Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-06-21 / 26. szám

Veszprém, 1890. Szombat, jun. 21. Veszprémi Független Hírlap. folytán, élete 72-ik évében bekövetke­zett halálát. A hült tetemek f. június 22-ik napján d. u. 4 órakor fognak a köveskállai sirkertbe. a helv. hitval­lású egyház szertartása szerint örök nyugalomra tétetni. Köveskálla, 1S90. június 21. Béke hamvaira! — Boldog tapolczaiak ! Vaduay An­dor. a tapolczai kerület 48-as anti- szemita-kormánypárti-filoszemita kép­viselője miniszteri osztálytanácsossá fog kineveztetni s igy lemond a kép­viselőségről. Kérdés, ki örül most job­ban. Vadnav ur-e. vagy a tapolczaiak ? — Jótékonyság. Németh László ur 1 irtot küldött irodánkba, mint a Bauer Márkus pörben megitélt tanú- dijat. a szegényház javára. Áttettük az intézet gondn okságához. Fogadja eleve | köszönetünket.-T- Gazdasági kilátások. Pápáról | Írják e hó 15-iki kelettel: Az idő­járás váltakozó, hol szeles, hol szá­raz, e hó 1 1-én dér is volt s a lapá- lyosabb helyeken lévő babot, tengerit tököt és burgonyát leperzselte; az ár­páknak és búzáknak is valószinüleg árthatott, mert a szárak hegyei fony- nyadni kezdenek. Buzábau szórvá­nyosan az üszög mutatkozik, a rozsda is terjedőben van. Rozs szépen érik, jó középszerű termésre nyújt kilátást. Árpa a hosszantartó szárazság és hi­deg időjárás következtében, mintegy százalékkal hanyatlott. Zab rozsdás, fejét lassan hányja, gyenge. Takar- mánynemüek csak középszerű termés­sel fizetnek. Tengeri és burgonya sin- fődik, esőt kiván. — Dunántúli zsurnalisztika. Varga Lajos, a „Zala“ czimü hetilapnak több [ éven át volt szerkesztője mint írtuk, a lap szerkesztésétől visszalépett és Nagy-Kanizsán hetenként kétszer meg­jelenő új társadalmi lapot indit meg Szalay Sándor és Haj gat ő Sán­dornak, a „Zala“ eddig volt belmun- katársának közreműködése mellett „Nagy-Ka nizsaésVidéke“ czim- mel. A mutatvány szám még e hóban megjelenik. A „Zala“ szerkesztését Gyjőrffy János nagy-kanizsai ügyvéd vette át.. — Nyári mulatságok a vidéken. A siófoki önkéntes tűzoltók e hó 15-én tartották diszgyakorlattal egy­bekötött majálisukat, mely az egye­sületnek hetven forintott jövedelme­l zett. — Az enj'ingi fiatalság e hó 15-én nyári tánczmulatságot rendezett az ottani kórház javára. A sikerült mulatságban 34 pár vett részt. — Nagy tűz megyénkben. Nagy tűz volt Suuron, Veszprémmegyében. Mint levelezőnk írja, d. u. 5 órakor i a község észak-nyugati részén ütött ki a tűz, mely 23 lakóházat ne­hány perez alatt elpusztított. Érdekes, hogy a leégett házsorban egymásután 5 ház épségben maradt, azokat átug­rotta a tűz. Mentésre gondolni sem lehetett, a vízhiány miatt. A tűz kö­rül derekasan viselte magát Holly Antal zirczi bádogosmester és nehány cserepező, kik az ottani uradalomnál épen munkában voltak. — A világhódító rovar. Badacsony­ból írják lapunknak, hogy a philoxera már hosszabb idő óta lappangott pár felső hegyi szőllőben, azonban ma már — fájdalom — több helyen konsta­tálható. így véglegesen is ott a ve­szedelem, hol szinte kitűnő borok te­remnek és a penész-rovar is pusztítja a tőkék hajtásait, azért már többen beszerezték a fecskendőket. — ungyilkos szamár ügye a ren­dőrség előtt. Érdekes panaszos állított be a minap a veszprémi rendőrkapi­tánysághoz. A panaszos Szántó István vidéki fuvaros volt, akit állat­kínzásáról ismer a reudőrség. Vádat emelt Fux idevaló szamäras ellen, kitől 7 írtért egy szamarat vett, de mielőtt azt hazahajthatta volna, a szamár öngj’ilkossági szándékból a külső nagytóba szaladt és a fejét a vizalá hajtva, öngyilkossá lett, tehát visszakövetelte a hét forintját. A ren­dőrkapitány természetesen nem adott igazat a panasznak, miután kiderült, kogy az okos szamár uj gazdájának kínzását unta meg és ezért lett öngyil­kos. Most attól lehet tartani, hogy Szántó a szamarához hasonló szamár­ságot fog elkövetni. Várpalotáról Írják, hogy a veté- Sek a kora tavaszi kitűnő időjárás : következtében szépen fejlődtek, sok kelyen meg is dőltek. A búzán a h>zsda rohamosan terjedt a ned- jVes időjárásban, mindazonáltal úgy a;! őszi, mint a tavaszi középeu felüli ‘érmést ígér. A szénatermés jó ered­ményt mutat, legelők igen szépek. Győmölcs kevés lesz. mert a hernyó a gyümölcsfákat nagyon elpusztította. Kapásnövények szépen fejlődnek, de a takarmányrépában sox kárt tett a földi balba. Juhok mosását is most kezdik és elég szép gyapjúra van ki­látás. — Vizsgálatok. A veszprémi alsó- foku keresk. iskolában az évzáró vizs­gálatok következő rendben fognak megtartatni: f. hó 22-én a kath. isko­lában az 1-ső osztályé és a rá követ­kező héten f. hó 29-én az iparos iskola helyiségében a II. és III. osz­tályban. A vizsgálatok mindenkor 2 órától 5 óráig tartauak. Ezen vizsgá­latokra az érdekelt felek, a t. üzlettő- nökök és a tanügy barátai tisztelettel meghivatnak. Veszprém, 1890. juuius hóban. A veszpr. keresk. társulat elnöke Eszterhay F e r e n c z. — Ipariskolai vizsgálatok. A hely­beli iparos-iskolában a vizsgálatok négy napon át megtartattak. A vizs­gálatokon kapuvári Vargyas Endre kir. tanfelügyelő ur ő nagysága is jelenvolt és a tapasztalt előmenetel fölött teljes megelégedését fejezte ki. A vizsgálat befejeztével ő nagysága lelkesítő szavakkal buzdította az inaso­kat a további szorgalomra, a tanítók­nak pedig a kormány nevében meg­köszönte egész éven át tanúsított fáradságukat. — Elemi iskolai vizsgálatok. A róm. kath. elemi fiúiskolákban az évzáró vizsgálatok holnap, f. hó 23-án veszik kezdetűket és tartanak egész péntekig, f. hó 27-ég. Folyó hó 27-én délután szentgyónás, 28-án szent áldozás, „Te Deurn“ és az értesítők kiosztása leend. Iparos tanonczaink munka-kiállí­tása. A helybeli iparos tanulók munka- kiállitása az iparos-iskola nagytermé­ben holnap, f. hó 22-én reggel 8 óra­kor nyittatik meg. Belépti dij 10 kr. Miután a belépti dijak- és felülfizeté- sekből befolyandó összegből jutalmaz­tatnak meg az ügyes kiállítók, azért felkérjük a t. iparpártoló urakat, szí­veskedjenek minél számosabban meg­látogatni a kiállítást, A kiállítás csak ma este 7 óráig fog tartatni. — A Balaton veszedelme. A Bala­ton nagyrészét, miként azt több oldal­ról szomorúan jelentik, nagyban veszé­lyezteti a hínárnak elszaporodása. Különösen a keszthelyi Balaton-részt nőtte be, ami nemcsak a hajóközle­kedést akadályozza, de a hínár rothadása, kellemetlen kigőzölgése a levegőt is megfertőzi. A hínár kipusztitása czél- jából értekezlet volt e hó 13-án Keszt­helyen Deininger Imre urod. igazgató elnöklete alatt. Az értekezlet felette látogatott volt s a jelenvoltak magukévá tették az elnök azon indít­ványát. hogy az érdekeltség válasszon szakértőkből szükebb bizottságot, mely a városi hatósággal karöltve, az ügyet tanulmányozván, mozgalmat indítson meg mielőbb, hogy ezen égető kérdés­ben minden elkövetessék-, mi által Keszthely város érdekeit oly mélyen sértő, sőt reá nézve életkérdést képező ügy, a baj elhárítására ezélzó üdvös intézkedések által megoldásra találjon. E szükebb körű bizottság megalakult, annak elnökéül Deininger Imre igazgató választatott és tagjai lettek: Pap Sán­dor jószágkormányzó, Lénárd Ernő ügyvéd, dr. Csanádj7 Gusztáv. Hensch Árpád. Schadl János, Takách Imre tőszolgabiró, Riedl Ödön. Hentz Antal, Kiss József, Keischl Wenczel, Kern Ágoston, Sparszam Pál, Böröc-zi József. Hamis esküvés miatt állt ked­den a veszprémi kir. törvényszék előtt Krámer Lipótué pápai lakos. Takács Mihályné vádolta be, azt állítva, hogy özv. Krámerné múlt év okt. 4-én a pápai kir. jbiróság előtt 162 írt és jár. iránt folyt perben a megajánlt főesküt hamisan tette le, amit fiával, és két atyafiával akart bizouyitani. A törvényszék vádlottat Ki k ó t h y Ede védő meghallgatása után felmen­tette. — Emke-emlékkönyv. Az E m k e ez évi közgyűlése emlékére Radnóti Dezső szerkesztésében igen díszesen kiállított emlékkönyv fog megjelenni. A könyv számára hazánk elsőrangú irói ígértek közleményeket Rákosi Jenő magyar géniuszról ir bele ragyogó stylü hosszabb czikket, mely méltán fog mindenütt feltűnést kelteni. Ábrá­nyi Emil, hazánk legtüzesebb poétája, az uj magyar himnuszban az előbbre vitt nemzeti eszmének hódol, R u d- nyánszky Gyula lelkesedett hévvel az Emke lobogóról, a nemzeti társa­dalom e syrabolnmáról főm ~-J írni. Jakab Ödön az Emke jelvényét a gyopárt, énekli meg. Következnek ezután az Emke vezérlő férfiaitói hosz- szabb vagy rövidebb, de mind a ma­gyarság eszméjének hódoló czikket. Képben lesz bemutatva a központi tisztikar. Az első tiszteleti tagok. Az Emke díszes és Magyarország asszonyai által ajándékozott lobogója. — A gaz­dag tartalmú könyv mindezek mellett csak 60 kr., mely összeg aug. 1-ig Radnóti Dezső szerkesztő nevére Kolozs­várra (főtér 23. sz.) legczélszerübbeu postautalványon előre beküldendő. A tiszta jövedelem az egyesület vagyo­nát gyai'apitandja és ezért is, hisszük, hogv a magyar közönség meleg pár­tolásban részesitendi a nagybecsű müvet. Akik gyűjtői veket óhajtanak kapni, forduljanak a szerkesztőhöz. — A déli vasút tervezett tarifa- leszállitását — mint már jeleztük — jelentéktelenségénél fogva nem enge­délyezte Baross miniszter, azt mond­ván, hogy vagy számbavehető leszál­lítást, vagy semmit. Erre vonatkozólag a következő adatokat Írják: A déli vasút zónatarifája, melynek julius 1-én kellett volna életbe lépni, e napon nem lép életbe, sőt általában bizony­talan, hogy mely időtől kezdve utaz- hatik a közönség a déli vasút vonalain a zónatarifa szerint. A kallasztás okai állítólag a következők: A déli vasút mint dualisztikus vállalat zónatarifáját, melyet már közzé is tett, jóváhagyás végett bemutatta a magyar kormány­nak, de Baross kereskedelmi miniszter nem erősítette meg, miről a déli vasút igazgatósága az osztrák korra ánj7t érte­sítette s most ennek kell ez ügyben a magyar kormánynyal tárgyalásokat folytatni; addig természetesen, mig e tárgyalások kedvező eredményre nem vezetnek, a déli vasút zónatarifájának életbeléptetéséről szó sem lehet. A déli vasút zónatarifája, úgy a magyar állam-vasutak, mint az ország állami vasutak zonarendszerétől lényegesen különbözik s a déli vasút igazgatósága nem a közeli, hanem a távolabbi for­galomra fekteti a fősulyt. A déli vas­úton, ha mostani tervét megerősítenék, csak három zóna volna és pedig 1-től 300 kilométerig 301-től 450 kilomé­terig és azontúl a harmadik; az uj tarifa szerint kilométerenkint fizetné­nek az első zónában az I. oszt. 4.75 krt, a II. oszt, 3.56 krt, a III. oszt. 2.37 krt; a második zónában az I. oszt. 3.80 krt, a II. oszt. 2.85 krt, a Ili. oszt. 1.90 krt; a harmadik zóná­ban az 1. oszt. 2.70 krt, a II. oszt. 2 frtot, a III. oszt. 1.35 krt. E mellett az eddigi szabadsulyt a zónatarifa sem törölné el. — A régi egy forintosok, vagyis az 1882. évi január hó 1-ről keltezett 1 forintos államjegyek csak e hó 30-ig fogadtatnak el fizetéskép valameny- nyi állampénztárnál is hivatalnál. — Julius 1-től 1892. évi junius hó 30-ig a magyar korona országaiban fizetés­képp már csak a központi állampénz­tárnál Budapesten fogadtatnak el. 1892. julius elsejétől 1893. deczember hó 3-ig a bevonandó egy forintosok kicserélése már csak a közös pénzügyminiszterhez intézendő bélyeges kérvény alapján történhetik. — .A. nyara-ló, a. f-Cird.őzö és -uLtstzfe üsözén.ségfri.elr szolgálatot vél tenni budapesti levelezőnk, midőn Kertész Tódor budapesti Dorottya- utcza 1. szám alatti müipari telepének árjegyzékéből idény szerű kivonatot közöl olvasóinkkal és pedig botszék gyalogsétához 2.70 kr.. hintaágy 4 50 krtél 10 írtig, japáni napernyő 80 krtél 15 írtig, kerti legyezők 10 krtól 3 írtig, szikviz-gép 1 írttól 16 írtig, fagylalt készítő 5 50 krtól 9.50 krig. eezot- és olajtartó egy írttól 10 írtig salátakanál és villa 40 krtól 2 írtig, ételboritó 40 krtól 1.50 krig. paradicsom- és gyümölcsprés 80 kr., légmentes befőttes üvegek 28—85 krig, gyümölcskések tuczatja 3 —6 írig. gyors vajkészitő-gép 6.50—15 írtig, kávéfőző-gép 4.80—10 írtig, palaczkdugók 16—60. krig ébresztő-óra 5 60 kr., virághamrmatositó 40 kr., kerti nyíró olló 4 írt, kézi útitáska 4—20 írtig, kézi koffer 3—30 írtig, váltássá 3.50—15 írtig, berendezett utitekercs 6—15 írtig, borotva készlet 7 írt, angol borotva 1 20—3.50 krig, hajtodoritó-lámpa vassal 80 kr„ úti- és vadász­kulacsok 1—5.60 krig. berendezett pinczetok 6.76—15 írtig, mentő bekszer 1 írt buldog reveivel- 7.50—9.50 krig, schweizi nickel-remontoir zsebóra 6—9 írtig, utisapka 1 írt. Protier-készülék 1 írt, fürdő hév mérő 50—20 írtig lapos ivópohár 10—1 írtig, villanyozó- készülék 5—10 írtig, különféle gumiczikkek a leg­olcsóbb árakban, légpárna 4.50—10 írtig, angol disznóbőr nyereg 15—35 írtig, Kantár 5—8 írtig, zabla T80—3.50 krig izzasztó 2.75—5 írtig nyereg- lekötö 2.50—3 írtig, kcngyelszijak 3—3.75 krig, sarkantyú felcsatolható 2 írt, ricerosbőr-vessző 60—2.50 krig, lóhálók párja 15 írt, lőnyiró olló 3.40 kr.. lovagló-gamásni 4.50—7.50 krig. kőcsilámpa párja 7.56—15 írtig, gummi köpönyeg 19—22 írtig, vadászfegyverek leszállított áron. összetolható halászbot 1—15 írtig, 12 horoglegyekkel 60 krtól 2 írtig, zsebnapora iránytűvel 1 írt, kugüzó golyók 1—2.85 krig, kuglizó bábok készlet 2.50 kr.. papir- léghajók 60—2.50 krig. női kuglizó 5—25 kr., kerti Flóbert-puska 8—20 írtig, czéltábla kiugró bohóez- ezal 2—8 írtig lampionok 15—60 krig, dugóhúzó 30—2 írtig, dngaBzolú 1.40 kr., kerti gyetyatartó 1—2.30 krig, teljes tornakészülék 8.50 kr,, uj karizom erősítő 3 — 12 írtig, hinta 3—6 írtig, mászókötél 6 írt, trapesz 4—5.6 krig, kötél karikákkal 4.10—4 90 krig, kütélhágeső 5—7 írtig tornagolyó kilója 7 írt, tornflfdpi 1.30 kr., két zivó készlet 23.50 kr. -Ath­’* — b frtís. ÚSZÓ ÖV 1 írt. OrwinotóáfnV 9—20 f. tg.Lavrn Tennis-játék 27—60 írtig, labda- dadobó-játék párja 1.50—6 írtig, gum mi-labda 15 — 1-50 krig. karikajáték 12 pár 1-60 kr., botanizáló- szelencze 50—2 írtig, háromkerekű velocipéd fiuknak 8—15 írtig, és még számos olcső és érdekes tárgyak gazdasszonyok, háztartások, gyermekek, dohányzók és községi elöljáróságok számára, kiknek Kertész úr egy tartós rézoldalu dobot szijjal 15 írtért és postatáskát 2 kulcscsal 7—12 írtig szállít. — Figyelembe. Alkalmas helyiség, 3 szoba, 2 lakás, 1 kamra, mészárszék, bolthelyiség, pincze-, istálló- és gyö­nyörű kerttel, 3 évre szóló regállóval, minden órán elad ó, esetleg bér b e vehető. — Bővebb értesítést kiadóhi­vatalunk ad. A kis Dezső halála. Megsiratta az egész város. Nemcsak a részvét, de a megdöbbenés idézte elő az igaz könyeket, mert megdöbbentő volt a katasz­trófa is, mely a kis Ferenczy Dezső halálát előidézte. A ki látott fakadó rózsabimbót, mosolygó napsugaras tavaszi reggelen, a ki érzi, mint örül a menyboltozat, mikor szivárvány ra­gyogja be, csak az tud fogalmat alkotni arról a boldogságról, melyet egy piros arczu kis­ded játszi mosolya, csacska kiejtése kelt a családi tűzhelynél. És csak az tud igazi részvéttel sirni a váratlanul jött halál felett. Sötét feleg borult a boldogság egére; Kitört a vihar váratlanul s egy pillanat alatt letörte a feslő rózsabimbót, a figyelmes szülők örömét, büszkeségét. Ez rövid története a kis Ferenczy Dezső halálának. Azt mondták: az ur adta. az ur vette őt magához! És ez megnyugvást adott a mé­lyen lesújtott, szülők szivének, oh, mert az Istenbe vetett hit megbocsát még a bűnö­söknek is. Az erőszakkal letört rózsabimbót elhal- mozták a részvét ezernyi rózsavirágával, az­tán elkísértek, a boldogok hazájába azt a kis ártatlant, a ki még nem ismerte a boldog­talanságot, aki maga is még igen, nagyon boldog volt, a ki szülői szivének is akara­tán kivül szerzett mély, kimondhatatlan fáj­dalmat. S az aranyos ma az Ur zsámolyánál, csil­lag ragyogásu éjben bocsánatért imádkozik azok lelkeért, a kik halálát vétkes gondat­lansággal előidézték. Megbocsát-e az Isten? Ki tudja. A szülők, szivükben a megdöbbentő fájdalommal, már megbocsátottak gyermekük gyilkosának, mert az igazi fájdalom nem áll bosszút azok iránt, akik azt előidézték. Hanem a földi igazságszolgáltatás nem maradhatott béna. A két gondatlan cseléd : M e c h 1 e r Er­zsébet és Arany Mari, kiknek őrizetére volt bízva a család öröme, boldogsága, ked­den állt a veszprémi törvényszék előtt, hogy elnyerjék büntetésüket azért a gondatlan könynyelmüségért, melylyel a kis Ferenczy Dezső, Ferenczy Károly két éves fiacskájá­nak halálát előidézték. A szerencsétlenség részletei már ismerete­sek. A két cseléd őrizetére bízta gyermekét a gondos anya, a kit fontos ügyek eluta­zásra kényszeritettek. De a cselédek nem fogadták meg a figyel­meztetést, sőt a lehető legnagyobb gondat­lansággal hagyták a kisdedet a cselédszoba­nyitott ablakában, onnan lebukkant fejjel a kövezetre. Agyrázkódást szenvedett és meghalt. A gondatlan cselédeket büntetése alá vette a törvény, mely hivatalból üldözi a gond­talanságdói eredő emberölőket. Néma csend ült a tárgyalási teremben. Permetezett az ég s olykor-olykor erős szél rázkódtatta meg az ablakredőket. Majd kiderült ismét s mig ott künn so­kan bámulták a napfogy atkozás csodáját benn a tárgyalási teremben komoly bírók, vonták felelősségre a gondatlan cselédeket. A mélyen lesújtott apa nem jelent meg a tárgyalásra. Laky elnök felolvasta Ferenczy Károly nyilatkozatát, aki nem kéri a cse­lé d e k megbüntetését. Vesztesé­güket ezzel nem kárpótolják, megbünteté­sük nem enyhítik fájdalmukat. Ez volt in­doka. Az elnök kihallgatta ezután Mechler Er­zsébetet, a ki a katasztrófa idejében Ga- laubné szolgálatában állott, de ezek távol­létében Ferenczye'knél volt. Erre a kis 14 esztendős leányra bárul a legszigorúbb bűn. O ejtette le a kis Dezsőt. Alig látszik ki a földből, még maga is daj­kára szorul s már gondatlanságból eredő emberölés vádja miatt áll a törvény előtt. A másik vádlott Arany Mari, aki szoba­leány volt Ferenczye'knél s a katasztrófa idejében ő is a kisded őrizetével volt meg­bízva. A cselédszobában lámpatisztogatással volt elfoglalva s azt mondja, hogy figyel­meztette Mechler Erzsébetet. V aj da Zsófi szintén ott szolgált s azt llAiW n W fi nerr rvl .v» rw. 41- ~ de hiába volt. Eskü alatt azt a súlyos val­lomást teszi, bogy a családtagok részéről is szigorúan meg volt tiltva a kis gyereket az ablakba helyezni. A törvényszék, Massion dr. közvádló meg­hallgatása után meghozta Ítéletét, mely sze­rint Mechler Erzsébet és Arany Mari gondatlanságából eredő emberölés vétségé­ben vétkesnek találtatnak és ezért Mechler a Btkv. 85. §. 4. pontja értelmében 3 hó­napi, Arany pedig egy hónapi fog­házra Ítéltetnek. Az Ítélet kihirdetésekor mindkét vádlott hangos zokogásba tört ki s mikor a felleb­bezés iránt kérdeztettek, sokáig tétovázva hallgattak. A 14 esztendős Mechler Erzsébet, mivel nincs se apja, se anyja, akitől tanácsot kér­hetne, hát csak megnyugszik az ítéletben s hasonlóan Arany Mari is. A közvádló szintén. S így az ítélet jogerős lett. —m. Közönség köréből. Bucsu-szó. Nagy-Tier enyhe (Somogy me gye) történt áthelyeztetésem alkalmából, mindazon szi­ves jóakaróim, ismerőseim s barátaim, kik­től személyesen búcsút vennem esetleg al­kalmam nem volt, fogadják ez utón leg- szivesb búcsúmat. Tartsanak meg továbbra is jóindulatukban s szíves emlékezésükben. Csopak, 1890. jun. 21. Csarnogurszky István, veszp. kápt. urad. ispán. Balatonfelvidék, 1890. jun. 19. — A „Veszprémi Független Hirlap“ szerk. — A „Veszprémi Független Hírlap“ f. évi jun. 14. számában, tanügybarát aláirássai a „balaton-fel- vikéki néptanító-egylet“ jun. 10-én B.-Füreden megtartott közgyűlését le­iró czikk jelent meg, melynek ötödik kikezdésében szóról szóra ez áll: A III. egyetemes tanítói gyűlés vég­rehajtó bizottsága által kitűzött téte­lek közül a 2., 5. és 7. tételek kidol­gozására Gácsér L. vászolyi tanító vállalkozott. Azonban se meg nem jött, se a munkálatot nem küldte be. Ma­gyar ember szavát be szokta tartani . . . Igaz. En pedig erre azt mondom, bogy a józan észü magyar ember Íté­leteiben megfontoló és következetes szokott lenni. A gyűlésről oly okok tartottak visz- sza, a minő okokhoz a legfeketébb léleknek sem lehet szava; dolgozato­mat pedig azért nem küldtem be, mert én személyes referálást Ígértem, nem pedig írásbeli dolgozatot. Végre; Ná- nay Sándor b.-füredi felsőbb népisko­lai tanító urat levélben megkértem, hogy kimaradásomat illetőleg ment­sen ki, a mit ő tudtommal meg is tett. Tanügybarát urunk mivel a gyűlé­sen volt, erről tudnia kell, vagy leg­alább kellene ; s hogy mégis igy ir, megjegyzem, hogy erkölcsi leczkét min­denkitől szívesen fogadok, de felületes embertől nem. Gácsér Lörincz, tanító. Balatontavi gózhajózási részvény társaság. Menetrend 1890. május 15-töl—szeptember 30-ig. Az aláhúzott számok az esti 6 órától regjei 5 óra 59 perczig terjedő időt mutatják. Budapest közp. p. u. 650 715 4“ , déli vasp. indóház 500 Siófok érkezik 11" 7” GŐZHAJÓ Siófok indul 11“ 8“ B.-Füred „ 12“ 9“ Balaton-Almadi érkezik J30 102, Balaton-Almadi indul 5“ . 530 B.-Füred „ 6“ 6* Siófok érkezik ^30 730 DÉLI VASÚT Siófok indul 8oa g°5 Mi Budapest érkezik 10» 11™ „ közp. pályaudvar 10« ÁRAK: I. hely. II. hely. Siófok—Balaton-Füred ... 80 kr. 50 kr. Siófok—Balaton-Almádi . . 80 , 50 „ B.-Füred—B.-Almádi .... 60 „ 30 „ A podgyászért minden egyes darab után 30 kr. fizetendő. Az árakhoz a kincstári illete'k még hozzájárul. Ur'ig^-elEo.eztetés. Május 15-től 31-ig és szeptember 1-től 30-ig a hajó csak egyszer és pedig a nappali órákban és csakis Siófok és B.-Füred között közlekedik. Junius 1-töl 30-ig a hajó Balaton-Almádira csak

Next

/
Oldalképek
Tartalom