Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1888-05-12 / 20. szám
bírnak s ha akarnának sem tudnának módszertanilag helyesen tanítani. — De talált 15 olyan tanítót is, akik a paedagogiai tudománynak valódi botrányai. Vannak ezek között minden előképzettség nélküli fiatal gyerkőczök, vannak köztük mesterségüket odahagyott, volt iparosok, úgymint: szabó, takács és varga, akik mint tehetetlen szellemek, ütik, vétik a dolgot nem nagy előmenetelére a tanulóknak. De hát mint egyik élczlapunk satyrájában megjegyzi: „Jól tanitni, helyes mód szerint Száz forintért nem lehet, — nem ám!“ Miként már múlt havi jelentését is jelezte ama tanítókra nézve, a kikből reményű, hogy még lehetnek jó tanítók, valamint téli kőrútjában, úgy tavaszi kőrútjában is megadta az illetőknek a kellő utasításokat. — Soknál azonban ez kárba veszett fáradság, mert soha gyakorló iskolát nem láttak s az osztatlan népiskola vezetéséről fogalmuk sincsen. Ezeket röviden fölemlitve, végül ismételve megjegyzi, hogy a bajok gyökeres orvoslása érdekében általános javaslatait majd akkor fogja megtenni, ha a vármegye valamennyi iskoláját meglátogatta s ismerni fogja teljesen az egész megye tényleges tanügyi állapota szerint a hiányokat s ezek szerint a teendőket. A megyei kör- és községi jegyzők egylete. — Közgyűlési tudósítás. —Veszprémben 1888. évi május hé 7-én tartott megyei kör- és község jegyzői gyűlésnek fontosabb tárgyait az alábbiakban közöljük. A gyűlés első tárgya volt a tisztujitás. Megválasztattak: Elnök: Schill János padragi körjegyző, alelnök: Kiss József tüskevái-i körjegyző, főjegyző : Kukorelli Ferencz ősi körjegyző, aljegyző: Fickert Antal vörösberényi körjegyző, pénztárnok: Holler András olaszfalusi körjegyző. Választmányi tagokul: A veszprémi járásból: Drabik Károly, Tatay Sámuel. A devecseri járásból: Lachman Ottó, Német Lajos. A pápai járásból : Dörgicsei János, Dörögdi Benő. A zirczi járásból: Varga Gyula, Matisz Dezső. Az enyingi járásból : Nagy Áron, Szánthó Lajos. Ugyan ez alkalommal határozatilag kimondatott, miszerint az almádii kies balatoni fürdőn a vesz- prémmegyei kör- és községi jegyzői egylet f. évi julius hó 7-én az országos árvaház alapja javára nyári mnlatságot rendez. — A tervezet kidolgozásával megbízott 5-ös bizottság tagjai: Schill János Fickert Antal, Kukorelli Ferencz, Mészáros Imre és Keresztesi Lajos jegyzők által kidolgozott tervezet elfogadtatott és a rendezőség 20-ra egészittetett ki. Egyszersmind alispán ur őnagysága a veszprém- megyei jegyzők örökös tiszteletbeli elnökévé választatott meg, — kedves nejével együtt pedig az Almádi mulatság fővédnökségére a tisztikar által felkéretni határoztatott. A további intézkedés és határozatokat bővebben jövőre fogjuk közölni az egylet megbízásából. Vberény, 1888. máj. 9. Fickert Antal, kjegyző, egyleti aljegyző. Magyar gazdák jegbiztositási szövetsége. Felhívás a magyar gazdaközönséghez! A magyrar gazdák jegbiztositási szövetsége, mely keletkezésekor a gazdaközönség meleg rokonszenvével, s a külföldi biztositó társaságok féltékenységével, zajos gáucsoló- dásával egyképen találkozott, immár egy gyakorlati munkásságában letelt évre tekint vissza. A sors, mintha uj intézményünk élet- képességét mielőbb a legnagyobb próbára kivánta volna tenni, épen az elmúlt évben példátlanul számos jégveréssel látogatta meg vetéseinket. A kártérítések egész özöne melyet jégszövetkezetünk mindjárt az első esztendőben károsult szövetségi tagoknak nyújtott — nem engedte meg, hogy az első év üzleteredménye nyereség legyen. De szövetségünk — a kivételes rossz esztendő minden csapásai között szilárdan, becsülettel, állta meg helyét. Életrevalóságának oly fényes bi- zonyitéka ez, mellyel szemben nagyra nő a bizalom és elnémul a gáncs. A szövetség — mely a zsenge korában reázúdúlt — rendkívüli kedvezőtlen viszonyokból megedzve került ki, nagy és biztos jövő előtt áll. E jövőbe vetett bizalmának adott ép oly észszerű, mint bátor kifejezést az első magyar általános biztosító társaság, midőn túlhaladva a szövetség megalakításakor elfoglalt álláspontján, hivatalos tudomásunkra juttatta, hogy a jég szövetség tagjai által a törzsbevallásokban lekötött készfizető kezességi összegekről egyszersmindenkorra lemond, a lekötött összegek befizetésének kötelezettsége alól a tagokat bármiig esetre való tekintettel is felmenti és a szövetségbe ezután belépő gazdáktól semmiféle kezességi összeg lekötését nem követeli. Elvállalja ezzel az első magyar általános biztosító társaság szövetségünkért a legteljesebb anyagi felelősséget. A társaság, melynek minden kétségen felül álló anyagi és erkölcsi megbízhatóságát külön hangsúlyozni felesleges, korlátlan szavatosságot vállal káraink pontos és teljes kifizetéséért. Ha káraink jnegtéritésére díjbevételünk elégséges nem lenne, a társaság a mutatkozó veszteséget saját vagyonából fedezi, s ezzel szemben, csupán a jövő években esetleg mutatkozó nyereségeinkből vehet magának kárpótlást. Ez újabb, jelentőségteljes nagy előnyön kívül, mindazon előnyök is épségben maradnak, melyeket a szövetségi tagok már eddig is élveztek. íyeti a 20%-os díjengedmény, mely a jégszövetségi tagság egész tartamára vissza- vonbatlan.ul megadatik. Alig szükséges figyelmeztetnünk a t. gazdaközönséget, hogy e 12 évre szóló díjengedmény sokkalta értékesebb reá nézve, mint a részvénytársaságok egy-egy évre szóló dijleszállitásai, melyeket bármikor újabb dijfelemelések követhetnek. Ilyen maradandó előny a kárbecslések ama szigorúan igazságos rendszere, melyet a szövetség a bizalmi férfiak intézményeinek életbeléptetésével alkotott meg E kárbecslési rendszer, már az első évben is kitűnő szolgálatokat tett a károsultaknak, a szövetségnek és az igazságnak egyaránt. De nem folytatjuk a számos anyagi előny felsorolását, hanem végezetül komoly figyelmébe ajánljuk a t. gazdaközönségnek még azt a megbecsülhetetlen erkölcsi előnyt is, mely szövetkezésünk fórfiaiban és szövetségeink virágzásában rejlik. Szöetkezésünk pozitív jele annak, hogy az egyes kisebb erők felismerik már e hazában is az egyesülés szükségét, mert belátják, hogy7 együttesen hatékony tényezőkként szerepelhetnek a közgazdaság feladatok megoldásánál. Szövetségünk pedig élő példája annak, hogy egy magasabb hivatást valló, s szük- keblőségtől ment részvénytársaság, nem a közönség mértéktelen kiaknázásban keresi üdvét, hanem épen a közönség közgazdasági műveltségének s önállóságának kifejlesztésére törekszik. Bízva ama részvénytársaságban, mely szövetségünk megalakításával a magyar gazdák érdekeinek istápolása körül újabb elévül- hetlen érdemet szerzett, bízva az első év csapásaiban megedződött jégszövetségben, — bizalommal fordulunk Önökhöz, t. gazdatársak, s nemcsak a jégszővetségre való tekintetből, de. saját érdekünkben is kérjük Önöket: lép- enek be a magyar gazdák jegbiztositási szövetségébe ! Immár minden akadály el van hárítva, a mély eddig tán az aggodalmasabb gazdákat a szövetségtől elforditá. Immár az, ki a szövetség tagjává leszen, minden anyagi felelősség elvállalása nélkül váll azzá. — Az esetleges veszteség a szövetségi tagot nem illeti; az esetleges nyeremény a szövetségi tagoké, — e mellett olcsó dijak, becsületes kárbecslés — e néhány szó fejezi ki szövetségünk czélját és lényegét. Erős a hitünk, hogy a magyar gazdák érdekeinek védelmében, a magyar gazdák zöme és legjava velünk lesz. Kelt Budapesten, 1888. április hó 23-án tartott nagy gyűlésünkben. Hazafiul üdvözlettel A magyar gazdák jégbiztositási szövetségének felügyelő? és vizsgáló-bizottsága : GrófJankovicli László, elnök, valóságos belső titkos tanácsos, a somogy megyei gazdasági egylet elnöke. Herczeg Tlrurn-Taxis Egon, alelnök. Melczer Gyula, alelnök, Borsoduiegye alispánja és a borsodmegyei gazdasági egylet elnöke. Ányos László, földbirtokos. Bertha György, földbirtokos, a vasmegyei gazdasági egylet igazgatója.' Gróf Bethlen Pál. földbirtokos. Bittó Béni, földbirtokos, a pozsonymegyei gazdasági egylet alelnöke. i Ifj. Bleuer Lajos, földbirtokos. Csávossy Ignácz. földbirtokos és kir. tanácsos. Id. Cséry Lajos, földbirtokos. Domahidy István, földbirtokos és országgyűlési képviselő. Forster Géza, földbirtokos, a komá,rommegy ei gazdasági egylet alelnöke. Herényi Gothard Sándor, földbirtokos. Báró Gerliozy Ferencz, földbirtokos. Jászay Jenő, földbirtokos. Jeszenszky Béla, földbirtokos. Visontai Kovácli László, földbirtokos és országgy. képviselő. Kalmár Endre, kegyesrendi főnök és kir. tanácsos. Lippich Gusztáv, földbirtokos. Márffy Emil, földbirtokos. Öttömösi Magyar Imre, földbirtokos. Molnár István földbirtokos, Zemplénmegye főispánja. Manoilovics Glisa, földbirtokos. Muacevic Vaso, földbirtokos. Neumann Frigyes, földbirtokos és nagykereskedő. Nádosy Kálmán, földbirtokos, a bárány amegy ei gazdasági egylet alelnöke. - * Pálfy Ferencz. földbirtokos, kir. tanácsos és Szeged sz, kir. város polgármestere. Bonyhádi Perezel József, földbirtokos. Pscherer József, földbirtokos. Dr. Pulszky Ágost, földbirtokos, egyetemi tanár, országgyűlési képviselő és a nógrádmegyei gazd. egylet 11. alelnöke. Simon István, földbirtokos. Skublits Jenő, földbirtokos, a zalamegyei gazdasági egylet alelnöke. Simay Ede, földbirtokos. Scitovszky János, földbirtokos, Nógrádmegye alispánja és a nógrádmegyei gazdásági egylet 1. alelnöke. Szegedy György, földbirtokos, cs. kir. kamarás és a vasmegyei gazdasági egylet alelnöke. Sillem Ottó, gróf Pejaosevics Péter rumai és gróf Eltz vuko- vári uradalmainak kormányzója. Tolnay Lajos, földbirtokos és miniszteri tanácsos. Gróf Teleky József, földbirtokos. Vásárhelyi László, földbirtokos, az aradmegyei gazdásági egyesület alelnöke. Vermes Mihály, földbirtokos. _ Verebi Végh János, földbirtokos. Viczmándy Ödön. földbirtokos, Zemplénmegye főjegyzője és a zemplénmegyei gazdasági egylet lí. alelnöke. Gróf Wenekheim Frigyes, földbirtokos. Gróf Zichy Jenő. földbirtokos, valóságos belső titkos tanácsos és országgyűlési képviselő. Zeyk Gábor, földbirtokos. Veszprémi ipartestület. A veszprémi ipartestület keretéhez tartozó szakosztályok rendezése, és annak felállítása válván szükségessé ; ezen szakosztályok rendezése tehát, a helyi viszonyokhoz mérten, mely az 1887. évi junius hó 12-ik napján megtartott közgyűlés alkalmával is, már helyben hagyatott, az alább kitüntetett módon : négy ceoportra osztatott, mely beosztás az érdekelt ! feleknek tájékozásul, hi lapilag is, ezennel tudomá- ^ sukra hozatik, ugyanis: 1. Acs. 2. Kőműves. 3. Asztalos. 4. Lakatos. 5. Kőfaragó. t>. Bádogos. 7. Cserepes. 8. Festö-mázoló 1. Építészeti osztály: 9. Arany ózó. 10. Kézműves. 11. Harangöntő. 12. Kályhakészitő. 13. Kéményseprő. 14. Czim- és ezógfostő. 15. Kárpitos. II. Ruházati ipar: 1. Félti-, ne- és szü.szabó. 7. Köteles. 2. Gombkötő. 8. Kelmefestő. 3. Harisnyakötő. 9. Boibélj-, 4. Kalapos. 10. Fésűs. 5. Szüts. 11. Arany- és ezüstmüves. 0. Kefekötő. 12. Órás. 111. Bőripar: 1. Férfi- s női lábbeli készítő. 4. Kesztyűs. 2. Szíjgyártó. 5. Könyvkötő. 3. Nyerges. tí. Titnár. IV. Fa-, vas- és élelmi ipar: 1. Kocsi gyártó. 7. Mészáros. 2. Kovács. 8. Hentes. 3. Kádár. 9. Szappanos. 4. Esztergálj-os. 10. Bábos. 5. Puskamüves. 11. Sütő-pék. ö. Kosárfonó. 12. Czukrász. Veszprémmegyei gazd.-egyesület folyó 1888-ik évben az enyingi járás területén cseléd-jutalmazást rendez, a „megyei gazdasági-egyesület.“ Jutalmazásra igényt tarthatnak mind- azou s az enyingi járás területén szolgáló oly mezőgazdasági felvigyázók, vagyis hajdúk és parancsolok, béresek, gazdasági kocsisok, juhászok s más hasonló, a mezőgazdaságban foglalkozó cselédek, ide értve a községi csőszöket és pásztorokat is, kik egy helyben és egy folytában legalább is 10 évi szolgálatot kimutatni s jómagukviseletüket, józanságukat, hűségüket és azon körülményt, hogy szolgálati idejük alatt sem gazdájuk által, sem pedig hatóságilag büntetve nem voltak, gazdájuk bizonylatával igazolni képesek. A rendelkezésre álló tekintélyes számú dijak a beérkezendő ajánlatok s a jutalmazásra érdemesítendő cselédek számarányához képest fognak felosztatni. A jutalmak ünnepélyes kiosztási helyéről és idejéről a jutalmazásra érdemesítettek annak idejében külön fognak értesittetui. Minthogy a gazdasági egyesület ezen s a jövőben is alkalmazandó jutalmazásával józan, hűséges s minden tekintetben megfelelő mezőgazdasági cselédek állandósítására s fokozására törekszik, felkéretnek mindazon birtokosok, szolgálatot adó gazdák és községek, hogy szolgálatukban álló s a fenti feltételeknek megfelelő cselédeiket a szolgálat minősége s idejének, valamint az egyéb kellékek felemlitésével jutalmazásra ajánlani szíveskedjenek. Megjegyeztetvén, hogy jutalmazásra csakis egyesületi tagok által ajánlott s egyesületi tagok szolgálatában álló cselédek fogadtatnak el. Az ajánlatok legkésőbb május hó 2A-ik napjáig Kőkutra, Purg'dy Sándor úrhoz, mint az enyingi gazdakör elnökéhez kéretnek beadatni. Veszprémben. 1888. évi május bő 6-ik napján. Gróf Eszterházy Móricz, Purgiy Sándor, a gazd. egyesület elnöke. az enyingi gazdakör elnöke. Nagy Iván, a gazdasági egyesület titkára. * Pályázatot nyit a „veszprémmegyei gazdasági egyesület“ egy oly takaréktüzhely szerkesztésére a mely szobában is alkalmazva, szénnel tüzelhető s melynek a széngőz káros hatásának absorbtivja egyik fökeléke, és minden esetre legalább is 4 kenyérnek egyszeri sütésére is alkalmazható lehessen. Pályázati ajánlatok 1888. évi deczember hó 31-ig Veszprémbe a gazdasági egyesület nevére küldendők be. A gazdasági egyesület a tüzetes próba bírálatot valamint az egész szerkezet czél- szerüségének megítélését magának tartsa fen. A mindenképen czélszerünek és előnyösnek bizonyult takaréktüzhely szerkesztője 100 forint tisztelet díjban fog az egyesület részéről részeltetni, s neki egyúttal a tömeges megrendelésre is kilátás nyujt|tik. Irodalom. Az ez évi könyvpiacz több díszes, érdekes újdonságot fog az ifjúsági és gyermek irodalom terén is felmutatni. Mint legjobb forrásból értesülünk a Rigler József Ede ezég gyártelepének chromolitog- rafiai osztálya, mely eddig különösen magyar vonatkozású képekkel diszitett levélpapírjaival szerzett a magyar iparnak a külföld előtt is megérdemlett hírnevet jelenleg fényes kiállítású ifjúsági és gyermek képes könyvön dolgozik, Örömmel veszünk erről tudomást és értesítjük előzetesen is olvasóinkat, mert 1 a kiadásba vett „Kis lovarnő“ és „A rontópálok“ ! nem csak lendületes, élénk szövegük által, mely Pé- ' terffy István tollából ered hivatva lesznek, hogy az eddig leginkább Német országból importált selejtes szövegű képes mesés könyveket kiszorítsák, de 'fénye, majdnem szemkápráztató szingazdag kiállításuk által díszére fognak szolgálni az eddig nálunk alig cultival, chroiuolitografiai iparművészetek. Ugyancsak a Rie», ler József Ede ezég kiadásában fog egy igen fénye, kiállítású verskötet „Gyöngyszemek* czim alatt Péterffy Istvántól megjelenni, melyből mutatványai mai számunkban a „Fogoly madár“ és az „Eldorado1 czinui költeményt hozzuk. A költemények a gyet. meki kedélyvilág gazdag tárházából merítve bizony, nyal élénk viszhangot fognak kelteni a gyermek szivekben, de szívesen fognak a díszes könyvnek né. hány perczet szentelni azok is, kik örömmel id őz net ama tiszta légkörben, melyet e költeménynek irdj, szemeik elé varázsol. É verskötetet is tartalmán ló. vül nyolez chromolithographiai kép, számos díszes fanietszvény árukép és kezdőbetű fogja az ifjúság kedvenezévé tenni. Üdvözöljük a kiadó vállalatot újabb vállalkozása terén, hol bizonynyal figyelénity méltókat fog létre hozni, mely reményünket a szép kezdet is igazolja! ~ f ’■ Közgazdaság-. Filloxerás területek adómentessége. A filloxera terjedése ellen teendő óvintézkedé. sekről szóló 1883. XVII. t.-cz. értelmében a közgáz, dasági miniszter rendelete folytán kiirtott területeken a szölőujitás és művelés a nevezett miniszter engedélye nélkül tilos leven, ily területeknek újból .való béül- tetése esetében az 1875. VII. t.-cz. 6. §-áiiak e) pontjában biztosított adómentesség csak akkor enge délyezhető, ha igazoltatik, hogy a szőlőujitáshoz m engedély a közgazdasági miniszter részéről megad! tott. Ennélfogva a miniszter körrendeletileg utasi- tóttá a kir. adófelügyelőket, hogy ilyen esetekben az ideiglenes adómentesség engedélyezésére vonatkozó tárgyalási iratokhoz mindenkor a kérdéses szőlői fclujitkatására vonatkozó és az illető felektől beki- vánandó miniszteri engedélyt eredetben vagy hiteles másolatban csatolják. Ellenben az említett engedélynek bemutatása az adómentesség elnyerése czéljából nem szükséges,. ha valamely szőlőterület nem aj említett miniszteri rendelet folytán, hanem akár, szőlőtulajdonos által bármily okból Íratott ki, akái a filloxera pusztítása folytán vesztek ki a szőlő tőkék és a talaj megforgatása után az illető területe! szőlöveszszőkkel újra beültetik. Ily esetben az ideig, lenes adómentesség akadály nélkül megadható, In az e részben törvény által előirt feltételek fenforognak. Az adózók figyelmébe! (Hivatalos). A t. adófiztőknek ezennel tudomására hozatik, bogy a folyó 18S8. évre készített általáuos jövedelmi pótadó kivetési lajstrom folyó 1888. évi május hó 14-től ugyan e hó 21-ig bezárólag a városi adóügyosztály hivatalos helyiségében az 18S3. évi 44. t.-cz. 1S. §-a értelmében közszemlére kitéve leend. Felhivatnak az érdekeltek, hogy a lajstromot betekinteni és netáui fellebbezéseiket a fent kitett batáridőben benyújtani el ut mulasszák. Kelt Veszprémben, 18S8. május 7-én. KOVA T S I., polgármester. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, május 11. — Uj megyés püspökünk Hornig bárt prekonizációja ma szombaton fog Galimberti pápai nunciusnál végbemenni. A processzus kanonikus szertartásánál, mint tanuk Steiner Fülöp pápai prelátus és Csernoch János dr herczegprimási titkár és udvari káplán fognak közreműködni. — Blaháné Veszprémben. Csóka Sándor vidéki színigazgató azon eredeti gondolatra jött, hogy a budapesti Népszínház nyári szünideje alatt Blahánéval, a nemzet csalogá: nyával még néháuy kitűnő művész társaságában beutazza az ország több városát s igy, — mint jó forrásból értesül ünl Veszprémet is. hogy nehány előadáson bemutassa a nagy művésznőt az ország vidéki közönségének is. — Győr város közönsége már megadta az előadások tarthatására aa engedélyit, reméljük, hogy Veszprém város hatósága is hasonlóképen járván el, közönségünknek alkalmat nyújt, hogy a nagy művésznő, a jeles honleány iránti tiszteletének minél impozánsabb módon adjon kifejezést. —- Az almádi fürdői búcsú folyó hó 10-én, áldozó csütörtökön tartatott meg szép szánni közönség részvételével. Ez alkalommal fők Belágh vörös-herényi plébános ur tartott misét az almádi kis kápolnában, mely zsúfolásig megtelt hívőkkel. Vasárnap f. hó 13-án a Polczer-féle díszes kőkereszthez vonul ki Vörös-Herényiből a körmenet. — A népfelkelő csapatok mint halljuk, városunkban fogják első gyakorlataikat végezni. Előbb a lovasság és utána a gyalogok, amazok részére már szedik is a lovakat Steü> lókereskedő a liferans. — Májusi ájtatosságok. A veszprémi hölgyközönség jóhirü ájtatossága folytán Szül Mária hónapjában, a kedves májusban a naponként megtartatni szokott esti könyörgések alkalmával mindig zsúfolásig telik meg bájos hívőkkel az angol-zárda szüzek temploma.-^ A gyönyörűen betanított kar és szóló énekek hallgatása még művészi szempontból is gyönyörködtetik a lelket. Ez az oka, hogy mél vasárnapi isteni tiszteleteken sem láthatunk oly előkelő hölgyközönséget, mint a min«
