Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-02-08 / 6. szám

Szombat, február 8. Veszprém 1890. Veszprémi Független Hírlap. — Személyi hírek. I)r. Bezerédj Viktor, kerületünk orsz. képviselője a héten városunkban időzött s részt vett a közigazgatási bizottsági ülés­ben. Már visszautazott Bpestre. — Gróf Esterházy Ferencz, a népszerű deveeseri gróf, mint fájdalommal érte­sülünk, betegen fekszik Bécsben. — Láng Lajosról is azt jelzik, hogy sú­lyos beteg. Mi nem aggódunk. Roppant szívós faj a finánczféle. — Feuyvessy Ferencz orsz. képviselő s a regále- feliilvizsgálati megyei bizottság tagja ma délben, a regále tárgyalásokra Veszprémbe érkezett s itt fog maradni három napig. — Családi gyász. Wellner Jozefa úrnő, Wellner Lajos veszprémi fogor­vos édesanyja, Hullám József hirlap- irótársunk nagyanyja, végelgyengülés következtében elhunyt 77 éves korá­ban. Temetése kedden délután ment végbe a családtagok részvéte mellett. — A veszprémmegyei függetlenségi és 48-as kör e hó 16-án d. u 5. óra­kor Steiner József palotautczai ven­déglői külön helyiségében közgyűlést tart melynek főtárgyát a tísztujitás fogja képezni. — Semsey Aranka k.-a.; a feltűnő szépségű zongoraművésznő, ki hang­verseny körútját most kezdte meg s S i p o|s tanítványa, Reményi uno- kahuga, hangversenyét e hó 15-én tartja a „Korona“ szálloda termében. A részletes programmot és meghívást kedden falragaszok közlendik. Az érde­kes estére ezúttal is felhívjuk a nagy közönség figyelmét. — Á Szarvas-vendéglőt Hindler, mostani tulajdonosa eladta. A jóhirü vendéglőt, melyben 6 bérszoba is van, Huszár János vendéglős s városi kép­viselő vette meg 12.500 írtért s azt április 24-én veszi át. — Halálozás. Hirlapunk zártakor vesszük a hirt, hogy P e t k ó Ignácz nyug. tkönyvi igazgató, ma délben meghalt. Béke lengjen porai felett! — Februárusi kalendárium. Február hónap csillagászati nevezetességekben nem igen bővelkedik. A nap, mely elsején 7 óra 80 perczkor nyugodott le, e hó végén 6 óra 45 perczkor kel föl s 5 óra 42 perczkor nyugszik le, hossza tehát 1 óra 28 perczet növe­kedik—A hold fényváltozásai a követ­kezők : holdtölte 5-én 2 óra 30 percz­kor lesz reggel, utolsó negyed 12-én 8 óra 8 perczkor este, ujhold 19-én 11 óra 44 perczkor délelőtt, első negyed pedig 26-án 3 óra 23 percz­kor délután. — Kuriózumképpen föl­említjük, hogy kritikus nap e hónap­ban Falb Rudolf jóslása szerint kettő van: 5-ike és 20-ika. — Forinyák Gyula altábornagy, Jó­zsef főherczeg adlátusa első szemle- utját megtéve, csütörtökön városunkba érkezett. Kíséretében voltak Clair ezredes, első segédtiszt és Matya- s o w s z k y Mátyás százados. — Esküvő. Horváth Sándor ifjú építész múlt hétfőn vezette oltárhoz a kedves Stoll Amália kisasszonyt, özv. Stoll Miklósné ifjú leányát. Le­gyen osztályrészük örök boldogság ! — Hová csatlakozzunk? A királyi tábla deczentralizátioja folytán, miután se Veszprém, se Ugod nem kapta meg a táblát; a megyei közigazgatási bi­zottság — igen helyesen — aziránt fog corporative tisztelegni az igaz- ságügyininiszteruél, hogy a veszprémi kir. törvényszéket ne a tervezett szom­bathelyi vagy soproni táblához, de a budapestihez csatolja. — Masíroznak a katonák. A helyben 'áHtMJiás™ár honvédség egyrészét — mint sajnálattal — értesülünk — vá­rosunkból kivezénylik, ha a laktanya kibővítéséhez a város anyagi áldoza­tokkal nem járul. Mádi Kovács György kerületi parancsnok, M i k u- 1 á s őrnagy és M a n n ó Gyula főhad­biztos kíséretében hétfőn városunkban időztek és személyesen is meggyőződ­tek arról, hogyr a honvédlaktanya a katonai létszám befogadására nem elégséges, a miért már a közel napok­ban egy zászlóalj a közönség közé szállásolta tik. A városi hatóságon áll, Qogy a honvédség eddigi száma váro­sunkban megmaradjon, s elvárjuk a sürgős intézkedést. — Megőrült. Latinovits Béla hon­védszázados, ki évekkel ezelőtt Vesz­prémben állomásozott s a polgárság közbecsülését bírta, nem régiben gyó- gyithatlan őrültségbe esett. Családja Böblingbe vitette, hol a héten meg­halt. Holttestét Pápára szállították s ott helyezték el a családi sírboltban. Béke poraira. — A városi képviselőválasztások múlt csütörtökön folytak le városunk­ban. Ezúttal a választás a legkisebb érdeklődést sem keltette ; az idegen bajosan vette volna észre, hogy mily fontos aktust végez most a polgárság. A választás este ért véget s aztán persze a szokásos murik következtek. — A Balaton, melyről csak előző hírlapunkban jeleztük, hogy már tel­jesen jégmentes — ismét befagyott, még pedig széltében-hosszában egya­ránt- A jég azonban nem elég erős arra, hogy halászni lehessen rajta. Így most sem ladikkal, sem jégalatti „vezéressel“ nem halászhatnak a halá­szok. Az ország, legalább 8 — 10 napig nem fog enni balatoni fogast. — A ma esti athleta-bál, mint az előjelekből már Ítélhetünk, szép sikert Ígér. Hanem szüksége? is az; mert a terem ezúttal oly fényesen van dí­szítve, hogy a költség szintén díszes summát tészen ki. Kívánjuk, hogy alaposan ősszetánczolják. — A fillokszérás szőlők adómetessége. Eddig a filokszera raiat adómentességben csak azon szőllők rézesiiltek és oly arányban, amint elpusztultak. A földművelési minisz­térium keblében tervbe van véve az erre vonatkozó törvény rendelkezésének oly irányú modosittása, mely szerint megfelelő adó- kedvezményben részesittessenek azon sző­lők tulajdonosai is, kik szénkénegzés által fillokszerával lepett szőlőiket az elpusztulás­tól megmentették. Az alapelv ugyanaz vol­na, mint amely a föladóra vonatkozó ár- mentesitési és árvédelmi stb. költségek figyelembevételére nézve érvényésül. — A földművelési miniszter — mint a félhivatalos Írja — ez irányban tárgyalásokat kezdett meg a pénzügyminiszterről, melyek, ha eredményre vezetnek, az ily irányú rendelke­zés kétségtelenül közre fog hatni arra, hogy szőlőbirtokosaink a szénkénegezési — a tett intézkedések folytán máris tetemesen alább szállott — költségeket nagy óbb arányokban is megtehessék. — Czüpasz Rátóth. Kemény legé­nyek valának mindig ami derék rátóti véreink, mert az agyonvert óra, a megfejt zongora, az elfogott kolera s a patakba fűlt ménkű nem aféle kicsi dolgok, hogy büszke ne lehetne rá az ember, kivált ha rátóthi. Hanem az mind bliktri volt ahhoz a dicsőséghez képest, mikor a nyugati vasút állo­mást nyitott ott, azzal a felirattal, hogy „Rátóth!“ Azóta már nem lehetett velük bírni, a szomszédos Kádártára csak amúgy kényössen pöködtek át, jelezőleg, hogy — „még csak állomásotok sincs.“ Hanem a jó ég mást akart. A vasmegyei Rátóth népe protestált az ellen, hogy a vesz­prémi Rátóth is vasúti állomás legyen — a forgalomzavar kikerülése végett, így aztán a nyugati vasút Rátóth vasúti nevét elvette s Kádártáét tette oda föl. Most persze a kádártaiak pöködnek át Rátóthra. — A legnagyobb és leggazdagabb ár­jegyzék, melyet magyar ezég valaha kibo­csátott, tagadhatatlanul M autbn er Ödön az ország határin túl is éppen úgy, mint idehaza tisztelt budapesti magkereskedönek a n pókban megjelent legújabb képes ár­jegyzéke. Ha csodák történnének s Ben Akiba véletlenül feltámadna, ugyancsak nagyot nézne, hogy az ő hires mondását, mely szerint „semmi sem uj az ég alatt* Mauthner Ödön milyen „kézzelfogható* érvekkel czáfolja meg minden évben újra. De csodálatos is, hogy mily kifogyhatatlan forrásból meríti a ezég azokat a kellemes meglepetéseket, melyekkel árjegyzékében a a gazda- és kertészközönség iránt való figyel­mét évről-évre újabb alakban tanúsítja. A mezőgazdasági és kerti újdonságokkal ismét tetemesen bővített legújabb árjegyzék is, melyet voltaképen illusztrált mezőgazdasági ó s kertészeti kézikönyvnek nevezhetnők, erről az elismerésre méltó figyelemről tanús­kodik s azt mutatja, hogy kiadója min­den tekintetben meg tudja válogatni mind­azt, a mi a gazda- és kertészközönség érde­kében jónak s mezőgazdaságunk és kerté­szetünk fejlesztésére üdvösnek mutatkozik, a mit különben „A növények magról való tenyésztése* csimü nagy áldozat árán az imént kiadott könyv is fényesen bizonyított. Nem dicséretképen írjuk ezeket — mert a nemes és elismerésre méltó törekvés maga magát dicséri, hanem azért, mert hirlapirói kötelességet mulasztanánk, ha ezen a ter­melő közönség igényét minden tekintetben kielégítő s bármely asztalnak is díszére váló s minden részében magyar kiállítású árjegy­zékről tudomást nem vennének. Ismerve a ezég előzékenységét, arról is megvagyunk győződve, hogy bárkinek ingyen és bér- meutve megküldi, a ki e végett levelező lapon hozzá fordul. — A megyei 48-as s függetlenségi kör f. febr, 16-án saját helyiségeiben (Palotai-utcza, Steiner-ház) közgyűlést tart, melynek tárgya a tísztujitás leend. — Merénylet vitriollal. Egy fiatal és szép meuyecske állt szerdán a vesz­prémi törvényszék előtt. Azzal volt vádolva, hogy előre megfontolt szán­dékkal öntötte arezon Rada Lajos fér­jét, aki hűtlen lett hozzá. A merénylőt Pintér Julcsának hívják. Hűen szerető nő, aki férjéhez rajongással vonzódott, mig az Németh Józsefné ármányko­dásai folytán hűtlenné nem lett hozzá. A szerencsétlen, szerető hitves bete­gen feküdt kórágyán, midőn férje min­den hozományát eladva, Budapestről Pápára menekült, nejét elhagyva, utóbbi alig gyógyult fel, követte fér­jét, aki azonban mit sem akart tudni felőle. Ezért Pintér Julcsa rálesett és egy utolsó, de siker nélküli rábeszélő kísérlet után a nála levő vitriollal nyakon öntötte Rada Lajos férjét. Emiatt került a törvényszék elé, ahol harmadfél óráig tartó, megszakítás nélküli beszédben panaszolta el fáj­dalmait, szenvedéseit, melyek a hall­gatóságot egészen meghatották. Azt állította itt, hogy nem volt czélja férjét eltorzítani, hanem előtte akart öngyilkos lenni, de férje ezt megaka­dályozandó, felütötte kezét s igv öm­lött rá a vitriol. Dr. Majson, kir. alügyész nem hisz vádlottnak s állí­tását nem tartja valószínűnek, utalva a jbiróság előtt tett azon vallomására, ahol töredelmesen beismeri a szándé­kosságát. Kéri vádlottat a btkv. 391. 303 és 305 §-ainak alkalmazásával a súlyos testisértés bűntettében bűnös­nek kimondani és súlyosan megbün­tetni. Ányos Pál védő védencze állítását indokolja és lélektanilag kifejti, hogy a nő öngyilkosságra készült. Kéri védencze felmentését, esetleg a btkv. 91, 92 és 94. §-ainak alkalmazásával a legenyhébb büntetést. A törvényszék Köves János elnöklete alatt szintén a védő álló pontjára helyezkedett és Pintér Julcsát két hónapi fogságra ítélte. A tárgyalás sok érdekes epizóddal bővelkedett s úgy a biróság, mint a hallgatóság meghatva halgatta a sokat szenvedett nő védelmét, melyet fájdalmas voná­sainak megfelelő öltözete csak szánal­masabbá tett. — Nem jó orvos mellett lakni. Nem ré­giben történt nálunk ez a furcsa kis eset. Egy úrnő rosszul érezvén magát, orvosáért szalajtja el uj cselédjét. A cseléd eltéveszti a házat s a mellette levő hasonló házba ront be, hogy „tiszteli a nagyságos asszony a tekintetes urat, kéreti, hogy rögtön jöjjön el.“A tekintetes úr, aki még az igazak álmát aludta s aki doktor de nem orvos, mint udvarias ember azonnal felugrott, felöltözött. Elmenetele előtt reggelizett, de már e köz­ben újra jött a cseléd sürgetve a tekintetes ur eljövetelét. Ez a mint lábai engedték, rohant a város túlsó végété, töprenkedve, hogy miért hívhatják őt? Megjelen — ál­talános csodálkozás ! Ekkor sül ki, hogy nem öt, hanem a mellette lakó orvost hivatták. De már ekkor fucscs volt a reggeli álom s meg volt téve az akaratlan reggeli séta, — Ami házi csalóink. Garas János és felesége, helyi illetőségű tolvajezég, kik csak nemrég töltötték ki 6 évi fegyházbüntetésüket, most átrándul- nak Fehérmegyébe s azzal bolonditot- ják a módosabb gazdák nejeit, hogy gróf kisasszonyt helyeznek el náluk bizonyos baj miatt néhány hónapra. E réven aztán pénzt csalnak ki az illetőktül — aztán továbbálnak. A rendőrség már sarkukban van, hogy hoppra vegye őket. — Külföldi útlevelek uj dijszabása. Iparossegédek, napszámosok, cselédek külföldi útlevélért fizetnek: 15 krt. bélyegre, 26 krt. a kiállításért, össze­sen 40 krt, — a fenti osztályokhoz nem tartozók pedig: bélyegre 1 frtot, kiállításért 3 frtot, összesen 4 frtot. Ezen összegek előre csatolandók. — Savanyu lézsi társainak bűnpere is befejezést nyert. Múlt szombaton hirdették ki a harraabik biróság Íté­letét, mely szerint Fercsák György 12 évi, l)oma Vendel (helyesebben Wenczel) 6 évi, s Horváth Weuzli Miska (Hencz Mihály) 8 évi fegyházra Ítéltettek. — Megyénkből a kivándorlás még egyre tart. Amerika még mindig vonzza a balekokat. Közelebb is Jásd- ról 13, Cseruyéről 3 család vándorolt hi. Hisszük, hogy a megyei alispán megteendi a szükséges intézkedéseket, hogy az elbolonditott nép kivándorlá­sát megakadályozza. — Az adóprés. Egyre-másra jönnek irodánkba a pauaszkodók. Ugvlátszik olyanforma állapot kezd lenni, mint Balogh János szomorú hirü idejében. Tudniillik a pénzügyigazgatóság nem bízik a városi adókivető bizottságban s egy közege most saját szakállára külön srófolja az egyes tételeket. Le­gyünk résen ! Vigyázzunk ! — A tüsszentés. Európában régen tüsszentettek annyit, mint az utóbbi hónapokban, mióta az influenza kezdte meg körútját minden országokon keresz­tül. A mai társaságban nem divatos a tüsszentésnél a régi „prosit,“ „adj’ isten!,“ „váljék egészségére“ stb. E szokásnak azonban hosszú múltja van. Sokáig 1. Gergely idejére vitték vissza, a mikor Olaszországban a mirigypes­tis pusztított; az erős tüsszentés akkor biztos előjele volt a közelgő halálnak s ezért a tüsszentőnek egészségét kívánták. De már az ókorban is álta­lános volt a szokás a tüsszentőnek szerencsét kívánni. Aristoteles e szo­kásról az ő „promblemáiban“ emlé­kezik meg. Arisztofanes az ő „Mada­raiban“ a tüsszentést isteni kinyilat­koztatásnak nevezi és Sokrates azon nézetben volt, hogy belső géniusza, „démona“ üdvöt jelentőén hat az orrára. A tüsszentést még ma is valami állítás megerősítésének veszik s f,z a kifejezés „tüsszentett rája,* Németor­szágban s nálunk is általános haszná­latban van. A szerencsekiváuás szo­kása a tüsszentésnél tehát ősrégi -- s bár most nem divatos, teljesen azon­ban aligha fog elenyészni. = Kosztot ad, vág/ kifőzésképen házhoz ételt küld jutányosán özv. Pintér István né, horgos-utezn, So- mody-ház. = A kiskuti csárda 1S90. április 1-ére kiadó, Tudakozódhatni a tulaj­donosnál Neu Lipótnál. (Csorda-utcza.) t XirtFair­Tanitógyülés Veszprémben. Veszprém, február 8. F. hó 6-án tartotta meg a múlt év junius 26-au ő méltósága a megyés püspök ur által raeyalakitott egyház- megyei nagy tantestül t központi bi- j zottsága első ülését. Jelen voltak az egyházmegye tőtaufelügyelője ngs. és . főt. dr. Palotay Ferencz apátkanonok 1 ur, az egyl. egyházi elnöke és a köz­ponti bizottsági tagok kettőnek kivé­telével — teljes számbau. Rák János világi elnök megnyitó beszédében hangsulyozá a mai gyűlés­nek czélját, üdvözlé az egylet egyházi elnökét és a jelenlevő bizottsági tago­kat, felhivá őket, hogy a felvett tár­gyakhoz egész higgadtsággal hozzá­szóljanak, a jegyzőkönyv vezetésére Nagy Lajos és annak hitelesítésére Cser József és Stangl Sándor urakat kéré fel. 1. Nsgs dr. Palotay Ferencz egyh. m. fótanfelügyelő urnák a latin és görögszertartásu segélyintézetbe befi­zetett tagdijakról szólló jelentése kö­szönettel vétetett tudomásul. 2. A csökölyi kör indítványa, mely szerint a közgyűlésben résztvevő tagok részére fuvar- és napidijul 2 írt utal­tassák ki, az indítvány más módon nyert megoldást. 3. A següsdi és csurgó egyesitett kör indítványa folytán a „Veszprémi Közlöny“ elfogadtatott az egylet hi­vatalos lapjául 4. A keszthelyi és sümeghi egyesi­tett kör kérvénye az orsz. kath. tanító egylet ügyében íüggőben hagyatott. 5. A Veszprém vidéki körnek a megyés püspök ő méltóságához és a főt. káptalanhoz indítványozott két kérvénye bemutattatott és elfogadta­tott ; a gyűlés határozata szerint az illető helyekre felterjesztendők lesznek. 6. A gondviselés czimü tanítói nyugdijsegély-intézet tagdijaira vonat­kozólag batároztatott, hogy a tagillet- ményűk az 1889-ik évre is befizeten- dők , a beléptidijak azonban a f. 1890. évi őszi közgyűlés idejéig lerovaudók. 7. Elfogadtatott azon indítvány, a mely szerint a körök elnökei felhi- vandók lesznek arra, hogy az egyl. tagok nevét, állomás helyét, egybáz- hatóságilag történt kinevezésének ide­jét, egyl. tagságának éveit, az egyl. keletkezésének idejét, a tagok korát, működésének évszámát, a tanitó-állo- másnak utolsó postáját, önálló-e, v. segéd és végül a lelkész urak rendes v. pártolótagsági minőségben vesznek részt a közgyűléseken í jelentsék be. 8. Elnökség megbizatott, hogy fel­hívást intézzen a körök elnökeihez, miszerint a közgyűlés jegyzőkönyveit, irati dolgozatait és egyéb iratait az elnökség éhez beküldjék. 9. Pályamunkákra hat rendbeli pályakérdés vau kitűzve. A pályadi- jak 60 frt, 30 fit, 20 fit, 10 frt, 3 db. cs. k. arany és 2 drb aranyt kép­viselnek. A dolgozatok megjelölt ha­táridőre Rák János elnöknek lesznek beküldendők. Megválasztatott ezúttal a pályabiráló bizottság is az egyházi és világi elnök és az alelnök szemé­lyeiben. 10. Az egyl. pecsétjének elkészíté­sével az elnökség bízatott meg, meg- határoztatván egyszersmind annak körülirata. 11. Két bizottsági tag hiányozván a mai gyűlésről, elnök bejelenti az egyik távollevő tag urnák igazolását, a hiányzó másik biz. tag ur elnökileg felszólítandó leszen elmaradásának iga­zolására. 12. Intézkedett a mai gyűlés a jegyzőkönyvek és felmerülő egyéb iratok sokszorosithatása iránt, ameny- nyiben ezeknek eszközölhetésére egy kézi sajtó beszerzése elhatároztatott. Végül tárgyaltatott a keszthely-sü- meghi kör őszi gyűléséről beküldött jegyzőkönyve és annak kijelölt pont­jait közmegelégedésre nyertek elinté­zést; nemkülönben nyertek kedvező elintézést a napirendbe felvett jelen­tések és inditváuyok. Farsangi gondolatok. Veszprém, febr. 8. A farsany vigságába már évek óta belevegyült a családapák elegikus pa­nasza. A táneztermek márnoritó leve­gőjében megnyílnak a fiatal szivek és a kedély bánatot nem ismerő üdeség- gel fürdik a hegedűből varázsolt hang­hullámokban, de az apák nem tudnak lelkesedni e látványon és a fiatal pár kicsapongó kedve gyakran borit borút a gondtól redős homlokokra. Hajdan a farsang táuczvigalmai gyülhelyei voltak a fiatalságnak, mely miután az élet fáradalmai közt a csa­ládias ismerkedésre alkalom nem nyilt a zene édes akkordjai mellett fényben us/.ó bálteremben, a tiszta, a komoly szándékkal Terpsichore csarnokait, hogy ott élettársat szemeljenek ki ma­guknak ; a f érfiak közül azonban fáj­dalom csak nagyon kevés van abban a szerencsés helyzetben, hogy háztüz- hely alapítására gondolhasson. Pedig a családalapítás a nemzetek egyik legfontosabb létföltétele és ab­ban az országban, ahol kevés házas­ságok köttetnek, ott nemcsak a tár­sadalmi, hanem a közgazdasági álla­potok is szenvednek. A mi sajátos viszonyaink közt a fiatalságnak félénk tartózkodása Hy­men kötelékeitől, valóságos átok. — A magyarság megizmosodása és a nemzeti szellem fejlesztése csak a ma­gyarfaj szám szerinti gj'arapodásától függ. Sajuos, hogy az utolsó évek farsang­jai teljesen kivetkőztek hajdani jelen­tőségükből, mely nem volt egyéb, a boldog családalapításra vágyó keblek kedves évadjánál. Ma már elvesztet­ték ezt a jelleget és a * családapák rémei kezdenek lenni, akik alig győ­zik pénzzel a bálozó fiatalságot. És mind a mellett azt kell tapasz­taltok, hogy leányaik pártában marad­nak és fiaik az agglegénység sivár életére vannak elkárhoztatva. Közgazdasági viszonyaink közt har- mincz éves korukban cs?k ama bizo­nyos jó szülők fiai tudnak olyan állásba jutni, mely a biztosság kellékeivel dicsekedhetik és minden körülmények közt kielégítő módot nyújt egy csa­lád fóntartására; szegényebb sorsú emberek gyermekei azonban vagy belevénülnek a biztos révpart keresé­sébe, vagy ha elég lelkiismeretlenek előbb kötni házasságot, gyakran egész családokat döntenek nyomorba és el­vetik a társadalom bontó pannerisinus magvait. Miudaddig tehát, mig ezeken a bajokon segítve nem lesz és mig az Ifjú szivek anyagi gondoktól meg nem akadályozva, a szerelem szárnyain nem röpülhetnek a házasság biztos kikötőjébe, mindaddig a farsang kivet­kőzve marad ei-edeti jellegéből és bár­mily vígan is szóljon a zene és bár­mennyire elbájolóau lejtenek is a párok a zene melodikús hangjaira, a táncz elbűvölő rithmusába egyaránt vegyül a kor szellemének mélabus szózata, mely közgazdasági viszonyaink betegsége fölött kesereg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom