Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)
1891-08-22 / 37. szám
Veszprém, 1891. ült., kapott el a fergeteg s ragadta őrült sebesen, a tornyosuló-tajtékzó habokon a túlsó part felé. A ladikból az evezősök segélyt kiáltottak s evezőikkel, kalapjaikkal integettek a gőzös felé. A „B a r o s s* kapitánya azonnal megtette a mentésre intézkedéseit, melyeket legénysége példás fegyelemmel hajtott végre. Ellengőzt adott s a hajó visszafelé járt a kitzködő ladikhoz. Mikor annak közelébe ért, a vízre lebocsátott vaslépcsőn leereszkedett a hajón utazott Kompolthy szerkesztő egy matrózzal, hogy a ladikot elfogják, nehogy a tomboló ár a gőzös kereke alá sodorja. Végzetes pillanat volt ez, de a kapitányi vezényszót híven teljesítő Terbe gépész az adott pillanatban elzárta a gőzszellentyüt s igy a hullámok által a gőzöshöz csapott ladikot elfogni sikerült. A mentés sikere mondhatlan izgalom-teljes örömet keltett a hajón s úgy az utasok, mint a legénység lelkesedve üdvözölték a derék kapitányt s mentőtársait. Gamás, aug. 17. Tegnap, vasárnap délután 1/A6 óra tájban iszonyú orkán vonult el a határon. A szél háztetőket s fákat döntögetett le s rá mintegy 25 perczig tartó jégeső következett, mely óriási kárt tett a szőllőben, hajdinában, ku- koriczában, gyümölcsfákban és kerti vete- ményekben. A szőlőtök és fák olyanok, mint ősszel, alig van rajtuk levél. Ugyanakkor borzasztó vihar dühöngött Z a 1 a-S z á n t ó n és Rév-Fülöpön is. A szőllöket részben itt is tönkre tette, sok háztetőt, megrontott. — Hévizén diónagyságu jég esett. A fürdővendégek között valóságos izgalmat keltett a szörnyű vihar. A fecskéket a jég véresen verte le a Balatonba. Kaposvár, aug. 18. Vasárnap délután rendkívüli orkán lepte meg a székvárost és vidékét. Délben már nagy volt a forróság; délután négy órakor pedig nyomott, tikkasztó lég mellett olyan hőség, hogy a szabadban alig tudtak lólek- zeni. Fél öt órakor már kezdett borulni a láthatár, s utána pár perczré nagy hamvasfekete felhők nem is úsztak, hanem a vihartól korbácsolva vágtattak az égen. Borzasztó jelenet volt; az orkán közeledtét már hirdette az iszonyú moraj, zuggás, mely megelőzte s pillanat alatt porfelleggel borította el az egész láthatárt. A madarak ösztönsze- rüleg vonultak el, mikor a bömbölő orkán recsegve, zúgva földig hajtotta a fák koronáját ; zsindelyeket ragadott le a háztetőkről s mindent elsepert, amit útjában talált. Mint mikor egy század katona e őrtüzet ad, úgy rontott a vészes elem a sétatérre, hol a mulató közönség a fedél alá menekült s a szomszédságában levő óriás nyárfának koronáját darabokban szórta a pavilion tetejére, azt belyukasztva, széthasítva s a közönség felé sújtva. A nagy székeket felkapta a légbe, 8 ott pörgette meg, szórta szét; még a pavilion alatt meghúzódott közönséget robajjal űzte szét, többeket megsebesítve. Pokoli látvány s a tömegen olyan félelem vett erőt, mintha az Ítélet közelednék. Fákban akkora a rombolás, mintha hetek alatt fejszecsapásoktól hullott volna le azok galya. A cétatéri pinczér kis gyermeke annyira meg lett sebesitve a nagy tolongás és ütő- dés következtében, hogy azonnal orvosi kezelés alá kellett venni, s még másnap is eszméletlen állapothan volt. Többen kisebb- nagyobb ütődést szenvedtek. Az uíczák jár- hatlanok voltak a portenger és orkánban. Jövő hétfőn üli tneg a magyar nemzet legnagyobb élő fiának Kossuth Lajosnak névnapját országszerte. Veszprémmegyében s a megye székvárosában is számos testület fogja a nagy jubiláns napot megünnepelni, az eddigi kegyeletes szokás szerint s felhívjuk ama községeinket is, kik e hazafias ünnepet eddig még nem rendezték, hogy Lajos-napján vegyenek részt ők is a nemzet közös örömünnepében. Ez ünnepre irta alábbi szép költeményét Fejes Dániel polgártársunk, melyet egészében közlünk : KOSSUTH NEVENAPJÁRA. Minden magyar ember szive most egy légyen Kossuth nevenapján az Istenhez térjen, Kérje az ég urát, magyarok Istenét, Hogy minden magyarba teremtsen olyan vért Mint Kossuthc s honját oly híven szeresse Jó, s balszerencse közt sohase felejtse A haza iránti szent kötelességei, Mélyet ó annyiszor a szivünkbe vésett! Tartsuk meg emlékét, áldjuk nevenapját Mert ö teremtette újra e szép Hazát. Bár nem úgy van, amint ő szerette volna Mert saját nemzete vele meghasonla He a fundamentum, amelyet lerakott Kiépülni fog, mert él nem pusztulhatott. A népszabadságnak ő felkent bajnoka A magyar nemzetnek dicső apostola, A szegény jobbágynak felszabadítója Az egyenlőségnek első szó-szólója ! Az Isten képére teremtett emberek, — Szólt a nemzetének — barmok ne legyetek! Akkor a magyar nép meg értette szavát Felkelt mint oroszlán, védeni e hazát! Veszprémi Független Hírlap. Mert az ő szavának szent-varázs hatalma Öntött lelkesedést mindig a magyarba! Átalakította szavával e Hazát Bocsássunk érette hálaadó imát Az ég Istenéhez, hogy tartsa meg nekünk, Akit három világrész irigyel tőlünk! Magyarok Istene, hallgasd meg kérésünk, Még igen sokéiig szavát hadd élvezzük! Add, hogy megérhesse még sok nevenapját Magyarok Istene, viseld neki gondját! Fejes Dániel. Szükséges-e Veszprémnek vasúi? Az ismét zátonyra jutott megyei vasúi politikát jellemzi, a polgárság hangulatát tolmácsoló alábbi czikk, melyet egy jóra- való, törekvő helybeli iparos küldött be hirlapirodánkhoz. Adjuk szó szerint : Eszembe jut Szombathely, mily önérzettel készitteté vasúti térképét a kir. táblák hova- helyezésekor. Láttam azt, mennyire felemelte a várost a vasút. Fülembe cseng a jó öregek azon visszaemlékezése, midőn Veszprém központi gabonapiacza volt még a szomszéd Somogy, Tolna és más megyéknek ; innen hordták társzekerekkel közvetlenül a gabonát Stájer s a szomszédországokba. Látva a mai helyzetet, a pangást, csendet, csak ez egy jelszó jöhet az ember ajakára: vasutat Veszprémnek! Nézzük, hogy áll ma Veszprém? Erdésze- tileg Győrhöz, kereskedelmi s iparügyekben Győrhöz tartozik ; kir. tábla Győrött, Bá- nyabiróság Bpest, sajtóhiróság Szombathely, pénziigyi-biróság Győr, ügyvédi kamara Székesfehérvár, közjegyzői kamara Szombathely, Postaigazgatóság Sopron, csendőrség Szé- kesfehérvérvarott, honvédség Székesfehérvár, katonaság Győrött. így oszlik szét Veszprém. A dunántul megye-székhelyi városai mind élvez valami különös kedvezményt, még a kis Szekszard is — csak Veszprém nem. Van főispánja, ez Pápán lakik. Dehogy is kívánhat valamit Veszprém, mikor nincs vasútja ? Hogy a jutási állomás „veszprémi állomás“, csak üzleti erőszakoskodás. Aki utazni kénytelen, az máskép vélekedik. A télen nem csak én feküdtem e kedves vasúti helyzet miatt 8 hétig betegen, hanem tudom igen sokan megérezték egészség, költség és idöpazarlás tekintetében is. Van távirda összeköttetésünk olyan, mely ritkítja párját. Ha a szomszéd Herend-állomásra akarunk sürgönyözni, csak Fehérváron át adják le. Minden bármely kisváros is, melynek a közügyért lelkesülő elöljárósága van, azon iparkodik, hogy a más kör életerét, érdekei előmozdítóját, a vasutat közelébe vezesse. Ott van Keszthely, melyhez bár közel van Balaton-Szt.-György, mégis bevezette városába a vasutat, pedig sem megye székhelye, sem püspöki város. Ott a kis Sümegh, Ta- polcza mező városkák ; megépítik a vasutat, mert átlátják annak égető szükségét. Ha valaki e megyékből jobb balatoni fürdőbe akar menni, vasút hiányában a bal part felé kell kerülnie. Pedig de kellene az innenső forgalom! A múlt hetekben szinte fájt látnom azt a sok utazót, kik Siófokon kiszáll ak az állomáson. Párhuzamba sem hozható avval a veszprémi állomáson kiszállók száma. Veszprém nem földmivelő város; határa kicsiny és köves, nem úgy, mint Székesfehérvár. Utalva vagyunk a forgalomra, iparra, hegy megélhessünk, pedig iparunk ;s mindinkább gyengül. A heti vásárok silányulnak, egyrészt a szőlő pusztulása miatt, másrészt, mert a közel Székesfejérvár, Devec^er, Várpalota, Siófok, Tapolcza vasutakkal biró helyeken versenyképes ipar keletkezik, mely nyomást gyakorol úgy a helyi vásárainkra, mint különösen a vásáros iparosokra. Veszprém vagyonos, anyagi helyzetével megelégedett polgársága nem sokat törődik azzal, hogy épül-e a vasút? Mig a túlnyomó rész, az iparosok, kik vagyonilag korlátolva állnak, kiknek életszükséglete lenne a vasút: nem tehetnek semmit; főleg azért sem, mert nincsen jóra való vezére. Gondolkozzunk már egyszer komolyan. Legyen az jelszavunk : „Vasutat Veszprémnek ! Egy veszprémi iparos. A beiratások a helybeli r. k. fógymnáziumban. A helybeli róm. kath. főgymnáziumnál' az 1891—92. iskolai évre a tanulók szabály- szerű felvétele és beírása szept. hó három első napján fog eszközöltetni; ezt megelőzőleg aug. 30. és 31. napján tartatnak a javító-, pótló- és magánvizsgálatok. Figyelmeztetem ennélfogva azon tanulókat-, akik javító-, pótlóvizsgálatra utasítvák, avagy mint magántanulók osztályvizsgálatot tenni óhajtanak, vizsgálatuk megejthetése végett aug. 30. vagy 31-ig napjain az igazgatóságnál okvetetienül jelentkezzenek, miután a szeptemberi napok kizárólag csak felvételek és beiratásra vannak fentartva. Az I. osztályra való jelentkezést illetőleg fentartjuk az eddigi szokást, még pedig, hogy aug. 30-án csak a helybeliek, mint elsőséggel bírók, jelentkezhetnek ; a vidékiekre pedig csak azutáni napokon kerülhet a sor, kik közül természetesen csak annyi fog felvétetni, amennyit a törvényes ÖO-as szám megenged. Á felvételre jelentkező tanulók, kivétel nélkül himlő-oltási, illetve újra-oltási bizonyítványnyal lássák el magukat; az I. és VIII. osztályra, — nem különben más tanintézetből bármely osztályra jelentkező tauulók pedig keresztlevelüket, illetőleg születési ivüket is hozzák magukkal. Az V. osztályba fellépő tanuló szülője, illetőleg gyámja köteles a felvételnél kijelenteni, vájjon fia, illetőleg gyámoltja, az 1890. évi XXX. t.-cz. értelmében o görög nyelvet, a vagy a görög nyelv pótlására meghatározott tantárgyakat fogja-e tanulni, Azon tanulók, kik a múlt tanévben az V. osztályban, a görög nyelvet és irodalmat tanulták, amennyiben az egyéni hajlamaik s rátermettségüknek meg nem felel, VI. osztályba való fellépésük alkalmával a görög nyelvet illető irányukat megváltaztathatják s a görög nyelvet pótló irányra léphetnek át, ha az új irány megelőző osztályában elvégzett tananyagból pótló-vizsgálatot tesznek. — Ugyanezt tehetik a megfelelő pótló vizsgálat letevése mellett azon növendékek is, akik a múlt iskolai évben a görög nyelvet nem tanulták, de tanulmányaikat ezután a görög irányban folytatni óhajtják. Az igazgatóság. Beiratások az ev. ref. iskolába. A helybeli ev. ref. elemi iskolákban az 1891/92. tanévre a beiratások f. évi szeptember hó 1—5-ig eszközöltetnek, a rendes előadások pedig 1-én, reggeli isteni tisztelettel kezdődnek. Miről az érdekelt szülék, gyámok oly hozzáadással figyelmezteiuek : miszerint az e részben — kötelességüket pontosan nem teljesfiő szülék vagy gyámok ellen — a népoktatási törvény idevágó §§-ai fognak alkalmazásba hozatni. A tandíj egész évre 2 frt, félévre 1 ft. Veszprém, 1891. aug. 22. A veszprémi ev. ref. iskolaszóki elöljáróság nevében : Száz Ferencz, ev. ref. tanító. Halált okozott súlyos testi sértés. (Bűnügyi tárgyalás a veszprémi kir. tszék előtt.) Veszprém, aug. 18. Érdekes bűnügyi tárgyalás tartatott ma a veszprémi kir. törvényszék előtt, mely a következőleg alakult meg: Elnök: Csenkey Géza. Bírák: Varga Lajos és dr. Levatich Kálmán. Ügyész; Dr. Masjon Vilmos. Jegyző: Csolnoky István. Csepregi János harasztbogárd pusztai lakos, 17 éves fiút az ügyészség halált okozó súlyos testi sértés bűntettével vádolta, anyjával, özv. Csepregi Mihálynéval együtt, s mindkettőt tettesekként elitéltetni indítványozza az ügyészi hosszas vádbeszédben. De a kir. törvényszék dr. Kovács Vilmos és Ányos Pál ügyvéd védelmének, illetve az ezt megelőzött kir. törvényszéki orvos szakértői véleményének meghallgatása után ezen indit ványnyal ellenkező Ítéletet, hozott. Ugyanis a feddhetlen előéletű 17 éves Csepregi János, a 75 éves s agg kora daczára is felette veszekedő természetű Jobáczi Mihálynak koponyáját vasvilla ütéssel betörte. Ezért a btk. 307. §-a 2-ik pontjában jelzett sokkal enyhébb minősítés szerint csak egy évi börtönre Ítélte, sőt az Ányos Pál ügyvéd által védett özv. Csepregi Mihálynét a súlyos vád alól felmentette, mert kiderült, hogy Csep- reghiné, mint az első r. vádlott anyja, s kívüle még hat apróbb gyermeke gondviselője, Jobáczi Mihály által kapával is véresre megsértett két gyermekének jogos és erélyes védelmére kelt s igy a csupán csak feltevésekre alapított ügyészi vád súlya alól teljesen felmentetvén, csupán az elkövetett becsületsértés miatt 20 frt birságra, esetleg 4 napi fogságra Ítéltetett. E szerint a védők által elfoglalt álláspontot emelte érvényre a bíróság és pedig mindenre kit.erjeszkedő indokolással. A védelem természetesen megnyugodott az Ítéletben, mig ellenben a vádhatóság mindenikre nézve fellebbezést jelentett be, úgy a minősítések, valamint a büntetések mérvére nézve is. ÚJDONSÁGOK. — Képviselői beszámoló. Dr. Kemény Pál, a zirczi választó 'kerület országgyűlési képviselője e hó 30-án délután V2 4 órakor fogja Cseszneken Hindler János vendéglője udvarán beszámolóját megtartani. Felhívjuk a jeles ifjú képviselő, pártunk derék tagja ezen, mindenesetre nagy érdekűnek Ígérkező beszámolójára, úgy a kerület, mint egyáltalában elvtársaink figyelmét ! — A Veszprémbe jövő színtársulatról, mely eddig Balaton-Füreden küzdött a közönség részvétlenségével s melyről a nyár folyamán az összes fővárosi lapok konstatálták, hogy ,ez- i d ő szerint a legjobb színtársulat a vidéken,“ a „M a- gyar Hírlap“ tegnapi száma ezeket írja — s ide igtatjuk Veszprém- város poigárai megszivlelésére. F ü r- d ö i színészek. A szinésznép különös nép. Főképen a vidékiek. Olyanok, mint a fecske: Hiába vered le a fészkét, újra csak amaz eresz alá rakja, melyet megszokott már. Így vaunak vele a fürdői színészek is; szezon végén szomorúan fogadkoznak, hogy „soha ide többet be nem tesszük a lábunkat“ és a következő nyáron ki építi hamarabb a fészkét ugyanott, a hol tavaly leverték — hát ők. Nem tudjuk biztosan, de úgy véljük, szakasztott igy van ezzel a társaság is, mely most a balaton-füredi szinház- bau játszik. Nincsen publikuma, a színház üres és talán már beléjük ütött a — majdliug. Pedig milyen színészek ! Komolyan állítjuk, liugy az ország legjobb színészei közül itt játszik négy-öt. Igaz, hogy sokuak van egy-egy kis hibája, egészen lényegtelen, a közönség meg se látja, csak a hiuz-szemü direktorok. A színpadon, az apró színpadon nagy rend és valósággal frappáns előadások. Sz. Németh József a legjobb, legbölcsebb komikusok közül való, a kik a magyar színpadról bolonditják a publikumot. Vend- rei, az apa és komikus karakter színész, csupa humor, ettől várták még nemrég, hogy nyomdokába lép Újházinak. Most már hallgatnak róla, mért? Benedek a bonvivant is itt van, meny nyit haladt, mióta elhagyta a népszínházát! Egyáltalán a nagyobb színpadokról idekerültek megnövekedtek e picziny színpadon. Kaczér Nina, a nemzeti színház hivatásos szobaleánya — kitűnő szalonszinésznő lett. És a kit lege őbb és legjobban kellett volna megdicsérnünk: Taufferné Sz. Vilma, a primadonnájuk, hatalmas, szép hangjával, bájos és imponáló megjelenésével. Szebb szép Helena, kacz- kiásabb, igazabb parasztraeuyecske kevés van a vidéken. És tiz-tizenkét ember előtt mórikálja magát, énekel Vénusz akaratáról. . . Abszolúte nem zavarja őket, hogy igy, szinte családi körben játszanak, vau azért nyomatott szinlap, sőt nyomatott szelvényes, valódi belépőjegyek. Kérdhetné az ember : miről jó ez a komédi-i ? Kérdhetne más egyebeket is, például : miért nem járnak a fürdőzők színházba, a mikor jó és olcsó, ott van kézügyben; alig esteledik, már vége az előadás nak ... és a mikor B.-Füred különben sem valami mulatságos hely. De a mikor mind e kérdéseket szükségtelenné teszi az a kérdés : miért mennek fürdőhelyre magyar színészek ? Ki muszájitja őket ? Hát igazán nem tudnak ellenni rossz sors nélkül ? — Gróf Esterházy Móricz, megyénk főispánja, a napokban tér vissza Karlsbadból és átveszi a megye vezetését. — Uj polgári leányiskola Veszprémben. A vallás- és közoktatásügyi miniszter, a veszprémmegyei tanfelügyelőséghez intézett leirat szerint, megengedte, hogy a veszprémi angol hölgyek vezetése alatt álló nevelőintézet polgári leányiskolává szerveztessék át s egyúttal ezt a leányiskolát nyilvánossági joggal is felruházta. Hornig Károly báró megyés püspök az új iskola részére négy tantermü díszes épületet emeltetett, melyben a polgári leányiskola már a jövő hóban megnyílik. Az uj iskolában minden szakra polgári iskolai okleveles tanítónők lesznek alkalmazva. Az intézet, mely Soóky Sarolta fejedeleraasszony vezetése alatt áll, igazi magyar szellemben volt eddig is vezetve. — Szerkesztőnk gyásza. Kompolthy Tivadart, hírlapunk szerkesztőjét mély gyász érte. Szeretett nagynénje özv. Kornia József né született c s é pányi Kompolthy Jozefa, Nagyvárad egyik legjobbszivü nője múlt vasárnap Miskolczon, hová látogatás czéljából utazott, meghalt. Temetése nagy részvét mellett kedden ment. végbe. Legyen véle Isten kegyelme, miként az ő szive is irgalmas volt minden szegény iránt. A család a következő gyászjelentést adta ki: Kom- poltby János mint testvér, úgy' maga és gyermekei, Kompolthy Georgine fér. Ujjady Béláné, férjével és gyermekeivel, Kompolthy Janka férjezett Lecliner Gusztáváé férjével és gyermekével és Kompolthy István, továbbá Papp János, mint sógora és gyermekei Papp Gyula, Pap Szidónia férj. Fejér Andorne, férjével és gyermekeivel és Papp Kálmán, Szojka Arthur és neje Dietrich Mária, Kompolthy Gusztáv nejével és gyermekével, Kompolthy Tivadar Dejével és gyermekével, Kompolthy Norbert nejével, úgy számos rokon nevében is fájdalomtelt szívvel jelentik a szeretett testvérnek, sógornénak és nagynénének özvegy Kornia Józsefné született c s é- pányi Kompolthy Joseph áSzombat, aug. 22. nak f. hó 13-án esti 8 órakor, életének 69-ik évében, hosszas és kin0íi szenvedés és a halotti szentségek ájta. tos felvétele után történt gyászos el. hunytat. A megboldogultnak hült p0r. maradványai £ hó 15-én d. u. 5 óra. kor fognak a Kandia-utcza 13. sz. ház. ból, a rom. kath. hitv. szertartás sze. rint a mindszenti sirkertben örök ny^. galomra kisértetni. Az engesztelő szt mise-áldozat f. hó 17 én reggeli § órakor fog a mindszenti szeutegyház- ban az Egek Urának bemutattatok Kelt Miskolczon, 1891. évi agusztus hó 14 Az örök világosság fényeskedjék néki! — A balatoni partok jövője. BeksiC8 Gusztáv orsz. képviselő a földmivelósi minis2. terhez terjedelmes emlékiratot intézett, a melyben a balatonparti telepítéssel foglal, kozik. Fejtegeti, hogy a veszprémi és Zala. megyei tönkrement szőlősgazdák saját érdé. keik ellen cselekesznek, mikor nem akarjad a somogyi homokpartok birtokosainak bér. leti ajánlatát elfogadni. Adatokkal bizonyítja hogy a somogyi part igen is alkalmas volaa a szőlőmivelésre. A veszprémi és zalai ga?. dák pedig, ha a túlsó part növeléséhez hozzákezdenek, megtarthatják házukat, kis szántó földüket s csak a szőlők művelésére kell átjárniok a túlsó partra. Ez az egyedüli megoldás, mely mellett régi birtokaikban megmaradhatnak s kivándorlásuk Szlavóniába és Amerikába meggátolható. A vesz. prémi és zalai gazdáknak szükségük van a somogyi partokra, hogy megellhessenek továbbra is idehaza, a somogyi partoknak pedig szüksége van rájuk. mert. kietlen pusztaságukat csak is úgy lehet elenyésztem, ha szőlők fogják fel a homokot, — Az emlékirat a székely kivándorlással is foglalkozik, fejtegetve, hogy annak csak az ipar fej- lesziése által lehet gátot vetni. — A zala-szent-gróthi szárnyvonal építése tényleg már folyamatban van, Az egész vonalat egy sereg napszámos tartja megszállva, szorgalmasan dolgozva a töltéseken, bevágásokon, A vonal, mely a tiirjei állomásba ágazik, alig lesz 5 kilometer hosszn és így remélni lehet, hogy néhánj hét, tán egy hó alatt elkészül az alap. munka : a síneket hamar fölrakhatják és az őszre a szárnyvonalat már a forgalomnak átadhatják. — A homokteiepitéshez a kormánj által megszerzendő homokterületek ki választása végett a földmivelósi miniszter Engel brecht Károly vinczellér isko lai igazgatót küldte ki — mint a készt helyi lap írja — ki egy miniszter mérnökkel együtt már egy hét óta í Balaton somogyi partján időzik, lio egyelőre 1200 hold homok területe szerzett meg a kormány, melynek fel mérését nevezett kiküldöttek teljesitik — A székesfejérvári honvédek szepi 3-án Veszprémbe jönnek s itt 10 na pót töltenek. Innét a veszprémi hon védekkel egyesülve, a nagy hadgyakor latokra Devecserbe vonulnak, hol azol befejezéséig maradnak. — Uj fürdő Zalában. Petrich Lajo buslaki földbirtokos a kies gelsei he gyekben fakadó szénsavdus forrásvize ügyesen fdliasználva, Buslakban a úgynevezett Amazonvölgyben egy tel jes kényelemmel berendezett fürdő készíttetett. Kitűnő üde levegő. Szőllc kúra angusztus végével kezdődik. Vas úti állomás Gelse; a fürdőtől, hov árnyas út vezet a szép hegylánczols tok között, alig egy kilométernyir esik. A napokban megnyílt fürdőt má ötvenkét vendég használta. — A balatoni kuitur.egylet első el nüksége, a balatonfüredi, már a meg alakulás stádiumában van s létrejötté főként dr. Vadnay Béla s K á 11 a Gyula urak kitartó fáradozásainak k( szűnhetni. Múlt csütörtökön meg is tai tották erre az első értekezletet, melye mis. C s e m e g i Károly elnökölt melyen számos notabilitás, köztü Kovács Ábel kormányzó, Szabó hm or^. képv., Kenessey Pongrácz st vettek részt. Az értekezlet örvendett tudomásul vette dr. Vadnay Béla ji leütését, eddigi működéséről s elliati rozta az egylet mielőbbi megalakul sát. A taggyüjtést rendkívül sikerese eszközölték úgy Vadnay, mint Kálla urak, csak az a sajuos, hogy a ta gyűjtési iveket a többi ivtartók m< nem szolgáltathatták be. Az eddi aláírások eredménye ez: Dr. Vadnay Béla ivén: Vasza Kolos, Pannonhalma, örökös t., 10( frt. Dr. Kétly Károly, egyet, tai Bpest, alapitó t., 100 frt. Svasti Benő főispán, Zalaegerszeg, a. t., K frt. Propper János keresk. akad. igái Nagyvárad, a. t., 100 frt. Tarányi F rencz földbirtokos, B.-Sz.-László, a. 100 frt. Szabó Imre orsz. képv., Vés prém, a. t., 100 frt. Kenessey Po grácz, ügyv. Veszprém, a. t., 100 f Dr. Lengyel Béla, egy. tan.. Bpe rendes t., évi 5 frt. Péterffy Domok