Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-11-22 / 48. szám

Veszprém, 1890.

Veszprémi Független Hírlap.

Szombat, nov. 22.

közül az igazgató elnököt és helyettesét, akik az egyesületet képviselik és vezetik.

Vili. Az egyesület megyei és városi szervezete.

10. §. A Dunántúl minden egyes vármegyéje, törvényhatósági joggal felruházott városa és ren. tanácsú városai ha illetőségükhöz tartozó elegendő számú egyesületi tagokkal birnak, külön megyei (városi) egyesületbe alakulnak, egyesületük czime saját megyéjük (városuk nevéről elnevezett »Köz- művelődési egyesület.“ Pecsétje a Dunántúli közművelődési egyesület pecsétje, de saját czimjük köriratával.

A (városi) közmüvelédési egyesületek munka körükre nézve külön autonómiával birnak, s alapszabályaikat viszonyaiknak megfelelőleg maguk határozzák meg, de némelyek főleg a tagdijakra nézve a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek alapszabályaival nem ellenkezhetnek. A megyei (városi) egyesületek évi jövedelmének fele a Dunántúli Közmüvelő- déai Egyesület központi pénztárába küldetik. Az örökös alapitó tagok tagdijai, valamint az ajándékozázások, s minden egyéb tagdijak, ha a fizetés kötelezettsége nem kizárólag valamely megyei (városi) egyesület számára tétetett, a Dunántúli Közművelődési Egyesület központi pénztárában könyveltetnek el. A (városi) egyesületek tisztviselői hivatalból tagjai a központi kormányzó választmánynak.

IX. Az egyesület vagyona.

11. §. Az egyesület törzsvagyonát, melynek csak kamatai költhetők el az alapítványok az örökös és alapitó tagok tagdijai képezik. Rendes jövedelmét az alapítványok kamatai, a rendes tagok, pártoló tagok, a gyámolitó tagok tagdijai az ajándékok, az Egyesület czéljaira rend zett jótékonyczélu intézkedések tiszta bevételei képezik. A bejelentett, de le nem fizetett alapítványok után évi tí°/0 fizetendő. A pénztár kezelését a kormányzó választmány határozza meg.

X. Az egyesület feloszlása.

12. §. Az egyesület feloszlását a közgyűlés csakis a szavazásra jogosult tagok 2/3-ána.k szótöbséggel határozhatja el. E határozathoz minden esetben megkivántatik a 2/3-ad szótöbbség. A feloszlás esetére a vagyon felett a közgyűlés határoz, s a vagyon csakis a Dunántúli közművelődési egyesület czéljainak (3. §.) megfelelő czélra fordítható. E határozat jóváhagyás végett a beltigyministernek felterjesztendő.

A beteg Balaton.

Ha az orvos egy beteghez bivatik, lelkiismeret,beli kötelessége mindenekelőtt kipuhatolni azt, vájjon végelgyengülés, romlott gyomor, járványos bacillusok vagy talán a túlságos elcsi- gázás döntötte-e ágyba patieusét? S csak ha ismeri a kórtüneteket és a betegség nemét, foghat a sikeres gyó- gyitáshoz.

A Balaton is beteg, beteg nagvon ... Tehetetlenül jajveszékel környezete, segiteni akar rajta mindegyik, de egy sem tud.

lm, az egykor életerős s játszi kedélyű ifjú lomhán mozgatja tagjait, tiszta derült homlokát hinárbarázdák szelde- sik keresztül-kasul, vénül . . . végelgyengülésben van szegény! Föl kell cziczomázni, széltől duzzadó vitorlás- s pokoli tüztól prüszkölő hajók szeljék hullámait; pompában úszó fürdők és üdülőhelyek, elfeledtetik az aggkor gyengeségeit s uj életre keltendik a haldoklót! Mondja aBalaton-egye- sülét.

Hajdan kristálytiszta tartalma zavaros, alja iszapos, oldalain kiütő büz- hödt fekélyek rontják az éltető levegőt, gyomra rosszul emészt! Operatió, diéta és purgatió segíthet csak rajta, hangoztatja a vele együtt érző és szenvedő nép.

Bacillus és féreg pusztítja országunk-; ez rágta le szőllőültetvények- kel köritett fejét hazánk gyöngyének a Balaton vidékének is, torka száraz, tar-feje fáj, . . . napszurást kapott szegény! Pusztuljon csak el az az átkozott borféreg s uj életre, kél a Balaton; hiszi a részvéttel viseltető környék.

De im nagy lármával s hivatlanul rohan a beteg ágyához egy ütött-ko- pott rubáju ur, régi okulárját nyeregként orrára üti, szaglál és tapogat. ..

Nincs semmi baj, piócza és borotva, tultengés! Csalhatatlan fel cseri tudományomra esküszöm, érvágás segithet vagy semmi! S nyomban vág, szipo- lyoz és csapol a Sió- é s b a 1 a- tonberki társulat.

Szánlak szegény beteg, de hiába veted rám esdeklő szemeidet, mig az a felcser oldaladnál lesz, segítve sem lesz bajodon! — Ennyit a közvélemény nevében.

*

Hogy pedig kinek van igaza, ki és mi az oka a Balaton pusztulásának; a

következőkből majd kiviláglik. Addig is csak azt jegyzem meg, hogy kár volt azt a százados vitát föl újítani, amely már-már feledésbe kezdett menni; de még nagyobb kár volt erre méltó okot szolgáltatni.

Bolgár Mihály.

(Folyt, köv.)

D. K. E. alakuló nagygyűlése.

— Saját tudósítónktól. —

Budapest, noy. 20.

A Dunántúl tizenegy tekintélyes vármegye küldöttsége gyülekezett ma össze a vármegyeház dísztermében, hogy egyesületté alakulva, a komoly akczió terére lépjenek. Első sorban állt Somogy vármegye 42 tagú küldöttsége, azután jöttek Zalamegye 25, Veszp rémmegye 25, Győrmegye 16, Vasmegye 10, Fehérmegye 10, Nagy-Kanizsa város 10, Győr város 14, Pécs 3 és Székesfehérvár 2 tagú küldöttségeikkel stb. Ezenkívül egy szivvel-lélekkel részt vettek a közgyűlésen a fővárosban tartózkodó dunántúli férfiak, ugyannyira, hogy a vármegyeház díszterme egészen megtelt az érdeklődőkkel. Tekintélyes számmal volt képviselve a katholikus klérus is. Széli Kálmán, az előkésztő bizottság elnöke üdvözölte első sorban az egybe- gyült küldöttségeket. Igen helyesen — zajtalan, nem nagy feltűnést keltő, de intenzív működést kíván az egyesülettől. B e k s i c s Gusztáv hatásos beszédben fejtegette a czélt, melyre a megalakulandó egyesületnek törnie kell. Hatalmas frázissal ecseteli itt a kivándorlás meggátlásának szükségességét, mert — mint mondá — a Bakony összes erdei nem lesznek elegendők a kivándorlók számára koldusbotoknak. De ha a kivándorlást teljesen nem is lehet megakadályozni, azért oda hathatunk, hogy a magyar paraszt Amerika helyett — a dráván- tuli tartományokba vándoroljon és igy a tágabb haza határain belül megmaradjanak. Reisig Ede, vasmegye alispánja, a drávántuli kivándorlásra nézve ellentmond Beksicsnek, mert ó e tekintetben sem segíti elő a kivándorlást. Különben hozzájárul az egylet megalakulásának eszméjéhez. Ezután a közönség nem kívánt több szónokot hallgatni, bár még sokan voltak szólásra feljegyezve. Makkfalvay Géza, a somogyi küldöttség tagja, alig tudta beszédét befejezni. Miután az elnök kimondta határozatilag a gyűlés megalakulását, F e n y v e s s y Fe- rencz jegyző, előterjesztette az alapszabályokat, A czimkérdésnél élénk vita folyt a fölött, hogy vájjon ne tétessék-e bele a czimbe „magyar“ szó is. Ezt az indítványt azonban elvetették. Hozzászóltak az alapszabályokhoz Reisig alispán, T a 1 1 i á n főispán és Vargyas Endre vesz- prémmegyei kir. tanfelügyelő. Az alapszabályok elfogadtatván, megválasztattak elnökül: Széli Kálmán, alel- nökül pedig B e k s i c s Gusztáv és Pallavicini Ede őrgróf.

Ezután Széli Kálmán elnök Somogy-, V's-, Győr-, Fehér-, Baranya-, Komárom-, Sopron-, Zala-, Veszprém-, Mosonvármegyék és számos város képviselői nevében kimondja határozatként, hogy az egyesület megalakult s hogy az imént megvitatott és elfogadott alapszabályok nyomán meg is kezdte. (Az alapszabályok lapunk más helyén olvashatók. Szerk.)

Az uj egyesület minden felől sok üdvözlő táviratét és levelet kapott. Az elnök örömmel jelentette végül, hogy az egyesületnek első örökös alapítók Bródy Zzigmond és Kaiser József lettek 1000—1000 frt alapitványnyal, továbbá 100 [frtos alapítványokat tettek : Beöthy Ákos, Ápponyi Albert gróf, Bittó István, Konkolyi Thege Béla, Vargyas Endre és Hollán Ernő.

Az elnök reméli, hogy a legközelebbi közgyűlésig az alapítók névsora nagyon hosszúra fog nyúlni.

Ezzel a gyűlés véget ért.

Este fényes banket volt, melyen a Dunántúl országgyűlési képviselőin kívül, kik teljes számban jelentek meg, a dunántúli megyék és városok nagyszámú küldöttei, számos főispán, alispán stb. vettek részt. Az E. M.

K. E. képviseletében Horváth Gyula jelent meg a lakomán. Az első felköszöntőt Széli Kálmán mondta. Alapkövünket tettük ma le — úgymond — egy templomban, melynek papjaivá avattuk mugunkat, s a melyet a

Dunántúl társadalma által a dunántúli társadalom számára építeni akarunk. —— E templomban oltárt akarunk emelni s nem akarunk egyebet, minthogy azon az oltáron a hazaszeretet örök és szent tüzével a Duuántul minél számosabban és minél zavartalanabbá imádhassa a hazát. Ezután a királyt éltette. Beksics Gusztáv pedig a Dunántúl hazafias társadalmát. Kuncz Adolf csornai prépost Széli Kálmánt éltette és nagy lelkesedés között 1000 frtlal az egylet kötelékébe lépett; Meszlényi Lajos szép szavakkal az eszme megpendítő: Beksics Gusztávot és Pallavicini Ede őrgrófot élteti ; Perezei Dezső orsz. képviselő a jelenlevő fő- és alispánokat köszöntötte fel. Csorba Ede kaposvári ügyvéd élteti Horváth Gyulát, Széli Kálmán szintén őt. Horváth Gyula kiemelve az egyesület fontos misssióját. nagy lelkesedés mellett, annak felvirágzására üríti poharát. A díszes társaság a késő éjjeli órákig maradt együtt a legkedélyesebb hangulatban.

ÚJDONSÁGOK.

— Hátralékos vidéki előfizetőinket

—- tekintettel az év végének közeledtére — tisztelettel felkérjük, szíveskedjenek hátralékaikat mielőbb lefizetni.

— A királyné nevenapját a szokásos tisztelettel ünnepelte meg polgárságunk e hó 19-én. A székesegyházban ünnepélyes szentmise volt, melyen Pribék István fölszeutel püspök ponti fikáit. A hálaadó istenitiszteleten a nagyszámú polgárságon kívül a hatóságok képviselői is jelen voltak.

— Dr. Bezerédj Viktor, miniszteri tanácsos 100 frtot küldött, K o v á t s Imre polgármesterhez, hogy abból 80 frt 1891. évben a „Szegényházban“ egy szegény ellátására fordittassék, 10 frt a szegény gyermekek felruházására, 10 frt pedig az árvák karácson fáj ár a fordittassék. A nemes tett nem szorul dicséretre.

— A balatonfüredi szeretetház igazgatójává — mint azt eleve jeleztük — a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter Kanovics Györgyöt, a balatonfüredi felső népiskola igazgatóját nevezte ki. Szívből gratuláljuk az árvák atyját s adjon neki az ég hivatásához erőt, türelmet, kitartást!

— A veszprémvármegye községi és körjegyzők nyugdij szabályzata a kormány jóváhagyási záradékával ellátva, a vármegye közönségéhez leküldetett.

— Rendkívüli városi közgyűlés tartatott ma. A gyűlés főtárgyául a közvágóhíd ügye volt kitűzve, de nem volt ennek tárgyalására elég a jelenvolt képviselők száma, amiért is január 3 án tartandó gyűlésig elhalasztották e tárgyat. A mai gyűlés érdekes eseményét képezi, hogy Csolnoky László főügyész — minden indokolás nélkül — beadta lemondását, amit a közgyűlés, el is fogadott és az ügyészi teendők vezetésével 0 v á r y Ferencz drt bízta meg. A Benkő-ügyben tervezett interpellatiót Benkő távolléte miatt elhalasztották.

— Segéiydij. A vallás- és közoktatásügyi miniszter az orsz. tanítói nyugdíjalapból Nagy Áron balatonfüredi szeretetházi volt igazgató-tanitó özvegye szül. Keőd Katalin részére évi 160 frt s két kiskorú árvája részére együtt 50 frtnyi segélypénzt utalt ki.- Eljegyzés. Balogh Kálmán, nagyváradi püspöki főerdész, eljegyezte Gulden György devecseri uradalmi tiszttartó müveit és kedves Berta leányát. Kisérje frigyüket örök boldogság !

— Gyászhir. Részvéttel vettük az alábbi gyászjelentést, mely a köztisz- teletü Matkovich-család gyászát jelzi: Alulírottak az egész rokoncsaládok nevében fájdalomteli szívvel tudatják teledhetlen testvérük, sógornőjük, nagy- nénjük s illetőleg rokonuknak, luka- nényei Blaskovich Pál honv. alezredes özvegye, szül. Sárközy Johannának f. évi november hó 19-én, hajnali fél 5 órakor, rövid szenvedés után, élte 78-ik évében bekövetkezett gyászos elhunytál. A megboldogultnak hült teteme f. évi november hó 20-án d. u. 3 órakor fog a veszprémi alsóvárosi ev. ref. sirkertben örök nyugalomra tétetni. Veszprém, 1890. november hó

19-én. Áldás és béke poraira! Az elI huuyt testvérei: Sárközy Gyula, Sár- j közy Kálmán. Az elhunyt sógorai: id. Matkovich Tivadar, Perczel Mór, Per- czel László, Mészöly Gyula, Blaskovich Ernő, Blaskovich Sándor, Blaskovich Gyula. Az elhunyt unokaöcs- csei s unokahugai: Sárközy Zsigraond, báró Fiáth Gyula, Mészöly Hermin férj. Mészöly Gyuláné, Mészölyi Lajos, Mészölyi Ferencz, Mészöly József, özv. Kijátzné szül. Mészölj Gizella, Mészöly Julia, ifj. Matkovich Tivadar. Az elhunyt mostoha fia : Blaskovich Antal.

— Felolvasás. A kereskedelmi fiók önképzőkörében hétfőn este nagy és distigvált közönség hallgata végig a szellemességéről ismert dr. Steiner Kálmán felolvasását. Igaz csevegés volt ez a felolvasás, mely a nöuralomról szólott, halomra gyűjtve a szellemesé- geket melyek jó félóráig tartották feszült érdeklődésben a halgatókat.

— Esküvő. A kedves és csinos M a- r óthy Árpádin kisasszonyt, Marótliy Ferencz kir. járásbirósági irattárnok leányát, e hó 25-én d. e. 11 órakor vezeti oltárhoz Veszprémben T ó t li Dezső, tartalékos honvéd hadnagy, a győrvárosi rendőrség tisztviselője és a „Győri Hir- lap“ kedvelt tollú munkatársa. A tehetséges kollega igazi szerelme szőtte frigyéhez szívből grarulálunk és tartós boldogságot óhajtunk.

— A köcsög-kalap mánia. Régi, de igaz közmondás az, hogy „egy bolond százat csinál“ Köcsögös urak szelde- lik keresztül-kasul az utczákat; ők a 19-ik század fel világosodott fecskéi, kik lenézik a buta s a kor színvonalára fölemelkedni nem tudó talókákat. Pedig ha tudnák, hogy az észnek nem a köcsögben, de a fejben van a helye! Pedig ha tudnák, hogy minden czilin- deresben, egy régi bakhuszárt látunk; nem dicsekednének annyira nemzetközi ruhájukkal! . . . Nemzetközi más népeknek, de a bachkorszak gyűlöletes rongya nekünk magyaroknak ! Gratulálunk a dunántúli kultur-egyesület vezérférfiaiuak, csak előre, van mit magyarosítani önnönmagukon !!!

— A zónatarifa áldásos hatását igazolja a magyar államvasutak által kiadott hivatalos kimutatás. Ebből láthatjuk, hogy 1889. évi augusztus 1-től 1890. augusztus 1-ig 7,771,000 személylyel utazott több utas, mint az előző évben s a bevételek a nagy árcsökkenés daczára 2 millió forinttal növekedtek.

— El Amerikába! Auer Jákó bútorkereskedő és műfestő már szerencsésen ki vitorlázott az uj világba. Hozzá tartozóinak legnagyobb örömére távirat érkezezett egy bécsi ügynökségtől, hogy az a postahajó. melyen Auer a szabad hazába utazott, szerencsésen kötött ki.-- A veszprémi polgári társaskör

első társasestélyét e hó 29-én tartja saját helyiségében. Belépti díj 50 kr., melynek tiszta jövedelme a kör könyvtáralapját fogja gyai*apitani. A rendezőség már szétküldötte a meghívókat, melyek minden estélyre érvényesek, külön-külön meghívók nem fognak kiadatni. Az időközönkint tartandó házias estélyeket hirlapilag tudatja mindenkor a buzgó rendezőség.

— Uj vidéki lap. Keszthelyen Hoffman Soma ügyvéd „Keszthelyi Hírlap“ czimü heti lapot szándékozik megindítani.

— A tüdövész gyógyítása. Koch berlini tanár már a legközelebbi napokban nyilvánosságra hozza gyógymódját. Az oltóanyagot Koch és assistensei állítják elő hozzáférhető lesz minden orvosnak. Az eredmény a tüdővészeknél különössen addig mig a baj előre nem haladt feltétlenül biztos. Az anyag csakis a tuberkolózis baczillusait öli meg. Más bategségre nincsen befolyással. — Hir szerint a német császár Koch tanárnak 2,000,000 márkát bocsát rendelkezésére. Ennek fele Kochnak személyes tiszteletdija lesz a másik fele egy állami intézet felállítására fordittatik, melynek egyedüli feladata lesz az oltóany k előállítása. Berlinbe naponta ezerével tódulnak orvosok s betrgek a világ minden tájából.

— A „Devecser vidéki gazdakör“

folyó évi deczember hó 11-én reggeli 10 órakor Devecserben a gazdakör helyiségében közgyűlést tart, melyre a gazdakör tisztelt tajait tisztelettel meghívom: A közgyűlés tárgyai: 1. Költség vetési előirányzat az 1891. évre.

2. A munka-programm elkészítése az 1891. évre. 3 Szalatkay István I-ső alel nők ur leköszönése folytán üresedésbe jött 1-ső alelnöki állásnak választás utjáni betöltése 4. A Phyloxera ellen védekező Nagy-Sómlóhegyi Egyesület“ és a „Devecservidéki Gazdakör“ közti viszony pontozatainak megalkotása. 6, 1 nterpellátiók és indítványok. Devecser, 1890. nov. 12. gróf Esterházy Ferencz, gazdaköri elnök.

— A bagatell törvény reformja

munkálatába vétetett az igazságügy minisztériumban. A reform külön törvénybe vau foglalva a sommás elárás reformjával párhuzamosan.

— A mi megyénk szégyene. Kolozsvárról írják lapunknak, hogy onnan vasárnap reggel egy Döbrentei István nevű öreg rajzolót, a ki névjegyén „akadémiai arcképiró“-nak nevezte magát eltoloncoltak Galanthára, mert hónspok óta foglalhozás nélkül lézengett és koldulgatott Az öreg Döbrentei, aki tipikus táblabirói alak, Döbrentei Gábor, a megyénkbeli születésű iró unokájának mondja magát. Elto- loncoltatása előtt magától a főkapitánytól kért „kölcsön“ pénzt és a kolozsvári főkapitány megsajnálván a kedélyes öreg nyomorát, adott is neki kisebb pénzösszeget.

— Az amerikai bevándorlási tilalom. A cs. és kir. közös külügyminiszter közölte a belügyminiszterrel az északamerikai Egyesült Államoknak a bevándorlás korlátozása czéljából ez évi szeptember 1-én hozott törvényét. E törvény szerint tiltva van a letelepülést megelőzőleg kötött szerződés mellett külföldieket valamely munka teljesítése végett az Egyesült Államok területére behozni, vagy ily külföldi- e,nek bevándorlását előmozdítani, tilos továbbá minden idegennek ily szerződés mellett az Egyesült Államok területére lépni. Az ily szerződés semmis és érvénytelen. — Az, aki idegenekkel ily szerződést köt, vagy a bevándorlást előmozdítja, ezer dollárig terjedhető összeggel, vagy hat hónapig terjedhető fogsággal büntettetik. Azon hajóskapitány pedig, ki tudva ily szerződéssel ellátott munkásokat szállít, minden munkás után ötszáz dollár és hat hónapi elzárással büntettetik. Addig is, mig a birság le nem fizettetik, a hajóból való kirakodás meg n,em engedtetik. Tilos továbbá külföldi munkásokat az Egyesült Államokba való bevándorlásra alkalmazás Ígérete mellett hirdetményileg fölhívni. Azon külföldinek, ki ily felhívás vagy ezen törvény által tiltott szerződés folytán bevándorol, az ott tartózkodás meg nem engedtetik, hanem azon kikötőbe, honnan jött, visszaszállittatik. Kivételt képeznek valamely oly iparágban ügyes munkások, mely iparág az Egyesült Államokban eddig nem létezett, továbbá a magántitkárok, házi cselédek, valamely művészi vagy tudományos foglalkozást űzők. Mindenki, aki hajóval az Egyesült Államokba érkezik, tartozik esküt tenni arra, hogy ezen törvény szabványait megtartotta s az esetben, ha az ellenkező bebizonyulna, hamis eskü miatt büntettetik. lla még hozzávesszük, hogy a följelentők részére nagy jutalom van kitűzve, kilátásba helyezve, mi a föladásoknak tág tért fog nyitni, látnivaló, hogy ezen törvény bő alkalmat nyujt-e, hogy a bevándorlók, habár nem is ily tilos szerződés, vagy fölhívás foiytán lépnek az Egyesült Á'lamok területére. Mindenféle zaklatásoknak, visszautasításnak, esetleg súlyos büntetéseknek lesznek kitéve. A fontiekről a belügyminiszter a törvényhatóságokat körrendeletileg értesítette oly felhívással, hogy körrendeletének különösen az alsóbb osztályok közt a lehető legszélesebb körbeu leendő köztudoraásra juttatása iránt intézkedjenek.

— Badacsonyból Írják, hogy a mustok a sok czukortartalom miatt még mindig forrásban s a hordók nyitva állnak. Az uj bor a legjobb évek termésével vetekedik, minő évtized alatt alig egyszer fordul elő. Sok tudakozódó levél érkezik és a fővárosi ezégek közül már többen foglaltak le készleteket. Az ujbor hectoliterje ma már 17—20 írton is felül van minőség szerint. A szomszéd hegyeken is erősen vásárolják a borokat.

— Elitéit megyei körjegyző. A közig, biz. fegyelmi választmánya Makkay József suuri körjegyzőt állásába yisz- szahelyezte, azonban őt 100 frt pénz- büntetéssel sújtotta,