Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-12-27 / 53. szám

Szombat decz. 27. Veszprém, 1890. Veszprémi Független Hírlap. sas szellem fejlesztése, az egyleti taaok szel es anyag, támogatása s a°megye ném^L öregeiben a magyarosodás te ijesztőiig 8 jutalmazása' J / A műit é, eredménye bitort|/é“”K'f' hegy ájrn, szélesebb körben t •* üt d sos kön'Inket. Sorakozzatok a kibontod10 “lá' **> Jetek be egyHStUet(inkba/rim"gaesatok ben- nifnket! Eötvös Bálint eV*' Kletzá„r M'ksa alel­nök. Cseresnyés f"jeí?yző. Cseh Gyula aljegyző. Biró/^^11 Hercz Emil *11. titkár. WertU'Á1 Pál pénztárnok.Benkő Károly alpénztárn^- -Ányos Ödön háznagy. Tausz Jakab yieDŐr. Választmányi tagok : Billitz Antal Eszterkay Jenő, Hercz Dezső, Perlaky L%t)s, Spitzer Lajos. A pénzek utalványon a gyűjtő-ívvel együtt küldendők : „Egyetemi Lapok“ Budapest. Alapító-t3gok lehetnek mindazok, kik egyszersmindenkorra 10 forintot fizetnek. Ren­des tagok lehetnek mindazok, kik veszprémme- gyeiek vagy Veszprémmegye területén fenálló középiskolát látogattak, ha érettségit tettek. Beiratási díj 50 kr., tagsági díj évente 2 frt. Pártoló tagok lehetnek mindazon feddhetlen elöéletüek, kik évente 1 frtot fizetnek Beiratási díj 50 kr. ÚJDONSÁGOK. — Boldog újévet kivárniuk hírlapunk minden jóemberének. Legyen több re­ménye a jövő év iránt, mint a mennyi csalódással búcsúzik az óévtől. Nincs mit siratni a múlton. Boldog újévet! — Szilveszter estéjét városunkban ezidén is megünneplik sok helyen, így az iparos-kör saját helyiségében, a vágóbidas méhészek a „Koronádban s számos polgár az „Angyal“ vendég­lőben ünnepük meg azt. Legyen vi- gasztalódásuk a múlt, s örömük az uj esztendőre! — Hivatalos vizsgálat. A vármegye alis­pánja, Véghelyi Dezső úr a me­gyei főszámvevő, főszolgabiró és az adóhivatal egy kiküldöttje kíséretében hivatalos vizsgála­tokat tart a megye összes községei pénztárai­nál. Az eddig megvizsgált községek pénz- és irattárai rendben találtattak — Jó emberek a szegényeknek. Megható jelentést tett a városi pol­gármester az e hó 22 én tartott vá­rosi közgyűlésen. Jelentette ugyanis, hogy egy névtelen jóltevő egy szegénynek a jövő 1891. évben a sze­gényházban leendő eltartására 100 frtot, az iparostanoncz-iskola részére pedig 60 irtot adományozott, ugyan­csak ngos és tőtisztelendő Kemenes Ferencz kanonok ur egy szegény­nek a jövő évben a szegényházban leendő eltartására 80 frtot adott, va­lamint dr. Óváry Ferencz ügyvéd ur és neje, Silber Vilma úrnő. szintén egy szegénynek a jövő évben a sze­gényházban leendő eltartására 80 frtot ajándékoztak. A kegyes adomá­nyozók megéljeuzése mellett a köz­gyűlés az adományokért hálás köszö­netét fejezte ki. Mi is a közönség tolmácsai vagyunk, midőn azt kíván­juk, hogy e jó embereket áldja meg az irgalom Istene! A veszprémi állatvédő egyesület január elején biztosan megalakul s már /] is több száz aláírás van a kezdemé­nyező rendőrkapitány birtokában. A togok között együtt látjuk az egész város értelmiségét. A budapesti orszá­gos állatvédő egyesület felszólította Herman Ottó országgyűlési kép­viselőt. hogy az alakítás megejtésére jöjjön Veszprémbe, amit a jeles tudós szívesen mégis Ígért s jelezte a na­pokban Fejes Antal rknpitányhoz inté­zett levelében, hogy január hó bárme­lyik vasárnapján kész Veszprémbe jönni. Megemlítjük ezúttal, hogy az országos állatvédő egyesület Veszprémben fiók­egyletet óhajtana állítani, de ez nem vezetne czélhoz s már csak azért sem praktikus, mert ezen esetben az ala­pítványokat az országos egylet kezelné, sőt a jővődelmek egy részét is a saját felügyeletéhez vindikálná. — Elismerést a postának. A kará­csonyi ünnepek alatt ugyancsak meg­gyűlt a dolga a mi postánknak is. A vaggonszámra érkezett csomagküldemé­nyek, ajándékok, elemózsiák; a világ minden részéből érkezett tömérdek mu- tatványujságok expediálása elképzel­hető munkát adott. S a buzgó tisztek, a nagy ünnep daczára sok fáradtság­gal teljesítették kötelességüket s a leg­nagyobb pontossággal jártak el. Ezért bízvást megérdemlik a nvilvános elis- mérést is. — Karácsony az óvodában. A kis­dedek kedves kertésznője, B a b a y Camilla kisasszony az idén is gondos­kodott, hogy karácsony előestéjén öröm­teljes ünnepélyt rendezzen, a kisdedek­nek. Az apró jószágok aranyos kedves­séggel szavaltak és énekeltek, szerető szüleik legnagyobb örömére. De volt is utána elismerés. Kard, puska, baba és mézeskalács -jutalomban részesült mindenik. — Fenegyerekek a színházban. Ka­rácsony napján, mérsékelten felemelt helyárakkal a „Fenegyerekek“ bohó­zat került színre. A városligeti arena igazgatójának, Feldnek kassza darabja Heltainak nem vágott be az első este. Az előadás különben igen derült volt, s a divatot figurázó Gigerlik teljes hatást csináltak. A darabot különben még megismétlik. — Lemondás. Rosenthal Nándor városi pénzügyi tanácsossá választat­ván, izr. hitközségi elnökségéről le­mond, elfoglaltságára való hivatkozás­sal. A hitközség az ő helyébe Weisz Elek városi tanácsost akarja megvá­lasztani. Gratulálunk az ideához. Azou- ban azt hisszük, hagyják bőkezű gimplit — válságosabb időkre. — Simli Mariska részére, ki szép sikerrel végezte el a fögymnasiumot, de hazai törvényeink szerint a filozó­fiát már nem végezheti el egyete­meinken, a vasmegyei névtelenek 130 frtot gyűjtöttek össze s egy gyűjtő- ivet küldöttek be szerkesztőségünkhöz, oly felhívással, hogy ösztöndij-gyüjtést rendezzünk. Az ösztöndíjjal Simli Mariskát segélyeznék, hogy az oxfordi egyetemen elvégezhesse a bölcsészeti tanfolyamot, Nem vagyunk ugyan ba- rátjai az ilyen excentricitásoknak, de megtesszük a vasmegyeiek óhaját, és ajánljuk ez eszmét a pártolásra. Alá­írásokat, illetve adományokat elfogad szerkesztőségünk. — Hymen. Lichtenstein F. Lajos lovag, a „Pester Correspondent.“ érde­mes szerkesztőjének szép leányát, Georgette xisasszonyt, ki szellemes­sége, megjelenése által a b.-füredi vendégeknél kedves emlékben áll, f. hó 24-én vezette oltárhoz B. Pesten Petterson S. Franklin ur, Edin- burgból. — A Balaton jege és a halászat. A halászat a jégen 15 —16-áu kezdő­dött meg, baj azonban, hogy midőn az első hideg jött, erős szél fújt s igy a jég nem sima; aztán nagy hóesés volt, s vastagon fedi a jeget, tehát ez kellőleg nem vastagodhatok. Mindezek­nél nagyobb baj pedig, hogy a sok hideget kiálló halászok streicholni akarnak, mert hát ezelőtt, mikor a jégre rámentek, a csutora meg a ko­bak meg volt töltve pálinka vagy borral, most pedig — mint a „So­mogy“ irja — a regálebérlök eltiltot­ták, hogy bort vagy pálinkát kapja­nak, hacsak tőlük nem veszik. Azért most dalolják száraz torokkal : .Balatoni halászok, Rossz nap virrad reátok! h. szokásos pálinkát. Regálésok elfogták 1“ — A helyi főgymnásium nem kapott értesitést a kultuszminisztertől aziránt, hogy jan. 7*ikig tart a karácsonyi szünidő. E szerint a diákság s az érdeklett szülék a helyi főgym. igaz­gatósági rendeletéhez tartsák magukat. — A hófuvatok karácsony másod­napján megállították a nyugati pálya mindkét irányú vonatait. A hóekék segítettek a bajon. A postaforgalom ma rendes. — Esküvő. Lang Janka kisaaz- szonyt, Lang Ferencz kedves leányát csütörtökön vezette oltárhoz az ide­való zsidótemplomban Fehér Imre hódmező-vásárhelyi kereskedő. Az eskü­vőn nagy és szép közönség volt jelen. Hosszantartó boldogság kisérje az uj frigyet. — Halálozás. Városunk jótékony hölgyeinek száma ismét kevesbedett özv. Nay Móritzné, a szegények jóte­vője és barátja, széles körben ismert családja szomorúságára, elköltözött az élők sorából. A mélyen lesújtott csa­lád fájdalmát következő jelentésben tudatja: Alulírottak úgy a maguk, valamint az összes rokonság nevében fájdalomtól megtört szívvel jelentik a forrón szeretett anya-, illetőleg test­vér-, nagyanya-, anyós- és sógornőnek özv. Nay Móritzné szül. Leichtner Jo­hannának életének 76-ik, özvegységé­nek 7-ik évében, 1890. évi decz. hó | 25-én, a reggeli órákban, hosszas szen- ! védés után bekövetkezett gyászos el­hunyták — A boldogultnak hült tete­mei 1890. évi deczember hó 26-án délután 7*3 órakor fognak a veszprémi izr. temetőben, családi sírboltba örök nyugalomra tétetni. Veszprém, 1890. decz. 25. Áldás és béke lengjen porai felett? Nay Sándor, Nay Jakab, Nay Rezső, Nay Anna gyermekei, Nay Ja- kabné szül. Berger Róza, Nay Rezsőné szül. Strausz Gizella menyei., özv. Lampl Simonná szül. Leichtner Rosa­lia, Leichter Adolf, testvérei. Nay Berta, Zoltán, Irén, Gizella, Pál és György unokái. Leichtner Adolfué sz. Koppel Julia sógornője. — Uj daloskor. A polgári dalegylet sorsa felett csak holnap, vasárnap délután határoz a városház nagyter­mében tartandó nagygyűlés, s már is gondoskodva van arról, hogy ne ma­radjon dalárda nélkül a város. A ke­reskedő ifjak egylete ugyanis a napok­ban alakított meg saját hatáskörében dalárdát, melynek tagjai Moór Simon főkáutor vezetése mellett már meg is kezdették működésüket. Az uj dalos­kor tisztviselő választása a napokban történt meg. Elnökké lelkesedéssel Réthy Ede dr. választatott meg; alelnök: Braun Frigyes, pénztáros: Deutsch Gusztáv, jegyző : Hirschel Lajos lettek. Választmányi tagok: A u e r Lipót, Goldschtein Fe­rencz, Roth József. — Tilos az amerikai szölövesszök behozatala külföldről. A földmivelés- ügyi miniszter egy évig sem Franczia- országból, sem máshonnan amerikai s más szőlővesszőt nem hozat s erre másnak sem ad engedélyt, mert Fran- cziaországhan, különösen azon vidéke­ken, ahol az amerikai szőlőmivelés leginkább el Wan terjedve, újabb idő­ben van a „black-rot“ néven ismert szölóbetegség, amely ellen alig van védekezés. De a behozatal e tilalma folytán az amerikai vesszőkereslet tisztán Magyarországra szorul, s ez okból a földmivelési miniszter a gaz­dasági, szőlőszeti és borászati egylete­ket. fölhívta, hogy értesítvén a közön­séget, az állami amerikai telepek vesszőkészletének teljes kifogytáról — buzdítsa az amerikai szölőtelepek bir­tokosait, hogy legalább közvetlen vi­dékük vesszöszükségletét a saját ter­melte vesszőikkel igyekezzenek lehe­tőleg fedezni. — A magyarországi kegyes tanitó- rend jelen iskolai évre szóló névtára szerint e nagyérdemű szerzetnek most összesen 354 tagja van a 24 rendi házban. A szerzet tagjai közül 251 áldozó pap (közöttük 11 aranymisés), 83 ünnepies és egyszerű fogadalmas növendék, 20 pedig novicius. A tani- tás terén működik 215, a szerzetes tanári pályára előkészül 113, kik kö­zül a budapesti és kolozsvári egye­temen tanárjelölt 32, bittanhallgató pedig 31. A rend vezetése alatt a múlt iskolai évben összesen 7372 ta­nuló részesült oktatásban; a buda­pesti főgymnásium népessége 691, a szegedi főgymnasiumé ugyanennyi, a nagykárolyi elemi iskoláké 535, a temesvári főgymnasiumé 394 stb. A rend tartományi főnöke Kalmár Endre, kir. tanácsos. A múlt év halottja: Erdősi Imre, a branyiszkói hős. Egedy Vince aranymisés, Szvaratkó Kálmán, Keszthelyi Endre tanárok, Lengyel Jó­zsef házi másodfő. — Szép karácsonyi ajándékot kapóit Peremarton volt jobbágy-község a veszprémi káptalankegyuraságtól. Kérésére ugyanis ottan levő tágas s több helyiséggel biró korcsma- épületét kert s egy darab réttel együtt, mely testvérek közt 1600 frt o. é. megér, cserében odaadta a községnek hivatalos helyiségül a régi rósz községi hivatalos házért, megelé­gedve 300 frt feladási csekély összeggel, mely utóbbi ház legfeljebb 300 frtra becsülhető. — A temetöhegyi gyilkosság ügye nem aludt el egészen, mert F e j e s Antal rendőrkapitány sok türelemmel vezeti a nyomozást, melynek egy való­színű szálát taitja a kezében. A tettes kilétét nem fedi teljes homály, mert gyanuokok merültek fel egy hírhedt egyén ellen, aki azonban nem vesz­prémi illetőségű s jelenleg Budapesten tartózkodik. Igen sok körülmény mutatja, hogy az illető volt Wieder m a n n é gyilkosa, de elég alapos bizonyíték, melynek folytán letartóztathatnák, még nincs a kapitány kezében. Fejes ren­dőrkapitány ez ügyben is, miként a Mellári-esetében, a budapesti rendőrség segítségét is kikérte, miután a nyomo­zás szálai Budapestre vezetnek. így tehát remélni lehet, hogy a temetőhe- gyi gyilkosság tettese kózrekerül s ezzel együtt még igen sok rejtelmes bűnesetről hullik le a lepel. A nyomo­zás részleteire, a siker érdekében, ezút­tal nem terjeszkedhetünk ki. — Eljegyzés. Liptay Sándor m. kir. posta- és távíró-tiszt f. hó 2i-én jegyezte cl Acs Róza kisasszonyt. Gratulálunk ! — A balaton-udvari önk. tűzoltó testület H-i k tánczvigalmát díszes kö­zönség részvétele mellett f. hó 16-án tatotta saját pénztára javára, amikor is felülfizettek: Bedegi Gábor, Kondor János, Bádossy Gyula, Sziver József és Sreck József urak. Fogadják érte a rendezőség őszinte köszönetét. — névváltoztatás. Kiskorú Módi i József Rudolf zirczi lakos „Mátraiéra, kiskorú Koch József zirczi lakos „Kotnlósi“-ra, kiskorú Mentán r GézHw zirczi lakos „Madarászára; Weisz Izi­dor veszprémi lakos, aki a napokban veszi át a Köves-iéle kávéházat, veze­téknevét, belügyminiszteri engedély- lyel „Vég“-re változtatta. — Halálozás. íd. Mészáros Károly és Pál Péten lakó műraalom-tulajdonostestvérek édes atyja élete 78-ik évében Székesfehérváron e hól9-én elhunyt. Áldás és béke sírja fölött ! — Inotán a napokban nagy tűz vö t. Schwartz Jakab bérlőnek 2000 kéve zsuppja égett el. A kár nagy. — Tűzoltó-mulatság. A kádártai tűzoltó-egylet karácsony másnapján sikerült tánczvigalmat rendezett, me­lyen a veszprémi bajtársak közül is többen resztvettek. eszközli- Kereskedésekre sincs szükségünk, mert csak egy kereskedésünk van: az állam ; ez a hitelkönyv egyes lapjaiért szolgáltatja az árukat s igy nem megy az áru. mint önöknél volt, a gyáros-, nagykereskedő- és több kiskereskedő kezén át a fogyasztóhoz, hanem közvetlenül az állam termel és ad; ha meggondolja, hogy ily eljárás mellett milv költségtakaritás eszközöltetik, nem fog csodálkozni, hogy minden emberre nagy jövedelem, illetve követeléseik azt bátran elköltheti kiki, nem kell családja jövőjére gondolnia, hisz gyermekei majdan szintén élvezik uj társadalmi rendünk áldásait!“ A kereskedés e West előtt uj módjáról meggyőződni, elkísérte a fi. e. folyamán Editbet bevásárlásaira. Beléptek egy terembe, ott minden árunak mintája megvolt a ' reá irt árral; senki spm kínálta egyiket vagy másikat, szabadon kellett választani; a tetsző áruból a szükéges mennyiséget megrendel­ték, ki az áru értékének megfelelő nagyságú hitelpapírt vágott ki Edith könvvéből; el­küldte a rendelményt a raktárba s mire ismerőseink hazaértek, az áru már otthon is volt; hogy mily felesleges volt a 19. század számtalan kereskedője, mutatja az, hogy a 2000 évbeli eljárásunk mellett 4 ily árurak­tár az összes szükségleteket kényelmesen kielégiti. szemben a 19-ik század ezernyi zajos mercatoraival. Hogv az ebédhez hátralevő időt élvezhes­sék. Edith megkérdezte Westet, szereti-e a zenét; persze a 19. századbeli gavallér bol­dognak mondotta magát, ha Edith neki valamit játszana vagy énekelne; most Edit­hen volt a sor csodálkozni. Végre kisült, hogy a 19. században, ha valakinek tetszett a zene, vagy maga tanult meg valamely instrumentumot, vagy elment, concertbe szín­házba, hogy mást meghalljon. Mennyivel praktikusabbak vagyunk mi! Bevezette Edith Westünket a zene-szobába, elebe adta a napi programmot s ö egyet kiválasztván, Edith a falon egy csavart meg­mozdított, 8 a kívánt darab művészi előadása töltötte be a termet. Megmagyarázta Edith, hogy aki akarja, csekély költséggel tele- phonice összekötteti házát a zene-társulat helyiségeivel s amely instrumentumot és darabot a nap és éj bármely órájában akar hallani, egy csavar segélyével azt otthon j végig élvezheti. Nem is mulasztotta el West ] ezután minden este pompás zene mellett ' aludni el, lévén ágya fölött is ily telephon alkalmazva. Az ebéd uj meglepetést szerzett Westnek: I as ő korában minden házban külön főztek, j nem úgy mint nálunk, hol csekély díjért a gyönyörű vendéglőben minden családnak j külön kabinja van. hol kitűnő ételt kapunk, mert a vendéglősnek nincs érdeke ezukor helyett lisztet, vaj helyett fagygyut adni, hanem csak jó hirnévre törekszik, hisz jövö- j delme úgy is, igy is egyforma. Képzelhetik, mily jóleső meglepetést szer- ! zett Edith Westnek, midőn másnap egy I terembe vezette, hol a szekrények csupa 19. j századbeli és korábbi Írók müveivel volt ] megrakva; ott volt Schakespeare, Milton, Tennyson, Diekens, Hugo, Schiller, Lessing, Gőthe, Petőfi, Jókai s még egy sereg régi j iró müve, akik, azt hitte először West époly észrevétlenül élték át azt az egy pár, — 113 — évet, mint ő, kik még ma is oly fiatalok, [ mint reges-régen, az ő idejében. De midőn I kedvencz Íróját, Dickenset kezdte lapozgatni I felfogása megváltozott; ez nyomor, a hatal­■ masok túlkapása, a társadalmi viszonyok I kegyetlensége, melyeket Dikkens oly meste- i rien festett, megszűntek, müveinek tárgya ! megszűnt létezni; szóval üres szavakká let­tek azok. melyek természetesen nem kelt­hettek oly hatást, mint annak idején. Jóizüet nevetett — persze csak magába, hogy meg ne sértse Westet — a Leete csa­lád, midón ebédre, mert az eső esett, ez esernyőt, meg esőköpenyt, meg kalocsnit. és tudom is én, még micsoda 19. századbeli csodaneveket akart vinni; persze akkor még nem volt az a vászontetőzet, mely minden 1 városunkat befödi, ba esőben kinvittatik. ! Nevetve jegyzé meg Leete dr. : „Az önök és ■ a mi esernyőink és társadalmi viszonyaink nagyon hasonlók ; akkor minden tagja a társadalomnak külön esernyővel járt, ma egy ernyő f”di be az egész társadalmat!“ (Vége köv.) Lesz-e Veszprémben földrengés ? | Mi a földrengés ? — Falb az időjós és ,theoriája. — I Suesse Homes összehuzódási elmélete. — A deczem- beri földrengések iránya. — Várható-e a Balaton mel­lékén földrengés? Már akár van igaza Falbnak, akár nincs, annyi bizonyos, hogy jövendölései egytől-egyig beütöttek. Deczember hónapjában földrengése­ket jövendölt és íme Magyarország számos helyeiről jelentik, hogy megingott alattuk a föld. — Egyszer innen, másszor onnan jelen­tenek rengési híreket. Magam részéről nem hiszek Falb theo- riájának. Mert arról, minő a föld belseje, sem­mit sem tudunk. Alig ismerjük az 1728 mfd. átmérőnek 2 km. vastagságra menő részét. De mi ez a 2 km. ezernél több mórtföld- höz képest? A geológia eddig nagyon a fel­színen mozgott ; inkább a föld gyűrődéseit., a hegyeket kutatta, és nemigen szállott alá a földkéreg belső szerkezetének tanulmányozása szempontjából. A tengerek geológiája úgyszól­ván ismeretlen. Micsodás a tengerek feneke, milyen változásokat csinál rajta a félmért- földnyi vizréteg, a belé ömlő sok folyó, a benne élő tömérdek állat s a rajta végbemenő szigetek, félszigetek, partok bomlása, rombo­lása és elniállása — mindenről eddig vajmi keveset tudunk. Már pedig csak akkor lehet a Föld bel­sejének mivoltára következtetni, ha a földké­reg legalább legfelsőbb részleteivel tisztában leszünk ; akkor lehet sejtelmeket elmondani arra nézve, izzó cseppfolyós-e a föld magva, vagy pedig kőkemény, tömör, miként ezt az angolok hiszik. Falbnak elmélete a föld bel­sejét cseppfolvónak veszi és azt állítja, hogy a mint a Hold a tengerek árját és a levegő rétegeit megmozdítani, halmokká dagasztani (árhullám, maximalis légnyomás) tudja : úgy felduzzaszthatja a Földnek belső izzó csepp­folyós tömegeit (magva) is. Különösen a Hold- és a Napnak, de a többi bolygóknak együttes állása képes a vonzó erőt annyira fokozni, hogy a Hold, Nap forgását következő belső árhullám földalatti útjában nagy katasztró­fákat, földrengéseket, vulkanikus kitöréseket okozhat. A hol a Föld kérge különben is megre­pedezett, ott megszakadván a kéreg összefüg­gése le nem nyomhatja a fel-feltörekvő árhul­lámot és igy megrendül a talaj, meginog a föld. Ez a földrengés. Újabban azonban máskép magyarázzák a földrengéseket. Falbnak lávatömegei és Dioner-nek talaj­víz e helyett a földnek lassú összehúzódását híjják segítségül. Miként a fonnyadó alma, így ránezosodik a mi Földünk, a ránezvetés eredményei a hegyek, azok lassú alakulása, egymásra tolakodása, lesüppedése, szóval: a folyton tartó, de végtelen lassúsággal végbe­menő fonnyadásnak, kéreg-összehúzódásának hirtelen jelensége: o rengés. A vízszintes sziklarétegeknek palascinta- szerü összegvürödését bárki látta, az tehát kétségtelen, hogy a földkéreg valamelylyes oldalnyomás következtében gyúródik. Csak az a kéi'dés, van-e a gyűrődésnek, ránezosodásnak iránya és lehet-e némi valószínűséggel a föld­rengések helyét (nem idejét, erre Falb vállal­kozott) előre kijelölni? Az osztrák geológusok: Suers, Bittner, Homes erre igennel felelnek s nézetüket tudo­mányosabbnak tartom, mint Falb theoriáját. Szerintük a gyűrődés felgyürődéssel (he­gyek) és szakadásokkal (vulkánikus rések) behorpadásokkal járó (síkság) tünemény. Ma­gyarország kérge a Szudeták és az orosz sík­ság kéreg fölé gyűrődzött. A Kárpátok fiata­labbak a Szudetáknál és az oroszországi sík­ságnál. A tohilás azonban maga után vonta a belső részek (alföld) lesüppedését és helyenkint rések, törések keletkezését. ' Ilyen törések a Grácz-Laibachi hasadék, a Vágvölgye Trencséneu felül, a Vihorlát-Har- gitta Trachytjaival betömölt hasadék, mely a Cserna vizével egyenközüen Bogsánt.ól a Du­náig sőt túl a Dunán Szerbiában tovább húzó­dik. Ilyen továbbá az Alpok feltolulásával járó bécsi süppedés, a Báláton-melléki repedés, mely vulkanikus tüneteivel (Hévizi melegtó, Bazalt kúpok a Tapolczai síkon) a balatoni víznek hirtelen hullámzásaival, talán az újabban ész­lelt delejes felvillanással azt árulja el, hogy még nincs vége a földkéreg elhelyezkedésének, hogy a Balaton melléke a legérdesebb tüne­ményeknek lesz szinhelye, csak legyen hozzá­való ember, ki ezeket s megfigyelje s annak idején a tud. világgal tudassa. A Balatoni hasadék a keleti Alpok belső ívének keletkezésével egyidejű. Egyívásu hegy­képződés a Bakony-Vértes s az Alpok keleti ránczképződésé. Mindkettő pedig az Adriai tenger folyton süppedődepressiójával áll össze­köttetésben. A tenger alámerülő kérge egész Meránig érezteti hatását, és magával ragadja az egész dalmátországipartot. (Zágrábi, wilachi földrengés.) A mily mértékben süpped, görnyed az adriai tenger feneke, olyanban csinál változá­sokat az Alpok keleti és Kárpát nyugati vidé­kein. A zsolnai, morvaországi földrengések után okvetlenül be fog következni a Balaton melléknek megrendülése, annyival inkább, ri” ’ _ már a délmagyarországi említett hasadék Ara­nyában (decz. 9.) is éreztek rengéseket Hunyadi­ban és Erdély nyugoti részeiben. Mikor lesz e vidéken rengés, azt én nem tudom. Suess se tudja.— Lehet, mige sorok napvilágot látnak: akkor már meg is történt. (Deczember 10-én d. u. 3 órakor irom ezeket). Lehet, hogy észrevétlenül csekély lesz, (a mi valószínűtlen) — de hogy be fog következni, azt az eddigiekből föltételezhetjük. Ha meg be nem teljesül profócziánk, annál jobb. Annál kellemesebb s zavartalanabb a Karácsony szent ünnepének házi csöndje, a meleg szobának s a meleg családi szeretetnek költőisége. Annál jobb Ízűt mosolyoghatnak e sorok írójának geologikus és scismograpikus okoskodásaira. Dr. Czirbusz Géza.

Next

/
Oldalképek
Tartalom