Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-04-26 / 17. szám

Veszprém, 1890. 60. Pápavárosának közmunka-leirás iránti kér­vényei. 61. Nagy-Szőllős községnek kérvénye, melylyel Nagy-Szőllős községben egy esendőr-őrs állomás felállításáért folyamodik. 62. Mező-Szent-György községnek kérvénye, mely­lyel a déli vaspálya-társulatot egy liidnak újból való felépítésére kötelezni kéri. 63. Mező-Szent-György községnek az előfogato- zásra vonatkozó határozata. 64. Kis- és Nagy-Ganna községek közös faisko­lájuk fentartási költségeinek megállapítása. 65. Somlyó-Vásárhely községnek kérvénye, mely­lyel a község határában tervbe vett hídépítésre segélyt kér. 66. A veszprémi ágostai evangélikus egyházme­gyének átirata, melyben a vármegye által az egy­ház részére a segélyt megköszöni. 67. Nagy Ganna községek kérvénye, melylfel a községi közlekedési utakon az 1889. évben telje­sített közmunkát az 1889. évi országos közmunkába beszámitatni kéri. 68. Bor-Szörcsök községnek kérvénye, melyben hid építésre segélyt kér. 69. Ajka községnek az italmérési jog bérbe vé­tele tárgyában hozott határozata. 70. Somi yó- Vásárhely, Dóba és Nagy-Szőllős községek a phylloxera ellen való védekezés czéljá- ból alkotott szabályrendelete. 71. Több megyei tisztviselőnek szabadság-enge­délye iránti kérvénye. 72. A mező-komáromi és peremartoni választó­kerületben megválasztott -Góbéi Gyula és Rosos Ödön megyebizottsági tagok helyeinek betöltése iránti előzetes intézkedések megtétele. 73. A devecsi járásban megüresedett lóavató bizottsági elnöki állás betöltése. 74. Több községnek a képviselő-testületi rendes közgyűlések számáról és idejéről alkotott szabály­rendelete. 75. Több községnek a vágatásért szedhető dijak­ról alkotott szabályrendelete 76. Mező-Szent-György községnek a belrendőr- ségről alkotott szabályrendeletei­77. Mihályháza községben behajtbatlanná vált községi adók leírásának kérdése. 78. Több községnek a községi kötelékbe való félvételért szedhető dijakról alkotott szabály­rendelete. 79. Sikátor községnek az 1885. évi házi száma­dásnál megállapított és behajthatlan bevételi hát­ralék bírását tárgy azó határozata. 80. Lepsény községnek közmunka-váltság leírása iránti kérvénye­81. Homok-Bödöge községnek közmunka-váltság leirása iránti kérvénye. 82. Oszlop községnek közmunka-váltság leirása iránti kérvénye. 83. Cseszneg községnek közmunka-váltság leirása iránti kérvénye. 84. Zircz községnek közmunka-váltság leirása iránti kérvénye 85. Fodor Lajos és társai siófoki lakosoknak ipartestület alakithatása iránti kérvényük. 86. Dr. Telegdy Zsigmond lepsényi lakos orvos, orvostudori oklev elének kihirdetése. 87. Dongó Lakner Géza csöglei lakos gyógysze­rész, gyógyszerészi oklevelének kihirdetése. 88. Dr. Planer József csöglei lakos orvos, orvos­tudori oklevelének kihirdetése. 89. Hollán Ernőné és Békássy Gyulának kérvé­nye a Mezölak-timai közlekedési útvonal helyre­állítása tárgyában. 90. Keresztes Pálnak, mint Púscli Lidia megbí­zottjának Veszprémváros képviselő-testületének 157/1889. számú határozata elleni fellebbezése. 91. Spitzer Mór megyei ál atorvosnak kérvénye, melylyel a múlt évi állatjárványok alkalmából felmerült költségeit megtéritetni kéri. 92. Varga István és társai enyéngi utászoknak kérvénye, melyben előléptetésért folyamodnak. 93. A megyei szolgaszemélyzetnek fizetésjavitás iránti kérvénye. 94. Krausz Armin fia könyv- és papir-kere3kedő czégnek a megyei árvaszék részére 1889. év lolya- mán kiszolgáltatott czikkekről szóló számlája. 95. Özvegy Németh Jánosnénak kérvénye, mely­lyel a terhére kivetett közmunkát leíratni kéri. 96 Szakonyi Kristóf tamási-i lakosnak kérvénye, melyben nemességét igazoló bizoyitványért folya­modik. 97. Rancsik Károly fokszabadi-i lakosnak kér­vénye, melyben állatorvosi oklevelének kihirdetése alkalmából tőle követelt egy darab arany elenge­dését kéri. 98. Községi költségvetési előirányzatok. 99. Községi házi számadások. 100. Községi szegény-alap számadások. A balatoni halászatról. Balatonpart, ápril 24. Már 3 hete, hogy a halászati tör­vény 18. §-a értelmében a fogas, süllő és pontyra való halászat tiltva van, most már láthatjuk, mennyiben érvé­misitettem meg. Végre, hosszú, elkeseredett küzdelmek és czéltalan kísérletek után beis­mertem, hogy szellemileg tönkrejutottam. Végrendeletem volt az utolsó mü, a megírására még képesnek éreztem magamat Reménytelenségemben és kétségbeesésemben elhatároztam, hogy a jövő nemzedék okulá­sára leirom gyászos sorsomat, s ime, midőn az alkony óráiban, mély barázdákkal a hom­lokomon, bánat-őszitett fejjel az Íróasztalom­hoz ültem, tekintetem még egyszer átsiklott a lombhullató fák között s a zajgó Dunára esett, a mely között sivítva rohant tova a szél s pilleként kergette a magasban a sápadt hold alatt a felhöfoszlányokat. A közeli szi­get zárda-romjai közül áthallatszott hozzám a bagoly méla huhogása s tagjaimban egy­szerre meleget éreztem ismét. Csodás alakok s rémes temetői képek tolongtak kísértetiesen közvetlen közelembe és a képek közül, ah ! kidomborodott ismét az ö alakja. Igen. 5 itt van, ő megjelent! A szeszélyes istennő ugyanazon pillanatban szállott le hozzám, a melyben örökre lemondtam a viszontlátá­sáról. Oh áldott pillanat! S arcza mily átszellemült, mily halovány. Tagjait fekete bársonyruha fedi. Oh értem, ő a kétség- beesés hangulata most, s én ujongva igyekszem megragadni s az ajkaimhoz szo­rítani ruhája szegélyét, — de ő felkaczag, a szegély egy darabját jobb kezemben hagyja s eltűnik, eloszlik, mint a pára és az én szivem . . . — Á test még meleg; mondja fölöttem valaki, de élet már nincs benne. Szivszél- hüdés érte. — A jobb keze egészen fekete! mondja fölöttem más valaki. — Halálküzdelmében felforditotta a tinta­tartót! feleli az első hang. — S leöntötte végrendeletét! fejezi be a másik hang. Az én lelkem pedig azon tudattal száll .az ismeretlen tájak felé, hogy leghangulat- * teljesebb munkám is, a mely halhatlanná tette volna nevemet, tönkrement. Vájjon érdemes volt — élni?! Veszprémi Független Hírlap, Szombat, ápril 26. nyesithető a törvény ez intézkedése a balatoni halászatnál. A mi a pontyot illeti, arra nézve nagyon helyes az idézett szakasz alkal­mazása, ez által teljesen elérhető a kivánt czél,- de ha a fogas-süllőt akar­juk megvédeni, ha ezen világhírű hal elszaporodását akarjuk elérni, úgy azzal épen semmi czél nincs elérve, ha mind­ezekről csak akkép intézkedünk, hogy az ivarozási idő alatt a kifogott süllő­ket vissza dobjuk, mert a balatoni süllő, mely különben is hasonlithat- lanul gyeugéb a folyóvízi halaknál, az ivarozási idő alatt annyira elgyen­gül, hogy a hálóból kivéve kevés kapja vissza életerejét, mert legtöbbje annyira elkábul, hogy nem tud úszni, s elvesz. Sajnálattal vesszük észre, mint pusz­tul el a Balatonnak e világhírű spe- cziálitása, s némelyek úgy hiszik, hogy néhány év alatt e halakkal is úgy járunk mint a rákokkal. Úgy látszik, hogy azok, kik a halászati törvény alkotására befolyással bírtak, nem vol­tak a balatoni különleges viszonyokról kellőleg informálva, különben a törvény néhány szakaszába a Balatonra nézve külön intézkedéseket vettek volna fel. Az előadottak szerint a süllőnek az ivarzási idő alatti vissza dobálása nem eszközölhető eredményteljesen tehát a kivánt czél csak úgy volna elérhető, ha ezen halnak háborítatlanul való ivarzást engednénk, emiatt azonban nem kellene ápr. 1-től jun. 15-ig a halászatot beszüntetni, mert a Bala­tonon a legtapasztaltabb halászok kik még a régi időkben korlátlanul ha­lásztak s a halaknak úgyszólván min­den mozdulatát ismerik, azt állítják, hogy a süllőnek rendszerint ápr. 1-től máj. 1-éig tart az ivarzása; kedvező időjárás mellett azonban már márcz. végén. Hanem ápr. hónapra minden halfajnak a halászását szigorúan el kellene tiltani. Május 1-től a halászat a pontyot kivéve minden fajra meg­engedhető lenne, a ponty visszaeresz- tése sikeresen eszközölhető és a süllő kifogásának megengedése sem járna semmi káros következménnyel, mert ezen hal ivarozását befejezve, ivarzó helyét azonnal ott hagyja, s ilyenkor nyugalomra lévén szüksége, ösztönétől hajtva oly helyeket keres fel, hol nem férni hozzá, s csak mikor már kis erőt gyűjtött magának, széled az egész vízben el, s ekkor minden kár nélkül kifogható. Mindenesetre kivánatos volna, ha az illetékes körök a balatoni halászat specziális viszonyainak tüzetes meg­vizsgálását feladatukká tennék és az j eredményhez képest lépéseket tenné­nek a hal törvény szükséges módo­sítására. Készülődések a íürdóiyadra a Balatonon. Veszprém, ápr 27. Balatonfüred ujjáébred. Hazánk e kies fekvésű fürdőhelye, melynek szépítéséről minden héten adhatnánk újabb és újabb híreket, május hó 25-én adatik át hivatalosan a közbámulatnak. Még azok is, kik tavai megvoltak lepve a kies fürdő emelkedésével, bámulattal fogják ta­pasztalni a tavai óta történt újításo­kat, melyek részletéről már volt alkalmunk referálni. Örvendetes ese­ményként lehet jelentenünk, hogy az Esterházy-féle szállodát, éttermet Argay Bódog vette át, akit müveit modoráról, szakképzettségéről és kiváló előzékeny­ségéről már előnyösen ismer a vesz­prémi előkelőség, kiknek kétségkívül kedves találkozási helye leend az Esz- terházi szálloda, mely teljesen felújítva a Balatonra nyúló kávéházat is kap külön zenekarral. Balaton-Almádiban tegnap falragaszok függesztettek ki, a következő szöveggel: Hirdetmény. Hivatalosan közhirré tétetik, miszerint Almádi községében illetőleg az almádi hegyen a legelte­tés, lóval, marhával, tehénnel sertés­sel, kecskével birkával egyáltalán eltütatik és sem az utakon, sem utak mellett ez meg nem engedtetik. Eltiltatik a legeltetés még az ide­gen szellőkben, illetőleg szántófölde­ken és réteken is, habár azt az illető tulajdonos meg is engedte volna s az ily engedményesek utasittatnak, hogy az igy engedményezett területet leka­szálják, vagy lesarlózzák. Épen igy, pénzbírság, vagy az illető jószág behajtása terhe mellett' eltilta­tik a tyúkok s kutyák szabadra eresz- tése. Szigorúan megbüntettetik továbbá a madarak fogdosásn, vagy azok fész­keinek kiszedése. Fáknak vagy virágoknak, ugysziute a szőllőhajlékokboz tartozó minden­nemű eszközöknek, korlátoknak s egyéb tartozékoknak ellopása vagy megká­rosítása, valamint az utak s kutaknak megrongálása, bünfenyitő utón bünte­tendő cselekményt képezvén : az ille­tők elfogatván, a kir. ügyészség fog­házába kísértetnek. Eltiltatik a gyümölcsöknek, zöldsé­geknek vagy mindennemű élelmi szereknek s baromfiaknak házalás utján való elárusitása s kijelöltetik egyedüli elárusító piaczul az almádi­kápolna körüli tér — hol az illetők szabadon díjtalanul árusíthatják árai­kat. Figyelmeztetnek a szülék, hogy a gyermekeik által okozott károk vagy kihágásokért, ők vonatnak törvény alatti felelősségre. — Jelen tilalom hatálya azonnal életbe lép. Kelt Almádiban, 1890. ápr. 26. Az elöljáróság nevében: Czollenstein Ferencz, Almádi község főbírája. Kenésén a parti vendéglő már teljesen elkészült. Földszinti csinos épület ez; egy tágas nagy, vendégszobával s konyhával; előtte csinos veranda. Mellette van a nyári salette, mely még tavaly épült. Közvetlen az épület mögött vau a dobbal ellátott tekepálya s a jégverem, mely tele van jéggel. Most épül ott egy külön pincze. A kút nem sok költségbe került. Már egy ölnyi mélyben vízre bukkantak úgy, hogy a kút most 2 ölnyi mély, melynek fele viz. A kutat szivornyával látják el. E kútnak nagy jövője van. Szénsavas s vastartalmú viz ez!!!! Ize olyan, mint a gyönge mohai. A fürdöbi- zottság most azon van, hogy kikutatja a kutban levő vizereket. A savanyuviz-eret kiszabadítja, mig az épes talajereket beton­nal eltömeti. így a kenesei fürdőkut pom­pás savanyu-kut fog lenni. A legnagyobb hátránya Kenésének az, bogy a halász-telep még most is ott bűzlik mostani helyén, mely különösen a nyári hónapokban, mikor ott mázsaszámra tisz­títják, kibelezik, szárítják a halakat, bor­zasztó bűzt terjeszt a fürdötelepre. Az elöljáróság petitionált ez ellen a vár­megyéhez. A megye kiküldte vizsgálatra az egészségügyi bizottságot s ez közegészség­ügyellenesnek deklarálta az állapotot. Most azonban a vármegyén megrekedt az ügy, mert a halásztelep fundusa az államé — hát a vármegye nem akar hajbakapni a hatalommal. így beszélik ezt Kenésén. Hinni akarjuk, hogy a súlyos vád mielőbb ténybeli czáfolatot nyer. A veszprémin. 48/49. honvédegyl. vagyona. (Hivatalos.) A Veszprém megyei 1848/49-iki honvéd se- gélyző-egyletnél kezelésben levő vagyon át­laga, 1889. év végéig bezárólag a következő : 1888. évről pénztári maradvány 18,945 frt 88 kr. Múlt 1889. évi bevétel, vissza­fizetett tőke és kamatokból 1,355.66 kr. Összesen: 20,301.54 kr. Ebből segélyek és egy.ebre ki­adatott .......................................... 814-34 , Ezt levonva marad összes va­gyon .......................................... 19,487-20 kr. Mely összeg jól elhelyezett, s telekköny- vileg biztosított kötelezvényekben kezeltetik. Új vasutainkról. Veszprém, febr. 17. A gönyő-győr-zircz-veszprémi vonal trace revisio megtörtént. Geduly Gyula, a minist erium szaktanácsosa eszkö­zölte azt; s a mint értesültünk nem mutatkoztak oly nehézségek, melyek a részlettervek elkészítését hátráltathat­nák. Minélfogva most már bizonyos­nak vehető, hogy a részlettervek nem­sokára elkészülnek és a közigazgatási bejárás foganatosíttatni fog. Azután következik a törzsrészvények l jegyzése ; melynél az érdekeltségnek ! tömeges hozzájárulását annálinkább j megvárhatják az engedménynek, mert a jegyzés és ezzel a vasút létrejötte tulajdonképpen az érdekeltség érdeké­ben áll. Az engedményes Tisza László, és Várady Gábor országgyűlési képvise­lők, Geduly Gyula szaktanácsos és Kis J. a Gregersen ezég meghatalmazottja ismételten érkeztek meg a trace re­vízióval városunkba. A szaktanácsos már Budapestre uta­zott, az engedményesek és Gregersen meghatalmazottja pedig, dr. Matkovich Tivadar orsz. képviselővel értekeztek a veszprém-enying-dombóvári vasút vonal nyomjelzése és építése, valamint a két vonal fusiója iránt. És úgy tud­juk, hogy a tárgyalások a legjobb eredményre nyújtanak kilátást, és hogy e szerint biztosnak vehető, hogy — ha az érdekeltség áldozatkészségében nem csalódunk — a közel jövőben egy nagy fontosságú transversalis pá­lya fogja átszelni megyénket. A nóna-járany Yeszprémmegyében. Veszprém, febr. 27. Két hét óta egyre-másra szaporodnak megyénkben a nóna-esetek. A nép még nem is tudja, micsoda vészes­halálos baj ez. Csak sopánkodnak, hogy ez meg ez a sógor, koma, a feleség meg a napamasszony már 6— 8 napja alszik; aztán nem keresnek, pedig ha felébrednek — hát mindjárt enni kérnek, aztán megint .............. al szanak. Jó volna, ha a megyei egészségügyi tanács figyelmeztetné ez uj nyavalyára a népet — hogy előforduló esetekben azonnal orvosi segélyt vennének igénybe. Előző hírlapunkban emletettük a felső- eörsi nónás ember betegségét, a héten pedig a zirczi járásban, B.-M.-Szt.-Lászlón fordult elő egy nóna-eset. Egy 1 éves gyermek alszik ott már 14 nap óta s dr. M o s o 1 y i Géza derék járásorvos gyógykezeli. A gyer­mek 6 másodperczenkint lélegzik kétszer, s a következő 6 másodperezben egyáltalán nem lélegzik s ugyanakkor a szívverés is csaknem elhal. Olykor erőszakosan felnyitják a kis beteg száját, fölingerlik a szájpadlást s igy a tej lenyelésére kényszerítik. Balaton-Almádi fölött az őrsi hegycsúcson 10 nap óta alszik Bolla földmives neje és leánya, s a jó ember, ki eddig még orvost nem hívott, folyton csak azon sopánkodik, hogy ki gondozza a házat, nincsen ki főzzön, takarítson, mosson. Erőszakkal sem képes alvó népét felkölteni. Felhívjuk ez esetre az illetékes körorvos figyelmét ! Egy veszprémi „nóna“-beteg. — Karczolat. — Batárban vitték haza az ifjurat. A baja össze-vissza volt kuszáivá, a czilinder kalapja ismeretlen alakká gyürődött. Szemei mélyen beesettek, egész ábrázata kétségbeejtő. A mama elképzelhetőleg meg van ijedve, de nem csoda, igy még sohasem látta szeretett Viktor fiát. — Hamar a doktorért! — kiált a mama kétségbeesetten. A háziorvos megérkezik. Szivarját leteszi a hamutartóra, aztán odalép a beteg mellé, megfogja literét s rémitő komolysággal igy szól a még jobban megrémült mamához. — Rendetlen vérkeringés, bizonyos fokú láz, nagyfokú elcsigázódás. Félek, hogy n ó n a lesz belőle . . . Aztán fontos képpel tovább folytatja. — De ne tessék azért megijedni, lesz gon. doni rá, hogy soká ne alugyék az ifiur, mert tudom, hogy a szigorlat előtt áll. Fektessék csak le, holnapig, ha fel nem ébred, kísér­letet teszek. És Viktor urat lefektetik a puha pár­nák közé, a hol kényelmesen alussza a bol­dogok álmát. A jó háziorvos másnap ellátogat a beteg- hez. — Még nem ébredt fel? — Nem — volt a suttogó válasz. — Még nem is evett ? — Egy falatot sem, pedig már 24 órája alszik — szól kétségbeesve a mama­Az orvos vizsgáló tekiutettel közeledik a beteghez, a ki e pillanatban ledobja magá­ról a dunyhát és mámorosán morogja fogai között: — Ne azt húzd Jancsi! Hanem hogyhát „Bekellett a rácsos kaput zárni.“ Az orvos konstatálja a lázt. Az ifiur már fantáziái is. Aközben belép a „Korona“ főpinezére. — Egy kis számla, kérem. Az ifjú tekin­tetes ur csinálta. Öt üveg pezsgő, egy üveg „Lakrima Christi* ... 36 frt. Mari, az uj szobaleány nevetve fordul a tekintetes orvos felé. — Ejnye, hogy az ifiur nonában van! Ha a falunkból valaki látná, hát azt gondolná a paraszt eszével, hogy az ifiur be van rúgva. ÚJDONSÁGOK. — Rendkívüli megyei közgyűlés volt kedden, rendkívüli részvétlenséggel, amit főleg annak kell tulajdonítani, hogy a májusban tartandó rendes tavaszi közgyűlést egy héttel előzte meg. A rendkívüli közgyűlés egyedüli tárgyát a pápai állandó választmány megfellebbezése képezte. A megyei rendkívüli közgyűlés megsemmisitette azt a pápai választást, mely az oda­való ellenzék férflait tette meg az állandó vál. tagjaiul. — Osztályvizsga és érettségi. A veszprémi főgymnasium VIII. oszt. tanulói jövő hó 5—16-ig tartó lelő, alatt fogják osztályvizsgálataikat tar­tani Az érettségi vizsgálatok ezidén már valamivel előbb lesznek, mint a1 múlt években, mivel a tankerület székhelye: Székesfejérvár lett s ez közelebb esik hozzánk. Az érettségi írásbeli része május hó 19—23-ig fog tartani. — A györ-zirczi-veszprémi helyi érdekli vasút bejárása, melyről már említést tettünk, az általunk közlött Programm szerint ment végbe. A gönyői végnél rakodópart fog készülni, hogy a hajóról egyenest a vaggonba lehessen az árut átrakni. Innen Szt.-Mártonba, Zircz és Veszprémbe vette a bizottság útját, mindent pontosan szemügyre véve, és megvizsgálva. Ezen pálya Győrre most azért nyert jelentőségben, mert ez lesz Veszprémmegye nagyobb ! részéuek legközelebbi útja a győri kir. táblához. — Uj parancsnok. A hivatalos lap, valamint a honvédség „Rendeleti Köz­lönye“ jelentik, hogy 0 felsége e hó 13-án kelt elhatározásával dévény- ujfalusi Andrásffy Gjula tábornokot, a kolozsvári 75-ik gyalogdandár parancs­nokát, a székesfejérvári V. honvéd­kerület parancsnokává nevezte ki. Dr. Halassy Vilmos, (P. H.) elnök. A vármegye házipénztára s az abban kezelt nyilvános alapok számadási zárlatának 18S9. évi január 1-től 1889. deczember 31-ig való KIMUTATÁSA. * 1 Megnevezés Bevétel Kiadás Maradvány Cselekvő hátr. kr. Vagyonállag JEGYZET p=l frt kr. 1 frt kr. frt kr. frt frt kr. 1 Házi-pénztár ....................................... 81 015 39 79888 34 1127 05 3887 16 3887 16 Az 1127.05 készpénz a tart.- alaphoz csatoltatott. 2 Tartalék-alap ..... 13617 74 V* 531 10 13086 64'A '­- 1 13086 6 4‘A 3 Utfentartás ..... 86320 73 71933 86 14386 87 402 — 14788 87 Ezt terheli 700.36 kr. előre 4 Nyilvános betegápolási 27122 89>/J 26114 88 1008 01'A 21816 72'A 22854 74 fiz. pótadó és 8776 26 kr. ki­utalt, de ki nem fiz. áp. d­5 Katona-beszállásolási 8581 52i 4 6335 69 2245 83'A 5209 58 7455 41'A Ezt t. 883.43'/., el. fiz. pádé 6 Megyei székház .... 49878 40'/„ 42142 18 7736 22'A 12586 69 20322 91'A Ezt t. 8890.35 el. fiz. padó 7 Megyei nyugdíj .... 18391 27 339 09 18052 18 8542 22 26594 40 Ezt t. 82 95 el. fiz. padó 8 Jegyzői nyugdij .... 9402 89 — 10 9402 79 — — 9402 79 9 Ipar-iskolai ....................................... 1134 5 6 100 10 1334 46 — — 1334 46 10 Kolera-árvák ....................................... 85 95 — — 85 9 5 — — 85 95 11 Zálogárverési maradvány . 221 09 5 20 215 89 — — 216 89 12 Állat-tenyésztés .... 50 01 — — 50 01 — — 50 01 8 Siket-námák nevelése 149 34 — 10 149 84 — — 149 24 14 Községi állategészségügyi alap 63 40 63 50 63 50 Főösszeg . 296335 30 227390 64 68944 66 5 444 371A 120261 88‘A Veszprém, 1890. ápril lió 16-án. G'Ű’iT'I'msiE?. -A-IDOXjí71, m. főszámvevő. Ezen számadások Veszprémvármegye állandó választmányának 1890. évi ápr. hó 16-án tartott ülésében tárgvaltatván, a törvényhatóságnak a kimu­tatásban feltüntetett eredményekkel jóváhagyásra ajánltatnak s 1890. évi ápril hó 10-ával számítandó 15 napon át közszemlére kitétetni rendeltetnek. Kelt Veszprémvármegye állandó választmányának 1890. évi ápril hó 16-án tartott ülésében, IDr. 2?va.rg"ly Sándor, tb. főjegyző. különösen

Next

/
Oldalképek
Tartalom