Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1890-08-23 / 35. szám
5 Veszprém, 1890. Veszprémi Független Hírlap, Szombat, nug. 23. 4 hegyeket, a melyeken évszázadok óta szakadatlanul szőlő termeltetik, legtöbb helyen a megújítás akkor történik, a midőn már a tőkék vénségük miatt majdnem teljesen kimerültek, akkor is ugyanazon helyhez és fajhoz kötve a legprimitívebb újítási mód szerint döntés vagy bujtás által; már most könnyű belátni azt, hogy az ilyen elvénült tőkéről bujtott vagy döntött vessző egészséges uj egyedeket szolgáltatni nem fog, mert átörökli az anyatő gyengeségeit, miért is ezen szaporítási és újítási módokat szükebb korlátok közé kellene szorítani oly formán, hogy első sorban is nem volna szabad a szőlőtőkéket a végletekig kihasználni és a bujtás által nyert uj erőteljes egyedeket ugyazon területre alkalmazni, hanem jó erőben levő tőről venni és máshová telepíteni; a régi szőlőket gyökerestől kivágni és ha lehet egy két évig gazdasági cultura alá vonni vagy legalább egy évig gondosan ugarolva, a gazoktól menten jól conserálva tartani és csak azután beültetni sima vagy gyökeres vesszőkkel, ha lehet más, de a viszonyoknak megfelelő fajokkal, vagy hason — de legalább ne ugyanazon helyen termelt — fajokkal, hogy igy az egyoldalú kihasználás okozta káros következményekbe ne essünk, mert nemcsak a különféle fajú, de a másutt termelt hasonfaju szőlők talajigényei is többé-kevésbé különbözők. A tartós egyoldalú kihasználását pedig trágyázással sem vagyunk képesek kellőleg ellensúlyozni. Minden vidéknek meg van a maga jól diszlő és termő szölőfaja, helytelen volna tehát ezen fajtól elállani addig, a míg az jó tulajdonságait megtartja, csak újítása és szaporítása ne eszközöltessék helyhez kötve, döntés vagy bujtás által, hanem a vesszőket helyváltoztatásban kell részesíteni. Az ugyanazon helyhez és fajhoz kötött ujitási módszert nem menti a talaj esetleges egyoldalú minősége, mert ha buzatalajban megterem a különféle válfaju búza, árpa, rozs és zab stb., úgy a föltétien szőlötalajban is megterem esetleg más fajú, vagy legalább más vidékről szerzett ugyanazon fajú szőlő. A helyhez és ugyanazon fajhoz kötött ujitási mód mellett szól, de csak a föltétien és sekély termörétegii szőlőtalajoknál, a másnemű ujitási mód sok nekézségóbe és költségébe ütköző volta, de erre azt lehet válaszolni, hogy a ki előnyöket akar elérni és biztosítani, az munka és költségkímélés szempontjából czélszerütlen eljárásokkal ne koczkáztassa az eredményt, mert a mi egyszer sikerült, az sikerülni fog — ez esetben — másodszor is. Szilárd meggyőződéséin, ha ezen körülményekre eleve figyelem fordittatott volna, úgy a fíllokszerát, illetőleg annak borzasztó pusztításait alig ismernők. Kislelküségre mutatna — mindezek daczára — ez idő szerint felhagyni a szölőültetéssel és meghálálni egy pár óriási károkat okozó rovarfaj elől. Mi küzdünk az ész és a természet nyújtotta fegyverekkel. Ismerve az előidéző okokat, könnyű lesz az »kozatok elhárítása czéljából az elmondottak után a következtetést levonni és a preventiv módszereket sikeresen alkalmazni, a melyek röviden a következőkből állanak. Az elültetendő gyökeres vagy sima vesszőket egy napon át, e czélra ásott, vízből, trágyából, trágyáiéból s jó termőföldből készített hig sárral telt gödörbe helyezzük el és pedig kettős okból, először, hogy a vesszők nyersek és a trágyasárral belepve maradjanak, másodszor, ha esetleg fillok- szerásak volnának, hogy azok rajtuk elpusztuljanak. E vesszők forgatott földbe 8 cm. vastag kihegyezett fával készítendő lyukakba faj szerint elkülönítve űltetendők. Ez a szölőültetésnek legolcsóbb és eredményre nézve legbiztosabb módja. Az eképen ültetetett szőlő 2—3 évigellenáll atfillokszerának, azután kezdjük meg a szénkénegezést és ha lehet évenkint tavasszal a trágyalével való öntözést. Szükségesnek vélem még a mondattok igazolására saját tapasztalatomat, mint kísérletem eredményét ezúttal felemlíteni. Házi kertem számára néhány száz darab különféle honi fajú szőlővesszőt gyökereztettem, kétéves korukban ki akarván ültetni rendeltetési helyükre, azokon a filloxerát szabad szemmel is észrevettem, nagyitó üveg segélyével pedig határozottan konstatáltam, ami ugyan kellemetleül lepett meg, de nem riasztott vissza tervemtől és az említett eljárás szerint elültetve, azt tapasztaltam, hogy azok nemcsak megeredtek, de igen jól disz- lenek s fíllokszerát rajtuk ezideig észre nem vettem, miért is erős a hitem, hogy a preventiv módszerek alkalmazása által meg is fogom tudni mentem. Mindezekből az tűnik ki, hogy a fillok- szera a helytelen szőlőkezelés folytán önmagától keletkezett és szaporodott el és amint tenyésztésére alkalmas és kedvező tért nem talál, szintén önmagától fog elenyészni. Az emberi törekvésnek tehát oda kell irányulni, hogy a fillokszera fellépését és terjedését megakadályozó s jónak bizonyult módok és eljárások alkalmaztassanak, a melyek mint legsikeresebb eredményt, Ígérők, csakis preventivek lehetnek. Wenninger Mátyás urad. gazdatiszt. A dunántúli ev. ref. egyházkerület közgyűlése. — (A „V. F. H.“ eredeti tudósítása.) — Vasárnap kezdődött Székesfejérvárott a dunántúli ev. ref. egyházkerület közgyűlése Pap Gábor püspök és Tisza Kálmán társelnöksége alatt. Az első nap Beöthy Zsigmond 40 esztendős hivatali jubileumával telt el, hétfőn a király születése napján nem volt gyűlés. Kedden azonban folytatódott s ez álkalommal megyénket igen közelről érdeklő ügyek kerültek a zöld asztalra. Igen élénk vita folyt a pápai főgymná- zium és theologiai tanárok fizetésének felemelése felett, amely kérdés az állaiusegély- lyel van kapcsolatban. Szinte feltűnő volt az az idegeskedés, melyet a közgyűlés az államsegély elfogadásával, illetőleg szerződésszerű stipulálásával szemben tanúsítottak s maga Tisza Kálmán főgondnok volt az, aki a legerélyesebben hangsúlyozta, hogy meg kell őrizni a kerületi főiskolát minden állami befolyás ellenében. A tanárok fizetését felemelték a nélkül, hogy az államsegélyhez fordultak volna, de a pápai ev. ref. kerületi tanitó-képezdének kellett áldozatul esni. P a p p Gábor püspök jelenti, hogy a Varjú-hagyaték illetéktelenül beszedett százalékát a kincstár visszafizette, továbbá az államsegély 8000 frt értékben megérkezett. Átadatnak a pénztáraknak. Tisza Kálmán főgondnok társelnök a tárgyalás sorrendjére tesz előterjesztést. A közgyűlés helyesli Tisza Kálmán előterjesztését. A pápai tanárok fizetésének felemelése és ezzel kapcsolatban az államsegély kérdése kerül sorra ezután. Kerkápoly Károly tanácsbiró melegen szól a gináziurai és a theologiai tanárok fizetésének felemelése mellett, de ellene Yan, hogy az államsegélyből eszközöltessék. A végszükség nélkül nem akarná megkezdeni, hogy a kerületi iskola fentartására az államsegély igénybe vétessék. Az ilyen szerződés megszüntetésére a jog nem elég, arra erő is kellene, ami kérdéses, hogy meg lesz-e akkor, amikor éppen kell. Minden végzett preparan- dista 1600 írtba kerül, jobbnak tartja, ha a tanitóképzőintézetet megszüntetnék s a szükségletet a tanítókban másként fedeznék. Tartsa meg a kerület a gimnáziumot saját erejéből és hagyjon fel a tanítóképző intézettel s igy a tanárok fizetése javítható lesz. Elhatározza az egyházkerület, hogy gim- násiumát és theologiai tanintézetét önerejéből fentarthassa, a tanitóképezdót megszünteti, azaz az arra fordított anyagi erőt a nevezett két intézet fentartására fordítja, továbbá ugyanezen czélból ezentúl is átengedi az államsegélyből azon 3500 forintot, melyet az abból eddig átengedett, s utaRettenes dolog történt most, merénylet a hatodik nagyhatalom ellen. Göbölös Dömötör megpillantotta Bábi oldalán Perceit és egyik felzaklatott pillanatában megragadta Percei Mórt, a hatodik nagyhatalom képviselőjét és ünnepelt irót, a »Hazafias Rágalmazó* báli és harcztéri tudósítóját, a tekintélyes közlöny társszerkesztőjét és kirúgta az udvarra! Almélkodás töltött el mindenkit! E merénylet megdöbbentette a legbátrabbakat is. Az ünnepelt férfiú ott hevert a kecske lábú asztalok közepette s talpatlan czipői égfelé tátongtak, mintha foltért esengnének, mint a föld az üditő esőért! Perczel a lomok közepéből sajnosán sival- kodott: — Európa fog boszut állani érettem! A hatodik nagyhatalom meg van gya- lázva! A bálbizottság rögtön közbelépett és pla- nálni akarta a dolgot. Egész tekintélyét latba vetette, hogy Perczel Mór a terembe újra bebocsáttassék. — Ámde Gőbölös Döme detronizálta Leszopka elnököt és usurpálta a hatalmat. Az ő befolyása alatt keletkezett az a fáj;- dalmas határozat, hogy a felmerült események felett a bizottság napirendre tér! Ezek után a kedélyes vigalom tovább folyt és a legvidámabb hangulatban, fesztelen jókedv mellett, egész kivilágos kivirradtig tartott. Három nap múlva a »Hazafias Rágalmazó“1 hasábjain a következő nagyérdekü tudósítások láttak napvilágot: Táviratok. Sinkócz. Febr. 22. d. u. 3 óra. Lapunk tudósítója ide érkezett. Három katonabanda játsza a Rákóczyt. Leszopka főerdőmester és bálbizottsági elnök gyújtó szónoklatot mond, mire munkatársunk válaszol. Óriási tömeg, szörnyű lelkesedés. — Az egész tartomány viszhangzik attól a lelkes felkiáltástól: Éljen a »Hazafias Rágalmazó!“ Sinkócz. Febr. 22. d. u. l/a4 óra. — Lapunk tudósítója e pillanatban tartja bevonulását a városba Gyuka föbiró (koldusbiró) vegyes fogatán. — Virágok, koszorúk, óriási lelkesedés! Sinkócz. Febr. 22. d. u. 5 óra. — Valóságos elite-bál. — A francziát 250 pár tán- czolja s természetesen lapunk tudósítója rendezi. — Cupák Babetta baronesse a báb királynő. Sinkócz. Febr. 22. d. u. 6 óra. — Lapunk tudósítójának lovagias affairje volt herczeg Gőbölovszky Dimitri dzsidás ezredessel. — Tizenkét órán tartó vitéz mérkőzés után tudósítónk elesett, de mégis felkelt. — Kibékülés nem történt! Sinkócz. Febr. 22. d. punk derék tudósítója logoi az állomásra s egy óra múlva kar jaink között lesz. u. 1/27 óra. — La- e pillanatban gyaSinkócz. Febr, 22. d. u. 7 óra. sitónkat hozó vonat megindult. Isten minden vasúti balesettől. TudóÓvja A dicső hős itthon van a »Hazafias Rágalmazó* szerkesztőségében s e pillanatban ludmáját és kvarglit vesz magához. A becses egészsége iránt aggódó közönséget megnyugtathatjuk, hogy étvágya óriási, tehát további bulletin-eket nem adunk ki! 1 sitja az igazgatótanácsot, hogy a gymnázi- umi és theologiai tanárok fizetését a jövő tanévtől kezdve 200 írttal mindenesetre felemelje, de pontos számot vetve anyagi erőnkkel, ha az erő engedi az emelést, legalább fejenkint még 100 írttal nagvobbitsa az ötödéves pótlék az eddigi gyakorlat szerint hagyatván. Egyúttal intézkedjék a főiskolai igazgatótanács az iránt is, hogy a megszűnt tanitóképezde t-inárai más alkalmazás utján, vagy más módon az egyház- kerületben szokott tisztességes elbánásban részesittessenek. Az alapitványozók pedig megkérdezendők, hogy az alapítványokat kizárólag a tanitóképezde javára tették-e ? Ezt a határozati javaslatot a közgyűlés elfogadja. Révész Kálmán, pápai theologiai tanár mond ezután köszönetét a tanári karról való nagylelkű gondoskodásért. Barthalos István kerőleti és főiskolai ügyésznek indítványa, hogy a kerületi és főiskolai összes pénztárak egy rendes nyilvános egyesitett pénztárban kezeltessenek az alapok külön nyilvántartásával, elfogadtatott, a kerület eddigi pénztárnoka, nt. Kis Gábor, mint a gazdasági tanács elnöke, az egyesitett pénztár felügyelőjévé, Barthalos István kér. és iskolai ügyész pedig az egyesitett pénztár ügyészévé és jogtanácsosává felkéretett, s utóbbi az iskolai tőke-alapoknak 14 év alatt nagyban szaporítása és a beépített tőke-alapoknak és helyreállítása körüli érdemeiért, valamint a kerületi pénztárnok is buzgó szolgálataiért köszönet és elismerésben részesittetett, az egyesitett pénztári hivatal rendszeresítésével a főiskolai igazgató-tanár megbizatott. Sorra került az iskolaügyi-bizottság jelentése a felállítandó magasabb növelde tárgyában. A bizottság a szükségletet 50.000 frtra teszi, évi 300 frt kiadással és 3—4 tanárral. Szilágyi József pápai igazgató az uj protestáns felsőbb leánynevelö-intézet felállítását az egyházkerületben a protest, egyház vitális érdekeinek szempontjából óhajtja, kívánja, akarja. E végből indítványozza, hogy az ezen nőnevelő-intézet feláilitása érdekében már korábban kinevezett nagy bizottság a társadalmi téren viendő mielőbbi megindítása czéljából több kisebb, legalább is az egyházmegyék számának megfelelő albizottságokra oszoljon. A kerületi növelde felállitójának ügyét tárgyalták ezután. A kiküldött bizottság 50.000 forintra teszi a költségeket, az évi kiadásokat pedig 3—4 ezer írtig számítja. Melegen ajánlja a bizottság a nőnövelde felállítását. Kerkápoly Károly melegen szól az eszme mellett, melyben azt látja, hogy erős vára lesz a protestáns nevelésnek. László József főiskolai gondnok utal arra, hogy ma már nem csak az illetéktelen kereszteléstől, hanem az apáczáktól is kell tartani s igazán protestáns szellemű nőnevelés csak akkor volna lehető, ha felállit- tatnék az intézet. A közgyűlés tagjai minden íelszóllitás nélkül gyűjtést indítanak meg a nőnövel- dére, mely pár perez alatt fényes eredményt ér el, amennyiben e czélra László József 10.000 frt, Tisza Kálmán 2000 frt, Szilágyi József 1000 frt, Bartalos István 1000 frt, Pap Gábor 500 frt, Gergely Károly 200 frt, Körmendy Sándor 200 frt, Csike Lajos 100 frt, Móricz János 100 frtot ajánlottak fel. (Lelkes éljenzés.) Kerkápoly Károly újabban melegen szól az intézet mellett, hiszi, hogy az buzgóság- gal meg is valósítható. Körmendy Sándor felszólalása után határozatban kimondja a közgyűlés, hogy gyűjtő- iveket bocsát ki a nőnövelde czéljaira s bizottságokat szerveznek az egyházmegyékben. A közgyűlés kimondja, hogy a görögnyelvi novellát életbelépteti s a teendőkkel megbízza az igazgatótanácsot. Több iskolaügy került ezután tárgyalás alá. Az iskolai tanév kezdete. A beiratások. A helybeli róm. kath. főgymmasi- utnnál az 1890—91-ik iskolai évre való felvételek és beiratások szejot. hó három első napján fognak eszközöltetni ; ezt mdgelőzőleg pedig aug. hó 30. és 31. napjain tartatnak a javító, pótló és magánvizsgálatok. Figyelmeztetem ennélfogva azon tanulókat, akik javító, pótló vizsgálatra utasittattak, avagy mint magántanulók osztály vizsgálatot tenni óhajtanak, vizsgálatuk megejthetése végett aug. 30. vagy 31. napján az igazgatóságnál okvetlekül jelentkezzenek, miután a szeptemberi napok tisztán csak a fölvételek és beírásokra vannak fentartva, A fölvételre jelentkező tanulók kivétel nélkül himlő-oltási, illetve ujra- oltási bizonyitványuyal lássák el magukat; az I. és Vili. osztályra, — vagy más intézetből bármely osztályra jelentkező tanulók keresztlevelüket vagy születési ivüket is magukkal hozzák. Felkéretnek tehát a t. szülők, hogy a beírásra kitűzött napokon a fölvételi- és tandíjjal ellátva pontosan és személyesen jelenjenek meg, és pedig az elsőséggel biró veszprémi illetőségűek lehetőleg $ beiratások első napján, nehogy gyero?ekpk az egyes osztályok törvényes számának (00) betejte után a fölvételtől elüttessék. Az igazgatóság. A róm. kath. elemi iskolákban a tanulók összeírása szeptember hó 1-től 5-ig fog történni az iskola helyiségeiben, d. e. fél 9 órától fél 12 óráig. A tanítás „Veni Sancte“-val szept. hó 6-án veszi kezdetét. A helybeli iparos-iskolában a jövő 1890 — 91. tanévre a beiratások szeptember 7. 8. és 14-én történnek, mindenkor délután 2 órától 6 óráig. Fölkéretnek az inas-tartó iparos urak, hogy a kitűzött három napon át inasaikat Írassák be. Az előadások szeptember hó 18-án esti 6 órakor veszik kezdetüket. A veszprémi izr. elemi iskolában a jövő tanévre a beiratások augusztus hó 28-án és 31-én délelőtt 8-tól 12 óráig fognak megtartatni. Tüzoltó-üDűepély Várpalotán. — Eredeti tudósítás- — Szent-István király magasztos ünnepén még egy ünnepet rendezett megyénk törekvő mezővárosa : Várpalota. Magasztos volt ez ünnep, minden egyszerűségében, mert az igazi, önfeláldozó felebaráti szeretet eszméjén alapuló nemes intézmény, az önkéntes tűzoltóság tartotta öröm ünnepét, dicsőséggel avatva fel az Ur tisztelete mellett becsületes törekvésének vérpiros selyem lobogóját, melyet jóemberek filléreikből szereztek meg, hirdetőjéül az emberbaráti nemes intézménynek. Csendben folytak az előkészületek az ünnepélyre, nem készítették azt elő a reklám nagydobjával s hogy mégis olyan pompás kimenetelű volt, annak a békés szeretetteljes egyetértésnek tulajdonítható, mely ma Várpalotán mindenek felett uralkodik s melynek impozáns bizonyítéka volt e hó 20-án tartott tűzoltó-zászló felszentelési ünnepe. Az első magyar király szent ünnepe már előkészítette a méltó hangulatot a várpalotaiak zászlószentelési ünnepéhez. A kora reggeli órákban megérkeztek a tűzoltó-egyletek küldöttségei szép számban. Ott voltak a többek között: a szé- kesfejérvári, mohai, kádártai tűzoltó- egyletek képviselői teljes díszben, a veszprémi egylet küldöttei S ö r d é n segédtiszt vezetése alatt. A küldöttségek szép tömegét a várpalotai egylet tagjai egészítették ki, melyhez az ősii tűzoltók összes számban járultak. Az ünnepély d. e. 9 órakor kezdődött a várpalotai nagytemplomban, hálaadó isteni tisztelettel, melyet Steiner Ádám plébános tartott, isteni tisztelet s ünnepi mise után Steiner Ádám, aki a Fiúméban tartott szent- Istvánnapi tűzoltó-ünnepélyen szép nevet vívott magának — • lépett a szószékre. Sok bölcselem és jeles szónoki verv jellemezte ünnepi beszédét. Az első szent király magasztalásáról áttért a zászló-jelvény magyarázatára, festve a tűzoltó intézmények fontosságát s annak émberbaráti, önfeláldozó voltát szépen illusztrálta. Különösen tetszett szép beszédének az a passzusa, midőn azt mondá, hogy bár a katholikus szertartás szerint, itt a katholikus templomban történik, ez mégis valláskülönbség nélküli ünnep, mert az igazi szeretet, az önfeláldozó eraberbaráti intézmény jelvényének felszentelési ünnepe, azon jelvénynek, melyet valláskülönbség nélkül szereztek meg a polgárok szeretetük dicsőségére, hirdetésére. iA szép ünnepi beszéd mindenkiben fol'cozta csak az ünnepi hangulatot, mejly a szegbeverés alatt tetőpontjára hágott, Az első szeget a védöknő: Sztáray Ar/talné grófnő helyett R e v i t z k y Ágpstonné verte a gyönyörű kivitelű vöfösselyem lobogóba, mely Szent- FloHan képét viseli magán. A második szeget Klet zár Ferencz járási, főszolgabíró verte a lobogó nyelébe következő aphorismája kíséretében : » Büszkén fog lobogni e zászló, ha a testület minden egyes tagja kötelességé™ tétől áthatva a tűzoltó nemes hivatásának lelkiismeretes pontossággal me’gfelelend.“ Ezutfín K e r é n y i Károly dr. megyei főorvos, a városi elöljáróság, g, város éjs vidék notabilitásai, a küldöttségben járó tűzoltó-egyletek stb. verték be. szegeiket. A szegbeverési ünnepélynél sok elő- v kelőség volt jelen: Kletzár Ferencz, Steiner Ádám, Vinis Fülöp, dr. Rutsek Pál, Kerényi Károly dr., dr. Hercz Adolf, a felekezetek papjai, az izr. hitközség, az urodalmi tisztség Heidi u g e r Gusztáv tiszttartóval, Wolf testvérek, Krosetz Gyula, tíenes postafőnök stb. A szegbeverés után a „Korona“-ven- déglőben 160 teritékii banket volt d. u. 1 órakor. Az első fel köszön tőt Kletzár Ferencz főszolgabíró tartotta a királyi családra, Kerényi Károly dr. megyei főorvos az első magyar tűzoltót: József főherczeget éltette : Vinis Fülöp az összes tűzoltókat, dr. Rutsek Pál Kletzár főbíróra és Kerényi főorvosra emelt poharat. Ezenkívül még több szép felköszöntő is mondatott. Este 6 óra felé az ünneplők a szom- É széd Péthre rándultak, a hol már ezernyi vendégség volt. Itt disz-felvo- nulás és népünnepély tartatott, mely f csak a késő éjjeli órákban ért véget. A zóna. Ez évi augusztus 1-én volt egy esztendeje, hogy a zóna a m. kir. államvasutakon életbe lépett, azaz megszületett. Bel- és külföld meglepetve nézett e kü- löncznek is nevezhető intézményre. Sokan fekete szemüvegen keresztül tekintették a miniszternek merész lépését és mistik as észrevételezésekkel jósolgatták Baross miniszter eme tettének fiaskóját. S ismét mások vérmes reményeket kötöttek hozzá. Amazok csalódtak, emezek reményei teljesültek. Egy év sem kellett hozzá, hogy a miniszter intézkedése korszakot alkotónak ismertessék el. Mi nem pusztán az anyagi hasznot tekintjük, midőn a zóna által létesített reformot évfordulóján őszintén üdvözöljük, hanem azon erkölcsi hatást vetjük mérlegbe, mely hazánk^tekintélyének emelésében nyilvánul. Lehetővé lett, hogy saját hazáját a szerényebb sorsú is könnyebben szinről-szinre f láthassa, megismerni, becsülni és szeretni J tanulhassa. Egy év óta külföldiek is tömegesebben látogattak el hozzánk s vitték haza magukkal a tisztultabb fogalmat hazánkról. A kormánynak, a parlamentnek egyaránt vágya és törekvése volt a múltban, az a jelenben is, hogy az ország fővárosát, Budapestet lehetőleg emelje. E czélból sok milliót fordítottak is rá az állam pénztárából s ma Budapest egyike a legszebb modern városoknak. Ezt még ellenségeink sem tagad- > hatják. Ugyde, volna-e, lehetne e az a pezsgő élet és forgalom a fővárosban, ha Baross miniszter e korszakalkotó tervét meg nem valósítja? Erre határozott ,nem*-mel merünk válaszolni. Mert ha figyelembe vesszük a statisztikai adatokat az utazók roppant számáról s ha főbb állomásokon azt a méh- kasszerü sürgés-forgást nézzük, még ha épen az utazók óriási száma miatt kevesebb, kisebb kényelmet élvezünk is a vasutakon : nemcsak üdvözölnünk kell ezen egy éves, üdvös intézményt, hanem azt is ki kell mondanunk, hogy nélküle sem Budapest, sem egyéb városaink és vidékeink oda nem jutottak volna, ahol ma vannak gyors közlekedés tekintetében. Állításunkat igazolja a statistika, mely számokban mutatja be a nem várt, nem hitt eredményt, melyet a zónatarifa első esztendeje szült. Az első év, melyben a zónatarifa a m. kir. államvasutakon érvényben van, bezáródott, és ennek eredméuyei iránt mind nagyobb érdeklődés nyilvánul. Ma már tizenegy hónap eredményei ismeretesek, s e hónapokban a személyforgalom következőleg alakult: Kiadatott a szomszédos forgalomban menetjegy 6.346,433, a távolsági forgalomban menetjegy 4.830,142, összesen 11.176,775 menetjegy, az előző év ugyanazon szakában összessen 4.072,197 menetjegy ; a személyforgalom e 11 hónap alatt tehát 7.104,578 személyei növekedett. A személy- és podgyászforgalomból a zónatarifa érvényének első 11 hónapja alatt Í890 február hó végéig a végleges, ezentúl az ideiglenes leszámolást véve alapul, befolyt 9.926,452 frt, az előző év ugyanazon időszakában 8.233,740 frt, a bevételi többlet tehát 1.692,712 forint. Ez összegből levonva a jelenleg már ki nem adott éves bérleti jegyek után az 1890. évi január havában 341,893 frt aránylagos részét 170,946 forin- tal, $ tiszta bevételi többlet 1.521,766 frt, mely összeget a márczius-juniusi végleges leszámolás bizonyára még jelentékenyen f°‘ kozni fogja. Hogy a közönség a zónatarifa érvényének első éve befejesztével nagyjában tájékozva legyen e reform eredményei felől, a julius havi személyforgalom eredményei 10—10 naponkint közzé fognak tétetni. E számok tisztán világosan beszélnek s ezek alapján az uj intézmény méltó büsz* keséggel mutathat egy évi pályafutására» teljes önérzéssel utalhat a fényes és óriási sikerre ! Méltó dolog tehát, sőt kötelességünk az°D férfiút is üdvözölni, a kinek vasakarata, muo* kával párosult és mnnkát biró ereje és ere* lyessége ezen intézményt létre hozta. Tisztán kellett látnia a czélt és eredményi’ midőn eme merész, de szellemes gondolata tervbe vette s a tervet megvalósította. I Most az elért eredmény után látjuk csa teljességben a fáradhatatlan miniszter alk°' tásának nagyszerűségét, De látja a külföG »JÄ
