Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)
1891-01-24 / 7. szám
----Ve szprém 1891. XI. évfolyam. 7. szám. Szombat, jan. 24. Megjelen minden szombaton. A lap ira : egesz eve 6 t ; negyedévre 1 frt 50 kr.; egyes szam á, a 15 kr. - Hirdetések petitsora 6 ke ; nyllttór petit-,ere 20 kr.. 30 kr., kincstár illeték. A hírlap irodája; Petöfiu-intó»et Veszprém (városhá*-tér. Simon János MAGYARORSZÁG HERCZEGPRIMÁS A. (K. T.) Illetődött szívvel vettük tegnap reggel a lesújtó gyászhirt, hogy a magyar katholikus egyház feje megszűnt élni Simor János bibornok, esztergomi érsek, az ország prímása, az apostoli szentszék született követe, római szent birodalmi herczeg, reggeli fél nyolcz órakor meghalt. Halála hírét bízvást elvitte a táviró a világ minden részébe, mert a fejedelmekéhez hasonló fenyes méltósága és tiszti ügyköre, a világ nagyjai sorába emelte őt. Bizonyára az egész világ oly mélyen fogja gyászolni őt, mint mi magyarok, kik benne a leghűbb lelki vezért, a legnemesb szivü emberbarátot, a legjótékom abb szivet veszitők el. A pálya, melyet im befejezett, dicsőséges, fényes volt. De nem vakitotta el nemes lelkét semmi földi pompa fénye — egyszerű volt és maradt mind haláláig s mint herczeg is oly puritán volt mint egykoron, midőn székesfejérvári szegény iparos-atyja házánál, a nélkülözés szomorú iskoláját járta. És jellemerőssége, meggyőződésének szilárdsága, nem kallódott el az udvar kábító varázskörében. Ha mit ő a magyar katholikusság érdekében valónak, jónak látott, azt keresztülvitte csodás lelkierővel s oly bátorsággal, minőt csak az ecclesia militans legdicsőbb elődeinél csodálhatánk. Ha, mi vajmi sokszor történt, ily ügyekben a magyar kormánynyal ellenkező álláspontra jutott: nem a politika ármány-harczát folytatta ellene, hanem férfias nyíltsággal mondotta neki szemébe az igazat és azt is, hogy rendelkezéseit nemcsak elő nem segíti — de azokat megakadályozni fogja törvényadta hatalmával. Azután passiv maradt s a passivitás e politikája mindannyiszor neki biztosította a diadalt. Nem támadta meg a várat, hanem ostromzárolta. Nem lődözte az ellenséget mérgezett nyilakkal — hanem kiéheztette.- Nevéhez örök időkre íog fűződni a magyar katholikus egyház restaurálásának kezdete. Ő megjelölte az utat, melyen híveinek haladni kell s kipróbálta a fegyvereket is, melyekkel győzelmet biztosíthatja. S az esztergomi herczegérseki széket visszaállitotta régi fényébe. Egész életét s vagyona millióit erre a nemes czélra, a magyar kultúrára s a jótékonyság oltárára áldozta. Ezernyi szegény hitközséget, egyházat, iskolát gyámolított úgy, hogy jobb jövőjüket biztosította. Alapított számos nőnevelő zárdát, árvaházat s milliókat fordított a nyomor, ínség könnyeinek letörlésére. Nagy volt az egyházban. Legnagyobb az egyház nagyjai között. De kimagasló volt, nemes egyszerűségében, többi embertársai fölött is. Szive lángja, lelke sugárzása átragyogott az egész magyar társadalmon. S ő, kit egyházfejedelemkint vakító fény környezhet vala, ki királyi ünnepeltetés tárgya lehete, ki koronát tett az uralkodó fejére a tőle átvett alkotmányeskü fejében: im utolsó pillanataiban is oly puritán-jellemű, hogy megtiltja környezetének, nehogy fényesen temessék el; megtiltja, hogy csak egyetlen koszorút is tegyenek ravatalára és megtiltja még azt is, hogy temetésén gyászbeszédet mondjanak el! Ilyen jelleme nem volt sok e századnak. Egyszerű nemességében, puritán magasztosságában egy sem, hozzá hasonló ! Gyászszal, igaz fájdalomtól illetődött szívvel állunk meg ravatalánál — kis parányaként a milliónyi tábornak, mely büszke volt az ő kormányzata alá tartozni. Atérezzük a mérhetlen veszteséget, melyet nemcsak egyházunk, de az eg'ész — az ő jótékony szivére utalt szegény magyar társadalom összesége szenvedett. S a mint végperczeiben, mikor jó lelkét vissza adta Mindenható Urának, ő maga kívánta: csendes, hangtalan áhítattal küldjük érte imánkat az égre. Amint ő jó és könyörülő volt : legyen iránta jó és könyörülő az Isten ! Mint egész élete, legyen örök álma csendes; fölötte pedig könnyű a föld! .....................S az örök világosság fényeskedjék néki ! Az elhunyt főpap életrajzát a következőkben adjuk: Simor János született 1813. augusztus 23-án Székesfehérvárott. Atyja, Simor Antal, derék magyar mesterember volt, anyja, Fejes Terézia, győri származású nemes asszony, ki mint fiatal özvegy másodszor ment nőül Simor Antalhoz. Második férjétől első ha volt Simor János. A szelíd természetű, magába vonult kis fiú az elemi iskolákat és az algymnaziumot szülővárosában végezte, az ötödik és hatodik osztályt pedig Budán. 1828. szeptember 17-én szive sugallatát követve, az esztergomi papnövendékek közé lépett s a következő évben tanulmányainak folytatása végett a pozsonyi Ernericanum papnevelőintézetbe küldetett. A filozófiát a nagyszombati érseki líceumban hallgatta s [831-ben Jordánszky püspök kezéből fölvette a kisebb egyházi rendeket. Mint kitűnő tanulót, a teológiai tanulmányokra a bécsi Pázmáneumba küldték őt, hol négy évet töltött s még növendékkorában két teológiai doktor-rigorózumot tett le. 1836. október 28-án szentelte őt fel áldozópappá Örményi Péter segédpüspök, Rudnay herczegprimás halála folytán épp érseki széküresedés lévén. Első miséjét szülővárosában mutatta be november 5-én, családja jelenlétében. [837 februárius 24-én pesti terézvárosi segédlelkésznek neveztetett ki s még ez évben letett Bécsben két doktor- rigorózumot. Két év múlva a pesti egyetem filozófiai karában volt hittani tanszékre hivatott meg, és helyettes egyetemi hittanár lett. 1840 július 31-én Kopácsy József herczegprimás a bécsi Pázmáneumba tanulmányú felügyelővé nevezte őt ki. Simor János itt bevégezte összes rigorózumait és 1841 decz. 28-án a bécsi egyetemen a teológia doktorává avattatott. A Pázmaneumban eltöltött két év után a herczegprimás 1842 nyarán a bajnai plébániára hívta meg a tudós fiatal papot. Itt négy évig működött áldásosán, mig 1846-ban az esztergomi papnevelő intézetben az enciklopédia teológia katedráját foglalta el. 1848-ban az érseki hivatal titkárává nevezte őt ki Kunszt József káptalani vikárius, 1850-ben T. hun Leo gróf minisztériumába osztálytanácsossá, székesfehérvári kanonokká és széplaki apáttá nevezte őt ki az uralkodó. Thun miniszter oldalán töltött hat év után, 1857. márczius 19-én, a győri püspöki székre emelte őt a császár és julius 5-én igtattatott be. Mint győri püspök rendezte a püspökség jövedelmi viszonyait, gyermekszemináriumot alapított, 60,000 forint költséggel teljesen restauráltatta a székesegyházat, G} őr-Szigeten kisdedóvó-intézettel egybekötött leánynevelő-intézetet állított (melynek 1880-ban még 40,000 forintot ajándékozott), a soproni árvaháznak 10,000 forintot adott s általán fejedelmi jótékonyságot gyakorolt. Az uralkodó 1865-ben valóságos belső titkos tanácsosi rangra emelte őt. Szcitovszky • bíboros herczegprimás halála után ő felsége 1867. januárius 10-én Magyarország legfőbb papi székébe emelte őt. Installácziója 1867. május 16-án történt meg az esztergomi bazilikában. Junius 8-án ő tette a király fejére a szent koronát Budán s ő vette át a király alkotmányesküjét a pest-belvárosi plebánia-téren. Junius 19-én Rómába indult, hog) jelen legyen szent 1 éter és Pál v értanuságának tizennyolezszázados emlékünnepén s ez alkalommal mondta neki IX. Pius pápa: , Felix tu, qui regem coronasti (»Boldog te, a ki királyt koronáztál!«) 1869. november 18-án teljes kísérettel megindult Rómába, a vatikáni egyetemes zsinatra, hol jelentékeny helyet foglalt el és latin ékesszólásával bámulatot keltett. Haza érkezvén, kiadta értekezését a római pápa csalhatatlanságáról, melyben azt bizonyította be, hogy a vatikáni zsinat igen régi hagyományos hitet emelt dogmává. 1871 márcziusban tartotta meg Pesten a katholikus autonómiai kongresszust. A kongresszus határozata következtében megállapították az autonómiai szervezet alapszabályait és egy' fényes küldöttség átnyújtotta jóváhagyás végett a kirágnak, fudjuk, hogy az alapszabálytervezet nem nyerte meg a fölség jóváhagyását; az alapszabályok kinyomatott példányai most is ott hevernek Esztergomban s a mozgalom egész mostanig abbamaradt. A prímás maga elvben soha nem ellenezte az autonómiát. A herczegprimás 1872 tavaszán veszedelmes betegségen ment át s csak Podhraczky dr., a bécsi jeles katonaorvos operácziója mentette meg őt. A következő ien,> a ^eczember 22-iki konzisztöriumban kapta meg a kardinálisi méltóságot s ő felsége a király 1874. januárius 13-án tette fejére a bibor-birrétumot a budai várkápolnában. A? 1878 íki konklávéban résztvett. 1882-ben junius 29-ikén ülte meg püspökségének negyedszázados jubileumát, fejedelmi adományokat tévé s az érsekségnek ajándékozya nyolezszázezer orint ö tsé&gél saját vagyonából épült palotáját. Jótékonysága határtalan volt. 1868-tól 85-ig csak az esztergom-egyházmegyei papság anyagi helyzetének javítására közel négyszázezer forintot adott. 1886 ben elhatáiozta az eszteigomi bazilika kupolájának márványnyal borítását, mely kétszázezer forintba került és Nagy-Szombatban 260,000 forinttal árvaházat a apitott. - A nagyszerűen befejezett bazilikában mondotta 1886. október 28-án aranymiséjét. A király ez alkalommal látogatásával tüntette ki a főpapot. . ^ naö) szer^ primási palota, a hallatlan éitékü kincstár és műgyüjtemények, a ragyogó fénynyel diszitett bazilika mind örök hirdetői maradnak e főpap páratlan szségének. Minderre legalább kétmillió lói intőt költött. Sajátjából iskolák, árvaházak alapítására s általán nevelési czélokra közel egy kerek milliót fordított; a nőneve ésre egymagára 470.000 forintot. Priinássága alatt 1885-ig az esztergomi érsekség törzsvagyonát 1.425.561 forinttal gyarapította.
