Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1890-04-05 / 14. szám
Veszprém, 1890. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, ápril 5. a szakosztály által létesített intézőben részt venni, azok hasznát élvezni. szakosztály tagjai igényt tarthatnak jsztály erkölcsi és anyagi támogatására. 7. §. A szakosztály kötelességei. szakosztály a testület által hozzá kérdéseket és ügyeket a legközelebbi isági ülésig elintézi, kiküldetésekben i eljárásáról az elöljáróságnak jelensz. szűkölködő, beteg, elaggodt és munkáin tagjainak a szakosztály, esetleg a t e czélra rendelt alapjából való seist kieszközölni, az elhaltak tisztességes téséről gondoskodni, illetve azon részt arra felügyelni, az elhaltakat a tes- k bejelenteni. legfigyelni a szakmakor hiányait, azok ísáról gondoskodni, szükség esetén a tnek jelentést tenni, agjait nyilvántartani, a szakma kö- kontárkodókat ellenőrizni, azok meg- ;ése iránt a testületnél jelentést tenni. . szakosztály tagjaival az ipartörvény- az alapszabályokban foglalt köteles- t megismertetni, valamint a testület esetről-esetre kiadandó rendeleteket i, ülésein kihirdetni, a tagsági dijak fizetésére évnegyedes ülésein figyelni. A szakosztály évenkint egyszer a ilést megelőzőleg, az elöljáróságnak ;s és kimerítő jelentést tesz évi műről, hogy ez főfelügyeleti jogát a tör- ís testületi alapszabályok értelmében olhassa. 9. §. A szakosztály jövedelmei. szakosztály jövedelmeit képezik a czélra rendelt oly vagyonainak jöve- , a melyek az 1884 évi XVII. t.-cz. íben, a testület vagyonát nem képezik, itület által, a szakosztály részére külön tnek. íetaláni adományok és alapitványok, ezek jövedelmei. szakosztály által rendezett jótékony- döadások és estelyek tiszta jövedelmei, testület által esetről-esetre utalvádó összegek, 10. §. A vagyonkezelés. 1 szakosztály bevételei és kiadásairól számadást vezet, és évenkint egyszer rendes közgyűlésnek a számvevő ág ellenjegyzésével a testületi elöl- ; utján jelentést tesz. Pénztárnok csak ik ellenjegyzése és nyugta mellett tel- t fizetéseket. 11. §. A szakosztály tisztviselői. 1 szakosztály tisztikara: 1 elnök, 1 :, ki egyszersmind pénztárnok is, 1 és 1 helyettes jegyzőből áll, kiket a ítaly a testületi évi rendes közgyűlés igkésőbb egy hó múlva egybe hivandó ó ülésén titkos szavazással egy évre saját tagjai közül. A tisztviselők a testületi elöljáróságból választandó. 12. §. A tisztviselők teendői. z elnök esetleg az alelnök gyakorolja osztály ügyeinek vezetése fölött a közfelügyeletet, egybehívja és vezéti a íket, mondja ki és hajtja végre a ha- okat, utalványozza a szakosztály min- iü kiadásait, képviseli a szakosztály it a testület előtt, a szakosztályi va- pontos és tiszta kezelésére felügyel. pénztárnok a szakosztálya által meg- )tt módon bekönyveli a szakosztály eit és kiadásait. sgyző vezeti az ülések jegyzőkönyveit, osztály tagjainak lajstromát, nyilván- árúlási helyeik sorrendjét, s teljesiti osztály egyéb írásbeli teendőit. 13. §. A gyűlések. A szakosztály évnegyedenkint egy bizonyos előre meghatározott napon és időben rendes gyűlést tart. Rendkívüli esetben vagy 10 tag iráscs kérelmére, vagy valahányszor az elnökség szükségesnek tartja, rendkívüli ülést hívhat össze. Az ülések, melyek a testület helyiségében tartatnak, a testületnél eleve bejelentendők. 14. §. A szakosztály tanácskozási ügyrendjét a testület tanácskozási szabályai szabályozzák. 15. §. A szakosztály az évi alakuló ülésen, a folyó és sürgős ügyek elintézésére bizonyos számú bizottságot küld ki, melyet az elöljáróságnak tudomásvétel végett bejelent, 16. §. A szakosztály mindaddig fennáll, mig az ipartestület. 17. Jelen ügy-szabályt az ipartestület közgyűlése hagyja jóvá és változtathatja meg, utóbbi esetben azonban a szakosztályoknak joguk van, a testületi elöljáróság utján, a közgyűlés elé javaslatot terjeszteni. Jelen alapszabályok a veszprémi ipartestület 1890. évi márczius hó 2-iki évi rendes közgyűlés 1-ső számú határozatával megerősítettek. Veszprém. 1880. évi márczius hó 2, Farkas Lajos, Balogh Károly, ipartest, jegyző. irpatest. elnök. ÚJDONSÁGOK. — Boldog húsvéti ünnepeket kiváltunk e hírlap minden olvasójának. Adja az ég, hogy a remény ez ünnepe ókét is közelebb hozza reményeik teljesültéhez. — Városunknak élénk képe van pár nap óta, hogy az ünnepekre megjöttek vendégeink. Csakhogy nem soká tart ez az élénkség, s kedden ismét bennleszünk a szomorít kerékvágásban. — A „Kelén“-gőzhajó e hó ,15-éu ; megkezdi rendes járlatait Siófok, Balaton-Füred között. — Ns. vépi Vogronics Antal apát- kanonok urnái múlt vasárnap tisztelgett a „Népkör“ összes tisztikara, üdvözlő beszéd mellett átnyújtva az ünnepeltnek a tisztelettagsági díszoklevelet. A kegyes főpap meleg szavakkal köszönte meg a kör tiszteletét s továbbra is biztosította a kört szives jóakaratáról. Majd szívélyes búcsút vett a küldöttségtől. — Az „Auróra“ elleni pör. Tudvalevő, hogy hirlapuuk szerkesztője még 3 év előtt csalási feljelentést tett az „Auróra“ könyvkiadó-társaság ellen, mely mikor 945 frtos fizetési kötelezettségének eleget kellett volna tenni: szétugrott. A kir. Curia e bűnügyi feljelentést a rendes perutra utasította, s igy br. Andreánsky Gábor, dr. Sziklay János, Hann Rezső, Mud- rouy Pál s társai ellen a polgári per indíttatott meg. — Mi lesz a kenesei kikötöbül ? Ezt a kérdést intézik hozzánk a mindenváró keneseiek. Hát bizony nem tudjuk. Majd csak elkészül valahogy ■ — mint tavaly a balatou-almádi-i. ío lássa ügyvéd ur, pedig azzal az ezt is elhihetnó. * őpapi birtok Magyarországon körül- gy millió háromezer holdat tesz ki. termő föld szine-java ugyan — mert birtokrószek, a melyek egyáltalán sem jövedelmeznek — de aze'rt elég égés jövedelmi forrás, a melyből nemond nélkül élni. de társadalmi állásuk- | gfelelö fénynyel reprezentálni is tudnak, i is külföldön olyan kirneviik, hogy at beszélnek a magyar püspökök me- ulagságáról. Rómában, az örök városban is, a hol knél kezdődik az ember, nagy a tekin- a magyar püspököknek, gavallér püspökök.“ így ismeri őket Vatikán-palota személyzete is. a Bakács Rómában járt s négyszáz álló fejedelmi kiséretével szórta az k, nagy a tekintélyük olasz földön a ■ püspököknek. Bakács sikertelenül ssza, mert pápának ugyan nem válasz- meg, — de a magyar főpapok nim- legalább ott hagyta, ltkép akkor fejtett ki nagy fényt a • püspöki kar, mikör a jobbágyrend- erek urává tette. A robot és a dézsma □ . mikor jövedelmi forrásai még sór- 1 fenállottak, viszont az állami terhek ) alól teljesen fel volt mentve, áőben a püspökök többnyire a légibb arisztokráczia soraiból kerültek Hagyományos családi politikája volt iuri házaknak, hogy a fiúgyermekek csak egy örökölte az ősi vagyont, a pedig hajlamaik szerint vagy papnak, atonának nevelték. A birtok megma- ztatlanul egy kézben, s ha esetleg a i vérű örökös nagyon beletalált me- . költekezésbe, ott volt a család papi | i hatalmas püspök bácsi, a ki nemcsak > oni egyensúlyt állította helyre, hanem J d többi tagjait is felemelte. J ly családból származott püspökök vol- j : igazi grand seigneur-ök, a főpapi ly gyújtó pontjai. Grófoknak nevelték | tár a bölcsőben s a magyar mágnást Dem tudták megtagadni még a püspöki székben sem. Őszinte kedélyesség, páratlan bőkezűség, emelkedett büszkeség, gentleman érzék jellemezte őket kiválókép. Teljesen átérezték erkölcsi erejük, társadalmi tekintélyük, vagyoni előkelőségük súlyát. Úgy gondolkodtak mint egy magyar mágnás, úgy cselekedtek mint egy magyar főpap. Mikor Batthyányi gróf hatlovas hintón hajtatott a budapesti hídon, egy rajongó kedélyű ifjú, — aki később a vérpadon halt meg, — merészen odakiáltotta a hintóbán ülő püspöknek: — A mi üdvözítőnk és az ő apostolai mezítláb és gyalog jártak, nem pedig hat fogatos lantokban! — Édes fiam, — válaszolt szelíden a püspök, — Jézus Krisztus csak egy szegény ács gyermeke volt, de ón egy magyar mágnásnak vagyok ám a fia. Hasonló esetet beszélnek egy egyszerű falusi plébánosról, Blaskovies ercsi-i papról, akit szellemes ötletei,, ügyes rögtönzései miatt kortársai a magyar Ábrahám á Santa Clárának neveztek el. Két gyönyörű pej ló ragadta kocsiját Jász- Fény szaru községen keresztül. Amint a korcsma mellett bekanyarodik, egyszerre csak útját állja az érdemes község tanácsa, melynek bírája és elöljárói nagyon mélyen találtak beletekinteni az itczés üvegbe. — Tisztelendő ur! Jó napot kívánunk. Blaskovies megállította a kocsit. — Adjon isten. No mi baj biró uraimék. — Ej de jó lovai vannak kérem. Pedig — bölcselkedett a biró paraszt-ravaszsággal, — Krisztus urunk nem lovon járt ám, hanem csak szamáron . . . beliebe . . . — Igaz biz az, biró uram. Nem is néztem volna ki magából ezt a bölcsességet. Bizony csak szamáron. Én is kerestem mindenütt szamarakat, de nem találtam már egyet sem, mert mind a fényszarui tanácsban vannak. Hajts kocsis ! Ki ne hallott volua már Eszterházy Károly grófról, a hires egri püspökről, akinek nevét a közszájon forgó krónikás adomák teszik feledhetetlenné. Mikor az egri liczeumot díszes termeivel, könyvnyomdájával, gazdag könyvtárával, csilla— Szarvassy Sándor ur, a balatoni gözhajózási társaság s a Stefania-egye- sület gondnoka, a húsvéti ünnepek alatt Balatonfüreden időzik, hogy a hajógyárban a szükséges rendeléseit megtegye.^ — Karácson Géza, helyi kir. tvszéki jegyző az ünnepek után Adonyba utazik, elfoglalandó albirói állását. Kisérje jó végzet --az élet utain! — Eljegyzés. Gulden Jolánt, Gulden György devecseri urad. száratartónak kedves leányát eljegyzé Barcza Géza, győnnegyei földbirtokos. — Egy sokatutazott veszprémi iparos érkezett haza a napokban. Kurtz Gyula zongorakészitő ez, Kurtz Rudolf helyi jóhirü asztalosnak fia, ki öt évet elsőbben Budapesten töltve a „Harmonia“ első hazai zongora-gyárban s több más zongora-gyárban, 1886-tól kezdve Becsben a hires Schneider- gyárban, majd Zürichben a Sprecher- czégnél, utóbb Stuttgartban a világhírű Pfeiffer, Keller és társa zongoragyárakban képezte ki magát éveken át. Úgy tudjuk, hogy az ifjú iparos- művész, ki becsületet szerzett a magyar iparosságnak, városunkban fog letelepedni. Üdvözöljük! — A sorozás Zirczen és Pápán befejeztetett. Zirczen 907-ből 113-an,— Pápán 330-ból csak 33-an váltak be. — Időjárásunk verőféoyes szép. Az eső hiányát erősen érzik a vetések. — Nóna-beteg van Felsó-Eörsön. Tudósítónk írja, hogy egy Vass Lő- riucz nevű ottani földmi vés márczius 24-ike óta márczius 31-ikéig folyton aludt s most, hogy felébredt, rémitő bágyadt, úgy, hogy életben maradása is kétséges. Az orvosok a N ó n á t konstatálták. — Nem éri meg a gázt! A tatai Esterházy gróf által szerződve volt Müller fizikus tartott volna előadást múlt kedden a „Körömi“-ban, de miután alig 50 jegy fogyott el, azt mondta, hogy a bevétel nem éri meg a gázt. Nem is mutatott egyebet köd- fátyolképnél, elhagyva a gáz-mutatványokat. No professzor ur, az lehet, hogy egy silány bevétel nem éri meg a gázt, de ön azt silány eljárásáért bízvást megérdemli — accentus nélkül. — A megyei körjegyzők egyesülete közelebb közgyűlést tartott. A közgyűlés tárgyait legközelebb közlendjük. — Á helyi kereskedelmi körben hétfőn esti 8 órakor Friedmann Adolf fog felolvasást tartani, aestheti- kai tárgyról. — A pápai honvédlovasság bonyhádi Perczel József ezredes személyében kitűnő parancsnokot kapott. A veszprémi véres választás alkalmából szo- moruhirre kapott Húber ezredes Pápáról más ezredhez vezényeltetett. — A székesfejérvári ügyvédi kamara részéről ezennel közhírré tétetik, bogy Sándorfy Ignácz veszprémi ügyvéd, Veszprémváros árvaszéki ülnökévé történt megválasztása folytán saját kérelmére, a kamarából kitöröltetett. Nevezettnek iratait dr. F o- dor Mihály veszprémi ügyvéd vette át. — Uj vinczellér-iskola Tapolczán. A földmivelési minisztériumban elhatároztatott, hogy Tapolczán, mely a „balatonvidéki filloxera ellen védekező egyesületnek“ is székhelybe lesz, egy uj vinczellér-iskolát állítanak föl. Az uj iskolának hivatása lesz a balatonvidéki nép szőlészeti szakértelmének emelése s a nagy mérvben megindult védekezéshez szükséges szakértő vinczellérek nevelése. — Templomrablás. Lapunk előbbi számában említve volt, hogy a homokkomáromi templom kiraboltatott. Most már közölhetjük az ellopott tárgyak neveit és értékét. Két kehely 150 frt, egy mostranczia 150 frt, két feszület 24 frt, egy cziborium 90 frt és a perselyből 9 frt készpénz. A tettesek, bár nyomozásuk a legszélesebb körben megindittatott, ez ideig nem kerültek kézre. — Faültetők figyelmébe hozzuk, hogy még mintegy 100 drb gyümölcsfa kapható Orbán Pál urnái, a puszta- giczi faiskolából. — Szöllőbirtokosaink mindenfelé újból a hazai szőllővesszőket ültetik el s szénkénegezni fogják. Nem is ér az amerikai drága svindli egy fakovát sem. — A herendi porczellángyárban, az ügybuzgó uj igazgató Ö r 1 a y ur által ! tervezett építkezéseket legközelebb I foganatba veszik. Erre az intézkedés I már megtörtént. — „HÖkÖm Mátyásiról azt jelenti a I népszínház igazgatósága, hogy uj darabjának azért adta ezt a nevet, mert a Dunántúlban a „H ü v e 1 y k Matyit“ igy liivják. A pécsi lapok s a „Somogy“ egyiránt tiltakoznak e bolond ráfogás ellen. Veszprémmegye is Dunántúlon van, de itt se akar akadni senki, a ki „Hököm“ úrról valaha hallott volna. Azt hisszük ez is csak olyan érdekesen sikerült nyelvújítás, mint a Rákosi geniális újítása, hogy a zenét „muzsiI ká“-nak magyarosította, pompás német mintára, a latin eredet után. Vaj’ mit szól ebhez Szarvas Bogár, akarjuk mondani — Szarvas Gábor ? ! — Biróválasztás lesz ma Balaton- Almádiban. Czollenstein Ferencz birtokos fog megválasztatni. — Kincset találtak, hivatalos jelentés szerint, Somlóvásárhelyen, D é s Károly szántóföldén. Nagymennyiségű ezüstpénz az, Zsigmoud lengyel király idejéből. — Miskolczy színtársulata, — hiába óvtuk a veszprémi közelségtől! — Tapolczáról Veszprémbe akart jönni. De nem kapott engedélyt. Igen bölcsen volt. gászati észlelő holyiségével felépittette, II. József császár is elment a hires épületet megtekinteni. Három hires festő dolgozott egyszerre a termek freskóin. A császárt a püspök kalauzolta. — Mennyibe került ? — kérdó a császár. — Ki van fizetve felség, — válaszolt Eszterházy. — Hát volt a püspöknek annyi pénzé? — Ha nem volt a püspöknek, hát kölcsön kért a gróftól. — Szép épület. No majd jó lesz kaszárnyának, — tréfált a császár. — Felséges uram — válaszolt Eszterházy büszkén, — ezt nem a püspök, hanem a gróf épittette ! Ilyenek voltak a mágnás püspökök, a kik sohasem feledték el, hogy nemcsak társadalmi állásuknál, hanem születésüknél fogva is a kiváltságos osztály tagjai közé tartoznak. * Mikor Szent István a katholiczizmust államvallásnak elfogadta, szervezte az egyházat, s felállította az egyházmegyék központját, a püspökségeket. Az apostolok számának megfelelőleg 12 megyére kívánta osztani az országot. Róma nálunk nem folyt be ama szervezési és átalakulási munkálatba, mely a pogány állam alá keresztény alapokat rakott. Mikor Szent István elhatározta magát, hogy a római egyházhoz csatlakozik, már kész tervvel lépett a szentszék elé, mely e szervezési munkát elfogadta. Sőt nemcsak helyben hagyta azt, hanem Istvánt fel is hatalmazta,, hogy országának egyházait rendezhesse s ügyeit a szentszék nevében intézhesse. A tizenkét egyházmegye tizenhattá nőtte ki magát. Ezek; az esztergomi, (mint érsekség az összes püspökségek feje) a veszprémi, a győri, váczi, pécsi, egri, kalocsai, bácsi, Csanádi, váradi, gyulafehérvári, zágrábi, nyitrai, szerémi, bosnyai, milkói. A kalocsai később érsekséggé lett s idők folytán a prímás egyházi joghatósága alól kivonta magát. Négy püspökség csatlakozott hozzá. A váradi, Csanádi, az erdélyi és a tinni felszentelt püspökség. Mária Terézia a püspökségeket újra rendezte s a győri, veszprémi és zágrábi egyházmegyékből a szombathelyit szakította ki. Ugyancsak a veszprémi és pécsi egyházmegyékből a székesfehérvárit. Az esztergomi és nyitrai egyházmegyékből lett kikerekitve a beszterczebányai, a rozsnyói és a szepesi. Legtöbbet szenvedett az egri, melyből a szathmári ős kassai püspökségek lettek káptalanjaikkal együtt kiszakítva. Ez I. Ferencz császár alatt történt, mikor az egri püspökség még oly hatalmas egyházi javadalom volt, hogy közjogi törvényeink értelmében a király negyedik fiát tartozott neveltetni. Területi megcsonkításának kárpótlásául kapta 1804-ben az érseki rangot s négy egyházmegyét, a rozsnyói, szathmárit, szepesit és kassait rendelték alája. Az egyházmegyék felosztása tehát Szent István óta nagy változáson ment keresztül. Részben megszűntek, részben újabbak keletkeztek melletttük. A megszűnt püspökségek nem vesztek el nyomtalanul, mert czimeikben legalább fennmaradtak. A czimeket a korona ép úgy osztogatja, mint a tényleges püspöki javadalmakat. Viselői a czimzetes püspökök, vagyis az úgynevezett magyar püspökök, a kik a főrendiház rendezése előtt épp úgy tagjai voltak a törvényhozásnak mint a megyések. Ezek rendi hatalommal nem bírnak s hozzájuk hasonló egyházi méltóság az egész világon nincs. Mindama püspökségek czi- meit, a melyek egykor a magyar korona testét képezték, a magyar király mint legfőbb kegyur, Rómától függetlenül osztogatja. E czimzetes magyar püspökök teljesen különböznek azoktól, a kikét a pápa maga nevez ki s bár felszentelve vannak, de azért egyházmegyéjük nincs. Ezek azok az úgynevezett püspökök in partibus infidelium. A dolog eredete pedig ez. A török invázió a I legvirágzóbb egyházmegyéket tette tönkre. A I templomok tornyáról leütötte a keresztet s kitűzte helyette a félholdat. Az egyház szervezetét összetörte, a püspököket elűzte, a hívőket kiirtotta. Az egyházkormányzat ily okkupáit területen lehetetlenné volt téve, de a kormányzat jogát az egyház a jövő reményében feltartotta. Ez elvet a trullai zsinat mondotta ki a VII. század végén s bár a-latin egyház e zsinatot nem ismeri el egyetemesnek, - de azért az elvet gyakorlatban átvette. Közönség köréből. Devecser, ápril. 4. (A „Veszprémi Független llirlap“ szerkesztőjéhez.) ,Egy megyebeli ember találmánya“ czimü közlemény jelent meg e becses lap f. évi 13 száma újdonságok rovata alatt, mely nem felel meg a valóságnak, mivel én a kereskedelmi miniszter ur elé emlékiratot nem terjesztettem, hanem a szövetségre lépett gazdasági egyesületek külön bizottsága által Budapesten márcz. hó 21-én megtartott értekezletre lettem gróf Széchenyi Imre ur által meghiva távirati utón, tehát nem a miniszter ur által és nem audi ntiára, hanem mivel az értekezleten előadott — és a vidéken felállítandó minta csarnokok és gabonagyiijlő elevátoros raktárak mikénti felállítása és kezelése érdekében Nyilassy Lajos kisczelli állomásfőnökkel és barátommal folytatott — eszméink és terveink nagymérvű rokonszenvre találtak; gr. Széchenyi Imre és gr. Dessewffy Aurel urak által lettem meghiva a m. hó 22-én a kereskedelmi minisztériumban a miniszter ur O nagyméltósága elnöklete alatt megtartott minis- téri értekezletre,melynek eredményéről a megyei sajtó utján leszek bátor a n. é. közönséget értesíteni. — Ezzel tartoztam az igazságnak. SZALAY OTTÓ. = Csak 70 kr. az ára egy doboznak a gyógyszertárakban, mely 50 labdacsot tartalmaz a valódi Brandt Richard gyógyszerész svájezi labdacsaiból. Még mindennapi használatra is elég ennyi egy egész hónapra, s igy egy napi kiadásunk alig kerül egy pár krajezárba. E szerint a keserüvizek, gyomor- cseppek, sópasztillák, ricinusolaj és egyéb mindenféle néven ismeretes szerek sokkal többe kerülnek a közönségnek, mint a Brandt Richar d-féle v a- lódi svájezi labdacsok, a mellett, hogy kellemes, biztos és ártalmatlan hatásukat tekintve a gyomor-, máj- és epe-, s aranyeres stb bajokban, egyik sem múlja fölül. De hogy valódi. Brandt Richard gyógyszerész-féle svájezi labdacsokat kaphassunk, mindig óvatosoknak kell lennünk, mert csalódásig hasonlón csomagolt, úgy nevezett svájezi labdacsok is vannak forgalomban. Nyílttéri M SEIDENSTOFFE. in Reinseiedene G-ris stille IESo"ben. “Z CP zu ö. W. fi. 1.05 per Meter, o r-tsowie bessere Qualitäten versendet stück- und meterweise, porto und zollfrei an Private das Seidenwaarenhaus. PJ CT P) ADOLF GRIEDER & Co. ;2 TT in Zürich (Schweiz.) Muster umgehend franco. • *)E rovatban közlöttekért nem vállal felelősséget a szerkesztő Felelős szerkesztő: K0MP0LTHY TIVADAR 131. szám./1890. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102., 103. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a veszprémi kir. jbiróság 1351/90. száma végzése által dr. Kőszeghy József ügyvéd által képviselt Qairico Domokos végrehajtató javára, dr. Matkovich Tivadar és neje alperes ellen 111 frt tőke és ennek járulékai erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás folytán lefoglalt és 724 frtra becsült ingóságokra az árverés a veszprémi kir. jbiróság 1667/90. számú végzésével elrendeltetvén annak felülfoglaltatók követelése erejéig is, a mennyiben törvényes zálogjogot nyertei volna, alperes lakásán Veszprémben leendő megtartására 1890. év ápril hó 1 2-ik napjának délelőtti 11 órája határidőül kitüzetik a mikor is a biróilag felülfoglalt bútorok stb. a legtöbbet ígérőnek becsáron alul is készpénzfizetés mellett eladatni fognak. Mindazok, kik elsőbbségi jogokat vélnek érvényesíthetni, kereseteiket vagy szóbeli bejelentéseiket az árverés megkezdéséig alulirt bir. végrehajtóhoz adják be. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t.-cz. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. A határidő az árverési hirdetménynek a bíróságnál való kifüggesztését követő naptól számittatik. Kelt Veszprémben, 1890. évi márczius hó 28-ik napján. Kompolthy kik. bírósági végrehajtó. 158/1890. szám. Árverési hirdetmény. Alulirt kir. bir. végrehajtó az 1881. évi LX. t.-cz. 102., 103. §-a értelmében ezennel közhírré teszi, hogy a veszprémi kir. járásbíróság 2050/90 számú végzése által Fischer Manó
