Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1888-12-08 / 50. szám
Veszprém, 1888. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, deczember 8. illetve vasúthálózattal jövőre is szervez kapcsolatban, összehangzásban legyenek. Ez okból az összes dunántúli meglevő és tervezett vonalakat úgy technikai mint köz- gazdasági : forgalompolitikai és pénzügyi •zernpontokból behatóan és részletesen át tanulmányoztam. Köztük a győr-veszprémi h. é. vasut-tervet is. Úgy hogy ennek előnyeit — hátrányait, létesithetésének feltételeit és—- akadékait és részletesen ismerem, — s lehet, hogy felvilágosító, nyilatkozatom illetve czikkemben alkalmam nyílik, hogy Veszprém e fontos közügye felöl egyéni szerény nézetemet nyíltan s elfogulatlanul elmondhasam, — addig is, a mig munkában levő „A dunántúli vasuthaiózat szerves kiegészítésének kérdéséhez* •zimen rövid időn megjelenő nagyobb röp- iratomban azt a többi között szintén részletesen ismertetni és bírálni fogom. Fogadja szives üdvözletemet s baráti kéz szorításomat, mellyel a távolban is vagyok, maradok mindig igaz hive Bakos Gábor, a fejérmegyei helyiérdekű vasutak előengedélyese. Á kívánt hírlapokat még a tegnapi postával rendelkezésére bocsátottuk Bakos főmérnök urnák s liisz- ezük, hogy ezen, vármegyénket s városunkat oly életérdekünkben érintő uj vasutaink ügyében, objectiv felvilágosító szives sorait legközelebb közleni alkalmunk leend. <)«;: Megyei közgyűlés. — Saját tudósitónktól. — A megye évnegyedes közigazgatási nagygyűlése f. évi decz. hó 3. és 4-ik napján folyt le meglehetős számú tagoktól látogatottam E s t e r h á z y Móricz gr. főispán üdvözölvén az egybegyült tagokat, jelentést tesz a számonkérő szék működése eredményéről — és a gyűlést megnyitja, Barthalos István jelezte, hogy több rendbeli vicinális vasút építése van tervbe yéve, u. m. Győr — Zirczi; Pápa — Veszprémi Bicske — Kaposvári (Mezőföldön keresztül,) vonalok. Egyúttal indítványozza, hogy a gyűlés ez ügy tanulmányozása és ez érdemben teendő véleményes előterjesztés Végett válasszon egy szükebbkörű bizottságot. A gyűlés ez indítványt elfogadta s a bizottság tagjaiul megválasztotta: gr. Ester- ház y Móricz, Véghely Dezső, gr. Feste- tich Pál, gr. Draskovich József, gr. F estetich Andor, T a 11 i á n Lázár, gr. Nádasdy Ferencz, Palotai Ferencz, Tóth Kálmán, 0 svaid Dániel, Hun kár Sándor, Koller János K e n e ss e y Károly, Laky Kristóf, Rainprecht Antal, id. Purgly Sándor, dr. Fenyves sy Ferencz, Kun György, M á d a i Izidor, Ányos Tivadar, Ányos László, B i b ó Dénes, Kemenes Ferencz, dr. B e z e r é d j Viktor, K o 1 o s, V á r y Kálmán, R e é Jenő, Barthalos István, Szabó Imre, P ö s 1 Károly, P a á 1 Dénes, G u 1 d e n György, Ruttn e r Sándor, Csolnoky László, ifj. Bélák István, Tjóth József, Hauer Béla, Wert- heim Armin, Rothauser Mór, Brentíer Lőrinczet, és az öt járási főszolgabírót. Az alispáui jelentést a gyűlés tudomásul vette. A székház épitési költségeinek törlesztésére és a megyei tisztviselők nyugdíjalapjára, a pótadó megszavaztatott.-Szavazati lapok utján választattak a közigazgatási bizottság tagjaivá: gr. Ester- h á t’f'i Ferencz, Kemenes Ferencz, id. Purgly Sándor, dr. Kenessey Pongrácz és Ihász Lajos. A közmunka felosztási tervezet, amely ezen gyűlés fontosabb tárgyai közé tartozott, megállapittatott. A legtöbb egyenes adót fizető megye- bizottsági tagok 1889. évre érvénnyel biró és a bíráló választmány által megállapított névjegyzéke tudomásul vétetett. Az egyes választmányok kiegészíttettek, illetőleg újból alakíttattak. És pedig az újból alakúit igazgató választmány elnökévé gr. Esterházy Móricz főispán, Wog- ronics Antalt, tagokká pedig: Barcza Kálmán dr. Fehérvári József és Ferenczi Károlyt nevezte ki. Választás utján még tagokká lettek: Csolnoky László, dr. Kenessey Pongrácz, dr. P i 11 i t z Benő, dr. 0váry Ferenez, Fischer Manó. Állandó választmányitagokká beválasztattak: Véghely Dezső, Kopácsy Árpád, Takács Ádám. Az erdészeti Il-od fokú bírósághoz, mint szakértők: Jákói Géza, Léhmann János, Patzl Jenő, Havas Ágoston erdészek. Az állandó biráló-bizottság tagjává megválasztatott Plo.ssze r István. Gazdasági választmányitagul: Rosentál Nándor. A méneket vizsgáló bizottságba bevá- lasztattak a devecseri járásban póttagul: Gulden György, a pápai járásban rendestagul; Walla Gyula, póttagul pedig Oláh Géza. A bikákat és kanokat vizsgáló bizottság tagjává lett a pápai járásban Ihász Lajos. A fellebbviteli küldöttség rendes tagjai; gr. Esterházy Ferencz, Hunkár Dénes és Tóth Kálmán, póttagok: Szalatkay István és Walla Gyula. A közegészségügyi választmányban: szili Horváth Pál és dr. Csolnoky Ferencz. Az utfelügyeleti valaszmányba a devecseri járásban Léhmann János és Pados Lajos. Az alispáni avató bizottság elnökeivé az 1889. évre a veszpr. város és járás területére Kopácsy Victor a devecseri járás területére Ihász Lajos, a pápai járás és város területére Koller János, a zirczi járás területére Hun kár Sándor, az enyingi járás területére pedig Bibó Dénes választattak meg. A lótenyésztési bizottság kiegészíttetett és pedig a következőkép ; Beválasztattak az elhaltak helyébe gr. Esterházy Ferencz, br. Fiáth Pál, fiunkár Dezső, H unkár Dénes. Kemény Andor, Kenessey Miklós, Kolossváry Kálmán, Lakat János és Valla Gyula. Elénk vita tárgyát képezte a községi háztartás ellenőrzéséről szóló javaslat. Hozzászóltak a tárgyhoz br. Fiath Pál, dr. Fenyvessy Ferencz, dr. Beze- r é d j Viktor, gr. F e s t e t i c h A ndor, André Gyula. A kiküldött bizottsági tagok felkérettek, hogy ba a községek nem kellő időben jelzik a számadások megtartásának idejét, értesítsék efelől az alispánt. A vármegye alispánja fellővatott, hogy intézkedjék, mely szerint minden község a képviselőtestületi közgyűlés határ idejét szabály- rendelettel alapítsa meg és intézkedjék, hogy ezen szabályrendeletek a megye közönsége által legkésőbb a májusi közgyűlésben tárgyalhatok legyenek. Határozatba ment, hogy az időközben elhalt vagy lemondott megyebizottsági tagok helyei f. évi decz. 28-án fognak választás által hetöltetni. A rátóti, csóthi, esztergáid, és rédei, választókerületekben fog a választás rneg- ejtetni. A bakonyi utuási, lókuti, somlyóvásár- belyi árvaértékeknél behajthatatlanná vált követelések a gyámpénztári alap terhére kiu1 altattak. Több községi szabályrendelet részben megsemmisittetett. részben pedig pótlás végett vissza küldetett. Rothauser Izidor orvostudori oklevele nyilvánosan kihirdettetett. Alsó-fehérmegye közönségének az ital- mérésijog megváltása tárgyában a pénzügyminisztériumhoz intézett felirata tudomásul vétetett. A veszprémi ág. ev. gyülekezetnek a tanilói alap gyarapítására, 100 frt, a szt.- király-szabadjai ev. ref. gyülekezetnek iskola épitésre 100 frt, az almádiban létesitendő amerikai szőlőtelep javára 150 frt szavaztatott meg. a Tancsics-bizottság segélyezés végett, benyújtott kérvénye, megfelelő alaphiánya miatt elutasittatott. A nyilvános betegápolási pótadó és a katonabeszállásolási pótadó °/0-a megállapittatott. A balatoni gőzhajó részvény- társaság abbeli megkeresésére, melylyel a kitűzött czél elérésére a hatóság támogatását és azt kéri, miután a társaság Veszprém vármegye területével Almádi községgel állandó hajóösszeköttetést kíván létesíteni, hogy a megye közönsége Almádiban kikötő- hidat építsen s az ebhez vezető utakat jókarba helyezze és bogy a megye a társaságot 10 évig az erkölcsin kívül pénzbeli segélyben is részesítse; és ezzel kapcsolatban Somogy vm. főispánjának azon megkeresésére, melylyel azon megkeresés alapján, bogy a balatoni gőzhajózási részvénytársaság érdekében Bpesten 1889 január folyamán értekezlet tartatni terveztetik, kéri, bogy a megye közönsége küldöttséget válasszon, a megye közönsége kijelenti, bogy a társulatot anyagilag és erkölcsileg , támogatni fogja, hogy a megye közönsége ngy a megalakult részvénytársaság viszonyairól, mint az áldozatok miségéről, amelyek a vármegye részéről a társaság érdekében hozandók lennének tájékozva legyen a vármegye főispánjának esetleg alispánjának elnöklete alatt Andro- vits Imre, Balogh Károly, dr. Bezerédj,Viktor, gr. Esterházy Ferencz, dr. Jánosy Ágoston, Kemenes Ferencz, Krpácsy Árpád, Kopácsy Viktor, dr. Óváry Ferencz, Paál Dénes, Szabó Imre és Véghely Dezső rp. b. tagok felkéretnek, hogy a vármegye képviseletében a részvénytársasággal értekezésbe bocsátkozni és esetleg a Bpesten megtartandó értekezletben résztvenni és a tárgyalások után erről, valamint arról is előterjesztést tenni szíveskedjenek, hogy Almádinál a kikötőhid építése és az ahhoz vezető ut, jókarba helyezése előre láthatólag mekkora összeget fog igénybe venni és arról is, hogy mekkora lehetne azon összeg a mely a részvénytársaság részére 10 éven keresztül éven- kint nyújtandó volna. Ezen határozatról a megválasztottak, a részvénytársaság és Somogymegye főispánja az utóbbi átirat mellett értesittetnek. A megyei magán pénztárakra felőgyelő választmány jelenti, begy Véghely Dezső kt. alispán utján értesült arról, bogy a gazdák és iparosok hitelszövetkezete a phylloxeravész által tetemes anyagi kárt szenvedett balaton- melléki szőllős gazdák érdekében Almádiban egy a phylloxerának ellent,állni képes szöllő- telepet szándékozik felállittani. Midőn a választmány utal azon körülményre, bogy a megye területén fekvő Almádi szőllőhegy a legalkalmasabb arra, hogy ott egy phylloxerának ellentállni képes szőllő- vesszőkkel beültetett szöllő-iskola állíttassák fel és hogy azáltal a nagy anyagi károkat szenvedett szöllősgazdák reménye felújíttassák, mely szerint szőlleiket beültetvén újból megnyerhet ik elveszített jövedelem forrásukat, utasítja a megyei törvényhatóságokat hogy a szőllősgazdák tönkrejutásának megakadályozása czéljából minden lehetőt szükségkaszert, oly magas irályu hirdetményeket tett közzé, gazdája megbízásából a szomszéd- rárosbeli hetilapba. , -A hirdetménynek volt is foganatja, mert’ _ messzevidékről is zarándokoltak oda minden rangú és rendű haj és bajusznövesz- tendök, főként a „Talpas“-féle kenőcs megszerzésért. Talpas Estók is minden vasárnap délelőtt — mert akkor volt kimenője — ujgy kifente bajuszát, bogy a falu minden legénye irigye lön és „szarvasbogár“-nak keresztelték el. Talpas Estók különben igen tanult, olvasott fiatalember volt, aki az elemi iskolán kívül gymnasiumba is járt félesztendeig, a téli hónapokban, kályhát fűteni. De mindazonáltal csupán az ajtónál hallgatózásból megtanulta a latin declinatiókat és még a személyes névmásokat is. Igeii jól érthette tehát mért nevezik gazdáját egoistának, pedig — Talpas Istók szerint — nem volt az, inkább naturalistának lehetne nevezni, mert ő találta fel a „Talpas “-féle kenőcshöz a légmentes skatulya szerkesztését, összeállítását. Görény Elemér volt a patikárus neve, aki aligha lett másért patikárussá, mint hogy a nevével járó társgondolatot szagos parfümökkel könnyen eloszlathassa. Egy budapesti illatszerkereskedés sem volt aromaticusabb Görény ur patikájánál ahol Talpas Estók — mint már emlifve volt — laboránsként működött. Talpas Estók életrajzához tartozik még az is, hogy miután a gymnasiumból kikerült (mint okleveles kálybafűtö) a bndapesti irgalmasoknál nyert hasonminöségben alkalmazást. És fokozatos előléptetés után föl- vitte egész 2-od laboranságig. Innen katonaállitás alkalmával Duna- pentelére került s innen aztán az inotai patikába. A múlt században — állítólag — Ino- . tán is volt patika, de még az akkori kerületi orvos is ott lakott. Beh jó idők lehettek azok! | Az erről szóló régi okiratnak nem hitelesített másolata P. R. helybeli fodroncz és irtász urnái tekinthető meg. Időszerűnek találom most már megem- liteni, hogy az eddig elmondott történetecske székhelye Inota, amely a múlt évszázadban Palota vármegyéhez tartozott. (Ez utóbbi okmány Columbus K. András urnái tekinthető meg, aki a régi vármegyeházi levéltár [ helyiségében lakik.) Inotának 1771-ben még rom. kath. plébániája is volt. (Az erről szóló okmány | a várpalotai régi plébánia épületben őriztetik, amely még az Inotainál is régibb, de még jelenleg is fönnáll félig épségben, félig ; romokban.) j Az inotai plébánost akkortájt a puszta- j palotai Jézusrendi-szerzet szolgáltatta, amelynek a rege szerint alája is volt rendelve, de köteles volt évenként Szt.-Gál napján a szerzethez a kővetkezendőket beszolgáltatni, úgymint: 12 darab sódart, 6 rőf füstölt kolbászt, ugyanannyi malaczot, kétszerannyi csibét és háromszorannyi akó bort. (Mert akkor még nem nagy volt a fogyasztási és lőreadó, de annál több borfogyasztó akadt nemcsak Pusztapalotán, hanem az egész Palotavármegyében.) Inotán 1771-ben — mint már említem más í kerületi orvos is lakott, dr. Bölény János azelőtt Oxenfeld Jónás személyében, aki, de csak miként láttuk „állítólag* a szegény Borosát gyógyította ki e világból. Hiába Boerhawe-nak a hires angol orvosnak igaza volt — mondotta egykoron Talpas Estók, midőn még nem volt luborans az inotai patikában — akinek hátrahagyott irataiban ez áll: „Tartsd fejedet hidegen, lábadat melegen, gyomrodat szabadon és az orvosokat számba se vedd.“ Pedig Boer- hawe világhírű orvos volt, hiresebb dr. Bölénynél, annyira hires, hogy még Ázsiából is ilyen czimü leveleket kapott „dr. Bourhawe* Európa. De a mióta Talpas Estók köpenyegét megfordította nem volt hiresebb orvos dr. Bölénynél egész Palotavármegyébeu. Még a „Talpas-féle haj- és bajusznövesztő doboznak* a föliratán is ez volt olvasható „dr. Bölény Jánosnak rendelete szerint.“ Dr. Bölény hire ezután napról-napra fokozódott annyiia, hogy még a párisi „Orvosi kör“ is megválasztotta levelezőtagnak. A Britirek-muzeum pedig arczképét kérte el a „régiségtár számára. Dr. Bölényben kibalt a régi Oxenfeld- családnak utolsó sarja. Meghalt 1799 nov. 9-én. Koponyájának viaszmásolata a budapesti „Anthropologiai* múzeumban látható. Ha Gombóez Borisa nem hal . meg, t ilán nem is ismerkedhettünk volna meg dr. Bölény Jánossal; akinek földi maradványait a következő sirirat fedi: „ITT NYUGOSZIK BÖLÉNY JÁNOS MEGHALT MINT DISZOKMÁNYOS, DOCTORORVOS VOLT AMÍG ÉLT ÉLET S HALÁL FÖLÖTT ÍTÉLT.“ E sirverset Talpas Estók irta gazdája megbízásából, —aki mellette legyen mondva — az egoismusról lemondva, a „tetu*-ismus és „iptis*-mus barátjává lön vagyis Görény Elemér megfeleségesedett és több apró „Görényekének lett boldog apjává. Egy unokája: Görény Anaximander jelenleg tiszteletbeli lapszerkesztőgyakornok- jelölt Budapesten. Talpas Estók is a „Hymen“ rozsás lánczaival köttette meg magát; elvette Suta Ágnes asszonynak, az öreg Borcsa néni komaasszonyáuak egyik unokaleányát. Az öreg Sutáné dédunokái már élnek patikaszerrel — ha betegek — de sőt mit mondjak! az öreg Talpas is halálos ágyán megkívánta az általa többször gyalá- zott, mint dicsért medicinát, de már neki sem használt. * * A kis Borcsa sirjánál még most is látható egy kőbevésett medicinás üveg eme fölirattal : „ÓVAKODJATOK A MEDICINÁTÓL!!“ kép, elódazhatatlanul megtegyen s egyszersmind indítványozza, hogy a megye közönsége e vállalatot az erkölcsi mellett anyagilag is támogassa. Ez inditváuyt a gyűlés elfogadja és egyelőre megállapítási költségeinek fedezésére 150 frt a nemesi felkelési, most nevelési alapból utalványoz, egyszersmind Ígéri, hogy ha e vállalat czéljainak megfelel a jövőben, gondozási és fen tartási költségeinek fedezéséhez pénzbelileg hozzájárul. E végzés megerősítés végett a belügyminisztériumhoz föiterjesztetni rendelték. Veszprémváros által alkotott építkezési szabályrendelet ellen észrevétel nem tétetvén s miután a rendőri büntető törvényekben nem érintett tények is kihágássá iniuősiltetnek a szabályrendelet elfogadtatott és felsőbb megerősítés végett a belügyminisztériumhoz fel terjesztetik. Felhívás! Felhivatnak a ref. egyház azon tisztelt tagjai a kik még a folyó évi egyházi adóval hátralékban vannak, folyó hó 20-ig, annál inkább befizessék, mert az egyházi presbitérium határozata folytán az egyházi gondnok számadása 31-én lezárandó s igy a hátralékosoktól uj év után végrehajtás utján fog behajtatni. Kelt Veszprém 1888. deczember 7-én. Pap Gyula, reform, egyh. gondnok. ÚJDONSÁGOK. — Püspökünk vendége. Folyó hó 4-én érkezett városunkba a szathmári püspök ő méltósága s piispö künk vendége volt csütörtök délutánig. Idő közben meglátogatta a káptalant és a szemináriumi növ. papságot. — A „Gazdák s iparosok ált. hitel- szövetkezete“ abbeli hazafias áldozat- készségét, hogy egy, a Balatonvidék szőllöhegyei ujrabeültetését ezélzó amerikai szőllőauyatelepet rendszerint Almádiban Véghely Dezső alispán s dr. Bezerédj Viktor orsz. képviselő előterjesztései mellett a megye közönsége elismeréssel fogadta s mint az első czikkünkben jelezzük, azonnali pénzsegély kiutalással s évi segély- lyel támogatja. A megyei alispán ur fáradozásának köszönhető, hogy a Gazdák s iparosok ált. szövetkezetének ezen humánus uj intézménye a m. kir. kormány támogatását is elnyerte, amennyiben a telepben szükséglendő, vesszőket részben díjtalanul, részben tetemes árleengedéssel fogja szállítani. Az egész balatonvidéket kötelezték le ez intézkedéseikkel úgy a megyei alispán, mint a jelzett bank igazgatósága. Ez ügyben valamint a telep mostani helyiségében a piacztéri Zsoldos-házban, a telep által megnyitandó két u j aracsarnok ügyében ma, szombaton tart ülést a bank veszprémi fióktelepének bizottsága. — Egyben jelezzük, hogy az országos szövetkezet szervezése Veszprémmegyé- ben most számos helyen fol}L A megalakított devecseri s nagyvázsonyi telepek után múlt vasárnap megalakult a várpalotai fióktelep, ftdő Sza- lay Ferencz elnöksége, Sárffy pénztáros és Bőcskey ur titkársága alatt. Egyidejűleg Marczaltőu alakíttatott meg a fióktelep; e héten pedig Szent- gállon szerveztetik az. — A lefolyt megyegyülés, bálin esszekiható fontos tárgysorozattal birt, meglehetős néptelen volt. Vidéki notabilitásaink is kevesen voltak jelen, de orsz. képviselőink, Láng kivételével, jelen voltak mind. — A várpalotai iparoskörben múlt vasárnap este, nagyszámú helyi s vidéki inteligens közönség előtt érdekes felolvasást tartott Kornpolthy Tivadar amerikai utjai élményei- r ö 1, melyet a hallgatóság mindvégig a legfeszültebb figyelemmel kisért s végül megéljenezett. A tanulságos felolvasást, tér engedtél1, közleni fogjuk. — Időjárásunk még mindig tisztes- ségos. Fagy még nincs, bár a bakony olykor már fehér havas képet mutat. A száu- és korcsolyasport még mindig meddőségben szenved. — A veszprémi színkör ügyével, melyet tudvalevőleg Krausz József könyvkereskedő akart építtetői, foglalkozott a napokban az épitési bizottság. A bizottságban azonban túlsúlyban volt az arénát ellenzők véleménye s igy a terv nem engedélyeztetett. — A puszta-giczi faiskola ültetni való facsemetéit melegen ajánljuk birtokos közönségünk figyelmébe. Oly szépen, sudarasan nevelt fák azok s oly vigyázattal vannak azok a földből kiemelve, hogy legkisebb hajszálgyö- kérzetük is épen marad. Innen van, hogy megeredésük biztosra vehető. A szállításra való csomagolás páratlan ügyességgel eszközöltetik, úgy, hogy e tekintetben minden más faiskolát felülmúl. Az óriási készlet mellett, a legolcsóbb árakat offerálja s ezért is első sorban ez iskolát ajánljuk közönségünk figyelmébe. — Fényes esküvője volt vármegyénk tiszteletbeli főjegyzője dr. P urgly Sándornak Mukits Leona urhö.lgyel, f. é. november 26-án Szabadkán. Násznagyok voltak : V é g h e 1 y Dezső kir. tanácsos alispán Veszprémből, Voj n its Tódor, Mukits Ernő és V o j n i t s Sándor Szabadkáról, Koszorús hölgyek: Rohonczy Irma, Nagy Sarolta, Neuman Irma kisasszonyok. Vőfélyek : ifj. V o j n i t s Sándor, P i 1 k o- v i t s József orsz. képviselő, Purgly László. A díszes nászsereg d. u. 1li 4 órakor 16 kocsin vonult a templomba, hol az ifjú párt Provojcsevics József szabadkai apátplebános adta össze Ez után H o r v á t b Dezső veszprémi* evang. lelkész áldását fogadták, ki emelkedett szellemben szólott hozzájuk. Az ebéd 6 órakor volt, lelkes felköszöntőkkel. A mintegy 40 főből álló vendégek között voltak Veszprémből dr. Bezerédj Viktor orsz. képviselő és Kolle r Sándor árvaszéki ülnök is. — Az esküvő alkalmából minden oldalról érkezett meleg üdvözlésekhez mi is a legőszintébb szívvel csatlakozunk. — Egyházi kinevezések. A király viliéi Pribék István lorymai felszentelt püspököt és olvasókanonokot a veszprémi székeskáptalan nagyprépostjává nevezte ki; Tál lián Lázár pbarosi választott püspöknek és’éneklö- kanonoknak az olvasókanonokságra, Kemenes Ferencz őrkanonoknak az éneklőkanonokságra, dr. P a 1 o t a y Ferencz Szent-Mihály arkangyalról nevezett bantai prépostnak és székes- egyházi föesperesnek az őrkanonok- ságra, V ogronics Antal zalai főesperesnek a szent Mihály arkangyalról nevezett bantai prépostságra s a székesegyházi főesperességre, D e v i c s József somogyi főesperesnek a zalai főesperességre, Jánosi Ágoston pápai főesperesnek a somogyi főesperességre, Magyar János segiisdi főesperesnek, a pápai főesperességre, és dr. Fejé r- v á r i József idősb mesterkanonok a següsgi főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyta. — A legújabb Benkő-botrány. Szép sorjába következnek egymásután azok a stiklik, melyeket Benkö István a városi polgárság gyönyörűségére és zsebére mivel. Alig hogy túlestünk a pálotautezai plani- erozás históriáján, mely a várost az evang. egyházat pörbe hozta — alighogy elvezette az aranyoskuti vizet más malomra, melynek tulajdonosa azért a városnak 50 frtot, Benkőnek pedig 10 frtot fizet s ami ellen most azok porolnék, kiknek malmáról ezt a vizet elvonta, — alighogy elzáratta Benkő ur Sándorffy Ignácz ur háza csatornáját, amit szintén megperelvén az igy megtámadott ügyvéd, fizetett a város kártérítés és perköltségért 21 frtot Benkő úr örömére; most meg azt csinálta ez a derék spéczi, hogg levágatta a temető melletti gyönyörű allésorfákat, mik a füredi út mentén vezetnek s a sétányt kiszélesit- tette önhatalmúlag. Persze, hogy ennek is kriminális lesz a vége s mindenki erről a legújabb skandalumról beszél. De hát nincs észnél a tanács, hogg ezt az embert megnem fékezi s a város érte kénytelen összeveszni a polgársággal s fizetni érte a bírságokat s peresköltségeket. S mire- való itt a költséges sok diszitési munka, mikor oly szegény a nép, hogy adóját se képes fizetni ? Majd szólunk még éhez a dologhoz s azokhoz, akiket megillet. — Áthelyezések, á 17-ik honvéd féldandár tiszti karában a következő változások állanak be: márkvölgyi W eidinger Alajos őrnagy, C s i b o r János főhadnagy, Stein György és Kálay Alajos hadnagyok Székesfejér- várról Veszprémbe — ellenben KI őz el Antal őrnagy, H e t y e i Ferencz főhadnagy, Fördős Kálmán és Zanathy Sándor hadnagyok Veszprémből Székes- fejérvárra helyeztettek át. — Egy vidéki lap „császárja.“ Az összes magyarországi iapok, kellő tapintattal s politikai érzékkel, megelégedtek a bécsi császári jubileum alkalmából, a jubiláris események egyszerű közlésével. Mint egy ma érkezett vidéki lapban látjuk, mégis akadt egy újság Magyaroszágon, amely a „császárt“ ismeri urának, s decz. 2-án jubileumi számot adott ki. Ez a lap: a „Nógrádi Lapok és Honti Híradó“ czimén Balassa-Gyarraaton megjelenő hetilap. Szegéuy tatár!