Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1890-12-31 / 54. szám
eszpróm 1890. XI. évfolyam. 54. szám. Szerda, decz. 31. Veszprém, decz. 31. T.) Boldogabb uj évet,! iogabbat kiváuunk az elmúltaiért kevés polgártársunk venné ínságszámba, ha csak olyant iánk néki, amilyen ez az elmúlt t megsínlette az ó-év boldogsá- egész vármegye népe. Sőt zokon a sorstól az ország is. gazdasági viszonyok nem javul- i kereskedelem pangott, az ipar eszésig elkallódott, a záró mérlege az ó-évnek. Szá- nutatják ezt ki; városok, közsé- egész vidékek elpusztulása. Hát janasz-phrázis ez, mert szegény- lyájan nyomorúsága dokuraenállam-mérleg valami 400 forint síi fölösleget mutat ki a jövő Ez volna az egyedüli öröm. hát van ennek a 400 forintos lek másik oldala is. Az pedig jutatja, hogy az adóteher nem ledett, hanem horribilis nagykellett emelkednie. Azt pedig 400 frtos többleten örvendezők : fizetni — valószínűleg keve- őrömmel, mint a deficzit-spon- miniszter ur. b ez az egyedüli öröm se igazi, édessége olyan limonádé-izü. i benne egy csöpp czukor és több czitrora-savauyuság. kifacsart czitrönhliéjak pedig mi ink. nép. t az ilyen talmi-öröm nem sok rt bir ugrándozásra. Attól m e g- a n i szokás. lint hogy az állami hivatalos sta- a egészen fényesen kimutatja, az utóbbi év leforgása alatt í tizenkétezer és két- : magyar polgár — ván- olt ki Amerikába! t Slavónia mennyit nyelt el ? ! ,z agyonboldogitott csángók nem-e csángóztak Bukovinába ? ! y látszik, hogy boldog Magyar- jón vész el legelőbb a hitele annak a jéles mondásnak, hogy „m i n- deniitt jó, de legjobb otthon!“ Mert bizonyos, hogy nálunk csak az adózsizsikeknek megyen jól. Anyagilag hátrament a nemzet — erkölcsileg épen igy halad!. A gyerekeket bottal űzik az iskolába, de a felnőttek annál kevesebbet járnak a templomba. S mert az önmagával való megha- sonlás, a gond s a kétségbeesés minél több embert hajt a búfelejtő korcsmába; hát a jólelkü állam é'elmessége azt is kihasználja. Monopóliumba veszi szép regálésan a kétségbeesés búfelejtését is . . . Még az álmot is megadóztatja. Ami pár garast a férj megkuporgat — azt elviszi a bolond asszony álma a lutrira. A hazárdjátékot dutyival bünteti a törvény; hanem azért a leghazardabb játékot maga űzi, a törvényt csináló kormány. Áldaná meg az Isten, minél több Farkas Menyhérttel — ez uj esztendőben! Hát nincsen kilátás a jobb jövőre. Nem lesz kevesebb a teher, nem lesz kevesebb a gond s a házi szükség. A műhely és a föld pedig sehogy se akar több kenyeret kiizzadni. Boldog isten azonban ezer évig őrködött nemzetünk fölött. S ha kül- ellenség fegyvere alatt nem vesztünk el: tán a belső nyomorúság se pusztát el. Találjunk vigaszt abban, hogy utódaink tán jobb sorsot érnek. Hogy gyermekeink, az apák szenvedése árán — boldogabbak lesznek, mint mi. Vessük el magunktól a letűnő év gondjait s nézzünk az uj remény szemébe. Simítsuk el homlokunk redő it s aztán simogassuk meg a jövő reménye, gyermekeink rózsás arczait! Iparosaink s kereskedőink adóverejtéke. Veszprém, decz. 31. Az év végén, mikor közügyeinkkel leszámolunk — illő megemlékeznünk a legszomorubb adatról — a megye adóizzadásáról is. TARCZA. Fagyott madarak az ütezán. Veszprém, decz. 31. mf>ru volt az egész év ; szomorúan lik. kora reggel végigmegyek a püspök- nelletti sétányon, hát a karfák mentén ott a kert párkányán sorjában fekíisz- i szibériai tél szegény áldozatai — a fagyott madárkák, egyik pirosbóbitás stiglicz volt, aztán mány •— meg egy veréb. r mesterinas jött arrafelé jósebesen, a rongyos papucsból valahogyan ki ne jón a meleg; aztán fütyörészés helyett ujta a markait, mint valami üvegfúvó Óda hivtam. Jöszte ide öcsém, szedd föl ezeket a iszágokat. Bevigyük ide a kovácsmü- i, hátba még valamelyik föléled, iák a szegény rongyos inasgyereknek y megesett a szive a szegény fagyott •akon, hogy szó nélkül odarohant s egyenkint kimarkolászná a hóból, még mindenikre rálehelt, azután az alá, a mellére szedte őket. kovácsmühely melege asonban már legitett rajtuk; a jéggé fagyott apró •lábak úgy tördeltek össze, amint hozzá- daki — mint az üveg. íis inasgyereb fujbálta őket,- még cső- is felnyitogatta s úgy melengette a latokat az ő meleg lehével. Mindhasz- Mozdulatlan hideg hulla volt minnem tudom hogyan van, de bizonyos, engem a halott emberek látása m e n szomoritott meg annyira, r^z^rt lyke megfagyott madarak. TeVlv c8»k tudom, hogy a halott e-**0® bút-, bajt- és gondot dobtak el a koporsó szélén ; ezek a szegényke isten-adta madárkák pedig egy szabad, boldog, vig daltól csengő világot vesztének. Szegény, énekes kis jószágok, milyen iszonyú lehetett az a fájdalom, mig a zordon fagy kis sziveikig ért — hogy azt megfagyassza! Még a karfák alatt a hóban látni lehete, hogy leesvén, két-három arasznyira ide-oda vergődtek — aztán megfagytak! Születésükkel nem törődött senki; enniök nem adott senki — mégis azért vidám csicsergésükkel naponta megvidámitották ami gondba csüggedt szivünket — agyunkat s szárnyra segítek fáradt lelkeinket ............Aztán a tegna pi éjjeli szörnyű fagyban odavesztek. Siratatlanul, menthetetlenül. Szegény párák. — — A kis inasgyerek elvitte őket, hogy eltemesse. Én pedig még szomorúbb lettem, mint azelőtt. Ha igy jártak ezek a hideghez szokott kis jószágok: én istenem, mi lett azokkal a szegény emberekkel, kiket ez az öldöklő fagyos éj az utón ért! Hogy mért is van szegénység, nyomor a földön?! Vagy hogy mért oly esztelen bolond érzésű az emberi szív, hogy a mások nyomorán is elfngódik, sőt még jobban fáj, hogy segitni nem bir rajtuk .... Pedig alighogy elfér abban a kicsi szívben, a saját magunk soy bánata, keserűsége, gondjai — melylye,! bőven szolgált ez a lefolyt óv is, minden szomorú — keserves napjával. ijd az is, mint. minden No de véget ér. fájdalom. kií Majd áltatok aJ szer, hit .. p. . ^osuztatoi —.í a d ó r k á k í ■ivünk is úgy jár egy- si jószágoké. . én szomorú évem né- gény megfagyott Kompolthy Tivadar. Előttünk fekszik a legkompetensebb fórum, a győri kereskedelmi s iparkamara évi jelentése, mely konstatálja, hogy a kamara területét képező 4 megye közül a legtöbb adót a veszprémin egy ei iparosok s kereskedők fizetik. A hivatalos kimutatás, melynek adatait maguk az illető pénzügyigazgatóságok szolgáltatták s melyeket a kormánypárti „Pápai Lapok“ is reprodukál, ezek : Veszprémmegye iparosaikereskedői fizetnek . 108.000 irtot. Győrmegy.e iparosai-kereskedői fizetnek . . 69.000 „ Komárommegye iparosaikereskedői fizetnek . 63.000 „ Esztergomul, iparosai-kereskedői fizetnek . . 32.000 „ Szembeállítva most már a folyton hanyatló-pusztuló, kivándorlófélben levő Veszprémmegye válságos gazdasági viszonyait, a többi 3 megye aránylag sokkal kedvezőbb állapotával: tisztában lehetünk azzal a lelketlen adó- nyuzással, amit ami jeles, banketteken krokodiluskönyeket ejtő főadókomon- dórunk, Harapiscsipis ur ebben a vármegyében véghez visz. Azonban bízunk az igazságos vége- zatben, hogy vége lesz annak a lelket- lenségnek is egyszer — és elfogja venni Isten büntetését az, ki annyit és any- nyiszor vétett ezernyi szegóuy ember ellen! A népszámlálásról. 1870-ben, az akkori népszámlálás adatai szerint az ország lakossága 15 millió 417.327 főből állott; ez 1880-ban 15 millió 648.102-re szaporodott, mely százalékokban 1.44°/0-ot tesz ki. Tudni akarjuk most már, hogy az utolsó évtizedben mennyire szaporodtunk, hány lélek él e haza földén? De nem csak ezt, hanem egyúttal megakarjuk tudni azt is, hogy hányán beszélik édes hazánk zengzetes nyelvét; mennyi az idegen ajkú; mekkora hódítást tett, éppen az ezen évtizedben buzgón folytatott magyarosítás; mily mérvben terjedt a közművelődés? Ezen kiváló fontosságú kérdés mellett még meg akarjuk tudni, hogy kor, vallás, családi állapot és foglalkozás szeriut hogyan oszlik meg az ország lakossága? Ezt kideríteni lesz feladata az 1890. IX. t.-cz. által elrendelt népszámlálásnak. Azért, midőn az államhatóság a következő napok alatt a nemzet minden egyes tagjához a számláló lapok utján, a fent jelzett állapotokra nézve kérdést intéz: tartsa mindenki hazafias kötelességének a kérdésekre lelki- ismeretes pontosággal megfelelni! Így tudhatjuk meg, hogy milyen a közállapot az országban általán, milyen a vidéken; hol és mily mérvben mutatkozik szellemi fejlődés, anyagi gyarapodás; hol tömöttebb a lakosság, mekkora vidékenkint foglalkozás és életmód szerint az élettartam átlaga; milyenek az erkölcsi állapotok stb. Ezt nemcsak jó, de szükséges is tudni; mert csak úgy lehet a bajt orvosolni, ha tudjuk, hogy hol a hiba, hol van stagná- 1 czió, hanyatlás vagy éppen visszaesés? Azért a népszámláló ügynökök, ne sajnálják a fáradságot, hogy a népet — mely minden ily alkalommal bizalmatlan s újabb megterheltetésektől tart — kellőleg felvilágosítsák. A veszprémi számláló ügynökök leg- ütóbb tartott értekezletükön arra a megállapodásra jutottak, hogy számláló lapokat csak egészen megbízható kezekbe fognak kitöltés végett kiosztani, mig a többit házankint és családonkint sajátkezüleg fogják kitölteni. Ezen eljárás a vidéken még inkább követendő volna! * T. olvasóközönségünk érdekében itt közöljük az utasitást a számláló lapok kitöltéséhez : 1. 1890. deczember 31-én életben levő minden egyén (férfi, nő, gyermek és pedig helybeli vagy idegen) után akkori tartózkodása helyén külön számláló lap töltendő be. 2. A férfi-egyének számára fehér, a női- egyének számára kék lapok használtatnak. 3. A betöltés a család (há/.tarfás) feje vagy a család egyik tagja eszközli. Ha ezek Írni nem tudnának, a házbirtokos vagy helyettese tartozik a lapokat betölteni; ha ezek is képtelenek erre, a számláló ügynök tölti be azokat, 4. A kérdésre adandó felelet olvashatólag s amtnnyire lehet magyarul írandó a vála z czimü rovat megfelelő sorába. 5. A számlálás ideje alatti változások (születés, halál, költözés) számba nem veendők, hanem a lakosság azon állapota derítendő ki, amint az 1890. decz. 31-en éjfélkor létezett. Éjfélután született gyermekek ennélfogva be nem írandók, de éjfélután meghaltak után igenis kitöltendő e lap. 6. Különösen figyelem fordítandó a fogI lalkozási (8—10-ik) rovatok pontos betöltésére. Ily általános kifejezéseket, mint hivaI talnok, iparos, kereskedő stb. nem szabad használni, hanem ezek helyett beírandó, minő hivatalnok (pl. belügyminiszteri titkár, számtiszt, stb), minő iparos (pl. asztalos, szeszgyáros, stb.), minő kereskedő (pl. fűszer- kereskedő, ügynök stb.). Katonák a rangjukat Írják be a 8-ik a) rovatba. 7. Ha az illető egyen, kiről a számláló lap szól, vak, siketnéma, elmebeteg vagy hülye, úgy ezen körülmény a számláló lap | legalján levő jegyzet rovatába beírandó. 8. Amely fél valamely házban üzleti vagy mesterségi helyiséget tart, de abban nem lakik, külön lakófélnek e házban nem tekintendő, s igy össze nem Írandó. Ha pedig segédei, cselédjei vagy tanonczai emez üzlethelyiségben laknak, ezek mint ezen házban élő egy lakófél tekintendők és igy egy-egy külön számlaló lap ezek után is kitöltendő. ÚJDONSÁGOK. — Boldog Újévet kívánunk minden szives olvasóinknak. Teljesüljenek ebhez kötött reményeik jobban, mint a lefolyt esztendőben. Boldog újévet! — Szylveszter estét úgy a nemzeti kaszinó tagjai, mint a méhészek a „Korona“-ban, az iparosok saját helyiségükben s az „Angyal“ vendéglőben ülik meg ma este. — Harapiscsipisrugis karácsonyi kriszkindlije az volt az ő hivatalnokai részére, hogy decz. 24-én délután 3 órakor pénztárvizsgálatot rendelt el, mely mindkét ünnepen át eltartott 5 napig. Nem csodáljuk e vallástalanságot. Ezt a jó embert csak akkor látjuk a templomban, mikor utánua mindjárt bankett-ebédre hívják. — A D. K. E. köréből. A D. K. E. novemberben tartott nagygyűlése «által jóváhagyott alapszabályokat pótlás végett, visszaküldötte a belügyminiszter. Be k s i c s Gusztáv legközelebb megkezdi körútját a Dunántúlon az egyesület érdekében. Legelőször Kaposvárra enni — balatoni fogas helyett, rossz orosz süllőre szorult. — Eljegyzés. Führer Ignácz várpalotai vállalkozó eljegyezte G u t h i Irma kisasszonyt, Guthi Soma dr., a „Magyar Hiradó“ társszerkesztőjének nővérét. — Szavalati estély volt szombat este a kereskedő ifjak egyletében. Ezúttal nem vendégek voltak a szereplők, hanem az öuképző-egylet tagjai, akik nagyszámú közönség előtt mutatták be a szavalás terén élért eredményt. Fóliák Sándor az „Orr* monologot, Hirschel Lajos „Desperat ur“ monologot szavalta. A közönség megtapsolta a jó igyekezetek Roth Zsiga Jókainak „Munkácsi rab“ ez. novelláját olvasta fel. A felolvasást és szavalást táncz követte.-- Az ádászteveli „Olvasó-kör“ az alsó vendéglőben az 1891-ik évi jan. hó 4-én saját könyvtára javára zártkörű tánczmulatságot rendez. Belépti dij személyenkint 50 kr. Felülfizeté- sek köszönettel fogadtatnak és hir- lapilag pyugtáztatnak. Kezdete esti 7 órakor. — Színészet Pápán. Január első hetében a pápai állandó színházban is megkezdődnek az előadások. Jeszenszky Dezső színtársulata, melyet Blaháné vendégszereplésekor a mi közönségünk is megismert, megy Pápára. A szin- pártoló-egylet részéről már szép bérletet gyűjtöttek össze. — A polgári társaskör mulatsága jan. 3-án, szombaton rendkívül láloga- tottnak ígérkezik, mivel ez idén a társaskör nem tart Szylveszter-estét sem. A jóhirü tánczvigalomra kü- lönbeu ismételten felhívjuk a közfigyelmet. — Heltai Nándor színtársulata már elhagyta városunkat. Innen Kőszeghre rneatek, ahol kedvező kilátások mellett kezdik működésüket. — Excelsior-falu. Nagy hirességre vergődött Rábakeresztur vasmegyei falu. Behozták a villám világítást a községben. Ily módon aztán alaposan lefűztek az összes dunántúli városokat. megy. — A báttaszéki kereskedelmi kaszinó jan. 7-én, a I). K. E. javára tánc/.vigalmat rendez. — A szombathelyi közművelődési bál január 24-én lesz 11 e i s z i g alispán elnöklete alatt. — A gonyő-gyór-zircz-veszprémi vasút. Zircz mezőváros nagyközség képviselő-test,iilete — mint levelezőnk írja — a f. hó 22-én tartott ülésében a Gönyő-Győr-Zircz és Veszprém közöst kiépítendő helyiérdekű vasút törzsrészvényeiből 20,000 frtot határozott jegyezni. Hir szerint az építkezést az 1891. óv tavaszán megkezdik. — Kinevezések. Megyés püspök ur Ö méltósága ngs. Papp Károly ez. kanonok s kiskomároini esperes-plebán<>s urat szt.-széki ülnökké, ft. Kauzli Dezső tlieol. tanár urat pedig a középiskolai hittanárokat képesítő vizsgálóbizottság póttagjává nevezte ki. — Uj megyebizottsági tagok. A f. 1 évi deczember hó 22-én megyebizott- j sági tagválasztás alkalmával raegvá- j lasztatt.ak, és pedig: a teési választó kerületben Stinuer József, a bakony- nánai választó kerületben Gyurkovics József, a lázi-i választó kerületben Bierbauer Lipót, a Pápa városi II. alválasztó kerületben Révész Kálmán. A csóthi választó-kerületben a választási elnöknek történt megbetegedése folytáu, a választás nem volt megtartható. — Honvédönkéntesek karácsonya. Csomasz Béla és Jófejű Sándor kiszolgált önkéntesek tartalékos honvédhadnagyokká lettek kinevezve. — Rianások a Balatonon. A Balaton vékony jegére az utóbbi havazáskor oly sok hó esett, hogy a nagy súly alatt roskadoz a jég s a rianásokon, jégrepedéseken a viz felszivárog. A halászok nem mernek, de nem is tudna>i a jégre menni, s igy nem is halászinak. így azután megesett ez idén a Balatonrr', ' __ ’ aV?a°kon, hogy karácsony Löjtj tU --.A, - ' n — A pápai kereskedelmi ifjúság önképző-köre f. hó 27-én tartá évi rendes közgyűlését, mely alkalommal az egyesület elöljárósága és választ* : mánya a következőkép alakult meg; Igazgató: Lázár Ádám, elnök: Kohn Miksa, alelnök: Sclivartz Vilmos, titkár: Kemény Béla, pénztáros: Gold Antal, könyvtáruok: Oestreicher Gyula, háznagy: Krausz Gyula, jegyző: Pfeiffer Ignácz; válasz1 mányi tagok: Herzfeld Zzigmond, Laug Ignácz, Keim Zsig- moud, Fiicbl Adolf, Klein Vilmos, Iiecbnitz Béla, Lázár József, Schlesinger Kálmán, Rothauser Sándor, Ra- pocli Vilmos, Vellich Ede, Swarcz Ignácz; egyleti orvos: dr. Kövy József. — Kossuth Lajos czipöi Pápán. Nevezetes egyéniség ma Pápán Poltz Gyula mészároslegény, aki nem rég szabadult csak fel s mint ujoncz legény vándorútra kelt. Mint lerongyosodott „arme Reisender“ meglátogatta Turinbau Kossuthot, aki látva a szegény ifjú rongyos czipőit, a magáéból adott egy párat ajándékul. Időközben Polt- ezot bazato'onczolták Pápára, ahol örömmel beszéli el mindenkinek azt a szerencsét, bogy uemcsak Kossuthot látta személyesen, de az általa kitiport czipőben járja a pápai utczát. — Kerttulajdonosok figyelmébe! A hernyók pusztítása sokszor igen nagy munka, de az alábbiakban két oly eljárást közlünk, mely a gyümölcsfák e veszedelmes ellensége ellen vívott harezunkat nagyon megkönnyítheti. Egy könnyű és vékony fenyőpózna végét kettéhasitva, ebbe egy darab, ' boroshordók ki verésére használtató szokott kénviráglemezt /'nk s ezt meggyujtva, a hernyó juk. A kéiigőztöl a lendve vetik le magi azután meg is dög egyszerű készülékké megtisztíthatja a le^ a, hernyófészektől. ■
