Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)

1890-08-02 / 32. szám

Veszprémi Független Hírlap.

Szombat, aug. 2.

Veszprém, 1890.

nem voltak, s minden évben dús termést adnak ; hajtásuk magas, erőteljes s hogy alolról a viz megtámadná a gyökereket, egészen ki van zárva. A nagy bortermelőnek ma már négy hold szőlleje van a parti homokban, kifogástalan eredés és eredménnyel.

Ennyit egyelőre.

Mivel pedig a szegénységre jutott nép kenyérért segélyért kiált, s az ügy hosszas érlelődése alatt a mostaninál még nagyobb veszély állhat be, — természetes, hogy sokáig tartó várakozás, huzavonának nincs helye ; s fent a magas kormány, lent pedig a társadalom egyetértés és együtt ruunká- lással oldják meg mielébb az égető kérdést.

Szerintem czélszerü lenne az ügy ilyen állásában, a vélemények megoszlását tekintve, ha a Balatont birtokló három megye befolyásos, vezéregyéniségei még az ősz mentén egy értekezletre felhívást bocsátanának szét, melyben meghívandók lennének első sorban azon egyének, kik az ügytől át vannak hatva, s hivatva vannak irányt adni, hatást csinálni s a társadalomban szereplők; különösen a balatonparti birtokosság, a megyék képviselői az egyik úttörő Beksics Gusztáv képviselő, több szakember stb.

Az értekezleten az ügyet tisztáznak ; a a szétágágazó véleményeket — meggyőző érvekkel; s a localis viszonyok ismeretével — csoportosítanák, egy mederbe terelnék.

Az értekezlet egy bizottságot küldené ki, mely határozatainak értelmében az ügyet kezébe venné ; a társadalmat tevékenységre serkentené ; a szegény népet megnyugtatná ; továbbá az értekezlet megállapodásait tudatná a magas kormánynyal s egyúttal felkérné, hogy a vagyontvesztett szegény családok ügyét a balatonparti vidékeken vegye kezébe s a társadalommal karöltve siessen megmenteni.

íme méltóságos uram, igen tisztelt Barátom a Balatonparti megyék fontos napi kérdése, mely megoldásra var; siettessétek azt! Számíts továbbra is azok közé, kik mint egyszerű napszámosok, a nemzeti ügyet minden erejükkel, s minden időben szolgálni örömmel készek.

Fogadd kivaló tisztelet és üdvözletemet

Roboz István.

A Veszprémi ev. ref, tanitó-egyleí gyűlése.

— Folytatólagos tudósítás. —

A veszpr. ev. ref. egyh. m. i. méptan. egy. jul. 22-diki közgyűlése folytatásáról még a következő tudósítást vettük :

Száz Ferencz elnöki megnyitó beszéde után következett Pap István inotai ref. tanító előadása, ki az ásványországot ölelte fel és a kövekről, a nemes és nem nemes fémekről általános tetszés közt értekezett, s előadását ásványgyfijteraényével szemléleti- leg támogatta ; a földek külömböző sajátságairól beszélvén, előadását átvitte a gazdaságtanra.

Ezen előadás után: Szabó Károly szt.- gáli ref. tanító tartott kimerítő felolvasást: egyleti életünk stagnátiója-czimmel.

Az előadások után Fejes Gábor mencs- helyi ref. tan. egyl. pénztárosnak a tanítói özvegy-árva-gyám-pénztár állásáról nem kü- lömben a tags, díjakról szoló kimerítő jelentése következett. A minden tekintetben lelkiismeretes jelentés örvendetes tudomásul szolgált.

Továbbá tárgyaltatott: a közeledő IV. egyetemes és országos ref. tanitói gyűléseken való képviseltetés ügye. A reform, tanítók országos ülésére Németh Gerő fel- söörsi tanító, kéretett s választatott meg — egyhangúlag — képviselőül.

Ezek után az indítványok kerültek sorra, a melyek szerint az elnökség utasítva lett kérvények alakjában a közeledő aug. 6. egyh. megyei esperesi közgyűlés elé vinni a kebelbeli tanítók óhajtásait. Nevezetesen : a.) a tanitói könyvtár gyarapitbatása czéljából paedag. szakkönyvek beszerzésének költsége az egyh. megyei könyvtárnak alaptőke kamataiból való kiutalványozása, b.) a tandijjak — legyen az bár készpénz, vagy termény (lusus) ne a tanítók által közvetlen, hanem mint egyéb járulékok — a gondnokok által sze- déssenek s szolgáltattassanak be. c.) a tanitói két képviselő az esperesi, illetve egyh. megyei közgyűlések egész idejére naponkinti díjjal látassanak el az egyh. m i. közp. tárból, — és d.) a tanit.ói-kar lágy-meleg része — egyh. m. i. utasításból kö- teleztessék a tan. egyl. gyülésekenni megjelenésre, nem különben — az úgynevezett kisköri-vándor értekezleteken való részvételre — munkálkodásra.

Az idő előre haladt volta miatt, „a kottaismeret az elemi isk.“-ban, és „az aíkotm.- tan“ a napi rendről, ez alkalommal levétetni határoztatván, a jövő évi egyl. kgyülés az 1891 d. évi jun. hó második felére, napjának kitűzése pedig az elnökségre bízatott. Az elnöki megnyitóban foglalt köszönő és és részvétiratok, illetékes helyeikre megküldetni határoztatván, az elnök ezekután az ülést a tagokhoz intézett lelkesítő intései s üdv kivánatai közt bezárta.

Gyűlés végével a tagok a Korona-vendéglőben közös étkezésre gyűltek össze, a mely alkalommal felköszöntökben természetesen nem volt hiány.

Fürdőélet a Balatonon.

Kenésén

a balatonparti állandó fürdő-csarnokban f. évi augusztus hó 3-ik napján, a fürdőhelyiség csinosítása javára nyári tánczmulatság rendeztetik. Beléptidij : személyenkint 50 kr., családjegy 1 frt 20 kr. — Kezdete d. u. 6. órakor. — ízletes ételek- és italokról gondoskodva leend. — Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáztatnak.

Annabál Almádiban.

A Balatonpart fürdőhelyein tartott Anna-bálok legfényesebbje volt kétségtelen az almádii Anna-bál, melyen a fővárosi és vidéki notabilitások óriási száma volt jelen. Hagyományos jókedv, pompás vigság jellemezték e mulatságot, melyen a négyest csak azért tán- czolta (54 pár, mivel többnek már nem volt helye. Különben a kitűnő sikerről beszámol a következő diszes névsor: Leányok: Andortfi Erzsiké, Birkl Ida, Bodrogi Lujza, Farbovszky nővérek, Tekete Ilonka, Fogl nővérek Galamb Irma és Margit, Gödé Ilona,

Kalderbúrger nővérek, Kenessey nővérek. Király írén (Bpest), Mihályi! Janka (Enying), Neszmélyi Janka, Németh Gizella (Bpest), Óváry Erzsi, Rader nővérek, Szalay Irma, Szmerfnik Mariska. Stoll nővérek, Tatay Margit, Vendre}’ Clarisse, Vogl nővérek. Vég- belyi Sarolta.

Asszonyok : Bolmniczky Ödönné, Baditz Ottóné, Balogh Károly né, kikért Antal né, Fekete Károlyné, Fischer Antalné (Dalmátia), özv. Galamb Gézáné, özv. Gödé Edéné, Horcsik Kálmánná, Horváth Sándorné, dr. Jánosik Sán- dorné, Kalderburgerné, Kenessey M<5- riczné, Király Kálmánná (Budapest) Kukorellv Károlyné, Kompolthy 'fi vadamé, Kocsis Károlyné, Mesterházi Kálmánná, Mólnál Lajosné (Czecze), hílibi Molnár Nándomé, Másclike Ja- nosíié, Németh A.-né (Budapest), ()váry Ferenczné, Tolniszky Bélámé (Kassa), Pongráczné (Debréczen), Ruttkay Istvánná (Budapest), özv. Szaner Károlyné (Xagy-Kanizsa), Schreiner Janosne, Szmertnik Gynláné, l'uszkau V alde- márné, Véghely Dezsőmé, Várkonyi Dezsőné, Veinel Jancsiié (Szombathely), Zsoldos Jánosné.

VIDÉ K.

Valéria királykisasszony kelengyéje.

(A „Veszprémi Függ. Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez.)

Herend. jul. 81.

A herendi porczelléngyár elkészítette Valéria királykisasszony asztalkészletét.

Volt alkalmam látni s mondhatom, hogy a porczellúngyárnak remek müve ez. Igazi királyi Ízlés, amit Örley János igazgató ur előállított, minden darab a porczellángyár- tásnak igazi remekműve.

A hófehér porczellán gazdagon aranyozva művészi kivitelben van előállítva; minden darabon a magyar korona czimere alatt 0 felségeik monogrammja látható.

Egy részét az asztalkészletnek leküldötték már Budapestre, ahol szinte közszemlére ki fogják állítani. Ami még Herenden van, az egyenesen rendeltetési helyére fogják küldeni.

Aki érdeklődik ezek iránt a remek müvü tárgyak iránt, még van alkalma megtekinthetni, mert még pár hétig nem fogják elszállítani, mivel még néhány darab munka alatt van. Aki csak teheti, tekintse meg, mert nagyon ritkán nyílik alkalom, hogy ilyen királyi asztalnak díszét ily gyönyörű szép kivitelbe lehessen meglátni. A derék igazgató ur, szívesen fogja bárkinek is megmutatni.

Adja az isteni gondviselés, hogy valahányszor a magas királyi családnak, Valéria királykisasszony hazájába készült, asztalkészletébe fel terítenek, a bennük feltalált királyi eledelek által erőt. egészséget nyerve, a magyarok istene az ö szülőföldjét mindany- nyiszor juttassa eszébe!

Fejes Daniel.

— Hurrah!

Az öreg Noire 0’ Connor elkiáltotfca magát:

„Eigth-System !*

Az ülés be volt zárva. A tagok elhagyták a termet.

Künn újra találkoztam az öreggel.

Mellettünk százezernyi munkás tolongott.

— Éljen a 8 órai system!

— Éljen! Kiáltozá ezer torok.

A gyártulajdonosok és munkaadók pedig

felelték reá:

— Éljen s ti is, my brothers! ,

— A St. George harangjai e perezben elhallgattak.

A tűz el lett fojtva.

*

* *

így végződött az az epochális esemény, melyet a munkások lázadásának hívtak.

*

* *

Az „Atlantic Garden*-ba léptünk* 1

Én és az öreg.

Körülöttünk mind vigadó emberek ; daloló ifjak és nevető vig yankee-lánykák.

A nyolez órai system hire villámgyorsan terjedt.

Egy pillanat alatt az egész város ludta.

És a város ment késő éjnek idején egyet inni e szerencsére.

Az „Atlantic Garden“, a „Pacific-, a „National- s a „Bowery-Garden már telve voltak emberekkel.

A kik nem tértek be, elmentek más helyre.

Ä kik már sehol sem kaptak helyet, elmentek a kikötő hajóira. Engedelmet kértek a kapitánytól s aztán elkezdtek vigadni.

Egyszerre egy fiatal ember fogta meg az öreg Noire O’ Connor karját.

Titkára volt. Mellette Nelson.

— Uram, — szólt elkéstünk! Miss Mary természetesen kapott helyet, de én nem . . . férfi nem kap itt többé helyet.

— Úgy haza, vagy valamelyik hajóra megyünk.

— Jöjjenek, Sirs, az én hajómra, szóltam az öreghez.

— Ah, igaz, hisz ön is tengeri szörny.

— De hátha a Miss vonakodnék! szólt a titkár.

— Bah, az lehetetlen ... Ön úgy látszik, nagyon feledékeny.Az öreg rám nézett s harsogva kezdé nevetni titkárát.

I Miss Mary azonnal kész volt követni.

I Karomat kérte.

Kivezettem az „Atlantic“-ból.

A kocsit haza küldte az öreg. Kis utunk volt, csak hajómig.

En elől mentem a Miss-el. Utánunk az öreg és a titkár.

Nekem olyan hosszúnak tetszett ez az ut . . . Szótlanul mentünk egymás mellett. A kis leány karja úgy reszketett az én karomban . . . Azt mondta, hogy fázik! Pedig rajta volt az a nagy szürke-piros schavl; és hideg sem volt . . . Keze pedig oly forró!

Ha egy lámpa alá értünk, akkor rám nézett nagy setétkék szemeivel — — olyan különösen, mintha csak azt akarta volna tudni, hogy én vagyok-e én ?

Az öreg pedig azt gondolta ott hátul, hogy talán megharagudtunk egymásra s azt mondta, hogy ne haragudjunk.

Leánya erre ismét rám nézett; mintha mondta volna, hogy hisz én nem is tudok haragudni.

— Melyik az ön hajója? — kérdé egyszerre a kis leányka, mikor a kikötői rakpartra értünk, s előttünk volt az árboczerdő

— Az ott. látja Miss, azt a kettős kémé- nyü óriás hajót, három árbocza . . . aranyozott szególyíyel, elől a hajóorron azzal a bálványszoborral.

— Gyönyörű hajó. Valódi remek ! Ön boldog lehet ily hajón lehetni. Szinte elképzelni tudom, mikor ez a vizi óriás neki vág az Oczeánnak ; hogy szeldeli azokat a nagy habzó hullámokat,, mik a dühtől oly sápadtak és habzók. Ön pedig a hajóorron áll a horgony mellett s kiáltja a Commandót, hogy ez tulkiáltja a szélvész fojtott zúgását s a bőszült tengerár ordítását.

— — — In the Winds ! . .

Így ez az ábrándos gyermek.

Mosolyogtam rajt s azt mondtam rá, hogy:

úgy van!

Az öreg pedig ott hátul azt gondolta, hogy most békülünk s azt mondta, hogy ezt már szereti.

Hajóm födélzetén voltunk.

Levittem őket cajütte-mbe ; theát főztünk, én és a leányka,

A titkár mégnézte könyvtáramat s nem bírta eléggé dicsérni, hogy mily nagyszerű. Különösen egy kis kötetke tetszett neki. Erre az volt rányomtatva magyarul: „Országgyűlési döntvények“.

Azt hitte: hogy-------szakácskönyv.

En pedig ráhagytam.

— Csak az kár. hogy túlságosan el van sózva minden étel!

Elhitte.

Az öreg pedig faliszekrényemben kotorászott. Előhúzott egy üveget. Maga elé tette és leült szótlan. Mosolygott, gondolkozott. spekulált és ivott mint a gödény.

Attól tartottam, hogy fenékig issza rhum- készletemet . . .

Es mikor attól tartottam, már akkorára rég kiitta volt; és azt kérdezte, hogy van-e még.

Egy matrózt hívtam elő.

— Michele, rhumot!

A matróz el volt bűvölve.

— Sokáig éljen, Sir!

Azzal odarohant és megcsókolta Miss Mary angyalarczát.

Huh! vakmerő! Mi ez ? . . . És nyakon csíptem, hogy kék lett belé.

— Hát . . . hát nem neje? . . . Bocsánat!

Lábai elé borult a Miss-nek s kérte, hogy rúgja meg.

És a Miss —- megrugta!

— Boldog vagyok! Ordított a matróz s kirohant . . .

Felvilágosítottam a lánykát, hogy ez régi tengerész szokás, hogy ha a hajótiszt először hozza hord-ra uj feleségét, akkor minden matróz egy csókot igényelhet.

— Gyalázatos egy tengereszszokás. Mint minden ami tengerészies!

S azzal bocsánatot kérőleg emelte föl rám szemeit s én elhittem neki mindent.

A matróz visszatért, hozva egy egész kosarat tele telt rhumos üvegekkel.

— Nesze, gazember. Itt egy dollár . . . menj, idd le magad, verekedd ki magad, marsch! Szabad vagy egész éjjelre, hogy még boldogabb légy, mint a milyen voltál a csók után.

(Vége köv.)

___

ön

gyilkos postatiszt.

(A „Veszprémi Függ Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez.)

Deveoser, jul. 28.

A múlt héten nyomtalanul eltűnt Loidl postatiszt holttestét a napokban C.-obáncz várormon megtalálták. Bátyjának hagyott levelében e helyet tüntette fel öngyilkossága helyéül, s mikor hosszas keresés után végre rátaláltak egy bokor alján s Kovács Rezső szolgabiró és dr. Varjas orvos látleletet vettek fel; teste már majd egészen elrothadt. Még a közel levő faluba sem tudták bevinni eltemetni. Ott a várormon, azon a helyen kellett megadni neki a végtisztességet. Szerelmi csalódást említenek tettének okául.

____ _ ________r. I.

ÚJ

DONSÁGOK.

— Hornig Károly báró. megyés

püspök, az illetéktelen keresztelésekre vonatkozó miniszteri rendelet s a kongnia ügyében tartandó püspöki kon- ferencziára Budapestre utazott.

— Veszprém-pápai vasút ügyében Pápán, Feuyvessy Ferencz dr. lakásán szükebbkörü értekezlet volt, melyen több országgyűlési képviselő is részt vett.

— A pápaiak szerencsekivánata.

Mária Valéria íoherczegasszonvnak Salvator János főlierczeggel való esküvője alkalmából július 31-én, csütörtökön d. e. 9 órakor a pápai főtemplomban ünnepélyes isteni tisztelet volt, melyen Néger Ágoston apát pontifikáit. Az isteni tiszteleten jelen voltak a honvédségi tisztikar, a városi és megyei hatóság, az urod. tisztikar, a kir. járásbíróság és az állami hivatalnokok.

— Távgyaloglás a Balaton körül.

Három megyei fiatalembernek Eötvös Bálint, Kenesey Kálmán és Aladár joghallgatóknak ötletük támadt hogy, körülgyalogolják a Balatont. A körutat m. hó 22-én kezdték meg Almádiból, kitűnő időben — egy táucz- vigalom lumpolásából meritve maguknak bátorságot. Az utazás alatt azonban kijut nekik elég a turista kellemetlenségekből. Siófoktól Keszthelyre két nap alatt gyalogoltak, zuhogó esőben, megázva bár, de törve nem, pedig ez az ut nem kevesebb, mint 38 kilometer, ami épen elég egy-egy iíjunak. A fiatal turisták Almádiba ismét visszatérnek és egy tánezviga- lomon szándékoznak fáradalmaikról beszámolni — a hölgyeknek.

— Krausz Adel hangversenye. A

feltűnő szépségű Krausz Adel k. a. opera énekesnő hangversenye Bala- tonfüreden julius 29-én fényesen sikerült. A gyógytermet úgy a fürdő vendégek, mint a Veszprémből ez alkalomra kirándult érdeklődők egészen megtöltötték. A kisasszouy, ki a kő- nigsbergi operához van szerződve és most végezte a bécsi konservatorium operai osztályát kitüntetéssel, valóban excellált a műértő e'őkelő közönség ellőtt, bizonyságot nyújtva szépségével versenyző kiváló képzettségéről. A hangversenyen még három veszprémi művész működött közre. Mátrai László zongorán, Braun Gyula fuvolán, Kohl Antal gordonka játékával emelte a jól összeválogatott műsor érdekességét.

— A zirczi kerület orsz. képviselőjévé, mint azt kiadott táv. jelentésünk múlt hétfőn jelezte, dr. Kemény Pál ügyvéd függetlenségi jelölt választatott meg egyhangúlag. Csakugyan kikor- rigálták Zirczen a veszprémi botrányt. A választás lefolytáról szóló tudósításunk sürgősb tárgyhalmaz miatt ezúttal a lapból kiszorult.

— Szöktetés a zárdába. Pajor Emilia leányának elszöktetése még egyre foglalkoztatja a sajtót, amit, az ügy érdekességét tekintve, nem is lehet csodálni. A kis Róza egyik fővárosi laphoz levelet irt, melyben kijelenti, hogy neki eszeágában sincs zárdaszüznek lenni, s nem is mondotta, hogy a művésznők könnyelmű életet folytatnak. A kis Róza nagysáin szereti a mamáját, a ki igen kiválik pályatársnői közül. Anyja nem is akar belőle színésznőt nevelni, s erről egy szóval sem tett soha említést, mivel már ő okleveles tanítónő s igy van mivel keresni kenyerét. P a j or Emilia Y i s o n- tai Soma dr. ügyvédet bízta meg azzal, hogy megtegye a bünfenyitő feljelentést De sits Ladislava soproni nevelőintézeti főnök ellen.

— Eljegyzés. S z o m m e r Endre, volt helyi székesegpházi zenész, Szegeden eljegyezte D y e b 1 Hermina kisasszonyt.

— Veszprémi alapítvány. A váczi siket-néma intézetben a Zsolnay Miklós- féle alapítványi helyet — a veszprémi káptalan ajánlatára — Kovács Miklós peremartoni siket-néma fiúval töltötték be.

— Balaton-Füreden. a legutóbbi 15-ik számú vendégnévsor f. évi jul. hó 30-ig 1800 fürdővendéget mutat ki.

Az aradi iparkiállitást holnap nyitja meg Baross miniszter. A kiállításon, valamint a kereskedő ifjak országos kongresszusán a veszprémi kereskedő ifjak egylete nevében Krausz József elnök és Müller Mátyás másodelnök mennek Aradra.

— Egy család tragédiája. A Mül- hens család tragédiájáról beszélnek az országos lapok. A tragikus véget ért család egyes tagjai nem ismeretlenek megyénk előkelőségei előtt. Latin o- vics Béla honvédhuszár százados kedvelt előkelő fértia volt Veszprém társadalmi körének, midőn a huszárság még Veszprémben állomásozott. Lati- novics egy gyakorlaton olyan szeren- csét’enül bukott le lováról, hogy lábát törte, aminek következtében nyugalomba kellett vonulnia. Pápán, a főutezában lakott nejével, a feltűnő

1 szépségű Dőry bárónővel, született Mülhens, és anyósával, Dőry Irma bárónővel, ki azonban soha sem hagyta el a házat, mert fia, Tivadar halála óta csendes őrült volt. E kettős katasztrófa, valamint az a körülmény, hogy korán kellett nyugalomba vonulnia, megzavarta Latinovics Bélát is, ki az utóbbi évekhen feltűnő excentrikusán viselkedett, hogy a pápaiak figyelmét magára vonta. Az emelet erkélyét kalitkaszerüen diszitette föl, öltözetében mindig rikító volt, s mindig a házi ebek egész tálkáját vitte magával. Salonjai nyitva állottak a pápai honvéd tisztikar előkelöbbjeinek. 1888. nyárban meghalt az öreg grófnő. A nyarat a busuló Latinovics és neje Hévizén töltötték, ahol a fiatal bárónő feledni akart, Latinovics pedig gyógyulást keresett. De még a legközelebbi ősszel egy rövid hir járta be a lapokat, hogy Latinovics Béla Döbling- ben kiszenvedett. Senki sem tudta megfejteni, hogy mi vitte a fiatal katonát az élőhalottak közé és oly korán a valódi halálba. Ma a rejtély meg van fejtve. A tragédia első hőseként Mülhens Tivadar semmisült meg, utána ment a boldogság s a vagyon.

— Végrehajtók kongresszusa is meg volt a fővárosben. Összejöttek ők is elpanaszolni bajaikat a nyilvánosság előtt. A Veszprém megyei bir. végrehajtók közül Kompolthy Gusztáv Veszprémből és Reményfy Jenő Enyingről vettek részt.

— A vadászat saisonja tegnap vette törvényesen kezdetét, értjük alatta t. i. a mi vidékünk szerény vadászati saisonját, mely legnagyobbrészt csak a nyúl- és fogoly-vadászat korlátái közt mozog. Városunk nymródjai erősen hozzáfogtak tegnap és lón sok szegény fogolynak gyászos végzete.

— A déli vasút vonalain f. évi szeptember hó 1-én mérsékelt személy- díjszabás lép életbe. A nevezett vasút magyar vonalain e mérséklés annyiból fog áliani, hogy az eddigi 15%-os arany pótlékot elengedik. Ugyanannyival mérséklik a déli vasút osztrák vonalain a személy-tarifákat 300 kilometer távolságig, ellenben 200 kilo- meren tűi 400 kilométerig a mérséklés 20%-ra, 400 kilométeren túl pedig 30%-ra fog rúgni.

— Alapszabály-jóváhagyás. A balatoni halásztársulat alapszabályait és üzemtervet a földmivelési miniszter jóváhagyta.

— Megyénk a szinészeti kiállításon.

A magvar színészet száz éves évfordulója alkalmával e hó 15-én megnyíló szinészeti kiállítás gazdag tárházát fogja nyújtani színészetünk száz éves fejlődésének és művészeink dicsőségének. A sok elhunyt jelesünk emlékei mellett az élő művészek és művésznők diadalairól beszélő tárgyak is ki lesznek állítva. Ezek között közvetve megyénk is ott lesz. Blaha Luiza szobájában diszlik Wimpferri pápai hon- védbuszár százados karabélya, melyet a százados fogadásban veszített el. Blaha Luizával a csillagok járásáról beszélgetett s e közben a V e t. u s csillag járásáról eltérő vélemény merült fel köztük, Blaha az általa felajánlott fogadást megnyerte. Ez egy karabély, rajta a következő felírással: „Aki az Olyrapusboz közel áll — tudhatja a csillagok járását.“ — A többek között Bényeyné H a r m a t h Emma és kiáb