Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)
1891-09-12 / 40. szám
Veszprém, 1891. Veszprémi Független Hírlap. 45. Közvágóhíd jövedelem 2206 frt 74 kr., szükséglet 36. száma szerint. 46. HGypénzszedés 6189 frt 45 kr., szükséglet 36. száma szerint. 47. Különféle jövödelem 100 frt pénztári bizonylat szerint. összesítés. I. Szükséglet összege 116943 frt 62 kr. II. Fedezet összege 91654 frt 0872 kr. Mely levonva lészen pótlék által fedezendő 25289 frt 587, krVeszprémváros közönségének 1891. évre előirt államadója 104399 frt 30 kr. Melyből levonatik: a) általános jövödelmi pótadó 19852 frt 26 kr. b) lelkészek és tanítók IV. oszt. kereseti adója 285 frt. c) a város mint jogitestület adója 1605 frt 09 kr. d) káptalan jutási birtokára kivetett 1652 frt 67 kr. adónak fele 826 frt 34 kr. összesen 22568 frt 69 kr. Melyeknek levonása után marad 81830 frt 61 kr. Végre ugyancsak a fentebb idézett kimutatás szerint előreláthatólag behajthatlanság ezimén leírás jön 7000 frt. Ezen összegnek leszámítása után lészen a tulajdonképeni pótadóalap 74830 frt 61 kr. Ennek minden egyes forintja után 34 krt számítva be fog folyni községi pótlék 25442 frt 20 kr. Mely kasonlitva a kivetendő összeggel több vettetett ki 152 frt 62 kr. A selyem gubótermelés megyénkben. — Nyílt levél Lajos-Komárom község lakosaihoz.— Lajos-Kotnárom, szept. 10. Önök a múlt évben selyemgubó termeléssel foglalkoztak, e foglalkozásuk 350 frtot jövedelmezett — ez évben a selyegubó termelés önöknek már 600 írton felüli jövedelmet hozott rövid 6 hét alatt — ebből meggyőződhettek, hogy a selyemgubó termelés igen jövedelmező foglalkozás ; de meg- győződhetettek arról is, hogy szederfa nélkül gubót termelni nem lehet — ha tehát 600 frt helyett 6000 frt akarnak 6 hét alatt keresni, akkor a szederfákat kell önöknek megszámlál- liatlan mennyiségben termelni. Önök fülöphegyi szőllőjüket, mely 65 holdra tehető, a phylloxera kipusz- titása, — présházaik üresen állanak — e terület, melyből egy részre 624 □ öl esik a mostani kezelés mellett nagyon keveset jövedelmez — egy ily területen elfér 100 drb 6. éves szederfa három sorban, egyenes vonalba ülteti e — a fák alatt más növények ültethetők. Ültessék he önök e területet egyszerre közakarattal 6 éves szederfákkal még ez év október második fele, vagy november hó első felében. — A falyukakat még e hóban készítsék el 2 láb széles és 2 láb mélyen. A délre fekvő barázda mellett pedig, mely 65 öl hosszúságú, mindegyik tulajdonos egy sorban jövő május hó elején szedermagot vessen — a magot díj nélkül adja a m. k. selyemtenyésztési felügyelős-'g Szegszárdon. Szükséges a magvetés a fák szaporítása végett — mégis a végett, hogy a most beiilte- tetendő területre szükséges 6 éves fákat kérni fogjuk a m. kir, országos felügyelőségtől oly kötelezettséggel, hogy azok helyett ugyanannyi 6 éves fát adunk 6 év múlva a felügyelőség által kijelelendő községeknek. Mindazok tehát, kik jövőre szőlőterületüket szerderfákkal beültetni és maggal bevetni hajlandók, jelentkezzenek községük elöljáróságánál, hogy a fa és mag mennyiséget annak idejében illető helyen kérni lehessen. Mindazok neveit, kik ez évben selyemtenyésztéssel foglalkoztak, jövedelmeikkel együtt, ha a tek. Szerkesztőség megengedi, rövid kivonatban közölni fogom. Mégis felkérem Veszprémmegye ösz- szes községeit, ha a selyemtenyésztést meghonosítani óhajtják, legszívesebb készséggel szolgálok mindenféle útbaigazítással. Varga József. Lótenyésztési jntalomdijosztás Devecserben. — Saját tudósítónktól. — Deyecser, szept. 8. A nagyméltóságu m. kir. földmive- lésügyi minisztérium által a lótenyésztés emelése czéljából engedélyezett államdijak folyó hó 8-án gr. Esterházy Ferencz ur elnöklete alatt Mnnkár Sándor lótenyésztési elnök, gr. Zichy István, Martonfalvay Pál, B o h n Gyula, Gulden György, Forster Elek, Ihász Lajos, Boday Dezső, bizottsági tagok, N oszlopy Viktor fószolgabii'ó, Spitzer Mór vármegyei állatorvos, Bognár József kerületi állatorvos, J ü 1 e k József cs. és kir. főhadnagy, Heizer Izidor cs. és kir. állatorvos, Ferenczy Antal városbiró, Puskás Sándor városi bizottsági tag és Auerham- me r Ferencz városi jegyző urak közreműködése alatt tüzetes megbirálás és némelyeknél szavazás utján osztattak ki. Megjelent összesen 26 kancza kis csikóval, a mi ilyen nagy terjedelemben lótenyésztést űző megyékben csakugyan kevés szám. Ménes tulajdonosok nem pályáztak. 1-ső, 40 frtos dijat kapott Szabó Lajos karakószörcsöki lakósnak 164 cm. magas meggypej, 10 éves kanczája, Gombócz magán mén (gr. Eszterházy Ferencz ur tulajdona) után nevelt csi- kajával. A második dijat, 30 frt, R é p á s y Mihály pölöskei lakósnak 160 cm. magas, szürke, 12 éves kanczája, Nonius, állami mén után nevelt csikajával. A 3-ik dijat, 20 frt, Beck János devecseri lakosnak 7 éves, setét pej, 158 cm. magas, Phonograf, állami mén után nevelt csikajával. A 4-ik dijat, 20 frt, Takács Sándor n.-szőllősi lakosnak 5 éves sárga, 158 cm. magas, Gerendás, állami mén után nevelt csikajával. Az 5-ik dijat, 10 frt, Ferenczy Sámuel dabronyi lakosnak 4 éves világos pej, 165 cm. magas, Furioso, állami mén után nevelt csikajával. 3 éves kancza-csikókból csupán 6 darab jelent meg és ezek közül 1-ső dijat egyhangúlag, 35 frt, kapott ifjú Balog Lajos takácsi lakósnak sárga, 170 cm. magas csikója. A 2-ik dijat, 25 frt, Göllesz János olaszfalui lakosnak világos pej, 156. cm. magas csikója. A 3-ik dijat, 20 frt, Göllesz János olaszfalui lakosnak setétpej, 160 cm. magas csikója. A díjazás befejezése után Ilunkár Sándor igen szép buzdító szónoklatot tartott. Megjegyzendő, hogy a minisztérium időközben a dijakat 20 írttal felemelte s igy lett 5 kancza díjazva. ________ Az adófizetők figyelmébe. (A város polgármesteri hivatalától.) I. Az 1891. évre készített tőkekamatadó pótkivetési lajstrom f. évi szept. hó 10-től ugyan f. hó 17-ig Veszprém r. t. város adóügyosztályánál közszemlére kitéve leend. Miről az érdekeltek azzal értesíttet- nek, hogy a fentjelzett időben a lajstromot betekinthetik és netáni fellebbezéseiket beadhatják. Veszprém, 1891. szept. 8-án. ISIo-váts, polgármester. II. Az 1883. évi XLIV. t.-cz. 36. §-nak d) pontja értelmében 1—5 frt pénzbírság terhe mellett tartozik minden adófizető fél — adókönyvecskéjét a városi adóhivatalnál az erre kitűzött határidőben bemutatni. A könyvecskékbe való beiratás határidejéül a f. évi szept. hó 21 — 29. tűzetik ki, mely idő alatt minden adófizető fél — könyvecskéjével a helybeli városi adóügyosztálynál jelentkezni. Megjegyeztetik mindazonáltal, hogy az adózó közönség kényelme iránti tekintetből az adókönyvecskéket a városi nagyed-mesterek (polétások) fogják gyűjteni és a beírás megtörténte után ismét kihordani, miről az érdekelt közönség tájékozás végett érte- sittetik. Veszprém, 1891. szept. 10. Balog\h. ICárcl37-, h. polgármester. ÚJDONSÁGOK. — Kápolnafólszentelés. Hornig Károly báró veszprémi püspök e hó 4-éü szentelte fel a Jankovich grófok szóllős- györki birtokán, Somogymegyében, a múlt év őszén elhunyt anyagrófoé emlékére az ősi kastély százados parkjában emelt sirkápolnát. A püspök az előtte való nap érkezett meg a „Kelén“ gőzösön Boglárra, ahol a grófi család és a vidék papsága fogadták. Onnan kocsin mentek a szőllős-györki birtokra. A püspök még az nap délután megtekintette a györki templomot, a népiskolát és az uj kápolnát, mely renaissance stylben tartva, kereszt alakban magas kupolájával, a százados Paik egyik kimagasló dombján emelve, valóban festői képet nyújt. A kápolna oszlopcsarnokához széles márvány lep- csozet vezet, ennek csucshomlokzatán a feltámadás allegorikus képe látható dombor öntvényben, mig alatta »Aki Istenben él, oltalmában pihen“ jelige olvasható. A beszentelés 4-én reggel fél 10 órakor ment végbe. Jankovich László gróf beszéddel üdvözölte a püspököt, mire Hornig Károly báró latinul válaszolt. Azután ebéd volt a grófi kastélyban, délután pedig az egész társaság Lengyeltótiba hajtatott és meglátogatta ott Zichy N. János grófnét es az óvodát. A veszprémi püspök még aznap elutazott. — Csenkey Géza, a veszprémi törvényszék elnöke, szabadságából hazatérve, e hó 2-án átvette a törvényszéki elnök teendőit és a törvényszék vezetését, melyet távolléte alatt Köves János biró végzett. — Lévay Imre, piarista rendfónök csütörtökön városunkba érkezett, mint a kegyesrendiek vendége. A nagytehet- ségii rendfőnököt mindenütt, a merre járt, szeretettel üdvözölték. Lévay itt tartózkodása alatt látogatást tett egykét előkelő helyen s mindenütt csak azt a közvetlen, igaz tiszteletet és sze- retetet tapasztalhatta, melyre veszprémi igazgatói működése alatt tett szert s mely szeretettel öt magunkénak vindikáljuk magas állásában is. — Laky Kristóf, cs. és kir. kamarás, szombathelyi törvszéki elnök a hét folyamán városunkban tartózkodott, környezve azon szeretet által, melyet mint veszprémi elnök kivívott a maga részére. — Ti§zti-estély. A székesfejérvári 17. honvéd-gyalogezred tisztikara hétfőn este a kaszinó csinosan diszitett termeiben igen sikerült estélyt rendezett, mely tánczczal volt egybekötve. Az estélyt különösen az tette sikerültté, hogy polgárias jellege volt s ezúttal nem a „n o 1 i me tangere“ elve uralkodott a kaszinó termeiben, hanem a jókedv s fesztelen polgáriasság, ami természetesen a tapintatos tisztikar, mint rendezőség érdeme. A mulatság sikerült voltát eléggé jellemzi, hogy 84 pár tánczolta a franczia négyest. — Tompa Kálmán jutalomjátéka ma lesz. Ibsen világhírű színmüve „Nóra“ kerül színre s igen élvezetes drámai estben fog gyönyörködni a müértő publikum. Tompa ur a „Becsület“ és „Bánk-Bán“ darabokban mutatta be eddig művészi tehetségét s e két fellépése által any nyira megnyerte a müértő közönség rokonszenvét, hogy ma este zsúfolt házat remélünk. — Benkó nem lehet utbiztos. Ez a Ilyen érzéssel léptem a vigadó homályos boltivei alá s midőn a szabadságharcz kiállításának „első folyosó'-jára léptem, megil- letődve nyomtam háborgó szivemre a kezemet. Bent voltam a nagy idők kohójában, büszke, lelkesen égő szemek tekintettek rám, szinte hallottam dörgő szózatukat: mi mertünk ! mi akartunk! Széchenyi István, Batthyányi Lajos, Klauzál Gábor, Eszterházy Pál, Batthyányi Káz- mér, Pázmándy Dénes, Madarász László, Szemere Bertalan stb. — az egész 48-as kormány és parlament, emberei festve, rajzolva. Mintha tanácskoznának, mintha most mondanák ki: életünket és vérünket a szabadságért ! És szavukra elöpattan az egész honvédsereg csillogón, daliásán, szemeikben a nemes harag s az elszántság hatalma van. Megdördül az első ágyú is s ők feltar- tózhatatlanul rohannak a háromszinü lobogó után s fut az ellen, a fezes szerezsán, a pártütő horvát s a hitszegő német. Aztán halljuk a nyomó gép zakatolását s megjelennek a diadalt hirdető kiáltványok, majd a debreczeni proklamáczió, mely büszkén adja tudtára a világnak, hogy Magyar- ország szabad független állam! . Leverve és száműzve a zsarnok! Hogyan történt, elmondják a harczok képei. Ott a honleány markotányosnőként lelkesíti a csüggedő honvédet, amott hős amazonként mosolyogva nézi szivének bugyogó vérét. ( Ah! itt a halál csak megdicsőülés. Ez az első folyosó már maga teljes képet ad szabadságharczunk tényezőiről a honvédseregről, ellenségeikről s ellenállhatatlanul ragad a dicső esztendők hangulatába. A rendezés ügyessége még inkább kitűnik, midőn innen a jobboldalu folyosóra lépünk. Itt már nemcsak a harczi jelenetek tárulnak elénk, hanem maga a kor, a társadalom, mely annak a hősiségnek szülője volt. Itt látjuk az akkori Budát, Pestet, Komáromot s a torzképek, a számos arczkép, tábori jelenet kifejezi a világ velünk rokonszenvező, lelkes hangulatát. A baloldali teremben fejeződik be ez a képes történelem, egész odáig, hol meghajlik a zászló s a hősöket gyermekké töri a fájdalom: Világosnál, — Világosnál huszárok könyeznek. Ez a három terem szabadságharczunk ecsettel, irónnal irt történelme, hierogly- phikus könyv, mely apróra, feledhetetlenül vési emlékezetünkbe ennek a tüneményes kornak nagy jeleneteit. Midőn igy megismertük a szabadsághar- czot a katasztrófáig, a nagy terembe lépünk, hol a szekrényekben az ereklyék vannak elhelyezve. Zá«zlódarabok, kardbojtok, övék, rangjelzők, egyenruhák, fegyverek. Itt van Kossuth Lajos papirsimitó kése- ez a néma tanúja a kormányzó hasaszerete- tének és lángoló eszméinek. Az oláhok által meggyilkolt Vasváry Pál pipája, érmek, érdemrendek és pénzek s egy világosi emlék 1849. aug. 13-ról. Hogy el ne felejtsük azt, a mi ezután a gyászos nap után következett, ott sötétlik egy konstibleri bunkó a Bach-korszakból. Elboruló lelkünket feltüzeli egy szomorúan, fekete irigység színével, haragosan csüngő osztrák zászló. Honvédeink Budavár- fokán csavarták ki a letiport ellenség kezéből... Itt van a szabadságbarcz vezéregyéneinek levelei összegyűjtve, itt a szabadságharcz hírlapjai s számos emléktárgy, melyek Kossuth, Kmetty, Gáspár András, Dess ewffy alakjait idézik emlékezetünkbe. Még két szobán át, mely becsesebb nélbe- csesebb, érdekeabnél érdekesebb képekkel, okmányokkal van megrakva, fekete lepellel bevont terembe jutunk. Ez a gyászszoba. A 13 vértánu festett, rajzolt, domborművű képei komoran válnak ki a sötét háttérből. A legkeményebb szivet is felindulás fogja el, ökölbe szorul a kéz, s átkot mormolnak az ajkak. Ott vannak a síílyos bilincsek, melyek az ő szent kezeiket nyűgözték, ott az aradi vár, honnan utolsó sóhajuk röpült az ég felé. Szemeink előtt feltűnik a bitók erdeje s megindul a vérfolyam, haragosan zúgva, egész világot temetve párolgó habjaiba. : Ott vannak utolsó leveleik, melyekben elbúcsúznak szeretteiktől s mintha most is ki volnának terítve, halk, elfojtott zokogás hallatszik. Igazi gyászszoba ez. Báró Mednyánszky László, gróf Batthyány ! Lajos, Kiss Ernő pisztolyai; Damjanich kardja, tőre, az akasztásig viselt nyakkendője, látcsövek és sapkája-! | A sapka hasonló a menbázi honvédeinké- hez s elől az aranyos vitézkötésbe fehér | toll van tűzve, hogy a katonák megismerve őt, lássák, hogy a vezér jár legelői. Ott van Kiss Ernő órája, mely talán azt a perczet mutatja, midőn az ütolsó remény kiszakadt szivéből. Petőfi kardja, kokárdája s még számos tárgy, emlékei iszonyé fájdalmunknak, mér- hetlen veszteségeinknek. Lesujtottan, fájdalomtól marczangolt szívvel támolygunk ki innen s a nyomasztó érzés szinte elviselhetetlen, de ekkor lelkűnkben diadalmi harsonák énekeit halljuk, mintha a sphaerák énekelnék: Annyi hősiség nem volt hiába, mienk a diadal! A Kossuth-szoba az, mely megvigasztal, felemel. Lát va azt a dicsőséget, szeretetet, ; melylyel a nagy számflzöttet az egész világ | körülveszi, érezzük, hogy eszméink diadal- meskodtak s Magyarország nem volt, hanem van és lesz! Halvány képét adtam anuak a rendkívül érdekes, mesterileg rendezett kiállításnak, , de annak a változatos benyomásnak, melyet az reám gyakorolt, hangot adni alig lehet. Évek múlhatnak el, mig a főváros ily nagy értékű, nemesitő látnivalóval szolgál, azért hiszem is, hogy nem lesz egyetlen j egy magyar sem, ki azt meglátogatni elmu- I lasztaná. kijelentés bizonyára nemcsak a kon- kurrens pályázókat, Iranern a közönséget is megfogja lepni. Pedig úgy áll a dolog, hogy akik Benkőben veszedelmes pályázótársat láttak, azok megnyugodhatnak, meg a megyénél is megmarad a béke, mert nem kell Benkó ur érdemeit elismerni. A szen- zácziót hajhászók bizonyára azt hiszik, hogy olyan dolog nyomára jöttek, ami Benkőt a saját emberei elölt is lehetetlenné tette, hát nagyon csalódnak. Mert Benkó ur azért nem lehet pályázó, mivel már a pályázati hirdetmény is kizárja. Nem azt a pontját értjük a pályázatnak, mely legalább négy elemi iskola bevégzését követeli a pályázótól, mert Benkó nemcsak a kavicsgarmadák, de a boroshordók köbtartalmának számításához is ért s iskolája is van annyi, mint talán egyéb hivatalnok társának ; a gyakorlati képzettség hiánya sem az ok, mert Hisz ismeretes, hogy ő rendületlenül tud gibiczelni a kanális építéseknél. Az ok sokkal kisebb és nem egyéb, mint a pályázat utolsó bekezdése, mely kimondja, hogy kinevezésre nem tarthat igényt az, aki 40. évét betöltötte. Benkó pedig, hiteles tudósítás nyomán rájöttünk, már elmúlt 40 esztendős. Hogy 40 évesnél idősebb miért nem lehet utbiztos? Mert elég vének már maguk az országutak is. — Hymen a színházban. Egy kedves színészet! hirrel szolgálunk erről a hétről. Egyik lelkiismeretes tudósítónk, aki ismerős a kulisszák mögött, megsúgta nekünk azt az érdekes hirt, hogy Bónis Lajos csütörtöki jutalomSzombat, szept. 12. játékára egy felette becses ajándékot is kapott s ez nem más, mint a kedves Cerváry Irma —- szive. A két tehetséges szinész-szivet legközelebb Hymen összefűzi rózsalánczával. — Tisza Kálmán Pápán. A dunántúli ev. ref. egyházkerület évi rendes gyűlése Pápán, holnap veszi kezdetét. A gyűlés első napjain jelen lesz Tisza Kálmán is, az egyházkerület goudnoka. — Kinevezés. A pénzügyminiszter Horváth Ferencz veszprémi VI. oszt. adótisztet felső-törcsvári II. oszt. vámszedővé nevezte ki. — Szinészpártoló egyesület Veszprémben. A törekvő, becsületes székesfehérvári sziutársulat itt időzése alatt sokan meggyőződhettek arról, hogy milyen kívánatos volna, ha e tehetséges testületet rendesen bizonyos időre mienknek mondhatnánk, amihez nem kell egyéb, mint szi n p á r tolóegyesület. Igen örvendünk, hogy ez ügyben mozgalom van kilátásban. Tegnap körünkben időzött Kovács Pál, a székesfehérvári szinpártoló egyesület intendasa s kijelentette, hogy a jövő hét folyamán átjő az egyesület alel nőkével, Sárközy Antal alispáunal és az idevaló előkelőséggel, élén Vég- hely alispánnal, értekezni fognak egy, városunkban alapítandó szinpártoló egyesület ügyében. — Argonautikusok a Balatonon. Boglárról írják: E hó 6-án este hat órakor a „Kelén“ kapitánya a badacsonyi kikötőhöz érve, onnan egy kis vitorlás hajót látott, mely a hullámokkal küzdött. A derék Halász Ferencz kapitány utasait kiszállította és a kézzel-lábbal, zsebkendőkkel, kalappal és kiáltozással vészjelet-adó és a hullámokkal küzdő hajó mentésére sietett. A hajócska Közelébe érve, azonnal felismerte a nautikusokat br. Putteáui Géza, Bezerédy István és neje, Putteáni Paula és Putteáni Irma bárónők személyében, akik matróznak egy vinczellért alkalmaztak. Miudany- nyian megvoltak rémülve, mert valamennyien átáztak a hullám csapkodásaitól. A derék kapitány egy mentőkötél segélyével a már-már sülyedő vitorlást a badacsonyi kikötőhöz vontatta s itt kiemelte a megrémült ki- rárdulókat, akik hálás kézszoritással köszönték meg a kapitány önzetlen tettét, a hajó legénységét pedig pénzzel jutalmazták. — „Veszprémi 1-ső Lajos-asztaltár- saság“. Az a közöny, melylyel e város független polgársága, szegénye-gazdaga együttesen, megfeledkezett közös lelkesen megülni a Kossuth estét, arra indított egypár lelkes embert, hogy mozgalmat keltsenek egy olyan társaskör, illetve asztaltársaság alakítására, melynek az lesz egyedüli czélja, hogy éven- kint a Lajos-estét, e város díszpolgárának : Kossuth Lajosnak névestéjét, családiasán megünnepelje. E czélból „alakuló-bizottság“ aláírással lelkes hangú felhívás került a polgárság közé és már az aláírások is folynak. Az asztal- társaság tagja lehet minden tisztességes polgár. Aki aláírási iveken gyűjteni akar, az Anhoffer vendéglősnél kaphat ilyeneket. Szeretjük hinni, hogy a hazafias emberek buzgolkodása nem lesz meddő s lelkes felhívása nem hangzik el a pusztába. — A vármegye közigazgatási bizottsága rendes havi ülését gróf Eszterházy Móricz elnöklete alatt hétfőn tartotta meg. Ez alkalommal első sorban a havi szakjelentések kerültek tárgyalás alá, melyek egyszerűen tudomásul vétettek. Ezen jelentésekből kivehető. hogy az ügyforgalom évről- évre szaporodik, mig a teendők vége- zésére hivatott közegek száma ugyanannyi, mint az 1872. évben megállapítva lett, — s hogy egyet is említsünk, elég világosan kitünteti a vár- megye alispáni hivatalánál előállott nagymérvű szaporodás, — ugyanis 1881. évi aug. hóban beérkezett 681. ugydarab, ezzel szemben a f. évi aug. hóban 2284. ügydarab és igy 1603 darabbal több mint 1881. évben, érkezett be, ezen többletbe még nem foglaltatik benn a közigazgatási bizottsági iktatóba beérkezett 50 db, az erdészeti bizottsághoz beérkezett 16 db, a kihágási iktatóba érkezett 12 db és a központi választmányhoz beérkezett 6 ügydarab. Legkedvezőtlenebb színben tüntette ki a pénzügyigazgató az adózási viszonyokat, mert míg a £ évi jut, hóban befolyt adóbefizetést a múlt 1890. évi juh havában elért eredmény- nyel 34214 frt 02 krral kedvezőbbnek jelzi, addig a f. évi aug. havi eredmény
