Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1888-04-28 / 18. szám

rökben gyülekeznek, — ilyeneket is felkeresnek az ító halak. Ha itt a vizek lefolyása megszűnik, a halak ott maradnak. Ezek nem kiöntési területek, de oly területek sem, melyeket kilométerre sem lehetne dekretálni. Már most mi történik e halakkal ? Ha ott hagyatnak, megrothadnak, megbüzhödnek és a közegészségre ártalmasak, ha pedig kifogatnak, — pedig ez a közegészségügy szempontjából szükséges, — akkor 2 frtos halászati jegyért tessék az alispánhoz menni. Ha pedig az illető nem megy és a közegészségügyet mégis szolgálni akarja, akkor van egy rendelet, mely szerint 100 frt büntetésben elmarasztaltatik. Tehát, ha saját árkából ki fogja az odavetődő halat és nincs halászati jegye, akkor 100 írttal bflntettetik és pedig végső forumkép maga a miniszter ur által; ha pedig nem fogja ki a halat, ott rothad, büzhödik kertjében vagy udvarában.

Ily intézkedések azok, a melyeket részemről helyeseknek nem tartok és a melyeket törvényhozás utján szentesíteni nem óhajtok.

Egyébkiut is vannak ezen törvényjavaslatnak végrehajthat.lan részei. Ott van a tilalmi idő. Minden ember előtt, a ki a halászat kérdése felett higgadtan gondolkozik és a ki hazai viszonyainkat ismeri, tisztán kell állani azon dolognak, hogy egy és ugyanazon területre egy és ugyanazon tilalmi időt kell kiszabni, legyen az április 1-től junius 15-ig, vagy július 1-ig. A 16. §-ban fel vannak sorolva ezen tilalmi idők, de a törvényjavaslat például a czompóra április 1-től junius 15-ig szabja ki az időt, a pontyra pedig ápr. 1-től julius 15-ig. Ez a végrehajtás terén egyszerűen képtelenség; mert a czompó és potyka félék együtt élnek és a halász, ha a czom- póval hálójába belemegy a potyka is, ezt nem dobja ki; ha pedig nem dobja ki, hol az ellenőrzés? Minden halász mellé financzot vagy zsandárt állit-e a t. előadó ur vagy a t. miniszter ur?

Ott van egy másik példa: a lazacz, a pisztráng, a lepény hal é> a galócza tilalmi ideje. Abban van észszerüség, hogy valamely területen az egyik halnemre nagyobb súlyt kell fektetni, mint a másikra, de hogy ugyanazon területen ugyanazon időben egyik halat lehessen fogni, a másikat ne, az a mi hazai viszonyaink tekintetbe vételével, teljes képtelenség, mert az ellenőrzés lehetetlen, ha pedig mégis erőszakoljuk, akkor oly apparátussal jár az ellenőrzés, mely a lakosságnak legnagyobb mérvű zaklatását vonja maga után.

E törvényjavaslat a halászati területek tulajdonosaira és a halászati jogok gyakorlóira megint borzasztó költségeskedést ró. Egy-egy halászati jog megnyerése oly borzasztó költségekkel jár, hogy azt fedezni, vagy pláne előlegezni alig lesz hajlandó bárki is. Pedig igazság csak az lenne, hogy ha már a kormány behozza a 2 frtos stemplit, ezen hivatalos eljárás legalább történjék az ország közegei által ingyen és ezen nyomon is újabb költségekkel a halászati terület tulajdonosa ne zaklattassék.

Ezen okok vezetnek engem arra, hogy a következő inditványt ajánljam elfogadásra: „A halászatról szóló törvényjavaslat I. fejezete az igazságügyi bizottságh o z utasittatik véleményadás és jelentéstétel végett. (Élénk helyeslés a szélső baloldalon.)

Fenyvessy Ferencz: Ép úgy fogunk járni, mint Magyarországon jártunk valamennyi törvényjavaslattal az újabb időben. Hozunk szebhnél-szebb és pláne minél több törvényeket, de azután azok végrehajtásáról, annak az eleiben való érvényesítéséről abszolúte nem gondoskodik senki.

E törvényjavaslat egy-két szakaszát abszolúte nem lehet végrehajtani. (Halljuk ! Halljuk !) Mielőtt ezeket felhoznám, kijelentem, hogy csatlakozom Eötvös Károly t. képviselő ur indítványához, a mit én is helyeslek, hogy t. i. mikor jogi kérdésről van szó, a háznak illő szakbizottsága hallgattassák meg. Kijelentem, hogy Eötvös Károly inditványát elvileg elfogadom. (Helyeslés a bal és szélső baloldalon.)

E javaslat a kormánynak oly jogot ad, a kormányt oly poziczióba helyezi, a mii épen Magyar- országon nem tartok helyesnek, a hol úgy is meg van az irány, mindent a kormányra bizni és mindent a kormánytól várni. Ez ám az igazi „piócza- tenyésztés*. Például a törvényjavaslat 24. §-ában a miniszter fel lesz hatalmazva arra, hogy annak daczára, hogy az előtte való szakaszban meg van határozva, hogy milyen fogási módok azok, a melyek tiltatnak, mégis a kormány is fel lesz hatalmazva ezeken kívül oly fogási módokat eltiltani, a melyeket a t. kormány életében soha sem látott. De az előttem szólt Eötvös Károly t. képviselő ur a törvényjavaslat egy-két szakaszát, mint a köznevetség tárgyát hozta elő beszédében. Bátor vagyok én is illusztrálásul egy igazán köznevetségü szakaszt felolvasni. Ott van a 26. §., mely köznevetség tárgyra és mindenesetre igen jellemző a szakbizottságiul, a kormányra és az előadó urra, hogy ezt a furcsaságot nem vették észre. (Olvassa). ,26. §. A halászatra jogosítottak a halaknak nagyobb mértékben kártékony állatok közül: a „vidrát, a vidranyestet, a csonttörösast, a halászó sast, a jégmadár!, valamint a gémeket, ruczákat és ludféléket, azon esetben, ha vadászati jogositványuyal nem bírnak* t. i. . . . a ludfélék, vidrák stb. (Derültség balfelől) . . . „lőfegyver használata nélkül elpusztíthatják . . .“ Tehát a ludfélék, vidrák stb. „ha vadászati jogositványnyal nem bírnak“ (Derültség balfelöl) pusztíthatok el. A javaslatban foglaltakat a Balatonra alkalmazni nem lehet. A 18. §. például tizennégy halat mond, melyek tilalom alá esnek, ezek közül a Balatonban csak két fajta van, t. i. a fogas, süllő és a ponty, mert a márna is előfordul, de nagy ritkaság. A ki a halakat ismeri, igen jól tudja, hogy június elején már minden hal leivott, ezekre nézve tehát igen soknak tartom a julius 15-ig tartó tilalmat. Továbbá általában nem lehet alkalmazni a Balatonra azt, a mi a 20. §-ban foglaltatik, hogy t. i. a fogast, süllőt, ha 40 centiméternél kisebb, kifogni nem szabad. A ki tmdja azt, hogy a fogas, ha csak egy pár pillanatig is künn van a levegőn, megdöglik, akkor aztán hiába veti vissza a vízbe, mert ott sem éled fel, döglött marad. Hát hogyan mérhetik meg, hogy vajon meg- üti-e a 40 centimétert ? (Derültség balfelől.) Továbbá vannak még a törvényjavaslatban ilyen abszurdumok, értein a Balatonra vonatkozólag. Ott van például, hogy halászni éjjel nem szabad. A ki ismeri a viszonyokat, mindenki igazat fog adni nekem, hogy a Balatonon csak éjjel lehet halászni. A törvényjavaslat indokolása azt mondja, hogy azért van eltiltva az éjjeli halászat, mert azt ellenőrizni nem lehet. De hát ha el van tiltva éjjel a halászat, e tilalmat is kell ellenőrizni. A ki ismeri a viszonyokat, az jól tudja, hogy halászni csak szélcsendben lehet, a Balatonon tehát a halászat ezen körülménynél fogva,

miután szélcsend rendesen csak éjjel van, mintegy lehetetlenné van téve. A Balatonra nézve tehát a törvényjavaslat e rendelkezése abszolúte nem alkalmazható. Továbbá az vau mondva a §-ok egyikében, hogy az eresztő hálóknak egymástól 50 méternyi távolságra kell lenniük. De kérdem én, ki fogja a nagy Balatonon ezt ellenőrizni tudni, mert tudva van, hogy a szél nagyon összehordja az eresztő hálókat. Ezt ellenőrizni tehát szintén nem lehetséges. Különben elfogadja a törvényjavaslatot. (Helyeslés balfelöl.)

A' i ti é k.

Kutyák által felfalt hulla.

(A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.)

Pápa, április 27.

Pápán a felsővárosi temetőben f. hó 21-én Dekovics János napszámos egy nagy kuvaszt vett észre, amint az az egyik sirdomb mellett kényelmesen csemegézett valamit.

Dekovics kíváncsian közeledett a helyszínéhez; az eb megugrott és a következő pillanatban a legundoritóbb és borzadályt keltő látvány tárult a kiváncsi ember szeme elé. A sirdomb oldalában egy alig 20 cmter mély gödör mellett, hevert egy faládika végében egy szökehaju újszülött gyermekfeje, kék szalagos, horgolt fejkötővel, az orr és szemgödröket férgek lepték be már, amely körülmény arra mutat, hogy a hulla legalább

10—14 nap előtt lett elásva. A fej közelében barna rékli és ruhadarabok voltak szétszórva. A már feloszlásnak indult hulla egyéb részeit megették a kutyák. A legerélyesebb nyomozás azonnal megindittatott s kétségtelen, hogy rövid időn ismerni fogjuk e szomorú bűntény lelketlen hősnőjét. r. I.

Jáko, április 27.

(A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.)

Alig múlt pár hónapja, a nép az ezelőtti tűz által okozott károkat még ki sem heverhette, — már is ismét folyó hó 23-án d. e. 10 órakor újból kiütött a tűz Jákó községben, s a nagy szél következtében 101 család lett hajléktalanná, — kik közül 91-nek háza égett el a melléképületekkel együtt, 15-uek épülete sem volt biztositva.

Az elégett ingóságokkal ugyanis állatok, takarmány, szalma, zsupp, szemes gabona, liszt, disznó-ólak, gazdasági szerek stb. a kár hivatalos becslés szerint kitesz 30,336 frtot.

Midőn mindezeket tekintetességeddel közlöm, — nem mulaszthatom el az előbbi tűzesetnél tett szivességet, népem, illetve községem nevében megköszönni s egyszersmind kérni, miszerint szíveskedjék a szegény elhagyatott s magával tehetetlen szerencsétleneket ezúttal is pártfogásába venni.

Megjegyzem, hogy a múlt tüzeset alkalmával a nemes szivéről messze ismeretes Waltis Gyula gróf ur és szeretett nejétől érkezett 200 frt és a veszprémi káptalantól 50 frt segély. Mástól azonban, annak daczára, hogy minden követ megmozdítottam, semmi sem folyt be.

Tekintetességednek stb. stb.

Dörgicsei Sándor,

körjegyző.

A legújabb divata Yáltószédelgések.

(A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.)

Veszprém, ápril 26.

f

Tavai junius 22-én egy Fischer Armin nevű ember mjut „Grossmann és Bausclicnbach első magyar gazdasági gépgyárnak“ ügynöke jelent meg nálam s végtelen erőszakoskodásával rávett, hogy egy" konkolyrostát és egy szőlősajtót váltóra három évi törlesztésre, mindig deczember 1-éu lejárólag megrendeltem. Miután a szüret már közelgett s a prés még sem jelent meg, háromszor megsürgettem azt, de se válasz se prés! Elmúlván a szüret, kijelentettemhogy most már a prés nem kell, mert kénytelen voltam magamat ilyennel máshon» nan ellátni — s miután a szerződést nem tartották meg, az eo ipso megszűnt, tehát adják vissza a 85 frtos két váltómat.

Azt meg is tette egy derék ember, Müller Emil ur, igen meglepett az, hogy nem Grossmann és Bauschenhach, hanem Fridmann és Vürselling lettek a váltó tulajdonosai; no de mindegy, eredeti váltóim Müller ur srivessége folytán, mint „értékvesztettek“ birtokomba kerültek. E szerint azután csak egy. 53 forintos váltom maradt vissza az idén mt%- ujitva. Müller Emil ur javára, mely váltónak felét 1888. deczember 1-én tartozom lefizetni. Mert erre külön szerződésem van Fischer ügynöktől. Ez a tényálladék. Most jön a dolog java:

A Csalóköz-szerdahelyi takarékpénztár márez. 30-ról felhív, hogy 111 frt 78 kr. Fridmann-féle váltómat ápr. 5-én (tehát a dátum is hamis) készpénzben váltsam he. A malaczkai takarék- pénztár pedig azt Írja; hogy egy 58 frt 45 kr. és egy 53 frt 33 kros váltómat május 17-én fizessem le (itt tehát már nem

ápril 5-e szerepel). Végre a komárom- vidéki takarékpénztár részvény- társaság szintén tudósit, hogy 58 frt 45 kr. és 53 frt 33 kr. két váltómat május

13-án (tehát ismét más dátum) fizessem meg Leges legutoljára pedig a szeredi takarékpénztár hi fel, hog}7 én és Müller Emil 53 frt 33 krt május 6-án fizessünk le. (mindig más dátum).

Hát kijelentem hogy ezek a váltók egytől- egyig mind hamisak! . . . Hogy én Fridraantól ettől a kötni való akasztófáravalótól soha egy krajezárt sem készpénzben sem szállítmányban nem kaptam s hogy következőleg sem ennek a zsiványnak, sem bandájának — ha tudatosan ilyen volna — rajtam semmiféle követelése nem lehet.

Szolgáljon ez válaszul a nekem esett pénztárnoknak is. Es szolgáljon óvásul minden hazafinak, még a községbe sem eresztvén olyan elárusító ügynököket, kik mint bősz vérebek nem az emberiség boldogitásán fáradoznak, hanem annak vére után lihegnek s azt ki is szipolyozzák egy aláírás megnyerése után, melyet azután a Eridmann-ié\e haramiák sokszorosítanak. Minden vidéknek van egy városa s ennek egy tisztességes vaskereskedője, ki bármily megrendelésekre szívesen válalkozik, ezekhez forduljunk és ne az ismeretlen bitangokhoz. Az Amerikára menekülni akaró hararabasát, az egykori lakatos- legényt, utóbb gyáros, majd meg dunaszerda- helyi takarékpénztári igazgatót, végre pedig

300,000 forintig váltóhamisitó zsiványt a rendőrség Hamburgban elfogta, épen midőn hajóra akart szállni, de ha megnymzzák is — mennyit fog érni k

...........bőre ?

A többit Müller és Fischer urak mondják meg.

Ugod 1888. ápr. 24.

LUKÁCSEK JÁNOS,

pleb. v. orsz. képT.

Az első hetivásár Ajkán.

(A „Veszprémi Független Hírlap“ szerkesztőjéhez.)

Ajka, április 25.

Ajkán az első hetivásár szerdán tartatott meg. Mint minden uj, ez is kezdetleges volt. Azonban a jövő vásárokhoz remények fűznek minket, mert Ajkának nagy vidéke van. Óhajtandó volna és elkerülhetetlen szükséges is, hogy gabna-kereskedők. legyenek s ezek magtárakat állítsanak. — Az assony népség által hozott konyha-kerti növények, valamint a túró és tejfel is nagy kelendőségnek örvendett. A kőszénbánya és üveghuta személyzete csak hamar elhordott mindent. -- Búza 6 frt 80—7 írtig; — rozs 5 írttól 5 frt20-ig kelt métermázsánként.

Felhívjuk a gazdaközönség figyelmét piaczunkra, hol a sertvésekből is nem egy pár adatott el.

14 község elöljárósága volt hivatalos a község által rendezett lakomára s volt derült kedv és országra szóló ivás.

Ajka fogyaszt, eleget, — a közönség látogassa hetivásárunkat. r. I.

Egy helyi szerző.

— Karczolat. —

Ki hitte volna, hogy Thalia h uc s u c s ók j óival egy szunnyadó „tehetséget“ ébresszen fel az ismeretlen sötétségből.

Bedig mi folyton abban reménykedtünk, hogy a honvédő és Veszprém szelleme jobban őrködik felettünk s megóv bennünket egy, a színpadi deszkák számára elveszett helyi szerzőtől.

Gyönyörű tavaszi est volt. A hold olyan gúnyosan mosolygott, várva a bekövetkező katasztrófát. — Pedig mindenről volt értesülve, hisz az ő fényénél s Thália „fölkent papnőjéneku (mint ahogy a helyi szerzők nevezni szokták) bűvös-bájos ideális csókja mellett készült el „Thália búcsúja.“

Ott készült a „Puskaporos-domb“ alatti pádon, ahol a már-már rügyezni kezdő akácz-fa mindenkinek kifecsegi a rejtélyes titkot.

A puskapor, mely a honvédnek bátorságot ad, idézte fel a szerzőben a honvédő szellemét.

— Ki mondja azt, hogy én nem vagyok tehetség ? Azért is irok egy darabot s előadatom a „Koronában.“

Es megjelent a puskapor szelleme.

— Itt vagyok, parancsolj velem !

— 1 lova tűnt a régi dicsőségű Veszprém szelleme ?

— Ott nyugszik felettünk a temetőben. Varan- csodra, elöszólitoni.

— Ám, legyen.

És megjelenő'c Veszprém szelleme, „pompes fu- nébres“ atillában és fekete pantallóban.

Mélabús, szomorú kép.

Veszprém és honvédő szelleme farkasszemet néznek. Nem csoda, régi ellenségek.

Szerző: Egy epilógust akarok írni.

S » elleniek: Tessék.

Szerző: Adjatok szellemet!

Szellemek: Rendelkezz velünk ! Vagy elhívjuk Timii át ?

S z e r z ő: Ha lesztek olyan szívesek.

A szellemek elindulnak, hívják Tháliát, de az nem akar engedelmeskedni a helyi szerző kérésének.

Visszamennek és énekelni kezdenek:

„Múltadban nincs, öröm,

Jövődben nincs remény

Szerző: Elég! írni fogok azért is, de ismeretlen maradok.

A szellemek elbúcsúznak, a helyi szerző méily álomba szunnyad s csak a szinlapon ébred fel.

UJ DON SÁG OK.

Veszprém, április 28,

— Művész-estély Veszprémben. Május hó 6-án, a megyei közgyűlést megelőző nap es- téjén, mint hírlapunkban i ár jeleztük, a disz. terem díszítési költségeinek fedezésére mű. vészestély tartatik. A kiküldött bizottság, nak eddig Náday és nejét, Márkus Emilia fővárosi színművészeket és Gosztonyj Béla zongoraművészt sikerült megnyerni, —. a kik „A kolostorban“, „Egy csepp vihar* és „Két év után“ czimii darabokban lépnek fel. A művészestélyen helybeliek is fellépnek s ezek felkérésére Köves János törvényszéki biró kéretett fel az értekezlet által. Eddig Mátrai Lászlót nyerték meg. Az. estély iránt megyeszerte nagyr érdeklődés mutatkozik. Ha. tározott műsorozat még nincsen megállapítva, Annyit azonban kijelenthetünk, hogy a mű- vészelőadás után tán ez vigalom nem lesz, de társasvacsora tartatik a művészek tiszteletére, mely nem a megyeházban, hanem a nemzeti kaszinó termeiben rendeztetik, Mint értesülünk, az ünnepségekre külön meg. hívók nem lesznek kibocsátva, mivel nem zártkörű estély lesz az: a helyárak is egyenlők lesznek, előnye csak annak lesz, a ki elébb jó a terembe.

— Stáhly György ünnepélyes beiktása A megyénkből Győrbe áthelyezett Stáhly György kir. tanácsos tanfelügyelő f. évi ápril hó 19-én foglalta el a tanitónőképezde igazgató tanácsának elnöki székét Gyrőrött. Ai igazgató-tanács tagjai az ülésen teljes számban megjelenvén, a tanfelügyelő ur székfog. laló beszédében az igazgató tanácsot felkérte, hogyT őt elnöki tisztében támogatni és az intézetet a jövőben is eddig kitüntetett jó indulatuk és pártfogásukban részesíteni *zi- veskedjenek. Az igazgató tanács nevében Nogáll Károly püspök, az intézet gondnoka szívélyes szavakban üdvözlé az uj elnököt j miután az igazgató tanács hathatós támogatásáról biztosította volna, jó akaratát kikérve, azon óhajának ad kifejezést, hogy az elnök urat a testület élén sikeresen működve, hossza évek során át tisztelhesse. Az ülés napirendjén lérő ügyek elintéztetvén, a kir. tanfelügyelő az intézet igazgatónőjének kalauzolása mellett, az igazgató tanács tagjai kíséretében a tan. termeket és az intézet egyéb helyiségeit szemlélte meg, mindenütt örömmel constatálván, hogy ily jelesen vezetett és teljesen felszerelt intézet ügyeinek előmozdítása és felügyelete gondjaira lön bízva. Részünkről is a legjobb sikert kívánjuk az uj tanfelügyelő köztünk való működéséhez.

— Almádi község képviselet közgyűlést tartott tegnapelőtt, melyen elhatározta ai összes községi kutak teljes restaurálását. — Legközelebbi közgyűlésében határozni fog afölött, hogy az almádi fürdő részvénytársaságnak eddig hallgatag — és fizetés nélkül átengedett vizjáró jogát, a múltra nézve (miután azt illetéktelen helyre fizette) s a jövőre szóló szerződéssel, a község iránt rendbehozza. A közgyűlés ezután sok kisebb helyi érdekű dolgot intézett el, Almádi fürdő-jó- vője érdekében.

— Thália búcsúja. Bánfalvy Béla színtársulata hétfőn délután távozott városunkból Nagykárolyba, hol szerdán kezdette meg elő- adásaitnak sorozatát a „Vasgyárossal.* Csütörtökön „Felhő Klári* adatott, ma„JoFülöp‘ kerül színre. A társulatot rokonszenves fogadtatásban részesítették.

— Roth Kálmán hangversenye. Rótt Kálmán városunk szülötte, ki csak legközelebb mutatta be Veszprémben a zeneművészet terén tett előhaladását, mint értesüliioli Székes-fejérvárott, - a „Magyar-Király“ nagytermében érdekes hangversenyt tart a napokban. R ó t h Kálmán fiatal hegedűművész, J bécsi conservatorium végzett és kitüntetett növendéke 2 és íél évig volt Joachim tanítványa Berlinben s jelenleg a budapesti opefl színháznál működik. Róth nemrégiben a budapesti irói és művészi kör estélyén aratott elismerést, hol Liszt „Beuediktusát“ és Saratf „Czigány életét“ játszta nagy virtuozitással A hangverseuj'zőt nővére: Róth Vilma kiséf zongorán

— A péthi fürdő megnyitása. A pétit fürdő uj bérlő kezébe ment át. S eh ward Lajos vette azt ki és uj berendezésekkel látfc el. Minden lehetőt elkövet a csinosítás ügyé ben is. A fürdő-dijat is tetemesen alászálli tóttá. Szóval arra törekszik, hogy a pétbj fürdőt megillető magaslatra emelje és olcs< árért kellemes üdülő helyet nyújtson.

— - Eljegyzés. Tyrman József esendőt hadnagy", szakaszparaucsnok, aki a közbiztoi) ság helyreállítása dolgában megyénkben * sok érdemet szerzett magának, jegyet váltót Spiegel Ignácz lajtafalui földbirtokos művel és házias leányával, Berta kisasszonnyal. A ég áldása kisérje a szép frigyet.

— Országos vásár. A veszprémi Szí György-napi országos vásár f. hó 31-én, az a hétfőn lesz megtartva.

.