Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1888-05-19 / 21. szám
Veszprém, 1888. Nyolczadik évfolyam, 21. sz. Szombat, május 19. MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP Előfizetési árak: H^eg: jelen. zr3.irLd.en szomloaton. Szerkesztőség: Egész évre ................. Fé lévre...................... Negyedévre ................. ß fr t — kr. . 3 frt — kr. . 1 frt 50 kr. — Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, VESZPRÉM, Horgos-utcz a, 105. szám a. küldendők. — HIEDETÉSEK ÉS N7ILTTEEEK a kiadóhivatalban fogadtatnak el. — Egyhasábos petitsor (tere) 6 kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg. Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a „Petőfi*-könyvnyomdában ; hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók Herczeg Lajos üzletében s a kiadóhivatalban. A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap kivételével, naponta d. e. 8—12, d. u. 2—7 óra között. Kéziratok vissza nem adatnak. Mit csinál a Balaton-egylet? Veszprém, május 18. Az bizony nem sok vizet zavar. Szépen megalakult, szépen bankettázott egy párszor; pompás felköszöntókben hatalmasan agyondicsérték egymást a matadorok; aztán a jámbor füredieket elvitték egy párszor Badacsonyba, csináltak a firmájuk alatt, de mások jóvoltából egy gyümölcs-kiállítást — aztán punctum Amellett a programra mellett bátran tovább alhattak volna a balatoni Pató Pál urak; s ha megunják vala az egyik fülükön, ráfordulhattak volna a másikra. így, amint ők csinálják, nem lehet propagandát teremteni a Balatou-kultusznak. Nem a bankettázáson kellett volna kezdeni, hanem valamely okos és jóravaló dolog fáradalmas munkája után: azzal kellett volna végezni. Mert akármilyen fülbemászó ékes diktiót mond is Jókai, és akármilyen fessül feszit is Füreden Fenyvessy barátunk: attól a fillokszé- rás, pusztuló Balatonvidéken nem támad ám semmiféle „Jókedv, Bőség“, amint azt aranyos zászlajára irá vala a Balaton-egylet. Kedvessé tenni, hozzá férhetővé tenni a Balatont a nemzetnek: ezt a kérdést kellett volna megoldania az egyletnek. Gondoskodni arról, hogy a pusztuló nép ezen a vidéken más kereseti forrást kapjon, gondoskodni arról, hogy a Balatonpart fásitassék, jó utai legyenek, hogy a sok lverkápoly-féle ba- latonparti vasutterv közzül, legalább a vesz- prém-zalamegyei, életérdekeket képviselő vonal valahára kiépitessék s a partmenti vízi közlekedést egy, vagy két 22—26 ezer forintba kerülő kisebb gőzös közvetítse. Ezt kellett volna csinálni a Balaton- egyletnek. Ez az alphája a Balaton-kultusz- nak. Ami nem ezen a nyomon indul, az félszegség, magyarán: széltolás. Addig kárba vész Beksics minden lamen- tátiója, Rákosi Jenő minden agyafúrt reklámja Szepezd érdekében. Aki odabomlik, megbánja még azt is, hogy valaha újságot olvasott, meg Balatont látott. Mert a fürdőkkel nem úgy vagyunk, mint a színházakkal, hogy „ha pártol a közönség, akkor jól játszhatunk,“ hanem ug}' vagyunk, hogy eleve kitűnő konfortu fürdőket csináljunk a Balatonpar- tokon, aztán akkor odaszóllhatuuk a nemzetnek önérzettel: Pártolj most már édes népem. Láthatod, hogy megérdemeltük. Hát gondolkozzék már egyszer reálisan a Balatonegylet Kezdje a legszükségesebb intézkedéseken, karöltve a parti érdeklett törvényhatóságokkal s közbirtokosságokkal. Azoknak az erejével majd teremthet sok sikeres dolgot — s nem keilend retirálnia mindjárt az első nagy fa elől, mikor abba belevág, mint belevágott a második nagy balatoni gőzhajó megfeneklett tervébe. így majd czélhoz ér. S megszülethetik a: Jókedv, bőség. Kiállítás Pécsett. Pécs, május 17. A pécsi általános mii-, ipar-, termény-, és állat- kiálitás végrehajtó bizottsága a múlt szombaton ülést tartott, melyen több határozatot hozott. így a többi közt, hogy a kiállítás vendéglőse ifj. Scholz Antal lesz; azonbann a másik pályázó Hirschfeld is kap helyet a torna- és iparcsarnok közti téren egy külön pavilion számára, melyben saját sörét mérheti. A kiállítás alatt országos phylloxera-kongresszus fog tartatni, melynek már a programmja is meg van állapítva. Dr. Roboz Zoltán Tolnamegye phylloxera- biztosa állította össze; 10 pontból áll, melyeket a végr. bizottság az utolsó kivételével — mely egy phylloxera-lepett szőlőterület megtekintéséről szól — el is fogadott. E kongresszusra meg fognak hivatni az egyes gazd. egyesületek és az országnak phylloxera ügyben érdekelt törvényhatóságai is. A bizottság elhatározta, hogy a kiállítási korzó villámmal fog világíttatni. Az ülés végén dr. Záray Károly, jelentést tett a kiállítási iroda tevékenységéről; e szerint kiállítási bejelentések még folyton érkeznek, igy legutóbb a budapesti angol konzulátus tudakozódott, hogy rendelkezik-e még a bizottság szabad terület fölött. A szekszárdi nőegylet a tolnai népviseletet szándékozik bemutatni. Budapestről egy angol veloczipéd-raktáros tudatta a bizottsággal kiállítási szándékát; egyszersmind késznek nyilatkozott a kiállítás ideje alattegy nagyszabású veloczipéd- ünnepélyt rendezni, melynek kivitelét azonban valószínűleg a helybeli athleta-klub fogja eszközölni. A végr. bizottság legközelebbi ülésen már a jury-ala- kitásokat fogja megejteni. Az írók és művészek társasága által rendezendő 1888. julius hó 4—14-iki (Tata, Győr, Pannonhalma, Pápa, Szombathely, Nagy- Kanizsa, Keszthely, Balaton-Füred, Veszprém, Almádi, Székes fej érvári) kirándulás programmja. 1. nap, julius 4. (Szerda.) Indulás reggel 7-kor, a m. államvasutak központi indulóházából, a 10 sz rendes személyvonattal. Megérkezés Tatára 9.50 perczkor. A látni valók megtekintése, fél 12 órakor matinéé. 2 órakor társas-ebéd, 4 óra 29 perczkor továbbutazás a 4. sz. gyorsvonattal. Megérkezés Győrbe 5 óra 41 perczkor. Este 8 órakor társas-lakoma. 2. nap, julius 5. (Csütörtökön.) Reggel 7 órakor kirándulás kocsikon Pannonhalmára. A könyvtár és műkincsek megtekintése. 4 órakor visszatérés Győrbe. Este 8 órakor irodalmi és művészi előadás a színházban. Utána tánczvigalom. 3. nap, julius 6. (Péntek.) Délelőtt 9 órakor a Kisfaludi-emlékbizottság diszgyü- lése. 11 óra 45 perczkor indulás a 104. sz. mr. személy- vonattal. Megérkezés Pápára déli 1 órakor. 2 órakor társasebéd. Este fél 8-kor irodalmi és művészi előadás a színházban. Utána tánczvigalom. 4. nap, julius 7. (Szombat). Délelőtt 10 órakor a «Pápa és vidéke közművelődési egyesület» közgyűlése. Déli 1 órakor indulás a 104. sz. rendes szemétyvonattal. Megérkezés Szombathelyre délután 3 óra 23 perczkor. Este fél 8 órakor irodalmi és művészi előadás, Utána társaslakoma. Tánczvigalom. 5. nap, julius 8. (Vasárnap). Indulás reggel 11 órakor a 302. sz. rendes személyvonattal. Megérkezés Nagy-Kanizsára 1 óra 44 perczkor, Este fél 8-kor irodalmi és művészi előadás. Utána társas-lakoma. Tánczvigalom. 6. nap, julius 9. (Hétfő). Indulás reggel 6 óra 28 perczkor a 202. sz. gyorsvonattal. Megérkezés Keszthelyre 7 óra 16 perczkor. Társas-ebéd. Utána kirándulás a hévvizi fürdőbe. Este fél 8 órakor irodalmi és művészi előadás a színházban. Utána tánczvigalom. 7. nap, julius 10. (Kedd.) Indulás reggel 6 órakor a balatoni Kisfaludy-gőzhajó- val. Végig hajózás egész hosszában a Balatonon. Megérkezés B.-Füredre délben. Este fél 8-kor irodalmi és művészi előadás a nagy gyógyteremben. 8. nap, julius 11-én. (Szerda.) Pihenőnap Balaton -Füreden. 9. nap, julius 12. (Csiitörtök.) Indulás kocsikon reggel 7 órakor. Megérkezés Veszprémbe 9 órakor. Társas-ebéd. Délután kirándulás Almádi balatoni fürdőre. Este fél 8-kor irodalmi és művészi előadás Veszprémben. Utána tánczvigalom. 10. nap, julius 13. (Péntek.) Indulás reggel 7 óra 40 perczkor a 21. sz. rendes személyvonattal. Megérkezés Sz.-Fejérvárra d. e. 9 óra 20 perczkor. Délután 2 órakor társas-ebéd. Délután Kirándulások. Este fél 8-kor irodalmi és művészi előadás a színházban. Utána tánczvigalom. Másnap visszatérés Budapestre. A kirándulással kapcsolatosan rendezendő irodalmi és művészi előadások egész tiszta jövedelme, mindenhol a fogadóbizottságok által meghatározandó helyi jótékonyczélra fog fordittatni. Részvételi dij az egész körutazásra 22 frt. Mely ösz- szeg Dolinay Gyula titkárnál fizetendő legkésőbb julius 1-ig. A kiránduláson résztvehetnok az „írók és Művészek Társaságáénak tagjai és családtagjaik. A bejelentések lehetőleg junius közepéig kéretnek. Az «írók és Művészek Társaságé» -nak választmánya 1888. április hó 25-én tartott ülésében elhatározta, hogy miként egy évtized óta minden nyáron, úgy az idén is rendez- tessék kirándulás. Elfogadtatott az előzetesen kiküldött bizottság által javaslatba hozott itt közölt útirány és programra. Megbizatott a tisztikar, hogy ennek megfelelően rendezze a kirándulást. Elhatároztatott továbbá, hogy a társaság nevében közzététessék a programúi és hivatalosan bejelentessék a kirándulás mindama helyeken, melyek megállapodó pontokul fölvétettek. Budapest, 1888. május hó 10-én. Az «írók és Művészek Társaság á“-n ak tisztikara: Jókai Mór örökös elnök. Dr. Molnár Antal pénztárnok. Hent aller Lajos igazgató. Szohner Antal igazgató. Dolinay Gyula titkár. A Gazdák és iparosok általános hitelszövetkezete igazgatóságának JELENTÉSE 1886. évi májushó 13-án tartott másodéYi, rendes közgyűlés alkalmából. Tisztelt közgyűlés! Bármily örvendetes legyen is az intézet rohamos fejlődése, a tagok száma és az alájegyzett tőke mennyisége tekintetében, futó pillantást vetve szövetkezetünk történetére, mérlegelve a rendelkezésre állott eszközöket, figyelembe véve a felköltött intézetellenes áramlatokat, az 1887-ik üzletév tényleges eredményét venni a jövő siker zsinórmértékéül, téves felfogást tanúsítana. Általánosan ismert — tehát bizonyításra nem szoruló körülmény ugyanis az, hogy keletkező pénzintézetek rendszerint akkor kezdik meg működésüket, mikor az alaptőke — ha egészben nem is, de legalább nagy részben már befizettetett. A mi szövetkezetünk keletkezése, úgy szintén működése, egészen más elbírálás alá esik. Urváry Lajos elnök. Paulay Ede alelnök. Dr. Várady Antal alelnök. TÁBGZA. Csendes, holdas ... Csendes, holdas éjszakákon Reng a szellő galyon, ágon; Árnyas erdő sűrűjében. Lombsátornak rejtekében Kis madár pihen párjával S betakarja a szárnyával .. . Én vagyok csak árva! Hejh, akinek messze — messze Van az életpárja! Égő csillag ragyogása Fényt lehel a kis virágra; Alkony, illat, édes álom, Furulyaszó zeng a tájon, .. . Egy levélke meg-meg mozdul,. . . Sajg a lelkem fájdálomtul... Én vagyok csak árva! . .. Hejh, akinek messze — messze Van az életpárja! Csendes este, csendes éjjel, Halvány hajnal-derengéssel, Rezgő harmat a virágon, Bus gerlicze hervadt ágon Mind úgy látja, mind úgy tudja, A szivem mi szomoritja: Én vagyok csak árva! Hejh, akinek olyan messze Van az életpárja! Hogy ha jő az ősz viharja S a virágot elhervasztja: Elsiratja édes dallal, Betakarja tölgyharaszttal Esti szellő bús danája . .. S könnyet ejt az ég reája . . . Én leszek csak árva! Nem lesz, aki könnyet ejtsen Éltem sirhalmára! J^Ea,gT3ra.r Gyula. Élvezzük a Utat!.. (Egy jó pap jó szivéről). Ahol a csendes Séth folyó két hegy között kanyarogva öntözi meg a Bakony alján elterülő rétek zöld lombjait, apró füzeseit, és sugár nyárfáit: a rétek közül kiemelkedve, kopár hegyoldalon épült kis falu terül el egyszerű házaival, csendes népével, két | templomával s még csendesebb temetőjével ... A falu mellett ott robog el a vonat, barátságos kertek alatt; a mel eg forrásnál ruhát mosó leányok í kecses alakjait kedvtelö gyönyörrel lesi a tova repülő vaskocsi ablakából az utas kiváncsi szeme, — azután a figyelem oda fordul arra a zöld lombos j kertre, melynek dombos oldalát a filloxeramentes i szőlő zöld lombjai, zöldelő gyümölcsfák, viruló platánok és orgonák, égfelé törekvő fenyők borítják; aljában pedig a csendes méhes, előtte virágos kert, kis rétecske, benne egy ugráló kis állat a kis „mu- czi* őzecske duskálkodik a zöld harmatos fű paradicsomi élvezetében. A kert másik oldalán, a kőfal és kút árnyában terül el a tekepálya, ahol épen vasárnap délután | (könyörgés után lévén az idő) egész hévvel és lel- j kesedéssel űzetik a falusi sport egyik kiváló faja a „krix-párté * megspékelve „egyenes* és ! „vándli politikával* s egy-egy ügyes dobás szerezvén a vetélykedő feleknek országos „drukkokat.* Ez ártatlan mulatságban veszi ki élvezetének osztályrészét egy jó ember, egy jó pap s mikor el-el „sül* egy sikerült „egyenes vagy vándli politika* mintha iskola mesterének fizetését emelték volna fel két napi ingyenszántással, — olyan jókedvvel mondja, hogy: — Uraim, élvezzük a létet Oly régen volt, de emlékszem reá, hogy mily elhagyott volt e kis falu; még akkor a vasút robogó zaja nem zavarta meg a kis temető csendjét, a napnak egy eseménye volt csak, mikor a „delizsáncz* utasai megérkeztek s a falu háza előtt lovakat váltottak, mely különös körülményt évek hosszú során fokozatos türelemmel megbámult a falu összes fehér cselédje és gyermeknépe. Két konkurrens üzlet volt a faluban, ahol hetenként egyszer lehetett hónapos szárított zsemlét is kapni, pálinkát azonban már akkor is mértek jó pénzért, a komám-asszony köténye alatt elrejtett, gazda nem látta eleségért s a bizalmasabb szomszédoknak garantirozott hitelre is. Az iskola elhagyott volt, kidült-bedült az oldala ; a falain belopódzó bakonyi szél akkordjainál tanulták meg a kis fiuk, kis lánykák a karácsonyi szent éneket s ha eső esett, a mester ur biztosítandó magát az árvíz veszedelem ellen, különféle teknóket és csobolyokat vitetett fel a padlásra az apró muzsa- I gyerekekkel. Az ősi templom faláról lehullott a vakolat; tornyában bagoly madár rakott fészket, környékét ellepte a dudva, a vadfü, melyekben iskolakerülő gyermekek bujdostak hétköznap délutánonként.. . Régen volt ez, régen, de igaz volt, mert emlékszem reá ... Ma már mindez másként! Ezelőtt 20 esztendővel, egy ifjú ember, egy ifjú lelkiatya, a keresztény katholicus egyháznak egy ifjú bajnoka jött a csendes kis faluba, s buzgó kitartással megtörte a közönyt hívei lelkében, — megtanitá őket, az igaznak szépnek, jónak és üdvösnek szeretetére . . . És folytatá missióját. Bök küzdelemteljes év folyt le az idők homok-óráján, mig díszes uj iskola emelkedett, korszerű berendezéssel, a régi rozzant helyén, — melynek díszes termében a község szeretett plébánosa a karácsonyi szent ünnepek al- | kalmával maga szerzetté betlehemi ünnepeket adat elő kis paraszt fiukkal, pórleánykákkal .. . És húsz küzdelemteljes év kellett hozzá, mig a régi katholikus templom a mai díszes mezét öltötte magára. — A becsületes Szőllőssy bácsi, az érdemes egyházfi húsz hosszú esztendeig hordozta a templom perselyét, — a jó plébános, hívei jó pásztora húsz I hosszú évig küzdött, kért, koledált, gyűjtött, garast i a garasra, mig elért büszkesége czéljához, a harsaktól környezett, díszes körzettel ellátott, Isten dicsőségére kivül-belül díszesen átalakított egyházához az Urnák. — mely örök időkre dicsérni fogja a hajmáskéri kath templom fenkölt lelkű ujjáteremtőjét .. . Ahol az egyház és iskola virágzik, ott minden virágzásnak indul.. . Csak az iskolamester nem örvend a létnek, — panaszkodik, hogy a vasutat s országutat, sőt az uj orgonán való játszhatást is beszámították a fizetésébe. Mondván a becsületes kupaktanács, hogy a mester fizetése 250 frt, hogy a vasúthoz közel lakik, , megér neki 50 irtot, hogy helyben van az állomás i netto 50 frt., a konventiós kertből való kilátás ; egyenlő 25 írttal, az országút tőszomszédsága ugyan l annyi összeget képvisel, az uj orgonán való játsz- hatás pedig pláne megfizethetetlen valami. S igy a tanítói fizetés summa-summarum fölmegy 400 írtra — — — váltóban. Tehát ne búsuljon ő se ! Élvezze a létet! Akinek jó szivet adott az Isten, az átérzi, nem csak az iskolamesteri keservnek megható voltát, hanem többi embertársai szenvedését, nyomorát is . .. Messze vidék szegény emberei keresik fel azt az egyszerű, kedves plébániát, melynek udvarában most is ott virul az a gyermekkori „szelenczés“ és melynek udvarában ép most is virágzik a szép fajú baracz zöld levelű fája . .. Aki a lelket vigasztalja, aki a szivek sebeit begyógyítja, az a testi fájdalmak enyhítésére is törekszik. Szegény nem hagyja el annnak a parochiának küszöbét áldás nélkül, s beteg ember gyógyulatlanul ; mert a mi jóságos lelkiatyánk nemcsak a léleknek, 1 a szívnek, hanem a szenvedő testnek is orvosa — messze földön ismert — homeo path a. Szakavatott tevékenysége egykor arra ösztönözte jó szivét, hogy a faluba letelepült kóborczi- í gány csapatot is kigyógyitja országcsavargási visz- j k«tegségéböl.
