Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-02-14 / 10. szám

Veszprémi Független Hírlap. Veszprém, 1891. dits Mihály 3 írt, Rothauser Ignáczné 2 írt, Vikár Lajos, Sörös Zoltán, özv. Zombath Istvámié, Zuscliman -János, Bruck Rudolf, Polák Henrik, dr. Vad- nay Béla, Or Íny János, X. X.. Horváth Dezső, Rosenberg Adóit, Huszár János 1—1 frt, N. N., Bognár Yineze, özv. Rothauser V.-né, Berger József, I ürszt József, Lővy Adolf, V eisz V. Manó, Lusztig Lipót, Csábi Ferencz, Löven- stein Bernát, Steiner Jónasné, Steiner József, Brukk Sámuel, Bunczl S., Stern Herman 50—50 kr.. Huszár György, Greiner 40 — 40 kr., Kis Elek 30 kr., Bechniczerné, X. X. 20- 20 kr. Össze­sen 46 frt 50 kr. Herényi Antal, Kegyesrendi ház, Nagy Iván, Péller Pál, 5—5 frt, Takács Jó­zsef, Ley József, dr. Rada, Molnár Dé­nes 3 — 3 frt. Töttösy Imre 2 frt, Fe­kete Ipoly, Laczkó Dezső, Szabó Má­tyás, M. J., Sáfrány Károly, Szeges Mihály, Kauzli Dezső; Serer István, Gergelyi János, X. X. 1 — 1 frt. Bo’gár Mihály 50 kr. összesen 44 frt 50 ki1. Bohunitzky Ödön gyűjtött a nemzeti kaszinóban 33 irtot. Veszprémi taka­rékpénztár gyűjtő ivén 545 frt. A fö-összeg 2081 frt 50 kr. és 24 mé­ter fa. IE O E AL O HAH­% — Dr. Brassai Sámuel az öreg kolozsvári tudós, ki a tudomány majd minden ágában villogtatta fényes és nem mindennapi tehet­ségét ; mert öregnapjaira beállt az unitáriu­sok apostolának ily czimü röpiratával: Jézus Istensége. Az okot a röpiratra Pater Diclon katholikus és franczia pap ily czimü mun­kája szolgáltatta „Jézus élete!“ Diclon Pater e müvében bebizonyítja Jézus Istenségét, a miről pedig Brassai bátyánk tudni se akar s ép azért csak úgy hevenyészve 25 lapra terjedő füzetkéjével tönkresilányitja a méltán nagy feltűnést keltett müvet. Diclon évtize­deken át készült nagy müvére, gyűjtötte hozzá az anyagot és pedig J. Kr. életének helyszinén Palesztinában; Brassai bátyánk pedig agilis természetével néhány óra alatt megalkotja müvecskéjét: s ime Diclon ösz- szetörve, nagysága romokban hever. Brassai bátyánk nem fogadja el Jézust Istennek, szerinte csak ember, bölcs ember se több se kevesebb: amiért is rationalist» módjára tagadja a megtörtént jövendöléseket a cso­dákat, melyek az akkor élő nemzedéket bámu­latba ejtették. Tagadja pedig azokat azért, mert elfogadás esetén Jézus Istenségét is elkellene fogadnia. Ép ezért a jövendölések­ben ellentmondást lát, a csodákban pedig csak azért nem hisz, mert állítólag, azokkal Jézus nem akarta Istenségét bebizonyitni. Igaz okoskodásának, melyet Diclonnal szem­ben folytat, van több hézaga és pedig 1-ször, hogy az évek történelmi bizonyosságát csak alig támadja s 2-szor, hogy az évek bizo­nyító erejét csak azért nem fogadja el, mert állítólag Jézus érveivel nem akart bizonyitni Istensége mellett. De ha az érvek történel­mileg bizonyosak, ha mindjárt nem is akart volna velők az Ur bizonyitni, mégis bizo- nyitánanak és pedig nem emberi hanem isteni volta mellett. E csodákat nem lehet csak oly egyszerűen, mint a tudós ur teszi mythoszoknak mondani, vagy ,erények“-nek minősitni. Meg, hogy Jézus egyts csodáival Istensége mellett érvelt, az kitűnik számta­lan tényéből és csodájából. így többek közt midőn a pénzváltókat kiűzte a jeruzsálemi templomból, set énye miatt a kiüzöttek ebbeli eljárásához a jogos alapot keresték, igy válaszolt: „Ne tegyétek Atyám házát latrok barlangjává“, amely szavaiban magát Isten Fiának vallotta. Más alkalommal amint az le van írva Szt.-Lukács 5. fejezetének 18. 19. 20. 21. 22 28. versében: egy inasza- kadtat. hoztak eléje, megbocsátotta bűneit s az Írástudók álmélkodására be is igazolta bűnbocsátó hatalmát, isteni voltát, midőn igy szólt: „Mi könnyebb? mondani-e: Meg­bocsáttatnak neked bűneid, vagy mondani: Kelj föl és járj ... Es azonnal fölkelvén előtük vévé ágyát és haza méné. Nem olyan csodák azok, mint Mohamed balgaságai, vagy a spiritisták csalásai vagy Calvin, Luther kisérletei; csodák ezek, melyek történelmileg 4s -bölcsészetileg bizonyosak. Aki megakarja azokat bizonvitó erejűktől fosztani, annak be kell igazolnia, hogy nem történtek meg, vagy hogy a szemtanuk hazudtak, hogy a zsidónép balsra, buta volt, vagy hogy lehe tetlenek voltak. Már pedig ez a bizonyítás sokkal erősebb dió lesz, semhogy Brassai Samuel foga is bele ne törnék. A jövendö­lésekben pedig csak azért talál ellentmondá­sokat, mert már a priori nem akar a .meg- igért Messiásban isteni és emberi természetre akadni. Már pedig ezek felismerése nélkül természetesen hogy kisért a jövendölésekből az ellentmondás. De tán ki lehet az ellent­mondásokat egyenlitni és pedig, ha a ter­mészetfölötti hatalomra vonatkozó jövendö­lésekből az isteni természetre, a természetes tulajdonokra vonatkozó tulajdonokból az emberi természetre következtetünk. Az az a jövendölésekben eleve ki volt, hogy a Mes­siás istenember. Ez érvekkel szemben hiába hivatkozik Brassai akár Renanra, kit még a német protestánsok is lelkiismeretlen írónak tartottak, akár Rousseau-ra, sokkal kisebbek ezek minden nagyságok mellett, semhogy eszökkel a természetfölötti jelleggel fölruhá­zott istenembert fölfoghatnák és "akár a böl­csek körébe helyezhetnék. Az az árnyalat, amely Jézust körözte s amelyben élt, a világ egyeUen bölcsével se közös vonás, nem is tekintve^ életszentségét.. Egyébként Brassai Diclonnal kezdte és rég elcsépelt érvekkel, hogy ne mondjam, elhalászott érvekkel ver végig a katholikusokon, mint akik Jézust Istennek tartják és végzi a reformátusokon, mint akik az unitáriusokat nem aka ják atyafiaknak. Itt már helyén van az okosko­dása, mert a szabad magyarázat szülte a protestantizmust s ugyanez szülte az unitá­riusokat, amelytől már csak egy lépésnyire van a rationalizmus. atheizmus. Ha Brassai b tyánk eljutott az unitáriusokig, okosko­dása mellett megteheti az utolsó lépést is. s ha nem teszi, megfogják tenni azok, kik ráhallgatnak, megfogja tenni a jövő nemze­dék. Csak kettő állhat meg, vagy a pozitív katholikus vallás, vagy a rationalizmus a kettő fogja a jövőben egymással az élethar- czot vivni, ha majd az unitáriusoknak se lesz se hirök se hamvok. Egyébként, hogy ez igy van és igy lesz, azt mai Brassai bátyánk is sejti, midőn igy fejezi be felolvasását. „Csak azt jegyzem meg, hogy a római katboliku- sok ha teszik, legalább következetesek“, (hogy elfogadják Jézust Istennek s nem fogadnak el bennünket atyafiaknak) „de az úgynevezett protestánsok elvök megtagadása nélkül nem mondhatják fel az atyafiságot az unitáriusoknak.“ S ebben igaza van. ÚJDONSÁGOK. —• Reményi Ede tegnapelőtt, e hó 11-én reudezte Londonban az „Albert Hall “-ban harmadik és utolsó hang­versenyét, Onnan Berlinbe utazik, hogy gróf Széchéuyi Imre osztrák-magyar nagykövet estélyén, a melyet a ma gyár művész tiszteletére rendez, részt vegyen. Febr. 17-én érkezik Budapestre és három napig marad a fővárosban pihenni. Honi körútját 21-én Egerben kezdi meg, mint ahol legelőször fel­karolták. Budapesti hangversenyét márczius 4-én tartja meg a redoute termeiben. A vidéki körút véglegesen a következő városokat öleli tel: Eger, Miskolcz (a szülőváros), Nyíregyháza, Deb eczen, Nagyvárad, Ungvár, Szat- már, Nagy-Károly, Kassa, Eperjes. Sze­ged, Temesvár, Arad, Lugo-*, Szabadka, Zombor, Újvidék, Eszék, Pécs, Nagy­kanizsa, Veszprém, Pápa, Győr, Szom­bathely, Pozsony, Sopron, Nyitra, Nagyszombat, Esztergom, B.-Gyarmat, Baja, Kolozsvár, Brassó, Nagy-Szeben. Tehát összesen 36 város és hangver­seny, a melyek április hó 12-én nyer­nek befejezést. A húsvéti ünnepeket Reményi családjával együtt Budapes­ten tölti. A hires hegedűművészt hangverseny-kőrútjában Bodó Alajos jeles zongoraművész fogja kisérni, ugyanaz, aki múlt évi nov. és decz. hóban Hubay Jenőt kisérte oroszor­szági nagy kőrútjára. A veszprémi con­cert műsora, előre megállapítva, a kö­vetkező leend: 1. „Andante és finale“ a hegedűversenyből (Mendelsohn), zon- gorakiséretfel játsza Reményi Ede ur, 2. a) Pataphrase de Conzert sur un théme de Schubert, b) Habanera „Car­men“ dalműből (Bizet), magán hege­dűre átiria és játsza Reményi Ede ur. 3. a) „Nocturne“ (Chopin), b) „M&^_ nuette* (Padarewsky). c) „Berceuse“ bölcső dal, (Huber Károly), d) „Per­petuum mobile“ (C. M. Weber), elő­adja Bodó Alajos ur. 4. „Pleyera“ (halászdal), „Zapateado“ (vargatáncz), spanyol táuezok (Sarasate), játsza Re­ményi Ede ur. 5. a) „Rigoletto“, (áb­ránd), b) XV. magyar Rha pszodia (Liszt), zongorán előadja Bodó Alajos ur. 6. Magyar nemzeti dalok (Re­ményi), játsza Reményi Ede ur. 7. „Hommage a Paganini sur le théme nel cor pár nou mi sents“, magán hege­dűre szerzé és játsza Reményi Ede ur. — Veszprémvármegye közigazgatási bizottsága folyó hó 2-án tartott ülé­sében felhatalmazta a vármegye alis­pánját, hogy a rendkívüli időjárás miatt feltorlódott közlekedési akadá­lyok elhárítására olyan helyeken, hol a község azt saját erejéből teljesíteni nem képes, a vármegye utfentarási alapjából 1400 forintot használhas­son fel. budapesti katholikus kör hang­versenye. A herczegprimás halála kö­vetkeztében elhalasztott műkedvelői hangverseny m. vasárnap nagy közön­séget vonzott a katholikus kör díszter­mébe. A műsort a budai dalárda 12 tagjának karéneke nyitotta meg. Elénk tetszés fogadta Flirko Vilma k. a. éne­két (műdalok és ráadásul magyar nép­dalok), Völgyi Kornélia k. a. czim- balomjátékát, Máté István tanár he- gedüváltozatait magyar népdal motívu­mok fölött, de különösen feltűnt két fiatal hölgy : Pintér Zsigmondné úrnő és Kronich Melanie k. -a. preciz, össze­vágó zongorajátéka, kik a Tannhauser- indulót a Liszt-féle nehéz átiratban adták elő négy kézrp. Tapsokban, ki­hívásokban, újrázásokban minden szám után bőven jutott a közreműködőknek. A hangverseny szép sikeréből része van K. Császár Ferencznek, a vigalmi bi­zottság buzgó elnökének, kit intézke­déseiben égész gárdája a fiatal rende­zőknek támogatott. — Gyász az elhunyt herczegprimá- Sért. Báró Hornig Károly megyés püspök ur elrendelte, hogy az egész egyházmegyében, minden kath. tem­plomban e hó 29-én, pénteken, az el hunyt egyházfő lelki üdvéért ünnepé­lyes requiemek tartassanak.-- A dunántúli közművelődési egye­sület irodájában (bécsi-utcza „Buda­pest‘-szálló) a liivata'os órák alatt (d. ti. 4—6 óráig) már naponkint je­lentkeznek belépésre a tagok. A mai nap folyamán is több nagyobb alapit- ványnyal gazdagodott az egyesület; igy Széchényi Tibor gróf orsz. képvi­selő, Ernuszt Kelemen és Forster Géza kpinárom-megyei földbirtokos 100 —100 forinttal alapító-tagoknak beléptek. Ezenkívül többen léptek be pártoló-tagoknak évi 10, s rendes tag­nak évi 2 frt tagdíjjal. A napokban 5000 taggyüjtő iv ment szét a Dunán­túlra a megyei törvényhatóságok alis­pánjaihoz és a városi törvényhatóságok polgármederéihez a törvényhatósági bi­zottsági tagok közt leendő szétosztás végett; ezenkívül az egyesületi iroda szívesen szolgál mindazoknak gyűjtő- ivekkel, kik ez iránt oda fordulnak. — Diszelnökké választás. A szent- kir.-szabadjai 25 év óta fennálló olv. és társaskör f. hó 5-én megtartott rendes gyűlésén V é g h e 1 y Dezső kir. tanácsos, alispánt, egyliaugulag nagy lelkesedéssel diszelnőkének vá­lasztotta meg. — Bolgár Mihály tanár felolvasása a főzés titkáról. Jövő vasárnap, azaz február 22-én, d. u. 4 órakor, Bolgár Mihály kegyesrendi tanár felolva­sást fog tartani „A főzés titká­ról“, a fögymnasium természettani szertárában. E kiváltképen nők szá­mára tartaudó felolvasás meghallgatá­sát ajánljuk különösen azon gondos báziaszonyok figyelmébe, akik nemcsak széprnagnkra, hanem konyhájuk- és fűztőkre is büszkék akarnak lenni. — Tárgya lesz: a hamis fűszerek és ét­kek könnyű megismerési módja, az étkek (egészséges és jó elkészítésének titka, nemkülönben a családi élet kö­rében előtorduható egyéb női foglal­kozásokhoz szükséges természettani ismeretek és vegyszerek ismertetése. — A deczentralizáczió. Az igazság­ügyminiszter a következő rendeletet bocsátotta ki: „Az 1890. XXV. t,-cz. 25. § a alapján rendelem: 1. A buda­pesti és marosvásárhelyi jelenleg fenn­álló kir. ítélőtáblák és kir. főügyész­ségek működése 1891. évi május hó 4-ik napjával megszűnik. 2. Az idézett törvényczikk értelmében szervezett kir. Ítélőtáblák és kir. főügyészségek 1891. évi május h ó 5-i k é n kezdik meg működésüket. 3. A átme­neti és óletbpléptetési egyéb intézke­déseket külön rendelet határozza meg.“ — Egy derék néptanító halt el a napokban Kenésén. Az ősz Ambrus Gábor tanító volt az, ki nemrég ün­nepelte 40 éves tanitó-jubileumát. Az egész község könyezve kisérte sírjába. Az örök világosság fényeskedjék néki! — Savanyuviz Csopakon. Hírlapunk zártakor vesszük a nagy hirt, hogy egy csopaki szőllőben savanyuviz-for- rásra akadtak. Jövő hirlapunkban bő­vebben értesítünk. — Kurtz Rudolf helyi jeles zongora- építőnket, ki ezidőszerint Pápán is raktárt nyitott, ajánljuk a zongoraked­velő közönség figyelmébe! — A népkonyha még e he végéig fog fentartatni. Aztán beszüntetik. Még addig szükség is van rá. — Gőzfürdőt épit mostani kádfür- dejében Hoffenreich fürdótulajdonos. Régi közóhajt teljesít azzal. — A város utczáinak kijavítása iránt, illetve az utakon vastagon letö- mődött és már jéggé vált, de több he­lyen térdig érő életveszélyes lyukak­nak eltávolítása, iráut több városi polgár petiliót nyújt be a hatósághoz. Csak aztán foganatja is legyen! — Kicsinyek öröme. APerrey-Perron féle jeleshirü táncziskola növendékei mait szombaton tartották próbabálju­kat a polgári kaszinó termeiben. Ele­gáns, szép társaság gyűlt ott össze, hogy részt vegyenek a kicsinyek örö­mében. Aztán mulatott az öregje is pompás jókedvvel hajnalig. Kiss Jancsi zenekara intouált. Számos műtáuez mutattatott be kitűnő praeczisitással, igy 4 kis lány a vénasszonyok tánczát mutatta be óriás derültség között, majd egy komikus névnapi köszöntő, koszorú és fátyoltáncz s a kis Molnár Paula és Schandly Béla pompás tót- táncza következett. Szóval minden jó volt — csak elemózsia volt kevés az aprók rengeteg étvágyához. Jelen volt lányok: Ányos Olga, Deits Tinka, Ditraaye'r Margit, Fischer Josefin, Ga- linsky Aranka, Hets Ilona és Margit, Illés Irma, Kletzár Paula és Mariska, Keserű Hona és Mariska, Koqs Anna, Kadelburger Beatrix és Aliz, Ney. Berta, Rothauser Irma, Sáudorfi Lilla. Neszmélyi Paula, Stoll Erzsiké és Ma­riska, Traubal . Mariska, Pöhl Adél, Vizner Ilona, Verner Nina, Wessel Klotild és Margit, Zadubánszky Irén és Kompolthy Szelima. Asszonyok: Ányos Pálné. Berger Adolfné, Deutsch Sándorné, Ditmayer György.né, dr. Fi­scher Manóné, Hets Ferenczné, Illés N.-né, Kletzár Ferenczné, Keserű Elekné, Kadelburger Emil né, özv. Kapcsándiné,, özv. Rothauseriié, dr.Steiner Kálmánná,; dr. Sándorfy Miksáné, özv. Stern An-1 talné, Nay Jakabné, Molnár Nándorné, özv. Tuszkauné, özv. Stoll Miklósné, Perreyné, Weisz Elekné, Vizner Já- nosné, Weisz Edéné, Wessel Lipótné, özv. Zadubánszkiné, Kompolthy Tiva- darné stb. — Hymen. Városunk egyik legszebb leányát Jenőfi Margit k. a.-t, Jenőfi Ferencz közszeretetben álló polgártár­sunk ifjú, müveit leányát a napokban vezette oltárhoz Fojt János helyi derék iparos. Az esküvőt fényes nász­lakoma követte. Kisérje az ifjú pár szivfrigyét örök boldogság ! — A vásártéri úgynevezett Tallián kutat újólag fúrják és ma ismét vízre akadtak. — A szegényházban egy ápolt évi eltartására, egy névtelen jótevő 80 frtot adott át a városi tanácsnak. A tanács e lapban mond nyílt köszöne­tét a névtelen jó embernek. — Nyilvános köszönet. Vár Palotán múlt hó 25-én élőképek- és hangver­senynyel egybekötött tánczvigalom al­kalmával befolyt összegen „Népkonyha“ alapittatott, mely azóta naponként 150 — 200 személyt részesit élelemben. Alulirt rendezők kedves kötelességünk­nek ismerjük a szegény éhezők nevében köszönetünket nyilvánítani mindazok­nak, kik akár szerepléseikkel az est fényes sikeréhez, akár filléreikkel a szent czélhoz hozzájárulni kegyesked­tek. Leljék jutalmukat magában a ne­mes tettben és a sok éhező hálás megemlékezésében. Vár-Palota, 1891. február 10. Békeffy Györgyné, Haidin- ger Gusztáváé, Krosetz Gyuláné, Wolf Pálné, Patay Berta. — A csorna-pápai vasútra eddigelé már vagy 200,000 forint jegyeztetett. A győri püspökség 20,000 írtnak jegy­zését ígérte meg. — Lljabb vihar. Folyó hó 13-án virradóra szélvész dühöngött, a havat szerte hordta, a közlekedési utakat úgy eltorlaszolta, hogy a hetivásárra városunkba több községből, csakis gya­log vol'ak képesek bejönni. — Halálozás. Városunk egy tisz­telt öreg polgára, az ősz Berger szál- litó hunyt el e héten s temetése nagy részvét mellett ment végbe. A kia­dott gyászjelentés igy hangzik : „Özv. Berger Adolfné szül. Krausz Johanna fájdalomtelt szívvel tudatja a maga és az összes rokonság nevében szeretett és felejthetlen férjének, a legjobb apa, nagyapa, após testvér és sógornak Berger Adolf urnák f. évi február hó 7‘én éjjel, életének 73-ik, boldog há­zasságának 52-ik évében, hosszas szén- védés után bekövetkezett gyászos el­hunyták A boldogultnak hült tetemei f. hó 9-én d. u. 3 órakor fognak az elhunyt lakásából a veszprémi izr. sir- kertbe örök nyugalomra tétetni. — Veszprém, 1891. febr. ha 8-án. Áldás és béke lengjen hamvain !“ — Gyerki ór ultimói a törvényszék előtt. Vármegyénk közönsége tudja, hogy tiz év óta szerkesztőségünk minden karácsonkor gyűjtést eszközöl, a bfüredi 60 árvagyermek karácsonyfájára, a veszprémi összes gazdag és szegény kereskedők közt. Megkerestettük e gyűjtéssel, mióta itt van, raindeu év­ben, Kéz Vilmos füszerkereskedőt is. Kéz megtagadott minden legkis- sebb adományt azzal, hogy , ott kol- ledáljunk. hol a Szeretetház bevásárol.“ Miután ezt a Szeretetház 110 vesz­prémi kereskedőnél nem eszközölheti — elbuslakodott a Gyerki ór ezen a szívtelenségen s megultimózta Kéz urat. Hát ebbből törvénytárgyalás lett. Kéz Vilmos ugyanis a Gyerki­y_ *rv. s «. f. Szombat, febr. 14. féle ultimó miatt aanyira megharagu­dott, hogy hírlapunk szerkesztőjéhez becsületsértő nyílt levelező-lapot irt. aláírás nélkül. Konstatálva lett, hogy a sértő levelet Kéz Vilmos irta. mire az ügy bíróság elé került. — Hírlapunk - szerkesztője hajlandó volt panaszától elállaui, ha Kéz a bfüredi szeretetbáznak 20 frtot ad. Kéz ezt nem tette, mire megkezdődött a tár­gyalás. Hírlapunk szerkesztője helyett dr. Rosenberg Lajos jelent meg a tárgyaláson, melynek az lett a vége hogy Kéz Vilmost becsületsértés miatt 20 frt pénzbüntetésre és a költségek megfizetésére Ítélték. Vádlott nevében dr. Kőszeghy József ügyvéd fellebbe­zést jelentett be. — Eljegyzés. Ransburg Lajos gráczi egykor helybeli ifjú borkereskedő el jegvezte magának Gottlieb Dora k. a.-t Körmendről. — Panasz küldetett be hozzánk i berhidai postát illetőleg, hogy ott i hivatalos órák rendetlenül tartat nak be s nem lehet kellő időben le veleket föladni. A panasz szavahihető birtokos úri embertől ered s igy elvárjuk illetékes helyről annak orvoslását. — A veszprémi hitel- és fogyasz tási szövetkezet múlt vasárnap délutár tartotta évi közgyűlését a gazdaság: egylet helyiségében. A gyűlés látoga tott volt. Perónyi Antal az intézel ügybuzgó elnöke jelentéséből kitűnt hogy az intézet vagyona 53 ezer fn s ez évben ennek 13%-át jövedelmezte tisztán, melyből osztalékra 10%-of folyósítottak. Mindenesetre a legszebb eredméuy, melyet a zsenge intézet ed­dig kifejthetett. A legnagyobb elisme­rés illeti nemcsak az elnököt, de a3 ügy legodaadóbb tisztviselőjét a buzge pénztárost, ki valóban csodás praeci- sitással mutatta be az intézet mérle­geit úgy, hogy erről mindenki tükör­tiszta képet nyerhete. Ezután 3 évre megválasztatott az aj tisztikar. Elnök­igazgató : Perényi Antal. Igazgatósági rendes tagok: Véghely Dezső, Rain- precht Antal, Nagy Károly, Hegedűs József, Szegess Mihály, Becsák Ferencz, Ley József, Pozsgay Miklós. Igazgató- sági póttagok : Lakatos Lajos, llarczy Mihály, Szabó Mátyás. Felügyelő-bi­zottság: E'nök : Takács József, rendes tag : Koller Sándor, Nagy Iván, póttag Kauzli Dezső. — Baleset. Részvéttel vesszük a hirf Bfüredről, hogy özv. Nagy Áronná urne a napokban oly szerencsétlenül esett el a síkos talajon, hogy lába kificza- modott s egy helyen el is törött. Gondos orvosi ápolás alatt van. — Virághervadás. Mély részvéttel vettük a következő gyászjelentést: „Köves György és neje szül. Köves Mária maguk és gyermekeik: Béla, György, Andor és Miklós nevében fáj dalomtól megtört szivvel jelentik, fe­lejthetetlen kedves leányuknak, illető­leg szeretett nővérüknek Irmának, f. é. febr. 4-én, d. u. 5 órakor, életé­nek 14-ik évében, rövid súlyos szen­vedés után történt gyászos elhunyták A kedves halott földi maradványai £ hó 6-án d. u. fél 4 órakor fognak: IV. kér., hatvani* ufcza 12. sz. a., a r.-kath. h’tvflllás szertartásai szerint beszentel- tetiri és a kerepe-i-nt melletti temetőben lévő családi sírboltba örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szentmise- áldnza f. hó 18-án reggel 9 órakor fog a Lrenczrendi atyák templomában az Urnák bemutattatni. Budapesten, 1891. febr. 4 én. Béka poraira! Ál­dás emlékére !“ — Magyar színészet Kőszegen. Öt h-'ten át Heltav Nándor s/intársulata igen meleg pártolásban részesült Kő­szegen, úgy, hogy a Veszprémben anya­gilag majdnem egészen tönkrement társulat ott helyreállította a mérlegét. — Helyreigazításul a vámosi átté­rési ügyben irt bizottsági czikkre. Farkas Sándor vámosi biró, hozzánk intézett soraiban kijelenti, hogy azok, ki; áttérni szándékoltak, legnagyobb­részt végrehajtás nélkül fizették ki járulékaikat, hogy továbbá iskolamu­lasztásért sem rom. kath. sem ev. ref. vallásuak büntetve nem lettek, mert vagy betegséggel mentették ki magu­kat vagy oly szegények, hogy könyör- adományra inkább, mint pénzbünte­tésre méltók. Kijelenti tovább, hogy a lelkészt illetmények behajtását kellő erélylyel folytatta, de, hogy teljes eredménye nem lett — az a nép óriási nyomorának köszönhető — s igy ő alaptalanul s méltatlanul gya- nusittatott. — Egy cselédleány öngyilkossági kísérlete. A napodban gy fiatal falusi

Next

/
Oldalképek
Tartalom