Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1888-05-19 / 21. szám

Szövetkezetünk 1886-ik évi ápril havában 23 tag által aláirt 2100 frt alaptőkével alakult meg, -- tehát úgyszólván alig állott kellő eszköz rendelkezé­sünkre, a vasszorgalom, a hivatás teljes érzete és a kellő szakértelmen kívül, a mi a kitűzött üdvös esz­mék megvalósítását elősegíthették volna. Ma mégis egy millió négyszáz hetvennyolcz ezer kétszáz nyolcz- van frt alaptőkénk van, 33 ezer tagon felül és 130 megalakult fiókteleppel. Hasonló intézetek életében legnehezebb korszak a szervezkedés és alig van eset, hogy a szervezkedés ideje alatt az alaptőke a nagymérvű szervezési kiadásokkal meg ne támadtatnék. — Szövetkezetünk országos terjedelemmel bir már is, és a tagok foly­tonos és mindig fokozatosan emelkedő száma teljes biztosíték arra nézve, hogy az országos szervezkedés a következő két éven belől égészen befejezhető leend. Ha figyelembe vétetik, hogy a fiók-telepek szervezése, azok felszerelése, nyomtatványokkal és könyvekkel ellátása, a helyiségek bére sat. mily te­temes költséggel jár, ha figyelembe vesszük, hogy ezen kiadásokra csupán a beiratási díjak fordittatnak, mely eddigelé is 33 ezer tag között oszlott meg, s hogy intézetünk még folyvást a szervezkedés korsza­kát éli: az 1887-ik év mégis 3432 frt nyereménnyel záródik, melyből a befizetett részjegyek 7°/0-nyi osztalékban részesülnek, ez eredmény már is vá­ratlan, sőt fényesnek mondható. A szövetkezeti országos mozgalom előnyeit nálunk még igen kevesen ismerik, mert a legtöbben azon hitben élnék, hogy a szövetkezeti intézmény egyedül csak a hitelnyújtás kedvéért szerveztetik; innen van az, hogy sokan még a helyi érdekű szö­vetkezet előnyét emelik ki az országos érdekű szövetke­zet felett. De ezen nézet mindengyakorlati ismeretet nélkülöz, mert a helyi érdekű szövetkezet nagyobb hitelt soha nem nyújthat s csakis szerény kis tőké­jére támaszkodkatik ; — ha kivételes esetben nyer­het is némi kis hitelt — de soha sem nyerhet any- nyit, hogy tagjainak jogos hiteligényeit, kivált vál­ságos időkben — pedig ilyenkor tehet legnagyobb szolgálatot — kielégíthesse. Egy országos szervezettel bíró szövetkezet, mely több millió alaptőkével rendelkezik, úgy ren­des körülmények között, mint válságos idők alatt is, a jogos hiteligényeket jobban kielégítheti, mert a nagy alaptőke nagy hitelt biztosit részére Az országos szervezetű szövetkezet azonban nem csak a hiteligények kielégítését mozdítja elő, hanem mint központi közeg, tagjainak sok más ér-j dekeit is ápolhatja, mert eszközölheti azt, hogy a kis telkes gazda a központ segítségével éppen olyan árban adhatja el gazdasági terményeit, mint bármely legnagyobb földbirtokos, holott eddig vagy a leg­közelebbi, hetivásárra, vagy a községben lévő kiske­reskedőre volt szüksége, ha terményét értékesíteni akarta. Már pedig az igen természetes, hogy: úgy a hetivásárban akadt vevő, mint a helyi kiskereskedő a kis összegekben összeszedett terményeken nyerni kíván — tehát azért a legjobb folyó árat sem adhatta meg, mert ellen esetre — úgy idejét, mint pénzét hasztalan használta volna fel. Mi összehozzuk a központi kezelés által a legkisebb termelőt a legnagyobb fogyasztóval és ez­zel eléretik azon előny, hogy a kis termelő is azon árban adja el terményeit, mint azon legnagyobb termelő, ki termelt áruczikkeivel a világpiaczra megy. A központ segítségével érhető el azon előny is, hogy úgy a gazda, mint az iparos háziszükségle­tét, vagy valamely iparczélra szükséges anyagot — mint kis bevásárló — a legjobb minőségben sze­rezheti be. Minden kezdet nehéz! és legnehezebb egy olyan mozgalom, melynek hivatását ,még a tanultabb osztály is csak nehezen fogja fel, mig a kevéshbé tanult ember csakis akkor ad hitelt a czél szentsé­gének, mikot a szövetkezet már neki is kölcsönt adott. Ha a szövetkezet országosan szervezve lesz, tagjai száma százezrekre szaporodhatik. Már pedig minél több a szövetkezetnek tagszáma: annál nagyobb az erő, mit kifejthet. A nagy erőkkel pedig nagy czélokat lehet megvalósitni. Csak ha a már eddig aláirt másfél milliónyi alaptőke befizetve leend : ke­resztül vehető fog lenni az egyes vidéki központo­kon felállítandó termény áru-csarnok, hová a tagok terményei a cséplés után már raktározhatok lesznek és részesülhetnek a tagok terményeik értékének 50°/0 előlegében, mely körülmény által sok tag ki­Ilomeopatice fogott a dologhoz. Házat épített nekik a falu végére, keresztényi szeretethet a ke­resztapaságot is elvállalta egy újdonsült kis rajkó­nak, sőt atyai türemmel azt is elnézte, hogy a komaság névén az egész Fáráo-familiát a plébánia éléstára tartja ki, még azért ssm neheztelt meg, hogy a purdék a hosszú télen át kertjének összes kerítését elhordták tüzelőnek. Hanem mindhasztalan volt, a morékat nem le­hetett rávenni, hogy bemenjenek újon épült palotá­jukba. Csikorgó téli éjszakákon is ott feküdtek csillag-alakban, szélforgó sátorukban . . . Mikor azután elfogyott ama bizonyos kert- kerités, mikor eljött a tavaszi langyos szellő, akkor a kikelet egy kedves hajnala az egész keresztkoma- ságnak hült helyét találta. S ami jó plébánosunk még most is sokszor eltűnődik, hogy az ő egyptomi keresztkomái, hogy és merre élvezhetik a létet?! Immár majdnem negyedszázades plébános ö a veszprémi egyházmegye egyik legszerényebb püspöki plébániájában ... Es plébániája kedves gyülhelye a vidék intel- ligentiájának. Aki ott tölt el egy napot, egy édes emlékkel lesz gazdagabb világ életében . . . Jövedelme nagy részét a szegényeknek osztja szét, s amint hogy erszpnye tartalma ép úgy gazda­godik szivének tárháza a jótétemények nemes öntu­datával . . . Legyen áldás életén és működésén s elismerés tetteiért még ezen a világon! . . . Hogy még igen sokáig boldogan mondhassa el örök, derült kedéllyel: .Élvezzük a tétet!“ mentetik azon kényszerhelyzetből, hogy terményét az aratás idején, a nagy kínálat által, a legnyomottabb árakon elvesztegesse. Az elsorolt előnyök természetesen csak úgy lesznek mielőbb és minden irányban megvalósíthatók, ha a már megalakult fióktelepek vezetői a legna­gyobb erélylyel hatnak oda, hogy a tagok legalább annyira szaporodjanak, miszerint a fióktelep beezé- gezhető legyen, és hogy a befizetésekkel érnék el azon összeget, mely az üzleti működhetés megkezdé­sének szükséges feltétele! A múlt év május havában berendezett központi ! fűszer- és gyarmatáru-csarnokunk, rövid fennállása | óta is a legjobb reményre jogosít, pedig még alig nehány fióktelep jött azon helyzetbe, hogy árucsar­nokot szervezhetett volna ; de majd ha csak száz fióktelep üzleti működését az irányban is megkez­dette, legkevesebb egy millió frt forgalom lesz a központi gyarmatáru-csarnoknak biztosítva. Az ez év elején megnyitott központi bőráru- ^ csarnok nagymérvű forgalma már eddig is teljesen biztosítva van, ha tekintetbe vesszük, hogy szövet­kezetünknek mintegy 3500 tagja van. kik mind bör- • iparral dolgoznak. Berendezés alatt áll a szövetkezet budafoki nagyobb borpinezéje, mely hivatva lesz arra, hogy a tagok által termelt borokat itt a központban nagy­ban való eladásra előkészítse; a felküldött borokra a tagok az érték 50°/0 előlegét kapják és nem lesz­nek kényszerítve arra, hogy boraikat minden áron el vesztegessék. Ha a borpiueze berendezve leend, innen ellát­hatók leszek azon fióktelelepek borszükségletei, a hol bor nem terem. De bemutatjuk a tagok borait a bel- és külföldi legnagyobb kereskedőknek, tehát igen valószínű, hogy pár év múlva azon helyzetben leszünk, hogy a tagok boraira biztos «vevőink lesznek. A magyar-franczia biztositó társulattal szer­ződtünk, hogy a tagok vagyonát a rendes dijakon alól 5—10°/o olcsóbban biztosítsa és fentartottuk a jogot arra, hogy ha valamelyik szövetkezeti tag kárt szenved, a kárfelvételnél a fióktelep magát — tagjainak érdekében képviseltetheti; tehát az igaz­ságos kárfelvételre meg van a kellő ellenőrzés. (Vége kttv.) V i d é k. Pápa, 1888. május hó 17-én. (A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.) Pápa vármegyéből van szerencsém a következő híreket jelenteni: Jászay Mari asszony a nemzeti színház leg­kiválóbb tragicai művésznője múlt hét derekán 3 estén mutatá be utolérhetetlen művészetét a pápai közönségnek, úgymint Medea, Bzéchy Mária és Borgia Lucretiában. Fellépése valóban eseményt képez a pápai színház történetében, kitűnő alakításait mindenki fel­tétlen bámulással szemlélte. — Érkezése alkalmával j nem fogadhatták nagy nevéhez méltó ünnepélyességgel, I mert előbb érkezett, mint jelezve volt s igy csak ! távozása előtti estén rendeztek tiszteletére zártkörű > bankettot a .Griff“-ben, ahol egyik szerepvivő oly I óhaju fél köszöntőjére, h ogy va jha mielőbb viszont- láthatuók Pápán, a nagynevű művésznő kijelenté egész kereken, hogy arra ne tartsanak számot; való­színűleg zokon vette a pápai közönségtől, hogy vendégszereplése alkalmával nem volt oly zsúfolt a színház, mint azt a művelt külföld által is méltán irigyelt művészete megérdemelte volna. B1 a h a Lujza asszony Pápán. A pápai színház derék igazgatója nem kiméi semmi költséget, I hogy a közönséget valódi műélvezetben réjzesitse, I azért Jászay Mari asszony után, Blaha Lujza asszonyt ! lépteti fel 3 előadásban; a népszínművek felkent I képviselője pénteken este érkezik Pápára és szombaton I fog először fellépni a „Piros bugyelláris‘-ban, fogad- I tatása impozáns lesz. K i n e v e z é s. A pápai kir. posta és távirdahi- j tálhoz Yallenstein Sándor neveztetett ki gyakornokul. I Halálozás. Balogh István a m. kir. állam­vasutak fiatal és tehetséges tisztviselője, ki legutóbb a kolozsvári üzletvezetőséguól volt alkalmazv , Pá­pán szívbajban f. hó 13-án elhunyt. Legyen könnyű . a hant sírja felett! Betörés Pápán. Folyó hó 16-án virradóra Pápán több boltihelyiséget törtek fel ismeretlen tettesek, de csak Friedman szabót károsították meg nagyobb mérvben, kinek több öltözet kész ruháját elvitték. Erélyesen nyomozzák a tetteseket. Pápn az ev. ref. collegium 8-ik osztályú ■ tanulói f. hó 15-én tettek osztály vizsgát, közülök ] mintegy 7 már osztályvizsgán elbukott és pedig i majdnem kivétel nélkül a magyar irodalomból.*) Irodalom. ELŐFIZETÉSI FELHÍVÁS! Hírlapírói működésem közben irt szépirodalmi munkás­ságom egy részét óhajtom külön kötetbe gyűjtve a. tisztelt magyar olvasó közönség rendel-kezésére bocsájtani. Regék, rajzok és elbeszélések lesznek azok az aprósá­gok, melyek tartalmát fogják képezni „VISSZAJÁRÓ LELKEK“ ozimü kötetemnek és a melyeknek nagy része úgy a tóvá- ' rosi szépirodalmi és napi lapokban, mint a. vidéki hírlapok­ban is kedvező fogadtatásban részesült. Midőn szerény munkáin kiadása alkalmával a tisztelt magyar olvasó közönséghez, irodalom pártoló, lelkes magyar hölgyeinkhez, jóakaróim, barátaim és ismerőseimhez fordulok szives pártfogásért, kötelességemnek tartom kijelenteni, hogy munkáimat nem szereplési viszketegből irtain, nem is ily indokból bocsájtom közre. Leiekből fakadt édes ábrándjai azok viszontagság teljes életemnek, egyik ot.t született a hul­lámos Balaton partján, a másik a kanyargó Tisza mellett, a harmadik ialán a sajtófogságban. S aiuily körülmények kö­zött látták meg a napvilágot, épen olyan hangon, többször szomorúan, mint vígan szólnak szívből a szívhez. Ennyit a mű belső tartalmáról. A mű külső alakjára és nagyságára nézve megjegyzem, hogy az a finom velin papírra nyomva, nyolczadrét nagyság- i ban. mintegy Ifi ívnyi tarta- lommal fogja el hagyni a sajtót. A díszes kiállításról Kompoltby T. ur jóhirü „Petőfí“- könyvnyomdája kezeskedik. A mii előfizetési ára 1 frt 50 kr. oszt. értékben, mely összeg legozélszerübben postautalványon „Petőfi“- könyvnyomda, Írod. intézethez (Veszprém. Babocliai-tér) intézendő legkésőbb folyó évi junins hó végéig, hogy a nyomtatandó példányok mennyisége iránt tájékozást nyer­hessünk. *) Elég szomorú jelenség ez ép abban a főiskolában, j ahol egy Petőfi és Jókai ragyog az ifjúság előtt tündöklő 1 példaként. Rovatvezető. í „ Megjelenési határidő 1888. évi augusztus havának első napja. A szives gyűjtőknek 10 előfizető után egy tisztelet példánynyal szolgálok. Midőn a tisztelt olvasó közönségnek ismételve kérem szives támogatását, magamat és megjelenendő szerény mun­kámat kegyeibe ajánlva vagyok Veszprémben. 1888. május havában Hazafias tisztelettel ________________MAGYAR GYULA. UJ D ON SÁG OK. Veszprém, május 18. — A kedves pünkösdi ünnepek alkalmából olvasóinknak s lapunk minden barátjának szives üdvözletünket küldjük. Töltsék erőben, kedvben, vidáman e kedves ünnepet! — Az irók Veszprémben s Almádiban, mint azt program rajukban közöljük, julius 12-én lesznek. Az irói kör igazgatósága ez ügyben Véghely Rezső, Kovács Imre s Kompolthy Tivadar urakkal tette magát érintkezésbe s ez urak állítják majdan egybe a rendező- bizottságot, valamint az ünnepség részletes programmját. Hisszük, hogy e napot Íróink s művészeink, kik Jókaival mintegy SO-an jönnek, köztük 30 kedves művésznő, emléke­zetes jó napot töltendnek körünkben. — Bigha Luiza — Pápán. Báró Splényi | Ödönné Blaha Luiza asszony hazánk első ének­művésznője Csóka Sándor színtársulatával Pápán kezdi meg vidéki vendégjátékát, hol is folyó 19. 20. és 21-én kiválóbb szerepeiben. legelőször a „Piros bugyelláris“ -ban. A kitűnő művésznő azután Győrt és Sopront látogatja meg. Bízunk Csóka Sándor színigazgató ur tapintatában; hogy Veszprémet sem hagyja ki a programból s hogy mi is üdvözölhetjük a nemzet csalogányát székvá­rosunk falai között! — Almádi megnyitása holnapután, pün­kösd-hétfőn megy végbe nagy üuuepélylyel. Óriási falragaszok jelzik a megnyitást. Hisz- szük, hogy e napon városunk s a vidék szine- java Almádiban lesz ! — A „Pápai Hírlap" Pápán rendkívüli ér­deklődést kelt s alig várt támogatással talál­kozik. A V. Hullám József által szer­kesztett lap első száma holnap jelenik meg, kitűnő szerkesztéssel, országos nevű irók közreműködése mellett. Előfizetési ára évne­gyedre 1 frt 50 kr.; a kiadóhivatal czime: Pápa, közép-uteza 91. sz. — A gazdák s iparosok ált. hitelszövet­kezetének veszprémi fióktelepénél a múlt év­ről esedékessé vált részvényszelvények 7% osztalékkal, a Veszprémi fióktelep pénztárá­nál beválthatók. A veszprémi tüzkárosult tagtársak segélyezésére, a már kiosztott 225 frt 70 kron felül újabban 41 frt 35 kr. ér­kezett a többi testvérteleptől fióktelepünk­höz. Ez összeg május bő 26-án fog kiosz­tatni. Veszprém, 1888. május 18. P erényi Antal, elnök. — Majális. Mint már említettük a felső városi polgárság 1888. május 27-én, vasárnap, a cseri szilfás erdőben a helybeli szegény éhező iskolás-gyermekek segélyezésére nagy majálist rendez. A kivonulás özv. Mozner Ferenczné ceorda-utczai vendéglőjéből törté- nend. Beléptidij helyetti adakozások köszö­nettel foga tatnak és hirlapilag nyugtáztatnak. Indulás délután 2 és fél órakor. A tánezreu- dezőség az iparos ifjúsági-egylet kebeléből leend. Kiss. Jani zenekara játszik az ünnepély alatt. ízletes ételek- s italokról özv. Mozner Ferenczné asszony jutányos árakon gondos- kodant. Kedvező idő esetén a majális követ­kező vasárnapon fog megtartatni. — Kitérés. Szecsődy Kálmán, a me­gyénkkel szomszédos körmendi kerület orsz. képviselője folyó hó 7-én családjával együtt a róni. hath, egyház kebeléből, az unitárius egyház kebelébe tért át és a budapesti uni­tárius hitközségbe vétette fel magát. —- A jóiékonyezélú majálisra vonatkozólag vet­tük a következő sorokat: A hely a hol a mulatság tartatni fog, rendben van, s oly szép kies táj, hogy aki oda megy, el sem kívánkozik onnét. A tánezvi- galomra vidékről is sokan ígérkeznek. A rendezőség arról is gondoskodott, hogy a nagy közönség kényel­mesen, és olcsó árért juthasson a helyszínére s onnét vissza. Két társas kocsi fog közlekedni, a hosszu- utczai nagy hídtól a mulatság színhelyéig személyen- kint 10 krért. Hisszük, hogy a közönség pártfogolja e jótékonyságot s győzelemre juttatja az eszmét, melyért sok szegény gyermek hálaadó köszöneté és sok letörült köny lesz a jutalom. Hazafias tisztelet­tel : á rendezőség. — Gyászhir. Schon József városunk szülötte, miklósi plébános elhunyt, — a leg­közelebb statárium előtt álló rablók által ellene elkövetett személyes bántaltnak mélyen hatottak amúgy is érzékeny természetére, másrészről az aggkor gyengesége; s beteges állapota kimerítették az életerőt. Nyugodjék békével! -- Utódjául megüresedett plébá- nosi állomásra Léránt Antal kaposvári káplán neveztetett ki. — Halálozás. Révai Miksát a „Keszthely“ cziraü lap felelős szerkesztőjét, táj dal más csa­pás érte. Édes atyja hosszas szenvedés után f. hó 8-án elhunyt. — A balatonfüredi Wild-fele kávéház es vendéglő e bó 20-án, pünkösd vasárnapján ünnepélyesen megnyittatik. — Omnibuszkóz- lekedés városunkból egész nap. Ajánljuk közönségünk figyelmébe. —- József foherczeg és a jégbiztosítás. Hírla­punk előző számában tüzetesen ismertettük a magyar gazdák jégbiztositási szövetkezetének eszméjét s megvalósulása esetében várható előnyeit. A szövetség a védnökséget József foherczeg ő fenségének ajánlta fel, ki a védnökséget elfogadta erről Nyáry Adolf br. altábornagy és főudvarmeter Csekonics Endre grófot, mint az első magyar általános biztositó társaság aleluökét, a következő levélben értesité: „Méltóságos gróf ur! Ez év április hó 29-én kelt beadványára vonatkozólag van szerencsém méltóságoddal tudatni, hogy József főherczegur ő császári és királyi fensége, a magyar gazdák jégbiztositási szövetségének védnök­ségét kegyesen elfogadni méltóztatott.“ A kiildötséget a foherczeg később meghatározandó időben fogadja a budai palotában. — A Balaton is kezd élénkülni, nem ugyan a halászoktól, kiknek most két hónapi nagyböjtjök van. hauem a vizi sportot ked­velő csónakázóktól. A keszthelyi parton az ottani csónakázó egylet, már be illetve kiren­dezkedett. Szép számú könnyű és nagyszerű csónakjai, az egyenruhás délezeg csónakosok edzett feszereje folvtáu naponkint mindtöb- ben szeldelik a Balaton sima tükrét. Höl­gyek is szoktak részt venni e kellemes mulatságban. — Fagyos szentek. A gazdaember félve tekint a fagyos szentek elé, mert hát ezek ritkán szoktak elmúlni a nélkül, hogy erős hideggel ne áldanák meg az emberiséget. A három szent az idén is következetes maradt, mert a metsző hideg szél úgy meghütötte a levegőt, hogy az utczákon az emberek dide­regve húzódtak össze felöltőikben, s attól le­hetett tartani, hogy a fagy tűnkre teszi azt a kevés vetést is, melyet más csapás meg­kímélt. = Pünkösd ünnepi egyházizene. Pünkösd vasár­napján a székesegyházban 9 órai isteni tisztelet alkal­mával Hajdn József nagy ünnepi B-dur miséje fog előadattni. Betétül G-raduale „Veni szánté“ Es-durból Hajdn Mihálytól; Offertorium „Veni saute“ C-durból soprán solo Kaertől. — A szentmisét megelőzőleg nagy Praeludium fantasia Mozartól orgonán négy kézre játszák Mátrai László és Ritter Lőrincz urak. Délután 3 órakor ünnepi Vesper Kemptertől. —Pün­kösd hétfőn Diabelli A. nagy ünnepi D-dur miséje; Graduale „Veni Sante“ F-durból Hajdn Mihálytól; Offertorium: „Domine“ B-durból tenor Solo négyes hang és teljes zene kísérettel Rotter L.- tői, fog előadatni. — Délután 3 órakor nagy ünnepi Vesper Schnabeltól. — Uj vasút. A keszthely-b.-szt.-györgyi vasút földmunkálatai az egész vonal hosszá­ban kivéve a b. herényi részt igen előrehala­dott állapotban vannak. A hid is fenéknél a Balatonon készül; az indó- és őrházak épí­téséhez is serényen hozzáfogtak. — Veszprémi püspöki szék betöltése alkalmára alakított somogymegyei küldöttségi tagok névjegy­zéke ; Bittó István vbtt., Festetich Imre gr., Keserics Ferencz, Perczel Vilmos, ifj. Somssich József gr., Vermes György, Begedy István, Somssich Andor, Márffy Emil, Pallavichini Ede őrgr., Kovács S Gyula kir. tan., Somsich Imre gr., Gabsovits Károly főszb., Saducz Rezső. Kunfi Adolf, Széchényi Aladár gr., Somssich Adolf gr.. Széchényi Rezső gr., Tallián Dé­nes báró, Tallián Gyula, Ujlaky József, Hirsch Adolf, Barakonyi Károly, Inkey István, Zicbi Ödön gr., Ka- vulak János, Andorka János, Sécbenyi Gyula gr, vbtt., Festetich Pál grf., Forgach Károly gr., Kund Béla, Thassy Gyula, Barcza Ödön, Lehner Sándor, Herte- lendy Andor, Jansovich László gr. vbtt., Zichy Béla gr., Széchényi Imre gr., Tallián Pál, Svastich Gyula, Szalay Imre, dr. Kaskovich Kálmán, Nagy Albert, dr. Ritzinger János, Tallián Lajos, Zichy István, Satzger Keresztély, Czupy Bálint, Fekete Lajos, Grubanovich Gyula, Volny Antal, Gaál Gusztáv, Jankoyich Géza, Domanek Alajos, Svastits Gábor, Kaskovich Géza, Sárközy Béla, Sára József, Svastich József, Hencz László. Beksits Gyula, Chernél Gyula, Csorba Ede. Csondor János. Farkas Károly, ifj. Folly József, dr. Folly Hugó, Herman Manó, Kapotsfy Jenő, Kelemen Lajos, Makfalvay Géza, Németh Ig- nácz, Psik Lajos, Koboz István kir. tan., Szalay Ká­roly, Ujváry Ferencz törvh. biz. tag és alispán vagy főjegyző urak. — A honalapító Árpád sírja a Balaton mellékén. Özv. Balogh Jánosné egy emlék­iratot nyújtott be a közokt. minisztériumhoz, melyben állítja, hogy Árpád sírja a Balaton mellékén, Som.-megye Csepel nevű községe környékén volna keresendő. Az emlékirat szerint Lakatos György gamási Som.-m. plé­bános buzgó és lelkes kutatója volt Árpád sírjának. Kutatásait félbeszakította a 48-iki forradalom s nemsokára a halál. Az emlékirat beterjesztője Lakatos szóbeli közlései után máig is biztosan emlékszik arra, hogy Árpád sírját régi okiratok alapján Csepel faluhoz közel egy patakocska fejénél kutatta L. Gy. — B.-Füredről írják lapunknak: A fürdő szépítése és rendbe hozására minden intéz­kedés meg van téve; a parkokat tisztítják, az utczákat egyengetik mindenfelé és a ker­tészek a rózsaligetek körül vannak elfoglalva, melyeknek bokrai már dúsan zöldéinek. A fenyves évenként gyarapodván, üdítő sétául fog szolgálni azoknak, kik szeretik a szabad, jó levegőt, a szabad kilátást az emelkedett pontokról, habar az egykor szőllőkoszorus halmok gyász képet nyújtanak, mert a phyllo­xera után csak kopárságot és pusztítást lá­tunk. Az uj hajóépitésből semmi sem lett. — A május nagyon durván viseli magát, sehogy sem akar alkalmazkodni a növényvi­lág kívánságához, s az emberek könyörgését sem veszi semmibe. Hideg és mindent agyon­sanyargató levegője van. Az őszi és tavaszi vetesek kisargulnak, a kapasvetemények sem*

Next

/
Oldalképek
Tartalom