Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-02-07 / 9. szám

# Veszprém J1891. XI. évfolyam. 9. szám. Szombat, febr. 7. Sakk - Balaton-Almádinak! Veszprém, febr. 6. A Balatonkultusz nagy harcza, ver­senyző küzdelme — melyet évek óta eleve jelzettünk — megindult minden irányban. A keszthelyi balatonfürdőt megvette maga Keszthely város s százezer frtnyi költséggel tervezi nagyobbitani. Boglár-Fülöp-Szepezd között külön gőzhajó naponta 4-szer tesz körutat | s bérházakat épit ez a 4 fürdő mind. Balaton-Füred roppant költséggel lát, a hóolvadás után a turistaház s a parti kioszk építéséhez s íme Siófok 250 ezer forinttal élére tör a kisebb balatoni fürdők üdvös versenyének. Alább közöljük a budapesti vállal­kozók felhivását, melyet tegnap bocsá­tottak nyilvánosságra. Hű képét adja a felhívás ama rop­pant arányú vállalkozásnak, mely Sió­fok jövőjét biztositandó lesz. Úgy hisszük, sem Balaton-Füred, sem Balaton-Almádi nem fogadja irigy­séggel az uj vállalatot, bár csakis az a két fürdő érzendi meg annak szárnyra emelkedését. Mert Balaton-Füred minden körül- j mények közt a Balaton metropolisa I marad hosszú időkre, de középfekvésé­nél fogva, valószinüleg — mindenkorra. És Almádi eddig is azon volt, hogy I a többi Balatonfürdőknek követendő példát nyújtson. lm elérte czélját. Az igaz, hogy busásabban, mint reméltük. Siófok‘sakkot adott Balaton-Almádi­nak — Balaton-Almádi pedig nem I ijed meg és nem lesz mattá mind- 1 járUGTtíTepítí tornyait, 'T)ástyáit a pár­ton s a hegyormokon (már az ősz óta épülnek!) s a tavaszra majd odaszól Siófoknak: „Hát szembe, rózsám!“ Az erköcsi viadalra kedvező az álla- j pót s az idő is. A balaton-almádii rozzant für- I dőházat a jótékony hótömegek össze- ; zúzták, szétteperték. Hát ujjat kell csi­nálni. A csárda se nagyon gigerli-stylü. | A helyett is ujjal kell épiteni. Nos, Balaton-Almádi vezéremberei bizonyára tudni fogják, hogy a Siófok ■ sakkluizása által teremtett uj helyzet- , tel szemben minő állást foglaljanak. Siófokot, mint megyénkbeli testvér­fürdőt, mindig becsülni fogjuk ezután is — azonban ... „Slézinger ne hadd magad!.. íme a siófoki vállalat_felhivása: Siófok jövője. Természeti szépségekkel oly gazda­gon megáldott hazánknak egyik kiváló gyöngyét képezi a Balaton, melynek idegerősitő és testedző hullámait már jó ideje keresi fel magyar és idegen egyaránt; de míg a füredi részen ké­nyelmes és jó ellátásban részesül, addig a tónak különösen a fővárosból legkönnyebben megközelithető oldalán, Siófokon, a beteg vendég a gondos ápolást, az üdülni vágyó a szórako­zást s mindkettő a kényelmes ellátást kénytelen nélkülözni. Pedig: Vala­mint B.-Füreduek meg van jó, hasz­nos oldala, Siófok is bir ilyenekkel, még pedig fokozottabb mértékben, csakhogy e helyek előnyei eltérők egymástól, mert mig B.-Fiiredtiek hír­nevét kitűnő gyógyvize alapította meg, Siótoknak a Balaton máshol nem ta­lálható, a nagy északi öböl viharai által előidézett és ott összpontosuló hatalmas hullámverése, mely a fürdést oly hatályossá teszi, vizének a hínár­tól, nádtól, kagylóktól, iszaptól teljes mentessége, finom szemcsés, de szilárd homok talaja, valamint a fővároshoz való nagy közelsége szerzett jó nevet, és összevéve ezen kiváló jó előnyei csábítottak eddig is évenkint százakra menő fürdővendéget nemcsak a fővá­rosból, hanem messze vidékekről is. Ha az onnan jövőktől véleményt kérünk e helyről, mindenki oda nyi­latkozik, hogy a mity rendkívüli ha­tása van a fürdőnek, ép oly nagy hiány mutatkozik a kellő tisztességes, a mai kor igényeinek megfelelő ellá­tásban s magában a fürdői berende­zésben is. Lépten-nyomoü hallatszik ezen panasz és általános a meggyőző­dés, hogy egy nagyobb szabású válla­lat, mely ezen bajokon segítene, nem­csak a betegek helyzetét tenné tür- hetőbbé, sőt kellemessé, de a mellett, hogy az üdülést keresőknek már ma is tetemes számát szaporítaná, saját magának is megszerezné a befekte­tendő tőke tisztességes kamatjait. Saját tapasztalásból ismerve Sió­foknak, mint fürdőhelynek nagy elő nyeit, tekintélyes orvosok által is biztatva és áthatva azon meggyőző­déstől, hogy a szép czél és közjó elő- mozditása mellett a résztvevők tőké­jük fokozatosan emelkedő gyümöl- csöztetésére is tarthatnak számot, több fővárosi polgár Siófokon „Balaton- fürdő és szálloda részvénytársaság“ létesítését kezdeményezte az alább kifejtett tervvel és szándékkal. Az alapitandó telep Siófokon a Ba­laton partja s a vasúti állomás között, ez utóbbi szomszédságában, a fő tiszte­lendő veszprémi káptalantól e czélra az egyik kezdeményező által örök áron megvásárolt mintegy 60 holdnyi terü­leten létesittetnék, mely a fölmerült költségek hozzáadásával az eredeti vételáron adatnék át a részvénytársa­ságnak, a mint egyáltalában a kezde­ményezők előmunkálataikért minden kedvezményről, megváltási díjról, ala­pitói előnyökről vagy más haszonról már eleve határozottan lemondauak. A fürdőtartási jog Siófokon a főtisz- telendő veszprémi káptalan tulajdonát képezi és ezidőszerint 1892. végéig bérbe vau adva. Ezen fürdőtartási jog azonban a telket megvásárolt kezde­ményező s a főtisztelendő káptalan között már létrejött szerződés értel­mében, a most érvényes bérszerződés lejáratával, tehát 1892. év végétől számított 20 évre az említett kezde­ményezőt illeti meg, és teljes erede­tiségében fog az alakítandó részvény- társaságra átruháztatni. A két főtényező, t. i.: telek és für­dőjog ily módon biztosítva lévén, a telep alakítása következőleg tervezte­tik: az 1891. év tavaszán egyelőre a telek egyik kiszemelt része kiparki- roztatnék, befásittatnék, esetleg annak bizonyos részei feltöltetnének, s ha szakértők szükségesnek vélnék a part hosszában gát emeltetnék; az 1891. év folyamán építtetnék továbbá: a kor igényeihez mért berendezésű 50 — 60 szobás s a mellékhelyiségeket ma­gában foglaló két emeletes szálloda, s az ezzel összeköttetésben levő, de kü­lönálló étkezőterem és kávéház, tol­dalékkal a személyzet részére ; 5—6 csinos, egyenkint 4—5 lakosztályt magában foglaló nyaraló teljes beren­dezéssel családok számára. Mindezen építkezések tervezése, il­letve csoportosítása akként történnék, hogy később szükségessé válandó na­gyobbitás minden nehézség nélkül fo­ganatosítható legyen. Magának, a fürdőnek berendezése a körülmények szerint 1891. vagy 1892. fogna eszközöltetni. Tervbe van véve továbbá: az eset­leg emelendő gáton vagy egyszerűen a parton egy esti üdülésre szánt hosz- szabb sétány létesítése; a Sió csatorna túlsó partján fekvő fenyves-erdőhez való könnyebb közlekedés czéljából a Siónak áthidalása, az ivóvíz szolgál­tatása véget egy nagyobb kutmeden- cze ásatása, melynek emelőgépe arra lesz egyúttal hivatva, hogy az étkező helyiségeket (esetleg más lakrészeket is) villamos villágitással ellása. A rendelkezésre álló terület, ha csak a telep idővel nagyon ki nem terjesz­tetnék, a társaság czéljaira alig szük­ségeltetvén, annak egy része nyaralók építésére felosztható, esetleg áruba bocsátható volna. Tekintve a közeli jó ellátást, a könnyű közlekedést és azon körülményt, hogy a szomszédságban már is vannak nyaralók, föltehető, hogy ezen telekrészekre számos vevő jelentkeznék. A társaság sem a szállodát, sem a vendéglőt nem fogja bérbe adni, hanem az igazgatóság ellenőrzése mellett (a budapesti Grand Hotel kitűnőnek bizo­nyult mintájára) saját személyzete által házilag kezeltetné. A vállalat kezdeményezői és leendő nagyobb részvényesei minden irányban a takarékosságot tartván szem előtt s a vállalat iránt a legjobb intentiók- kal eltelve, az alakulást követő első években a társaság vezetését (igazga­tóságát és felügyelő-bizottságát) tisz­teletbeli foglalkozásnak óhajtják tekin­teni és végül megemlitendőnek tart­ják azt is: hogy a társaság ügyeinek vezetésére kellő tudományos és gya­korlati szakértelemmel biró, tekinté­lyes és előkelő egyének ígéreteit is bírják. Miután pedig köztudomású tény, hogy a cs. kir. szabad, déli vasúttár­saság hasontermészetü vállalatokat már saját érdekében is szívesen támogat, remélhető, hogy ezúttal is nagyobb mérvű kedvezmények lesznek annak igazgatóságánál a társulat részére ki­eszközöl hetők. A kilátásba vett czél elérésére 250,000 frt társulati tőke elégséges lenne, nagyobb 400,000 frtnyi tőke aláírása esetében azonban, tekintve, hogy az építkezések nem azonnal és nem is egyszerre készíttetnének, az alaptőkéből egyelőre csak 607o-ék vagyis: mint 100 frtos részvényre 60 frt lenne befizetendő és illetőleg ezen 60%-ék is (eltekintve azon résztől, mely a kereskedelmi törvény szerint a megalakulás alkalmával befizetendő) a munkálatok előhaladásának arányá­ban megszabandó részletekben fog bekivántatni. A fönebb előadottak alapján a meg­küldött aláírási iv az ezen ügyért érdeklődők szives figyelmébe ajánlta- tik, a kik ezen vállalat előmozdítása, illetőleg Magyarország azon maga ne­mében, egyedül álló kincse nagyobb mérvű kihasználásának lehetővé tétele által, melyet a tengeri fürdőkkel egyen­értékű ‘gyógyerejű Balatonban bir. a jó tőke befektetése mellett még haza­fias érdemeket is szereznek. A királyi táblák, mint a „Nemzet“ értesül, május hó 4-én kezdik meg működésüket. A SiÓ-ZSilip megvizsgálása. Bethlen András gr. földmivelésügyi miniszter elrendelte, hogy a siófoki zsilipet, mely­ről a balatontavi gőzhajózási társulat jelentést tett, hogy igen rozzant álla­potban van, szakértő bizottság vizs­gálja meg. A vizsgálatot közelebb tar­totta meg a kiküldött bizottság, mely­ben képviselve volt a miniszterim^ Somogymegye és a gőzhajózási társu­lat. A bizottság abban állapodott meg, hogy addig is, mig az uj zsilip kiépíttetik, a mostani k (javíttassák, ha pedig a Balaton felszíne emelked­nék és a Sión sok viz folyna le a zsi­lipen, attól bizonyos távolságra egy vizfogo építtessék nehogy a Sió vidé­két a viz elöntse. Az enying-kaposvári tervezett vasút­vonal tárgyában volt hétfőn délután gyűlés; metyen az érdekeltségből bizony szép kevesen voltak jelen. A vitá­ban részt vettek: Mak- falvay Géza, Herman Manó, az enged­ményesek egyike, Volny Antal stb. A határozat az lett, hogy az engedmé­f A BOROZÓ. Tokaj, Somló, Ménes, Villány, Badacsony! Es a csárda a kedvemnek alacsony. Ha nem néznem — szép asszonyát, jó borát ; Fenekestül kirúgnám az oldalát. Száz iteze bort! zsebembe van az ára . — Már en nálam ennél több is lejára — Te meg czigány: — megfizetek, mint az ur, Addig húzd, mig le nem pattog minden húr. Czimboráim : fenékig a poharat; Gyáva fezkó — hol egy csepp is benn marad. Gyöngyöző bor, csattanós csók — kell-e több ? Oszlik ettől a bú-bánat, mint a köd. Szép csátdásné, Gyöngyvirágom, violám : Adj egy csokot ; kettot-hármat, szaporán . . . És ölelj ál, — úgy szoríts meg — ha lehet: Karjaid közt leheljem ki lelkemet. SOÓS LAJOS. A tudományok banquetje. (Folytatás.) Scholastica: „Uraim, szót kérek ! (Eláll, e áll) Egy monarcha van a világegyetemben az Isten, ki lényeges igazság. Az ész járjon a természet és alapelvek iskolájába; egyetlen szerencséje, ha tanulhat. Függet­lensége az észnek nincs, hanem igenis az igazságnak, melyhez az ész idomulni tarto- (Eláll. Levele. Nem igaz.) Az ész az igazságot nem alkotja, hanem annak hódol. E világ nekünk nagyon kicsiny, szivünk itt nyugalmat, lelkünk békét, boldogságot nem talál. Yan atyánk és anyánk ; az atyák lán- czolatán pedig első atyánk, mint teremtő Isten. (Több oldalról kiáltások : ki kell azt az urat dobni.) A materialismusnak egy ün­nepélyes köpenye van : indokolatlan állítá­sokból szőtt czifra tudatlanság, (Rágalom; perbe fogjuk.) Az atheismus, determinismus, stb. értelmi bohózat, vulgo: absurdum. Fatum csak egy van, a rosszra hajló szabad aka­ratnak, önmaga által készitett fatuma. Ez üldöz, ez szomorít. Száműzzétek az erkölcsi rosszat a világból és megújul az ég és a föld.“ (Abzug.) Óriási lárma keletkezik; elnök a gyűlést néhány perezre felfüggeszti. Ezalatt megér­kezik a Spiritismus, ki a szónokok sorába előjegyezted magát. Spiritismus: „Hát hallgassatok már ti szá­raz fogalmaknak még szárazabb emberei; enyém a szó; rabszolgám a közérdeklődés ; én vagyok a csodák mentora: a Spiritismus. (Halljuk), Sokat tudok én világos helyen producálni; de még többet sötétben; mert nem vagyok a fénynek gyermeke, anyám a sötétség szelleme. Szavamra megindulnak a nehéz testek és mozognak felfelé ; köszönjé­tek meg, hogy e világot nem mozdítom ki sarkaiból; függönyeitek mellé járó-kelő ala­kokat helyezek, — mert tudjátok, sok min­den történik a függönyöknél, az élet szín­padának kuliszszái mögött. Az igaz, hogy múltam nem minden vonásában tiszta a rossz világ azt mondja, hogy néha csaláson kaptak, de nem kell a múltakat szellőztetni. (Közbe­szólások : emeld fel a házakat, a gyűlés fölé varázsolj rózsaesőt!) Jól van; melyikőtök áll be médiumnak, mert minden nagyhatal­mam mellett emberre van szükségem, ki ide adja magát. (Nem mernek vállalkozni.) Lát­játok, kár, hogy nem vállalkoztok médium­nak, mert én hirdetnék vallást, a természet vallását, elhintegetném a páholyok elveit. Fontoljátok meg, jövőben találkozunk“ (Bravo) Szót emelt az atomism us: „Uraim! Gyermek, ki nem tudja eredetét. Mózes nem történetet irt; hanem regényt. Kelet szülöttje volt s igy élénk benne a phantasia. Regény: Isten kezéből alkotott és a többi lényektől eredetileg különbözőnek állítani az embert. En vagyok a termő pa- rányok Mózese ás habár kőtábláim nincsenek, — szarvaim vannak. — (Éljen.) Nézzé­tek, minden nagy kicsinyből lett — igy az ember is. A természetben nincsenek kaszt­rendszerek, hanem fent áll a világegyetem vérrokonsága. Parány, a lét alphája és óme­gája. Azok a parányok már régóta keringe­nek az űrben.“ Scholastica: „Ha parányokkal telitett, nem űr.* Elnök: „Nem szabad a szónokot zavarni.“ Athomismus: „Mondom régóta keringenek, milyen gyorsaság és irányban, azt nem tu­dom; és végre találkoztak, hogy miért azt nem tudom és ezek fejleménye: a világ; valamint másnemű találkozásoknak is van utólagos fejleményük. Hogy azon parányok örökkévalók vagy nem, az mindegy, elég az hozzá, hogy találkoztak. Viszont felesleges azon kérdés is, hogy miért nem találkoztak hamarább, vagy később ; mert ez bennünket nem érdekel. (Úgy van.) A fő az, hogy vé­letlen uralkodott, mert egy nagy hatalom van és ez, a véletlen, — ámbár nem minden történik véletlenül. Ez a legtisztább világ- magyarázat. (Igaz, éljen.) Darwinismus: „Férfiúi elhatározás kell ahhoz, hogy az önmagát istenitő emberiség elé a tudomány őszinteségével tükröt tart­sunk. Tagadhatlan, hogy önfejlesztés, termé­szeti törekvés alakította meg az emberi ne­met; mint a lassan átalakuló és fejlődő lé­nyegek szerencsésebb faját és jóllehet a lét birodalmában a fennhatóságot kivívta magá­nak; ne tagadja eredetének alsóbb jellegét, mely más nem lehet mint tisztán állati. De éppen áll büszkeségünk, elmondhatjuk: let­tünk valami; kedves ősrokonságunkra: a majmok halhatatlan családjára tekintsünk mindig kegyelettel. Az ember és majom kö­zött nagy a hasonlóság és a hol hasonlóság van, ott egy az eredet. Nézd a majmot Ügyességének kedvességében; ha te felhúzod a csizmádat, az is; ha te könyvet veszesz kezedbe, az is; a majom ugyan csizmát nem csinál és könyvet sem ir, — na de a kis hamistól nem is kívánhatunk mindent. Vá­rosokat még nem építettek, villanyt és gőzt nem tudnak használatukba venni; de csak azért nem, mert ez nem szakmájuk. Próbál­tak már iskoláztatást is jobbszivü tudósok különböző fajú és korú majmokkal; na de az a tanárok hibája volt, hogy szégyenükre nem tudtak belőlük egy gondolatot kicsikarni. Más embereredet lehetetlen és ezért ki nem volt eddig majom, legyen ezután, utánozva e vélemény elfogadásában engemet. (Éljen, elfogadjuk.) Materialismus; „Kedves uraim ! bámulattal hallottam darwinismus collegátn logicáját, Irigyelném ha nem tudnám, hogy az én is­kolámmal nem ellenkezik. A mint ő megma­gyarázta az ember eredetét, úgy csak én va­gyok hivatva megmagyarázni a gondolat mikéntjét. A gondolat az agyvelőben van, hol, azt nem tudom; talán az agygyomrocs­kákban, talán a kis agyban, talán a nagy agyban és éppen azért, mivel nem tudjuk; hol van; a legbiztosabbau állíthatjuk, hogy ott van. Az agy velő egy camera obseura; vannak barázdái és a gondolat is a baráz­dákból kél ki, mint a búza. Phosphor nélkül nincs gondolat és ezért legszellemesebb em­berek, kik phosphoros gyufákat használnak. Uraim, más nincs, mint anyag t. i. kézzel fogható, orral szagolható, füllel hallható és mivel erény, tudomány, becsület, arány, vi­szony, igazságosság, szeretet, nem ilyen vi­lágos, hogy mindez nincs és nem is lehet. (Szűnni nem akaró éljenzés.) A scholastica bele akart szóllani, mindnyá­jan felzudultak. Ki kell azt az urat zárni de mily jogezimen, az a kérdés. Többen: mondjuk hogy zsidó. Kationalismus: Ezt ne, mert akkor anti- semitáknak néznek minket. Mások: Hogy absurd! Kationalismus: Ezt se, mert akkor össze­tévesztik mivelünk. Egyesek: Hogy jezsuita! Kationalismus: Helyes, mert ezt ismerik legkevésbé az emberek és igy erre lehet legtöbbet ráfogni. Illemtan: Uraim szót kérek. (Halljuk.) Tisztelettel indítványozom, hogy legközelebbi banquttünkre hölgyek is hivassanak meg. (Éljen). Például az aestethica és diplomatia ő nagysága. (Bravissimo); Elnök: Tisztelt tudós gyülekezet! Van sze­rencsém, néhány most érkezett táviratot önökkel közölni. Az észjog távirata: „A leg­közelebbi ülésen, a quarnero öböl mellett, résztveszek, ezer üdvözlet addig is.“ (Éljen ) A nihilismus távirata: „Nagyon sajnálom, hogy eddig nem jelenhettem meg; mert sür-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom