Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1890-03-22 / 12. szám
Veszprém, 1890. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, márczius 22. szolgálatban érdemeket szerzett elhunyt családapák özvegyeinek s árva leányainak átengedni ? ! Bizony kívánatosabb volna ez az ügyvédi, tanári és még az Isten tudja miféle oklevelek kiadásánál, mert sok nyomornak, sok keserűségnek, még több erkölcsi sülyedésnek vennék elejét ezáltal, s az emnnczipáczió manapság még téves és nagyzot* eszméje, még áldásos eszmévé válnék, mely az édes gyümölcsöt nem a bűnnek, hanem a becsületes társadalomnak teremné meg. Nem ártana, ha megyénk fontolóra venné az elmondottakat s felterjesztést intézne a törvényhozó testülethez az egyedárusági üzletek ily módon való bérbeadása tárgyában. A magas kormány úgyis a monopólizálás mániájában szenved! Paál Gyula. Márczius 15-ének ünneplése. Veszprém, márcz. 20. A szabadság újjászületése nagy nemzeti ünnepét Veszprémben s a megye számos községében is megünnepelték hazafias kegyelettel. A legszebb ünnepséggel a megye székhelyén városunkban ülték meg a nagy napot s az ünnepet az első veszprémi asztal-társaság rendezte. A „Korona“ szálloda nagytermében, a termet körülfutó nagy asztalok köré a városi polgárság szine-java gyűlt egybe. Az asztalion Kovács Imre polgármester foglalt helyett, az asztaltársaság elnöke s alelnöke Czollenstein Ferencz és Balogh Károly urak kő- zött. A társaság a legvidámabb hangulat- bau társalgóit, midőn a harmadik fogásnál az asztaltársasági elnök Czollen- stein Ferencz ünnepi felköszöntőben megemlékezve a nagy nap jelentőségéről — Kossuth Lajosra ürítette poharát. A második felköszöntőt Kov á c s Imre polgármester mondotta szintén Kossuthra, majd Balogh Károly a polgármestert köszöntötte föl. Majd hírlapunk szerkesztője tartott emelkedett szellemű beszédet, éltet.e a pártok közti egyetértést, melynek a város közjavára kell érvényesülni s a pártállást csak a választás urnájánál vessük latira. Az est legremekebb beszédét dr. R o- senberg Lajos mondotta, dicsőítve a félistenek korszakának örök glóriáját, ragyogó színekkel ecsetelve Kossuth isteni küldetését, ki megjelölte nekünk az Ígéret földének útját s nagy volt a gyász napjaiban is, ki bejárta akkoron a kerek világot, felköltve nemzetünk iránt ama meleg rokonszenvet, melynek áldó melegét ma is élvezzük. A lelkesült, s megrázó momentumokban gazdag remek-beszédet a közönség leirliatlan éljenzéssel fogadta és indítványára egyhangúlag elhatározták az ünnep alkalmából száműzött nagy hazánkfiát táviratilag üdvözölni. A távirat szövegezésével V i k á r Lajos városi főjegyző bízatván meg, a napokban megírta azt s igy hangzik : Kossuth Lajosnak Turin. Veszprém város polgársága a 48-as eszmék diadalra jutását, — márczius 15-iki évi forduló napon társas estélyre pártkülönbség nélkül egybegyülve meg- ünepelvén, nem mulaszthatja el, hogy ez alkalommal Önhöz, hazánk nagy fiához, városunk díszpolgárához, a szabadság, egyenlőség és testvériség, mint a népeket s nemzeteket egyedül boldogító eszmék megteremtőjéhez való törhetlen ragaszkodásának őszinte szívből kifejezést ne adjon, — kívánván, hogy Ont az Egek Ura ép testbeu és szellemi erőben még sokáig éltesse. Éljen! Veszprém város polgársága megbízásából Vikár Lajos, városi főjegyző. ‘ Ezután még számos felköszöntő mondatott. Balogh Károly a hazafias sajtóra s annak jelenlévő képviselőire ürített poharat: majd M ü 11 e r Mátyás a nemzet védangyalait, a hazafias honleányokat, — Hullám József Kos- sí u t h o t, mint Veszprémváros első s díszpolgárát, — Száz Ferencz szintén Kossuthot, C zollenstein Ferencz a hazafias érzelmű tisztviselőket, V i k á r Lajos a társaságot éltette, mig Katona S. indítványára a jelenlevők eldalolták a „Szózatot“ és „Hymnus K-t % Ezután Kiss Jancsi zenekara vette * át a hangulat feletti uralmat s a hajnali órákig vidám hangulatban tartotta össze a társaságot, mely később levonult a kávéház nagytermébe s ott folytatta, pezsgők durrogása közt, a mulatságot, melyhez foghatót sok év óta nem láthattak a „Korona“ termei. Elismeréssel kell itt adóznunk W e r- ncr szállodabérlőnek is, ki az aránylag igen olcsó eouvert-dij mellett a bankettet, mondhatni fényesen rendezte s állította ki. Márczius 15-ke az „Ányos-kör“-ben. A veszprémi főgymnázium „ Anyós-önképzőköre* „Márczras IS*-ének emlékére, f. hó 15-én vasárnap tartott díszközgyűlésének lefolyását a következőkben adjuk : Miután az egész tanári kar, élén ft. Takács József igazgató úrral, jelenlétével a diszgyü- lést megtisztelte, Horváth Pál önképzők őri alelnök, rövid, velős beszéddel a gyűlést megnyitotta. Ezután ugyancsak Horváth Pál VIII. oszt. tanuló, elszavalta nagy lelkesedés között Petőfinek halhatatlan »Nemzeti dal“-át. Ezt követte Schvarz Arnold VIII. oszt. tanuló szavalata, Reviczky Gyulának „Márczius 15-ére‘ czimü költeményével, melyet szavaló nagy tetszés közt adott elő. Majd Koharits Ferencz Vili. oszt. tanuló ,48 emlékezete“ czimmel, nagy hatású, lelkesítő szónoklatot tartott. Ezután Kenessey Aladár Vili. oszt. tanuló szavalta Ábrányi Emilnek ,Eskü“ czimü alkalmi költeményét. Fischer Aladár VIII. oszt. tanuló olvasta fel most »Márczius 15-ére“ irt értekezését. E valóban nagy műgonddal és alapos tanulmányok után megszerkesztett mű, szerzőjének igazán dicsőségére válik. A programm utolsó pontja Vörösmartynak »Szózata“ volt, melyet Szánthó Ignácz VII. oszt. tanuló mélyen átérezve és átéreztetve annak minden szavát, igen sikerültén adott elő. Végre a gyűlést az alelnök — miután a kör nevében a tanári karnak megjelenéséért köszönetét mondott s a kör tagjaihoz buzdító beszédet intézett — bezárta. Erre a ft. igazgató védnök ur megdicsérte a kör tagjait hazafias érzelmeikért, és intve őket, hogy azokat szivükben továbbra is táplálják, — mire a gyűlés a nagy nap jelentőségének érzetétől áthatva oszlott szét. Márcz. 15-ike Várpalotán. A „Veszprémi Független Hírlap“ ered. tudósítása. Várpalota összes intelligentiája is méltó kegyelettel ünnepelte meg a nagy napot. Az iparos-körben gyűltek egybe, mintegy százan s az ünnepélyt dr. R u t s e k Pál, városunk közkedveltségben álló derék orvosa nyitotta meg egy lelkesült beszéddel, a többi között ezeket mondva: Kedves Polgártársak! A nemzeti három szinü lobogón véres betűkkel van megörökítve az 1848. márczius 15-ike, a nemzeti ébredés hajnala. Bár könybe lábadt szemmel tekint vissza a magyar ama vésznapokra, melyeken a népszabadság zászlajának lobogtatása mellett százezerén szenvedtek vértanúi halált, annyi örömkönyü is vegyül a bánat tengerébe, mert ősidőktől fogva ,sírva vigad a magyar.“ A hazafias lelkesültség letörli a bánat könyüit és öröm könyüket hullat ma; midőn a nép szabadságharcza első bajnokának 42-ik évfordulóját ünnepeljük s visszapillantva a múltra megállapodunk a jelennél, mely fennen hirdeti: »Megfogyva bár, de törve nem, él nemzet a hazán!“ És ki ne gondolna ez örömnapon a haza leghívebb emberére a nép szabadság 1848— 49-ki harczának ugyszólva megteremtőjére, hazánk hőn szeretett számkivetett fiára: Kossuth Lajosra. Ki bár számkivetve él önként és hatalmilag, még sincs számkivetve, mert milliók szivében él — él és élni fog az utolsó magyarig! Mert pusztító bár a vészek-vésze, hulljon bár porba milliónyi magyar, kell, hogy maradjon magyar, ki az utókornak hirdesse a legnagyobb magyar dicső nagy nevét! Ha Széchenyi megérdemli a nagy magyart, ki vitázbatná el Kossuthtól a legnagyobbat, nemzete e kiérdemelt elő nevét. A nemzeti ébredés 42-iki évfordulójának eme örömünnepén kell, hogy megemlékezzünk a magyarok Matuzalemjéről, kik a magyar történetben, kell, hogy megörökítve, kell, hogy egyik lapjára Kossuth Lajos neve örök betűkkel fel legyen jegyezve. Adja a magyarok Istene, hogy a mai örömnapnak még számos év fordulója is túl az Adria tengeren élő nagy hazánk fiához egy szívvel s egy lélekkel kiálthassuk: »Éljen sokáig.“ A közönség általános éljenzése felele a beszédre, mire Nagy György ev. s.-lelkész tartott alkalmi felolvasást, megemlékezve a 42 év előtti kornak főbb szereplőiről, a felszabadított sajtóról s annak halhatatlan hőséről, Petőfiről; végül testvéries egyetértésre, összetartásra s munkásságra serkentett. Kovács Lajos alkalmi szavalata után az ifjak a lányokkal tánczra keltek s a vigalom kora reggelig tartott. Tek. szerkesztő urnák igaz tisztelője Fóliák Á. tanító. Marcz. 15-ke a yeszprémmegyei körben. A „Veszprém megyei kör“ megalakulása óta minden szombaton este érdekes felolvasások-, előadások- és szavalatokkal mulattatja a mindenkor szép számmal egybe- gyült tagokat és azok vendégeit. Az elmúlt szombaton pedig — e napra esvén épen márczius 15-ike — szép emlékiinnepélylyel rótta le a kör a kegyelet adóját az 1848. márczius 15. iránt. — A kör helyiségét zsúfolásig megtölötték a tagok és azok vendégei. Az ünnepély fényét emelték Hock János és Kopácsy Árpád országgyűlési képviselők, kik ez alkalommal látogatásukkal tisztelték meg körünket. Az ünnepély műsora a következő volt: L, »Talpra magyar“ Petőfitől, szavalta: Her ez Palotai Dezső; 2., „Márczius 15-ének emlékezete“ előadta: Mibályfy József; 3., „Márczius 15“ költemény, irta: Biró István, felolvasta: Schreiber Jenő; 4., „Alkalmi beszéd“ tartotta: Tausz Jakab; 5., „Élőre“ költemény, Tóth Kálmántól, szavalta: KI e tzár Miksa; 6, »Történelmi rajz“ felolvasta: Herz Emil és 7., »Egy gondolat bánt engemet“ Petőfitől, szavalta: Schreiber Jenő. Minden egyes pont élénk tetszésre talált s a műsor befejeztével általános hosszantartó „halljuk“-ra Hock János orsz. képviselő lépett az emelvényre, ki hazafias lelkesítő beszédben figyelmeztette fáz ifjúságot a hazaszeretetre. Beszédét azzal végzé, hogy a jövőbe pillantva, nyugodt lélekkel teszi a mai ifjúság kezébe a haza sorsát. Az ifjúság viharos tapssal és éljenzéssel köszönte meg a tűzzel elmondott beszédet. Az ünnepélyt az István főherczeg-szállo- dában társasvacsora követte, melyen mintegy 50-en vettek részt. A banketten Eötvös Bálint elnök, Hock Jánosra emelte poharát; mire Hock János egy hatásos beszéddel felköszönté a kör tagjait. Szavait igy fejezé be: „Én úgy érzem most magam, mint a bérezi sas, mely széttekint a csodás magasban, a végtelenben és magát teljesen hatalmasnak, teljesen szabadnak képzeli. A lelkesedés adott nekem szárnyat felemelkedésemben, mert látom földieimet, látom a nemzet jövőjét, látom azt az ifjúságot a melynek kezébe a nemzet jövője, a nemzet élete le vau téve. Erre az ifjúságra emelem poharamat, hogy ha jön egy második márczius 15, hogy szivében a lelkesedés és hazafiui szeretet tudjon helyet foglalni és tudjon vért ontani a hazáért, ha kell. Éljen az ifjúság!“ Felköszöntőt mondtak még: Véghelyi Kálmán az ünnepélyen közreműködőkre, Herz Emil Eötvös Bálint elnökre; Iglauer István a távozó 2 munkás tisztviselőre; Spitzer Lajos főtitkárra; Billitz Antal főjegyzőre; Kletzár a körre; Ányos Ödön a vendégekre végre Läufer Lajos és Alexander. A társaság a legkedélyesebb hangulatban éjfélig együtt maradt. Márcz. 15-ike B.-Fő-Kajáron. — 1 „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerk. — A mi községünk is rendkívüli dísszel ünnepelte márczins 15-ét. Reggel 9 órakor a szentegybáz összes harangjai ünnepélyes bálaadó istentiszteletre hívták a lakosságot s a templom zsúfolásig megtelt ájtatos hívekkel. A. lelkész alkalmi versben imát mondott el, mire 80 férfiból álló dalkör a kóruson, a tanító vezetése alatt elénekelte a „szózatot“ és a „Hymnust.“ Este a kiürített Kazó-féle házban 150 előkelő polgár jött össze s a polgárság maga adta össze a vigalom költségeit. Az ünnepi beszédet harsány, érczes hangon, mint egy óráig tartó gyönyörű szavalattal Márk János mondotta; vázolva ebben a márcziusi napok lefolyását s éltetve Kossuthot s a szabadságot. Lelkes éljenzést keltett ama felköszöntője is, melyet a társaságban jelen volt hat, 1848—49-iki honvédra tartott, kiket a jelenvoltak melegen szorítottak szivükhöz. Az ünnepély a legszebb rendben s a legkedélyesebben folyt le s kora hajnalig tartott. Fogadja tisztelt szerkesztő úr stb. t. I. Márczius 15-ike Nagyvázsonyban. A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez. A szabadság napjának évfordulóját országszerte nagy ünnepélyességgel tartották meg. Lassanként tehát belátja a nép — még azok is, akik eddig a kormánypártnak hódoltak, — hogy márczius 15-ike az a nap, mely a haza — háromszázados álmából lett föltámadását jelenti, s melyen az elnyomatás nehéz terhe alatt görnyedező nemzet saját kezével tépte szél a szolgalánczokat! . . . így történt ez Nagy-Vázsonynyal is, hol még eddig sohasem tartották meg márczius 15-ikét. Ma azonban fényes ünnepélyt rendeztek Mező Imre körjegyző elnöklete alatt, a Vidossa-féle vendéglőben, a szabadság örök fényű napjának méltó, emlékére, melyen jelen volt a város elöljárósága s Leányfalu lelkesebb polgársága. Este 8 órakor kezdődött az ünnepély, melyen elsősorban Magyar Sándor kezdte meg a felköszöntést, s rövid, de lelkes szavakban emlékezett meg az 1848-iki dicső napokról, beszédet azzal végezvén, hogy ha volt okunk valaha márcz. 15-ét megünnepelni ma kétszeresen van okunk ezt tenni, mert éppen ez ídőtájra esik — Tisza Kálmán miniszterelnök bukása is, mely a nemzetre úgy, mint a hazára örvendetes esemény! Mire a helybeli zenekar rázendítette a „Kossuth indulót“. Azután Mező Imre szavalta el a , Szózat*-ot igazi hazafias érzelemmel és lelkesedéssel. Majd Kossuth Lajos nagy hazánkfiáról, a 48-iki dicső honvédekről, az elesett félistenekről stb. emlékeztünk meg. Egyszóval Nagy-Vázsony derék polgárai kitettek magukért s megmutatták, hogy ahol hazafságról, nemzeti ünnepélyről van szó, nem maradnak hátra ők sem. Hazafias üdvözlettel r. I. A szabadságnap Ősiben. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerk.) Ősi, márczius 17. A helybeli kaszinó is ünnepélyesen ülte meg márczius 15-ét, saját helyiségében. A kaszinó összes tagjai társas vacsorára gyűltek egybe s a felköszöntők sorát a derék jegyző, Kukorelly nyitotta meg, hatásos lelkes beszédben utalva a nap jelentőségére, vázolva ami alkotmányunk 1848. márcz. 15-én lerakott erkölcsi alapját s éltetve az élő legnagyobb magyart, Kossuth Lajost. Azután hazafias dalok éneke mellett, vidám hangulatban maradtak együtt a kaszinói tagok, kora hajnalig. Tek. Szerkesztő urnák stb. r. I. A nemzet ünnepnapját Kád árt a derék lakossága is ünnepséggel ülte meg. Nagy Sándor kádártai derék biró és Dómé n y Zoltán ref. s.-lelkész szépen feldiszít- tették a „Független vendéglő“ helyiségeit; kitűzték az „1848!“ feliratú lobogókat, s este mintegy 100 főnyi polgárság gyűlt egybe társas vacsorára. Ünnepi felköszöntőket mondtak Nagy Sándor és Dömény Zoltán, majd hazafias dalok éneklése közt kora hajnalig, vidám hangulatban maradtak együtt. Számos tudósítás fekszik még előttünk, amelyeket tér szűke miatt nem közölhetünk. Megemlítjük egyébként, hogy Pápán, Enyingen, Devecserben, Kenésén, Szén t-G á 11 o n és S z t.-K i r.-S z a- badján szintén megülték a nagy napot, szabadságnnk újjászületése nemzeti ünnepét. VIDÉK. Kincskeresők Kenésén. (A „Veszprémi Függ. Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Kenésé, márcz. 20. Hogy mennyire harapódzott el már népünk közt a babona, arról érdekes bizonyságot tesz az eset, mely legközelebb történt K e- n e s é n. A községünk melletti Csitteny-begy oldalán, e hó 10-én virradóra az éjjeli csőszök 5 embert láttak, akik agyancsak dolgoztak- erőlködtek, egy jókora mélységű gödörben. Az éji őrök kérdőre vonták őket, mire a meglepett emberek kijelentették, hogy itt, ezen helyen kékes tüzet fellobbani láttak a földből, hát ez nem egyéb, mint elásott kincs s a láng azért csapott ki, mert „a pénz tisztítja magát.“ Az örök hiába igyekeztek e babona ostobaságáról meggyőzni a bamba embereket. Utóbb rájuk parancsoltak, hogy a gödröt be kell temetniök. Be is hányták a gödröt nagy sopánkodás közt s szomorúan haza ballagtak. Másnap virradóra ismét arra jártak az éji őrök s nem csekély meglepetésükre a gödröt ismét kiásva találták, még pedig óriási kiterjedésben. Hanem azért a pénz aligha került elő. Talán lehetne e képtelen babona ellen hatóságilag is fellépni. Tek. szerkesztő urnák, stb. r. I. Csendőrök által agyonlőve. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Bakony.-M.-szt.-László, márcz. 18. Egy véres eset tartja községünket izgatottságban, mely bizonyára tanulságul fog szolgálni a községek kis korcsmárosainak, akik a záróra betartását nem tartják meg pontosan. Summer Károly, idevaló vendéglős már többször volt figyelmeztetve a korcsmái záróra pontos betartására, — de nem használt. E hó 16-án este féltizkor megjelent nála Hajszán Imre és Nagy József csendőrökből álló járőr, felszólították a korcsmá- rost a záróra betartására. Szammer azzal állt elő, hogy még nincs 9 óra, mikor az egyik csendőr óráját megmu- 11 tatta és ismételten felszólította a „törvény 1 nevében“, ekkor a vendéglős ocsmány kife- 8 zéssel illette a csendőröket, a mire Hajszán ]< letartóztatottnak jelentette ki. Alig mondta ki e pár szót: a törvény nevében le van tartóztatva! — Szammer megragadta a fegyvert, de a csendőr azt ki- S vonta kezéből és jobb karjába szúrást ejtett, li hasoul >kép cselekedett Nagy csendőr is. J A három könnyű szúrást kapott vendég- j lős a pitvarba szaladt, egy fejszét ragadott r s ezzel a csendőröknek rohant. Hajszán . csendőr feje felé vágott, a c-ákot ketté hasi- j tóttá s csak a czimer mentette meg attól, € hogy feje, mint egy fatuskó, nem lett ketté r hasítva. A vágást még egy fejszecsapás {■ követte, mely a csendőr vállát érte. E perezben eldördült a másik csendőr I fegyvere, mely a jobboldalon befuródva, a a májon át a baloldalon kihatolt és a falba f fúródott. I Az ilymódon halálosan megsebzett Szám- a mernek még volt annyi ereje, hogy a szom- r szádba tudott szaladni, ahol öt perez alatt meghalt. 1 A vendéglős fia, a halálhir hallatára, szin- a tén meghalt, mivel már öt hete beteges- 1 kedett. r Az orvos-rendőri bonczolást Szilágyi csend- ^ őrhadnagy és a zirczi járásbíróság kiküldött- ( jei jelenlétében Mosolyi dr., körorvos tar- 1 tótra. 1 A csendőröknek hajok szála sem görbül I meg, mert a fegyver használat jogos volt. j A vendéglős különben garázda ember hi- j rében állott, s verekedésből származott emberölés miatt négy évi fegyházat töltött ki. Apa és fin temetése egyidejűleg ment f végbe. £ r. I. s ÚJDONSÁGOK. ■ _ £ — S zemélyi hir. Véghely Dezső J kir. tanácsos alispán tegnap Zirczre 1 utazott, a sorozáson elnökölendő. Onnét Devecserre, majd Pápára utazik ugyan j ily czélból. Öt-hat hétig lesz távot Alispán-helyettes Koloss váry József m. főjegyző. —A polgármesteri hivatal gyűjtést eszközöltet városszerte a tályai Kos- suth-templom építési költségei javára. Az eddigi eredmény kielégítő. Hisszük, hogy polgártársaink nem vonják meg e nemes czéltól pártfogásukat. — Eötvös rKároly egy hét óta Temesvárott van, Farkasnak, a félmilliós ternónyerőnek a védetése j ügyében. Az eddigi tárgyalás oly képet mutat, hogy Eötvös alighanem felmenteti ezt a kitűnő 3péczit is. Bár- 'j csak ! Legalább közelebb jutnánk a kis j lutri, ez állami svindli eltörléséhez. — Családi öröm a főispán házában. Gróf Esterházy Móritzné főispánunk ^ kedves neje f. hó 15-én esti 7 órakor egészséges leánygyermeket szült. Úgy a grófné O méltósága mint az újszülött ^ gyermek a lehető legjobban érzik magukat. — A Kálvária rendezését erélyes ^ foganatba vette a múlt héten alakult szépitési bizottság. A parkierozást • Schön főkertész s a lövöldesétányról föl vezető serpentiu-utat már nivellie- t rozta Androvics Imre ur. Az egész < Kálvária czinkezett sodronykeritéssel j lesz körülkorlátolva, mi csak diszére fog szolgálni e szép helynek. — A piacztéri szerencsétlenség. g Múlt szerdán reggel Ferenozy Károly g gyógyszerészt s nejét végzetes csapás érte. Dezső fiacskájuk, a Buhim-sikátorra j nyiló emeleti ablakból lezuhant s 24 óra múlva meg is halt. A gyermek j gondozásával megbízott cselédek Arany Mari szobaleány és Mekler Erzsi dajka • megszöktek, de a rendőrség felkutatta őket s elfogta. Át fognak adatni az ] ügyészségnek. A szerencsétlenség óriási j részvétet kelt az egész városon. A kis áldozat temetése ma délután lesz. j — Ideiglenes laktanya berendezésére j tett ajánlatott özv. Nagy Józsefné úrnő. ( Az u. n. Győre-kerti házat rendezi be, j mig az új laktanya elkészül. Úgy hall- , juk, a terv el fog fogadtatni. j — GyűjtőiV van kitéve hirlapiro- ^ dánkban. Rákosi Jenő küldte azt a megalakult „Fővárosi hírlapkiadó hiva- < talnokok segélyegylete“ alaptőkéje ja- \ vára. A vidéki olvasók bizvást mél- , tányolni fogják tudni a sajtó ama munkásait, kik a terhes éjjeli szolgá- É latot végzik a közönség érdekében — j évről-évre. A hozzánk beérkező adó- ( mányokat a mi hírlapunk s a „Buda- 1 pesti Hirlap“ egyidejűleg fogja nyugtatni. r — A gönyö-györ-zircz-veszprémi vas; j ut részletes tervei, mint a „Budapesti j Hirlap“ irja, már nem sokára befejezést , nyernek. Ez a vasút, ha kiépül való- ] ságos áldás lesz a vidék szegény né- { pere, mely a Bakonynak sok helyütt { mostohán jövedelmező földjén teng ö s melynek a megélhetés újabb forrásait g
