Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1890-09-13 / 38. szám
Veszprém, 1890. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, szept. 13. gőt. Hogy jöjjön akkor e pestises légkörbe a gyógyulást kereső beteg ? Ha, miben nem kétkedünk, a kormány is megteszi a magáét, akkor a 3 parti vármegye is bizonynyal szives készséggel meghozza a maga áldozatait. Valamint Véghely Dezső veszprémi alispán fel tudta kelteni egész vár- megyéjét a Balaton-kultusz érdekében, úgy lesz bizonynyal Zalában és Somogybán is. A tevékeny szorgalmat megbecsülni s méltányolni fogja aztán az egész ország és — a külföld is. És — igv fejezi be érdekes czikkct a „Pester Correspondenz“-nek egyik dunántúli barátja, ki alapos ismerője az egész dunántúli, de különösen a balatonmelléki kulturális és gazdasági viszonyoknak s egyik leglelkesebb apostola a Balaton-kultusznak, — és a „kincses Balaton“ csak akkor lesz igazáu a nemzet közkincsévé. A gyór-yeszprémi vasút látképe. Veszprém, szept. 12. Hírlapunk irodájához tegnap küldetett be amaz emlékirat, melyet e vasút ügyében Tisza László s társai engedményesek, Veszprém- és Gyor- vármegyékhez, valamint Veszprém és Győr városokhoz intéztek. A memorandum jelzi, hogy a trace teljesen kész, a költségvetés részletein most dolgoznak a műszaki közegek s igy a közigazgatási bejárás már legközelebb eszközölhető lesz. Aztán pártolásra hívja tel az emlékirat az érdeklőit törvényhatóságokat s mintegy madártávlati látképét nyújtja az uj vonalnak. Az érdekes leírásnak idevonatkozó részét alábbiakban közöljük, íentartva magunknak ehhez, a részletes hozzászólást hözelebbre. A memorandum e része igy hangzik : E vasútvonal, a Dunagőzhajózási társulat Gönyői állomásából indul ki, -- a győri kis Dunaág mentén a magyar államvasutak győri állomásáig vezet, onnan Szabadhegy, Csa- nak, Kis- és Nagybarát, Káptalan, Kis- és Nagy-Nyul, Szt.-Márton, Ravazd, Asszonyfa, Péterd, Lázi, Románd, Sikátor, Varsány, Gyirót, Gicz, Bakony-Tamási, Pápa-Teszér, Magyar- N émet-Bakony-Szt.-László, Fenyőfő, Német-Magyar-Bakony-Szt.-Király. Csesznek, Oszlop, Porva, Borzavar, Kis- és Nagy-Esz- tergár, Zircz, Olaszfalu, Puszta-Eplény, Ló- kut. Rátét, Kádárta helységek határán át a magyar államvasutak veszprémi állomásáig, illetve Veszprém városáig összesen 90 kilométer hosszban terveztetett. E pályán 10 állomás terveztetik, u. m. Gönyö. Győr (csatlakozó). Kis- Nagy-Barát, Győr-Szt.-Márton. Ravazd. Asszonyfa. Varsány, B.-Szent-László, Zircz, Rátét, Kádárta, Veszprém, ezenkívül következő megálló- illetve rakodó helyek : Gönyő és Győr között a 7-ik kilométer táján, Porva. Borzavár, Kis- Nagy-Esztergár, Eplény és Kökényescsárda. Ez a pálya, tekintettel arra. hogy több 20Yoo emelkedés ki nem kerülhető, valamint a folytatólagos magassági viszony megtartása végett két alagút sem, továbbá tekintettel arra, hogy úgy ugyanezen fent említett körülménynél fogva nagyobb terjedelmű bevágások, völgyáthidalások létesítése sem kerülhető ki, az általános költségelőirányzat szerint négy és fél millió forintra van előirányozva ; azonban tekintetbe vesszük azokat a hiteles statisztikai adatokat és kimutatásokat, amelyeket részint a megyei törvényhatóság, részint Győrvármegye törvény- hatósága közegeinek nagybecsű közreműködésükkel szereztünk be és állítottunk össze, úgy egyáltalában nem lehet okunk az építési tőke nagy voltától visszariadni. Ugyanis e vasút valószínű bevételeit tartalmazó s a fentebb jelzett adatok alapján egybeállitott kimutatás szerint, melyet a magas minisztériumnak felterjesztettünk, leend az összes átlagos nyers bevétel 404.619 frt, levonva ebből a szokásom 50/0-ot az üzleti kiadásokra .... 202.259 frt, marad tiszta bevétel évenkint 202 260 frt, vagyis pályakilomóterenkint 2247 frt, és igy a befektetett tőke kamatoztatása, a jelzett és alappal várható bevétel mellett, az összes épitési tőke után 4.42°/0 lesz. De még abban az esetben is, ha a nyers bevételből 50°/0 helyett 65°/0 üttetik is le üzleti kiadás czimén, még mindig megfelelően fog e pálya már kezdetben is jövedelmezni. Miután a tervezett vasútvonal oly vidéken vezet keresztül, mely főleg nyers terményekben kiválóan gazdag, miután továbbá ezen közlekedési eszköz által úgy a termelés, valamint egyes kifejletlen ipai-ág üzembe hozatala elő fog segittetni, alappal tehetjük fel, hogy az első évek nehézségeinek eltűnése után, különösen az áruszállítás, a kereskedelem fejlődésével együtt tetemesen fog emelkedni és igy a vállalatba fektetendő tőkének az itt jelzettnél bizonynyal nagyobb kamatozását fogja biztosítani. Nem lehet feladatunk ezen helyiérdekű vasútnak nélkülözhetetlenül szükséges voltát bővebben indokolni, tudva, hogy a megyei törvényhatóság előtt sokkal ismeretesebbek az ezen vasút kiépítése érdekéből kifejlett s a lakosság hő vágya daczára mind ez ideig meddőn maradt mozgalmak és sokkal ismeretesebbek az ezen vasútvonalat környező vidék földmivelési, ipar, kereskedelmi s forgalmi viszonyai, mint amennyire mi, hosz- szabb tanulmányaink mellett is, azokat ismerjük, csupán az iránti meggyőződésünket fejezzük ki, hogy az a vasútvonal, melyre mintegy 2500 négyszögkilométernyi terület népe, birtokos és kereskedő osztálya utalva lesz s mely két törvényhatóság székhelyét s mindkettőt a Dunával fogja összekötni, mely székhelyek egyikében rövid időn kir. tabla állittatik fel, már csupán ez által is szükséges, sőt nélkülözhetetlen közlekedési eszköznek mutatkozik. Ez a vasút fekvésénél, összeköttetésénél, a már létező forgalmi vonalak configurátió- jánál fogva bizonynyal az ország legelőnyö- seba vasútvonalai sorába lesz helyezve, ösz- szekötvón a felső Dunát Gönyőnél egyenes irányban Veszprém városával s az ottani vasúti állomással. Ez a vasútvonal még sokkal magyobb fontossággal fog bírni akkor, mihelyt létesül az a terv, mi iránt máris jelentékeny érdeklődés mutatkozik, hogy Veszprémtől kezdve délfelé az u. n. „Mezőföldön“ át Dombóvárig hasonlag kiépitessék a vasút, miáltal ez a vonal nemcsak a helyi forgalmi, földmivelési, ipar- és kereskedelmi érdekek előmozdítására fog nagy horderejű tényezőül szolgálni, hanem ennek a vasútnak előreláthatólag hadászati fontosság is fog lulaj- donittatni, mint ez a magas kereskedelmi miniszter ur f. é. május havában hozzánk intézett leiratában is jelezve van. És ha figyelembe vesszük, bogy e vasút által, úgy Boszniába, mint Fiume és Trieszt felé a legrövidebb kiviteli ut létesittetik, nem lehet kételkednünk aziránt, hogy ezen jelenleg csak a helyi érdekek kielégítésére tervezett vasút a jövőben magasabb rendeltetésűvé fog válni. De Austria felé is kiválóan előnyössé leend e vasút által a közlekedés alakulása. Ismeretes tény, hogy e vidék terménykivitele Somogy-, Veszprém-, Győr- és Tolua- megyékből Becs felé irányul. A Veszprém és vele szomszédos megyék Bécs felé vezető jelenlegi vasutsainak számokban kifejezett hossza következő : a) Veszprém-Kis-Czell-GyörBécs .................................... 255 klrntr. b) Veszprém-Székes-Fejérvár Uj-Szőny-Bécs .... 285 klmtr. c) Veszprém-Szombathely-Bécs 266 klmtr. Az általunk tervezett vasút kiépítése által közetkező úthosszák állanak elő: Veszprém-Zircz-Győr-Bécs . 193 klmtr. mely a jelenleg létező Veszprém-Győr-Bécsi utat az első esetben 62 kilométerrel, a b) esetben 92, a c) esetben pedig 73 kilométerrel rövidíti meg és természetesen megrövidíti a Győr felé közlekedő vasúti irányt is, és pedig az első esetben 60. a második esetben 90 kilométerrel. E számadatok is eléggé bizonyítják, hogy a magyar forgalmi politika fejlesztésén, az állami érdeknek teljesítendő szolgálaton kívül, a helyi viszonyoknak is mily előnyére leend a tervezett vasút kiépítése. A Balatonról. Ijesztő gyorsasággal apad a Balaton és jó barátaim, kik a keszthelyi fürdő sorsát szivükön hordják, váltig azzal mulattatnak, hogy a fürdő beljebb épitése iránt koholnak terveket. Igen örülök ezen érdeklődés felett! Bár tartós és általános lenne s adandó alkalommal vezetne oda, hogy a város közönsége egy szivvel-lélekkel karolná fel az eddig nőm eléggé méltányolt fürdő ügyét! De maga azon jelszó, hogy a fürdőt beljebb keli vinni, helytelennek, vagy legalább is igen korainak tűnik fel előttem; hozzá szólok, mielőtt a közvéleményben gyökeret verne. Mielőtt a fürdő mostani helyén felépült, próbálták azt kijjebb és beljebb is építeni, a szerint, amint a Balaton változó vízállása megkívánta. Az első fürdőház 1857-ben ott állott, hol most egy szénakazal áll a vendéglőn túl mintegy 100 lépést jobbra, mert akkor a gőzhajó kikötője ott volt a töltés közepe táján. Bizonyos, hogy akkor nagy volt a viz, ellenben igen csekélyek voltak a fürdőközönség igényei. 1862-ben a déli vasút létrejött, megváltoztatta a gőzhajó járá.-át, a kikötő megszűnt, a viz is kezdett apadni, ezért a fürdőt a kikötő helyén körülbelül ott, hol most a hid kezdődik, építették újra. 1863. évben ősszel megnyittatott a Sio-csatorna és elhatároztatott, hogy a Balaton legkisebb vize vagy szabályozási színvonala 99'61. m. legyen a tenger szine felett, de már 1866-ban egész éven át kisebb volt a viz, úgy, hogy a fürdő egészen szárazon maradt, ezért következő évben ott, hol most a grófi vitorlás hajó szokott állni, építettek egy fiók-fürdőt, melyhez a régi fürdőből csónakon kellett utazni. Midőn ezt az első tavaszi jégmozgas halomra döntötte, a régi fürdő lett beljebb építve, körülbelül a ( a mostani sziget helyére. A sziget építésekor nagy vita volt a fölött, váljon kijjebb vagy beljebb épüljön-e? ; Jól meg lett fontolva a kérdés, beljebb is j lett építve, mint eredetileg terveztetett és j épen ez volt a szerencsétlenség a bekövet- | kezett nagy vizek idején. Tehát a fürdő kijjebb vagy beljebb építésének kérdése épen nem uj és többszöri próba után hosszú időre el van döntve az által, hogy falábakon álló fürdőbódék helyett végre egy sziklasziget épült. Hogy épen most, a nyár végén a Balaton megapadt, amint én azt már a télen kiszámítottam, ez még nem oly nagy baj, hogy miatta kétségbe esni és minden eddig helyesnek talált tervet elejteni kellene. Volt már a Balaton sokkal kissebb, most is lesz jóval kisebb, mert apadnia kell egész október közepéig. 1866. és 67-ben a tavaszi leg- nagy°b viz volt a mostanival egyenlő, az őszi kis viz pedig 48 cmtrrel volt kisebb, annál inkább megáradt utóbb. Most mióta Tallián Béla 8omogymegye alispánja jól igazítja a Sió zsilipet, biztosak lehetünk az iránt, hogy nagyobb rendetlenség, úgy mint azelőtt, elő nem fordul, sőt mivel az újabban megindult gőzhajózási vállalatnak is érdekében van a szabályozás, reményünk lehet, hogy Balatonunk egészen rendbe jő. Hanem annyi bizonyos, hogy a Balaton feneke emelkedik lassan, de biztosan a fel- iszapodás által úgy, hogy a hol például a sziget építésekor ezelőtt 15 évvel a szabály- szerű vízállástól számítva egy méter mély volt a viz, most talán csak 80 cm. mély viz található. Pontos adataim e tekintetben nincsenek, mert nagyon bsjos mélységet mérni iszapos vízben, de kétségtelenül következik a dolgok természetéből az: hogy azon sok por, melyet a szél a Balatonba sodor és azon sok szemét és iszap, melyet a beömlő vizek magukkal hoznak, nem mélyíti, hanem bizonyosan emeli a Balaton fenekét. Ezen nagy baj ellensúlyozására talán valamikor 50 vagy 100 év múlva valóban előnyös lesz beljebb építeni a fürdőházat, most azonnal azonban még korai dolog volna, mert szerencsére szokott a természet magamagán segíteni és az emberek is la3san- lassan belátják és kijavítják azon hibákat, melyeket néha a természet törvényei ellen elkövetnek. Ha már a természet örök törvénye, hogy minden tó fenekének a lerakodó iszap miatt emelkedni kell, nem kevésbé áll ugyanazon törvény a tóba be- vagy abból kifolyó vizek medrére nézve is, azért a Balatont addig, inig a Sió csatornát nagy mesterséggel és költséggel mélyebbre nem ásták, nem fenyegette semmi veszedelem, csak az volt a baja, hogy apadt és áradt az időjárás szerint. Most szabályozzák a Balatont és emberi véges elmével örök időkre meg volna állapítva: hogy a vízállás 99 61 m. legyen a tengerszine felett; itt rejlik a hiba, mert világos, hogy a tó fenekének emelkedése kimaradt a számításból. Szerencse, hogy a mint ezelőtt 37 évvel 99 61 m.-re szabályozhatták a Balatont, épen úgy szabályozhatják újabban kerekszám 100 méterre is, vagyis a számítási hibát helyre lehet hozni, ha azt észrevesszük és belátjuk szomorú következményeit. A Balaton mostani apadása legjobb alkalom ezen tárgy fölött elmélkedni, ugyanaz jó alkalom volna más módon is ellene dolgozni a keszthelyi fürdő eliszaposodásának. En nem törnék az eszménykedés felett olyan hamar pálczát. Mert tegyünk különbséget az idealismusért való rajongás és a szenvelgés-öffectatio között. Hisz tulajdonkép ez a kegyed kérdésének veleje Ha elgondoljuk, hogy a tiszta idealismus, mely ment a túlságos érzelgősség-sentimen- talismustól, az emberben a minden szépnek és nemesnek sarkaltatója; a szenvelgés pedig — mely bizonyos korú individiumoknál annyira divatos manapság — megzsibbasz- tója a nemesért való lelkesedésnek, önzésénél fogva akadálya a közjóért való áldozat- hozatalnak : szerintem éppen nem lehet kárhoztatni azokat, kik a legnemesebb szenvedélyeket afiectálják, hogy ők ezért az érdekesség sziaében tűnjenek fel. Az emberi szívben megszülendő érzelmek közül ez alkalommal csak kettőt tárgyalok, mint a melyekre befolyással vannak, illetve a melyek tápot, adhatnak a kérdezett dolgoknak, u. m. a szerelem és szeretet. Első helyre jut a Jézus Krisztusi szeretet, a kér. vallás alapdogmája s világ végéig leendő fennmaradásának biztosítéka. Ezt idealizálni nem lehet, de kell mindenkinek; és egyesek még ezt a magasztos érzelmet is tudják affectálni. Nőknél nem oly gyakori erre a példa, mint férfiaknál, kik nem ritkán hasznot is húznak ebből. Csakhogy mig más érzelmek, pl. a szerelem szenvelgője nem részesül megérdemlett büntetésben, — mert valljuk meg, hogy többé-kevésbbé minden nőnek vagy férfinak jól esik, ha tudja, bgy szép szemei vagy egyéb más tulajdonságai szerelmet keltettek valakiben, vagy minél többen — addig a szentet, pl. a baráti szeretet szenvelgője, ha visszaél a bizalommal, melyet hűnek mutatott magatartásánál fogva benne vetnek, az vissza is él minden esetben, mert a nem érzett, csak affeetált érzelem a visszaéléstől meg nem mentheti — méltóképen elnyeri büntetését úgy az illető-, mint a helyesen gondolkozó társadalomtól. Nem zárja azonban ez ki, hogy hölgyek között is ne találkoznék Judás. Valamint az életben is „azok gyűjtenek az emberek fejére eleven szenet“, a kiknek veszíteni valójuk nines: úgy emez indulatok, érzelmek kizsákmányolásánál is azok szoktak feltűnni, kik tőlünk egyben vagy másban távol áll- ván, a mi előnyeinket nélkülözik. A barátnő megválasztásában ép ezért kell az ifjú lányoknak óvatosnak lenni; legtermészetesebb, tehát legjobb, ha ifjú leányka magával egykorúval köt bizalmas baráti viszonyt, kiknél éppen az élet legdrágább feltétele: az ifjúság közös kincs. És soha sem engedhető meg, hogy egy 16 éves gver- mek leány 30 éves bajadonnal barátkozzék, hol sem a kedély nvilvánulása, sera az ártatlan szív álmodozása nincsenek egymással összhangban. Nem említve meg különösebben azt, hogy a tapasztalás az élet ezer, meg ezer aprólékos ferdeségeiröl, a sziválmodott ábránd prózai érzékiségre csökkenéséről a 30 éves hölgyet már meggyőzte, melyeknek az idealis- ticus 16 éves kedélybe való beoltása a lehető leggonoszabb merénylet jövő életének és boldogságának meggyilkolására: itt csak amaz egyszerű, tapasztalati tényre utalok, mely a 30 éves kedélyből psychologice nagyon könnyen kimagyarázható. Nevezetesen; az idősebb lány háta mögött ott áll a múlt összes fényével és csalódásaival; a gyermekded lányka előtt csak jövő áll me'g, csábos, gyönyörű, szép jövő, mely az ő számára mindazt meghozhatja, melyet az idősebb lánytól már a múltban megtagadott. Ez az össze nem illőség a reménytelen hölgy szivében felkölti az irigység érzetét s vagy levágni iparkodik a repülni vágyó lélek szárnyait alattomos cselszövényeivel, hogy az ártatlanság apgyala hozzá hasonlóbb legyen: vagy korai felfedezéseivel és leleplezéseivel megfertőzteti a még csak eszmények után lelkesülő kedélyt. Miként a keserű labdacsokat édes ezukorba henger- getve adják be, úgy ő is az idealismust meggyilkoló tanokat, elveket a szeretet zo- mánczával vonja be, hogy a megvesztegetés biztosabban sikerüljön. Látni való, hogy a szeretetnek még em.- briója sincs meg itt, sőt épen a szeretetlen* ségé van meg; de hogy czélt érjen, szen- velgi, affectálja a szeretetet. Ismertem hölgyet, ki csak azért kötött baráti viszonyt egy nála 12 évvel fiatalabb leánynyal, hogy gonosz beszéde- és az élet titkainak leleplezéseivel megölje az ártatlan lányka lelkét mindössze csak azért, mert üde ifjúsága, ártatlan lelke és jó szive szerelemre gerjesztették iránta azt az ifjút, kit a koros ba- ratné reménytelenül szeretett. Menjünk át most a másik érzelemre, a szerelemre. Mikor a közéletben ifjú '’agy hajadon halni szeretnének, mindenkinél készen vau számukra a felelet, hogy: szerelmesek. És miből következtet a világ? A valódi szerelem, a mely a szerétből és a legmagasabb fokra vitt önzésből fajzott ki, egy alakkal, az ideállal foglalkozik leggyakrabban. Felöltözteti azt — a nemes szeretetnél fogva — napsugárból szőtt, ruhába, koszorút fon homlokára szivárványból, ő neki tulajdonítja a legártatlanabb kedélyt, a legtisztább szivet; a legszebb cseresznye- ajkat, a legkékebb vagy legfeketébb szemet, a legkarcsubb termetet rajta látja. De ugyanekkor a rajongó szeretet mellé odalép az önzés s a felségesen kiszínezett alakot olyanul kívánja tekintetni, mint a nebáncsvirá- got, kihez rajta kívül jussa senkinek sincs. Ekkor aztán összehasonlításokat tesz titokban önmaga- és ismerősei között, kik az eszményi alak körül szoktak forgolódni, s bár az összehasonlítás a legnagyobb mértékben túlzott saját személyére vonatkozólag, mégis ellenlábasainál itt-ott előnyöket fedez fel, melyek — a világ okoskodása szerint — lehangolják, elkeserítik s a halál gondolatát érlelik meg elméjében. A közgondolkozást ismerve az affectáló, elő áll, halni készül, egyszóval szenvelgi a szerelmet, hogy hiúságának tömjénezzen a társaság megjegyzéseiben, mint a kiknek figyelmét felhívta önzése- és hiúsága által teremtett állapotára. Drága Irénke ! Most figyeljen ide, mert a most mondandókban kapja meg azt a feleletet, melyet óhajt s a melyre még ez életben szfiksége lehet. Én azt állítom, bogy a világ téved véler menyében, a közgondolgozás helytelen; s ha kegyed mellett halni készül bármily ifjú, erről tudja meg, hogy az előtte érdekes akar lenni — hiúságból, nem pedig szerelemből. Az ilyenek kivétel nélkül mind afectálják a szerelmét. Majd én megmondom, miről ismerni fel az igaz szerelmet. Az igaz szerelmet, ha elmereng is, ha elmélykedésbe, vagy mondjuk álmodásba merül is, végeredményül nem a halál gondolatát hozza ki, hauem a szilárd elhatározást, hogy a képzelt világból kölcsönzött jelzőkkel felruházott lényhez, minél közelebb juthatni igyekezzék; amely hiányokat magában felfedezett, azokat pótolni, a mely gyarlóságok tudomására jöttek, azokat levetkezni iparkodik, hogy — mondom — az eszményített szépség és tökéletességhez, az ideálhoz, minél hasonlóbb, tehát hozzá méltó legyen. Visz is ki eredményeket, melyek a helyesen gondolkozó s a külszin által magát elvakitni nem engedett ideált a szerelem igazságáról, valódiságáról meggyőzhetik. Ezeket az eredményeket a szerelmet afec- táló elérni soha nem fogja, mert az a magasztos érzés, melyet játszik s a mely az eredményt biztosíthatná, szivéből hiányzik s mint nem létező, hanem csak szevnelgett, nem is lelke- sitheti őt tettek, eredmények kivívására. Hogy igazam van s eme levezetés, hogy helyes, a köztapasztalaton felépült emez axióma is bizonyítja: „a valódi szerelem csodákat művelhet!“ Drága Irénke! A fejtegetésekből legyen elég ennyi; nem a száraz unalmas szavakból, hanem a rajzolt képek és felidézett példákból — ha azokat figyelmesen olvasgatja azt hiszem, megkapta a két feleletet. Legalább ezek után külömb- séget lát és tud majd tenni az eszménykedés és szenvelgés között, meg tudja külömböztetni a való érzelmet a költöttől, az idealistát az affectanstql; s midőn meg Ígérem, hogy bármily kérdéseire — tőlem telhetőleg — akár levélileg akár közérdekű themáknál nyilvánosan feleleteimet megadni kedves kötelességemnek ismerem, szívből üdvözli Babay Kálmán. Most a kicsiny vízben kellene összegereblyézni a békateknőket, félre söpörni a fürdő mellől a puha iszapot, feltölteni a partot és rendbe hozni az egész környezetet úgy, hogy számos évekig ne legyen panasz és ne legyen szükség a sziget beljebb tolásáról beszélgetni: Hencz Antal. Az egészségügy Yeszprémmegyében. Veszprém, szept. 12. A közegészség augusztus hóban az előzőleg lefolyt julius havihoz viszonyítva kielégítő volt, mert a betegek száma nem volt nagy, heveny fei-tőző betegségek járványosán nem uralkodtak és veszélyes jellegű bajok nem fordultak elő. A kezelés alá került betegek legnagyobb részét az emésztő szervi bajok, nevezetesen heveny-, gyomor- és bélhurutok képezték, az előfordult esetek nem voltak rossz indulatnak. Nagyon elősegítették a heveny-, gyomor- és bél hurutokat a gyümölcs evések, de különösen az augusztus hó három negyed részében uralgott rendkívül forró, az életerőkre lankasztó. a növényéletre pedig aszályt hozó, többnyire déli és délnyugoti szelekkel járó napok, a nagy bőség éjeleken át sem szűnt meg, a nappali hőség 37 C°-ig is felment. A tartós száritó hőség után 26-án kaptunk esőt, a mely a levegő lehűlését hozta meg; malaria lázak csak alig észrevehető csekély számban fordultak elő, más egyéb betegségek nem mutatkoztak. Heveny fertőző kiütések közül Veszprémben és Devecserben szórványosan kanyaró esetek észleltett&k, Enyingen, M.-Komáromban, Lajos-Komáromban és Nagy-Esztergáron a kanyaró-járvány megszűnt, Zirczen szórványosan 4 roncsoló toroklob eset fordult elő, a betegek elkülönittettek, orvosilag gyógy kezel tettek, látogatásuk megtiltatott, a szobák tisztántartása is elrendeltetett; a 4 eset közül 3 meghalt, 1 meggyógyult, a meghaltak közül kettő orvosi segélyt nem vett igénybe, újabb eset 3 hét óta nem fordult elő. A jó közegészség megőrzése czéljából kiadott körrendeletekben előirt utasításoknak megfelelöleg a köztisztaság követelményeinek minden irányban úgy a lakosok, mint a hatóságok és közegeik iparkodtak eleget tenni. — A piaczi élelmi szerek naponkint vizsgáltattak, elkoboztatott több kiló romlott bal, több kosárra való éretlen gyümölcs, egy kosár élvezbetlen gomba, 6 liter vízzel hamisito't tej és 17 drb romlott dinnye; mészárszékek, vágóhidak, rendőri börtönök, vendéglők, korcsmák, indóházak tisztasága kielégítő volt; az iskolák a lefolyt szünidőszak alatt legnagyobb részben kitisztogat- tattak, ott a hol fisztátlanság tapasztaltatok, az általános tisztogatás elrendeltetett. Csögle községben alkalmilag a népiskolát is egészségi szempontból megvizsgálván, a főosztályt sötétnek találtam, minthogy a mellett a padok is helytelenül vannak a fiú tanulók osztályában elhelyezve, amennyiben a világosságot nem balról kapják, hanem jobbról, továbbá minthogy a gyermekek nagy számához a terem nincs arányban, ez az oka annak, hog 90-nél is többre menő gyermekek közül néhánynak a tanítási órák alatt a padokon kívül kell állni, mert a padokban nem férnek meg. Nem is említve azon körülményt, hogy az ily viszonyok a tanításnak mennyire hátrányára vannak, az utóbbi azonban szakmámhoz nem tartozván, csak egyedül a zsúfolást, sötétséget és helytelen világítást vagyok bátor jelentésemben felemlíteni, a mely bajon csakis gyökeres átalakítás által lehetne segíteni, amely czól elérése tekintetéből teljes tisztelettel kérem a tek. közigazgatási bizottságot, miszerint Csögle községnek a közügyek iránt fogékony és minden jó és hasznos ügy iránt melegen érdeklődő s anyagi erejéhez képest áldozatkész elöljáróságának figyelmét erre felhívni kegyeskedjékA siófoki szikvizgyárat Siófokon létem alkalmával legközelebb a járási főszolgabiro ur közbejöttével megvizsgálván, a talaj tisz- tátalansága miatt, a mennyiben az előállított szikviz nem találtatott frissnek és üdítőnek, kifogás tétetett; minthogy azt a figyelmetlenség és kezelésbeli könnyelműség okozza, a gyártulajdonos utasittatott, hogy e talajbeli tisztátalanságot elhárítsa, a viz levezetésére alkalmas csatornát készíttessen, a szikviz gyártásnál pedig üdítő italok előállítására gundja legyen. Hogy pedig ezen intézkedésünknek érvénye is legyen, a községi elöljáróság a községi orvossal együttesen teljesítendő gyakori és váratlan vizsgálatokra volna alázatos kérésem szerint utasítandó. — A pápai 5 szikvizgyár közül tisztátlauság és rossz kezelés miatt Szüsz Sámuel gyára kifogásoltatott, a tulajdonos a gyár tisztántartására és üdítő friss szikviz előállítására utasittatott, egyszersmind váratlan vizsgálatokra Pápa város hatósági orvosai volnának utasitandók; a pápai többi szikvizgyárak rendben találtattak. A veszprémi, enyingi, zirczi szikvizgyárak rendben vannak, a devecseri berendezés és tisztaság tekintetében jobban áll, mint a múlt évben és resdesen ellenőriztetik. — Az összes szik- vizgyárakban a sifonfejek átöntése l°/o ólom- tartalomra lassan ugyan, de mégis csak előre halad, mert az ezerekre menő sifonfejek átöntése sok költséggel jár és sok időt is igényel. A prostitutio ellenőriztetett, 3 bujakóros beteg a kórházba rendeltetett. A dajkaság- ban levő gyermekek rendőri és orvosi felügyelet alatt tartatnak. — Egyéb vizsgálatokra vonatkozó eredmény az A. alatt bemellékelt táblázatban van kitüntetve. Öngyilkosság volt 2., u. m. 1 rézgálicz oldattal önmérgezés Torna községben, 1 pedig lőfegyverrel Zirczen. Dr. Kerónyi Károly, megyei főorvos.
