Veszprémi Független Hirlap, 1891 (11. évfolyam, 1-55. szám)

1891-07-04 / 30. szám

Veszprém, 1891. Veszprémi Független Hírlap. Azok akik az állami felsőbb leányiskola 6-ik osztályát jeles == 2 sikerrel végezték, ott a neveléstanból kellőleg elkészülnek s 16-ik életévüket betöltötték és a tanítónői pályára testileg is alkalmasak, a 3-ik osz­tályba felvételi vizsgálat nélkül felvétet­nek.a) A felvételt kérő folyamodványt a győri állami tanitóképző-intézet igazgató-tanácsához kell intézni és a következő mellékletekkel fölszerelni: 1. Keresztlevél, illetve születési bizonyit- ványnyal. 2. Orvosi bizonyitványnyal. 3. Iskolai bizonyitványnyal. 4. Egy nyilatkozat is melléklendő folyamodó részéről, hogy maj­dan a tanítónői pályán működni óhajt. A folyamodvány 50 kros bélyeggel, a mellékletek 15 kros bélyeggel látandók el. Ha a szegénységi bizonyítvány mellékeltetik, akkor az okmányok bélyegmentesek. A felvételért folyamodók ezen kérvényüket saját megyéjük kir. tanfelügyelőjéhez julius hó 15-ig tartoznak benyújtani, ki azokat augusztus 1-ig a győri kir. tanfelügyelőség­hez átteszi. A határidőn túl érkező folya­modványok, valamint a felsorolt kellékeknek meg nem felelők, úgy nem különben azon kérvények, melyekhez nem ez eredeti okmá­nyok vannak csatolva, figyelembe nem vé­tetnek. A beérkezett folyamodványokat az igaz­gató a kir. tanfelügyelővel együtt átvizsgálja és azokat akiknek okmányait rendben találja, a felvételi vizsgára meghívja. A felvételi vizsgálat czélja,’) hogy a fel­veendők szellemi képzettségéről és tanítónői pályára való alkalmatos voltáról meggyőző­dés szereztessék. E vizsgálat írásbeli és szó­beli. Az írásbeli felvételi vizsgálat tárgyai : a) Magyarnyelvtani dolgozat a növendék felfogásának, fogalmazási képességének, írá­sának és helyesírásának megítélésére. E dol­gozat anyagául valamely konkrét tárgyról (állatról, történelmi esemény stb.) a tanár által tartott, legfeljebb 10 percznyi előadás­nak önálló Írásbeli reproductiója, melyre leg­feljebb ll/2 órai idő engedtetik, b) A pol­gári iskola négy osztályának anyagából vett 2—3 számtani feladat megoldása, melyre szintén l’/2 óra idő fordítható. Szóbeli vizsgálatra csak azok bocsáttatnak, akik írásbeli dolgozataikat sikeresen elvé­gezték, a többiek elutasittatnak. A szóbeli vizsgálat tárgyai; a) Magyar nyelv, fő tekintettel a nyelvtanra és a szó­beli kifejezés szabatos voltára, b) A szám­vetés, fötekintettel az egész és törtszámok­kal való alap műveletek értelmes és öntuda tos alkalmazására, c) A hazai történelem és földrajz alapvonalai. Bennlakásra első évben csak azok vétet­nek föl, akik az évi teljes ellátásért 210 frt fizetnek. Kivételt képeznek1) a tanítók gyer­mekei, különösen árvái. Ezek közül éven- két 2—3 kivállóbb tehetségű már az első évfolyamba is ingyenes ellátásra felvehető, esetleg több ily minösitéssel biró növendék ezen 2—3 javadalomnak megfelelő összeg erejéig kedvezményes ellátásban részesithető. Másoknak az első évi tartásdij elengedése vagy mérséklése iránt benyújtott kérvényei figyelembe nem vehetők.2) A második s a többi következő években is csak azok számíthatnak az alábbi kedvez­ményes helyekre akik előbb az intézetben mint teljes fizetők voltak.5) Egyenlő szorgalom, képesség és vagyoni viszonyok mellett a magassabb évfolyam­beliek — első sorban tanítók gyermekei — fokozatosan nagyobb kedvezményben ré­szesülnek. A köztartási kedvezményes dijak: évi 165 frt, 120 frt, 100 frt és 50 frt, Ezenkívül 6 j bejáró tanuló havi 5 forintos ösztöndíjban részesül. A tartásdijak havonkint előre fizetendők. Aki fizetési kötelezettségének eleget nem tesz attól a köztartás megvonatik.4) Az első évfolyamra csak 20 legföljebb 25 tanuló vehető föl évenként.5) Egyik tanítóképző-intézetből a másikba való átlépés csak rendkivüli esetekben enged­tetik meg. Ha mégis oly módon van a kér­vény indokolva, hogy a kérelem figyelembe vehető lenne- akkor az átlépés csak úgy történhet, ha a három évfolyamú tanítókép­zőből az állami tanítóképző megfelelő osz­tályába átlépni kívánó növendék, tekintet"el az évfolyamok számának és tantervének különböző voltára, a megelőző osztály egész tananyagából a felvételi vizsgálatot sikeresen kiállja.'1) Minden bennlakó növendék tartozik magát a mellékelt jegyzékében elsorolt kellékkekel, úgyszintén a tanuláshoz és kézimunkához szükséges eszközökkel ellátni. Tandijat a növendékek nem fizetnek, De a szegény növendékek „segélykönyvtára*-a részére tartozik minden ujonan belépő nö­vendék 2 irtot’1) egy8zersmindenkorra s az ifjúsági könyvtárra évenként 50 krt fizetni. Győr. 1891. junius hó 29-én. A győri állami tanitóképző-intézet igazgatósága; Gsepreghy Endre h. igazgató. í) 1368. t.-cz, 62 §. — J) 38999./1887. az. min. rendelet. — 3) 8304./1887. sz. min. rendelet. í) 1890. évi 34547. sz. min. rend. — 2) 1888. évi 24936. sz. min. rend. — *) 29599./1888. sz. és — *) 1888. évi 24936, sz. min. r. — 5) 1880. évi 15584. sz. min. r. — «) 1890. évi 34548. sz. min. r. — 7) 1891. évi 24. sz. igazg. tan. határozat. JUNIÁL1S0K. Veszprém, jén. 30. Érettsógesek öröme. A veszprémi fögymnasiumban 1891-ben érettséget tett ifjak junius 27-én tartották meg fényes sikerrel juuiálisokat a „Bete- kincs* kertben. Az idő is, mely napközben még borús volt, megemberelte magát s a legkellemesebb éjjel szolgált a mulatozók- nak. A szép siker mellett bizonyít az is, hogy a négyeseket 50 pár tánczolta, vala­mint az 50 frtnyi tiszta jövedelem, mely- lyel a veszprémi fögymnasiumban 1891. év­ben érettséget tett ifjak, mint alapitó tagok léptek a fögymnasiumi „Deáksegélyző* egy­letbe. A mulatságon jelen voltak az össze- iró szerint: Leányok: Bauer Milike, Bo- huniczky Irma és Anna, Csonka nővérek, Diener Szeréna, Eszterhay Janka, Ferenczy Luiza, Fekete Ilona, Fojt nővérek, Galamb Irma, Hannig Aranka, Hindler nővérek, Je­szenszky Jolán, Köves Olga és Margit, Ke­serű Ilona és Mariska, Kreutzer Margit, Kreutzer Mariska, Lengyel I-ma, Link Lina, Márton Malvin, Mészöly Rózsa, Nagy Aranka, Orley Ilona, Rada Katicza, Rozsos Rozina. Rosenthal Vilma, Szén te Ilona, Stern Ilka, Stoll Marisba es Gizella, Scheiber Hermina, Varga Gizella. — Asszonyok: Bauer Károlyné, özv. Bohuniczky Antalné, Czifrák Sándorné (Szombathely), Diener Sándorné, Eszterhay Fereoczné, Fekete Károlyné, Fe­renczy Károlyné, Fojt Jánosné, Fojt Jó- zsefne, özv. Galamb Gezane, Gömbös Ká­rolyné, özv. Jeszenszky Ákosné, Kreutzer Antalué, Kreutzer Frigyesné, Kiss Istvánná, Keserű Elekné, Köves Jánosné, Lengyel Sándorné, Márton Gyuláné, Nagy Jánosné, Rosenthal Nándorné, Németh Lászlóné. Kreu­tzer Ferenczné, özv. Stóll Miklósné, Stern Jakabné, Stóll Betti, Sörös Zoltánná, Varga Lajosné, özv. Vagner Jánosné. Felülfizettek: Ozv. Dieuerné 1 frt, ft. Takács József 4 frt, ft. Fekete Ipoly 1 frt, Fojt József 2 frt, Fojt János 1 frt, Lengyel Sándor 50 kr., Rövid idő leforgása alatt a vármegye min­den zugában publikálva lett a statárium s egyidejűleg a vármegye valamennyi pandúrét és készenlétben levő reguláris katonáit ki­küldték rablóüldözésre. M i 1 f a i t Ferkó nyolqz tagú fegyveres rablóbandáját nem ijesztette meg a statárium. Sürü egymásutánban követték el a legvak- roerőbb rablásokat. Egész községet támadtak meg, majd vendégekkel telt korcsmát rabol­tak ki, sőt betörtek tekintetes Hunkár Antal táblabirónak lakásába is és — mint Gombás Mojzes nemes vármegyei fiskus vád- inditványában súlyosan említi — ,őt a haza oltalmában kimutatott vitéz tetteiért nyert keresztjeitől is megfosztották, sőt hitvesét arany fülbevalójának odadására is kényszeri- tették, mindezek betetőzéséül pedig a később őket üldöző nemes megyei pandúroknak nem átallották Krisztust káromló szavakat hátrakiabálni.* Milfait Ferkó, aki csak a legutóbbi pün­kösdkor, a mise alatt szökött meg a vesz­prémi fogházból, talpig vasban, sanyarú ön­ki nzás után eltávolította magáról a bilincse­ket és szorgalmasan gyűjtötte maga köré a desentorokat, majd egy szép napon a nyá- rádi erdőben szövetséget kötött a hírhedt Pap Andorral. A statáriumi hirdetményben megígért ke­mény forintok több be súgót szültek. G é- r á r d András törvenybirónak besúgták, hogy Milfait Kéthelyen tartózkodik. Óriási had­erő indult el letartóztatására. Milfait épen az ágyban nyújtózkodott, mikor rátörtek s nem volt ideje védekezni. Deczember 25-én odállitották a Talpon Álló Törvényszék elé. A hírhedt betyár a legfélénkebb embernek bizonyult itt. Töredelmes önvallomást tett, azt hívén, hogy ezzel könnyít a sorsán. De Gombás Mójzes vármegyei fiskus röviden előadta a rablásnak, vádnak mibenlétét (species facti) és a hires futóbetyárról három óra múlva a következő jelentést adták ki: „Alulírottak hivatalos alázatosság­gal jelentjük, hogy mai napon tartott Talpon Álló Bíróság által akasztó­fára itélt, Milfait Ferkó Rabló a vesztő helyre tizenegyedfél órakor elindittatván, oda tizenkettedfél órára # 7 t eljutva, a Talpon Álló Bíróság íté­lete Etlsperger Leopold Vesz­prémi Gyepmester által rajta végre­hajtatott légyen. Költ Veszprémben november 29-én, 1836. Kopácsy Jó­zsef fő Biró. Balogh József segéd Esküdt.“ Alig törölték ki Milfaitot az élők sorából, sürü egymásutánban gyűlt meg a dolga a veszprémi gyepmesternek. A rablóbanda min­denegyes tagja kézrekerült s EtUperger Leopold becsületesen elbánt vélük. Csak Mógorral gyűlt meg a baja, aki a legelve­temültebb volt valamennyi között. Káro­molta a vigaszt nyújtó papot s mikor az akasztófa alatt állt s az ítéletet felolvasták előtte, igy kiáltott fel: hej, volna itt csak a puskára, majd lekólintanám azt, aki olvas*, mire szükségesnek látta a kiküldött biró a nemes vármegyei dobosok — megszólalta­tását. Sok, igen sok életet oltottak ki a vesz­prémi alsóerdő mellett levő dombon, melyet máig is akasztófa-domb-nak neveznek és mutogatnak az utasoknak. Az öreg Joó Mihály, egyedül élő akkori vármegyei pandúr, sok reminiscenciát tud a Talpon Álló Bíróság végnapjaiból, melyek lehettek ugyan igen szigorúak, de minden­esetre kivívták azt, hogy ne legyen igaza annak a német geográfusnak, aki azt állította, hogy a Bakonyban minden fa alatt egy sze­génylegény van elbújva, akik a makrapipá­jukkal olyan ügyesen tudják megdobni az utasokat, hogy menten szörnyethalnak. Ma már a Bakonyban nem szegény- legények, hanem szegény embe­rek tanyáznak. Link József 1 frt, Kemenes EVrencz 2 frt, Kreutzer Frigyesné 60 kr., Majoros József 1 frt, N. N. 1 frt, N. N, 1 frt. Németh László 1 frt, Paskesz Mór 1 frt, Ruttner Sándor 4 frt. Simon György 1 frt, Sándly József 1 frt, özv. Stoll Miklósné 1 frt. Ösz- szesen 25 frt 10 kr. A nemesszivü adako- kozóknak a »Deák segélyző egylet nevében e helyen mond köszönetét — a rendezőség. Tánczmulatsáfl Péthen. Két vármegyéből sereglett össze nagy kö­zönség vasárnap a várpalotai ifjúság által Péthen rendezett tánczmulatságra. Veszprém- megyéből több nő, Fejérmegyéből több férfi érkezett. Legalább mind a két megyének meg volt az öröme, mert annyira nyíltak lehetünk, hogy az a sok szép leány ép oly elégedettséggel constatálta a férfiak számát, mint viszont. A tánczmulatság a lehető leg­jobban sikerült. A várpalotai rendezőket határozott elismerés illeti. A vendéglős is kitett magáért és e tekintetben is mindenki meg volt elégedve. Hihető, hogy a gyö­nyörű fekvésű Péth, hol az árnyas erdő, a kellemes, tiszta fürdő és ami az első: a ki­ránduló szép leányok egyaránt vonzzák a vendégeket, rövid idő általánosan kedvelt fürdővé emelkedik. -— A táncz már este 7 órakor megkezdődött és tartott hajnalig. A négyeseket 70—80 pár tánczolta. Jelen vol­tak. — Kisaszonyok: Peuser Margit (Székesfejérvár), Herz Aranka (Várpalota), Diener Szeréna (Veszprém), Tehel Lenke és Róza (Székesfejérvár), Börnh Margit (Vár­palota), Brand Irma (Szent-Mihály), Wiener Ottilia (Sz.-Fejérvár), Grün nővérek (Vár­palota), Bauer Mili (Veszprém), Kreutzer Mariska (Veszprém), Lőwy Katicza (Várpa­lota) Hordosy Matild (Veszprém), Mészáros Mariska (Várpalota), Bohonitzky nővérek (Veszprém), Deutsch Juliska (Várpalota), Ney nővérek (Székesfejérvár), Türk Jolán (Veszprém), Csöngey Mariska (Várpalota), Lőwy Teréz (Veszprém), Szedlák Hermin (Várpalota), Deutsch Czéza (Veszprém), Ro­senberg Minka (Várpalota), Stern Julia, Neuveit Regina, Scheiber Lujza (Várpalota). — Asszonyok: Bőhm Lipótné, Berstein Adolfné, Csöngey Károlyné, Deutsch Lipótné (Várpalota), Engelmann Árminná (Budapest), Édes Istvánná (Réti puszta), Fleischmann Gusztávné, Fleischmann Miksáné (Moór), dr. Herz Adolfné, Herczeg Adolfné, Hochstädter Pálné, Hoffelder Nándorné (Szfejérvár), Kro- setz Gyuláné (Várpalota), Lilienberg Sán­dorné (Pankota), Lővry Józsefné (Várpalota), Markus Simonná (Székesfejérvár), Sárffy Bé- láné (Várpalota), Schatz Ignáczné (Bpest), Schmidt Lajosné (Ősi), Schlaramadinger Sán­dorné (Székesfejérvár), Schraiedeg Józsefné, Spitzer Vilmosné, Stein Hermanné, Stern Jakabné (Várpalota), Weisz M. Ignáczné (Veszprém), Wolf Józsefné, Wolf Sándorné (Várpalota), dr. Zalaz Sámuelné (Siófok). — Az anyagi eredményt is igen örvendetesnek mondhatjuk, mert a bevételek 40 frtnyi kiadás levonása után 101 frtnyi tiszta jöve­delmet eredményeztek. Köszönhetjük ezt a Dagy látogatottságnak, de ezenkívül még különösen a nagyszámú kegyes felülfizetés- nek, a melyért fogedják mindnyájan a ren­dezőség hálás köszönetét. A tőke a várpa­lotai takarékpénztárban elhe yeztetett, a könyvecske az alakuló városi ipartanoda javára és czéljaira a városnak átadatik oly kikötéssel, hogyha a tervbe vett ipariskola még sem alakulna meg 3 év alatt, a váron elöljáróság a tökét a takarékpénztárból ki- vegye s a helybeli 4 elemi iskola között egyenlően megossza. — A szives felülfize- tők következők: Wolf József 2 frt 50 kr., dr. Rutsek Pál (beküldött) 2 frtot; Führer Jenő, Steininger Sándor (Szfehérvár), Gold- schmid Mór, Szigeti J. (Szfehérvár), Ungár Leo (Szfehérvár) l'öO—1-50 krt; Hoffelder főhadnagy (Veszprém), Deutschné (Bpest), Wolf Sándor (Öskü), Krosetz Gyula, Bern­stein Adolfné, Weisz Ignácz (Veszprém.) 1 frt, Bőhm Lipót, Haidinger, Schlammadinger Sándor (Szfehérvár), mindannyian 1—1 frtot. A rendezőségnek külön fel nem sorolt tag­jai felől sorolt tagjai felülfizettek 50—50 krt, Ezenkívül felülfizettek í Herczeg Arnold (Bpest), Deutsch Sándor (Álba), Berkes dr. (Veszprém), Berstein F. (Budapest). Adler (Enying), Steiner Adám, Szalay F., Mészáros K. és Pál, Leichtner Dezső (Székesfejérvár), Barabás (Bpest), Stenner (Ősi), Bán Aladár, Stern Adolf (Veszprém), Breier N., Kletzár Miksa, N. N., Somogyi Béla, Lang Mór, Stahl József (Veszprém), Vinis Fülöp, Ud- rardi Gyula (Jutás), dr. Czobor Béla (Bpest), Grün Lipót, Gold J. Török Gyula, Stein D. Herman, dr. Rosenberg dr. Steiner (Vesz­prém), Brenstein Ignácz, Pecsner Gyula 50—50 krt; Fischer Gizella (Szfehérvár) 30 krt., Scwarz Bernátné 10 kr. A Balaton-ünnep. Veszprém, julius 4. Pompás idő kedvezett a jun. 28-iki hajóavatási ünnepnek. Kár, hogy az nem programmszerüleg folyt le, ameny- nyiben — mint azt eleve jelezök — Baross miniszter, az osztrák államva- sut átvétele ügyében, akadályozva volt Füredre lejövetelében. E körülmény sokakat lehangolt — mindamellett az ünnep fényesen folyt le. Füred ünnepi diszt öltött; a bérhá­zak fel voltak lobogózva s a gőzhajók teljes lobogódiszt öltöttek. A »Baross“ s a „Helka“ fél 8 óra­kor átmentek Siófokra, a fővárosból érkezett külön vonat utasait felveendő. A gőzhajón ott voltak Veszprémmegye s Zalamegye küldöttségei is, alispánaik vezetése alatt. A külön vonaton az írók közül ott láttuk Kiss Józsefet, Agai Adolfot, Fenyvessy Ferenczet, Polonyit, Borostyánk, Egressy Gézát, Lichten­stein Lajos lovagot stb. Dél felé érkezett meg a gőzhajó Füredre s 1 órakor volt a pazarfényü bankett Wild éttermében, melyen 100 meghívott vett részt. Az első felköszöntőt ints. Vaszary Kolos főapát mondotta a királyra s a felköszöntőt a társaság állva halgatta végig. A remekszép beszéd igy ‘ hang­zott : Nemcsak ősi szokás, hanem szivünk von­zalma szerint is nyilvános ünnepélyek alkal­mával az első áldomás, a legelső magyar em­bert, a királyt és családját illeti meg. 0 reá, a lovagias és jólelkü királyra emelem poha­ramat, ki világrendítő háborúkat nem indít, hódítani nem akar, vér patakokkal, hacsak szent jogaink védelmében nem, az ország virá- nyait elönteni nem fogja; más fejedelmeket, nemzeteket a szövevények hálóiba vinni nem érti, de érti magát népei által megszerettetni, s ezek boldogításán fáradhatlanúl munkál­kodni. Emelem poharamat ő reá, az alkotmányos királyra, ki, mióta szent István koronáját fejére tévé, egy vonalnyira sem tért el azon iránytól, melynek követésére Isten szabad ege alatt, magyar nép előtt megesküdött, s ép azért annak a szent koronának drága kövek­kel ékített arany abroncsa, mely a korona egyes részeit összeköti, nem oly drága, nem oly becses, nem oly szilárd, mint annak a törhetlen hűségnek, annak a legmélyebb alatt­valói hódolattal párosult őszinte szeretetnek gyémánt kapcsa, mely az alá a korona alá tartozó országokat és ezeknek népeit a király- lyál etválaszthatlanul összefűzi. Ó reá, a nagy királyra emelem pohara­mat, kérve a jó Istent, adja meg Felséges urunknak a lelki •és testi boldoglét minden áldását, világosítsa meg szivét és értelmét, hogy netáni bekövetkezhető fellegborús nehéz időkben a nehéz utat mindig megtalálja; ad­jon neki erőt, hogy a milliónyi alattvalók fölötti uralomnak súlyos terheit elviselhesse, nehéz kötelmeit teljesíthesse. Bezárom áldomásomat Felséges urunkért hőn dobogó szivünk azon leg őszintébb óhajá­val: Éljen soká boldogul a király! A második szónok Esterházy Mihály gr. volt, aki a három parti vármegye áldozatkészségét emeli ki ; majd Zala­megye főispánja, Svastics Benő a szi­ves házi gazdát, Vaszary Kolos pan­nonhalmi föapátot éltette ; Szabó Imre orszgy, képviselő a sajtót, a mire Bo­rostyám felelt. Szóltak még Véghely alispán, Szarvassy Sándor, Polonyi Géza orszgy. képviselő és Széchenyi Imre gr. Három órakor indult a »Baross“ mintegy száz vendéggel az uj kikötők üdvözletére. Fülöp kikötője lombbal, lobogókkal volt díszítve, úgy Boglár és Badacsony is. Mindenütt ezrekre menő nép fo­gadta éljenzéssel az érkező hajót. Fiilöpön Kompolthy Tivadar üdvözölte Zalamegyét, mire ft. C z u p- p o n ev. lelkész küldöttségi szónok válaszolt. — Bogláron G e r 1 ó c i y bpesti polgármester üdvözölte Somogy - megyét, melyre gróf Jankovich válaszolt. — Badacsonyban B o r os­tyán y Nándor szólt iidvözlőleg a közönséghez. Este 10 órakor érkezett vissza a gőzhajó Füredre, hol tánczvigalom tar­tatott, mely pompásan sikerült s reg­gel 9 óráig tartott. ÚJDONSÁGOK. •— Csenkey Géza, a veszprémi kir. törvényszék elnöke — mint a »Gy. K.“ irja — a héten vett búcsút a kir. táblától és csütörtökön a déli vonattal uj állomáshelyére, Veszprémbe utazott. A kir. tábla bírálnak nagy része kifei- sérte a pályaudvarba távozó kollégá­jukat, ki egyike volt a táblabirói kar legrokonszenvesebb tagjainak. A vesz­prémi törvényszék tegnap üdvözölte uj főnökét. Csenkey kedves modorú és jeles képzettségű elnök és jogász, kinek vezetése alatt a veszprémi törvényszék tekintélyben csak gyarapodhatik. — Kik üdvözölték Vaszary Kolost? Csak pár nappal ezelőtt szólottunk érdeméhez hiven Pannonhalom főapát­járól, ama ritka kitüntetés alkalmából, mely a kitűnő férfiú és főpapot érte, midőn ő felsége a Ferencz-Józsefrend nagykeresztjével tüntette ki. A nagy­keresztet Ziskay Antal dr. a peéri ke­rület országos képviselője s a pannon­halmi főapátság jogi tanácsosa vitte el Vaszary Kolosnak Keszthelyre f. hó 17-én, hova Vaszary, Lóskay Jeromos zalaapáthi jószágkormányzó és Kohl Medárd dr. titkár kíséretében érkezett. Ott tisztelgett előtte a szülővárosának küldöttsége, viszonozta látogatását Fes- tetich Tasziló gróf is. Keszthelyi tar­tózkodása alatt egymást érték a tisz­telgések, ezeket követte a temérdek levél és távirat. Táviratot küldöttek, miként a Keszthelyi Hírlapban olvas­Szombat, julius 4. suk — gr. Csáky Albin vallás és köz. oktatásügyi miniszter, gr. Batthyányi Andrássy Ilona, gr. Batthyány Lajos (Ikervár,) Hidassy Kornél püspök (Szom­bathely,) gr. Majláth György Eszter- gommegye főispánja, gr. Széchényi Imre (Somogyvár,) gr. Laszberg Rezső alispán (Győr,) Lévay Henrik főrendi­házi tag (Budapest,) özv. Némethy Ernőné (Győr,) Bezerédj Ödön .(Győr,) Baky István (Győr,) Harkai Schiller (Győr,) Mladoniczky kanonok (Győr,) Szabó Károly tantelügyelő (Sopron,) Szalay Imre min. tan., Lóskay Gábor honvédzászlóaljparancsnok (Kőszeg,) — Vaszary Gyula városkapitány (Pécs,) Lippay Géza főerdész (Győr,) Jekelfa- lussy Lajos min. tan. (Budapest,) Fe­hér Ipoly főigazgató (Szeged,) Jáuossy Dömén, a minorita-rend főnöke (Arad,) Bula Theophil (Duna-Földvár.) — Stefánia özv. trónörökösné B.-Fü- reden. Stefánia özvegy trónörökösné a napokban Balaton-Füredre jő. Ugyan­akkor Frigyes főherczeg és neje, Iza­bella főlierczegnő is odautaznak. Stefánia főherczegné ugyanis védőasszonya a róla nevezett yacht-klubnak s a júliusi regatták, valamint az Izabella főher- czegnő védnöksége alatt álló lawu-tennis verseoy alkalmából fog néhány napot a Balatonnál tölteni. E végből fóud- varmestere, Bellegarde gróf, a Stefá- nia-yacht-egylet elnökéhez megfelelő lakások végett kérdést intézett. Nemcsak a Stefánia-yacht-egyletnek, de Balaton- Fürednek is régi óhaja teljesül e láto­gatás által. Remélhető, hogy ő fensége oly jól fogja magát érezni a Balatonon és vidékén, melyet édes anyja, Hen­riette belga királyné is megkedvelt 1878-iki látogatásakor, midőn a Bada­csony tetején költöttte el ebédjét s Tátikát és Hévizet is szerencséltette, hogy a védnöksége alatt álló yacht- klub versenyeit és a Balaton vidékét évenkint rendesen ki fogja tüntetni megjelenésével s azzá teremti B.-Füre- det, amivé a királyné állandó látogatása Ischlt tévé: az előkelőség első talál­kozó helyévé. — Vaszary Kolos pannonhalmi fő- apátnak esztergomi érsekké és Magyar- ország herczegpriraásává való kinevez- tetése nem uj, de igen érdekes azok­nak, akik a hazai történettel ismerő­sek. A hir sokkal tetszetősebb, mint­sem első tekintetre látszanék. Az első esztergomi érsek ugyanis Asztrik apát (helyesebben Anasztáz) a Libic nem­zetségből szintén apát volt. Asztrik apát hozta szt. Istvánnak a koronát Rómából II. Szilveszter pápától. Szent István még fejedelem volt, midőn 999-ben az első esztergomi érseket kinevezte, de az első magyar király túl élte az első eszergomi érseket két esztendővel, mert Asztrik benezés ér­sek 1036-ban halt meg. A milleuium évtizedében igen sokan hangzatos ómennek tekintenék, ha az uj évezred prímása másik benezés érsek volna, de az egyházpolitikai érdekek nem sokat hajtanak az ilyen történeti ro- manticzizmusra. — A D. K. E. védnöke. A székesfe- jérvári »Szabadság* életrevaló eszmét penditett meg, hogy a D. K. -E. véd­nökéül az első dunántúli polgárt: József föherczeget válás z- s z a meg: O ami szivünknek hangja, ő ami ereinknek vére, ő ami lelkese­désünk lángja, ő a velünk egygyé olvadt honszerelem! József főherczeg, Alcsuth ura, állandó lakója és birto­kosa a Dunántúlnak. Magyar minden izében, magyar a lelke, a gondolko­zása, a természete. És a milyen ő, olyan a családja. Dicsőség és öröm nekünk a József főherczeg magyar­sága, de egyúttal jelige, melyet okve- tetlenül oda kell hímeznünk a A D. K. E. nemzeti zászlajának fehér szal- lagjára, ha győzni akarunk. Mi is a szent ügy érdekében ezennel hozzájá­rulunk az indítványhoz, hogy a »Dunántúli Közművelődési Egyesület* kérje föl védnö­kéül József föherczeget. — Eötvös Károly orsz. képviselő minapi nagyszabású beszéde, melyről mi is megemlékeztünk — óriási szen- zátiót keltett megyeszerte. Több beve- sebbvérü úriember már azon volt, hogy , ez ügyben rendkivüli megyegyülést hívnak egybe. Mint Budapestről érte- sittetünk — e megyegyiilésre, ha az e czélból hivatnók egybe, Eötvös Károly maga is leiő Veszprémbe. Ugylátszik, erre mégse kerül a gór. — Az első gőzhajó Keszthelyen. Vasárnap délelőtt 11 órakor érkezett Keszthelyre a balatontavi gözliajózási társaság »Helka* nevű vitorlás pro-

Next

/
Oldalképek
Tartalom