Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1888-12-08 / 50. szám

Veszprém, 1888. Veszprémi Független Hírlap. Szombat, deczember 8. illetve vasúthálózattal jövőre is szervez kapcsolatban, összehangzásban legyenek. Ez okból az összes dunántúli meglevő és ter­vezett vonalakat úgy technikai mint köz- gazdasági : forgalompolitikai és pénzügyi •zernpontokból behatóan és részletesen át tanulmányoztam. Köztük a győr-veszprémi h. é. vasut-tervet is. Úgy hogy ennek elő­nyeit — hátrányait, létesithetésének felté­teleit és—- akadékait és részletesen ismerem, — s lehet, hogy felvilágosító, nyilatkozatom illetve czikkemben alkalmam nyílik, hogy Veszprém e fontos közügye felöl egyéni szerény nézetemet nyíltan s elfogulatlanul elmondhasam, — addig is, a mig munkában levő „A dunántúli vasuthaiózat szerves kiegészítésének kérdéséhez* •zimen rövid időn megjelenő nagyobb röp- iratomban azt a többi között szintén rész­letesen ismertetni és bírálni fogom. Fogadja szives üdvözletemet s baráti kéz szorításomat, mellyel a távolban is vagyok, maradok mindig igaz hive Bakos Gábor, a fejérmegyei helyiérdekű vasutak előengedélyese. Á kívánt hírlapokat még a teg­napi postával rendelkezésére bocsátot­tuk Bakos főmérnök urnák s liisz- ezük, hogy ezen, vármegyénket s városunkat oly életérdekünkben érintő uj vasutaink ügyében, objectiv felvi­lágosító szives sorait legközelebb köz­leni alkalmunk leend. <)«;: ­Megyei közgyűlés. — Saját tudósitónktól. — A megye évnegyedes közigazgatási nagygyűlése f. évi decz. hó 3. és 4-ik nap­ján folyt le meglehetős számú tagoktól látoga­tottam E s t e r h á z y Móricz gr. főispán üdvö­zölvén az egybegyült tagokat, jelentést tesz a számonkérő szék működése eredményéről — és a gyűlést megnyitja, Barthalos István jelezte, hogy több rendbeli vicinális vasút építése van tervbe yéve, u. m. Győr — Zirczi; Pápa — Vesz­prémi Bicske — Kaposvári (Mezőföldön keresztül,) vonalok. Egyúttal indítványozza, hogy a gyűlés ez ügy tanulmányozása és ez érdemben teendő véleményes előterjesztés Végett válasszon egy szükebbkörű bizott­ságot. A gyűlés ez indítványt elfogadta s a bizottság tagjaiul megválasztotta: gr. Ester- ház y Móricz, Véghely Dezső, gr. Feste- tich Pál, gr. Draskovich József, gr. F estetich Andor, T a 11 i á n Lázár, gr. Nádasdy Ferencz, Palotai Ferencz, Tóth Kálmán, 0 svaid Dániel, Hun kár Sándor, Koller János K e n e ss e y Károly, Laky Kristóf, Rainprecht Antal, id. Purgly Sándor, dr. Fenyves sy Ferencz, Kun György, M á d a i Izidor, Ányos Tivadar, Ányos László, B i b ó Dénes, Kemenes Ferencz, dr. B e z e r é d j Viktor, K o 1 o s, V á r y Kálmán, R e é Jenő, Bart­halos István, Szabó Imre, P ö s 1 Károly, P a á 1 Dénes, G u 1 d e n György, Ruttn e r Sándor, Csolnoky László, ifj. Bélák Ist­ván, Tjóth József, Hauer Béla, Wert- heim Armin, Rothauser Mór, Brentíer Lőrinczet, és az öt járási főszolgabírót. Az alispáui jelentést a gyűlés tudomá­sul vette. A székház épitési költségeinek törlesz­tésére és a megyei tisztviselők nyugdíjalap­jára, a pótadó megszavaztatott.-Szavazati lapok utján választattak a közigazgatási bizottság tagjaivá: gr. Ester- h á t’f'i Ferencz, Kemenes Ferencz, id. Purgly Sándor, dr. Kenessey Pongrácz és Ihász Lajos. A közmunka felosztási tervezet, amely ezen gyűlés fontosabb tárgyai közé tarto­zott, megállapittatott. A legtöbb egyenes adót fizető megye- bizottsági tagok 1889. évre érvénnyel biró és a bíráló választmány által megállapított névjegyzéke tudomásul vétetett. Az egyes választmányok kiegészíttet­tek, illetőleg újból alakíttattak. És pedig az újból alakúit igazgató választmány elnö­kévé gr. Esterházy Móricz főispán, Wog- ronics Antalt, tagokká pedig: Barcza Kálmán dr. Fehérvári József és Ferenczi Károlyt nevezte ki. Választás utján még tagokká lettek: Csolnoky László, dr. Kenessey Pongrácz, dr. P i 11 i t z Benő, dr. 0váry Ferenez, Fischer Manó. Állandó választmányitagokká beválasz­tattak: Véghely Dezső, Kopácsy Árpád, Takács Ádám. Az erdészeti Il-od fokú bírósághoz, mint szakértők: Jákói Géza, Léhmann János, Patzl Jenő, Havas Ágoston erdészek. Az állandó biráló-bizottság tagjává megválasztatott Plo.ssze r István. Gazdasági választmányitagul: Rosentál Nándor. A méneket vizsgáló bizottságba bevá- lasztattak a devecseri járásban póttagul: Gulden György, a pápai járásban rendes­tagul; Walla Gyula, póttagul pedig Oláh Géza. A bikákat és kanokat vizsgáló bizot­tság tagjává lett a pápai járásban Ihász Lajos. A fellebbviteli küldöttség rendes tagjai; gr. Esterházy Ferencz, Hunkár Dénes és Tóth Kálmán, póttagok: Szalatkay István és Walla Gyula. A közegészségügyi választmányban: szili Horváth Pál és dr. Csolnoky Ferencz. Az utfelügyeleti valaszmányba a deve­cseri járásban Léhmann János és Pados Lajos. Az alispáni avató bizottság elnökeivé az 1889. évre a veszpr. város és járás terüle­tére Kopácsy Victor a devecseri járás területére Ihász Lajos, a pápai járás és város területére Koller János, a zirczi járás területére Hun kár Sándor, az enyingi járás területére pedig Bibó Dénes válasz­tattak meg. A lótenyésztési bizottság kiegészíttetett és pedig a következőkép ; Beválasztattak az elhaltak helyébe gr. Esterházy Ferencz, br. Fiáth Pál, fiunkár Dezső, H unkár Dénes. Kemény Andor, Kenessey Mik­lós, Kolossváry Kálmán, Lakat János és Valla Gyula. Elénk vita tárgyát képezte a községi háztartás ellenőrzéséről szóló javaslat. Hozzászóltak a tárgyhoz br. Fiath Pál, dr. Fenyvessy Ferencz, dr. Beze- r é d j Viktor, gr. F e s t e t i c h A ndor, André Gyula. A kiküldött bizottsági tagok felkéret­tek, hogy ba a községek nem kellő időben jelzik a számadások megtartásának idejét, értesítsék efelől az alispánt. A vármegye alispánja fellővatott, hogy intézkedjék, mely szerint minden község a kép­viselőtestületi közgyűlés határ idejét szabály- rendelettel alapítsa meg és intézkedjék, hogy ezen szabályrendeletek a megye közönsége által legkésőbb a májusi közgyűlésben tár­gyalhatok legyenek. Határozatba ment, hogy az időközben elhalt vagy lemondott megyebizottsági tagok helyei f. évi decz. 28-án fognak választás által hetöltetni. A rátóti, csóthi, esztergáid, és rédei, választókerületekben fog a választás rneg- ejtetni. A bakonyi utuási, lókuti, somlyóvásár- belyi árvaértékeknél behajthatatlanná vált követelések a gyámpénztári alap terhére kiu1 altattak. Több községi szabályrendelet részben megsemmisittetett. részben pedig pótlás végett vissza küldetett. Rothauser Izidor orvostudori okle­vele nyilvánosan kihirdettetett. Alsó-fehérmegye közönségének az ital- mérésijog megváltása tárgyában a pénzügy­minisztériumhoz intézett felirata tudomásul vétetett. A veszprémi ág. ev. gyülekezetnek a tanilói alap gyarapítására, 100 frt, a szt.- király-szabadjai ev. ref. gyülekezetnek iskola épitésre 100 frt, az almádiban létesitendő amerikai szőlőtelep javára 150 frt szavaz­tatott meg. a Tancsics-bizottság segélyezés végett, benyújtott kérvénye, megfelelő alaphiánya miatt elutasittatott. A nyilvános betegápo­lási pótadó és a katonabeszállásolási pótadó °/0-a megállapittatott. A balatoni gőzhajó részvény- társaság abbeli megkeresésére, melylyel a kitűzött czél elérésére a hatóság támoga­tását és azt kéri, miután a társaság Veszprém vármegye területével Almádi községgel állandó hajóösszeköttetést kíván létesíteni, hogy a megye közönsége Almádiban kikötő- hidat építsen s az ebhez vezető utakat jókarba helyezze és bogy a megye a társa­ságot 10 évig az erkölcsin kívül pénzbeli segélyben is részesítse; és ezzel kapcsolatban Somogy vm. főispánjának azon megkeresésére, melylyel azon megkeresés alapján, bogy a balatoni gőzhajózási részvénytársaság érdeké­ben Bpesten 1889 január folyamán értekez­let tartatni terveztetik, kéri, bogy a megye közönsége küldöttséget válasszon, a megye közönsége kijelenti, bogy a társulatot anya­gilag és erkölcsileg , támogatni fogja, hogy a megye közönsége ngy a megalakult rész­vénytársaság viszonyairól, mint az áldozatok miségéről, amelyek a vármegye részéről a társaság érdekében hozandók lennének tájé­kozva legyen a vármegye főispánjának esetleg alispánjának elnöklete alatt Andro- vits Imre, Balogh Károly, dr. Bezerédj,Vik­tor, gr. Esterházy Ferencz, dr. Jánosy Ágos­ton, Kemenes Ferencz, Krpácsy Árpád, Kopácsy Viktor, dr. Óváry Ferencz, Paál Dénes, Szabó Imre és Véghely Dezső rp. b. tagok felkéretnek, hogy a vármegye képvi­seletében a részvénytársasággal értekezésbe bocsátkozni és esetleg a Bpesten megtartandó értekezletben résztvenni és a tárgyalások után erről, valamint arról is előterjesztést tenni szíveskedjenek, hogy Almádinál a kikötőhid építése és az ahhoz vezető ut, jókarba helyezése előre láthatólag mekkora összeget fog igénybe venni és arról is, hogy mekkora lehetne azon összeg a mely a rész­vénytársaság részére 10 éven keresztül éven- kint nyújtandó volna. Ezen határozatról a megválasztottak, a részvénytársaság és Somogymegye főis­pánja az utóbbi átirat mellett értesittetnek. A megyei magán pénztárakra felőgyelő választmány jelenti, begy Véghely Dezső kt. alispán utján értesült arról, bogy a gazdák és iparosok hitelszövetkezete a phylloxeravész által tetemes anyagi kárt szenvedett balaton- melléki szőllős gazdák érdekében Almádiban egy a phylloxerának ellent,állni képes szöllő- telepet szándékozik felállittani. Midőn a választmány utal azon körül­ményre, bogy a megye területén fekvő Almádi szőllőhegy a legalkalmasabb arra, hogy ott egy phylloxerának ellentállni képes szőllő- vesszőkkel beültetett szöllő-iskola állíttassák fel és hogy azáltal a nagy anyagi károkat szenvedett szöllősgazdák reménye felújíttas­sák, mely szerint szőlleiket beültetvén újból megnyerhet ik elveszített jövedelem forrásu­kat, utasítja a megyei törvényhatóságokat hogy a szőllősgazdák tönkrejutásának megaka­dályozása czéljából minden lehetőt szükség­kaszert, oly magas irályu hirdetményeket tett közzé, gazdája megbízásából a szomszéd- rárosbeli hetilapba. , -A hirdetménynek volt is foganatja, mert’ _ messzevidékről is zarándokoltak oda minden rangú és rendű haj és bajusznövesz- tendök, főként a „Talpas“-féle kenőcs meg­szerzésért. Talpas Estók is minden vasárnap délelőtt — mert akkor volt kimenője — ujgy kifente bajuszát, bogy a falu minden legénye irigye lön és „szarvasbogár“-nak keresztelték el. Talpas Estók különben igen tanult, olvasott fiatalember volt, aki az elemi isko­lán kívül gymnasiumba is járt félesztendeig, a téli hónapokban, kályhát fűteni. De mindazonáltal csupán az ajtónál hallgatózás­ból megtanulta a latin declinatiókat és még a személyes névmásokat is. Igeii jól érthette tehát mért nevezik gazdáját egoistának, pedig — Talpas Istók szerint — nem volt az, inkább naturalistá­nak lehetne nevezni, mert ő találta fel a „Talpas “-féle kenőcshöz a légmentes ska­tulya szerkesztését, összeállítását. Görény Elemér volt a patikárus neve, aki aligha lett másért patikárussá, mint hogy a nevével járó társgondolatot szagos parfümökkel könnyen eloszlathassa. Egy budapesti illatszerkereskedés sem volt aromaticusabb Görény ur patikájánál ahol Talpas Estók — mint már emlifve volt — laboránsként működött. Talpas Estók életrajzához tartozik még az is, hogy miután a gymnasiumból kike­rült (mint okleveles kálybafűtö) a bndapesti irgalmasoknál nyert hasonminöségben alkal­mazást. És fokozatos előléptetés után föl- vitte egész 2-od laboranságig. Innen katonaállitás alkalmával Duna- pentelére került s innen aztán az inotai patikába. A múlt században — állítólag — Ino- . tán is volt patika, de még az akkori kerü­leti orvos is ott lakott. Beh jó idők lehettek azok! | Az erről szóló régi okiratnak nem hitelesített másolata P. R. helybeli fodroncz és irtász urnái tekinthető meg. Időszerűnek találom most már megem- liteni, hogy az eddig elmondott történetecske székhelye Inota, amely a múlt évszázadban Palota vármegyéhez tartozott. (Ez utóbbi okmány Columbus K. András urnái tekint­hető meg, aki a régi vármegyeházi levéltár [ helyiségében lakik.) Inotának 1771-ben még rom. kath. plébániája is volt. (Az erről szóló okmány | a várpalotai régi plébánia épületben őrizte­tik, amely még az Inotainál is régibb, de még jelenleg is fönnáll félig épségben, félig ; romokban.) j Az inotai plébánost akkortájt a puszta- j palotai Jézusrendi-szerzet szolgáltatta, amely­nek a rege szerint alája is volt rendelve, de köteles volt évenként Szt.-Gál napján a szerzethez a kővetkezendőket beszolgáltatni, úgymint: 12 darab sódart, 6 rőf füstölt kolbászt, ugyanannyi malaczot, kétszerannyi csibét és háromszorannyi akó bort. (Mert akkor még nem nagy volt a fogyasztási és lőreadó, de annál több borfogyasztó akadt nemcsak Pusztapalotán, hanem az egész Palotavármegyében.) Inotán 1771-ben — mint már említem más í kerületi orvos is lakott, dr. Bölény János azelőtt Oxenfeld Jónás személyében, aki, de csak miként láttuk „állítólag* a szegény Borosát gyógyította ki e világból. Hiába Boerhawe-nak a hires angol orvosnak igaza volt — mondotta egykoron Talpas Estók, midőn még nem volt luborans az inotai patikában — akinek hátrahagyott irataiban ez áll: „Tartsd fejedet hidegen, lábadat melegen, gyomrodat szabadon és az orvosokat számba se vedd.“ Pedig Boer- hawe világhírű orvos volt, hiresebb dr. Bölénynél, annyira hires, hogy még Ázsiá­ból is ilyen czimü leveleket kapott „dr. Bourhawe* Európa. De a mióta Talpas Estók köpenyegét megfordította nem volt hiresebb orvos dr. Bölénynél egész Palotavármegyébeu. Még a „Talpas-féle haj- és bajusznö­vesztő doboznak* a föliratán is ez volt olvasható „dr. Bölény Jánosnak rendelete szerint.“ Dr. Bölény hire ezután napról-napra fokozódott annyiia, hogy még a párisi „Orvosi kör“ is megválasztotta levelezőtag­nak. A Britirek-muzeum pedig arczképét kérte el a „régiségtár számára. Dr. Bölényben kibalt a régi Oxenfeld- családnak utolsó sarja. Meghalt 1799 nov. 9-én. Koponyájának viaszmásolata a buda­pesti „Anthropologiai* múzeumban látható. Ha Gombóez Borisa nem hal . meg, t ilán nem is ismerkedhettünk volna meg dr. Bölény Jánossal; akinek földi maradvá­nyait a következő sirirat fedi: „ITT NYUGOSZIK BÖLÉNY JÁNOS MEGHALT MINT DISZOKMÁNYOS, DOCTORORVOS VOLT AMÍG ÉLT ÉLET S HALÁL FÖLÖTT ÍTÉLT.“ E sirverset Talpas Estók irta gazdája megbízásából, —aki mellette legyen mondva — az egoismusról lemondva, a „tetu*-ismus és „iptis*-mus barátjává lön vagyis Görény Elemér megfeleségesedett és több apró „Görényekének lett boldog apjává. Egy unokája: Görény Anaximander jelenleg tiszteletbeli lapszerkesztőgyakornok- jelölt Budapesten. Talpas Estók is a „Hymen“ rozsás lánczaival köttette meg magát; elvette Suta Ágnes asszonynak, az öreg Borcsa néni komaasszonyáuak egyik unokaleányát. Az öreg Sutáné dédunokái már élnek patikaszerrel — ha betegek — de sőt mit mondjak! az öreg Talpas is halálos ágyán megkívánta az általa többször gyalá- zott, mint dicsért medicinát, de már neki sem használt. * * A kis Borcsa sirjánál még most is lát­ható egy kőbevésett medicinás üveg eme fölirattal : „ÓVAKODJATOK A MEDICINÁTÓL!!“ kép, elódazhatatlanul megtegyen s egyszers­mind indítványozza, hogy a megye közönsége e vállalatot az erkölcsi mellett anyagilag is támogassa. Ez inditváuyt a gyűlés elfogadja és egyelőre megállapítási költségeinek fede­zésére 150 frt a nemesi felkelési, most neve­lési alapból utalványoz, egyszersmind Ígéri, hogy ha e vállalat czéljainak megfelel a jövőben, gondozási és fen tartási költségeinek fedezéséhez pénzbelileg hozzájárul. E vég­zés megerősítés végett a belügyminisztérium­hoz föiterjesztetni rendelték. Veszprémváros által alkotott építke­zési szabályrendelet ellen észrevétel nem tétetvén s miután a rendőri büntető törvé­nyekben nem érintett tények is kihágássá iniuősiltetnek a szabályrendelet elfogadtatott és felsőbb megerősítés végett a belügymi­nisztériumhoz fel terjesztetik. Felhívás! Felhivatnak a ref. egyház azon tisz­telt tagjai a kik még a folyó évi egyházi adóval hátralékban vannak, folyó hó 20-ig, annál inkább befizessék, mert az egyházi presbitérium határozata folytán az egyházi gondnok számadása 31-én lezárandó s igy a hátralékosoktól uj év után végre­hajtás utján fog behajtatni. Kelt Veszprém 1888. deczember 7-én. Pap Gyula, reform, egyh. gondnok. ÚJDONSÁGOK. — Püspökünk vendége. Folyó hó 4-én érkezett városunkba a szathmári püspök ő méltósága s piispö künk vendége volt csütörtök délutánig. Idő közben meg­látogatta a káptalant és a szemináriumi növ. papságot. — A „Gazdák s iparosok ált. hitel- szövetkezete“ abbeli hazafias áldozat- készségét, hogy egy, a Balatonvidék szőllöhegyei ujrabeültetését ezélzó ame­rikai szőllőauyatelepet rendszerint Almádiban Véghely Dezső alispán s dr. Bezerédj Viktor orsz. képviselő előterjesztései mellett a megye közön­sége elismeréssel fogadta s mint az első czikkünkben jelezzük, azonnali pénzsegély kiutalással s évi segély- lyel támogatja. A megyei alispán ur fáradozásának köszönhető, hogy a Gaz­dák s iparosok ált. szövetkezetének ezen humánus uj intézménye a m. kir. kormány támogatását is elnyerte, amennyiben a telepben szükséglendő, vesszőket részben díjtalanul, részben tetemes árleengedéssel fogja szállítani. Az egész balatonvidéket kötelezték le ez intézkedéseikkel úgy a megyei alispán, mint a jelzett bank igazgató­sága. Ez ügyben valamint a telep mostani helyiségében a piacztéri Zsol­dos-házban, a telep által megnyitandó két u j aracsarnok ügyében ma, szombaton tart ülést a bank veszprémi fióktelepének bizottsága. — Egyben jelezzük, hogy az országos szövetkezet szervezése Veszprémmegyé- ben most számos helyen fol}L A meg­alakított devecseri s nagyvázsonyi telepek után múlt vasárnap megala­kult a várpalotai fióktelep, ftdő Sza- lay Ferencz elnöksége, Sárffy pénztá­ros és Bőcskey ur titkársága alatt. Egyidejűleg Marczaltőu alakíttatott meg a fióktelep; e héten pedig Szent- gállon szerveztetik az. — A lefolyt megyegyülés, bál­in esszekiható fontos tárgysorozattal birt, meglehetős néptelen volt. Vidéki notabilitásaink is kevesen voltak jelen, de orsz. képviselőink, Láng kivételével, jelen voltak mind. — A várpalotai iparoskörben múlt vasárnap este, nagyszámú helyi s vidéki inteligens közönség előtt érdekes fel­olvasást tartott Kornpolthy Tivadar amerikai utjai élményei- r ö 1, melyet a hallgatóság mindvégig a legfeszültebb figyelemmel kisért s végül megéljenezett. A tanulságos felolvasást, tér engedtél1, közleni fogjuk. — Időjárásunk még mindig tisztes- ségos. Fagy még nincs, bár a bakony olykor már fehér havas képet mutat. A száu- és korcsolyasport még min­dig meddőségben szenved. — A veszprémi színkör ügyével, melyet tudvalevőleg Krausz József könyvkereskedő akart építtetői, foglal­kozott a napokban az épitési bizott­ság. A bizottságban azonban túlsúly­ban volt az arénát ellenzők véleménye s igy a terv nem engedélyeztetett. — A puszta-giczi faiskola ültetni való facsemetéit melegen ajánljuk bir­tokos közönségünk figyelmébe. Oly szépen, sudarasan nevelt fák azok s oly vigyázattal vannak azok a földből kiemelve, hogy legkisebb hajszálgyö- kérzetük is épen marad. Innen van, hogy megeredésük biztosra vehető. A szállításra való csomagolás páratlan ügyességgel eszközöltetik, úgy, hogy e tekintetben minden más faiskolát fe­lülmúl. Az óriási készlet mellett, a legolcsóbb árakat offerálja s ezért is első sorban ez iskolát ajánljuk közön­ségünk figyelmébe. — Fényes esküvője volt várme­gyénk tiszteletbeli főjegyzője dr. P urgly Sándornak Mukits Leona urhö.lgyel, f. é. november 26-án Szabadkán. Nász­nagyok voltak : V é g h e 1 y Dezső kir. tanácsos alispán Veszprémből, Voj n its Tódor, Mukits Ernő és V o j n i t s Sándor Szabadkáról, Koszorús hölgyek: Rohonczy Irma, Nagy Sarolta, Neuman Irma kisasszonyok. Vőfé­lyek : ifj. V o j n i t s Sándor, P i 1 k o- v i t s József orsz. képviselő, Purgly László. A díszes nászsereg d. u. 1li 4 órakor 16 kocsin vonult a templomba, hol az ifjú párt Provojcsevics József szabadkai apátplebános adta össze Ez után H o r v á t b Dezső veszprémi* evang. lelkész áldását fogadták, ki emelkedett szellemben szólott hozzájuk. Az ebéd 6 órakor volt, lelkes felkö­szöntőkkel. A mintegy 40 főből álló vendégek között voltak Veszprémből dr. Bezerédj Viktor orsz. képviselő és Kolle r Sándor árvaszéki ülnök is. — Az esküvő alkalmából minden oldalról érkezett meleg üdvözlésekhez mi is a legőszintébb szívvel csatla­kozunk. — Egyházi kinevezések. A király viliéi Pribék István lorymai felszen­telt püspököt és olvasókanonokot a veszprémi székeskáptalan nagyprépost­jává nevezte ki; Tál lián Lázár pbarosi választott püspöknek és’éneklö- kanonoknak az olvasókanonokságra, Kemenes Ferencz őrkanonoknak az éneklőkanonokságra, dr. P a 1 o t a y Ferencz Szent-Mihály arkangyalról nevezett bantai prépostnak és székes- egyházi föesperesnek az őrkanonok- ságra, V ogronics Antal zalai főes­peresnek a szent Mihály arkangyalról nevezett bantai prépostságra s a székesegyházi főesperességre, D e v i c s József somogyi főesperesnek a zalai főesperességre, Jánosi Ágoston pápai főesperesnek a somogyi főesperességre, Magyar János segiisdi főesperesnek, a pápai főesperességre, és dr. Fejé r- v á r i József idősb mesterkanonok a següsgi főesperességre való fokozatos előléptetését jóváhagyta. — A legújabb Benkő-botrány. Szép sorjába következnek egymásután azok a stiklik, melyeket Benkö István a városi polgárság gyönyörűségére és zsebére mivel. Alig hogy túlestünk a pálotautezai plani- erozás históriáján, mely a várost az evang. egyházat pörbe hozta — alighogy elvezette az aranyoskuti vizet más malomra, mely­nek tulajdonosa azért a városnak 50 frtot, Benkőnek pedig 10 frtot fizet s ami ellen most azok porolnék, kiknek malmáról ezt a vizet elvonta, — alighogy elzáratta Benkő ur Sándorffy Ignácz ur háza csatornáját, amit szintén megperelvén az igy megtámadott ügyvéd, fizetett a város kártérítés és perköltségért 21 frtot Benkő úr örömére; most meg azt csinálta ez a derék spéczi, hogg levágatta a temető melletti gyönyörű allésorfákat, mik a füredi út mentén vezetnek s a sétányt kiszélesit- tette önhatalmúlag. Persze, hogy ennek is kriminális lesz a vége s mindenki erről a legújabb skandalumról beszél. De hát nincs észnél a tanács, hogg ezt az embert megnem fékezi s a város érte kénytelen összeveszni a polgársággal s fizetni érte a bírságokat s peresköltségeket. S mire- való itt a költséges sok diszitési munka, mikor oly szegény a nép, hogy adóját se képes fizetni ? Majd szólunk még éhez a dologhoz s azokhoz, akiket megillet. — Áthelyezések, á 17-ik honvéd féldandár tiszti karában a következő változások állanak be: márkvölgyi W eidinger Alajos őrnagy, C s i b o r János főhadnagy, Stein György és Kálay Alajos hadnagyok Székesfejér- várról Veszprémbe — ellenben KI őz el Antal őrnagy, H e t y e i Ferencz főhad­nagy, Fördős Kálmán és Zanathy Sándor hadnagyok Veszprémből Székes- fejérvárra helyeztettek át. — Egy vidéki lap „császárja.“ Az összes magyarországi iapok, kellő tapintattal s politikai érzékkel, meg­elégedtek a bécsi császári jubileum alkalmából, a jubiláris események egy­szerű közlésével. Mint egy ma érke­zett vidéki lapban látjuk, mégis akadt egy újság Magyaroszágon, amely a „császárt“ ismeri urának, s decz. 2-án jubileumi számot adott ki. Ez a lap: a „Nógrádi Lapok és Honti Híradó“ czimén Balassa-Gyarraaton megjelenő hetilap. Szegéuy tatár!

Next

/
Oldalképek
Tartalom