Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)
1891-08-01 / 34. szám
Veszprém 1891. XI. évfolyam. 34. szám. Szombat, aug. 1. ÍSÉ ü tfei gjelen minden szombaton. — A lap ára : égsz évre írt ; negyedévre 1 frt 50 kr,; egyes szám ára 15 kr. — Hirde'ések petitsora kr ; nyllttér petit-tere 20 kr.. 30 kr., kincstár illeték. — A hírlap irodája : „Petőfi“-intézet Voazpóm (vá rosház-tér Az édes magyar tengerről. A Balaton-vidék egy alapos ismerője £g lelkes barátja írja a „Pester Corres- l0denz“-nek : Két i ngerrel büszkélkedik méltán nemzetünk s mindkettőt, teljes joggal, haza gyöngyének nevezi. Az egyik Quarnero Fiúméval-, a másik az édes tenger, a gyönyörű Balaton, Füreddel íj tiz apróbb fürdőjével. Mindkét tengerének kultuszára, újabb időben, óri- áldozatokat hoz a nemzet: de mig Fiúmét az állam milliói emelik verseny- lépes tengeri kikötővé, addig a Balatont inkább az egyesek áldozatkészsége törekszik Közép-Európa legszebb gyógy- tavává tenni. A Balaton-kultus/t másfélszázadon át csak a magyar költők idealizmusa képviselte. Ezernyi dallal, Limes útleírásokkal csalogatták ide apáinkat, de bizony minden lelkesedés kárba vész vala, hahogy Fürednek gyógyforrásai mellett nem bugyog fel egyszersmind a jóhirü savanyuviz is, mely a jó öregek állítása, szerint minden patikaszernél többet ér — ó-borral keverve. Ma már a Balaton kultusz más irányt vett. Nemcsak a hires partok borvidékének megmentése, de főleg a gyógy tónak, mint ilyennek kultiválása képezi a Balaton mestereinek Álgondját. És valóban ez az a szempont a melynek dominálni kell a Balaton-kultuszt, ha a partok 11 fürdejének évi 9—-12 ezernyi vendégforgalma stabillá lesz s egyszóval a magyar nemzet kellőleg fogja tudni méltányolni ezt az ezredév óta elhanyagolt kincsét, akkor a filokszéra által tönkretett parti népek meg fognak élni tudni — borvidék nélkül is. I)e hát sok idő kell még ahhoz. igaz ugyan, hogy az életképes hajó- közlekedés, ez édes tengeren már is éreztetni kezdi ez irányban áldásos voltát. A junius 28-iki ünnepély, ha nem sikerült is, úgy mint azt a három parti vármegye remélte, mégis felkeltette az ország figyelmét 8 tényleg sok vendéget édesgetett ide. Kirándulók kik csak egy hétre vagy pár napra érnek rá a turistaságra, ezidén nagy ! számban keresték fel a Balatont s gőzöseivel bejárván egy-két fürdőt, beteltek a kincses tó gyönyöreivel. A fürdők maguk, a rósz időjárás miatt nem bírták lekötni vendégeiket s helyrehozhatatlanul ezernyi károkat szenvedtek; de viszont a gőzhajókanna- lesei akkora személyforgalmat még egyetlen évben sem mutathattak fel, mint az idén már eddig is, egyetlen hónap alatt. A személyszállítás oroszlánrésze természetesen a legnagyobb gőzöst, a „Barost“ illeti, melyet a gyors népszerűségre kapott M a s c li k e kapitány vezet fáradhatlanul, naponta hajnali 4 órától esti 11 óráig, Siófok, Füred, Almádi és Keneseközt. E hajón naponta átlag 2—3Ó0 személy utazik. Méltó aggodalommal néztünk azonban az alsó Balaton hajójáratai elé, mert itt fejletlenek még a fürdők. De legnagyobb örömünkre a keszt- hely-füredi s a keszhely-badacsony- fülöp-boglári forgalom is oly élénknek bizonyul, hogy eleinte hetenkint kétszer, majd háromszor közlekedett a hajó, mig e hét óta négyszer futja be a „líelka“-gőzös hosszában az egész Balatont s bizony nem ártana augusztus 15-ig mindennap járatni e frekventált passage-t. íme a legutóbbi napok forgalma Keszthely-Füred közt: jun. 25-én utazott 84-, 26-án 116-, 27-én 123 utas oda és vissza. Akkora forgalom, mely bármely dunai vagy tengeri parti gőzösnek is becsületére válnék. A fürdővendégek óhaja az, hogy ez a járlat állandósittassék, hogy igy minden nap, minden fürdőből s mindenüvé kényelmesen lehessen közlekedni. Ez esetben még csak az lenne kívánatos, hogy Füredről ne reggel 8, hanem V«7 órakor induljon el a gőzös, hogy 7*12 órakor Keszthelyre érve, onnan Hévvizre mehetne az utas, ott néhány kellemes órát tölthetne Gór vorcsin fürdőbérlő szép tuszknlumában, melyet rendkívüli olcsósága, tisztasága s kényelme miatt hatványozott arányokban keres fel a közönség. Aztán Keszthelyről d. u. 4 óra helyett 7ä5-kor kellene visszaindulni a hajónak, hogy a Kanizsa felől jövő személyvonat utasait felvehesse, akik szívesebben utaznának Keszthelyről Füredre hajón, mint Siófokon át (az ár Füred-Síófok és Füred-Keszthely közt egyformán 1 frt) a drága déli vasúton. Ha ez előnyős változást behozná a gőzhajós-társaság: a közöpsé^ teljes elismerésével találkoznék, másrészt nagy mértékben fokozná forgalmát. Az idei évadot csakis és kizárólag a gőzhajók mentik meg, m§rt az esős szeles időjárás miatt heteken át itt unatkozó közönség legalább elmegy a szomszéd fürdőkbe, ismerőseit meglátogatni. Ha most nem lenne meg ez a gyors vízi közlekedés, oly elhagyatott szomorún vesztegelnének itt a vendégek, mint a tengerpartra vetett hajótöröttek. A kisebb fürdők uéhánya, mint Siófok, Almádi, veszteséggel zárják idei számláikat; mások ellenben, a rossz időjárás daczára fokozzák forgalmukat. Badacsony lakházai tele vannak egy hét óta, Rév-Fiilöpön 200—350 vendég van, Szepezd látogatottabb, mint bármikor ezelőtt és Kenésén oly nagy és díszes társaság gyűlt egybe, hogy a kis fürdőfalu egész nagyvárosi szint öltött. Keszthelyen maga a város lett a fürdőgazda, megvette a csodaszép szigetfürdőt s tnaga kezeli. A fürdődijakat leszállította s most egy kabin szolgálattal és ruhával együtt csak 20 kr. A gőzhajóval való kirándulásokat maga a városi tanács plakatiroztatja, rendezi és vezeti; szóval : derék, tevékeny hatóság ez, mely hivatva van a Balaton- kultusz történetében példás szerepet játszani. Maga az összes fürdők metropolisa, Balaton-Füred pedig napról-napra uj arczot ölt. Egyik nap a keszthelyiek, másnap a keneseiek, harmad nap a badacsonyiak, majd a siófokiak s egyéb fürdők társas kirándulásai teszik élénkké. Az esplanade-ou térzene fogadja a kirándulókat; a szinházban a fejérvári kitűnő társulat mulattatja 5 — 7 óráig, este pedig nap-uap után rögtönzött bálok vannak a gyógyte- remben, oly látogatottsággal és jókedvvel, hogy mjudenik bejllenék egy-egy Anna-bájnak, mely azonban hivatalosan augusztus 2-ra tűzetett ki. Ekkor lesz a Baiaton-egylet ujjáalakulási ünnepe is. Füred az idén igen sokat köszön Hertelendy Kálmán, Gyom lay Gyula, Vadnay Béla és Fischer Viktor birtokosoknak, kik folyton estélyek rendezése által élénkítik a rossz időjárás által agyongyötrött évadot, Sokat beszélnek itt, a fürdő nem csekély kárára, Balatonfüred eladásáról. Az ország számos fürdője évről- évre gazdát cserél, de hát arról nem bpsgél sepkj. Füreddel foglalkozni mindenki jogosultnak érzi magát. Pedig puszta kpmbinápzió az egész, mely úgy keletkezeit, hpgy Siófok kultiválására félmilliónyi tőkével közelebb egy részvénytársaság alakult, mely utóbb belátta, hogy soká meddő munkára vá- lalkozott s hogy jobb lenne e pénzen a teljes pompájában ragyogó kész Füredet megvenni, melynek értéke 1 milliót jóval fölül múl, ha most nem is hozza be ez összegnek kamatait. A jó főapátot, Vaszary Kolos pedig, minden áldozat készsége mellett (két év alatt 220,000 frtot költött Füredre, a gondos kormány-ó, Kovács Ábel,) még mindig újabb igényekkel terhelik, nem csoda tehát, ha elkedvetlenítette a sok pretenzió. Üe hogy Füred eladó volna, a szó szoros értelmében, az puszta koholmány. Most, mikor más fél század küzdelme után gyümölcsöt kezd hozni a fa, most adnák idegen kézre: ezt feltételezni is igen nehéz.*) Hadd legyen csak úgy, hogy Siófok épüljön ki a tervek szerint. Ezzel a társaság teljesíti azt, amire vállalkozott, ha munkája sok ideig meddő lesz is. Így aztán nemcsak Siófok s a társasága, de Balatonfüred is, melynek Siófok elővárosa lesz, és főleg a Bala- ton-luiltusz sokat nyer. A felső Balaton csak Siófok kiépülésével lesz azzá, aminek lennie kell. Az alsó Balaton hegemóniáját Keszthely fogja megvívni. Badacsony kibővítése a jövő évben meglesz, Rév-Fü- lqpön pedig Czigány Kái'oly és Her- ozegh Mihály egyetemi tanár részvény- társaságot hoznak össze 30,000 frt tőkével, 20,000 frton megveszi a parti révház 5 épületét, vendéglőjét, 7 óriási kompoját, aztán 10,000 frtos fürdőházat épit. Ez a látképe az alsó Balaton jövőjének s igy 1—2 év múlva olyan lesz a Balaton egész partvidéke, hogy a turista bátran válogathat a változatosságban, kényelemben, olcsó árakban. Ez az üdvös verseny fogja a Balatont arra a rég óhajtott niveaura emelni, amelyet Közép Európa legnagyobb gyógy tavaké at, marosak helyrajzi fekvésénél fogva is' méltán igényelhet. A „Pester Corresponded“ értesülése szerint az eladásra vonatkozó engedély már úgy ő Felsége, mint a kormány részéről megadatott a szt. Bene- dek-rendnek s Balaton-Füred megvételéért nem egy, hanem négy konzareziumverse- n y e z. Elhatározás csak akkor történik- ha azt az fot, melyet a balatoni gyöngy megér, elérhetik a nemes rend hazafias érzelmű vezérei, amire, hogy egyebet ne is emlitsüuk. már a kisdeovó törvény folytán is utalva vannak, mert 54 községben kell a gy i rmek-nevelé8ről gondoskodniok í súlyos feladat, ha amnak általánosan ismert kötelességérzésük szerint megfelelni akarnak. Megyénk iskolaügyei. Veszprémvármegye közigazgatási bizottsága legújabban több uj népiskola épülettervét hagijta jóvá. Ősiben az uj népiskola, mélyet Hornig Károly báró megyés püspök építtetett, már elkészült. Pápán az összes elemi osztályokat ma- t gába foglaló 7 tantermü r. kát. iskola- épület, már a jövő hó elején tető alá kerül. Tótvázsonyban Freyslädtler Antal nagybirtokos a leány oktatás előmozdítására, apáczák vezetése alatt álló, díszes leányiskolát építtet. Az intézetet kisdedóvóval kötik össze. Gsesziehen a rozzant iskolaház helyett uj s igen díszes r. kath. iskola épül. Gecsén az evang. iskola uj iskolatermet nyer. Herenden, a Bakony ezen nevezetes községében, állami költségen létesittetik, két teremből álló uj iskola s addig mig az épület, mely nyolezezer fríba kerül, elkészül, az iskolák bérházakban helyeztetnek el. Az alkalmazandó igazgaiótanitó egyszersmind a herendi porczellángyár inasait is oktatni fogja a rajzban. Várpalotán az iparosinas iskola felállítása már szeptember hóban megtörténik. Az ipariskola bizottság tagjait már megválasztották. Zirczen szintén most áll szervezés alatt az ipariskola és a teli tanfolyam itt is megnyílik. Mindkét ipariskola részére az államsegély is meg van ígérve. Veszprémben az angolkisasszonyok vezetése alatt álló r. kath. leányiskola mellett már a jövő iskolaévben polgári leányiskola lesz felállítva. A négy tantermü épület már készen áll s most belső rendezése folyik. Az állami polgári fiúiskola a jövő tanévre szintén fel lesz állítva s ezáltal a veszprémiek régi óhaja teljesül. Balatonfőkajáron a reformátusok, Várpalotán és Devecserben az izraeliták építenek két-két tantermü iskolát. A devecseri izr. iskola építéséhez Esterházy Ferencz gróf 200 téglát ajándékozott. Gamásza pusztán a veszprémi székeskáp- talan, Ujhódoson Draskovics Pálné grófné, Szent-Mihály falva pusztán Draskovics Iván gróf létesítenek uj és czólszerü iskolát. Uj iskola létesül Világos pusztán is, Ziczhy Lívia grófnő nagylelkűsége folytán. j Déghen a r. kath. iskolánál uj tanítói I állomás szerveztetett. A tanítói fizetéshez I Festetics Andor gróf évi 100 forinttal járul, TÁBORA. Hozzád száll el, rólad zeng a dal, Szívet megrázó fájddhnivaf. Hozzád száll el, tégedet leeres; Mindenütt csak nyomdokidra les. Álmaimban átölelve tart: Mint ringó habot az enyhe part. S lecsókolja — ha mosolyra nyíl Bíbor ajkad édes szirmait . . . Ott pihen hullámzó kebleden; Én üdvösségem, egyetlenem! Ott suttog egy bűbájos regét: Melyet ketten — átéltünk előbb . . . Amely, aztán — jött egy zord vihar — Széttépve lón tündérálmival . . . S messze eltűnt, mint a délibáb — Szállj utánna — szállj dalom tovább. SOÓS LAJOS. — Irta Babay Kálmán. — Szegény bolondos szívem sokszor szokott fájni ; ilyenkor kiülök a Sió partjára, nézem a lábaim alatt tova futó szőke hullámokat; azért-e, mert ez a szép szőke viz „onnét“ jő, a Balatonból való, ami gyönyörű Balatonunkból : szerető szívem sajgó fájdalmát Megszokta gyógyítani. így ülök most is a füzes árnyában, a vízre levezető lépcsőn, gyógyítani akarom magamat a kedves, ismerős habokkal es ime, a sebes vis£folyása egy hinár-füzért himbál a folyó középén. Megismerem, hogy aa a hínár Kenéséről való s első dolgom lesz ki- bajászni. Azt hiszik kegyetek, hogy a rajongás mondatja ezt velem P Tanulmányoztam a Balatont, a hínár egyetlen leveléről megmondom, melyik vármegye partján tépte fel a hullám. Á zalai oldal talaja sáros, köves ; az itt növő hínár húsos levelének mindkét oldala nyálkás, sáros; a somogyi part ki van téve a hullámverésnek, talaja a legtisztább föveny, az jtt született hínár levelei a folytonos zsur- lódástól eleven zöldek mindkét oldalukon; a kenesei nagy partok roészfaptalmdak, a hajdan ott termett bor ezért égette a mellet; e mésztartalom feltalálható fövenyében is — mutatja az itt képződő temérdek kagyló — az e vizen nőt hínár levelének egyik fele zöld, a másik, az alsó, a rátapadó mésztől hófehér. Nézem azt a kihalászott hinarat, nem is gondolkozom, hogy jutott ide? „Baross“ dt- ján; a kenesei kikötőben feltépte s magával hozta Siófokig, bonnét hozzám ringatta a Dunába siető hab. A mint a füzér kezemben van, egy bobókás eszmétől nem tudok szabadulni. Ha, mint a ndtabeli rezgő nyárfa levelére, erre is üzenetet bizott volna „valaki* onnét a nagy partok aljából...!? Kinevetem magamat ez absurdum gondolatért ; de azért szemeim sorra nézik a húsos leveleket. Nincs; nincs semmi, nem Is lehetne, még is úgy érzem, mintha csalódva volnék. Spleen-es temperamentumom rádisputálta lel* kemre, hogy se madár, se szellő nem jöhet e tájról üzenet nélkül. Én is rá szoktam bízni mindegyikre azt az „egy* üzenetet s boldog vagyok ama hitemben, hogy a madár a szilfákon, a szellő a szőke fürtök közt eldalolja-suttogja: mindig, örökre csak téged! Csak téged! csak őt! csak azt az egyet, a ki egymaga a mindenség, mert nélküle üres a világ, sivár az élet ; a magány is csak azért nem észvesztő, mert működhetik benne a képzelet, felkaphatok szárnyaira s az oda röpít annak az egynek nagyon szeretett körébe ; oda, a hinár-füzér születési helyére, a szép szőke vízhez, nagy partok alá, a csevegő szellőhöz, a susogó nádashoz. Lezárom szemeimet, ne lássam e tájat, mely oly mesz- sze van onnét, ne ragadjon ki álmadozásaim- ból a költöietlen vidék... hadd lássam úgy, a hogy én kívánom, a hogy lelkem szereti | azt a drága földet, azt a kedves helyet szil- ' vas ligeteival, ismerős lakóival, holdvilágnál daloló asszonyaival, a hid korlátjára támaszkodó álmatag leányaival; hadd telepedjem le én is oda közibük, igazi helyemre a leg-, alsó lépcsőre, a hid karfáját átölelő gzöszke lányka lábaihoz; legyen szabad, a mi „még* nem szabad, ölébe hajtani fejemet s a legdrágább vánkoson álmodni arról, a mit úgy 1 óhajtunk, a miért annyira vágyakozunk, de a mit még kérni sem tudnánk, mert nevét nem ismerjük, aminek fogalmát a „boldogság* szó még homályosan sem fejezi ki, a mit csak a szivek ismernek, az álmák teremtenek, a miért élünk-halunk, de amit valójában megnyerni soha, soha sem fogunk ! És a phantasia oly jó, nem utasít vissza; megadja, amit föle kértem, Átölelve a lépcső karfáját, oda vitt, ahová vágytam, amit bárcsak mihamarább elérhetnék, amiért küzdeni egyetlen czélja életemnek: csacsogó viz mellett gyönyörű galambhoz, puha keblére, édes ölébe, kis kezét fogva, szemébe tekintve, ajakát lesve, csókját szomjazva, pibegve, remegve érte , . , Milyen hely ez itt! Liliomnak lágy levele van széthintve a földön, a ránk boruló ágakról gyöngyvirág fehér fürtéi esüggnek, minden kis virág csilingeli, mit szivem dobban : örökre ! És az a kék bársonyon, fehér virág alatt, zöld bokor tövében, ibolyacsokros ruhájában félkönyökére támaszkodó angyal, úgy amint legszebb, rezgőn emelkedő kis keblére előre dobott kétfonatu szöszke hajával mosolyogva hallgatja a szív s a cseugetyük beszédét: nem huzza vissza bársonyos kezét, nem nem tiltja meg belevesznem lenvirágszin szemeibe : ha suttogok hozzá, nem csicsergi most. puha-piros ajakéval: „nem értem, amit beszél . . .“ Simogatta már arczofcokat gyengéd női kéz ? babrált, már fürteitek között a szeretett leányka kis kacsója , , • ? Úgy ismeritek már az őrjöngő örömet, azt a paradicsomi kéjt, azt a vért korbácsoló érzést, mely összeszoritja a torkot, megfojtja a sóhajt, elveszi az észt, egy pontban gyűjti össze az egész ember érzelmeit: az eszeveszetten tánezolódobogó szívben. Így vonaglik szerető szivem a boldogság quint-essentiájában, kis keze érintésére. Úgy szeretnék imádkozni hozzá, hogy szólalljon meg, beszéljen is, hadd halljam szavát, zengzetes csicsergését ... de elszorult torkomon hang sem jő fel, néma aja- kam mozgását nem érti; csak nézek hozzá fel esengve, mint tüzimádó a napra s — szelíd, édes mosolyára csillapul a lázas dobogás, valami jóleső bágyadság ömlik el hegyettem: a pillák ólom nehézségitekké lesznek s álomba szauderülök ott, az ő mennyei ölében s viraszt álmám fölött a föld leges-legdrágább angyala. Előttem tengernyi viz, szőke hullámok fodorodnak egymásra, közepükben riugatják azt a hinár-füzért, mit csak az imént sikerült kihalásznom. A hogy a hullám ringatja a levelet, a hogy a szellő átrepül felette, haug tör elő a zöld levélből; zizegő, sóhajszerü hang, melynek értelmet ad az engem fogva tartó édes álom : — „Ott jártam, ott születtem a nagy partok alján; nymphák lubiczkoltak a hüs babokban öten, kiknek egyike letépett tövemről, hogy koszorúnak fürtéihez tűzzön. Lekivánkoztam onnét, nem szerettem a fekete fürtökön, myrtus koszorú való oda!.. Kék gunyacskában, lengő hosszú fürtökkel, csengő kaczajjal ajakén kis leányka úszott a vizen . . . oda lopóztam melléje, oda tapadtam a kék ruhához, kilestem, kikallgat- ■ tarn a repkedő szivecske szemérmesen elrej- ! tett édes titkát . . .“ I Oh. hogy vártam, hogy figyeltem! ez a I szegény meggyötört bohó szív egyszerre megállt dobogásában : mit fog megtudni ? menyország, vagy pokol lesz-e az, mit hallani fog ... ? Jött a szellő, keresztül süvöltött a hiuár levelén, sípolt ki belőle tovább is a zizegő ' beszéd: i Boldogságról álmodik az a kis szivecske, melyet remél megnyerhetni. Szűzi álmait, kiszínezi egy édes titok, melyet ób- i ren el nem árulna, de annál jobban gyötri az éjnek csendében . , . Komoly, mélázó ifjú, ki őt üdvösségének nevezi, ki melőle soha sem távozik, a kit a női szeméremnél fogva még érinteni sem mer, de a kiért | kiált kis szivecskójének miuden dobbanása...; a ki száz dallal övezte már körül szép kis angyalát s a kit nyíltan szeretni még se | még . ..; a ki nem csinál titkot szerelmó- 1 bői, de a kit ezért csak százszorosán tud i szeretni; a ki mindenben olyan jó, csak | abban az egyben rossz, hogy ő néki nem hagy békét; kéri, könyörög, hogy mondja már ki azt az egy reményt nyújtó, biztató szócskát . . . hát miért nem ért „más-“ból? a hang lágysága, mikor „ő“-vele beszél, a tekintet gyengédsége, mikor felé fordul, az elfogultság, mikor egyedül van vele, a tartózkodás, melylyel kerülni igyekszik s mégis a lopva felé irányzott tekintet, melyben szemeik találkoznak... hát én édes Istenein! kell-e ennél több ? ki nem értheti ezt ? van-e itt még szükség szóra beszédre ? . .. Boldog ifjú, a kire ily kincs várakozik; megmondjam-e, kiváncsi vagy-e rá, ki lehet az ? ..“ Úgy kértem, úgy esengtem. úgy riman- kodtam csak egy szóért még, de — felriasztott a mélységes vágy áltnadozásouiból. Hajh! nincs itt a liliomos kék mező . . . ! a csengetyü virágok, a szőke vizszin, az aranyhaju szép gyermek mind, mind messze, távol vannak tőlem! Egyedül ülök a Sió lépcsőjén, reszkető kezemben szorongatva azt a kihalaszott hinár-füzért, mely — áldja meg érte a szerető szivek Istene! — ily csábos-aranyos álmát lopott pilláimra a boldogság hazájából . . . * Milyen bohó is a szerető szív! még egy hiuár-levél is boldoggá tudja tenui!
