Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1890-05-24 / 22. szám
Veszprém, 1890. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, május 24. Ves2 pénzügyi miniszter, Horvát-Slavon- országok területére nézve Horvát-Sla- vou-Dalmátországok bánja bizatik meg. Budapest, 1890. évi május 15. Baross Gábor, kereskedelemügyi m- kir. miniszter. A tnegokolá:?ból közöljük az alábbi részletet, melyben különösen fontos elvi kijelentéseket találunk : » Hazánkban ipari viszonyaink kevésbbé fejlődött volta daczára, már is érezhető itt- ott a törvényrendezés hiánya, mert a vállalkozási szellem néhol már is az emberi munkaerőben íekvö tőkének veszélyeztetésével és álladékának koczkáztatásával használja ki az emberi munkaerőt. De eltekintve ettől, az a körülmény, hogy némely egész nagy társadalmi rétegeket érintő kérdés nálunk még magasabb hullámokat nem vetett, hogy kiegyenlithetetlennek látszó ellentétek a munkaadó és a munkás, az iparos vagy vállalkozó és segédmunkásai között nálunk még nem merültek föl, vagy legalább is nem oly mérvben, mely a bajoknak válságos jellegét tüntetné föl, még nem elég ok arra, hogy azoknak rendezése és helyes vezéreszmék alapján való szabályozása elodázandó lenne. Sőt ellenkezőleg, ama meggyőződésemnek adok kifejezést, hogy idejekorán és helyes alapokon való rendezés által lehet elejét venni annak, hogy nem egy szocziális kérdés, mely némely államokban immár állandó bajok és veszélyek kutforrását képezi, nálunk mélyebb gyökeret verjen s hogy bizonyos kérdéseknek rendezése és megoldása sokkal könyebb akkor, a mikor azok még nagyobb érdeket nem érintenek és mikor a rendezés végrehajtása még válságokat nem okoz, hanem csak a természetszerű fejlődés útjait jelöli meg.“ E kérdés egyébként már régebben foglalkoztatta a magyar törvényhozást is. Eltekintve az ügynek korábbi stádiumától, már az 1884. évi április hó 24-áu hozott határozatával utasította volt a képviselőház a kormányt, hogy »tekintettel arra, miszerint a vasárnapi munkaszüuet úgy a testi erő föntartására, mint a szellem fejlesztésére, a valláserkölcsi érzések ápolására s a családi élet kötelékének szilárdítására szükséges, terjeszszen a kormány a vasárnapi munkaszünet iránt törvényjavaslatot a ház elé.“ »Tárczám folyó évi költségvetésének tárgyalása alkalmával pedig a t. képviselőháznak január hó 14-én tartott illésében kijelentettem, hogy a vasárnapi munkaszünet kérdésével részletesen foglalkozni kívánok 8 hogy a mennyiben törvényhozási előterjesztés szükséges lenne, azt is megfogom tenni. A t. ház korábbi határozatának és imént jelzett Ígéretemnek kívánok tehát eleget tenni, midőn ez ipari munkának a vasárnapi szünetelésről szóló törvényjavaslatot tisztelettel előterjesztem.* A mi már most magát a törvényjavaslatot illeti: az két tekintetben igen csonka. Először, mert csakis az ipari munkának szünetelésére vonatkozik, a mi sok tekintetben egyoldalú, mert a gazdasági, kereskedelmi és a hivatali munka is megkívánja a hetednapi szünetet s visszaélések mindenütt fordulnak elő a mai világban, a hol a vallási tekintet nem vétetik figyelembe úgy, mint azelőtt. A pap prédikálhat; azért, aki dolgozni akar vasárnap, nem hagyja abba munkáját. S különösen az állam, mint a törvény- javaslat bizonyítja, magára nézve legkevésbbé hajlandó a vasárnapi munkaszünetet kötelezően kimondani, nem csupán, hogy a hivatalokra a javaslat nem vonatkozik: nem csupán, hogy a vasutakat a szabály alól kiveszi: de a bányászatot s az állami monopóliumokat sem foglalja magában, szóval az állam nem köteles megtartani a törvényt, melyet alattvalóinak szab. Egy másik nevezetes tulajdonsága e javaslatnak, hogy az voltaképen nem oldja meg a kérdést s pozitív határozatokat nem tartalmaz, hanem általános fölhatalmazást ád a kereskedelmi miniszternek, hogy rendeleti utón ha'ározza meg amaz iparágakat, melyekben a vasárnapi munka tiltatik és azokat, melyekben egészben és részben jövőre is végezhető lesz. Ebből senki iparos meg nem tudhassa, hogy neki szabad-e és mily föltételek alatt vasárnap dolgozni, vagy dolgoztatni; azt majd később olvashatja a miniszteri rendeletben. S ha a miniszternek tetszik, kibocsáthat oly rendeleteket, melyekkel az I egész törvény illuzóriussá tétetik, vagyis az általánosan eltiltott vasárnapi munka ren- 1 delet! dispenzáczióval mindenkinek megengedtetik ; teheti ellenkezőleg a miniszter azt is, hogy a törvényt angol szigorral alkalmazza. Jobban szeretjük az olyan törvényeket, melyek pozitivek és tartalmasok, mint a melyek a változó miniszterek tetszésére bízzák a polgári élet legfontosabb érdekeinek forgatását. A kritika daczára a törvényjavaslatban üdvös intencziót látunk és jóakaratot a munkás-ok iránt, valamint törekvés és lépést a szocziális problémák megoldására. Azt hisz- szük, hogy az Ígért rendelettel kiegészítve, a javaslat a létező állapotokon nem sokat fog változtatni. Katonai lóvásár Győrött. E hó 31-dikén s a következő napon, vagyis junius 1-én katonai lóvásár fog tartatni Győrött, melyre szükségesnek tartjuk a lótenyésztő gazdák figyelmét felhívni. Elfogadtatnak lovak, melyek hibátlanok, jó járásnak, 4 évnél nem fiatalabbak és 7 évnél nem idősebbek és nagyságuk 158—168 cmtr. közt váltakozik. Az értük fizetendő ár 200—400 frt. Jó alkalom kínálkozik tehát a tenyésztő gazdák számára, hogy lovaikat illő áron értékesíthessék, azért ne mulassza el senki, ha van alkalmas lova, azt a sorozást bizottság elé állítani. A sorozási hely a Fehér-hajó előtti vásártér lesz, mi ez élből a szükséges lóvásár-korlátok rendelkezésre állnak. A sorozás szombaton egész nap és vasárnap délelőtt 9 -12-ig, délután 2—4 óráig tart. Kirándulás Bécs-Berlin-Hamburgba. Budapest, május 23. A bécs-berlin-hamburgi kirándulás ötven tagú rendező-bizottsága már véglegesen megállapította az utazás programmját. E szerint a kirándulás tizenegy napig tart. Julius 10-én indulnak Budapestről külön vonattal. Bécs- beu két napot, Berlinben három, Hamburgban két napot töltenek. Egy nap esik Pots- damra, a többi idő utazásra. Megjegyzendő lévén, hogy éjjeli utazás nem lesz. Hamburgban a tizenegyedik napon véget ér a kirándulás Akik akarnak, innét átmehetnek a közeli Helgolandba vagy más tengeri fürdőbe. Részt vehetnek a rendezőség által szervezendő dán- és svédországi folytatólagos s igen olcsó kirándulásban, vagy visszafordulva utaznak haza Drezdán, Prágán, Brünnön keresztül, kitérőt téve Karlsbadba s Matienbadba. A jegy másfél hónapig lesz érvényes A kirándulás részvételi dija 85 frt, melyben másodosztályú utazás Budapesttől Hamburgig és vissza, továbbá 11 napi első ranyru hoteli lakás van értve. A kirándulás zártkörű, csakis meghívottak vehetnek részt. Kik meghívásra igényt tartanak, azért szerkesztőségünkhöz is fordulhatnak. Részletes felvilágosítás különben Dolinay Gyulánál szerezhető (Budapest, Kecskeméti-uteza, 13.) A kiránduláson nők és családtagok is vehetnek részt. A résztvevők száma korlátolt, miért is czélszerü a dijat mielőbb beszolgáltatni. A kirándulókat úgy Becsben mint Berlinben és Hamburgban ünnepélyesen fogadják. Mindenütt külön fogadó és kalauzoló bizottságok alakultak. Sőt akik Stokholmig elmennek, ott is szép fogadtatásra fognak találni, sikerült a rendező-bizottságnak e távoli ponton is tekintélyes ös.-zeköttetéseket szerezni. Bécsben Spiegel Edgár hírneves napilap- szerkesztő s a Concordia irói kör elnöke áll a mozgalom élén. Itt rendszeres kalauzolás mellett megtekintik a kalauzolok a gazdasági kiállítást és a város nevezetességeit. Lesz ünnepélyes fogadtatás is. Berlinben az ottani magyar egylet és Lindau Pál hírneves német iró által szervezett német fogadó-bizottság munkálkodnak vállvetve, hogy a berlini időzés minél tanulságosabb és minél kellemesebb legyen. Hamburgban pedig az ottani osztrák magyar egylet működik a kirándulók érdekében. Szóval nz ötven tagú rendező-bizottság minden intézkedést megtett, bogy a kirándulás fényesen sikerüljön, mihez nagy mértékben fog hozzájárulni azon körülmény is, hogy a rendezőség egyik tagja már előzetesen künn töltött bárom hetet s Berlinben mindeneket elintézett és előkészített. Az ötven tagú rendező-bizottságban vannak képviselők minden pártból, vannak hírlapírók a budapesti összes nagy lapoktól, továbbá vannak miniszteri tisztviselők, ügyvédek s egyéb előkelő állású férfiak egészítik ki a bizottságot, garantiát nyújtva a kirándulás magas színvonalára. Kik részt akarnak venni ez igen érdekes zártkörű kiránduláson és meghívóra igényt tartanak, de tévedésből még nem kaptak, annak kieszközléseért, mint fent jeleztük, szerkesztőségünkhöz is fordulhatnak; a budapesti rendező-bizottság által, módunkban áll külön-meghivókat küldetni. A kereskedelmi iskolák reformálása. Veszprém, május 22. A vallás- és közoktatásügyi miniszter legközelebb felhívta a közoktatásügyi tanácsot véleményadásra a kereskedelmi iskolák reformálása ügyében. 8 hogy a tanács e nagy- fontosságú ügyben hozandó javaslatához kellő anyaggal rendelkezhessék, az ország összes kereskedelmi akadémiájának és középkereskedelmi iskolájának tantestületét is felhívta a miniszter, hogy javaslatát egybe- állitván, küldje be a közoktatásügyi tanácshoz. A kereskedelmi iskolák reformja közelről érdekli megyénket. Van ugyanis egy középkereskedelmi iskolánk a megye székhelyén s a jövő tanévben nyílik meg a második Nagy-Kanizsán. Ép ez okból a közönség tájékoztatása végett különösen két szempontból akarjuk megvilágítani ezen ügyet. Megvitatásra tűzetett ki, valljon nem-e lenne czélszerü a középkereskedelmi iskolákat 4 évfolyamúra bővíteni ki. Részünkről e kibővítést feleslegesnek tartjuk; mert a három év alatt kellő, gyakorlati irányban működő tanítás mellett a növendékeket ki lehet képezni oly irányban, hogy az iskolából kilépvén kellő műveltséggel biró könyvelők legyenek. De elegendő azon őzéiből is, hogy az érettségit tett növendékek átléphessenek mindazon életpályákra, melyekre eddig átléptek. Igaz, hogy a középkereskedelmi iskolának 3 évfolyamban való meghagyása mellett a középkereskedelmi iskolából kilépő növendékek egy évi előnyben részesülnek a középiskolából kilépettekkel szemben, azonban tényleg az életpályáikra szükséges szellemi kiképeztetésben ennek daczára rövidséget nem szenvednek ; mert csak a gymnásiumot említvén, ott a 4 felső osztályban latin és görög nyelvre annyi heti óra szám van ösz- szesen, hogy már ezekből kijön a megtakarított egy évfolyam összes óramennyisége. Emellett nem hagyható figyelmen kivül, hogy egybehasonlítván a gvinnásium 4 felső osztályának és a középkereskedelmi iskola 3. évfolyamának tantárgyait, azt tapasztaljuk, hogy tisztán a gyakorlati élet követelményeire való tekintetből a középkereskedelmi iskola 3 évfolyamában annyit bizonyára tanulnak a növendékek, mint a gymnásium 4 felső osztályában. Ami — tekintve a középiskolák tulajdonképeni czelját és rendeltetését — természetesnek is fog feltűnni; mert míg a középkereskedelmi iskolák egyedüli czélja a gyakorlati életre s a gyakorlati életpályákra való képezés: addig a középiskoláknál ez csak mellékczél; mert ezeknek a tulajdonképeni s legfőbb czéljok az egyetemre való előkészítés és e végből az általános (és nem gyakorlati, szakszerű) műveltség nyújtása. Ez utón szabadulnának egyúttal meg a középiskolák az oda nem való elemektől. Midőn ugyanis egy évi kedvezményt nyújtunk nekik, bizonyára azok, akik a középiskolákat nem az egyetemre juthalás szempontjából, hanem kizárólag azoii czélból látogatják, hogy azok befejeztével valamely gyakorlati életpályára lépjenek át, ha tudatával vannak annak, hogy ugyanazon életpályákra középkereskedelmi iskolai érettségivel is léphetnek, amely azonban nem 4, hanem 3 évfolyamú, a négy alsó középiskolai osztály elvégzésével inkább mennek a középkereskedelmi iskolákba. Nyer ezáltal a középiskola, megszabadulván a nem oda való elemektől, de nyernek maguk a növendékek is, hogy egy évvel előbb czélt érnek és jövő életpályájuknak megfelelőbb gyakorlati ismereteket sajátítanak el itten. Megvitatás tárgyává tűzte ki a közoktatás- ügyi miniszter, hogy nem lehetne-e a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolát oly módon szervezni, hogy ez két tanfolyamban befejezett egészet képező és a tanulmányoknak az önálló középkereskedelmi iskolakb.ui folytatására képesítő ismeretkört nyújtson. Részű ükről ezt kivihetőnek nem találjuk. Ugyanis majduem a lehetetlenséggel határos a kereskedelmi szaktárgyakat két évfolyamban úgy csoportosítani, hogy a növendékek két évfolyamban egyrészt a gyakori ti életben szükséges ismereteket elsajátítanák, másrészt meg oly ismeretkört szereznének, mely nekik esetleg elegendő volna arra, bogy a két évfolyam befejeztével minden fennakadás nélkül átléphetnének az önálló középkereskedelmi iskola 3. évfolyamába. Nemcsak a tantárgyak kiválasztása okozna nehézséget, hanem az egyes kiválasztott tantárgyakból a végzendő tananyag oly irányú megállapítása, hogy elégség tétetnék azon növendékeknek, akik a két év befejeztével a gyakorlati életbe lépnének ki, valamint azoknak is, kik a két évfolyam befejeztével tanulmányaikat valamely önálló középkereskedelmi iskola 3. évfolyamában folytatnák. De feltéve, hogy eme fontos kérdést sikerült helyesen megoldanunk, előtérbe lép a másik, hasonló fontosságú kérdés: váljon mi a czélunk ezen két évfolyamos kereskedelmi iskolákkal. Tulajdonképeni czélunk az nem lehet, hogy a két évfolyam befejeztével lépjenek át a növendékek valamely önálló középkereskedelmi iskola 3. évfolyamába; mert akkor az ily növendék mindjárt az első évfolyamba lép át. Ugyanis — megismerkedvén a helyi viszonyokkal — sokkal könnyebben haladhat 3 éven át valamely önálló középkereskedelmi iskolában, mint ha a két polgári iskolai tanév befejeztével egy évre menne át önálló középkereskedelmi iskolába, hol egy év alatt a helyi viszonyokkal megismerkednie, emellett érettségire is készülnie még a jobb tehetségű növendéknél is nagy nehézségbe ütköznék. Tulajdonképeni czélja lenue az ily két érfolyamos kereskedelmi Lkoláuak, hogy annak befejeztével a növendékek a gyakorlati életbe kilépnének. De hova? Kereskedő tanonezok 16 —18 éves korukban c-ak nem lesznek, kereskedő segedek pedig nem lehetnek ; mert alig akad kereskedő, aki segédekül befogadja őket anélkül, hogy tanonezok lettek volna. Könyvvezetői állást sem nyerhetnek ; mert ily állásokra inkább az önálló középkereskedelmi iskolai 3. éves tanfolya- mot elveszett, érettségit tett növendékeket alkalmaznák. Hivatalos állást szintén nem nyerhetnének ; mivel legfelebb azon csekély életpályára léphetnének, melyekre hat osztályú polgári iskola elvégzése jogosít. Ily körülmények között az ily növendékek a négy középiskolai vagy polgári iskolai osztály befejezte után inkább mennek önálló középkereskedelmi iskolába, hol egy évvel tovább kell ugyan lenniök, azonban nevezetesen nagyobb előnyökbeD részesülnek ezen egy év rovására. Nem hagyható ugyanis figyelmen kívül azon tapasztalati körülmény, hogy a középkereskedelmi iskolát végzett növendékek legnagyobb része nem annyira ezért jár ezen iskolába, hogy szerzett ismereteit a kereskedelmi téren érvényesítse, hanem inkább azért, hogy annak befejeztével azon pályák egyikére léphessen, melyekre a középkereskedelmi iskola érettsége jogosít. így a zalaegerszegi középkereskedelmi iskolából eddig kikerült növendékek 35%-a lépett a kereskedelmi térre, mig 60% más életpályákra. S hogy az ily kereskedelmi szaktanfolyammal bővített polgári iskolák 5. 6-ik osztályának gyakorlati értéke nincs, igazolja a múlt. Már az 1884-ik évben kiadott kereskedelmi iskolai szervezetben szó volt ily kereskedelmi szaktanfolyamokról. Ilyen állíttatott fel annak idején városunkban s hogy óhajtott sikere nem volt, legjobban igazolja ama körülmény, hogy a 3 éven keresztül, mig ilyen létezett, a 3 évfolyamban összesen volt növendékek átlagos létszáma 6 volt. Mig ellenben midőn a legújabb kereskedelmi iskolai szervezet alapján középkereskedelmi iskolává szerveztetek, felruháztatván mindazon jogokkal, melyek az önálló középkereskedelmi iskolákat megilletik, öt tanéven keresztül a 3 évfolyamban az átlagos létszám 30 volt, vagy is a létszám megötszöröződött. A tapasztalatból merített ez indok szolgál tanúbizonyságul, bogy a két évfolyamú kereskedelmi iskolának tulajdonképeni czélja nincs és pem is lehet s annak felállítása visszaesés volna egy már létezett, de sikerre nem vezetett régi állapotba s igy a polgári iskolával kapcsolatos középkereskedelmi iskolák is annyi évfolyamunk legyenek, mint az önálló középkereskedelmi iskolák. Ezzel kapcsolatban meg kellene szüntetni akadémia czimét, mely minden értelein és érték nélküli s legfelebb a laikus közönség félrevezetésére szolgálhat. Ha ugyanis a polgári iskolával kapcsolatos, vagy önálló középkereskedelmi iskolákat végzett növendékek ugyanazon jogokat élvezik, ugyanazon kedvezményekben részesülnek, mint a kereskedelmi akadémiákat végzettek, a mint hogy tényleg úgy is van, úgy a megkülönböztetésre — mely csak is a laikus közönséget vezetheti félre — semmi szükség nincs. —A besorozott honvédeknek senki sem volt ezentúl oly jó barátjuk, mint e goromba törzstiszt. Kun Bélával kétszer is elbeszéltette a moóri roham mythoszát. Midőn vége lett az osztrák szolgálatnak: Kun Béla nem jött haza. Ott maradt Italia szép ege alatt s az olasz háborút Viktor Emanuel piemonti király seregében harczolta végig az osztrák sereg ellen. Aztán Garibaldi zászlójának lett vitéze. O is egyike volt a marsalai ezer hősnek. Vitéz tettei, hadi kalandjai összeolvadtak az ezer hős tetteivel, kalandjaival. Garibaldi szerette őt, mint gyermekét. Mikor már a két Sziczilia királyi trónja ösz- szeomlott, mikor már csak Gaeta és vidéke állott a nápolyi király uralma alatt s mikor maga Viktor Ernáiméi állott a felszabadító sereg élére: akkor már Kun Béla a magyar légió lovassági osztályának parancsnoka volt. Ez osztály alig állott 2.00 legényből. De e 200 legény aztán magyar volt és huszár a legjavából. Parancsnokuk elég pénzzel rendelkezett, hogy a csapat számát szaporítsa. I)e az olasz meg nem maradt nála. Hiába öltöztette azt feszes dolmányba és sujtásos nadrágba, hiába tette a fejére a kalpagot s oldalára a tarsolyt, elszökött az onnan. A magyar link csak maguk maradtak, — igy is volt az legjobban. II. Ferencz nápolyi király már Gaeta várába vonult, de a vár még nem volt körülzárolva. A nápolyi sereg még nyílt téren is elfogadta a harezot Viktor Emánuel csapataival. Ez időtájban egy alkalommal Kim Béla maga mellé vesz 34 huszárt s elindul kémszemlére az ellenséges hadsereg felé. Kora reggel s az idő ködös volt. Előtte egy kisded városka volt, mely egy előre tolt hadosztálynak főhadiszállását képezé. A hadosztály állott vagy négyezer emberből, lovassággal, tüzérséggel s mindennel kellőleg fölszerelve. Kim Béla előre küld négy legényt előőrsnek. Ezek fölfedezik az ellenség lovas előőrseit s jelentik ezt parancsnokuknak. A huszárparancsuok vakmerő, sőt lehetetlen tervet érlelt meg agyában. Ö vakmerőnek, az Egész csapatával megközelítő az ellenséges előőrsöt s midőn közel ért, megkezdé a pokoli n ____.1 Te rve az volt, hogy az előőrsökkel együtt rohan be az ellenséges hadosztály közepébe, nehogy azok hirt adhassanak s öt készen fogadják. A terv sikerült. Az előőrsöket mindenütt elérték, lovaikról lehajigáltók őket sa békességes város s az egész ellenséges hadsereg arra ébredt fel, hogy a légionárius huszárság a városnak, a hadseregnek, a főhadiszállásnak kellő közepében! Hirtelen, mint a vihar s ellenállhatlannl, mint az árvíz. Az első meglepetésben szentül azt hitték, hogy a vakmerő huszárok mögött Viktor Emánuel és Garibaldi egész hadserege nyomul előre. Ezek pedig pihentek szépen. A piac közepén fegyvergulák körül tanyázott a gyalogság egy része. Ezeket szétrobbantani pillanat müve volt. Egyik mellékutczában a lovasság kezdett kifejlődni. Erre a parancsnok huszad magával rájuk rontott s vad futásra kényszerítő őket. A szűk helyen természetesen nem vehették hasznát tömegüknek. Néhány perez alatt az egész város s az egész nápolyi hadsereg vad ijedség martaléka lett. Agyú, puska összevissza szólt, mintha rendszeres csata fejlődött volna ki. Az általános zavart felhasználva, Kun Béla visszafordul, vagy hetven lovat összefogdostat s ötszáz nápolyi gyalogost kiszakítva, fegyverét leteteti s mint foglyát hajtja maga előtt. Ugyané zavarban az ellenséges hadsereg ösz- szeszedi szétzilált csapatait, kivonul a városból s elkezdi a rendszeres visszavonulást. Kun Béla nagy délezegen viszi zsákmányát haza felé. A király — Viktor Emánuel — hallja a nagy riadalmat, de kérdéseire felelni nem tud ] senki. Elvégre maga indul kíséretével táborának I előőrsei felé. Szemközt vele Kun Béla. Tele lóval és fogoly- | lval. Halottja nincs, két sebesültjét lóháton ■ Amint a királyt meglátja, villámként eléje ugrat, suhogó kardjával megteszi a szokásos üdvözleteket s a csatajelentést előadja: — Felséges ur! Az ellenségnek egy hadtestét Traettő városában csatára kényszeritettem, a hadtestet visszavertem, a várost megtisztítottam. A zsákmány 70 lő és 500 fogoly. Veszteség; halott semmi; sebesült két köz- vitéz. Erre újra üdvözli a királyt, két lépéssel hátra vonul s várja a napi parancsot. A daliás királynak eláll a lélekzete. Hiszen ő erről mit sem tud! Ki tette a rendelkezéseket, minő hadcsapatok vettek részt ez ütközetben, mikor, miként, ki által terveztetett az egész: egy szóval sem mondá neki senki. Holott ő a fóhadvezér — s tudta nélkül nem volna szabad tör énni semminek. Boszusan a tapasztalt rendetlenségek miatt, kemény hangon kérdi Kuntól: — Kapitány ur, minő hadcsapatok s kinek rendelkezéséből vettek rész az ütközetben ? — Fölséges ur, a magyar légió huszárcsapatából egy szakasz 34 legénynyel az én vezérletem mellett. A király lassankiut megérti a dolgot. Arcza fólvidul. A kapitánynyal kezet szőrit. Három szivar volt nála. azt bárom legénynek oda adja. A foglyokról rendelkezik. A sebesültek ápolását megparancsolja, a kapitányt, legénységével együtt kíséretébe fölveszi. Visszaindul s útközben azt mondja kedélyesen a huszároknak: — Barátim, ilyen bolondot csak ti tehettek. Az ón népem erre nem való. Ez volt jutalmuk. & Apja is meghalt, vagyona is tönkre ment. Gazdasághoz látott, de a béke müvében nem kisérte a szerencse. Veszprémmegye adott neki egy kis szerény hivatalt. Vagy tiz év o' a már I halott. Gróf Schaffgotsch művészi emléke ott áll a | moóri csatatéren. A hősnek emléke álljon itt e i sorokban. '»üti IpO’PIIV. Vége lett a harcznak. Mentáimnál megsebesült Garibaldi is. A moóri és marsalai hős fogságba került társaival együtt. Amint a börtön ajtaja megnyílt, hazajött tizenöt évi távoliét után szeretett honába. Nem a simakópü gyerkőcze volt többé. Napégette arczárói kért nemzet szabadságharczának hosszú küzdelme volt olvasható. Minő harcz volt ez! Aki látta: soha nem feledi. Emberarcz a vasnak arczához soha sem hasonlított jobban, mint öve. A „kosár“ története. Veszprém, máj 23. Szerettem lángolón, igazán. Es boldog valék, mert Aranka viszontszeretett. Jó anyám sokszor meglepett, amidőn kis kertecskénk egyik orgonaárnyékolta részén elmerengve szöttem-fontam a boldog jövőt. Közelgett a nap is, melyen anyámnak nyilatkoznom kellett, hogy szeretek, hogy nagyon boldog vagyok. Napok múlva e vallomás is megtörtént. S midőn kijelentéin, hogy Arankát megkéretem, könybelábadt szemekkel adta áldását a frigyre. Szeptember elsejét határoztuk erre, mely napon boldogságom teljessé leend s melyen megnyiland részemre a menyország. Elérkezett a várva-várt nap. Megbizot- tairn útra keltek, hogy Aranka ,igen“-jét meghozzák. Néhány óra múlva megtudtam, hogy szerelmemet méltatlanra pazariám. — Aranka hűtlen lett hozzám és — kosarat adott. Toll leírni képtelen a nagy fájdalmat, mely igazán érző szivemet érte e csapás által. Vigasztalhatlanná lettem, átkoztam születésemet s a hűtlen sziveket. Jó anyám váltig vigasztalt, hogy van még leány a világon, Arankánál szebb is, jobb is. Igaza lehetett, de csak annyira ne szerettem volna a csalfa teremtést, ki össze törte szegény szivemet! De __ szerettem őt forrón még ezek után is. Őt nem átkoztam, mert szerettem jobban, sem mint képzeletben is megbántani képes lettem volna szerelmem volt tárgyát. De hullott átkom zápora arra, aki a »kosarat.“ divatba hozta. Szegény jó anyám ismét c^ak a vigasztalást vette elő. — Tudod, gyermekem, — mondá, hogy egy két perezre elűzze szivemről a bánatot, — majd én elmondom neked a »kosár* történetét, édes anyámtól hallottam — lány- koromban. Lehorgasztott fővel hallgattam. Anyám belekezdett elbeszélésébe. — Volt a Dunántúlon egy kies fekvésű falu, a falu kellő-közepén úri kastélylyal 8 a nagy kastélyban egy gyönyörű leány lakott, Jolán volt a neve. Jolán többnyh'e magánosán tölté idejét, mert atyját kötelességei gyakran kiszóliták kényelme*, csendes fészkéből. A szép leány egyedüli mulató- társai : őzikéje, szép fehér galambkái, virágai és kimző-kerete volt. Jolán a himz°' kereten heteken át dolgozgatott, s ha idege8 érkezett a házhoz, azt rögtön elrejtette! mert meglepetést szándékozott szerezni je' gyesének születésnapjára egy remek tárcz»' val. De hogy az ahoz szükséges többiek selymet, gyöngyöket rendben tarthassa, el* határozta, hogy csináltat e czélra egy csinos kosárkát. A kosárkötő, az öreg E>tók, a falu v®' gén, éppen a Balaton partján lakott, honná8 bőven szedhette a vesszőt kosarai készítés6' hez. Estók bácsi szegény ember volt és J° öregecske, de mindamellett is ügyesebb k°' sárkötő alig találkozott három varmegyébe8. Szegénységével nem igen törődött volna a! öreg kosárkötő, csak ne lett volna neki egí Kata nevű harpia felesége, aki az ő életé* mindenképen megkeseríteni igyekezett. Eléíf szer is bánta, kogy első hitvestársa elhunyt* után nem maradt boldog özvegységbe Elégszer is mondogatta, hogy saját bü8Í bünteti őt! Kata néni soha sem mulasztá el a nap0“’ kénti prédikácziót kiszolgáltatni Estók fí* szére. Egy szép nyári délután Kata asszo8? tétlenségben találta öregét. Ez kellett csaliét tenyerét csípőire feszítve, olyan égik? borút rögtönzött, hogy a szomszédok 1,1 megbotránkozliattak azon.
