom okogják szenvedésem .....

S visszazengi messze tájon Bérez a völgynek szakadatlan ;

Az: amit a költő érzett:

Így lesz aztán hallhatatlan.

Soós Lajos.

Rongy.

Már úgy nevelték. Szegény emberek gyermeke volt, akik azt hitték, hogy egy lánynak nem lehet egyéb életczélja, mint a férjhezmenés.

Mint egészen kicsi iskolás lány, rövidre nyirott, csitri szöszke fején az árnyas, ócska florentinkalappal, porczellánfényö nagy buza- virágszinü szemei lángoló, mohó tekintetével képes volt a fényes kirakatok ezernyi csecsebecséin, pompás menyasszonyi kelengyéin, a plüs, gazir, äelyem, brokát és csipkeszövetek hullámzatos redöin órákig elédelegni, gömbölyű balkarjáról lengetve az ismeretes kis „Musik* táskát.

A kirakatok üvegtáblái vissza is tükrözték alakját.

Ilyenkor aztán üde hamvas-piros arezbőre halványszinbe borult s lángoló szemeit könyek fátyolózták el.

álig egy karkinyujtásnyira fénylő selymek kaczérkodtak szemei előtt s rajta — igazán szégyen — kopott, s majdnem foszladozó perkál ruhácska szerénykedett.

Hirtelen kidörzsölte szemeiből a bönyet s Csodálta és irigyelte a fölse'gesen felöltöztetett viasz-asszonyt a kirakatban.

Ez a viaszhölgyecske lett idálja, álmai gőz-körébe is ez a kép szövődött be s rajongó vágygyal, majdnem áhitatszerü imádással gon- 1 dőlt a jövőre, asszonykorára, mikor ő is oly

ott, elfeledni az üzlet, a hivatal s a gazdaság nj7omasztó, lélekbántó gondjai7.

Tulnan, a fürdőházakon, százféle stylü viilák, nyaralók. A látcső kibé- ezézi a verandákon hüselő társaság alakjait s a tavitenger szellőárama hol vidám női hangok, ének, cziinbaloin, hol ami phárao-bandáink pompás, csattanó, olykor édes-bus, méla hangjait hozza hozzánk.............

A parti Kaleidoscopban pedig egymásután váltakoznak Siófoktól Keszthelyig az Alföldre emlékeztető sik- ságos homokrónák, majd a világhirü H é v v i z, a csábos Badacsony, ß é v-F ü 1 ö p, s a vízbe könyöklő gyönyörű kis Szépézd. Ott Tihany ezredéves mithikus kolostorával fon a bérezfokon, aztán a félszigetet megkerülve, B a 1 a t o n-F ii r e d ideális szép burleszk-képe.

Innen minden reggel-este jár a gőzhajó oda- s vissza Balaton-Almádiba, végöblébe a Balatonnak, mely arról nevezetes, hogy közel 5000 forrása dagasztja a vizet, hogy legtöbb erdei völgye van a partokon, hogy szomszédjával a gyönyörű Kenésével egyszerre pusztult el 10 év előtt s hogy a Balatonkultuszra itt ébredtek föl az emberek először.

A parti fürdők jó kezekben vannak; együttes éltető elemük, a magyar tenger szintén jó kezekben van.

Ott Füreden, Pannonhalom aegise •alaP, a méltán teljhatalmú, széles lát- körü füredi kormányzó, Kovács Ábel, ki Füredet 2 év alatt teljesen mássá alakította. A tavaly épült föl- öéges vi/i fiirdő-pavillon, melyhez hasonló csak az észak-amerikai Hudson- öblii Saratoga-ban van, a 150 méterrel meghosszabbított parti Esplanade, a vizmartnak ezidén épült kőbástyája, a pompás Klotild-udvar, a most rendszeresített vizemelő gépek s vízvezeték, melynek kapcsán Füred majd a villámot fűzi drótra, az eddigi kőolaj helyett s a parkok őriás kiterjesztése — a fürdők nagy világias s mégis olcsóbbá tétele: ezek a dolgok s a Balatonkultusz ez első óriás költségű fáradása, teszik Kovács Ábel nevét halhatatlanná.

Es ott a vizen, a Balatonon, a füredi hajógyárban az összes parti kikötőkben örökké mozgó, ügyes, gondos de ideges Szarvassy Sándor, ki nem ér rá a sok beszédre; könnyedén vesz ügyet és embert és rendelkezik a gőzliajótársulat s a vitorlás clubb dolgaiban; nem keresve barátokat, negirigyelt lesz, mint ez a viasz-asszony, amikor szégyenkezve sütik le előtte szemeiket azok az iskolatársai, akik most csak lenézéssel emlegetik kopott szegénységét.

Ezt a jövőt igen fényesnek rajzolgatta ki eleven képzelése.

Még fityulája is lesz, apró török aranypénzekből, három soros. Az ára 500 forint.

Ez a fityula és egy pár remek buton képezte vágyai netovábbját.

II.

Bellácska, mire iskoláit végezte, észbontó, kaczér szépséggé fejlődött.

A mamája el volt ragadtatva. Csodálta ezt. a gyereket, csókjaiban füröszté meg édes, durczás arczát, rezgő vállait és igyekezett a rózsás vágyakkal telt leányfőbe belebeszélni, hogy férjhez kell mennie Schwarcz Jánoshoz, a bankpénztároshoz.

— Kincsecském, jegyzi meg a mama, —• 1200 frt évi fizetése van s kilátás emelkedésre

Bellácska akaratoskodott. Hanem a kirakatbeli viasz-selyem toalettekre s a ragyogó butonokra való hivatkozás, végre megtörte, akaratát.

Asszony lett.

III.

Sirt és elégedetlen volt. A férj képzel- hetetlensegig fösvény; Bellácska régi iskolatársnői mellett — éreznie kellett — még mindig a perkál ruhás leányka maradt.

A férfiak azonban imádták őt egyszerű ruháiban.

Szemeiben, sőt még aranysárga hajának lázadó hullámzásában is az elfojtott szenvedély s a ki nem elégített vágyak tüze csil- logott-villogott

ligáivá ellenségeket . . . mint az az ember, ki tudja, hogy eszményt szolgál, melynek ő a zászlóvivője s aztán nem bánja, hogy a zászló után való tábor akárhogy gondolkozik is.

Tiz év óta uralja Szarvassy a Balaton vizi kultuszát. Nevéhez kell, hogy fűződjék ennek jövője is.

És Széchenyi Imre gróf, Fenyves sy Peren ez és Vég hely Dezső veszprémi alispán, kik a legválságosabb időben, most, lelki erejük minden tehetségéből, a parti nép sorsa jobbraforditásán munkálnak, a haza ép oly elismerésére számithatnak, mint a melyet Magyarország Géniusza, nemzetünk legjobbjai részére — követel.

Kompolthy Tivadar.

A vasárnapi munkaszünet.

— A megyebeli iparosok s kereskedők figyelmébe. —

Veszprém, ápril 30.

A vasárnapi muukaszünetről szóló törvényjavaslat 3. §-a értelmében a kereskedelmi miniszter kötelezve van rendeleti utón intézkedni aziránt, hogy mily munkák vétessenek ki a vasárnapi munkaszünet alól.

A kereskedelmi miniszter a törvény utasításának megfelelően, készített egy rendelet- tervezetet, melyet véleményezés végett most küldött le a kereskedelmi kamarákhoz.

Hogy mely s milyen természetű munkák vétetnek ki a vasárnapi munkaszünet alól, a miniszter a következőkben osztályozza:

Az ezen paragrafusokban foglalt felhatalmazás alapján tehát rendelei, hogy az ipari munka az alább felsorolt iparnemeknél, ugyancsak az alább előadott módozatok mellett vasárnapokon, valamint Szent-István király napján is végezhető lesz e's pedig :

1. Mert az üzem félbeszakítása lehetetlen:

1. az agyag, porczellán, majolika és kő- edényiparnal, nemkülönben a mész-, fősz-, czement és téglaégető iparnál kizárólag az égetési munkák;

2. a bőriparnál a kavarási és bőrforgatáu ipari munkák, de csak legföljebb délelőtt 9 óráig ;

3. a czukoriparnál a ezukorgyártá-d időszak alatt; és

4. az eczetiparnál a feltöltési és az erjedési műveletek körül végzendő ipari munka;

5. a fehéritési iparnál elkerülhetetlenül j végzendő ipari munka legfeljebb délelőtti

10 óráig;

6. A gépiparnál a sürgős és halaszthatatlan javítási munkák és legfeljebb déli 12 óráig;

7. a keményítő iparnál és

8. a kőolajfinomitó iparnál azon ipari munkarész, mely a végzendő művelet természeténél fogva félbeszakítást nem tűr;

9. a légszesziparnál, kizárólag a légszesz előállítására szükséges ipari munka ;

10. A malmoknál az őrlési művelet;

11. a mükertészi iparnál, amennyiben a növények öntözése, szellőztetése vagyis rögtöni átültetése elkerülhetlenül szükséges ;

Bella elfordult férjétől, mikor az a hivatalból megjött s kezecskéjét gyűlölettel rántotta ki kezébül

— Eh! nem azért lettem felesége, hogy rántott leveseket kavarjak, zsíros surezokat agassak magam elé s mikor maga haza jön, számadásokat nyújtsak be arról: menynyibe került az ebéd?

János hiába könyórgött Bellának.

— Hagyjon el! Nekem ruha kell, érti, fényes, ragyogó toalett. És én nem járok rongyokban. Nincs pénze? Hát kerítsen. Honnan ? Bánom is én. Élhetetlen. Hát lopjon !

Annyira szerette ezt az izgatott szép asz- szonyt. annyira vágyta édes melegét teljesen odaadó szerelmének, hogy minduntalan féltette magát, becsületét, valahányszor csak a bank ezresei közt turkált.

Képesnek érezte magát a lopásra is.

Egyelőre nem volt erre szükség. Üssze- kuporgatott forintocskáit egy vágyteljes pillanatban mind odarakta felesége lábai elé.

Soha nem feledi azt az édes pillanatot, a mint felesége átölelte, lekuporodott hozzá a szőnyegre és majd megfullasztá csókjaiban.

— Én édes, jó uram !

Azt hitte, a mennyország szakad reá, ösz- szes üdvösségeivel.

IV.

Bella vérszemet kapott.

Csak a török aranyokból három sorban együvé rakott fityulára és a butonokra vágyott már.

De ez a vágy égette, mintha tengervizet ivott volna. És férje nem volt hajlandó sikkasztani, hogy tengernyi szomját kielégítse. Schwarcz János egy idő óta nem találja any- nyira durczásnik feleségét, mint máskülönben.

Sőt vig mosolygást és állandó derűt is lat arczáu. Néha azonban, mintha bizonyos és

12. a papír és papirpép-iparnál a félbeszakítást nem tűrő munka;

13. a pótkávé es kafangszáritó iparban azon ipari munka, mely ősszel a répa vagy gyökér feldolgozására és szántására elkerülhetlenül szükséges;

14. a serfőző és maláta-iparnál és

15. a szesz-iparual, valamint a szeszfino- mitó és élesztő iparnál végzendő és félbeszakítást nem tűrő munka ;

16. a színnyomásnál és kókfestésnél végzendő azon munkák, melyek a folytonos üzem felbe nem szakithatasa miatt szükségesek;

17. a vas- és uczéhnüveknél a magas kemen- ezék, olvasztók, kavaró üs: üknél és azokkal egybekötött hengerműveknél és öntödéknél, valamint a koksz és pörkölő kemeuczéknél előforduló f lbeszakitast, nem tűrő munkák ;

18. a vegyészeti iparnál amennyiben az üzem egyes műveletei fennakadást, nem szenvedhetnek ; nevezetesen az izzó, — láng — s olvasztó kemenczéknél, ólomkamrák és retortaknál folyó munkák ;

19. a villamoserőt eiöallitó telepeknél előforduló ipari munka ;

20. A zomnnezozott vasedény-iparnál az olvasztási, égetési és óuégete.i munkák.

11. Mert a fogyasztó közönség igényei a folytonos űzembentartást megkövetelik:

1. a borhely és fodrász iparnál;

2. a ezukrász és sütemény iparnál;

3. a fűszer-, bor-, thea s csemege-, gyümölcs-, tej- és lisztkereskedések, valamint a szatócsok és kofák üzlete;

4. a fürdő-üzletek;

5. a hentesek és a kolbászkészitők iparánál az előállítás legfeljebb déli 12 óráig, az elárusitás ellenben korlátozás nélkül;

6 a kisiparosoknál sürgősen rendelt" javítási munkák bevégzésére szükséges ipari munka délelőtt 10 óráig; lakásoknak sürgős átalakításánál szükséges munkák, a hatóságilag szabályozott költözködési időszakot megelőző és következő egy-egy hétben;

7. a mészáros és vadkereskedő iparnál csupán az árusítás s az is csak deli 12 óráig:

8. a nyomdaiparnál azon ipari munka, mely sürgős hirdetések, sziulapok, gyászjelentések nyomtatására okvetlenül szükséges;

9. a pékiparnál;

10. a szódavíz elárusitása ;

11. szállodák, vendéglők, sör-, bor-, kávémérések és kávéházak ;

12. minden egyéb kereskedelmi, illetve elárusító üzletnél legfeljebb d. e. 10 óráig;

13. ha valamely üzlet, mely állami egyed- áruság tárgyát képező czikkek elárusitásával fel van jogosítva, e mellett más czikkek vételével vagy elárusitásával is foglalkozik, vagy amely ugyanazon üzlethelyiségben más ipart is gyakorol; az ezen utóbbi üzletkörre nézve úgy az 1891. évi XIII. tvezikknek, mint a jelen rendelet hatálya alatt áll.

14. A törvényes munkaszüneti napra eső hetivásáron az elárusitás csak délelőtti 10 óráig tarthat.

15. A törvényes munkaszüneti napokra eső országos vásárokon az elárusitás a jelen rendelettel korlátolva nincsen és ezen napon az országos vásár helyén létező kereskedői és ipari elárusitás is korlátlanul gyakorolható. Önként értetik, hogy ezzel az egyes országos vásárok tekintetében fennálló törssjátságos zavaros, tartózkodó ködös homály borult volna a különben fényes szemekre.

Szivébe vágott a gyanakvás.

Gyanújának megerősödését látta abban, hogy egy idő ótá megmenekült a divatárusok számláitól; pedig felesége időről-időre pompás toalettekben mutatkozott.

Félt. Mert őrülten szerette ezt a fölségesen virágzó asszonyt, aki ingerülten rántotta vissza üde arczát, mikor felé hajlott, hogy lecsókolja hamvas pírját.

— Hát a butonok ?

Sietett a bankba, szive vergődött az okosság és becstelenség érzelmei között.

Meg akarta nézni, vájjon a pénzintézet igazgatója bent van-e ?

Nem találta ott. Hanem amint asztalára tekintett, halálra sújtottnak érezte magát.

Néhány frissen fizetett számlát talált ott lenyomtatva, számlákat azokról a csipkékről, selymekről, brokátokról, battisztokról plüsök- ről, melyekben a felesége hódított.

Feltörte az asztalt és keresett. Véres szemekkel, reszketve. Levelekre akadt.

Futott haza.

A szép asszony épp akkor nézegetett lázba gyűlt, tündöklő szemekkel egy pár gyémánt butont.

Őrült dühvel kapott kebelének és keze véres lett, mire leszagatta a remek habtestről a pompás brüszeli csipkéket, atlasz volant,o- kat, selyem-dudorokat.

— Rongy, rongy, rongy! — hörögte elvadult lázban.

................Az élet, a becsület, minden csak

ro

ngy!

Jenő.