Veszprémi Független Hirlap, 1890 (10. évfolyam, 1-54. szám)
1890-01-04 / 1. szám
Veszprém 1890. Karczolat a jégről. j Jó szerk. uram! A csúnya férfiak egyebet J sem tudnak, mint .karczolatokat* Írni lábacskáinkról, melyek pedig még Veszprémben párisi divat szerint, finom rubinos orrocskákkal sincsenek felpuczczolva. Hogy is ne! még az kellene! .. . Hát nem elég öreg, fiatal és iijoncz bámulói vannak-e igy is a mi karcsúra termett kis lábainknak és gömbölyded, telitett bokáinknak ? Pfuj! néha szeretnék jégnymfa lenni és korcsolyámmal oly szikrázd jégesőt előidézni, hogy mikor utánunk iramodnak izgult vágyakkal és kellemetlen tolakodásukkal, legalább látkörükből egy pillanatra elveszítenének. — Mily pompás nagysád négyes karikája, kiált elragadtatást tettetve egy szellemes és deli ifjú. — Remek kicsikém! — applauzált egy házas öreg ur; ön a jégsport királynője! — Asszonyom! — siet felém iramolva a szolga, egy virágcsokor az ön számára. — Én orvos vagyok, szólal meg ismét egy deli korú ur, s mondhatom, hogy önnek egészségére válik a jég-sport, de . . . kérem vigyázzon magára, a pólusok . . . Még el sem végezheti, már férjem áll mellettem. — Tubiczám! talán sok is már a jóból — mondja legnyájasabb hangján ; otthon a pompás vacsora még el is hűlhet; pedig tudod, hogy vendégeket várunk. És igy megy az iuzultás egyre, mihelyt egy nőt észre vesznek, hogy „a jégsporton szenvedélyesebb aktust fejt ki.“ Igaz, hogy ezt az aktust én nem értem, de ha rosszul találtam magamat kifejezni, kérem jó szerkesztő ur! vörös plajbászozza át és törülje ki. Annyit azonban tudok, hogy hivatalos stylus és büszke vagyok rá, hogy ahhoz is sejtek. Azonban ne tessék azt gondolni, hogy járatlan volnék a diáknyelvben, mert nagyon jól tudom, hogy mit tesz,; amo, am as» am are; azt t. i. szeretek, szeretsz szeretni. Ugy-e kardos egy asszonyka vagyok? • . . Cicero nyelvén tudni ! nem hétköznapi dolog. A jégsport az a modern nőnek, az a mi örökké volt és lesz a színpad a müvészhöl- gyeknek, kik közül Theodora, egy szin- köri csemete, Justnián császárt hódította meg. Mi mai hölgyek is bírunk annyi önérzettel, melyet tudom, hogy szerk. ur bölcsessége hiúságnak keresztel el, de ám legyen hiúság! Mondom tehát, hogy bírunk annyi hiúsággal, hogy a jégsporton nagy szépészeti» előkészülettel lépjünk fel. Béliéit trico, kivattázott lovagszerü strim- fiik és bokákon felül érő gombos czipők ... ezek a mi hóditó eszközeink ... A rokolyákat kurtákra szabatjuk, s annál duzzad- tabbak turnüreink, melyek pajzán tánczot járnak gyors futamaink szerint és mesteri csábítással hóditnak igéző hullámzásaival. A „sikkes“ jégsport kedvelő hölgy még karcsúságára is kiváló gondot fordít, s e mellett haja frizörezését sem hagyja figyelmen kivid, mert az iramlások gyors futamai között egy-egy önkénytelenül lehullónak tetsző hajfonadék: . valóságos csudaszer a férfiak meghódításában. '** «5 . "»..sjjns—stig. ~cr~ Gróf Széchenyi István a nemzetnek gaz- j dasági felvirágzásához szükségesnek vitatta > a jobbágyok felszabadítását, Deák Ferencz a j politikai téren, a .megyegyüléseken, és az országgyűlésen szívós kitartással küzdött. A fiatal nemzedék már erre a kérdésre nevelve volt, de még a főrendek és a bécsi kormány mindent elkövettek, hogy elodáztassék. A közben egy harsány szózat járta át széles e hazái Kárpátoktól Adriáig, egy örökké élő szózat, mely nemes felindulásra birt minden szivet, és a közügy szolgálatába vitt minden nemesebb erőt. Ez örökké égő szózat Kossuth Lajos szava volt. A haza sze- retetét, mint szent tüzet meggyujtotta a szivekben, felvilágosította az elméket, és szónoklatának hatalmával mintegy büverővel elragadta a nemzetet, mely teljes áldozat- készséggel fordult ismét a haza oltára felé, mint fordultak már azelőtt nagyapái, midőn a szent ihlet vezette őket, és nagy tetteknek, a történelem dicső napjainak lettek hőseivé. Kossuth 1848. évi márczius 4-én egy mindeneket megrázó szónoklattal tett indítványt a független magyar kormány, a nép- kép viselés, a türvenyelőtti egyenlőség jobágyi terhek megszüntetése mellett, és a magyar nemességből álló megyék követei egyhangúin r járultak Kossuth indítványához, melyet a főrendek is elfogadván, O Felsége ötödik Ferdinand királyunk teljesített. — A jobbágyi tartozások örök időre törvény által megszüntettek, a jobbágy tulajdonosa lett a földnek melyet használt, szabad, polgára lett a hazának, mint nemes szabadon választja a törvényhozót, az országgyűlési képviselőt és az előbbi nemes osztálybelieknek politikai testvére lett. Kétségtelenül ez a legnagyobb politikai és társadalmi átalakulás, és a magyar nemesség kétségtelenül a legnagyobb hazaszeretet —---------------------- —.JJLJ «J Ve szprémi Független Hírlap. Szfmbat, január 4. Egy szakavatott frizör és egy ügyes szo- baleáuy: >— megfizethetetlen. A dicsőség a miénk, de diadalain névtelen hősei ők. A szili Horváth Pali gyógyszerész sem szokott keserűn a jégsport üzelemre gondolni, mert az ő patikája szolgáltatja számunkra azt a bóditó illatkört, mely nyomunkban szédít és varázsol. Mert természetesen, hogy az okos nőnek tudnia kell, hogy hajába parfüm, ruhájába erős rózsa és levendula cseppek valók, kezei pedig a legfinomabb glyezerinszappan és a glaszékeztyü különös vegyületétől illatozzanak. Még egyet. —- És ezzel be is fejezem ez úttal karczolatomat. A sport ezen neme is, épen úgy mint a táncz, szigorúan megköveteli, hogy aesthetikai érzéssel bújunk, melynek első alphája, hogy az iramlatot mindig a ballábbal kezdjük, s lehetőleg az vezesse minden iramodásunkat a jégpályán, mert ezen főszabály által érhetni el, hogy a női kecs és báj, a test idoma és ruganyossága annál feltűnőbb és inpozansabb teljességben tűnik elő. Különösen fiatal lányoknak ezen főszabályt nem ajánlhatom eléggé megérdemlett figyelmükbe. Pá! — a viszontlátásig ! MARIANNA, egy ismerős barna szemű. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, 1890. jan. 4. —■ A veszprémi szegény-ház megnyitása. Az a humánus intézmény, melyet jó hosszú ideig esk hírlapi czikkek után ismert a közönség, jan. 1-én megnyílt, hogy biztos menhelyet uyuitsori a munkaképtelen Lázároknak és a gyenge munkára képes elag- got szegényekuek. A szegények nemes- szivii barátja: Androvits Imre kórházi gondnok és Bezerédj Viktor dr., Veszprémváros orsz. képviselője buzgólkodtak igen sokat a uemes- czélu intézmény létesítésén. És fáradozásaikat siker koronázta, mert megnyílott a szegények menháza, mely a fővárosi hasonló intézetek mintájára van berendezve. A megnyitás napján, miként egy elhelyezett vendégkönyv is mutatja, igen sokau szemlélték meg a szegényházat s mindannyian megelégedve távoztak el onnan. A két férfi-osztály és három női osztály elkülönítve áll egymástól. Az ágyak kaszárnya-szerüen vannak elhelyezve. Minden szegénynek rnhaszekrény áll rendelkezésére s minden teremben kettős víztartóval ellátott praktikus mosdószekrény van. Az étkezés a terem falai között történik az erre alkalmazott osztályon ; minden egyes emberre a katonáékhoz hasonló czin-sajka vau számítva. A ruhamosást, a tisztaság fentartását a felügyelő vezetése mellet a munkaképes szegények fogják végezni. Csinosan berendezett mosókonyha, egy uj ktalálmányu mosógép- paláll e czélra az intézmény rendelkezésében. Az ételeket a felügyelő nejeké- sziti. A levesre nagy kazán s egyéb ételek készítésére impozáns takarok tűzhely van elhelyezve a ügyelemmel berendezett tágas konyhában. Van ezeken kívül külön fürdő-szoba, nagy cziukád- dal és lábmosó váluval. Szóval minden nagy figyelemmel van berendezve. Felesleges darab az egész házban nincs. A mi van, az a rend, tisztaság és egészség fenntartására elkerülhetetlenül szükséges — és minden csak arról tesz fényes bizonyságot, hogy a kezdeményezők, illetve a letesites tő- rnozgósitói egyike: Androvies Imre éles megfigyeléssel tanulmányozta a hasonló humánus iutezetelret es a veszprémi szegényházat azok mintájára oly módon rendezte be, hogy ez már a megnyitás alkalmával a régi hasonló intézményekkel bátran egy színvonalra emelhető. — Ezúttal még megemlíthetjük, hogy a kenyeret Súly Ede jóhirü pékmester fogja szállítani a szegény-ház számára. A lázárok ma, szombaton, a többi szegények pedig vasárnap és hétfőn foglalják el helyei- iket a szegényházban. — Kitüntetett művész. Városunk jeles szülöttét, hírlapunk szerkesztőjének sógorát, L i e d 1 Ferencz hegedűművészt, a m. kir. opera tágját szép kitüntetés érte az újév első napján. A budapesti török lőkonzul ugyanis ekkor kitűzte mellére a „Medaille, d'houneur“ érdem rendet, mely a török becsületrendet jelképezi A — jeles művész kitüntetéséhez úgy a consula- tum, mint az opera igazgatósága melegen gratulált. — A szegényháznak. A jószivü emberek naponkint nagyobb érdeklődést tanúsítanak a szegényház intézménye iránt, a mit az újabban beérkezett adakozások kimutatása illusztrál. Mo- sonyi Ruttner Sándor ur 110 írt 52 kr, bevásárlásról a nyugtázott számlát küldötte meg a szegényeknek. — Hopp lvárolyné 2 db. szobaseprüt, 3 gyökér- és 2 konyhakefét bocsátott rendelkezésre ; a szürkenénákék főnöksége 2 drb vaságyat, Braun Gyula pedig egy szentképet adott. A jószivü adakozóknak e helyen is köszönetét fejezi ki Androvits Imre. — A nevetés. A nevető embereket a következőkép osztályozza egy „éles megfigyelő“ :Azok az emberek, akik A ban nevetnek nyílt s-sivíiek lojálisak, szeretik a társaságot és leggyakrabban változó jellemilek ; az M be való nevetés a llegmatikusok és malancholi- kusok sajátja; 1 ben gyermekek, naiv, szolgálatkész s félénk emberek nevetnek; akik O ban nevetnek, rendszerint nemessivíi e's bátor emberek. Az IT ban neevtök ember- gyülölök. — A Balatont. Á. nagy tó jege az utóbbi napok alatt'nagyon megvastagodott; most már nem csak gyalogosok, de kocsik is közlekednek rajta, sót terhet is szálianak! A parti községek halájzai — mint nekünk írják — nagy tömegben ostromolják a most már vastag jeget, mély lyukat vágatnak a szerencse azonban máig nem kedvező általában nagyobb halat keveset fognak, kisebbet azonban bővebben. — Az uj egyforintosok ezentúl erősebb és jobban enyvezett papíron kerülnek a forgalomba, hogy a sok panaszon segítve legyen. Egy jó oldaluk még is van. Az uj papírpénz alakja, rajza és színe sehogysem utánozható Erre aztán, mintha a földből bujt volna elő, egy kóczos, szurkos alak csak oda feszült a lelkesedett nép elé. — Igenis kell! Ki ez a toprongyos ? mily nyomor szülte a világra? hol légyen lakása, hazaja, ? De nem kérdezték ezt tőle a Fürediek : e helyett lelkesedve fogták körül s lesték ajakéról a szót, hogy mit kíván hát még tőlük ez a sokat szenvedett haza, hogy azonnal megadhassák. A toprongyos kivezette őkeL a piaczra. — Látják-e kigyelmetek ezt a szép tornyot? Hát nézzék meg csak jól, tekintsenek fél a legtetejébe mi van ott? Kétfejű sas. Hát ez-e a magyar czimer ? ez e a kálomisták bethlehemi csillaga? Erre aztán feliivöltöttek, mint a puszták oroszlánjai. — Le vele! le kell reszelni ! Mikor aztán ebben megállapodtak, az volt háti-a, hogy ezt nyomban ki is vigyék. De hogyan? Egyik rész szekerezékért akart rohanni, hogy a legsudarasabb fákat ki vagdalják és csinálnak belőlük állásokat; a másik rész puskákat indítványozott, még pedig golyóra, melyekkel sortüzet adnak s úgy lövik le azt a csúf madarat. A toprongyos ismét előfeszült. — Minek ide az állás ? Minek ide a puska? Adjanak kigyelmetek egy reszelőt, majd leteremtem én onnét úgy, mintha soha ott sem lett volna. Szerencse, hogy Schandt András uram itt felejtette nagy reszelőjét, melylyel nehány éve megreszelte a harangot; kezébe nyomták a topvongyo8uak, hogy csinálja, a hogy tudja. színes fényképezéssel.’ ipapirba kevert tínom hajszálak íényllpi utánzatban összefolyó, kuszáit fontaknak látszanak s igy a hami.tvány szabad szemmel is felismerheted/ egy forintosok szi ne sem térképezhető le hiven. A regálebérlők tegadóztatása tárgyában a pénzügymirtzter következő rendeletet intézte énzüg igazgatósághoz és a főv. adói ügy előhoz. Egyöntetű eljárás elérése égett, kijelentem, hogy az allami italmérési járadékról szóló 1838. évi \XXVt.-cz. 26. §-ának 5- pontjában és R. §-ában említett esetekben, midőnlt. j. az italmérési adó beszedésének Wa, vagv a kizárólagos italmérési jibsultság bérbe adatik, a haszonbérlőd ezen jogok hasznosításából eredő jledelevn után az 1878. évi XXXIV. é*LVlí., va0amint J 8S3. évi törvénvikkek élteimében a Ill-ad osztályon keresetadót és a megfelelő általánojöve- delmi pótadót fizetni tartozik. \ —- Kamatszelvények beváltásaesz- prémben. A hivatalos lap szohati száma a pénzügyminiszter kövaező hirdetését közli: Szükségesnek lál- tam, hogy a 4 százalékos aranvVa- déki kölcsön kamat-szelvényeinekV- váltásával eddig megbízott állVi pénztárak és adóhivatalokon km 4 egy fél százalékos magyar állal vasúti arany kölcsön szelvényeinek li váltásával megbízott állami pénzt! és adóhivatalok is felhatalmazhassa! nak. E hirdetmény megjelenése napi jától, tehát a 4 százalékos magyar! aranyjáradék-kölcsön kamatszelvényeit még a következő állampénztár és adóhivatalok fogják beváltani, úgymint a m. kir. állami pénztár Budapesten, (fővámház); a kir. adóhivatalok Beszt.erczebányán, Békés-Gyulán, Eperjesen, Kaposvárott, Kalocsán, Marosvásárhely tt, Miskolczon, Nagy-Becs- kereken, Nyíregyházán, Rimaszombaton, Sátorai ja-Uj helyen, Szolnokon, Veszprémben és Zalaegerszegen. A szegény gyermekeknek. A veszprémi ref. elemi fin- és leányiskola szegénysorsu növendékeinek felruházására újabban Jankóné 2 írttal, Ke- nessey Móriczné 1 írttal járult. — Segélyegyleti közgyűlés- A veszprémi ref. leányiskolát segélyző egylet“ múlt hó 15-én közgyűlést tartott, mely alkalommal elhunyt elnöke, Vikár Lajosné halála fölött áz egylet részvétét fejezte ki s az elhunyt nevét, valamint az egylet részvétét jegyzőkön vleg is megörökítették, leróva ezzel az elhunyt iránt, aki az egyletnek buzgó elnöke és jótevője volt, -- a kegyelet adóját. A zegylet uj elnöke Z o m b a t h Istvánná, alelnöke pedig G a á 1 Lajosné lett. — A pápai leányegylet ma nyilvános illést tart, mely alkalomnál Jurányi Gusztáv, fiatal tudós, főiskolai tanár tart felolvasást. — Újévi üdvözletek megváltása czi- mén a veszprémi jót. nőegylet elnökségéhez újabban a következő adományok érkeztek a ft. káptalan 10 frt, a kir, törvényszék 10 frt, Günther Adolf 2 frt. A szives adakozóknak e helyen mond köszönetét a jót. nőegylet elnöksége. — De hát aztán mit tesznek kigyelmetek helyébe, ha azt lereszeltem ? így csúfra csak nem maradhat a torony. — Már az igaz; hát mit tennénk ? Teszünk csillagot, még pedig szép, fényes csillagot hogy messze elragyogjon. — Jól van; — mondá a toprongyos —- hát felteszem én még azt a csillagot is, de hol vesznek aranyat, a melyet a csillagba öntünk. — Hol ? Összenéztek a jó Fürediek, egyik setr szólt egy szót is, csak szétfutottak, ki erre ki arra s nem tellett bele 10 perez, együtt volt a még megmaradt összes kincsük, titkosan elrejtett kapezaszárak féltve őrizeti tartalma: 12 drb. vert arany. Mikor a csillag elkészült, felkuszott a toprongyos a toronyba, lyukat vágott a tetőn azon kibújt a nagy reszelővei s ott fenn í szédítő magasban, minden állás nélkül — hogyan, hogyan se — úgy lereszelte azt £ kétfejű sast, hogy csak úgy zuhogott lehullc darabja a kövecses földön: Aztán felvontatts azt a fényesre eszkábált csillagot, oda erősítette a kétfejű sas helyébe, hogy még ma napig is ott ragyog, és majd kisüti a szemét annak a tihanyi halásznak, aki a kelt nappal Füred felé tekint. Ki volt az a toprongyás, hová lett azután? Máig sem tudják a jé Fürediek. De a kétfejű sasnak pusztulni kellett mert igy kívánta azt a llazafiság. 1ABAY KÁLMÁN és legfényesebb polgári erényt gyakorolta akkor, midőn a hazának tizenöt millió szabad polgárt adott, midőn a királyi trón talapzatát erejében megszázszorozta, és a magyar nemzetet a müveit nemzetek közé beiktatta. Adja az Isten, hogy a késő jövőben a testvéresült nemzet elmondhassa, mint a régi nemesség felemelt fővel, hogy e hazát és alkotmányát ezer esztendőn át szintén fentartotta értelmességével és karjainak rettenthetetlen erejével ! Hogyan repült le a kétfejű sas? Mikor a fürediek 1829-ben meghallották, hogy Veszprémben, Kis-Kovácsin, Toponyán, jobb hazafiak laknak, mint ők; hogy egy cseppel se maradjanak hátrább a loyalitás- ban, akkora kétfejű sast huzattak a torony csucscsára, hogy a „méh mulató“ felől neki rugaszkodó szél még a fundámentumot is megingatta. Büszkék is voltak a régi jó öregek kétfejű sasukra, de csak addig, mig azon lelkesedni bazafiság volt. Jött azonban egy hir, egy szokatlan hang mely mint a tárogató harsauása röpülte he az országot. „Éljen a magyar szabadság!“ Zengett a kiáltás délről északnak, nyugattól keletig s a lelkesedés pírja ismét felragyogott az arezokon s a nemzeti érzület feldobogott a szivekben. Mit kivan ez a lelkesedés? Ha katona kell itt a gyermekem ; ha drágaság kell a banknak, itt az én kanalam, a mentém gombja, a nyaklánczam, a karpereezem; kell-e még valami ? I IVlit csinál Hoszter Fülöp? lúrdos Samu debreczeni ügyvéd, aplgyilkos Móricz József védője ráisony napján IHaván volt és t célúba betekintett. A legtöbb ide 4í száma czellában töltötte, mely Dobos Gábor az egykori rablóvezér Hoszter Fülöp a várpalotai kilei seres rablógyilkos, Veress József efry oláhezigány vannak elzárva, négy gyilkos a közös tálból épen (Jélyesen falatozott, mikor az ügy igy káplár kíséretében belépett 1 iájuk. Pár pereznyi kínos csönd u iz öreg Dobos kérdé, hogy kihez szerencséje? Mikor az ügyvéd n nevezte magát, az öreg bizodalms lolytatá: „Hallottuk a tekiutetes i emlegetni, ugy-e annak a Móricz < reknek a sorsában tetszik járni? 1 gény fiú! Kár érte — folytatá öreg — hogy olyan bolondot csit Bizony 20 esztendő nagy idő! csak mi tudjuk, ugy-e Fülöp pajta — szólt oda bai’átságos mosoly Hoszternek. De Hoszter nem fe hanem helyette a czigány felelt. „Igen is instálom, még tizs este is nagyon sok.“ — Hallgass mór — szólt megvető tekintettel och rablóvezér, — „nem téged kérdd lek.“ Dobos egy gyufatartót kül vizsgálóbírójának, Mocsi Józsefi mert „hálásan gondol rá.“ Hosz most orgonázni tanul, legpéldásabb és fegügyesebb fegj ezek egyike. Nyolcz év alatt feg tnileg jóformán még büntetve í .volt. Négyféle mesterséget tanult, Imég irodai szolgálatot is teljesi Inár egy Ízben. Az ügyvédet egy, esi ta.iagással díszített, gyönyörűen lergályozott czukortartóval ajái bzta meg. V— Az iparos ifjúság1 tánc/vigalma i \nk érdeklődés vau a polgárság kürt (rendezőség a napokban küldte szét a t lókat s ha valaki igényt tart ilyen •V kapott, forduljon eziránt Fekete Óhoz. V Színészet Várpalotán. Miske s4ársulata par előadásra kirándult Vá l°Vt, ahol három előadásra 43 bér csutak az odavaló intelligenczia re ei'<iődése mellett. A bérlet azonban t se,,\löleli a szinpártoló közönséget s n a 'let jövödelmet úgyszólván felemás; mOÍ1ási költség — tehát .a várpu’ verni.y.ereplés édes-kevestfC. 11 \oztat t° sulal.dyzetén. Az első előadás íne3 szép b-tolás mellett került színre, amit »Á z l gy e n é 1 ő k“ újdonságnak tut he, hlm Palotai (Hercz) Dezső vendéj aki aljjésztanodának harmadéves, szi h^égWja, Mint vendég volt Várpal szülőj Ugatására s a társulat iránt szi ségből«épett „Az ingyenélők“ Bódi dór szelében. Csengő orgánum, szép volt s biyösen mutatta be magát. 1 nyara <%elő neves színész lesz be Másodikyjadásul „Ideges nők* harm; nak ■A'jpkajtó“ és „Bálkirálynő“ k színre.^ iUombaton utolsó előadásul , csőnkért Vség kerül színre. A társul „Kereszt“lyg]jáz helyiségében játszik. ~ Á Veszprémi kereskedő i önképzö ^etegsegéslyző egylete ma tartja sajale]pSégeiben első tánezviga A rendezésig vigalmat bigotton hanc senynyel aba egybekötni, de a ren i nem érkezeiig s igy a vigalom e í kívül muliígos része más alkalt halasztatott l — A szobyek barátja, a jó L kanonok a sÁny]l(^2 megnyitása alkah is éreztette jó\nySágát a szegényekkel, fonnttal gyanította a szegényház aló Fizesse meg j\gát az Irgalom Istene! — A ves»éiui országos vásár állatvásárral 1att, folyó január 7-én megtartatni. \ — Uj lap Wzprémben. ‘Bén; Gábor veszprV ref, lelkész szer. > tésébeu janu;l elsején .,Prote( \, Népújság“ czitle[ uj ]ap indult városunkban, % két ezer dáuyban küideit szét az ország , den részébe. Alp élénk tartalmi úttal is igen sa bizonyságot ad nyey Gábor, iróUehetségéről. Az számban Döménljózsef, Babay már., Bényey GaV Vargyas Ei Thury Etele dolLtak. Találunk uj lapban ezenkih több buzditc vele;, melyek arrl engednek ke keztetni, hogy aluj vállalat ( ményteljes lesz shem fog párí hiányban szenvedni Adja Isten i re meny nyel üdvözlök a lap un lenesekor az uj kollLjt ! — Az izr. szeáyek tüzifájé veszprémi izr. jótélUy nőegyle rendes szokásához Ven —1 az is goidoskodott árrá hogy a s: nyék, a zord téli id\zi,k beállt ingyenes fütő anyagL jussánál e cztlból megindítót gyűjtés forintot jövedelmezett^ mely ös hez a nőegylet válaszhánya az tőkéből még külön 20trtot szav meg. A gyűjtési munkátokat k A