Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1888-07-07 / 28. szám

„Veszprémi Független Hírlap“ resztjére és az egészséges közforga­lom kifejlődésének legelső feltételét képező kölcsönös bizalom fejlesztésére is jótékonyan hat. A szédelgő a jó nevű kereske­dőknek árt. Azért ezeknek áll első sorban érdekükben az ily es visszaélések megszüntetésén fáradozni. Legtöbbet tehetne azonban e téren egy szakavatott értelmes és megbíz­ható rendőrség. A személyi és vagyoni létei biz­tonsága egyike a fejlődés azon telté­teleinek. melyeket az egyén saját erejéből nem mindig képes magáuak megszerezni. A közigazgatásnak feladata az előfordulható támadások ellen ezen biztonságot az egyesnek, amennyire lehet, már jó előre megadni. Minél inkább szaporodik az egyén személyi és vagyoni biztonsága elleni támadás, s minél furfangosabb az egyén önvédelmének kijátszása, annál tevé­kenyebb, körültekintőbb, megbizhatóbb, erélyesebb legyen a rendőrség. Ügyes rendszabályok alkotása eset­leg a meglevőknek megfelelő módo­sítása és azon rendszabályok szigorú, pontos végrehajtásának ellenőrzése: az egész amit a rendészet terén a közigazgatástól elvárunk. Azon szédelgők, kik napi kenye­rűknek tartják a járatlanok megcsa­lását, megtámadják a vagyoni létei biztonságát. Azért a szédelgők ellen a legszigorúbb rendszabályok alkalma­zása mindnyájunk érdeke, a rendőrség kötelessége. A város kellő közepén könnyebb a védekezés; nehezebb a sorompókon kivül. Azért a felügyelet itt legyen pontosabb s az eljárás itt legyen erélyesebb. A sorompókon kivül csapott vá­sár leggyakrabban kárára esik a ter­melőnek, városunknak pedig mindenkor, mert a ki kivül adja el gabonáját; hely pénzt sem fizet. Mindezeket azért soroltuk fel épen most, hogy rendőrségünk figyel­mét a piaczon űzött visszaélésekre felhívjuk épen akkor, mikor a vissza­élések legnagyobb mértékben való üzésének ideje elérkezett. Veszprém, JL000. ■ Z & dolgokat szellőztesse, a kinövéseket osto­rozza s útmutatást, jobban: útbaigazítást és serkentést adjon a bajok orvoslására, hanem vigyáznia kell arra is, hogy valakinek az érzékenyebb oldalát meg ne érintse, mert ha ezt csak egyszer is teszi : akkor jaj neki. Főleg, ha egy nagyobb összeköttetésű csa­ládhoz, vagy osztályhoz tartozó egyén Ízlését, fogyatkozásait támadja meg: ki van téve annak, hogy a lapot nyilvánosan megégetik ; a lap szerkesztője pedig annak, hogy úgyis kevés előfizetőiből számosakat elveszít sigy a lap kiadása és fentartása koczkára tétetik. S éppen az volt lapunknak fenállása óta egyik főérdeme, hogy igazmondása mel­lett mindig sikerült az arany középutat elta­lálni és habár sokszor igen keserű lapda- csokat osztogatott, mégis elért, oly ered­ményeket, melyekre ma önérzetes büszkeséggel mutatunk rá. Utczáink rendezése, az utczai éjjeli világítás javítása, a városi építkezésekre irányuló hajlam felköltése, a kövezetvám behozatala, utczáink befásitása, kövezése s jó karba helyezése stb. stb. tekintetében la­punk hangadó, serkentő és buzdító volt anélkül, hogy valakinek érzékenységét akként érintette volna, hogy az hozzánk hűtlen lett volna. 8 hogy ez igy történt: első érdeme volt ebben Kompolthy Tivadar a „Veszprémi Független Hírlap* jelenlegi szerkesztője, a „Vaczi Közlöny* megalapítója és úttörőjének, továbbá dr. Freysinger Lajos kir. közjegyző polgártársuknak, ki e lap szerkesztőségét több éven át Torday Lajos néven egy bi­zottság élén vezette. Bokros érdeme volt ebben a korán elhunyt városi tavácsnok és a felelős szerkesztést átvevő ifj. Varázséji Gusztáv és munkatársainak, s érdeme van ebben lapunk jelenlegi felelős szerkesztője; Varázséji Gusztávnak és munkatársa: Vadass Józsefnek. Talán indiskreczió volt ezeket mind igy elmondani, de hát megbocsájt.ható ez akkor, mikor az ember örömünnepet ül. Egyebekben Ígérve, hogy továbbiba is azok leszünk, a kik voltunk, s hogy lapunk programmjától, t. i. a haladás és a pártatlan igazságszolgáltatás elveitől a jövőben sem térünk el, olvasóink becses támogatását újólag kikérve: fogadják mindnyájan legszivélyesebb üdvözletünket! Egy hírlap jubileuma.*) Veszprém, jul. 7. A hírlapunk szerkesztője Kom­polthy Tivadar ur által alapított lapok, a „Veszprém“, „Váczi Közlöny“, „Buda­pest“ s a „Veszprémi Független Hír­lap* immár egymásután ülik meg 10 éves fenállásuk jubileumát, mi amel­lett bizonyít, hogy az alapitó szerkesztő, a sajtó e négy termékét biztos, élet­képes alapra fektetvén — azok jövőjét már alapittatásnkban biztosította. A „ Veszprém“ mai kiadóitól nem vesszük zokon, hogy a 13 év előtt alapított hírlap jubileumát nem ülte meg s hogy egy szónyi elismeréssel nem adózott azóta alapítójának, ki ifjú lelke minden hevével csüggött éveken át ez első vállalatán. A „Budapest“ nagy ünnepélyes­séggel fogja ez évi november 1-én megülni 10 éves jubileumát, melyre meghívja alapitóit Huszár Imre s Kompolthy Tivadar urakat. A „Váczi Közlöny“ e hó 4-én ülte 10 éves jubileumát s közöljük az e napon megjelent „Váczi Közlöny“ ' jubiláris vezérczikkét, csupán jellem- | zéséül a váczi hangulatnak, melymaiglan ! is hálával emlékszik annyi idők után 1 hírlapunk szerkesztőjéről. Ajánljuk a ' a derék sunyi-iróknak szives meg- szivlelésül. Íme a „Váczi Közlöny“ ezikke: Lapunk jubileuma. Ma épen tiz éve annak, hogy lapunk i első száma megjelent s mozgásba, pezsgésbe kezdte hozni városi és vidéki életünket. Bizony szép és hosszú élet volt ez egy vidéki lap életében, melynek nincsen politi­kai tere s egyedül csak vidéki és városi közéletünk orgánuma gyanánt szerepelhet. A csodával határos tehát, hogy magát ily hosszú időn át nemcsak fentartani képes volt, de ma már oly állást vívott ki magának a vidéki lapok közt, minővel kevés lap di­csekedhet. A csodákkal határos ez azért különö­sen, mert ha egy vidéki lap exisztálni kíván, hát nem elég az, hogy a vidéki íigyes-bajos *) Ez alkalommal feljegyezzük, hogy első hír­lapját a „Minerva“ lyceumi hivatalos közlönyt j Kompolthy Tivadar Miskolczon 1870-ben, 17 1 éves korában, mint a miskolezi lyceum 8-ik osztályú j tanulója alapította s szerkesztette, abbeli működé- j sével_s gyűjtésével megvetteté első alapját a mis- ' kolezi lyceumi „tápintéze t“-nek s amely lapnak akkori iskolatársa dr. R é t h i Ede, jelenleg vesz­prémi gyakorló s m. kir. honv. ezredorvos is mun­katársa volt Hogyan áll Yeszprémmegye népokta­tási ügye? — Vargyas Endre kir. tanfelügyelő jelentéséből — Veszprémmegye népoktatásügyi viszo­nyairól tüzetes és fölötte tanulságos jelentést terjesztett be Vargyas Endre kir. tanfelügyelő a megyei közigazgatási bizottság múlt hétfői ülésén. A tanfelügyelő jelenté, miként május bő egész időtartamát a Bakony népiskolai viszonyainak tanulmányozására forditá s ezen hó folytán teljesített hivatalos kőrútjában meglátogatta a következő népiskolákat; Eplény pusztai, Olaszfalu r. kath. Gyer­tyánkul államilag segélyzett községi. Lólcut r. kath. Pénzeskut pusztai, Akii pusztai, Zircz r. kath. Porva r. kath. Borzavar r. kath. Kardosrét államilag segélyzett községi, Géza- Itáza pusztai, Csesznek- r. kath. Bakony-Ma- gyar-Szent-Király református, Bakony-Német- Szcnt-Király r. kath. Oszlop r. kath. Csapka r. kath. Suúr ág. evang. és r. kath. Aha r. kath. Acs-Teszér r. kath. Csetény reform. Dudar reform. jEsztergár r. kath. Bakony- Nána r. kath. Felső-Pere pusztai, Jásd r. kath. TI lés ág. evang. és r. kath. Úrkút r. kath. Csingervölgy bányai, Zsófia pusztai, Szent-Gál refom. és r. kath. Her end r. kath. és izr. Bánd r. kath. Márké r. kath. nép­iskolákat. Tehát május hó folytán a kir. tanfel­ügyelő a Bakonyban meglátogatott összesen 35 községben illetőleg pusztán, 40 népiskolát, illetve 54 tantermet. Ami ezen iskolákra nézve a tankötele­zettség végrehajtását illeti, sajnosán jegyzi meg, hogy májushavi kőrútjában a Bakony községeiben az iskolába járást nagyon szo­morú állapotba találta. Mig ugyanis téli kőrútjában a devecseri járásban általa meg­látogatott 68 népiskolánál a beirt 8595 tanköteles közül 5960 gyermeket talált jelen az iskolákban, vagyis 79°/0-°t, addig ápril havi kőrútjában a pápai s részben veszprémi járás 42 népiskolájában a beirt 3104 tankö­teles közül már csak 1589 tankötelest talált jelen az iskolákban, vagyis 50°/0-ot, május hóban pedig a Bakonyban általa meglátoga­tott 40 népiskolában a beirt 4359 tanköteles közül csupán csak 826 gyermeket talált az I iskolákban, vagyis nem egészen 19u/0-át a I tanköteleseknek, ami a törvény végrehajtá­sának vajmi elszomorító kritériuma! A fent elősorolt bakonyi községek kö­zül csupán 21 népiskolában talált gyerme- i keket. Ezek közül különös dicsérettel emlé­kezett meg Zircz rom. kath. népiskolájáról, ahol 268 tanköteles közül 231 gyermeket talált ügybuzgó tanítók kitűnő vezetése mel­lett. Ellenben 19 népiskolában a tanítást már teljesen beszüntetve találta, holott leg­többnél a tanév októberben, némelyeknél pedig november hóban vevén kezdetét, a törvényben előirt 8 hónapi szorgalmi idő tartama még nein folyt le s mégis egyik­másik iskolában gyermekek helyett két drb. Szent-Mihály-lovát, másutt tyukketreczeket, ismét másutt gabnás zsákokat talált. Volt néhány olyan község is, amelyekben midőn hire ment a faluban, hogy megérkezett a tanfelügyelő, másnap reggelre az elöljáróság a kisbiróval házról-házra parancsoltatta be az iskolába a gyermekeket. Érkezett olyan községbe is, ahol a falu végén a tanító krumpli-rakó munkásait strázsálta, mellette pedig nyolez gyermek egy csoportba verődve két csapat liba mellett, az árokparton süt­kérezett az iskolában pedig az üres falak tátongtak kiáltó bizonyítványaként a tankö­ICICíiCllöC^ lu'lJjr Ilii Vcj^lClidJ IdodillnK o l'tllcllL a Bakonyban olyan községet is, ahol együtt volt ugyan 36 gyermek az iskolában egy idősebb gyermek íeliigyelete alatt, de a ta­nítót hosszabb keresgélés után csak a szőlő­hegyben pinezében sikerült feltalálnia az elöljárósággal egyetemben — áldomásivás közepette. A fent elősorolt 40 népiskola közül czélszerütlenek: a gyertyánkuti, a pénzes- kuti. a zirczi, a cseszneki, a bakonv-német- i szent-királyi, a csernyei evang. és szápári r kath. Túlzsúfoltak! a zirczi r. kalb, iskola második tanterme, a porvai r. kath. a csat­kai r. kath. a suűri róni. kath. és evang. az akai r. kath. a csernyei evang. az esztergán r. kath. a thési r. kath. az urkuti r. kath. a szentgáli r. kath. és reform, iskola első tanterme, a herendi r. kath. és a márkói r. kath. népiskola, melyekben egy-egy tanítóra 110—170 gyermek jut, ami törvényellenes és úgy egészségi, mint paedagógiai szem­pontból fölötte hátrányos. Fölszerelést illetőleg kitünően fölszerelt iskola a zirczi r. kath. népiskola. A töb­binél a fölszerelés többé-kevésbé hiányos; négy iskolánál pedig egy kopott számoló- táblán kivül semmiféle tanszer föltalálható nem volt. Minthogya felszámlált iskolák közül a tan- felügyelő csak 21 iskolában talált gyermeke­ket és tanítót, ennek folytán a tanítás ered­ményéről csak részben tehetett némi tapasz­talatokat, de mivel a növendékek, a zirczi iskolát kivéve, csak csekély számban voltak jelen, az eredményről még ezekben is csak hézagos fogalmat szerezhetett. Az elért taneredményt kitűnőnek találta Zirczen, kieligitőnek Szent-Gálon a reform, népiskolában, mely inpozans épülettel rendel­kezik, de beosztása csélszeriitlen, és Thésen. Sajnosán említi fel azonban a tanfelügyelő, hogy ezen kőrútjában szintén talált a taní­tással foglalkozva fiatal gyerkőezüket két iskolában, továbbá egy volt asztaloslegényt, egy volt szabóinast és egy pinezér, aki elő­zőleg mint a „Neues Pester Jurnál* lapki- hordója is Szerepelvén, végül felcsapott taní­tónak. Mindezek minden tanképesités nélkül lévén botránykövei a modern pedagógiának. Ilyenektől azonban csakis jobb tanítói fize­tések rendszeresítése által lehet megmenteni a népoktatás ügyét. Az iskolafentartók közül ezen vidéken a tanfelügyelői jelentés különösen kiemeli Nádasdy Ferencz grófot, a ki Felső-Pere pusztán 26 tanköteles gyermek részére csél- szerü pusztai iskolát létesített s a tanítói állást elég jó fizetéssel dotálja, továbbá Esz- terházy Béla grófot, a ki Gézaházán szintén csinos és kellően felszerelt iskolát tart fenn s a fentartási költségekhez Eszterházy Imre gróf is évi 50 írttal járul: a zirczi apátság Akii-pusztán szintén szép áldozatkészséggel tart fenn iskolát s mint a jelentés fölemlíti, ugyancsak a zirczi apátság Zirczen szintén szándékozik legközelebb egy czélszerübb jiskolaépületröl gondoskodni, melyre nézve már tervek is készültek ; itt tervben van egy rendes kisdedóvoda felállítása is, a mely legczélsze- rttbben akként volna létesítendő, ha a leány­oktatás külön választatván a fiukétól, az ovó- intézet is, meg a leánynevelés is tanítónőkre bízatnék, a mi egyébiránt a lelkes apát urnák egyik kedvencz eszméje s létesítése csak idő kérdése, Zsófia-pusztán a népiskolát a Todesco-család, Csingervölgyben pedig a bányai vegyes iskolát a „Szén-ipar-egyesiilet* tartja fenn szép áldozatkészséggel s gondos­kodva van egy uőipar-tanitónő alkalmazása által a női kézimunka tanításáról is. * * * Minthogy a falusi népiskolákra nézve május hóval általán bevégződik a törvényes 8 hónapi szorgalomidő, a kir. tanfelügyelő a falusi iskolákat illetőleg egyszersmind befe­jezte május hó végén a megye községeiben a folyó tanévre hivatalos iskolalátogatásait s junius hó folymán Veszprém és Pápa váro­sok tanintézeteinek tanulmányozására for­dította figyelmét. Veszprém városában a következő isko­lákat látogatta meg a kir. tanfelügyelő; az „Angolkisasszonyok“ vezetése alatt álló rom. kath. leánynevelő és tanintézetet, a belvárosi rom. kath. fiúiskolát s a vele kapcsolatban levő temetőhegyi rém. kath. és jernzsálcnihegyi rom. kath. előkészítő osztályokat, — a refor­mátus fin- és leányiskolát, az izraelita elemi iskolát, — az evangélikus vegyes népiskolát, a Schőn-féle magán elemi leányiskolát, — a Bábay-féle magám kisdedovodát s a városi iparos tanoncziskolát. Mindezen iskolákban a tanítást mód­szertanilag teljesen kielégitönek, több osz­tályban kitűnőnek, a fölszerelést megfelelőnek s a taneredményt kifogástalannak, s általán a tanítók és tanítónők ügybuzgalmát kiváló elismerésre méltónak találta. A jelentésben kiemeli a tanfelügyelő, hogy különösen az Angolkisasszonyok s az Irgalmas-nővérek tanintézetei, úgy tanhelyiségek, mint fölsze­relés tekintetében valóságos mintaiskolák, mindkettőben a rend és fegyelem kitűnő, ha­sonlókép a belvárosi r. kath fiúiskola veze­tése és felszerelése is teljesen a kívánalmak színvonalán áll; minthogy azonban itt külö­nösen a negyedik osztály túlzsúfoltnak bizo­nyult, már a jövő tanévre gondoskodva lesz uj tanteremről s uj tanerőről. Ellenben a refor­mátus és izraelita iskoláknál, melyekben a szellemi vezetés kiváló elismerést érdemel, de már az iskolai helyiségek sok kívánni valót hagynak; hasonlókép a Babay-féle kisded- ovoda s a 8chőn-fele magán elemi leányiskola helyisége sem felel meg egészségügyi szem­pontból czéljának. Az evangélikus iskola az adott viszonyek szerint elég jó. Pápa városában a kir. tanfelügyelő meglátogatta junius hó folyamán a következő iskolákat: az államilag segélyezett polgári leányiskolát, — az „Irgalmas-nővérek“ veze­tése alatt álló r. kath. leány ne velő és tanin­tézetet és kisdedovodát, — az evangélikus vegyes népiskolát, — az izraelita elemi iskolát s a városi kisdedovodát, előzőleg már meglátogatván a r. kath. fiúiskolát. A pápai tanintézetekben a tanitás ered­ményét a kivánalmaknak szintén megfelelő­nek találta. A jelentés szerint az apáczák vezetése alatt álló leányiskola helyiségei egészségügyi és paedagógiai szempotból ki­tűnőek, a kisdedovoda helyisége ritkítja pár­ját s az alkalmazott apáczataniiónők odaadó igyekezettel teljesitik nemes feladtukat; az evangélikus iskola szintén a törvény követel­ményeinek megfelelő, amiben kiváló érdeme van Gyurátz Ferencz lelkésznek, aki önmaga is nagy előszeretettel foglalkozik a növen­dékek oktatásával. A polgári leányiskola mind fölszerelés, mind szellemi vezetés tekin­tetében kifogástalan, ellenben a tantermek nem czélszerüek : az izraelita iskola tanítói kara müszertanilag nagy ügyességgel kezeli a tantárgyakat, s a tantermek közül a leány- iskol tantermei gyönyörűek; végül teljes elismeréssel emlékezik meg a jelentés a városi kisdedovó-intézetröl úgy helyiségre nézve, mint az óvónő ügyességét é« buzgalmát il­letőleg, aki a nagy gyermeklétszám mellett roppant fárasztó munkát végez kitartó buz­galommal. A. r. kath. fiúiskoláról annak idején már megemlékezvén a tanfelügyelő ezúttal csak annyit jelzett, hogy uj és czél­szerübb iskolaépületről már a legközelebbi időben gondoskodva lesz. Csak a helyiség kérdése képez még bökkenőt. Veszprém és Pápa városokban a kir. tanfelügyelő ur az általa meglátogatott 12 iskolában a beirt 2630 tanköleles közül az ilkolában jelen talált 2171 gyermeket, vagyis a növendékek 80%-át; a kisdedovodákban a bejegyzett 405 kisded közül jelen talált 265-öt s a veszprémi iparos tanoncz iskolában 220 tanoncz közül jelentalált 172 iparos tanon- ezot, akik Meszes Polykárp igazgató vezetése alatt szép rend és kellő fegyelem közt nyer­nek megfelelő oktatást. Végül jelenté a kir. tanfelügyelő, mi­ként januárhó 15-től juniushó végéig, tehát öt és fél hónapig folyton tartó hivatalos kőrútjában Veszprémmegye területén meg­látogatott összesen 105 községben, illetőleg pusztán összesen — 152 népiskolát, illetve 223 tantermet. Ezen összes iskolákban a beirt 15,585 tanköteles küzril téli és tavaszi kőrútjai al­kalmával jelen talált 8957 növendéket, vagyis átlag 510/0-°fc­Lévén pedig a vármegy területén 302 népiskola, bátra van még 150 népiskolának hivatalos meglátogatása. A hátralevő iskolá­kat a tanfelügyelő a jövő szeptember hő 15-dikén megkezdendő őszi és téli kőrútjában fogja sorba látogatni s reményét fejezi ki, hogy az év végéig meglátogathatja a vár­megye összes népiskoláit, mert csak is igy fejleszthető tovább a fontos ügy, melylyel karöltve jár a megye kulturális emelkedése. Vidék. ÍA A herendi porczellán-gyár ügye. Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez) Herend, jul. 5. A „Budapesti Hírlap* közölte Trefort vallásügyi miniszternek azt az óhaját, hogy csak ipart kell mielőbb teremteni, mert az által lehet az ország közgazdasági állapotán segíteni. Hogy hogyan lehet ipart teremteni, mikor a kormány segíti tönkre tenni nálunk az ipart az iparossal együtt, azt felfogni én nem tudom. A közös vámterülettel tőnkre van téve Magyarországnak ipara, termése, kereskedelme, szóval mindene. Hát ez már magában is elég baj. De van még más baj is. Hiába van nálunk szakképzett iparos, mert ha vállalatba bocsájtkoznak a mi nagy uraink, azok okvetlenül külföldi emberre bíznak mindent, még csak azon lehet cso­dálkozni, hogy Trefort ő excellencziája, a szemináriumokba nem külföldi németeket importál a papi hivatalokra. A herendi porczellángyárt megvette a kormány és első dolga volt teljhatalmú cseh igazgatót hozni bele, zsiros fizetést biztosítani számára. Hogy ez a cseh igazgató jobban értene a porczel- lán gyártáshoz, mint az a magyar iparos, a kit földönfutóvá tettek, azt határozottan tagadom, sőt ahoz képest merem állítani, hogy annyit ért hozzá, mint a borjú az ábc- hez; mert ami porczellán-edény készült is az ő igazgatása alatt, az sem az ő érdeme, hanem a Fischer-gyárban tanult munkásoknak produkeziója. Megfoghatatlan, hogy ennek a cseh urnák a furfangos eljárását, még az általá­nosan elismert nemzetgazdász: Matlekovics államtitkár, aki a herendi gyárnak is igaz­gatója sem vette észre? Mert hát nem félre­vezetése a társulatnak az, bogy a gyári munkásokkal napszámba dolgoztat? A tár­sulat sohasem tudhatja, hány darab készült és hány lett elrontva, vagy elégetve? A munkások pedig szívesen elpiszmog- nak egy tányérfestéssel két három napig. Tessék akkor kiszámítani mennyiért lehet egy tányért eladni ? Nem lehetetlen, hogy a cseh gyáros az ő „Landsmanjukat* külön is megfizeti, hogy mielőbb segítse tönkre tenni a világhírű herendi gyárt. Már ezt abból is lehet sejteni, mert ő neki semmi szándéka magyar állampolgárrá lenni. A márkái tanítónak mégis hagyta, hogy gyer­mekeit a magyar nyelvre ne tanítsa, mert ő neki a magyar nyelvre semmi szüksége nin­csen s miután értésére adatott, hogy a nitás módja fölött ő nem rendelkezhe azonnal felvitte gyermekeit Gráczba. Te őneki Magyarország csak eszköz, ahol magyar kormány, és a társulat jóvoltá jól megrakodva pénzzel, a nálunk szer: vagyonból saját hazájának fizeti a jfi delmi adót. Ezért teremthetett ipart, még pe világhírű ipart Fischer Mór. Azzal báb meg a kormány a társulat utódjának, h< először agyon nyomta adóval, másods: a ki hirt, nevet szerzett a gyárnak, a szívesen maradt volna hatodrészfizetés n lett vezetője a gyárnak, azt elkergették, a ki nemsokára tönkre fogja tenni a gy azt úrrá tették . . No hát ebből az a tanulság, hogy örüljünk mi magyarok annak, ha a mi m uraink valami vállalatba kezdenek, mert megtalálhatnák a vállalathoz értő szaki bereket itthon is, mégis idegen embere alkalmaznak. A magyar iparos aztán me napszámba, vagy koldulhat édes hazáját»: Még az a kérdés is felmerül Tref miniszter óhajtása mellé, hogy tulajdonké] kinek teremtsünk ipart? Igen, kinek ? Mii ha magának az államnak szüksége van lamire, azt szinte külföldi vállalkozók szí ták teljesiteni! Fejes Dániel ÚJDONSÁGOK Veszprém, julius ' — Uj püspökünk, Hornig bá ő excellentiája ünnepélyes beigtatta sának napja immár véglegesen rm állapíttatott. Szeptember hó 8-í szombati napon, kisasszony-napja üm pén fog ez a helyi székesegyházban, na ünnepélyével végbemenni s a beigl tás ünnepi szertartását maga az ei tergomi herczegprimás Simor ő en nentiája fogja végezni fényes segf lettel. Az ünnepen nem csak a le magasabb klérus, de a megyei tervér hatóságok is nagy számmal leszn képviselve. — A mi hírlapunk sajtópöreii még mindig élénken foglalkoznak lapok. Tárgyalják úgy a Heged János elleni absurd ítéletet, mint Rumy-ügyben országos érdeket kelt» sajtóügyi eljárást Takács Szylveszt ellen. Megjegyezzük, hogy ezt utóbbi tárgyalást maga a szombati: lyi sajtóbiróság már megsemmisítő s igy uj tárgyalás fog tartatni. Ji lemző, hogy mig a helybeli „Sunyi újság is a szokott vakondok-styluss hozsannáz a Rumy-perben való itélc nek, addig a szombathelyi ..Dunántll czimü hírlap f. évi julius 1-jei szám ban a következőleg njúlatkozik sz szerint Hegedűs Jánosról: „Meg kell jegyeznünk, hogy Hegedűs János ellen lefolytatott sajt eljárás alkalmával szintén helyén le volna azon objektivitás, melyet p. mi tanúsítunk. — A Hegedűs ált használt kifejezések becsületsértők » sértik egyszersmind a hírlapírói tis tességet is. Nagyon helyén lett voll Takács Szilveszter mellett Heged János ur is a dutyiban. Subjektiv i dokoknak nem volna szabad tekinteti jönni olyan esetekben, hol a bűn f nyitáséról van szó.* „Nem fogjuk pártját az elité vádlottnak, valamint nem támadtr meg a felmentett Hegedűst, kiní egyik laptársunk szerint privilegiuti van a becsületsértésre, kinek trágí betyárságát méltóztatott szives véde mébe venni.“ Eddig a „Ü u u á n t ú 1.“ Mi k jelentjük, hogy mindaddig, mig Hegedűs János elleni pörben nei végeztünk Hegedűssel, nem szélűn egy szót sem e dologhoz. Aztán máj számolunk a múltért s a jövőért i — Hírlapunk beosztását az uj félé mai első lapjával, lényegesen megvá toztattuk s anyagát (az összehalmí zódó tárgyak feldolgozhatása czéljábó tetemesen megnagyobbítottuk azza hogy egy-egy oldalon 4 hasáb helyei 5 hasábot s igy az eddigi lü hasa helyett, teljes 20 hasábot adun! Hisszük hogy e költségesb intézkedő síink szives olvasóink s a lap bari tai teljes méltánylatával fog találkozn — A megyei községi és körjegj ZŐk mai ünnepélye Almádiban eml( kezetes szép napot biztosit úgy a egyesületnek, mint magának a kedve balatoni fürdőnek. Ha az idő kedve: mit remélni lehet, sok ezer embe lesz ott ma, kik bizonyára a jó mulai ság mellett a jegyzői árvák jövője is biztosítani segélendik. Az ünnepéi élén maga a megyei alispán ur ál mint a vállalat védnöke s igy a tel Szombat, julius 7.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom