Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-04-04 / 17. szám

j ill ( ; \ A Zirczi főapát választása. — Saját tudósítónktól. — Zircz, april 2. Ma folyt le itt, a rendi főapát ün­nepélyes választása, melyre összegyűl­tek az országban lévő zirczi, pilisi, pásztói és szentgotthárdi apátságok tagjai, számszerűit 9S-an. A választás vezetésével a kormány ő intsga Hornig Károly báró, megyés püspökünket bízta meg. A választási aktus előtt a székes­egyházban, a püspök ur, ünnepélyes „Veni sancte“-ot mondott, melynek végeztével a rend összes szavazó tagjai megáldoztak. Ezután valamennyien bevonultak a sekrestyébe s itt választási jegyzőül ftdő Lóskay Bekényt, szavazatsze- clőkül pedig Kazsula, Vágó és Fábián rendtagokat választották meg. Tanuk voltak Soetics és Inczédy. Ezután, pontban lOVa órakor meg­kezdődött a szavazás. Headatott 98 szavazat. Veszprém, 1891. A titkos szavazás Hornig báró püs­pök elnöklete alatt délután négy óráig folyt az apátsági templom sekrestyéjében. Az első helyre való kijelölés tiz és fél óráig tartott s a jegyző akkor hirdette ki az eredményt. Vajda Ödönre esett 68 szavzat, Békefi Remigre 23, ►Szalay Alfrédra 3, Ellinger Titusz, Szvorényi József, Inczédi Dénes és Pallér Kelemen egy-egy szavazatot kapott. Az eredmény kihirdetése után fölszólította a püspök Vajda Ödönt, hogy elfogadja-e a jelölést. „Társaim bizalma, szeretete és ragaszkodásának snlya alatt, felelte a jelöl*, majdnem leroskadok. Akaratuknak engedelmes­kedem, értük akarok élni és halni.“ Szavait lelkes éljenzés követte. A má­sodik helyre Pallér Kelemen 60, Bé­kefi Rémig 30, Szalay Alfréd 4, In­czédi Dnes 3 szavazatot nyert. Har­madik helyre kijelölték Ilamz.us Geliertet 48 és Békefi Remiget 28 szavazattal. A többi szavazat megoszolván, az abszolút többség hiányzott. A második szavazásnál Hamzus Gellert 58 szava­zattal abszolút többségre jutott. A sza­vazás után Tedeum volt a templomban. A jegyzőkönyveket holnap terjesztik a király elé. Az első helyre választott apátjelölt, Vajda Ödön, 1834 január 29-dikén született Kaposváron. Atyja iparos volt, ki mind a bárom fiát papnak nevelte. Az egyik ferenczrendi szerzetes, a másik piarista s most a kolozsvári gimnázium igazgatója. Vajda Ödön tizenhárom évig tanároskodott s huszonhárom év óta jószágkormányzója a ciszterczita-rendnek. A második helyre kijelölt Pallér Kelemen igazgatója, a harmadik jelölt Hamzus Gél lért, pedig tanára a rend székesfehérvári főgim­náziumának. Mezőgazdák szövetkezete. Budapest (köztelek), ápril 2. Minden gazda tudja, hogy ma már nem elég a termelést fokozni, sokat elöallitani, ezzel egyenlően fontossá vált a termények helyes értékesítése és a szükségletek lehető előnyös beszerzése. Mostoha termelési és kereskedelmi viszo­nyaink között, elérkezett szüksége egy oly intézmény életrehivásának, mely a lehető jó értékesítés elérése czéljából, a termelők és fogyasztók között a közvetlen érintkezést hozza létre, és mig egyrészt megfelelőbb árak elérésére törekedjék, addig versenyt tá­masztva, a lehetőségig megakadályozza a kinálat és kereslet közötti viszony mestersé­ges megrontását. A külföldi államok, külö­nösen Németország, ez irányban magasztos példával jár előttünk, ott már nincs gazda, aki a birodalmat behálózó ily czélu szövet­kezetek valamelyikének ne élvezné előnyeit. Magyarországon e téren első számba vehető kísérlet volt a „Magyar gazdák hadsereg­ellátási szövetkezete*, melynek azonban ideig­lenes szervezete nagyobb munkát nem fejt­hetett ki, elkészítette az utat egy nagyobb szabású értékesítési, fogyasztási és hitelszö­vetkezet megalakítására. Az újonnan alakulandó szövetkezet „Mező­gazdák szövetkezete“ czéget fog viselni és czélja lesz: I \ | ! ■ , , 1. Mezőgazdasági termények, gabonane- müek, takarmány, alomanyagok és szalma, fa, gyümölcs és szőlőszeti termékek közvet­len értékesítésére. 2. Tenyész-, haszon- és hizó-állatok, lo­vak eladása, bizó-jubok kivitele, gyapjú- eladás stb. 3. A hadsereg és egyéb vállalatok szük­ségleti csikkekkel való ellátás, re mondák szállítása stb. 4. Ingatlan birtokok vétele és eladásá­nak, bérleteknek közvetítése, gazdatisztek elhelyezése. 5. A gazdák szükségleteit képező fogyasz­tási czikkek, mint korpa, kőszén, olaj, kenő­anyagok s egyéb anyagok, eszközök és gé­pek, műtrágyák stb. nagyban eszközölt be­szerzése. Vetőmag és tsnyészállatok közve­títése. Veszprémi Független Hírlap. É feladatok megoldására egy kellő szer­vezettel ellátott, Budapesten székelő szövet­kezet alakul, mely mig egyrészről központi irodájában hozzáértő személyzettel intézi el ügyeit, addig igyekezni fog az ország külön­böző részeiben vidéki szövetkezeteket hozni létre, fiókot állítani fel Be'csben és Fiúm ­ban s igy működését mindinkább deczentra- lizalva, azt az egész országra kiterjeszteni, a gazdaközönséget annak minden rétegébe kiható országos szervezetbe kapc-olva egyb Hogy a szövetkezet a kellő anyagi alapon indulhasson meg, korlátolt felelősséggel üz­letrészekre alakul. Minden üzletrész 100 frí, (két évi egyenlő részletekben eszközölt be­fizetéssel) az üzletrészenkint elvállalt felelős­ség pedig 200 frt. A földbirtokosok pedig földadójuk minden megkezdett 50 frt összege után egv, a bérlők pedig jövedelmi adójuk minden megkezdett 200 írtja után szintén egy üzletrészt köte­lesek jegyezni, 20 üzletrésznél többnek jegy­zésére azonban senki sem kötelezhető. Az üzletrészek 5°/0 kamatot hoznak tu­lajdonosaiknak s a szövetkezet tőkéi tartozé­kaikat képezvén, mint minden egyéb érték­papír tőke-elhelyezésre is alkalmasak. A szövetkezet megalakul, ha legalább 1000 üzletrész jegyezve van. Ekkor a szövekezet rendelkezni fog 100,000 frt üzletrésszel és 200,000 frt biztosítéki alappal, melynek realizálására bármely bank vállalkozand. E 300,000 frtnyi tőke fogja az uj intéz­ménynek úgy üzleti alapját képezni, mint az eszköz, melynek segélyével részben maga, részben pedig valamely más pénzintézettel összeköttetésben tagjainak hiteligényeit is a lehető-égig kielégítheti. A szövetkezet ügyeit egy igazgatóság s ennek kebeléből választott végrehajtó-bizott­ság fogja vezetni, kellő szakavatott hivatal­nokokkal s ugyancsak ez itélendi meg a nyújtandó hiteleket is stb. Hisszük és reméljük, hogy fenti terveze­tünk a magyar gazdaközönség tetszését meg­nyeri és saját jól felfogott érdekéből mielőbb jegyezi a meginduláshoz szükséges üzletré­szeket, hogy az uj szövetkezet folyó évi márczius hóban megalakulva, még e tavaszon a vetőmag, műtrágya és egyeb szükségletek beszerzésénél már megkezdhesse működését. G-rof Aadrássy -A_la.d.ár s. k., Q-róf Széchényi Imre s. k., Tolnay Xjajos s. k., Eeusz Herrrilr s. k., DBeniczlcy Oá-loor s. k, O-róf Eesse-wSy -A.\xrél s. k., _A.c3.ler Ivlór 8. k., Borster Géza s. k., Br-ü.11 Ivlór s. k., Baxanyay Ist­ván. s. k., Baross ICároly s. k. Magyar kereskeüő-ifjak mozgalma. A magyar kereskedő-ifjak társulata (Buda­pest, Gizella-tér 2.) az alábbi sorok közlé­sére kérte föl hírlapunk irodáját: Mélyen tisztelt Kartárs ur! 1891-ben 25 éve, hogy Budapesten fennáll a Kereskedő ifjak Társulata; ez a társulat, mely több mint két évtizeden, nagy kiha­tással volt ifjabb kereskedői generácziónkra és melynek egykori tajai ma az egész or­szágban számot tevő tényezői a hazai keres­kedelemnek. A kereskedő komolysághoz legméltóbban ünnepelhetjük meg negyedszázados fennállá­sát kereskedelmünk emez intézményének, ha lezajló ünnepség helyett állandó nagy alko­tással jelöljük meg pályafutása lezárt ez első korszakát: oly alkotással, mely büszkeség­gel tölthessen el minden magyar kereskedőt és tiszteletet parancsoljon kifelé. Az alkotása a magyar kereskedelemnek legyen egy ezrekre rugó alapítvány, melyet az ország kereskedő főnökei és alkalmazott­jai összeadnak s melynek kamatjai egyfor­mán nyújtsanak segélyt avagy buzdítást bárhol ott, a hol ennek szüksége legjobban mutatkozik. Czélja legyen ez alapítványnak : 1. A felnőtt kereskedői alkalmazottak szak­szerű kiképzésére társulatunkban fennálló esti tanfolyam alaptőkéjének gyarapítása; 2. Érdemes keresetképtelenek állandó avagy időleges segélyezése, tekintet nélkül arra, tagjai-e valamely egyletnek, vagy nem. 3. A Pesti polg. keresk. testület által alapítandó menbázban alapítványi helyek biztosítása olyanok számára, kik e testület­nek tagjai soha nem voltak, s igy alapsza- bályszerüleg elhelyezésre nem számíthat­nának. 4. Pályadijak jó és buzgó magaviseletért tanonezoknak. Kereskedelmi szakmunkák pályadijazása és egyébb czélszerünek látszó segélyezések vagy buzdítások. A gyűjtésből származott alapítványi ösz- szeg az alólirott társulati igazgatóság föl- ügyelete alatt áll, mely őrködik annak sértetlen fenntartásán és intézkedik a kamatok hova- forditásáról a fenti czélok értelmében, a minél különösen megjegyeztetik, hogy adandó esetben a vidék ép oly mérvben fog tekintetbe vétetni, mint a főváros. Hogy ez összeg valóban tekintélyes és a magyar kereskedők nagy számához méltó legyen, szükséges, hogy minden kereskedő- főnök neki tetsző összeget adományozzon és alkalmazottjai mindegyikét szinte rábírja,, tehetségeihez mérten tetsző összeggel a gyűj­téshez hozzájárulni. Ha az ország minden főnöke és alkalma­zottja csak csekély áldozattal járul is egyszer s mindenkorra e nemes czélhoz, oly tekin­télyes összeg fog egybe gyűlni, mely méltó lesz karunkhoz és sok bajunk orvoslására fog erőt nyújtani örök időkre. Bátran hisszük, hogy kérelmünk nem fog figyelembe vétlenül elhangzani kartárs urnái és azért ama reménynyel küldjük e gyűjtő ivet, hogy kartárs ur szives lesz azt fent- jelzett gyűjtésre alkalmazottjai és ismerős kereskedő kartársai közt köröztetni. A begyülő pénzeket és a kitöltött vagy üresen maradt gyűjtő-iveket kérjük a Keres­kedő Ifjak Társulata Igazgatóságának, Buda­pesten Gizella-tér 2. beküldeni. Fogadja Kartárs ur hálás köszönetünket a nemes ügy érdekében, inelylyel vagyunk igaz tisztelői a Kereskedő Ifjak Társulatának Igazgatósága Szávoszt Alphons elnök, Édeskuty Lajos. Freyberger Pál, Fürst Jakab, Hüttl Tivadar. Jálics Géza. haraszti Jelűnek Henrik. Ker­tész Tódor. Kollarits Jenő, Krische Antal. Kudz Ferencz, Marton Alajos társ. alelnök. Nádossy György, Rausch Ferencz. Saxlehner Árpád, Schnel­ler Alajos, Seefehlner J L., Strasser Sándor. Szarvas Sándor. Tömöry Károly, Waldhauser Adolf, Wollák Soma társ. alelnök. C S IS O A nihilisták titkaiból. (Szudeikin megölése.) E napokban járta be a hir a sajtót, hogy az orosz titkos rendőrség Degajev kapi'ányt, a leghiressebb nihilistát, Szudeikin ezeredes gyilkosát letartóztatta. Ez a gyilkosság, melyet Degajev 1888-ban hajtott végre, annak idején rendkívül feltű­nést keltett. A bűntény részletei, amelyek bepillantást engednek a nihilisták szörnyű működésébe, a következők: Degajev 1880-ban kapitányi rangot viselt az orosz császári testőrségben. A müveit, s felvilágosodott fiatal ember sokat forgolódott a nihilisták közt és egy napon élére állt egy összeesküvésnek. Az összesküvést felfedezték és Degajevet halaira Ítélték. Degajev érezte, hogy elvan veszve és nyu­godtan várta halálát börtönében. Egy éjjel hirtelen megnyílt börtönének ajtaja. „A hóhérek jönnek*, monda magában az elitéit. A belépő a pétervári titkos rend­őrség főnöke, Szudeikin rendórezredes, Dega­jev régi barátja volt. — Jó napot, Degajev. — Mit akarsz ? kérdé a másik. Reményiem, az utolsó vallatás. — Nem, Degajev, viszonzá Szudeiken, az elitéit mellé ülve. Csalódok A császár meg- kegyelmezését hozom neked . . . Ezen az egyszerű szavak bűvös hatást gyakoroltak az ifjú fogolyra. Az izgatottság­tól remegve, kipirult arczczal rebegé : —- Mit követelsz érte? Szudeiken nem volt közönséges értelemben vett rendőrfőnök. — Semmit, éppenséggel semmit, legalább egyelőre semmit, viszonzá. Szabad vagy, tá­vozzunk együtt, és beszélges-ünk nálam. A rendőri hivatalba erve, Szudeikin azt mondta Degajevnek. — Emlékszel-e még barátságunkra. Ennek a barátságnak köszönheted menekülésedet. En magam kértem a e/zárt, hogy kegyelmez­zen meg neked és megesküdtem neki, hogy nem fogsz visszaesni. Tudod, hogy a czár barátságával tisztel meg . . . nem tagadhatta meg tőlem egy barátnak fejét, melyet a tör­vény könyörtelenül követel . . . Degajev nem birta magát viszaturtani. Könyezve borult megmeutőjének nyakába. — De hát, folytatá Szudeikin, mit szán­dékozol most tenni? Nem térhetsz vissza az ezredhez és becsületed tiltja kompromittálni azt a barátot, aki megmentette életedet azzal, hogy újból megkezded a nihilista komédiákat. En csupán egy kibúvót látok . . . — És ez ? — Akarsz-e titkárom lenni. Visszakapod rangodat azzal a feltétellel, hogy belépsz a rendőrségbe . . . Együtt fogunk dolgozni . . . Gondold meg jól . . . Egyátalában nem akarlak rákényszeríteni, hogy tanácsomat megfogadd. Degajevot oly mély hála töltötte el m g- mentője iránt, hogy sietett az ajánlatot el­fogadni. Mihelyt Degajev bent volt a titkos rend­őrségben. ugyanoly buzgalommal vadászott nihilistákra, a mily buzgalommal gyártotta néhány hónappal előbb a robbanó bombákat. Burzasztó ember lett; a régi elvtársai közül mintegy húszat tartóztatott le, miáltal csak­hamar kiérdemelte főnökének megelégedését. Azonban egy napon lelkiismerete furdalni kezdte. Fölkeresett egy hírhedt nihilistát, kinek tudta a lakását és kit eddig azért nem bántott, mert régi barátság fűzte hozzá. Térdre borult előtte, keservesen sirt és azt kérdezte gyermekkori barátjától, hogy mit tegyen a végből, hogy a nihilisták bocsána­tát kieszközölje. — Old meg Szudeikint, viszonzá a nihi­lista. Degajev egy napi gondolkodási időt kért és másnap ünnepélyesen megesküdött, hogy egy hónap lefolyása alatt kioltja Szudeikin életét. Tudnunk kell, hogy ki volt Szudeikin, csak igy értjük meg, miért akartak a nihi­listák tőle minden áron szabadulni. Egyetlen elődje se volt oly ügyes s oly borzasztó az állam biztonságának megvédésében. A czár föltétien bizalmában részesülvén, csupán név- leg függött a harmadik osztály főnökétől. Személyes rendőrséggel rendelkezett, mely teljesen független volt a hivatalos rendőr­ségtől, abból az alapból fizette, mely a birodalmi banknál rendelkezésére állott. Even- kint sok millió rubelt költött el hivatalos czélokra, azonban ennek daczára szerényen és szegényesen élt egy külső városrészben. Sohasem járt egyenruhában és magában a városban több lakást tartott, hol légyottokat adott a társadalom minden osztályából való ügynökeinek. Ennek a rendszernek köszön­hette, hogy még ügynökei sem ismerték egymást. Legszívesebben tartózkodott egy rozzant ház harmadik emeletén, melyben c>upa nyárs­polgárok és kereskedelmi alkalmazottak lak­tak. Itt szokott esténkint Degajevvel talál­kozni. A ház lakói és a házmester nem is sej­tették, hogy a harmadik emeleti ur Szudeikin ezredes. Ebben a szerény lakásban kellett Degajev­nek főnökét és régi barátját megölni . . . Degajev következőképen hajtotta végre tervét: Tudva, hogy a szomszédos házban sok üres lakás van, azt mondta magában: „Mily pompás véletlen volna, ha a mieinkkel szom­szédos lakás épen most üresen állna !“ És a véletlen csakugyan kedvezett neki. Az a két nihilista, kit, a „végrehajtó bizottság* azzal bízott meg, hogy Degajevnek segítségére legyen, megtekintette az üresen álló laká­sokat és nagy -örömükre azt találták, hogy egy harmadik emeleti lakás, melynek fala a Szudeikin által bérelt lakással határos, sza­bad volt. Másnap a két nihilista kibérelte a kiadat­lan lakást. Néhány héten át éjjel-nappal dol­goztak azon, bogy nyilast törjenek a falon, mely által érintkezési pontot teremtettek a két lakás között. Es midőn munkájukban már annyira haladtak, hogy már csak néhány kalapácsütésre volt szükség, megállapították a kivégzés napját. A két nihilista, (kiket egyébiránt néhány héttel utóbb elfogtak) elbeszélte, hogy mi­helyt a szomszéd lakásban meghallották a megállapított jelt, végkép áttörték a falat és Szudeikin• szobájába rontottak. Az ezredes ütéseiktől összerogyott. De miután még lélekzett, kalapácsaikkal szétha­sították a tejét. Azután Degajevvel együtt a szomszéd lakásba mentek, hol Degajev át­öltözködött és megberetválkozott úgy, hogy feiismerhetlenné vált. Aztán nyugodtan le­ment a lépcsőn, kinyittatta n kaput a dvor- nik által, ki egészen a nélkül, hogy a távo­zót megnézte volna, engedelmeskedett. S/,u- deikinnek három ügynöke, ki az utczán föl- alá járt és a rendőrfőnök parancsait várta, nem ismerte fel Degajevet. Az ő szemük láttára szállt bérkocsiba, melyből fele utón ismét kiszállott és gyalog keresett föl egy csoport nihilistát, kik türelmetlenül várták megérkezését. Negyed óra mulra a czinkcs- társak is megérkeztek ... És Degajev még az nap éjjel elutazott. A gyilkosságot csak másnap tudták meg. Az utczán járó-kelő ügynökök egész éjjel ott lebzseltek és nem mertek főnökük ajta­ján kopogtatni. Csak reggeli 8 órakor szán­tak rá magukat, hogy fölmenjenek ............. Cseng ettek és miután nem kaptak választ, értesítették a kerületi rendőrfőnököt, a ki f‘ltörette az ajtót s a borszasztó titoknak nyomára jött. Két hónapon át nyomozták Degajevet Orosz­ország összes városaiban. A kormány dijat tűzött ki fejére és tízezer rubelt Ígért annak, a ki élve keríti meg, ötezeret pedig annak, a ki holttestét bírja fölmutatni. Csak ma nyolez évvel a gyilkosság után, sikerült ezt a hires nihilistát letartóztatni. Miután több évig külföldön tartózkodott, ha­misított okmányokkal viszatért Oroszoméba. Fogadni mernék, hogy az orosz titkos rendőrségnek mostani főnöke nem fog lépé­seket tenni a végből, hogy Degajev életét megmentse. ÚJDONSÁGOK. — Vidéki előfizetőink részére gyöngéd ezélzás okából, postáulalvány űrlapot mellékeltünk, mai hirlapszámunkfaoz. — A szegények hálája. Ő mtsga br. Hornig megyés püspök ur, s a ns. káptalan, a húsvéti ünnepek alkal­mából 170 városi szegény család közt 1 frtnyi s kisebb-uagyobb összegeket osztatott ki. A szegények fölkérték iro­dánkat, a kegyes jótevők iránti bálá­juk tolmácsolására, mit im készséges örömmel teljesítünk. — Személyi hir. Ft. R a da István, veszprémi püspöki titkárt, a pápa tisz­teletbeli titkos kamarássá nevezte ki. — Tengerészkapitány a Balatonon. Örömmel ve-szük a birt Fiúméból, hogy nz „Adria“ tengeri hajózási társaság egyik legkitűnőbb Brazilia-járó ifjú kapitánya Petendy ur meghívást kapott, a Balaton ezidei ivadjára. Pe- tendy ur a 3 gőzös egyikét fogja vezérelni — hahogy a kölcsönös szer­ződés létrejön. — Az első idegen nyelvű munkához a „Petőfi“-könyvnyomda s irodalmi intézet e héten fogott hozzá! A fiumei Santa Infanzia-társulat olasznyelvü ki­adványa ez, mely ápril 30-iki határ­időre készül el. — Uj v,-sut a vármegyében. Kun Miklós egy évre szóló előmunkálati engedélyt nyert a kormánytól egy Kis­béren át Pápára vezetendő helyi ér­dekű vasútvonalra. — A prés. Mig az ország csaknem minden vidéki lapja megbotránkozással ir arról, hogy Veszprémben Reményit megadóztatták : a helybeli pénzügy- igazgatóság folytatja ezt a legújabb fajta hadjáratot a művészi zsebekre. E héten Scheer Károly budapesti muzeumtulajdouost, ki most a vásár­téren ütötte föl látványos sátrát — fojtogatták meg — s bizonyos össze­get letétbe vettek tőle. Hiába protes- tált, bogy Budapesten amugyis fizet 30 írt egyenes s 7 frt 50 kr. pótlékos III. o. kereseti adót, hogy ezenfelül itt Veszprémben fizeti az engedély bélyeg­adót s naponta 1 frtot a szegényházra s 1 frt 20 kr. lielypénzt — mindhasz- talan. Fizetni vagy futnia kellett. Egyenesen a kormányhoz fellebbezett. Ugylátszik. e lpgujabb adónyuzásból parlamenti botrány növi ki magát. Szombat, ápr. 4. — A cultur-bál rendező bizottsága a személyre szóló és a családi meghí­vókat már e hét folyamán szétkiil- dötte, de bármily nagy gonddal lett is a meghívandók névjegyzéke össze­állítva, mégis történhettek t'védések, azért is a redező-bizottság felhívja a nagy közönséget, hogy mindazok, kik meghívóra igényt tarthatnak s mind ez ideig tévedésből nem kaplak, ez iránti megkeresésükkel a vármegye­házában levő bizottsági irodához for­duljanak. — A kenesei kikötő terveit, melye­ket Holles Ferencz készített, a megyei alispán elfogadta s igy a kikötő ez ivadra mégis csak munkába vétetik s tán el is készül julius 1-ére. — Uj főispán a szomszédban. Fejér­megye főispánjává — mint azt már hónapokkal ezelőtt biztos forrásból je­lentettük — F i á t h Miklós báró, báró F i á t h Ferencz Veszprémraegye egykori főispánjának fia,' jelenleg min. oszt. tanácsos, lesz kinevezve. — Idény-posta Almádiban. Veszprém- vármegye közigazgatási bizottsága azon alkalomból, hogy a Balatonvidék szép­ségét a nagy közönség részére hozzá­férhetőbbé tegye, feliratot intézett a kereskedelemügyi miniszterhez, hogy almádi községben a fürdő évszak alatt postahivatal felállítását engedélyezze. Baross miniszter készséggel feg ele­get tenni, mivel a közlekedés úgy a vonatok, mint a hármas balatoni gőz­hajó által immár teljesen folytatóla­gos lesz. — Megdöbbentő haláleset hozta izga lomba e héten a városi közönséget. F á r ó Ede városi pénztáros ifjú neje, a gyermekágyi láz több napi irtó­zatos kínai után, — minden orvosi segély daczára -- meghalt. Temetése tegnap ment végbe, ezernyi igaz rész­vevő közönség részvéte mellett. Az örök világosság fényeskedjék néki! — Uj ÖTVÖS. Szabó Zsigmond dr., fiatal orvostudor, Rosenthal Nán­dor városi tanács-is fia, mint értesü­lünk, legközelebb elfoglalja a buda­pesti klinikán nyert állását s egyide­jűleg külön rendelői termet is nyit a fővárosban. — A két balatoni propeller siófo­kon már anyira kész, hogy csak a gépeket kell már beléjük helyezni s a fedélzetkabinokat felállítani. Csak cse- kélylyel kisebbek az eddigi Kelén-nél s roppant erős szerkezetűek. Tengeri vitorlákkal is ellesznek látva s május 1 re kell készen lenniük. — Az állatvédő egylet, melynek alakulására Hermann Ottó tudó­sunk is jelezte lejövetelét, sehogy se akar megalakulni Veszprémben. Nem mondaná meg annak az okát — a rendőrkapitány nr ? — Hullám József ur, jeles ifjú iró- társunk az alábbi felhívást adta ki: Újabb verseimet adtam sajtó alá „Az én világom“ czim alatt, bogy szives figyelmébe ajánljam annak a rokon­szenves körnek, mely a magam fajta „vidékit“ több alkalommal szívélyesen pártfogolta. Azokhoz fordulok, akik megértették eddig is az én szívverése­met s akik érdeme szerint tudják mél­tányolni a fiatal lélek törekvéseit. „Az én világom“ 8—lOÁvnvi tartalommal, csinos kiállítással, tetszetős köntösben jelen meg s előfizetési ára 1 frt, mely összeg ápril 30-ig nevemre (Veszprém, halpiac/ 32. sz.) küldendő. „Az én világom“ kiadására nem unszoltak a „jó barátok.“ Magam leszek a felelős. A csinos megjelenésért pedig a jóhirü „Petőfi“-könyvnyomda és irodalmi inté­zet szavatol. Veszprém. 1891. márczius hó 11-én. V. Hullám József. — A dicséretes munka. Kovács Gá­bor vámosi földbirtokos a nagy tél által sújtott, keresettől fosztott vámosi szeg uiyek között 24 pár csizmát és 150 kenyeret osztatott ki saját költ­ségén. — Cselekedete dicséretre nem szorul, de követésre — igen ! — A déli vasút államosítása. A déli vasút vezérkörei el vannak készülve, hogy esetleg már a jövő évben magyar vonalaik állami kezelésbe jutnak, ter­mészetesen egyelőre csak a végleges államosítás előkészítésére czéljából a fölszámolás foganatosítására. — Gyászlap tudatja velünk Balogh Ignácz devecseri gyógyszertár tulajdo­nosnak f. évi márczius 30-án hosszas szén védés után bekövetkezett elhunyták A boldogultat nagyszámú rokonság siratja. Béke poraira. — Adakozás a szegényház javára. A veszprémi szegényház szegényei ré­szére Molnár János örvényesi körjegyző által húsvéti ajándékul gyűjtött ado­rn fr P K H zs b k Ii T M se ui sz p( a( ki n: a vi te m K tű |fü Pi e! to lm Ti a m rn sz A in ló fo tá le ki is m hé m le tut le be na át a di át tai lé ke a a ve 10 ne és Eh ke a m ke fee m k ' P 5ZI 11 >C izi •dí jfo U i iS( "á ei ia li] )á ill dí z< zi >e .n 3 ce ái lé ig jói :e

Next

/
Oldalképek
Tartalom