Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1888-04-28 / 18. szám

— Wellner Lajos városunk fogorvosa a napokban Pápára utazik, hol a városház mel­letti 57. számú házban ideiglenes íoggyógyá- gzati termet nyitott, — Az „Auróra társaság a bünfenyitő törvényszék előtt czimü múlt hírlapunkban közölt hirrel a fővárosi sajtó is foglalkozott. Az „Egyetértés“ egész terjedelmében regiszt­rálta a czikket, mire Sziklay János dr. az „Auróra“ titkára nyilatkozatot küldött neve­zett laphoz, melyben kijelenti, hogy az „Aurora“ felszámolás előtt áll, az erre nézve a hivatalos lap utján egybehívott közgyűlés azonban még nem volt szavatképes. E köz­gyűlést, miután az igazgatósági tagok a mű­ködés sikertelenségét látva, az ügyeket ve­zetni nem akarták, (a többi közt én már jóval előbb visszaléptem) a felüg}’elő bizott­ság elnöke hivta össze. A mi Kompolthy váltóját illeti, azt az igazgatóság határozata alapján én mint egyik czégjegyző Írtam alá, engem tehát a váltó személyileg nem terhel. A törvény az igazgatóságot a társaság va­gyonáért teszi felelőssé és ez jelenleg is készletben levő könyvekben és leltárban áll. Minden egyéb, a mit a „Veszprémi Független Hírlap“ főpapokról és elhelyezett üzletrészek­ről beszél, egyszerűen mese. Ha sikerült volna elhelyezni azokat az üzletrészeket, vagy kellő számú pártolót gyűjteni, akkor nem volna kénytelen a társulat felszámolni.“ (Sziklay úr nyilatkozatához semmi megjegyzésünk, mert szó szerint megerősíti az Auróra-társaság csalárd üzelmekről tett leleplezésünket, me­lyek elbírálása most már a kriminális tör­vényszék dolga lesz. Csak azt jegyezzük meg, hogy a főpapságnál elhelyezett „üzletrészek“- ről szóló állításnak sem mese. Talál Sziklay ur Esztergomban is sok ilyen „üzletrészezett“ főpapot s hogy messze ne menjünk Veszprém­ben is V. kananok ur személyében. Hát ez nem mese, hanem tiszta skandalum. A szerk.) — Hymen. Piek Ilka kisasszonyt, Pick Ignácz csernyei földbirtokos szeretetreméltó és művelt szellemű leányát, megyénk egyik kiváló szépségét, csütörtökön e hó 19-én je­gyezte el magának Csernyén S c h w i m m e r Henrik, Székesfejérvárott igen előnyösen is­mert „Schwimmer testvérek“ czég beltagja. — Hivatalos vizsgálat. Kenessey Pong- rácz és Szabó Imre, a megyei közigazgatási bizottság tagjai, a minisztérium utasítása folytán a megyei árvaszéknél hivatalos vizs­gálatot tartottak és megvizsgálták, hogy az ügyrend és az ügymenet minden irányban rendesen van-e elintézve. Mint örömmel konstatálhatjuk, mindent a legnagyobb pon­tosságig rendben találtak. — Zalai Ede, városunk derék ifjú gyógy­szerésze, ki C’zegléd első gyógyszertárát meg­vette, a napokban váltott jegyet Ferenczy Károly, veszprémi gyógyszerész szép és szel­lemes leányával, Ferenczy Ida kisasszony­nyal. — Czigányok látogatása. A marczaltői rablógyilkos czigányok vejei és testvérei lá­togatást tettek az itt fogva levő férjeiknél. Ugyanez alkalommal Sztojka Juli, fogva levő czigány nő 2 purdéját egy véu czigány nő, állítólag öreg anyjuk elvitte magával a bol­dogabb, szabad hazába. — Reáliskoláink és a latin nyelv. Hogy reáliskoláinkban a latin nyelvi oktatás ered­ményesebb legyen, a vall. és közokt, minisz­ter előző rendeletéit legutóbb egy másik in­tézménynyel toldotta meg. Ezentúl a latin nyelv rendkívüli kurzusában nemcsak azon tanulók vehetnek részt, kiknek mindegyik tantárgyból csupa jeles vagy jó tanjegyük van, hanem azok is beiratkozhatnak a tan­folyamba, kik egy esetleg két tantárgyból kaptak elégséges jegyet. Ezeknek [felvételét azonban a miniszter — az illető tanárkarok, meghallgatásával magának tartotta fenn. — Színészet Pápán. Csóka Sándor a napokban befejezi működését Pápán. A héten igen változó volt a közönség pártolása. — Csókának nem ment valami jól, de azért — mint tudósítónk Írja — nem megy7 el onnan deficittel, ami a mai világban, ha nem is kecsegtető, mégis megnyugtató. Hétfőn Pajor Emilia jutalomjátéka volt, mely7 alkalommal „Kapitány kisasszony“ adatott. Kedden „Utolsó szerelem“, szerdán „Bőregér“ egészí­tették ki a játékrendet. Csütörtökön Rácz Gyula jóhangu tenorista jutalomjátékául „Kol­dusdiák“ került a deszkákra. Ma mérsékelten felemelt helyárakkal az „Uff király“ újdon­ság kerül színre. Holnap *Ne vigy a kisér- tetbe“, hétfőn Bartók Lajos színmüvét „Kendi Margit“-ot adják bérlet 14. számban. — Ösztöndíjak kiosztása. A megyei gyám- pénztárra felügyelő választmány, holnap a vármegyei székházban gyűlést tart, mely al­kalommal a megyei alapítványi ösztöndijjak kiosztása is eszközöltetni fog. — Névváltoztatás. Rózsa A. veszprémi illetőségű párisi lakos vezeték nevét belügy­minisztériumi engedélylyel „ V a r s á n y i“-ra, / a v o d n i k Ede veszprémi lakos, gyógysze­rész, vezetéknevét „Zalai“-ra változtatta. — Nagy tűzvész Jákón. Lapunk más he­lyén olvasható a tudósítás, mely Jákó vesz- prémmegyei községnek ez évben már a má­sodszori pusztulását adja hírül. A tűz kitö­résére nézve az. előnyomozást -a helyszínén Horváth Lajos pápai főszolgabíró másnap megtartotta, melynek folyamán kitűnt, hogy az alapos gyanú Griesbacher Vinczéné ottani lakost terheli, ki a házánál kenyeret sütött és vétkes gondatlansága lett a tűzvész okozója. — A megye alispánja felhívást in­téz a vármegye összes lakosaihoz segélygyüj- tés ügyében, mivel a folyó évi január 14-iki tűzvész alkalmával a szomszéd községek lako­sainak áldozatkészsége kimerittetett. — A bolond április kitűnő nyári napok után tegnap havat hozott. Hó és hideg eg}7- aránt ölte a fák rügyeit, a rózsák bimbóit. Az élet rózsái, a diákok alighanem korán tették morózus álomra bélelt katufrékjaikat — Lengyel úrhoz. — Az ujonczozás megyeszerte befejez­tetett A követel rovat mindenütt betelt és általában olyan az eredmény, mint sehol az országban. Legszálasabb és legtöbb katona- gyereket az enyingi járás szolgáltatott. — A magyar nyomdászok a „Petőfi“- könyvnyomdáról. A magyar nyomdászok év­könyve kiváló gonddal lett szerkesztve ez idén. Nagy tanulmányt találhatunk benne a magyar hírlapirodalomról. A többek között a dunán­túli lapokról és nyomdákról ig}7 nyilatkozik: „A dunántúli kerület jobb lapjai, főként egy­szerűségük által tűnnek ki; nem. hajhásszák a sallangost és tarkaságot, hanem inkább az egyöntetűséget művelik. Szép kiállítású mun­kákat készítenek a többek között a ,, Petőfi“ -könyv­nyomda Veszprémben, Czéh Lajos, magyaróvári s Surányi János győri nyomdászok.“ — Könyvet a népnek! Zilay József lovász-patonai lakos a közművelődés terjesz­tése iránti buzgalmának szép tanujelét adta azáltal, hogy a Veszprémmegyéhez tartozó ádász-tev.eli olvasókörnek hetven darab könyvet adományozott. E nemes szivft cse­lekedet nem szorul dicséretre. Az olvasó­kör e nagy szívességet azzal találta viszonoz- hatónak, hogy Zilay urat legközelebb tartott közgyűlésén az olvasókör örökös tiszteletbeli tagjául választották meg. — Életmentő anya. E hó 22-én Győré Lajos siófoki fuvarosnak 3 éves kis Lajos fia délután kiment az istálóba, hogy majd egy lovat megitat. A mint a vödröt le akarta ereszteni a kútba, a nehéz vödör lerántotta a 3 éves kis fiút a mélységbe. Az anya, ki ezt az ablakból látta, kifutott és a kút kö­vein lement a kútba a fiáért. Fiát sikerült is szerencsésen felhozni. Még egy haja szála sem görbült meg egyiknek sem. — Gyújtogatások. Devecser város lakos­sága rémületben van, mert a tüzesetek a városban gyakoriak. E hónapban már há­romszor volt tűz, mindig éjjel s mindhárom- szor más-más városrészben. Szerencsére a tüzet minden alkalommal sikerült gyorsan elfojtani, mert szélcsend uralkodott. A deve- cserieknek erős a gyanújuk, hogy a tüzek gyújtogatásból eredtek. Ezért a polgárság kebeléből éjjeli őrség van alakulóban. A szolgabiróság is megtette á kellő intézkedé­seket a gaz gyújtogató kinyomozását ille­tőleg. — Műfestészet. Elegáns ízlésre mutató műfestészetet produkált Auer Ignácz szoba­festő Csete Antal dr. Iákásán, ahol a terme­ket ujonan festette. A kényes mű ízléssel testjett termek megérdemlik a megtekintést. — Ez is személyleirás. Lukácsi ur, rendőrségi tollnokról bátran elmondhatjuk, hogy ő a kapitány ur jobbkeze. Rá lehet őt minden jó dologra venni, a protokólumok vezetésétől egészen az önkéntes tűzoltóságig. Mindeniknek hűen megfelel és pontosan tel­jesíti kötelességét. Mint veterán színész pom­pásan műkedvelősködik s a néma szerepek­ben kiváló rutinnal tud — hallgatni. Szóval, ő minden tekintetben lelkiismeretesen jár el „muszáj“ és kedves kötelességeiben. Ezek után nem lehet csodálni, ha a cselédkönyvek kiállításában is a lelkiismeretes pontosság jellemzi. Beállít a hivatalba egy menyecske és cselédkönyvet kér. Lukácsi ur elővesz egy használatlan cselédköuyvet s kezdi kitölteni a rubrikákat: „Hogy hívnak húgom ?“ „Czifra Zsuzsinak, megkövetem alássan.“ Azután foly­tatja : haja: barna ; szeme: kék ; orra : fitos; szemöldöke: kurta: szája: nagy . . . Itt eszébe jutott a menyecske nyelve. Gondolkozik, majd odaszól a fehérnéphez: „Oltsd ki a nyelved húgom! — Megtörténik és Lukácsi ur nem is látja, hogy a nyelvnek nincsen rubrikája, mégis biztos vonásokkal veti oda: Nyelve — vörös. Egyéb ismertető jele? — Ennélfogva egészséges. — Uj zenemű. Lőwy Béla győri joghall­gató igen sikerült mazurkát irt, mely már is szép fogadtatásnak örvend. Ajánljuk a zeue- értő közönség figyelmébe. Kapható a helyi könyvkereskedésben is. — Leharapta az anyósa ujját. Erre azt : mondják az elkeseredett vök, "hogy jól'tette, akárki tette. Gaál Feréncz napszámos is» igy gondolkodott, a mikor meggyűlt a baja az anyósával, a ki még helyre termett menyecs­kének szereti magát fitogtatni. A szóvitának az lett a következménye, hogy a kedves anyós ásót fogott a gyengéd vő ellen, de mielőtt sújthatott volna az anyós haragja, kikapta kezéből a vő az ásót, megragadta az anyós kezét és iránta érzett szeretetreméltóságát mutatóujjának leharapásával fejezte ki. Az anyós panaszra ment és Gaál urat letartóz­tatták. E jogtalanság a vők körében állítólag méltó felháborodást szült. — Vérengző rablók. Siófokról írja ne­künk ; Siómaros veszpréminegyei községben a napokban éjjel ismeretlen tettesek beha­toltak F rend Fábor bérlő istálójába s az ott alvó 15 éves kocsisgyerek fejét baltával széthasították és késsel össze-vissza vagdal­ták, azután az istálóban levő két lovat el- kötőtték. Eleinte azt hitték, hogy barbár­ságot oláhczigányok vitték véghez, később azonban sikerült a csendőröknek az egyik czinkost elcsípni egy pásztorember személyé­ben, aki társát nem akarja bevallani. Az összekéselt kocsis életben maradásához nincs remény. — A régi I frtos államjegyek beváltása. Az 1866. évi julius hó 7-éről keltezett és a forgalomból bevont I. kibocsátású 1 frtos államjegyek már csak folyó évi junius hó végéig fognak beváltatni, a közös pénzügy- ministeriumhoz intézett szahályszerüen bé­lyegzett folyamodvány alapján. A hivatalos lap ezt oly megjegyzéssel teszi közzé, — hogy ezen határidő letelte után, a jelzett állatnje- jegyek sem beváltatni, sem kicseréltetni nem fognak. — Modern dón Jouan. Kalmár ur viselt dol­gai még mindig beszédtárgyát képezik Pá­pán és vidékén. Mint értesülünk a főispánná, grófnő is érdeklődik az ügy iránt s a „Modern dón Jouan“ czimü czikkűnket egész terjedel­mében lefordittatta magának németre. Agrófnő érdeklődik a végk fejlet után is, amire ma­gunk is kiváncsiak vagyunk. — Fölmentés a népfölkelés alól. A hon­védelmi miniszter elrendelte, hogy a közszol­gálat teljesítése vagy annak érdekében a népfölkelési tettleges szolgálat alól ideigle­nesen fölmentett eg}7ének nyilvántartását azok a járás parancsnokságok kötelesek vé­gezni, melyek területén az illetők honillető­ségi helye fekszik. A nyilvántartás vezeté­sére a miniszter részletes utasításokat ad s meghagyja, hogy fölmentési nyilvántartásból rendelete nélkül csak azon egyének törölhe- tők ki, a kik a népfölkelési kötelezettségük­nek teljesen megfeleltek, vagy okmányilag bebizonyítva van, hogy elhaltak. — Szerelmesek tragédiája. Szomorú víg­játék, történik Pápán. A főhőst Estóknak keresztelték, a hősnőt Zsuzsinak hívják. Mind­ketten rajongásig szerették egymást s készek voltak szárazon és vizen élni egymásnak és egymásért. „De minek is van a szív s a szívben szerelem“ — sóhajtozik most Zsuzsi is, Estók is. Ha ők nem szeretik egymást, akkor nem történik velük az a czifra komé­dia, a mi megesett a következőkép: Estók elment Zsuzsihoz látogatóba. Zsuzsi azt hívén, hogy Estók vidéken van, a kapuszin alatt a Jancsi kocsisnak szerelmi vallomását hall­gatta végig. Ekkor toppant be Estók. Köl­csönös meglepetés. Zsuzsi befut a konyhába, és szembe áll egymással Estók és Jancsi. Szó nélkül megfogják egymás gallérját, azután el­kezdtek birkózni, eleintén lassan, hidegvérrel, — később hevesebben. Elverték egymást szó nélkül, azután hazatántorgott mind a kettő. Másuap a két kocsis kibékül és boszut for­ralnak Zsuzsi ellen. Mindaketten este felé lementek a Tapolcza-partra és elrejtőztek. Ekkor jött Zsuzsi egy sajtárral kezében vízért az András kocsissal. A két legény előugrik, egyik megfogja András kezeit és ártalmat­lanná teszi, mig a másik Zsuzsi leányzót ragadja meg és háromszor, belemartja a vízbe. Sikoly — jaj-kiáltások, — ott térem egy rendőr és bekíséri valamennyit a városházá­hoz. — A dutyi ajtaja bezáródik s a függöny legördül. Történelmi háttér: Zsuzli bizton­ság kedvéért külön czellába záratik. Thália búcsúja. A függöny -legördült. Azok a jókedvű, jóképű emberek •elköltöztek városunk ódon falai közül, hogy apostolok mód­jára toyább vándoroljanak szerte e hazában. Színtársulatot még nem fogadott olyan rokouszenvvel városunk közönsége, mint Bánfalvyét, Tháliát még nőm dé­delgette majdnem két hónapig egyhuzamban sohasem e város. Es azok a jó emberek, akik soha senkinek sem árta­nak, legfölebb önmaguknak, olyan szivesen elkövettek min­dent, hogy csak fenmaradjon a rokonszenv köztünk és Thália között. De elérkezett a .válás ideje. Mi nem tartóztattuk őket, hadd menjenek hivatásuk után, hadd műveljék a nemzeti nyelvet szórté e hazában. Mi hiszünk a jövőben, erős meggyőződésünk, hogy Bánfalvy erős társulata a nyarat összetartással huzza ki és a czóda Istenasszony a télre vissza fogja vezérelni a Dunán túlra-, amikor állomáshelyeikből nem fogják kifelejteni Vesz­prémet sem. Adja az Isten, hogy bibórba-bársonyba térhessenek vissza ; — mi szivesen fogadjuk s addig is rokonszenves em­lékezetbe tartjuk őket. ... ■* Szombaton utolsóelőtti előadásul Dumas világhírű színműve „F r a ne i 11 o n“ került színre, mely hírhedt szin- . mü igen szép müértő közönséget vonzott a terembe. Általá­ban elmondhatjuk, hogy az előadás összhangzón, egy kis fogyatkozás leszámításával precis folyt le. Nagy elismerést érdemel Bács a tapintatos rendezésért, melylyel a nagysza- I básu darabot e kis színpadra alkalmazta. Az est hősnője Bácsné Maár Julia volt, ki a czimszerepben érvényre juttat­ta minden szerepköréhez méltó tehetségét s elég alkalmunk volt arról meggyőződést szerezhetni, hogy az arcz mimikája, a sokat mondó szemek beszéde, a kellemes csengő hang, mely nagyobb kitöréseknél is kellemesen jut érvényre, a ru- tinirozott játék, mely a fesztelen számítás nélküli s mégis pontos mozdulatokban nyilvánul — mind ama kiváló tulaj­donok, melyek öt felül emelik a mindennapi tehetségeken A közönség megszerette őt már a „ Vasgyáros“-ban, ez a „Denise“-ben nagyobb fokot ért el, a „Franczillon“-ban a rajongásba ment át. Minden jelenését, minden drámai kitö­rését zajos taps kisérte. Bács (Riverroles) rövid szerepében szintén nem hagyott kívánni valót. Szépen szavalt, játékát mégis tapsolták. Dobay (Smithné) nagyban előmozditotta az est sikerét. Szerémlalvy, Fábián, Aradi. Szilágyi jó ala­kításaikkal imponáltak, Bánfalvyné is jó volt, csak a szere­pét nem tudta. V a s á r n a p bucsuelőadásul „Veres hajú“ a régi jó népszínmű került deszkákra. Demény Viktória a czimszerep­ben exczellált. Hangja ma is kellemes mint általában, ha megbecsüli. Játéka is eleven és értékéből a bőven kijutó drámai jelenetekben sem vészit. Figyelmeztetjük, hogy maszkirozásnál több gondot fordítson, mert igen vidékies szine van annak, ha a paróka alól kilátszik a. valódi haj. Nagy Pista ma is a régi énekes Ferke szerepében, örsy Arankát ma láttuk másodszor énekes szerepben, mint Szemes Borosa. Bírálatunkat első fellépésekor fenntartottuk, most beváltjuk Ígéretünket, bár szívesebben hallgatnánk, mert biz sajnálattal kell konstatálnunk, hogy Örsi nem énekesnő. A játékában vagy rutinirozottság, ez is mókába fajul, de hang­ja épen. nincs. Mert nem ideiglenes rekedtség az, ami fátyo- lozottá teszi hangját. Az nem ilyen sokáig tartó. De kü­lönben is, ha valaki rekedt, mégis ki tud vágni egy-egy egészséges hangot, amit Örsy, mint tapasztaltuk nem volt képes tenni. A müértő közönség szerette volna, ha énekré­szeit is ugymondja el, vagy elhallgatja. A mai est főhőse Liptay Lajos volt Veréb Jankó 'szerepében. Olyan ügyes ■ alakítást csinált, amely után ítélve - csak megerősíthetjük ama nyilatkozatunkat, hogy ö bármely elsőrendű társulatnak is támasza lehet. Játékával folytonos derültségben tartotta a közönséget. „A vargáék kertjük alatt“ énekét zajosan megtapsolták és megujrázták. Aradi az öreg Keszeg szere­pében ma is a jóizü kedélyes öreg, akit mindig szivesen láttunk. Szerémfalvy (Bálint) ügyesen alakított, Aradiné Bánfalvyné sem hagytak hátra kívánni valót. Pataky Erzsi (Csinos Julcsa) csinos volt, kezdő színésznő létére ügyesen, elég biztossággal forgott és jól járt a nyelve is. Epilógus gyanánt helyi szerzőtől „Thalia búcsúja“ ke­rült deszkákra három szereplővel. Az egészben nem talál­tunk semmi megkapót. Úgy tetszett a nyelvezet után is ítélve, mintha valami diák irta volna iskolai gyakorlatul. Annak megjárja. Bácsné szépen alakította Thaliát, szépen szavalt Fábián. Szilágyi a „pompes funebres“ ruha helyett díszesebb magyar öltönyt vehetett volna magára. GYERK1 ÓR ULT1MÓI A KÁVÉHÁZBAN. Micsede pr inteti f phegalom o Ti szó exlen- tul tule, hojd tsinál ój turvéngyt o holászat ellen — éjjel. JJiktératonáU valna inkább egy- halász-tür- véngyt, o zavarosban h otászás ellen, féngyes nappal. Oltói retirálnának mind o vizibiztosók. És tolántán .... végre . ... ü is ... . meschüge exlencz is! * Kötönó, szolid veszprémi kalmárok tünkre járják, csokják be üvé boltok. Jotják eszembe tühbi közt Tuszkau, Menczl, Guthard, rótták, Sámson, Béig, Kielberger, Both, Züsz selöbbi, setöbbi — epesz o szomot'ó klamantesz. Micsede más világ van Phápán. Ott tanálkozza K aim á r, oki se nem bol- tosozza, se nem csak be üvé balt, hanem drótja mindig kelendüs, sose póvl-partékáje, házesság-tal­mit edj Eszterliázi-firm alatta.............és se fii­be nem lüvi üvé kobak, se be nem csokják, se fül nem okosztanak, mint üvé ideálja........................ o szegéngy vértanó Schenk Hágó őrt! * Jós megint tette nálam üvé szemthelen vizit o hoszó lovag szomeró braucht ál. Hosszá írás szólt o Konzóm-adóról. Mondtam nékhi odvarias döhvel, hojd éphen khivithem o bizemos adót. Ho van hozzájo való meghagyatik — esze: bizemosan megtonál Unter Hr. 0. * Tisztelek o szép joczelt. Mikhar még én voltam edj gazdag Grin, o pheleschég edj gazdag Grinné nadságe .............. és ű vált kövér és én váltam edj atléth: Gatt! mind sminczelorázták nékönk! Mast ? . . . Cziipasz ! Hojdonában szedthék oz adói attid az éhesek ókinek vált nagy paczak, mast szedik az adót o poczekok altul, okinek nincs se adó, se péndz, se ház se semmi; csak edj Szüli, meg jerek, meg icerili, meg . . . I) al e s z. * Joseph, mi történt Berlinben ? Ilojd ün nem tód ? Mi van o lengyel ezókor adóval, magyar halász-t ürvéngygyei, négy éves katonaszalgálattal ...............mint diktál o kötönó végzett patikáros, mas t Fejerváry exlencz ór ?

Next

/
Oldalképek
Tartalom