Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)
1891-08-01 / 34. szám
Veszprém, 1891. Az elpusztult gazdaságok rendbehozatala.' Sok olyan gazdaság van az országban, melyről el leket mondani; kogy elaüllött; kogy nem látszik meg rajta, kogy van gazdája s el van pusztulva. Az ilyen elpusztult gazdaságok onnan vannak, kogy tulajdonosuk nem törődik eléggé a gazdasággal, hogy nem ért a gazdálkodáskoz, vagy végkép nincsenek eszközei, melyekkel gazdaságán valamit lenditlietne. Az ilyen gazdaságoknak rendszerint az a sorsuk, hogy a teker, mely a gazdaságot nyomja, évről-évre növekszik s tulajdonosa nem képes a gazdaságot meg- i tartani, kanem a gazdaság kényszer- | eladásra kerül s ka a vevő aztán ért a gazdaságkoz, azt lassankint rendbe hozza. De megtörténik, kogy a vevő maga sem ért a gazdaságkoz és a földbirtokot csak azért vette meg, hogy követelését el ne veszítse s igy a gazdaság az uj tulajdonos kezében is deso- Iáit állapotban marad. Közgazdasági tekintetben nagy kár az, ha egyes vidékeken sok ilyen de- solált gazdaság van. Pedig csak kissé körül kell nézni az országban és tapasztalni fogjuk, hogy némely vidéken több az elpusztult, mint a rendezett gazdaság, s a közjóiét azért is nem tud azon a vidéken felvirágozni. Az ember, ezeket látva, önkénytelen arra a gondolatra jön, kogy nálunk nem ártana olyanforma intézkedést életbe léptetni, a minőt a mennyei birodalomban találunk, ahol megbüntetik az olyan gazdaembert, aki a földjét nem munkálja és nem veti be annak idején. De kát a mi szabadelvű országunkban ilyesmiről szó sem lehet s a gazdasági haladásra nem büntetéssel, hanem inkább csak jó példával és buzdítással kell a népet szoktatni. Majd a gazda- j sági felügyelőknek lesz feladatna, ka a közigazgatási reform keresztül lesz vive, a tespedésből, melybe az ország több vidéke sülyedt, azokat kiragadni, Addig is csak szép szavakkal ösztönözhetjük az érdekelteket a gazdasági haladásra. A gazdaságok desolált állapotának egyik fő oka, kogy a földbirtokosok nem látják jószágukat a kártételek ellen eléggé biztosítva. Tartanak ugyan kerülőt, de az nem képes a kártételektől a gazdaságot megvédelmezni s igy a tulajdonos arra a gondolatra jut, hogy ezt vagy azt nem is érdemes termeszteni, mivel úgyis ellopják, lelegelik stb. s igy inkább kopáron és parlagon hagyja földjét. Hát igaz, kogy nagyon sajnos állapot az olyan, ahol a tulajdon szentségét ily kevéssé respect álják. Azonban lehet ám tenni az ellen is. Csak egy kis erély és munkásság kell hozzá. És bizony sokkal kevesebb volna a mezei kártételek száma, ka minden gazda birtokát bekerítené, vagy körülárkolná. A nyugati államokban ezen bekerítés mind általánosabbá válik. Jó lesz ebben nekünk is utánozni a külföldet, mert hiába, az olyan földbirtok, melybe nem oly köny- nyen teheti be lábát az idegen, távolról sincs aunyira kitéve a kártételnek, mint az a birtok, melybe gyalog vagy lóháton vagy kocsival keresztül-kasul gázolhat mindenki. Fontos kérdés hát az, kogy mikép lehet jó és olcsó kerítést készíteni? Nálunk a gazdák leginkább akáezfák- kal szokták földbirtokukat körül ültetni. Ez helyes 6zokás, mert az akácz a leggyorsabb növésű fák egyike, mely tüzelő- és szerszámfának egyaránt alkalmatos. De ka csak minden 4—6 ölnyire van egy-egy fa egymástól, ez nem képez kerítést. Ha pedig akáczból élősövényt csinálunk, az a gyökérsar- jak terjedése folytán mind nagyobb- nagyobb tért foglal el és sok földet elvon a műveléstől. Egy más fát ajánlunk hát élő kerítésnek, mely nagyon hamar no és nem is gazositja el a földet gyökérsarjaival. És ez a kosárfüz. Abból már egy év alatt egész jó elősövényt nyerhetünk s e sövény aztán minden évben annyi kosárfonásra alkalmas vesszőt fog szolgáltatni, hogy ha gyümölcstermelést is folytatunk, az elszállításhoz szükséges kosarakat magunk készíttethetjük el. S a kosárfüzőből való sövény készítése igen egyszerű. Egy félméter mély, keskeny árkot hoznnk, hogy az élősövénynek szánt helyen jól meglazítva legyen a föld. Azután egy-egy' ölnyi távolságra egymástól jó erős karókat verünk az élősövénynek szánt hely vonalába s a karók tetejére vagy nagyon olcsón kapható távirda-drótc t, Veszprémi Független Hírlap. Szombat, ang. 1. vagy erős egyenes galyakat, illetőleg léczeket szegezünk és a léczek mentén egy-egy lábnyi távolságra fűzfa vesszőket szúrunk kora tavasszal a földbe s a vesszők végét a dróthoz vagy lécz- hez kötözzük. A fűz-vesszők mind meg fognak eredni és a földtől a tetejükig oldalhajtásokkal befognak ruházkodni; ezeket a vesszőket úgy leket joöbra- balra fonni, kogy áthatlan sövényt képezzenek s őszkor a sövény tetején növő vesszőket kosárfonásra le lehet vagdosni. így szép, olcsó és jó xeritést kapunk, mely azonkívül minden évben jövedelmet is hoz. S ha földbirtokunk ekként körül van kerítve, akkor a kerítésen belül a föld jobb értékesítésére gyümölcsfákat is ültethetünk s általában minden értékesebb terményt termeszthetünk, anélkül, hogy gyakori kártételnek lennének kitéve. Az elpusztult gazdaságok rendbehozatalára első feladatnak tekintjük a földbirtokok körülkerítését. Ha ez meg van, az okszerű vetés-iorgás megállapítása és behozatala lesz fóteendő. És már itt különös súlyt kell fektetni az elsoványitott földe kjókarba hozatalára. Sok olyan birtok van, melyet a gazdája örökössen nyúzott, annélkül, kogy valaha trágyázott volna. Hát az ilyen föld nem teremhet. Trágyát szerezni kell, s ha máskép nem tudjuk a földet erőhöz juttatni, hát a zöld trágyázást kell megkísérlem. A talaj minőségéhez képest különböző növények alkalmasak. Erre vonatkozólag minden gazdasági könyv utbaigazitást ad. A szabály, ha a földet javitani akarjuk, hogy több tápanyagot: nitrogént, kálit, foszforsavat adjunk a földnek, mint a mennyit az aratással abból kiveszünk. A vetésforgás megállapításánál jó lesz a talaj vegyelmezését is tekintetbe venni. Ezzel sok köteles exprementátiét feleslegessé teszünk és egész biztosan lehet a jószág rendes üzemének tervét úgy elkészíteni, hogy a gazda földből váró jövedelem tekintetében mindig előbbre haladhasson. Ha aieg van állapítva a rendes vetés forgás, meg kell szerezni az eszközöket az üzemterv keresztül vitelére. Ha a gazdának nincs pénze, inkább adja birtokának egy részét árendába, hogy a bérösszegből a szükséges ins- truktiót megszerezhesse. És azután ne feledje, hogy az idő pénz és használja fel az alkalmat, hogy mielőbb előállíthasson gazdaságában, mindent amire később szüksége lehet. így például ne mulassza el a különböző magvetést, hogy legyen elegendő magoncza, melyekből nemes csemetéket csinálhat pár év múlva. Elpusztult gazdaságok rendbehozatalánál az épületek jókarbahozatala is fontossággal bir. — Az épületeknél általában az a szabály, hogy mihelyt valahol javítás szüksége mutatkozik, azt nem szabad elhalasztani, mert máskülönben sokkal nagyobb lesz a kár. A felesleges épületeket jobb mindjárt leszerelni és az értékes részeket, ajtókat, ablakokat stb. padlásra tenni mint az egész épületet az idő viszontagságának kitenni. Az uj építkezés sok költségbe kerül, ezért ok nélkül ne is fogjunk uj építkezésekbe : de sok esetben ajánlatossabb régi, nagy, rozzant épületeket lebontani s a hasznavehető anyagból uj kisebb épületet emelni, mint a nagy épületeket fentartani. Ha valahol, a jószágok rendbehozatalánál kell pontos számítással eljárni, hogy előre lássuk mindennek költségét és hasznát. így azután az eladósodott jószágokat is kitisztázhatjuk és jövedelmezővé tehetjük. ttiidzéiz. Vili Am áldozata. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Szápár, 1891. jul. 99; Múlt hó 29-éu d. u. 5 óra között egymást érő villáin s földrengető dörgés között zivatar vonult el Szápár község fölött, mely zivatarnak emberélet is esett áldozatul, A villa» agyonsujtotta a faluhoz közel, a szántóföldek között Hegedűs Péternét, ki a vihar elől haza ehetett. Utána mintegy 10 lépésnyire jött öreg édes ^.nyja is egy leánynyal, ezeknek azonban a nagy ijedelmen kívül semmi bajuk se» lett. A villám uj tottat férjén kívül 4 kis árya siratja. Nagyrabecsülésem nyilvánítása »ellett vagyok stb. r. I. Fürdőélet a Balatonon. — Saját tudósítóinktól. — Balaton-Füred, jul. 31. Holnapután, vasárnap lesz itt az A n n a- bál; a fürdőivad zenithén áll, Az előkészületek pompás sikerre engednek következtetni; a rendezőség élén Hertelendy és Vad- n a y buzgólkodnak. Szórakozásra van elég alkalom. Minden este rögtönözött bálok vannak a gyógyte- remben, vagy a nagy vendéglő emeleti termében. Egyes nagy társaságok pedig majd mindennap kirándulnak a gőzösökkel a szomszédos fürdőkbe, főleg Keszthely-Hévvizre, hol az amerikai élelmességü bérlő Govor- csin, minden elképzelhető mulatságok rendezése által szórakoztatja vendégeit. A színházban két extra-előadás volt, egymásután. Dr. Engel fürdőorvos vígjátékát, „Egy agglegény büuhődése* zsúfolt ház nézte végig, pompásan mulatott az ügyes szövésű vig mesén s a szerzőt négyszer tapsolta ki a lámpák elé. Az est teljes sikerű volt. Majd a kedves Rummerskirch grófné lépett föl külön meghívott társaság előtt s egy magánjelenetet adott elő. Mondanunk sem kell, hogy a társaság hálás ovácziókban részesítette a kedves művésznőt. Siófok, jul. 31. Lassan-lassan szedi itt össze magát az elbukott fürdőivad. A máskor élénk fürdővendéglő unott vendégeket szolgál ki, háromnégy asztalnál. Maga a fürdővendéglő bérlője is úgy elkedvetlenedett, hogy jónak látta a főszezonban otthagyni vendégeit s elment — aratni. A földjei termése tán többet is hoz be neki, mint az idei elfeküdt szezon, A helyi Láng-Miskolczy-féle színtársulat mindennap zsúfolt ház előtt játszik, mióta állandósították a féláru zóna-előadásokat. Sokszor annyi a nép, hogy be sem fér. A nők közül Rúzsai, Egriné, — a férfiak közül Német, Miskolczy, Láng, Kövesi a közönség kedvenczei. A helyi fürdőházra, mely jövőre eladatik — egy újabb vevő is jelentkezett. Ez egy székesfejérvári konzorczium, kik a fürdöhá- zat a velenczei tóra akarják vinni. r. I. Kenese, augusztus 1. Kenésén a fürdőközönség körében elég zajos az élet. A múlt hét péntekén egy 87 tagból álló társaság rándult át B.-Füredre a „Baross“-on; az idő azonban nem kedvezett a kirándulóknak. Alig, hogy Füredre érkeztek, megrendült az ég orgonája, búgott, csattogott, dörgött s esett az eső, mintha csak öntötték volna. Este 9 órára elmúlt a zivatar, de a hullámok csapkodása előre vetette a tengeri betegség árnyékát. A derék Maschke kapitány bandát rendelt a födélzetre s a szélvész sivitását alig volt képes ellensúlyozni a siró hegedű. Daczára a rettentő hullámzásnak, 11 órakor megindult a hajó — vivén magával egy fürdőorvost; — és mire éjfél utáni egy órakor kikötött a kenesei hídnál, a kiránduló hölgyközönség 70 százaléka epedett a csendes-nyugalmas ágyért, melyben kipihenhetni vélte a tengeri betegség által elcsigázott termetét. 25-én, szombaton pedig sikerült halászvacsorát rendezett a fürdő vendéglőse, Egyed János, melynek végeztével a több százra rugó vendégség tánezra perdült s csak az éj oszlatta őket haza a legrózsásabb hangulatban. Holnap vasárnap, augusztus 2-án, tekim tettel a füredi Anna-bálra, melyre többen szándékoznak átrándulni, a fürdőnél csak szükkörű tánczmulatság rendezte tik, de — hihető — jókedv dolgában nem marad ez sem a füredi mögött, A fürdőbizottságot minduntalan ai’ra sarkallják, hogy a fürdőt, mely most messze esik a községtől, közvetlen a falu alá, a kikötő mellé vigyék — hogy kényelmesebb legyen az ahoz való közlekedés. Ezt a tervet nem lehet megvalósítani. A talaj itt iszapos s igy jól bent a vízben kellene czölöpökre, egy közös nagy fürdőházat épiteni. Ezzel be volna hozva a kabin rendszer —• ami ha nem is ölné meg, de okvetlen megakadályozná a lendületes virágzásnak indult fürdőnk fejlődését, még akkor is, ha egy személy csak 5 krt is fizetne (mint sokan tervezik) egy fürdésért. Mert Kenese fürdeje ép azért fejlődik oly nagy arányokban, hogy itt a szállásadó gaz= dák egyszersmind fürdőbódét vernek a parton vendégeik számára s igy az egész család a fürdésért nem fizet semmit, ami 40—50 forint megtakarítást tesz ki egy szezonban. És familiárisabb is igy itt a családélet — s az egymást lenéző klikk-szellem itt lábra nem kaphat. A szezon végével a fürdőbizottság azonnal hozzálát a jövő évi ivad előkészítésére, a keszthelyi fürdőkezelö városi tanács mintájára, azzal, hogy összeírja a kiadandó lakásokat, az árak megjelölésével. E lisztét a szállásadók kötelezőleg aláírják s aztán ki- nyomatyán a lakjegyzék — minden kérdezősködő levélre válaszul megkiilcjetik. Aztán szabadon választhat magának mindenki neki megfelelő lakást s az alkudozási huzavona s a lakbéreknek az utolsó perpzben való fel- srófolása meg lesz akadályozva. (Bizony Almádit se kúrálja meg más, »int ez a keszthely-kenesei reczept. A szerk.) Fogadja tek. Szerkesztő ur szives érdeklődéséért bizottságunk őszinte köszönetét. r. I. Hévíz, 1891. jal. 24. A magyar közmondás azt tartja í „Jó bornak nem hej! ezégér.“ AH ez Hévízről is; mert nem csinál reklámot sem tulajdonos, sem bérlő, sem sajtó. Az igaz, hogy utóbbi, mint afféle nagyhatalom, egész lelkesedéssel száll síkra, de teszi ezt nem érdekből, nem dicsősség kedvéért, — hanem teszi a szenvedő emberiség iránt való előzékenysége, az önérzet szitotta nemes büszkeség érzelmeinek némi vegyülete és kötelességénél fogva is. E lapok majdnem minden számában találkozik a figyelmes olvasó egy-egy hévízi tudó- sitással: mert — mint mondani szokás — aki csak kötelességét teljesiti, az nem teljesíti kötelességét; de mi még sem álhatunk ellent: a jól ismert kitűnő helyről ismét és ismét egyet-mást elmondani. Nincs reklám és mégis özönével árasztják el ezen hathatós gyógyfürdőt nemcsak a közvetlen közelében lakók, hanem távolról, sőt külföldről is zarándokolnak ide köszvényes betegek; kik gyógyulást, üdülést keresnek és legtöbb esetben találnak is. Hozzáférhetősége ma, midőn Keszthelyig lehet vonaton, hajón utazni, honnét Hévíz 6—7 kilométernyi távolságra esik csak — sokkal kényelmesebb, mint mikor még Balaton- Szent-Györgyről kellett kocsin idejönni. Vidéke gyönyörű, köröskörül magassabb, alacsonyabban fekvő hegylánezok váltakoznak, mig azon utóbbiak ma még a szőllő sötétzöld leveleivel ékeskednek, addig az előbbiek alja kelet felől erdőkkel boritvák, magaslatait pedig kopár, sziklás szakadások. A fürdőben az, aki ide jön hogy gyógyulást nyerjen, teljesen átadhatja magát énjének ; nincs oka panaszra, mert 29—30 fokú vízben illetve korpában jól esik lobiczkolni, onnét egy óriási fürdés után hazamenni s pihenni, ezután Govorcsin bérlő éttermében az elgyengült idegeket kitűnő ízletes és tápláló ételek, sok vizet elbíró borai által restaurálni, mely kedvező helyzet betetőzéséhez tartozik még Kurucz Gyula fülbemászó, legváltozatosabb programmal biró zenekara. Ha még olyanról is meg kell emlékeznem amit szívesen elhallgattam volna, úgy teszem ezt éppen a szén t ügy érdekében; de teszem azért is, hogy rám ne foghassák, mikép csak dicsérni tudok; de az árnyoldalakat nem akarom, nem bírom kiemelni. Mert hát a mi kedves gyógyfürdőnknek ily oldalai is vannak. Persze, ahol fény van, ott árnyék is szokott lenni. A viszonyok nem elégítik ki az igényeket, amennyiben kevés a szoba és ez a kevés is sok kívánni valót enged. De van kilátás ezen bajnak elhárítására is, amennyiben azon hir kering, miszerint, egy angol társulat szándékozik bérbe venni a fürdőt oly feltételek mellett, melyek a tulajdonos nagyméltóságos Festetics Tassillo gróf ur, a fürdöző közönség, és Keszthely városára nézve nagyon kedvezők volnának. Adja az Ég, hogy az ige mielőbb testté váljék. Tanár Balaton-Almádi, jul. 31. A vigadó-bizottság serényen lát hozzá, a fürdövendógek szórakoztatásához. A szomszéd malom-völgybe és Münich ásványforrásaihoz vezet kirándulásokat, egy jó tüdejü kengyelfutóval hatalmas „run“-t futtatott; csütörtökön pedig megtartotta a már jelzettük műkedvelői előadást, melynek ez volt a szinlapja: Műkedvelői szini-előadás. ALMÁDIBAN. a „H AT T Y U “-v e n d é g I ö be n. 1891. évi juliuus hó 30-án műkedvelők által rendezett szini-előadás fog tartatni, Szinra lcer-ü.1: EGYETLEN LEÁNY. Vígjáték egy felvonásban. Irta gr. Fredó S. Rendezi dr, Cseresnyés J. Súgja Bohunitzky ö. SZEMÉLYEK: Szumbalinszky földbirtokos . Kerényi Andor Agatha, ) .... Vecsey Ilona Lujza. ) .... Zorabath Gabriella Kamillla. ) leányai .... Banauer Sarolta Paulina, ) . , . . Véghely Sarolta Pepi, ) .... Keserű Mariska Gomojtó Mátyás, litvá- ) niai földbirtokos ) ve;ej Kemény Alajos Ratatinszky Kázmér, ) podoliai földbirt. ) Dr. Gváry Ferencz Darzsinszky Ágost .... Hannig Alajos Mareczky Herik ..... Dr. Véghely K. Boldizsár, öreg szolga . . . Ifj. Fölser István Történik Szumbalinszky mezei jószágán. E?t megelőzd: „RÉM DRUKK.“ A tiszta jövedelem a szépitési alap é. Belépti dij: Személyjegy 50 kr, gyermekjegy 20 kr. Kezdete esti 8 órakor, Az előadás nagy közönséget hozott egybe s vagy 78 irtot jövedelmezett. Műkedvelőkről lévén szó, kritikai méltatásnak helye nem lehet. A hölgyek s a férfi szereplők egyaránt ügyesen mozogtak s nemcsak a hallgatóságot mulattatták, de megkönnyítették a súgó Bohunitzky alvilági hivatását is. A szétfútt Anna-balt teljesen rehabilitálta az estély, melyet reggelig való táncz fejezett be. r. I. Rév-fülöp, jul. 28. A balatoni Gőzbajózási Társaság és a balatoni Rév-rFülöp Bogiári Hajózási Társaság — levelezőnk értesítése szerint —- rendkívül üdvös természetű versenyt folytatnak egymás ellen. A gőzhajózási társaság ugyanis, a melynek megindult üzeméről közelebb mi is részletesen megemlékeztünk s a melyet a balatonvidéki közönség nagy örömmel üdvözölt, arról értesíti most a közönséget, hogy a menetdijat Rév-Fülemről Boglárra 40 Úrról 15 krajpzárpa, Rév-Fülöpről Badacsonyba 25 krról 15 krra szállítja le. Szinte hihetetlen olcsóság, de meg van a maga oka. A ! harmincz év óta fenálló „R. B. H, Társaság“ a mely közönséges evezős hajókon teljesíti a személy- és teherforgalmat s a melynek a parton tetemes befektetési és különféle épü- létéi vannak, visszautasította a Gőzhajózási Társaság abbeli ajáulatát, hogy összes berendezését, hajóit épületeit stb. 14.000 frt vételárban át fogja venni. A társaság azonban 30.000 frtot követel. Ennyit nem hajlandó megadni a Gőzhajózási Társaság s ez okou üdvös versengést fejt ki. Leszállította a tarifát s tehergalom számára nemsokára uszályhajókat is befog szerezni. A konkurens kollegát ezzel valószínűleg agyonüti, a közönség azonban föltétlenül nyer. A Gőzhajózási Társaság ezenkívül elegáns szállodát is fog építtetni, a melyben fürdők is lesznek. A tervben lévő munkálatnak természetesen főleg az a munkásnép örvend, a melynek szőllőit a fillokszére tönkre tette, s a mely e több időre tervezett munkában némi keresforrást remél. A „veszprémi keresk. társulat“ által föntartott „alsófoku keresk. iskola* működéséről szóló jelentés, az 1890—91. évben. A „veszprémi alsófoku keresk. iskola* a lefolyt 1890—91. iskolai évben kifejtett működésével elérkezett azon fokhoz, melyen az előző évben szándékolt fejlesztésnek elódáz- hatatlansága még inkább előtérbe lép. Az oktatás szeptember elején kezdődött é,-. teljes tíz hónapig tartott. Az iskolai év elején beiratkozott az I-ső osztályba 26, a 11-ikba 14 és a 111-ikba 15, összesen 55 tanuló, tehát 7°/0-nál több, mint az előző évben. Az ev végéig megmaradt az 1-ső osztályban 21, a II-ikban 13, a Ill-ikban 15, összesen 49 tanuló, egy gyei kevesebb, mint a múlt évben. Az iskolalátogatás rendesnek mondható. Nincs a város területén egy tanuló sem, ki az iskolázás és oktatás jótéteményeiből elvonatott volna. Sőt akad- akadtak iparosok is, kik tanonczaikat ide járatták. Fegyelmi tekintetben a tanulók általában megfeleltek. Az egész éven át nem volt eset rá, hogy az elnökség közbenjárása lett volna szükséges. A 49 tanuló között volt 9 jeles, 28 elsőrendű, 4 pótvizsgára és 8 az osztály ismétlésére szorittatott. A miniszteri tantervben előirt tantárgyak az év folyam alatt a körülményekhez képest földolgoztattak, miről az I. osztályban jun. 21-én, a II-ikban 28-án, a Ill-ikban ugyanazon hó 29-ón szép számú intelligens vendég előtt megtartott záró vizsgák beszámoltak. Ez alkalommal 15 tanuló végezte a három évi tanfolyamot és szép ismereteket visznek magukkal a gyakorlati életbe — váltóisme-, keresk. számtan-, könyvvitel-, nemzetgazdaság-, levelezés- és egyéb tantárgyakból. A keresk. társulat t. elnöke, Esz- terhay Ferencz ez irányban megelégedésének kifejezést adott. A keresk. társulat iskolaszékének a múlt évi jelentésben jelzett ama javaslata, hogy a tanidő mindegyik osztályban hetenként 2- 2 óra fal szaporittassék és szakrendszer mellett két uj tanerő alkalmaztassák, a tek. társulatnak ez évben tartott közgyűlése elfogadta és határozta, hogy ez már a beálló 1891/2. iskolai tanévben foganatosíttassák, mely teendőkkel az iskolaszéket bizta meg. Ezen gyakorlat mellett remélhető, hogy az iskola az uj szervezés után intenzivebb módon töltheti be föladatát és a haladó kor igényeinek jobban képes lesz megfelelni. Az oktatásügyről történt ezen beszámolás után áttérünk ez intézménynek a lefolyt évben elért pénzügyi eredményeire. delták bevételek: Városi segélyezés 135 frt, helybeli takarékpénztár 50 frt, tandijakból 456 frt. Összesen 641 frt. — Kiadások: A tanítók díjazása 459 frt, fűtés és világításért 30 frt, könyvek, nyomtatványok és szolga^60 frt. Összesen 540 frt. Midőn még köszönetét mondunk a városi hatóságnak és a helybeli takarékpénztárnak a nyújtott segélyért, valamint a kath. iskolaszéknek és az izr. hitközség előljaróságá- gának a helyiségekért, kívánjuk, hogy ezen üdvös intézmény uj szervezésben a hozzákötött várakozásnak megfelelve, a keresk. szakképzésnek továbbra is bü terjesztője és a nemzeti és hazafiui érzület fejlesztője és megszilárditója legyen a kereskedő ifjak között. A veszprémi keresk. társulat iskolaszéke. ÚJDONSÁGOK. — A fejérvári püspök megyénkben. Dr. Steiner Fülöp székesfehérvári megyés püspök, a legnagyobb egyszerűségben Teésen tölti a nyarat s mindennap tesz sétákat a hegyes erdőségekbe. Megnézte a jásdi, úgynevezett szent kutat is. — Eljegyzés. Wild Péter b.-füredi nagyvendéglős bájos Teréz leányát bibarcíalvy Székel yi Emil Zala vármegye szolgabirája Balaton-Füreden julius 14-én eljegyezte magának. Állandó boldogságot kívánunk ! — Az 1848—49. szabadságharczi emlékek kiállításának rendezői a fővárosi vigadó termeiben nagyban készülnek ez érdekes kiállításnak augusztus elején leendő megnyitására. A rendezőség szívesen fogad el bármely festett vagv nyomtatott képet, a mely szabadsá-ibarczunkra vonatkozik, legyenek ezek bár későbben készültek is. Továbbá plakátokat, fegyvereket, le különösen honvédöltözeteket. A zőség jutalomképeket küld n nak is, akik csupán a czim<
