Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1888-03-24 / 13. szám

hasonlóan lelkesülni. Mert ez a lelkesülés ad erőt a küzdelemhez akkor, ha eljő az a nagy nap. midőn előállunk azzal a világosi kontóval.

A jövő Isten kezében van! Segítsünk magunkon s az Isten is megsegit!

Miért teng a vidéki színészet.

Minden évben virágvasárnapján tudják meg a színigazgatók, hogy hol fogják a jövő évadot tölteni, megnyerték-e a színházat, melyért folyamodtak, vagy a nélkül maradtak; egy szóval: milyen kilátások nyílnak a „titokzatos“ jövőre.

A mostani állapotok nem a legkedvezőbbek. Mostoha anyagi viszonyok miatt tizenhárom jóhirii, részben kiváló erőkkel rendelkező társulat volt kénytelen feloszlani. S ennek meg van a maga természetes oka.

A vidéki nagyobb városok színpadjaiért versenyezve rohanják meg az igazgatók a színházi bizottságot vagy hatóságot. — A sok közül kivesznek egyet az urnából s a kiválasztott szerencsés halandó azután a sok utánjárásban s várakozásba kifáradva, örömittasan hebegi: „végre“ s betelepedik a művészet csarnokába, —* vagy ha Apollónak még nincs hajléka, — a szállodába. — A pártolás rendkívüli, az érdeklődés óriási, a lelkesedés határtalan s az első két, mondjuk három előadás „zsúfolt házelött folyik le. Van taps fülsiketítő és a tenyeret véresre paskoló, a jeleneteket ismételni kell, a hőmérő rohamosan emelkedik, a közönségről csurog a viz s a közönség megelégedetten távozik.

De ne tessék hinni, hogy ez talán tovább is igy menne. Minden újnak van ingere, de ha már az uj megszűnt újnak maradni, — amely változás színtársulatoknál hihetetlen gyorsasággal be szokott következni, a lelkesedés is ép oly hihetetlen gyorsasággal lelohad s a közönség szépen távol tartja magát a magárahagyatott Tháliától.

/Vörösmarti „Árpád ébredésé“-nek valamennyi gonosz személye megelevenedik; az Irigység, Káröröm, Részvétlenség, Rágalom, Közöny és Előítélet kaczagva diadalmaskodnak a Korszellem, Haladás, Nemzetiség fölött.

Költészet és művészet, jótevői és mostohái az emberiségnek, mily keveset kaptok ti abból, amit a nyújtott tiszta, nemes élvezetekért megérdemelnétek!

Jelen társadalmunknak feltétlen szüksége van oly mulatságra, mely időnkint — habár csak néhány érára is, — kiragadja a lelket s szellemet egyaránt elölő anyagiság karjaiból, önérzetét emelje, a magyar nemzeti eszmét terjeszsze, a hazafiui lelkesedést erősbitse. Mert nem csak mulathat az, nemcsak tanulhat, a ki egy darabot végig néz, hanem minden forinttal a nemzetiség bástyájához hordja a köveket.

Részletezzük azonban kissé a dolgot.

Van egy elite publicum, ki megérti a nemzetiség szavát s a ki szereti élvezni a művészetet, a ki az előadás szellemességét, a művészet finomságát minden külsőség, szemkápráztató cziczoma és czifra keret nélkül is tudja élvezni s pénzét nem sajnálja egy precise előadott s jól elmondott darabért.

Nem mondanánk igazat, ha ily közönség létezését városunkban tagadnánk.

Igen is van, de a majoritást polgárságunk zöme teszi ki. Ez pedig pénzéért sok látni és sok hallani valót kíván. Minden darabhoz még egy darabot s ráadásul mindenféle egyebet, swarczkttnszt- lereit és egy csomó hihetetlenséget akar.

Legalább is megköveteli, hogy a darab hatalmas emócziókat okozzon neki s ha előadás után még a hideg sem rázza ki vagy oldalszurást nem kap, minek fizessen akkor ő.

Azután a jelmezek kedvire valók legyenek, a díszletek a budapesti után semmivel ne álljanak hátrább.

Mindennap hallhatjuk: „Különben láttam én azt Pesten;“ „Menjetek el Bécsbe megtanulni, hogyan kell ezt adni“ stb. többféle variáczióban.

„Hisz zálogba vau mindeaök ott, ahonnan jöttek, még majd örülnek, ha innen tovább mehetnek“ — mondja a kitűnő hazafisággal spékelt nemzetiség.

Nem folytatjuk tovább, mert sötétek a képek s koholt hirecskék ismeretlen szerzőktől mindig fognak támadni. Sokan kérdezni fogják, hát a lelkes, szépért s jóért hevülő fiatalság? Az szinpárto- lás nélkül is tudós, müveit és szellemes. Azért nincs is szüksége a nemesebb, hamisithatlan élvezetre, melyek kedélyét felfrissítve, gondolkozását megjob- bitva nemesebb hajlamokat ébreszszen. Mit neki szinház! A korcsmák és kávéházak látogatásában, a kártyázásban bizalmas kompánia körében, a minél nagyobb mérvű, minél kimerítőbb testi, élvezetekben találja boldogságát.

S ez magyarázza meg a színtársulatok bukásait, feloszlatását.

De ne toljunk mindent a közönségre. Magyar- ország a világot bezarándokló cosmopolitikus „művész*-eknek Mekkája. Hasbeszélő „lép föl ;* orczát- lan szemtelenségü zengerájok tartanak előadást; megjelenik a „világhírű Bosco, a japáni aranypáva- rend lovagja, aki a zsebkendőket elégeti, összevágja s mégis egész marad, a ki tüzes csepiit eszik és gombostűket köpköd, a vadgalambot rózsává, a kanárimadarat aranyhallá változtatja, ki a „geehrte Publicum“-ot lóvá teszi (nóta bene: elvarázsol), az egy este oly busás jövedelmet rak zsebre, a mi egy középnagyságú társulatnak hat hétig elég lenne.

A hatóság megengedi s árát a színészek fizetik meg. Egy-egy népszinmiiénekes országos körútra

indul, mert a társulatoknál nem vehetik hasznát, telekrákogja a becsületes hallgatók fülét, a mi azután egy esztendőre untig elég.

A központi színész-egyesületnek kellene ez ügyben intézkedni s reméljük, be fogják látni önmaguk is, amit itt röviden elmondtunk.

Ennyit ebből, non verbis, séd factis opus est.

Szántás-verseny.

A „Veszprémmegyei gazdasági egyesület“ 1888. évi május hó 2S-ik napjáu Zirczen, a ftdő apátságnak a zirczi deszka metsző-malom melletti s az országút jobb oldalán fekvő birtokán sz án tás- v er s e n y t rendez. A szántás-versenyben részt vehet minden zirczi járási kisbirtokos gazda és mezőgazdasági cseléd a Zircz vidéken általánosságban használtatni szokott, s előre már kettős fogat után 14 czentimetér mélyre, s négyes fogat után IS czentimeter mélyre beállitt egyvasu ekékkel.

Vonó erőről a versenyző maga gondoskodik, kiköttetik azonban, hogy a versenyre mindenki saját, s rendesen használni szokott igás állatjaival jelenjék meg.

A verseny dijai: 1. kisbirtokosok részére:

1-sö dij 15 frt. 2-ik díj 12 frt. 3-ik dij 10 frt, 4-ik dij 8 frt. 5-ik dij 0 frt. 6-ik dij 4 frt. 7-ik dij 3 frt. II. mezőgazdasági cselédek részére: 1-ső dij 10 frt. 2-ik dij 8 frt. 3-ik dij 6 frt. 4-ik dij 4 frt. ö-ik dij 3 frt.

A versenydijak a nyerteseknek a helyszínén azonnal kifognak osztatni.

A versenyzők az előre kijelölt s egyenlő részekre felosztott földterületen sorshúzás utján fognak elhelyeztetni.

Felhivatnak mindazon zirczi járási kisbirtokos gazdák és mezőgazdasági cselédek, kik ezen szántás versenyben részt venui óhajtanak, hogy saját, kellőleg felszerelt s jól beállított ekéikkel május hó 28-án reggeli 9 órára a kijelelt versenytéren jelenjenek meg.

A versenyek 9 órakor kezdetüket vevén, a később jelentkezők versenyre bocsájtatni nem fognak.

Veszprém, 1888. évi márezius hóban.

Gróf Eszterházy Móricz, Nagy Iván,

a gazd egyesület eluöke. a gazd. egyesület titkára.

Márezius 1,5, Veszprómmegyében,

Kenésén.

Balaton-Kenese polgársága is megmutatta, hogy édesdeden emlékezik vissza 1848. márcz. 15-ére, mert kimondhatatlan örömmel gondolva a szabadság nagy napjára: azt hálás kegyelettel megünnepelte. Már este 7 órakor kezdtek polgáraink gyülekezni a község vendéglőjébe s V28 órakor valláskülönbség nélkül mintegy 50 honpolgár gyülekezett már egybe.

Megnyitó beszédet Jónás János tartott. Beszédét Kossuth Lajos éltetésével fejezte be s a jelenlevők hosszas éljenzéssel adtak kifejezést Kossuth iránti lelkesedésüknek.

Majd az összegyűltek körbe állva, kellemes összhangzattal elénekelték a „Szózat“-ot s utána Horváth Péter Petőti „Nemzeti dal“'-át szavalta szép páthosszal.

Ezután Szalui Lajos honpolgár lépett az állványra s a saját maga által ez alkalomra készitett „Nagy nap“ czimü költeményét olvasta fel, melyben szép emelkedettséggel, sok kel lemmel a nemzet szivet rázó örömét, fájdalmát s erősebb szenvedélyét tárja fel.

Lángi Lajos „Polgártársak“ czimü, saját maga által ez alkalomra készitett költeményét szavalta, melyben a főn séges lelkesülés meleg szavaiban Isten hatalmának dicsőítése mellett a felmagasztosult honszeretet buzgott lel. Előadása is az eszmék merészségével és a kifejezés hatályával szépen megfelelt a költemény tárgyának.

A jelenlevők ismét körbe állva, nagy lelkesedéssel s mély átérzéssel énekelték el Petőfinek „Honfi dal “-át.

Szabii Dániel szavalta „Csak gyönyörű nemzet, ez a magyar nemzet“ ismeretes szép költeményt kellő hatással.

lfj. Jónás János felemlíti, hogy az egybegyűltek jókivánata — ha röviden is —- de megsürgönyöztessék Kossuthnak. Ajánlatát mindenki szívesen fogadta, s közös adakozásból befolyt 2 frt 85 kr, mely összegen azonnal a következő sürgöny lett Lepsényben feladva: „Kossuth Lajos nagy hazánkfiának Turin. Olaszország. E nevezetes napon örömmel üdvözöljük. Óhajtjuk, hogy a Mindenható határtalan örömünkre Önt még igen soká éltesse. Balaton-Kenese polgársága.“

A lélekemelő ünnepség a „Hymnus“ eléneklésével s Kossuth Lajos zajos éljenzésével ért véget.

Ajkán.

Ajka község hazafias közönsége K. Kiss János ref. tanító indítványára vallás és pártkülönbség nélkül gyűlt egybe a reform, iskola termébe s ott hazafias beszédek, szavalatok és énekek mellett emlékezett azokról a nagy

eseményükről, a melyek abban az időben a félholtba is életet leheltek.

P a r r a g h Lajos ref. lelkész nagy gonddal készitett értekezésével megnyitotta az ünnepélyt, melynek végeztével lelkes éljenekkel lön jutalmazva. Majd megzendült a „Szózat* két első strófája; az „Árpád apánk ne féltsd ősi nemzeted!“ czimü dal, a „Hymnus“ s több nevezetes szivet és lelket emelő hazafias dalok.

K. Kiss P. János szavalta Petőfi „Talpra magyar“-ját, végre pedig Veisz Sámuel az ajkai izraelitahitközség tanítója emlékezett meg száműzött nagy hazánkfiáról: Kossuth Lajosról. Mint a szabadságharcz elöharczosát, a szabadság, egyenlőség és testvériség szent eszméjének megteremtőjét éltette őt mindnyájunk igaz örömére az emberi kor legvégső határáig. Szavait lelkes és szűnni nem akaró éljenzés követte. Tudósítónk egész elragadtatással ir a nagy nap ünnepségéről. Tudósításából örömmel értesülünk, hogy Ajka derék jegyzőjének K 0 11 i n Antalnak indítványára e napon az „E. M. K. E.“ részére gyűjtést indítottak, mely szép eredméuynyel fog végződni.

Nem volt minekünk programunk, végzi tudósítónk — nem készültünk fényes dicti- ókra, de azért minden jól ment. mert imádott hazánk szent szeretete lelkesített bennünket, s ez a szeretet adta a szónokok szájába azon magasztos igéket, melyeket a jelenlevő polgárok ihletett csendben hallgattak végig-.

És jól van ez igy! Elhatározta k, hogy ezután mindig megünnepeljük e napot. Hadd lelkesüljön az ivadék a nagyok példáján, hadd tanulják meg a hazát igazán szeretni, érte áldozni s ha kell meg is halni, — mert a költő szerint:

„A nagy világon e kívül

Nincsen számunkra hely ;

Áldjon, vagy verjen sors keze

Itt élnünk s halnunk kell.“ —

A veszprémmegyei Áosteszérre a központi Táncsics-bizottság az idén is kiküldött kebeléből két egyént márezius 15-én az ott felállított Táncsics-szobor megkoszorúzására. A lefolyt ünnepély nagy hatást gyakorolt s a községbeliek könyezve ígérték meg, hogy márezius 15-ikét ezután mindig meg fogják ünnepelni.

Színházi apróságok.

Bizony ritka eset az ma, hogy okit kővel megdobnak, azt a szent Írás szerint az illető kenyérrel dobja vissza.

Bedig ilyes-féle történt a színházban. Egy éhes - szinészkutya, a szellemes Cigarett megeszi egy urnák kalacsnij át s az az nr csupa hálából a „Marjo- lain“ előadása alkalmával kiröpült tyúkól elfogja és visszaadja — a színpadnak.

Kettős áldozat Tháliának.

*

Nem tudtam elképzelni, hogy miért olyan haragos a kellékes.

Később kifürkésztem, hogy az „ Ördög pilulái“-hoz nem akartak neki kölcsönözni ■— p u l y le á t, mert ! féltek, hogy a kglucsni sorsára jut s ezért magának kellett ezt vásárolni.

Biz ez elég pech, ilyen száraz szezonban!

*

A. Mii szól ön ahoz, hogy a „Csikósu előadása elmaradt ?

B. Sajnálom, mert a jutató m is elmaradt. 1

* j

Nem hiába kerül ma színre Bánfálvy jutalom- játékul a „Férjjavító iskola“ a —veszprémi hőig y e k szép buzgalommal árusították el a jegyeket.

Ezzel Bánfálvy férj és színigazgatói állapotán sokat j a v it ott a le.

&

A rB 0 l 0 n d ok gró f j áu-val sokan április bolondját járták s ezért nem hozott „ Üdvöske“ üdvöt a kasszának. Pénzt ezekután már csak egy „Király fogással“ lehetne keríteni, ehhez azonban legelső kellék egy ügyes és szép , S u h a n c z. “

*

Nem irigylem annak a fotográfusnak a lichjze- j tét, aki színésznőt fényképez.

Ha nem jó találja cl — akkor haragszik reá ! az, akit lefényképezett.

Ha hízelgőén s z eb b nek festi, megharagszik \ reá. az egész t á r sül at.

í

Az „Ördög pilulái‘ előadásán az alvást a lámp áh kezdték el s csak midőn már sötét lett, akkor folytatta a közönség.

Erre az igazgatóban felébredt az a gondolat, hogy jobb lett volna egy jó n é p s z in m ü- v e t elővenni. Krixkrax.

Törvényszéki teremből.

Végtárgyalások.

— Márezius 27-én. —

Sikkasztás miatt vádolt Meilingeí, Mihály elleni bilniigy.

Hivatalos hatalom mali visszaélés és könnyű testi sértés miatt vádolt Sods Dániel és Csuti József elleni biinügy. t

M a g á n 1 a k-s értés, súlyos és könnyű testi sértés miatt vádolt Nagy András, Károly és társai elleni bűnügy.

— Márezius 28-án. —

Felmenő ágbeli rokonon elkövetett súlyos testi sértés miatt vádolt B ó d i s Sándor és társa elleni bűnügy.

Lopás miatt vádolt Fodor .János élleni bűnügy.

Hatóság elleni erőszak miatt vádolt Halász Teréz elleni biinügy.

ÚJDONSÁGOK.

Veszprém, márcz. 21. 1

— A Táncsics-ünnepély. Márezius tizen- nyolezadika ama nap, midőn az iparos osztály kebeléből alakult „központi Táncshs-bizottság“ a vigadó nagytermében nagyszabású ünnepélyt szokott rendezni a szabadság kiváló bajnokának emlékére. Ez idén is zsúfolásig megtelt a nagyterem. Sajnos, hogy az est legkiemelkedőbb pontja; Ugrón Gábor beszéde, elmaradt. Helyette 13 o k r o s s elnök volt kénytelen ünnepi beszédet mondani. Az ünnepély este 7 óra helyett két órával később kezdődhetett csak, mert hét órakor a teremben Bulyovszky Lilla urhölgyöu, a Táncsics özvegyének legbuzgóbb gyámolitóján kívül még senki sem volt jelen. Később azonban annál többen jöttek s az est sikere teljes volt. A változatos műsort Egressy „Szózata“ nyitotta meg, mit 100 férfin és 48 hölgy adott elő Tompa Béla karnagy vezetési alatt. Azután Visontai Soma dr. fővárosi ügyvéd nagyhatású beszéde következett, melyben Táncsics érdemeiről és az általa is meghonosított, nagy eszmékről emlékezett meg, A szép beszéd után, melyet a közönség nagy lelkesedéssel fogadott. Fagyj as Kálmán diszmagyarban szavalta el a „Talpra magyar“-t. mire buzgó műkedvelők szives közreműködése folytán zenei előadások hosszú sora következett.

— A pápai posta- és távirda hivatal

tiszti személyzete a táviratokból gyakorlati-, írásbeli és szóbeli vizsgálatot f. hó 18. és

19-én tette le — dicséretes eredménynyel. A vizsgáló bizottság központi tárgyaiként Thiringer Zsigmond posta- és távirda felügyelők lettek kiküldve, kik a tapasztalt szakelőmenetel fölött teljes megelégedssnket fejezték ki. A régi postaintézmény tagjai most már három vizsgálaton mentek keresztül, úgy mint: posta-, távirda-szakbeli és állam- szám vitel tani vizsgálaton — most még a telephon és léphajótan van hátra. Ezek szerint nem csak a jó pap, de a munkával agyon- sanyaritott postának is holtig kell „muszáj“- ból tanulni.

— Adófizető polgáraink figyelmébe. A folyó 1888. évre készitett IV. oszt. kereseti adókivetési lajstrom az 1883. évi XLIV. t. ez. 13. §-a értelmében folyó 1888. évi április hó 1-től ugyanezen hó

8-áig bezárólag, Veszprém rend, tan. város adóügy- osztálya hivatalos helyiségében közszemlére kitéve leeud. Felhivatnak az érdekelt felek, hogy uetáiii felszólamlásaikat a fentirt határidőben az említett §. értelmében a közigazgatási bizottsághoz intézve, a Veszpréinmegye területén működő m. kir. adófelügyelőnél okvetlen benyújtsák. Veszprém, 1888.' márcizus hó 23-án. Kovát s Imre, polgármester.

— Uj vasút a Balaton parton. Akeszt- h.ely-b.- szt.- györgy i helyi érdekű vasút kiépítéséhez már a legközelebbi napokban tényleg hozzá fognak. Az építést vezető vasúti mérnök már Keszthelyre érkezett. A kiépitét az igazgatóság házilag fogja keresztül vinni.

Színészet Pápán. Somogyi Károly győri színigazgató uem engedett a pápaiak meghívásának s lemondott a 12 vendégelőadásról. Hetyette azonban Csóka Sándor kitünően szervezett társulatával megy be Pápára, hol előadásainak sorozatát husvét vasárnapján kezdi meg. A társulat prima- domája Pajor Emilia lesz, a pápai közönség régi kedveueze.

— Márcziusi ünnepségek. 1848. márezius 15-ének 40 éves évfordulóját — mint lapunkat értesítik — a pápai főiskolai ifjúság és L.-Patona iutelligentiája is fényesen ünnepelték meg. A balaton-fökajári márcziusi ünnepélyről már megemlékeztünk lapunkban; Az ünnepséget, mint tudósítónk utólag írja, nagyban emelte Medgyaszay Vincze ev. ref: lelkész lelkes beszéde, mely $ kegyeletes emlékezet megnyitója volt. A „Szózat“ „Hou- fidal“ és „Hymnus“ eléneklése csak fokozta a magasztos ünnepélyt. Szép hatást ért el K on do r János kenesei segéd tanító is, aki jól átérezve adta elő Petőfi „Talpra magyar“-] át,

— Elfogott sikkasztó. Horváth János volt Keszthely polgárvárosi községi jegyzőt, ki utóbbi időben mint állami utbiztos volt alkalmazásban, s mint ilyen pénzt sikkasztott s megszökött, most Pozsonyban elfogták s illetőségi helyére, Keszthelyre kisérték, hol átadatott a kir. jbiróságnak.

— Czimbalom hangverseny. A székesfe- jérvári „Szabadság“-ban olvassuk, hogy a fejérmegyei Sárbogárd községben márezius 15-én este városunkban is ismert Árvay Géza czimbalom-művész sikerült hangversenyt rendezett és nagyban emelte az akkor rendezett. kegyeletes emlékünnepélyt.

Szerencsétlenség a“ malomban. Fojt malmában nagy szerencsétlenség történt. Horváth Bélának vigyázatlanságból a balkezéről az újakat a'kerék elsodorta. A szerencsétlen ifjút azonnal gondos orvosi ápolásban részesítek.

— A marczaltői ut jártiátlan. Sopron vármegye alispánjának 3698/888 sz. kelt értesítése szerint a Rába áradása folytán a viz a marczaltői utón keresztül foly, mely körülmény miatt a közlekedés nevezett utón beszüntettetett.