Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1890-11-29 / 49. szám
Veszprém, 1890. Veszprémi Független Hírlap. A Balaton két legnagyobb árterü lete, illetve mocsaras völgye között húzódik délnek egy 170 □ km. terjedelmű hegyláncz, szőllőültetvényekkel, erdőséggel, de részben szántóföldekkel borítva. Ezen hegyláncz keleti oldalánál fekszik a nagyberek mocsár, Fonyód, Táska, Kétbely és B.-Keresztur között 107 □ km.-nyi területen. Esy 770 □ km. többnyire posványos lapály 4 nagyobb s 6 kisebb patakjának vizét nyelte el e mocsár, részben rengeteg nádasa, részben pedig apróbb s nyilt tavaiban szétosztva, lehetetlenné tette a megközelítést. - Jelenleg ez óriási terület csatornázva s jórészt bőven termő földekkel, rétekkel s erdőűltetvényekkel van borítva. Valamivel kisebb ugyan, mind azáltal jelentékeny 16 □ km. terjedelmű mocsár feküdt Csehi, Orda és Résény községek között is. Volt még Boglár mellett egy 20 □ km. nagyobb terjedelmű posványos árterülete a Balatonnak, elnyelve 2 nagyobb és 1 kisebb pataknak a vizét. — Ezek is lecsapoltalak már legnagyobb részt, s gazdag rétekkel vannak borítva. Ez az a hires 5 somogyi mocsár, a melyek valamint a múltban, úgy a jövőben is, hivatva lesznek a Balatonnak netán hirtelen fölszaporodó vizét magukba fogadni. — A Balaton medre mindenütt sekély, borítva vastag s terméketlen futóhomokkal. Szegélyeit most már ki lehet ugyan jelölni, de hajdan egybeolvadt e nagy lápokkal. A mocsarak helyein jó termő földek vannak ugyan, teljes kiszárításuk azonban egyelőre még lehetetlen. Szemes és Siófok közötti 503 □ km. terjedelmű dombvidék, 4 nagyobb patakban összegyűjtött vizét egyenest a Balatonba önti. — A Balaton széle itt is futóhomokkal van borítva s az egy szántódi öblöt kivéve, egyenesnek mondható, helylyel-közzel jelentékeny nádasokkal szegélyezve. Végűi a Siófoktól keletre terjedő 96 □ km.-nyi homokos lapály, vizét apróbb sóstavaiban gyűjtve össze, alig számítható á Balaton vizvidékéhez. Sokkal fontosabb azonban ennél a siófoki part. A siófoki rész a Balaton környékének legmélyebben fekvő pontja lévéu, a tóban időközönként felhalmozódott fölös viznek is itt kellett tehát lefolynia. Hogy a Sió völgyét a Balaton véste, kétséget nem szenved, de hogy e munkájához mennyi idő volt szükséges, azt megmondani nem lehet. — Nyilván e vízlevezető ut úgy keletkezhetett, hogy a nagyterületű s bővizű ós Balaton, kikereste magának ez alacsony fekvésű helyet, melynek homokbuczkáin keresztül kezdetben csak lassan szivárgott le; az időközön- kint hirtelen felszaporodó vizek alkalmával azonban mindig több és több akadályt hárított el utjából. Sok idő telhetett el addig, mig a lefolyó viz a Sió völgyét annyira át birta alakítani, mint a minő volt csak néhány száz évvel előtt is. A Balatonnak viz- menyisége valamint most, úgy a múltban is nagyon változott s az időjárásoktól függött; változó volt tehát a lefolyó viz mennysége is, némelykor vizár alá merítvén az egész vidéket, máskor pedig egészen kiszáradt. Ennek pedig az lett a természetes következménye, hogy a völgy alacsonyabb területeit, dúsan termő náddal és binár- ral borított mocsárrá változtatta át. E hínáron keresztül, vize csak lassan és vékony erekben húzódhatott le a Duna felé. Fontos szerepe volt tehát a Sió nádasainak a múltban, nevezetesen pedig nedves idők beálltával gátolták a viznek gyors lerohanását, s mig egyrészről a vizet a somogyi nagy árterületekre nyomták vissza, megvédelmezték egyszersmind az alsó területeket is a hirtelen lerohanó vizárak veszélyeitől. Ezen régi s igen kedvezőnek mondható viszonyokat, tönkretették a később épített kiüti, mezőkomáromi és ozorai malmok keresztgátai. — Ezen gátak ugyanis visszatartva a Sió vizét, nemcsak a sióberki, somogyi és a Balaton többi mocsarainak elhatalmasodását eszközölték; hanem szülő okaivá váltak egyszersmind a gyakori s a réginél sokkal veszedelmesebb vizáradá- soknak is. így álltak a dolgok egész századunk elejéig, midőn is a már 1826-ban megkezdett, Tisza, Hánság és Sárvíz mocsarainak fényes eredraénynyel vég hezvitt lecsapolásai, a Balaton környé kének lakóit is tettre nógatják. Legelőször kezdtek mozogni a so mogyberki nagybirtokosok, akik már régóta vágytak arra, hogy közel 4 C mfdnyi vízzel borított mocsaraik lecsa polása által, tömérdek földnek juthassanak a birtokába. Ámde erre szükséges lett volna a Balaton tükrének legalábbis 10 lábbal való leszállítása; hogy a mocsaras térségekről lehuzódó viz, necsak elhagyja e dús réteket s bőtermő földeket Ígérő helyeket; de még ezenfölül a 1 eljes kiszárítás czél jából húzandó csatornák tisztántartása s az elgyöpösödéstöl való megóvása is, kevés anyagi áldozatukba kerüljön Kis lecsapolás használhatott ugyan nékik igen sokat, csakhogy száritó csatornáik a hygroscopikus víztől, egész területek pedig a Balaton áradásaitól ezáltal teljesen nem lennének megvédve. Ez volt, s ez most is a somogyba latoni érdektársaság legforróbb óhaja, s ezt törekedett s iparkodik most is megvalósítani, mindennemű eszközökkel egyenes és kerülő utakon. Ámde épen itt ütközött össze érdekük a balatonmelléki többi társulatokéival s terveik végrehajtásánál előbb ezekkel kellett számolniok. A balatoni gőzhajózási társaság félt, ós pedig méltán, hogy a Balatonnak különben is csekély mélysége ezen túlságos lecsapolás által, teljesen alkalmatlanná válik a hajók biztos közlekedésére, nemkülönben a kikötők építésére. A sióberki társaság félt a sok víztől, mert hiszen már amúgy is usz tak eleget. A nádas és Kapos-csatorna birto kosai féltek, hogy a lefolyt nagyobb vízmennyiség ellen, erősebb védekezésre, esetleg csatornáik nagy költség gél járó bővítésére lesz szükségük. De legjobban féltek a veszprémi és zalai part lakosai, hogy ezáltal jövedelmező nádasaik tönre mennek s a szenvedett károkért kárpótlásul, leg' feljebb is hasznavehetetlen, kopár s kavicsos vízpartot fognak nyerni. Ennyi ellenféllel szemben, belátták csakhamar a somogyi érdekelt felek, hogy saját erejükre támaszkodva egyenes utón vajmi keveset vihetnek ki. Első kerülő lépésük az volt, hogy 1847. máj. 30-án kelt szerződéssel, 30 ezer forinton megvették a kiüti malom négylábnyi esetét.. Számításuk pedig az volt, hogy ezáltal a Sió torkolatánál nyert négylábnyi eset, a Balatont is ugyanennyivel fogju leszállítani. Tervük nem sikerült; mert megfeledkeztek arról, hogy a Sió-malmok már régen tönkretették a régi s kedvező állapotokat, s ezenfelül nem gondoskodtak eléggé ezen 4 lábnyi esés czélszerü felhasználásáról is. A Sió nádasait meghagyták továbbra is, amelyen a viz részben szétterült, részben pedig önalkotta vékony ereken csak- lassan tolydogálhatott tovább. Ehhez járult még az is, hogy a malom lerontása után, még ezen apróbb erek tisztogatásáról sem lett kellőleg gondoskodva ; s mig ezideig a Balatonból lesöpört gazt a molnárok, saját jól felfogott érdekeik oltalmazásának szempontjából is gondosan kitisztították, most ez természetes keresztgátakat vont a lefolyó viz útjába. Mégsem volt ezen első lépésük teljes eredménynélküli, mert ha nem sikerült is a Balaton tükrét lejjebb szállitaniok, de sikerült az ürgét kiön- teniök a lyukából. A kiüti és komáromi malmok közt fekvő birtokok tulajdonosai ugyanis csakhamar észretértek; mert a Balaton vizét most első kézből kapván, területeik eddig sohasem tapasztalt magas viz alá kerültek. Még ez év szeptember 30-án kelt szerződéssel, megvették tehát a komáromi malom esetét, s a vizet az alantabb lakók nyaka közé bocsátották. A somogyiak tehát elérték azt ezen első lépésükkel, hogy érdekeiket a sióberkiekével közössé téve, bennük nem annyira hatalmas, mint inkább szükséges segítséget nyertek, terveik keresztül viteléhez. (Folyt, köv.) A tapolczai vinczellériskola szervezete. Pár nap múlva, deczember 1-jén nyílik meg a tapolczai áll. vinczellériskola. A szülék s a leendő tanulók érdekében közöljük ez iskola szervezetét. Az iskola felügyelete és vezetése. Az iskola a földinivelésügyi m. kir. minisztérium fel ügyelete és az általa kinevezett felügyelő bizottság alatt áll. —- Az iskolát vezeti az iskola igazgatója. Az iskolában követett nevelési irány. Tekintettel arra, hogy egy alsóbbfoku szakiskola, melynek feladata kizárólag gyakorlati — munkás egyének képzése, az elméleti tanul mányokat csak oly mértékűén tárgyalhatja, amennyi elkertilhetlenűl szükséges ahhoz, hogy az illető tanuló megértse, hogy az általa végzett munkát miért kell úgy végeznie, amint ő a gyakorlatban arra tanittatik és mert legfőképen jó munkásokra, illetve munkavezetőkre van legnagyobb szüksége a Balatonmelléki birtokosságnak, a nevelésirány kiválólag gyakorlati. A szőlőművelésből — külön súlyt fektetve a phylloxera elleni védekezési eljárásokra, elkezdve a szőlőszaporitás módjainál, megtanulják az újabban nagy fontosságot nyert szőlőojtással és szénkéneggel való gyérítéssel egyetemben — a szőlő állandó munkáit u. m. a nyitást, metszést, Kapáiért, gyomlá- lást, karózást stb. megfelelő időben és helyes mód szerint, amennyiben minden munkát sajátkezüleg és hosszabb időn át felügyelet alatt teljesítenek mindaddig, mig azt eí nem sajátítják. A termőföld megmunkálását és esetleges hibáinak javítását (trágyázás), a szőlőterületek czélszerü berendezését, végül pedig a szőlő betegségeit és ellenségeit, az előbbiek gyógyítását, az utóbbiak irtását. Az okszerű szüretelési eljárásokat, az erjesztést, nyilt és zárt fejtéseket begyakorolják és ezeken kivül deritési és szüreti kisérleteket vezetnek. A borászat elméleti részéről megtanulják a must és bor alkatrészeinek megismerését, a czukor-, szesz- és savtartalom meghatározására szolgáló eszközök kezelését, a helyes erjesztés feltételeit és keresztülvitelét, a fejtés lényegét, a bor ápolását és a derítő szerek hatását. Végül a bor betegségeit, azok okát és gyógyítását, valamint a bor Ízlését és osztályozását gyakorlati kóstolás által. A gyümölcsfatenyésztésböl a gyümölcsfa szaporítását, nemesítését és ápolását illető munkákat sajátkezüleg végzik, elméletben pedig az ezen munkák értelmezéséhez szükséges alapelvekre taníttatnak. Végül kisebb mértékben a konyhakertészetet is tanulják, kiválólag azonban gyakorlatilag, az elméletben csak a legszükségesebbre történik kiterjeszkedés. Emellett pedig minden elkövettetik, hogy munkát kedvelő, szorgalmas és értelmes egyének neveltessenek. Az iskola czélja. A szőlőművelés- és borkezelésben kiválólag gyakorlatilag jártas és önálló, vagy szolgálatba lépő munkásokat illetőleg vinczelléreket képezni, akik a szőlőművelés, borkezelés és gyümölcsfa tenyésztésben gyakorlati ismeretekkel bírnak. A tanfolyam tartama. A tanfolyam tartama egy év. (A tanfolyam kezdete és befejezése a helyi viszonyokra való tekintettel állapítandó meg.) A tanulók és felvételi kellékek. A tannlók kétfélék lehetnek u. m. 1. bent- és 2. kint- lakók. A saját költségesek és ösztöndíjasok száma a helyi viszonyok alapján állapítandó meg. lelvételi kellékek. 1. 16 évet betöltött életkort igazoló születési bizonyítvány. Idősebbek, kik katonakötelezettségüknek eleget tettek, vagy kik valamely kézi mesterségben, különösen pedig kádárságban jártasak, előnyben részesülnek. 2. írás, olvasás tudás. 3. Ép, erős, egészséges, munkabiró testalkat. 4. Jó erkölcsi bizonyítvány. 5. Szülőnek vagy a gyámnak beleegyezése és kötelező nyilatkozata, hogy a tanuló az intézetet évközben vagy a tanfolyam tartama alatt nem hagyja el. — A felvett tanuló úgy fehér, mint felső ruhával, lábbelivel és ágyneművel tartozik magát ellátni, valamint egy kerti kést és metsző-ollót saját költségén beszerezni, Nagyon kívánatos és ez felelne meg az iskola tulajdonképeni czéljáuak, ha az egy évi tanfolyamra a birtokosság már alkalmazásban levő értelmesebb vinczellérjeit küldené, kik már a kézfogásokban gyakorlati képességgel bírván, mint ilyenek, a czélnak megfelelően csakugyan értelmes munkásokká és munkásvezetőkké lesznek kiképezbetűk s akik a mellett, hogy a munkásokra felügyelnek, maguk is dolgoznak. Az ily egyéneknek a felvételnél első sorban nyujtatik előny, az ilyenek ameny- nyiben helybeliek, egyébiránt mint kintla- kók vebelnek részt a tanfolyamon. Napirend: Téli félév. Reggel 3/46—V^-ig előkészületek a tanórára. */47—7-ig reggelizés. 7—8 elméleti oktatás. 8—1/i12 gyakorlati munkák végzése. 2/412—1-ig étkezés és szabad idő. 1—5. gyakorlati munka szabadban és pinczében. 5—7. beszélgetések a napi gyakorlati munkák végzésének módozatairól.-8. estebéd. 8—9. öltözék és szerszámok rendbehozása. 9 órakor lefekvés. Nyári félév. 7,5—6-ig előkészületek a tanórára. 6—7. elméleti oktatás. 7—1/28-ig reggelizés. 1/i8— 7212-ig gyakorlati munka. 12—x/ä2-ig ebéd és szabad idő. 1/22—3-ig pinczegyakorlatok. 3—8-ig gyakorlati munka. 8—9-ig estebéd, beszélgetések a végzett gyakorlati munkák felett. Tanító személyzet. Az igazgató előadja a szőlészetet, borászatot s gyümölcsészetet és vezeti a gyakorlati teendőket. Tanítás. Segédtantárgyak: Helyesirástan. Számtan. A négy alapművelet egész, tört és tizedes törtekkel. A metermérték ismertetése. Igyszerü és összetett hármasszabály, vegyi- tési és társasági szabály, végre kamatszámítás. Mértan. Területek kiszámítása. Egyszerűbb tömör testek köbtartamának kiszámítása. Könyvvitel. A legegyszerűbb pénztári és leltári napló és napszám kimutatás készítése. Rajz. Szőlő és gyümölcsösök tervei. Szaktárgyak. Szőlőművelés. A szőlő külső szerveinek ismertetése. A szőlő tenyészetének feltételei. A szölőnövény táplálkozása. A talaj, a viz, a levegő, a világosság, a melegség befolyása a szőlő életére. A szőlők szaporítás módjai. A szőlő nemesítése, a szőlőiskolák berendezése. Uj szőlők betelepítése u. m. tervkészítés, telkesítés, beosztás, ültetés. A szőlő állandó munkái. Különböző szőlőmüvelé.-i n.ónok: csapos-tőke, szál- veszszős-töke és czombmüveletek szerint. Szőlöfaj isme. A szőlő betegségei. A szőlőre káros állatok és növények ismertetése. Borászat és pinczekezelés. Szüretelés. A szőlő érése, szüretelési előkészületek, szölőszedés, válogatás, must nyerés. Erjesztés. A must alkatrészei. A helyi erjesztés feltételei, fehér és vörös borok erjesztése. Erjesztési kamara. A kierjedt bor alkatrészei. A kierjedt bor kezelése az első lefejtésig. Ászokolás. Ászok pincze. Ászokolási munkák u. m. töltögetés, fejtés, bőrbetegségek gyógyítása, borosztályozás, borházasitás, derítés, üvegezés. Gyümölcsfatenyésztés. Alanyok és azok szaporítása. Nemesitési módok. Faiskola berendezése és kezelése. A gyümölcsfák kiszedése és kezelése. Gyümölcsösök berendezése. A gyümölcsfák további ápolása és idomitása. Gyümölcsfaj ismeret. Gyümölcsfa betegségek. A gyümölcsfákra hasznos és káros állatok ismertetése. Konyhakertészet. A konyhakert feltételei. Melegágy és hidegágy. Palánta (rásza) tenyésztés. A közönségesen használt konyhakerti növények osztályozása, tenyésztők feltételei, azok tenyésztése és eltartása. A szükséghez képest a szőlő és bor mellékterményeinek gyakorlati földolgozása is bemutattatik. Gyakorlati oktatás. Fősuly fektettetik az elméleti oktatás által megkivárt gyakorlati munkák és kézfogások elsajátítására. A helyes felfogás ellenőrzése czél- jából munkanapló vezettetik minden egyes növendék által, melybe az illető az az nap végzett munkát saját felfogása szerint leírja és pedig úgy az okot, amiért, és a módot, amikép azt tennie kell. Szerencsétlenség a Pozsgay-malomnál. 'Veszprém, nov. 29. Szivrenditő szerencsétlenség történt múlt szerdán délután a sédparti Pozsgay-malomnál, hol a tulajdonos most gőzmotort állít föl s ehhez 'egy 21 méter magas öntöttvas- kéményt kell állítania. (Ez az a nevezetes vasmű, melyet Benkő megvásárolni segített Bécsben, mikor útközben a vasúton a várost kompromittálta.) A vaskémény felállítását Kéz Antal helybeli ácsmester vállalta el s mint hirlik, ezt nem is jelentette be se a városi tanácsnak, se a rendőrségnek. Hozzáfogott a munkához s állványt épi- tetr, fenyőfákból, középen egy óriási fenyőszállal, melynek tetején egy csigás könyökfa volt bevésve. Ezen függött a kötél, mely- nélfogva a roppant vashengerkürtöket kelle fölhuzniok. Kéz rendeletéből Györy Miklós nevű 42 éves nős ácssegéd, 6 apró gyermek apja, volt fönn az állványon, hogy majdan a vaskürtöt, ha az a kellő magasságra ért, helybeigazitsa. Amint a roppant terhet igy, az ácssegédek a magasba húznák s ez már Györy fölött lebegett, a vezérkötél valami miatt meglódult s abban a pillanatban a főgerenda éppen annál a bevésésnél, hol a csi- ga-könyökfa volt beerösitve: eltörött 3 a vaskürtö lezuhant Györy re úgy, hogy mellét a kürtövas-tartályán laposra zúzta aztán lesodorta a tetőre s onnan a tetem holtan az udvarra bukott. A holttest iszonyatosan volt összezúzva s a tetem minden részéből perczekíg patakzott a vér. A megrémült társak közeledni se mertek az első pillanatokban a vonagló tetemhez. A malomtulajdonos azonnal értesítette a rendőrséget s Fejes kapitány, a városi tiszti orvos s Holles tanácsos a helyszínén megjelenve, fölvették a helyszíni jegyzőkönyvet s azt nyomban áttették a királyi ügyészséghez. A borzalmas eset hire pillanat alatt befutotta a várost s elképzelhető a szerencsétlen ember szegény özvegyének s 6 apró árvájának velötrázó sikongatása, mikor a szerető apa véres holttetemével lakásuk előtt megállóit a szekér. Végzetteljes balsejtelme volt e rémitő katasztrófáról a szegény családnak. Még délben lement a Pozsgay-malomhoz a szegény Győryné a nagyobbacska gyerekekkel s tudva, hogy délután emelik föl a vaskéményt, kérve-kérték apjukat, hogy ne menjen föl akkor az állványra. A bátor munkás megnyugtatta őket, mire csókokkal vett búcsút szeretett népétől. . . . Aztán 3 óra múlva halva vitték haza. A részvét, a kemény tél küszöbén árván, segélytelenül maradt szegény Győry-család iránt városszerte átalános. Szombat, nov. 29. Felhívjuk mi is, a könyörűlet nevében az ') irgalmaslelkü jó polgárokat, hogy aki 1—2 írttal, egy-két ruhadarabbal vagy bármi élelmiszerrel, fölöslegéből segíthet a siró családon, küldje az irgalmazó adományt a »Veszprémi Független Hírlap* irodájához, honnan mi rögtön elküldjük szegényeknek. A szives adományokat hirlapilag nyugtatjuk. Az első segélyt már összegyűjtötték Fejes Antal rendőrkapitány, Schön püspöki föker- tész s Pfeiffer Miklós urak, kik személyesen körözték gyűjtőivüket. Adakoztak eddig: Pozsgay Miklós 10 frt, Súly László 5 frt, Köves Béla 4 frt, See- franz József 3 frt, Horváth Sándor 3 frt, dr. Ováry Ferencz 2 frt, Veledits Mihály 2 frt, Kováts Imre 1 frt, Fejes Antal 1 frt, Kovács Ignácz 1 frt, Próder József 1 frt, Vurda Manó 1 frt. Kompolthy Gusztáv 1 frt, özv. Róthauser Vilmosné 1 frt, Mautner Gyula 1 frt, Pillitz Dániel 1 frt, özv. Rot- hnuser Ignáczné 1 fit, Schwartz Ignácz 1 frt. Kohn Lajos 1 frt, Kramer Johanna 1 frt, Balogh Lároly 1 frt, Pfeifer Miklós 1 Schön József 1 frt, ifj. Ábelesz Ignácz 1 frt. A szerencsétlenséget okozó könnyelmű vállalkozó ellen a bíínvizsgálat folyamatban van. Közöljük ez alkalommal a büntető-törvénykönyv ama paragrafusait, melyeket a kir. törvényszék ez eset alkalmából alkalmazni fog: 290. §. A ki gondatlansága által embernek halálát okozta: az emberölés vétségét követi el és három évig terjedhető fogházzal büntetendő. 291. §. Ha azonban a halál, az azt okozónak hivatásában vagy foglalkozásban való járatlanságából, hanyagságából vagy azok szabályainak megszegéséből származott, három évig terjedhető fogházzal és száz írttól kétezer forintig terjedhető pénzbüntetéssel bünteteneö. A jelen szakasz eseteiben a bíróság, a bűnösnek talált személyt, azon hivatás vagy foglalkozás gyakorlatától belátása szerint végképen vagy határozott időtartamra eltilthatja, és a gyakorlat isinéti megengedését, újabb vizsgától vagy a kellő képzettség megszerzését igazoló más bizonyítéktól teheti függővé. 292. §. Gyilkosság és emberölés esetében, ha a megölt után oly személyek maradtak, kiknek tartásáról gondoskodni köteles volt: azok részére megfelelő kártérítés is megítélendő. mely a viszonyokhoz képest, egyszer mindenkorra fizeteudö tőke vagy évi járadék lehet. Vármegyénk közegészségügye. A közegészség október hóban kedvezőtlenre változott. A betegedések szaporodtak ; hevenyfertőző betegségek is több községben járványosán uralkodtak, a halálozás azonban a szeptember havit nem múlta fölül. A kórállapot és az időjárási viszonyok a következők voltak : A hónap közepéig enyhe, kellemes, de nagyon száraz napok jártak. Ezen időszak alatt a közegészségben feltűnő változás nem történt, csak a hnrutos bajok szaporodtak. Enyhe jellegük a felnőtteknél a betegségnek könnyű és gyors lefolyást engedett, gyermekeknél azonban voltak súlyosabb alakú hörghurutok, melyek hosszabb ideig elhúzódtak. A hónap 17-ik napján támadt zivatar után hirtelen hűvösebbre fordultak a napok : a hőmérő, a mely a megelőző napokban még 18 és 26 C.° között ingadozott, a déli órák körül hirtelen 9—8° —-0'1 C°-ra esett le. Az eddig a magasban levő passátszelek lecsapódtak s megjelentek az első hópelyhek. A hőmérő a fagypont alá sűlyedt, a hideggel arányosan növekedett a légnedvesség is. A levegő ködös lett ; ezek hoztak elő több betegedést toroklobban, erősebb hörghurutban, sőt orbánczban is erősebb áthűlés következtében. A jelzett betegségek lefolyása hosszas ugyan, de általában kedvező volt: egyéb komolyabb jellegű betegségek e hó folyamában nem mutatkoztak. A heveny-fertőző bőrkiütések közül a kanyaró Vörösberényben, Veszprémben, Devecserben, Vár- Palotán és Ősiben uralgott járványosán. A Vörös-Berényben uralgó kanyaró-járvány terjedése ellen foganatosított óvintézkedéseket szeptember hóban volt szerencsém előterjeszteni. Hasonló óvintézkedések tétettek a Várpalotán és Ősiben uralgó kanyaró-járvány terjedésének meggátlása czéljából is, különösen ki kell emelnem, hogy Várpalotán és Ősiben a község területe több részre osztatott fel és mindegyik terület részére egy-egy útczabiztos (elöljáró) rendeltetett ki oly czélból, hogy azok kerületeiket házanként a járván} tartama alatt hetenként egyszer bejárják, a betegeket összeírják és azokat a községházánál levő nyilvántartási jegyzőkönyvbe név, házszám és utcza szerint bevezessék. A betegek így a kör- és községi orvos tudomására hozatván, azok a kellő orvosi ellátásban részesítettek. A betegség minden feh>e- zetbeli iskolás gyermekek és leánykák között egyaránt el van terjedd; a járvány eddig általában mindenütt enyhén folyt le, de egyes súlyosabb complicatiókkal járó kóralakok sem hiányoztak ; az iskolák a járvány tartamára egyelőre nem zárattak be, hanem óviutézkedési tekintetből a tanítói kar figyelme felhívatot
