Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1888-05-26 / 22. szám
Veszprém, 1888. Nyolczadik évfolyam, 22. sz. Szombat, május 26. MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, YEGYES TARTALMÚ HETILAP Előfizetési árak: Egész évre.........................6 frt — kr. Félévre .............................3 frt — kr. Ne gyedévre.........................1 frt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók Herczeg Lajos üzletében s a kiadóhivatalban. üvÉeg'jelen- jót.Lln.d.erL szom/ba/ton. — Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, VESZPRÉM, Horgos-utcza, 105. szám a. küldendők. — HIRDETÉSEK ÉS IT'Z'IXj'X'TEIRIEIC a kiadóhivatalban fogadtatnak el. — Egyhasábos petitsor (tere) 6 kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap kivételével» naponta d. e. 8—12, d. u. 2—7 óra között. Szerkesztősig: Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a .Petőfi“-könyvnyomdában; hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. Uj lap indult meg Pápán. Veszprém, május 25. Két hét előtt „P á p a i H i r 1 a p“ czim- mel egy elegáns kiállítású s eleven szerkesztésű hetilap indult meg Pápán, melynek egyedüli prograinmja az. hogy független lesz s nem engedi magát semmiféle klikkek által befolyásoltatok Ha, mint hinni akarjuk, szorosan betartja programmját, akkor megérdemli nemcsak ame- gyei közönség támogatását, de erkölcsi be- caülését is. Mert a megyebeli sajtó csak ngy lehet tényező a megye közéletében, ha minden irányban megóvja függetlenségét; melléje áll a jónak s himzetlenül megmondja az igazat minden nagyúri kotteria szemébe, ha- hogy azt gonoszságon, vagy ostobaságon éri. Egy ilyen szerkesztésű hírlapra Pápaváros régen rászorult. S anélkül, hogy a kiérde- mült „Pápai Lapokénak a múltban való érdemeit kisebbíteni akarnók (hogy csak a színház alapítása körüli buzgólkodására is utaljunk), nem zárkózhatunk el annak kijelentésétől sem, hogy oly városban, ahol csak egvretlen lap van, ez a lap nem szolgálhat csak egyetlen pártot, a hogy a „Pápai Lapok“ Pápán kizárólag csak a kormánypártot szolgálta oljr tüntetéssel, hogy amikor pl. az egész város Eötvös Károly fényes bevonulásáról beszélt, a „Pápai Lapok“ még csak egy petitsornyi hirt sem közlött arról, ellenben magasztalta Láng urat, mintha csak a Feny- vessy pártjához tartozott volna. Ez a félszeg állapot természetesen jogos indignátiót szült a pápai független érzelmű polgárság körében s ez bírta rá az ottani intelligentia egy részét, hogy szószólót keressen magának. Így hivták meg oda a szép tehetségű, ifjú Hullám Józsefet, lgy^ született meg a „Pápai Hírlap.“ Természetesnek találjuk, hogy miután minden actió reactiót szül, hát a „Pápai Hírlap“, minden kifogástalan ambíciója s becsületes irányelvei s nagy pártoltatása mellett is sok ellenlábas agitácziót zúdit maga ellen. Azt írja egyik ottani tudósítónk, hogy azzal korteskednek az uj lap ellen, miszerint a lap nem lesz önálló, mert „Eötvös Károly áll a háta mögött; annak a pénzén alapult!“ Abban a helyzetben vagyunk, hogy kijelentsük, miszerint Eötvös Károly igenis felajánlotta az esetre, ha az ottani ellenzék kivánná, az uj hírlapra való 5250 forintnyi biztosíték letételét; de miután az egész vármegyében ma még egyetlen politikai lap sincs: ennek szüksége nem forgott fönn. Hogy azonban erkölcsileg támogatja az uj hírlapot — az természetes s erre büszke lehet úgy a „Pápai Hirlap“, mint Pápaváros független értelmisége. Betöltheti társadalmi lapkint is, s bízvást be is fogja tölteni nemes hivatását a „Pápai Hírlap“. Az a lap nem keresi a háborút, sem a kollegájával, sem a klikkekkel. Szolgálni fogja a közügyet befolyás- talan szívvel, független gondolkozással . . . s nem az egyes talmik agyondicsérésében, de a nép jogos igazainak megvédésében fogja kimeríteni minden szellemi erejét. Ily törekvés mindenütt számot tarthat a becsületes emberek támogatására. De ha e helyett a visszavonás harczra fogná késztetni: úgy ismerjük az uj lap embereit, bu nélkül fogják megfordítani a szellemi argumentumok boldogabb végét s aztán: . . . „szól a puska, peng a kard; dörög az öreg ágyú . . . !“ No de semmi harczi lárma. Még nem érzik szaga a puskapornak. . . . Still sein, und weiter dienen ! Ujjitás a postán. (A nagyközönség figyelmébe.) Hivatalos helyről, közlés s a közönség tájékoztatása végett heküldetett hírlapunkba az alábbi é r- tesités, a postai csomagok, pénzes levelek és táviratoknak levéljegyekkel leendő bérmentesítése és ezen jegyeknek mikénti alkalmazása tárgyában. „A postai küldeményekért és táviratokért eddig a feladáskor készpénzben fizetett díjak: pénzes levelek, csomagok és táviratok után, a mennyiben ezen díjak 10 frtot meg nem haladnak, 1888. évi junius 1 -töl kezdve frankójegyek (posta- és távirdai értékjegyek) felragasztása által fizetendők meg. E czélból úgy a postai, mint a távirdai díjak lerovásánál az eddigi 2, 3, 5, 10 és 20 kros és az, ezek kiegészítésére egyúttal forgalomba hozott 1, 8, 12, 15, 24, 30, 50- kros 1 és 3 frtos frankójegyeket kell használni. A régi és új frankójegyek kaphatók minden posta- és távirdahivatalnál és az eddigi frankójegy árúsítókuál. A frankójegyeket a küldeményre és táviratra magának a feladónak kell felragasztani, még pedig: közönséges és ajánlott leveleknél, utalványoknál és pénzes leveleknél a boríték czimoldalán, lehetőleg a felső jobb sarkon s ha itt elegendő hely nincs, a küldemény pecsétes, illetve hátoldalán; különösen figyelni kell arra, hogy a pénzes levelekre felragasztandó minden egyes frankójegy körül megközelítőleg egy centiméternyi köz maradjon, s hogy a frankójegyek a borítékok széleit át ne fogják s a borítékok szárnyszéleit be ne fedjék. A pénzt külön papírba téve kell a borítékba helyezni, borítékul pedig legczélszerübb a minden postahivatalnál és frankójegy-árusítónál 1 krért kapható posta pénzeslevél borítékot használni. Pénzt közönséges vagy ajánlott levélben küldeni nem szabad, de nem is indokolt, mert utalvánnyal, 5 kros frankójegy felragasztása mellett, 5 frtíg bárhová lehet pénzt küldeni. Csomagok feladásánál a frankójegyeket a szálító- levélen, e czélra szolgáló üres helyen kell felragasztani. Táviratok feladásánál a frankójegyeket a használt táviratlap felső közép rész, s ha közönséges papír használtatik, a beirt oldalon üresen hagyandó helyre — s ha a táviratlap mondott részén elegendő hely nincs, ennek hátsó oldalára kell felragasztani. Szabály az: hogy a dijak lerovására lehetőleg kevés számú, megfelelő értékű frankojegy használtassák, különösen a pénzes leveleknél, hol a sok frankojegy felragasztása mindenkép kikerülendő (pl. 27 kros dijat 24 és 3 — 33 kros dijat 30 és 3 kros értékű frankojegyekkel kell leróni.) A feleknek saját érdekükben áll, hogy a frankó- jegyeket szabályos módon ragaszszák fel, mindazonáltal ha figyelmeztetés után is azt kívánják, hogy küldeményük szabályellenesen alkalmazott frankojegyekkel is elfogadtassák, a postahivatalok a föladó veszélyére azokat elfogadják ugyan, azonban e körülményt a vevényen feljegyzik. A posta- és távirdahivatalok tartoznak felvilágosítást adni valamely küldeménynek vagy táviratnak dijára s arra nézve, hogy mely dijakat lehet vagy kell frankojegyekkel kiegyenlíteni s kívánatra útbaigazítást is a felragasztás módjára nézve. Az elrontott frankojegyek beválthatók az érték 10°/o-ának levonása mellett, de csak akkor, ha azok az elrontott borítékon, táviraton stb. mutattatnak be s csak miután megállapittatik, hogy azok még használva nem voltak s ha nyilvánvaló, hogy üzérkedés esete fenn nem forog. * Budapesten, 1888. évi május hó 11-én. Baross, s. k. A Gazdák és iparosok általános hitelszövetkezete igazgatóságának JELENTÉSE 1886. évi májushó 13-án tartott másodévi, rendes közgyűlés alkalmából. (Vége.) A szövetkezet semmi költséget, sem semmi koczkázatot nem visel, de a biztosítási díjak jövedelmében részesül, melyből, ha a tagok saját érdekeiket felismerik — és itt biztosítanak, tetemes haszon fog a szövetkezet tagjaira háramlani. Kívánatos lenne, ha a fióktelepek vezetői törekvéseink nagy horderejével és annak kiviteli nehézségeivel alaposan megismerkednének és ne kívánnák azt, hogy a megalakult fióklelep, a befizetések teljesítése előtt, azonnal a kölcsönök kiadásával kezdje meg működését. Mi eddigis mindig tekintettel voltunk a kivételes esetekre, és ilyenkor nem tagadtuk meg a pénzsegélyt olyan fióktelepeknél sem, a hol még alig volt egy kissebb összeg befizetve, és jövőre is minden méltányos esetben azon leszünk, hogy minél többet tehessünk, de azt tapasztaltuk, hogy a kivételes eset után jött a legkivételesebb eset, és nagy nehezen lehetett az egyszer tett kivételes állapotból a rendes kerékvágásba visszaesni. Fontolják meg tehát a fióktelepek vezetői, ha szövetkezetünk nem alakul, a most nyújtott előnyöket tovább és örökre nélkülözni kellett volna, most, mikor megalakult, csak egy-két évig kell türelemmel lenni, mert azon idő elmúltával intézetünk már több millió alap tőke felett fog rendelkezni, a melylyel minden jogos igény kielégíthető lesz. Hogy eddig is sok szövetkezeti tagon segítve lett, mutatja az, hogy ez eddig is már 3500 esetben lett váltó-kölcsön adva olyanoknak, kiknek hiteligénye más intézek által alig lett volna méltányolva; — mintegy 1300 kisebb gazdának értékesítettük termékét és igen sok vidéki tag, teljes megelégedésére a központi árúcsarnokból szerezte be a háztartásra kívánt, úgy szintén iparához a szükséges anyagokat. Mindezekből felismerhetik a szövetkezeti tagok, hogy csak tőlük függ, hogy jövőre a befektetett tőkéjük után nem 7°/°, hanem jóval nagyobb osztalékban részesüljenek, mert mi nem mulasztottunk el semmi alkalmat arra, hogy tagjainknak érdekeit lehetőleg minden irányban leghívebben képviseljük. Legjobban megvilágítják az elért eredményeket a következő adatok: 1886. év bezártával volt a tagok száma összesen 6255. 1886. év bezártával volt a jegyzet részjegyek összege 14,500. 1886. év bezártával volt a jegyzet alaptőke összege 290,000 frt. 1886. év bezártával megalakult fióktelepünk száma volt 34, melyek közöl működését megkezdette 16. 1887. év bezártával lett a tagok száma 28,152 1887. év bezártával lett a jegyzett részjegyek összege 64,019. 1887. év bezártával lett az alap töke összege 1.280,380, frt. 1877. év bezártával a megalakult fióktelepek száma 130, melyek közül működését megkezdette 84. Szaporodás tehát tagokban . . . 21,856. „ „ részjegyekben . 49,529. „ , fióktelepekben . 96. , » alaptőkében . . 990,380. A fióktelepek közül eddigelé beczégeztetett 17. Kisebb-nagyobb terjedelemmel üzleti működésben van 96. Intézetünk erkölcsi és anyagi sikeréül tüntethetjük föl azon körülményt, hogy váltóink már a TABCf A. á busulo hety&?. „ Volt nekem egy szép szeretőm, de régen“ . . . Nincsen olyan fényes csillag az égen. — Hej csapiáros ?! Megin’ üres az asztal : Csak az a bor, — csak az a bor, ami engem vigasztal. — Vén czimbalmos mély álmából felébred, Nem is kérdi, tudja ő már mi végett ; S száraz fáján olyan busán pöngeti: „Bogár szemű szép csaplárné gyöngyvirágom gyere ki. Könyökére hajtja fejét a vendég, Fogy az ital, helyette uj jövend még. Hej csaplárné van-e kendnek jobb bora ?! Verdd csak végig száraz fádat, igyál öreg czimbora. — „Volt nekem egy szép szeretőm de régen“ . . S könyü csillog a betyárnak szemében: Volt nekem egy — ■— -— rajiam szárad a vére .. Most is éget . . . érte jutélc a vármegye kezére! Én Istenem, mért is hogy úgy szerettem! De beborult a magas ég felettem . ■ . Sírba vitte őt is aztán a bánat: Kinek szemefénye voltam, szegény édes anyámat ■ . . „ Minek is van szív, s a szívben szerelem“ Mint az árnyék lépten nyomon megjelen. Majd ha pedig karjára vesz az álom: Magam ismét ott — pihegö keble fölött találom. Érzem tüzét ajka édes lekének, Dobogáséit olvasgatom szivének, Át ölelem l vissza csókol magától: S reám borul göndör haja, mint egy fekete sátor. — Fogy az ital, helyette uj jövend még, S egyre jobban beszédes lesz a vendég. — Verd csak pajtéis mintha tudnád a bajom . , S egyet isznak; még busábban zeng-bong rá a czitnbalom. Egyiket sem kínálja már a másik, Együtt isznak de hajnal hasadéisig . . . Reszket a húr, — fut a csillag az égen: Hulló csillag ...»Volt nekem egy szép szeretőm, de régen11. SOOS LAJOS. EN CSILLAG AIHA.") — Tudományos csevegés a szakáiról. — Alig van uépfaj melynél a gondosan ápolt, dús hajzat különösen a nőnemnél a test egyik legfőbb díszének ne tartatnék. Ugylátszik, hogy „Én Csillag Anna“ úrnőt is ezen tény vezérelte, midőn hajnövesztő szerének feltalálásán fáradozott. És csakugyan a nőnek a szép hajzata és a férfiúnak, különösen ha még magyar ember is, a bajusza nem csekély büszkeségét képezi. Mily sok bajusz és szakáltalan férfiúra hatnak vigaszként a „Hugli“ borbély legen- daszerü szavai, midőn tapasztalatainak tárházából előadja az eseteket, hogy ennek meg amannak az agglegénynek is vén korában jött meg a várvavárt, de nem remélt szakála. A szép szakái olyan mint a talizmán, mely gyakran csudákat müvei, utat nyit a női szív előcsarnokába, leplezi az arcz fogyatkozásait, sőt né*) Mutatvány a „Pápai Hírlap“ 3-ik számából, melyek szerint még a „credit“-et is fokozza. Az ókorbeli Sámson kinek rendkívüli erejét a hajzattal symbolizálták, igen sok elmésségre vall. De legyen bármi szép és rokonszenves a férfi | arezon, ép oly bizarr és visszatetsző ha az a női arezou jelenik meg. Fel vannak jegyezve a szakálas nők nevei ép úgy, mint a leghíresebb hadvezérek és művészeké, vagy más nevezetes egyéneké. Ha a haj illetőleg szőrzet helyénél és nagyságánál fogva ily abnormis, azt a tudomány „hypertrichosis“-nak nevezi. Steiiiinger Haus, Braunar polgármesterének állítólag akkora szakála volt, hogy a földet seperte, és ez okozta 1572-ben bekövetkezett halálát is oly módon, hogy lóra akart ülni, midőn szakála belekuszálódott a kengyelvasba, ezalatt megvadult lova tovaszágul- dott, ő pedig lebukva feje összezuzódott. Eble elbeszéli, hogy a magyar-török háborúban egy magyar harezoson oly nagy szakáit látó lt, hogy azzal az illető könnyen betakarózhatott. De ezek csak férfiak voltak. Talán furcsábbak azon esetek, midőn a szép nemet áldja meg a természet ezen kellemetlen tán sokak előtt borzasztó ajándékkal. Pedig a női szakái nem oly ritka dolog. — Ritkán csak azért látható, mert nem engedik meg, hogy az napvilágot láthasson, hanem még zsenge korában, gondosan és talán nyomtalanul is megsemmisítik azt a csendes, meghitt és lelkiismeretes szigorral elreteszelt boudoir-ban — ügyesebben kezelve a beretvát, mint nagyon sok czekbeli. \ annak népfajok, hol a női szakái majdnem otthonos; igy már Aristoteles is említi, hogy Kairó papnőinél igen gyakori, és különösen a barna nőkön szokott előfordulni. Tudományos müvekben az abnormis bajzatu nők hű képmásai láthatók; — ilyen a | világhirü Julia Pastrana, kinek kitömött bőre a mos- ! kani Preuseber-féle museumban mai napig is látható. ! A hires „Drespai szűz“ kinek fél láb bosszú szép i fekete bajusza és dús hófehérhajzata volt. A női szakáinak meg van a sajátságos typusa, miáltal a férfi szakáitól különbözik. Ugyanis azon azon bőr rész, mely az állcsúcsnak megfelel, vagy egészen csupasz, vagy csak keskeny esik van szőrrel benőve, mely az ajkpir szélétől lefelé terjed; a esik és arcz oldalán levő szakái között egy csúcsával lefelé néző csupasz háromszögű terület van beékelve. Az arcz oldali felületén levő szakái egészben véve szintén háromszög alakot mutat, melynek alapja megfelel az alsó álkapocs szélének, csúcsa pedig a szájzújnál vau, honnan bajuszként folytatódik a felső ajakra. Hogy mi az oka a természet ezen játékának, arra nézve a búvárok között még mindig eltérők a vélemények; állítólag az öröklékenység is közreműködik létrejövésénél, de csak ritkán. Ézen a nőty- pusnak a férfiéhoz való közeledése, csupán a külsőre localizálódik, úgy, hogy a testalkata a hang színezete és erőssége stb. minden tekintetben megtartja nőies jellegét. Persze a kis aprósággal alig lesznek megelégedve azok, kikkel a természet ily furcsa játékot űzött, s kiknél a kökény szemeket, meg a rózsás ajkakat egy rabbinusnak is díszére váló szakállal pótolta. De szolgáljon vigaszukra, hogy az ujabbi orvos- tudomány ezen a bajon is képes segíteni, még pedig nem csak ideiglenesen mint a borotválás, hanem állandóan is azáltal, hogy a kelletlen szőrök tüszőit és gyökereit lehet kiirtani. Régente ezen czélra különböző maró szereket használtak, haszon nélkül, mert torzító hegek támadtak utánna, és igy többet ártottak, mint használtak ; manapság ezen czélra a villamos áram használtatik, mellyel a legcsekélyebb hátrány nélkül állandó eredményt lehet elérni. Zalai Sámuel d.r.
