Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1888-12-29 / 54. szám
Veszprém, 1888 Szombat, deez. 2Í IX-ik évfolyam. 54. szám. MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre..............................6 frt — kr. Félévre ...................................3 irt — ki. Ne gyedévre..............................1 írt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók Herczeg Lajos üzletében s a kiadóhivatalban. ILv£eg:jelen. rn.IrLd.en szonloaton. ~ Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba. VESZPRÉM, Horgos- u te z a, lOő. szám a. küldendők. — HIEDETÉSEK ÉS ZfcT’STIX-i'X’TISEaiEIIK: a kiadóhivatalban fogadtatnak el. — Egyhasábos petitsor (tere) ß kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni, \asarnap kivételével, naponta d. e. 8—12, d. u. 2—7 óra között. Szerkesztőség: Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a „Petőfi“-könyvnyomdában ; hová a lap sze részét illető közlemények küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. a Előfizetési felhívás „VESZPRÉMI FÜGGETLEN HÍRLAP frt 1889. január 1. 1889. évi (IX-ik) évfolyamára. pontjává t e e n d i, emelve ennek életerejét g uj vért hozva, a zsibbadt forgalmi literekbe, hahogy a nép végre felocsúdik lethargiájából s melléje áll e vállalkozásoknak. Megtettük mindig publicistái kötelességünket a népünk érdekében. Megérezték szive verését s veleérezünk folyton, panaszában — reményeiben. S amit leirunk, annak érvényt törekszünk szerezni. Sok nemes intézménye e megyének s városunknak adja annak bizonyítékát. Jelszavuuk, hogy jobblétre segitsük minden téren megyénk s városunk polgárságát s a jövendő uj nemzedéket s e jelszó diadalra juttatásáért fogunk küzdeni ezután is csüg- gedetlen, törhetetlen lelki erővel ! A közeledő újévvel a „Veszprémi Független Hírlap“ kilenczedik évfolyamát kezdi meg. Amit ez a hírlap majd évtizednyi pályafutása alatt vármegyénk s városunk érdekében, publicist]kai téren kivívott, teremtett, elősegített; azokat ismeri a vármegye minden polgára. Önéi'zettel tekintünk vissza erre a szellemi tevékenységre, mely egyedüli jutalmául küzködesünknek, dicscsel, büszkeséggel tölthetné el lelkünket. De amiként az üldözések nehéz napjaiban nem erényünk soha a panaszol kodás: nem tulajdonságunk a dicsekvés sem. Megnyugvásunk, önérzetünk emeltyűje az, hogy e vármegye népe, sőt a legtávolabb magyar vidékeken lakó polgárok is, pártkülönbség n é 1- k ü 1 egyaránt becsülik, támogatják ezt a szókimondó őszinte újságot, mely mindig melléje áll a vármegye népe s az ország érdekeinek. És tény, hogy a szava elhullik szerte a megye határain túl, az egész országban s a külföldön is. Utalhatunk arra, hogy midőn ötnegyed év előtt gyűjtést indítottunk a veszprémi nagy tűzvész károsultjai javára: pár napok alatt a „Veszprémi Független Hirlap“-hoz az ország minden részéből Budapestről, Bécsböl, Horvátországból, Német és Francziaországból minden postával érkeztek pénzsegélyek hírlapunkhoz úgy, hogy pár nap múlva félezer forint segélyt adhattunk át a segélybizottságnak. És utalhatunk a magyar nemzeti muzeum érdekében vívott arra a háborúnkra is, melyet a szomszéd Vasvármegye eg37némely basáskodó póten- tásai ellen viseltünk csak legközelebb, amiért a nemzetnek hagyott nagybecsű Rumy-billikomot, a hagyatékból, a Rothschild-ház javára, 55 ezer forintért elsinkófálták. Meghallották azok is a mi hangunkat, de a kormány is. S mig ezek ellenében a bolond sajtópörök egész sorozatát áll nők — addig a kormány jogügyi igazgatósága megindítja a vizsgálatot az összes bűnös hivatalnokok ellen. Itt a Balatonvidék elpusztított népe körülöttünk. \ A mi öreg zsidónk újév-hajnala. Elbeszélés. Irta : KOMPOLTHY TIVADAR. ! fojtó legrongyabb szivarokat, amiktől a jó- izle'sü daemonok is hektikát kapnának: mondom, az én derék szülővárosom mindig egypárévtizeddel hátrább maradt (világtóii elzárkozottságában) a többi Magyarországnál. Mikor a vasút már Bécstől Szolnokig járt, akkor az én jó földieim még mindig nem akarták elhinni, hogy ló meg ökör nélkül is lehet kocsizni. Sok idő múlt el amaz újévi hajnal óta, amelyről im emlékezem. Bizony van már egynéhány évtized. Hanem emlékemben él örökké. Felujitja memóriámban ama Szylvesteréj történetét minden évben az a pár óra, mely utolsó az évben . . . Az életem egyébb szomorú históriáival egyetemben, a mi jó zsidónk, az öreg Kurzweil Samson szomorú históriája is eszembe jut. Az én egykor boldog szülővárosom Szomolnok ott a szepesi felvidéken, az égbenyuló Tátraormok fenyves völgyeiben; hol századok óta ezernyi nép túrja a földalatti aknák mélyeit, bányászva a daemonok lelket ölő aranyát-ezüstjét s a hol pár év Óta Tisza Kálmán ur is gyártatj a a tüilőtA 48-iki szabadságharezot se akarták elhinni álló esztendeig. Csak mikor 49-ben nekidült a Tátra-szorosaknak az a rengeteg sok muszka, akkor elhitték a veszedelmet busásan. Előrohantak a mértföld mélynyi aknákból az én véreim, előszedték medvevadászó Hintáikat, összeálltak a jó szepesiek vagy húszezren és elverték Panputiu muszkagenerálist az uhornai Tátra-szorosban s két hétre rá Schlikket a kassai temetőnél úgy, hogy erre a hírre nekibátorc dott az egész felvidék s megvivatott a tarczali nagy győzelem. Fényes foszlányai a magyar szabadság- barcz véres-diadalmas zászlajának. Beh jók vagytok most a szétzüllő nemzetnek — kolduló levélül! Hírlapunk a legnagyobb újság a vármegyében. Híranyaga bő, összeköttetései folytán — értesüléseiben gyors és biztos. A lap anyagát, lényegéhez mért hangon tárgyalja. Elismerő a jó irány iránt; kíméletlen a nyílt vagy alattomos gonoszsággal szemben. Kilenczéven át folyton legolvasottabb s legelterjedtebb lapja a vármegyének a „Veszprémi Független Hírlap". Ez annak a jele, hogy bennünket ért meg leginkább a közönség s a mi nyílt, őszinte irányunkat szükséges elsősorban támogatnia. Megszolgáltuk e támogatást s a jövőben is meg fogjuk érdemelni. Legyen Isten áldása e szellemi munkán, melyet az 0 nevében a mi népünkért, nemzetünk jobbjövőjeért vállainkra vettünk! ... lm megnyitjuk a „Veszprémi Független Hírlap“ 1889-ik évfolyamát. A szerkesztőség. Húszezer boldnyi szőllőt tetl tönkre a fillokszera. Hány ezer polgártársunk kezéből esett ki a mindennapi biztos kenyér s Veszprémen kívül, hány községünk forgalma, piacza megy ezáltal tönkre 1! A fillokszeravész beállta pillanatától, 6 év óta küzd a hírlap a mellett hogy ezt a kincses édenét az országnak, azt a Kánaánná tehető gyönyörű Balatonvidéket öltöztessük e u r ó- p a i a s mezbe, hogy az a tó azzá legyen, amivé rendeltetett: Európa legnagyobb, legszebb gyógy- tavává. Hogy partjain a szőllőpusztult nép fürdőket emelje n, f á s i t- son, hogy 1 egyen olcsó, gyors és kényelmes közlekedése vizen és szárazonsa letarolt szőllők újra beültessenek bor ággal . . . És ugylátszik, nem volt meddő eziránt sem a vívódásunk. A Balaton összes partjain ujarczu élet kezdődik. Mig 6 'év előtt Füred és Siófokon kívül másutt alig fürdött valaki a Balatonban : ma már 12 balatoni fürdőben évente sok ezer ember keres üdülést a g V ó g y t ó hullámai közt. A vízi közlekedést sürgettük; belevontuk a leendő csavargőzös vállalatba az egész partvidék nagybirtokosságát s a megteremtett mozgalom megadta a rugót arra, hogy megalakult mégis a Stefánia-egylet „Gőzhajózási társasága“, melynek hajói ezután nyáron át mindennap érinfen- dik a Balaton összes népesebb fürdőit. És ime itt segélyül, a szükség végső órájában a „Gazdák és iparosok ált. hitelszövetkezetének“ nagy horderejű s költséges vállalkozása, hogy a Balatonvidék elpusztult szőlleinek ujra- beültethetésére nagy amerikai szőllő- anyatelepet alapit Almádi partjain, melynek vesszőivel a tönkrement gazdák díjtalanul vagy csekély á r f i z e t é s s e 1 újra gyümölcsözővé, jövedelmezővé teendik birtokaikat. És végül a nagymérvű mozgalom, mely Veszprém megyét, s a megye fővárosát u j vasútvonalak g ó c zA hírlap árai : Egész évre (jan.— decz.) 6 frt — kr. Fél évre (jan.—jun.) . 3 frt — kr. Negyedévre (jan.—márcz.) 1 frt 50 kr. A kiadói-iroda. Az 18S8. évet nincs okunk rneg- siratni. Ami rossza volt a természetűek, azt mind rázuditotta az országra s ami rossz sors érhet egy nemzetet, az érte a mi nemzetünket mind. Gazdaságilag ijjesztő mérvben sülyedést mutatnak viszonyaink : a pénzügyi zavarok nem tisztulnak, sőt újabb terhek nehezültek a nemzet vállára, az országos deficzit nem fogyott, hanem ahelyett idegen érdekű vállalatokra s országházi parádéra újabb milliók pocsékolódtak el. A föld termőképessége nem javult ; a szőllők országszerte elpusztultak s a kataszter-adó szédületes magasra csigázta a töldadót, az államosított regália mindeme terheket sulyosbitni van hivatva. A hivatalnokok munkája, a bonyolódottabb adminisztráczió mellett jelentékenyen megszaporodott, de a fizetés nem emelkedett. A kereskedő, iparos kevesebb forgalmat csinál a mind pangóbbá váló üzletvilággal, hitele nem olcsóbb s adója mégis majdnem kétszeres. A gazdaember piacza nem vált kedvezőbbé, beruházásai nem keves- bültek, sőt szükségleti igényei foko- zóilottabbak, az államterhei mégsem könyörültek rajta, de már-már agyon- nyomással fenyegetik. Amint az egyes ember, úgy érzik e szörnyű aránytalanságok válságos súlyát az egyes városok, községek, s általuk az egész ország. Az 1S88. évet nincs oka megsiratni senkinek e hazában — — — Társadalmi s faji tekintetben is nem előre, de hátra ment a nemzet. A vallási fanatizmus, a faji gyűlölködés acuttabbá vált, mint valaha. Erdélyben Hóra-Kloska ünnepélyeket csinál az oláh ifjúság; a szászok külön nemzeti propagandát űznek; Horvátországban leszaggatják a nemzeti czi- mert s nvilt tartománygyülésben sértegetik a bánt, mig Strossmayer püspök nyíltan hadat visel Magyarország ellen ; a felvidéken a pánszlávok agi- tácziója folyton erősebb s nyíltabb lesz, s az országban magában őrületes bajsza foly, faji s vallási szempontból. Anyagilag kizsarolva, iszonyú állami s magánterhekkel küzdve, belügyi zavarokba bonyolultan, egymás ellen agyarkodva vallási s faji különbözet miatt: igy, ezen az utón ez a nemzet csak a pusztulását sietteti. Jó Szomolnok magisztrátusa többi közt azt sem akarta elhinni, hogy száz mértfolddel lejjebb, az ország szivében, Pesten, kimondatott az emancipatió. Nem fért a fejükbe, hogy az lehetséges legyen. Pedig világosan tneg volt Írva; hozták a hivatalos rendeletek s a nyomtatott törvény. Mind hasztalan. Az a mindenféle király által és mindenféle szabadalmakkal felruházott ős-szepesi bányaváros nem hitt neki. Mert akkor vége volna a világnak. Kizökkenne sarkaiból a glóbus és ha- nyatesne a föld! Tartódott egynéhány gyűlés a városházán s a bányatanácsban; utóbb abban állapodtak meg: hogy Szomolnokon marad minden a régiben s a zsidó marad zsidó! Az volt pedig itt az épületes szokás, hogy ha zsidó jött a városba: annak nem volt szabad ott éjszakára maradni. Ha esetleg megbetegült, kocsin vitték a szom- szed bányavárosig. Az én jó szüleimnek is volt egy ilyen jövő-menő zsidaja. Úgy hívták, hogy Kurzweil Sámson. Apró, görbe- lábú kis emberke, hosszú kaftánnal s görbe pájeszszel, vöröses-szöszke hajjal s rőt szakállal. Nem valami sympathykus alak, de azért nagyon szeretetreméltó ember volt. BecstileAz 1888. év e végzetes ten ’ bajra nem hozott egy szei ‘ gyógyírt. Ezt az esztendőt nincs oka siratni senkinek — — —. S az uj 2 . . . Kétes arczczal lép élénk ménytelen szívvel, sivár őröl kebellel fogadjuk jöttét Vajha megengeszenteli-e e: magyarok haragvó Istenét, vajh’ írt az izzó sebekre, vajh’ elfele« velünk a múltnak szenvedés kitörli-e szemünkből a elfojtott vek néma, forró könnyeit ? Bizzunk a jövőben s a M hatóban, mely e szegény nei immár egy ezer éven át vezérli kos küzdelmek, századok vihara Az ég megsokalja máj da átok súlyát s a nemzet egén a fölváltandja a remény bíboros, fénye .... Ami csüggedt, hideg szí veil fölmelengeti majdan a bizalom melege s törött szemünk könyei 1 kiragyog az öröm csillanó suga Még lesz idő, hogy nemzet bánat után, vidám arezot fog ö sírjaink fölött egy uj nemzedél dogabb. szabadabb napokat főj mint mi ma. Ab, teljesülni fog az ihlett < jóslata: . . . Még jönni kell, még jönni fog Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán! A pécsi fllloxeraügyi congress« és a szénkéneg. B.-pest, de A congressus elvi kérdé hozott határozatok folyvást na tért hódítanak az életben. A dr. Zoltán által indítványozott cong son a szénkéneg előharezosa oly győző okokkal világította tneg, tos kérdést, hogy már Pécsett t lésére talált egy grf. Andrássv , Gaál Jenő, Ordódy Lajos, or tekintélyeknek, s ugyan ezen ressustól kiküldve lettek, hogy i nevelésügyi miniszternél kérelu a jó szénkéneg gyártást s í leszállítását. Ugyanezen congressusnak donitható a pécsi és szegszárdi galom is, hogy e nagy borvidé szénkéneg gyárak állíttassanak. Ma már a kormány helyesl is találkozott a pécsi határozat, Magyarország szőHeinek első gom gróf Széchenyi Pál a congressu: tes, hűséges a csodálatig; rálehetett volna bízni a Darius kincsét. Hanem hiszen szegény is maradt mindhalálig. Pedig lótott- futott, gseftelt, tűd ej eszakadtig. Minden hónap végén Szomolnokra j hozta ötét, szepesi körútja. Ki lehetett szá- mitani, hogy a 16 szepesi bányavárost, melyeknek ő örökké utazó comis voyageur-je volt, körülbelül 28—30 nap alatt járta be, 1 s ritkán tévedtünk csak egy napot is. A hó utolsó napján vártuk. Rendesen meg is jelent, mint a pontos omnibus. Az én jó apám házához szokott szállani Az épületnek kertre dűlő szárnyában egy külön szoba varta Sámson bácsit s aki vele gseftelni akart — annak idekellett jönni. Először mindig az előző hónapban átvett komissiókról számolt be. Elhozta a javításra küldött esernyőket, szemüvegeket, feltorzolt prémrokkokat, festett szoknyákat, megrendelt kassai sódart, füstölt pisztrángot, legújabb divata légycsapókat, fogpász- tákat, sajtokat fősüket stb. stb. Azután átvette az uj megbízásokat s a bizalmi postát, aztán referált a politikai mozzanatokról. — 0 legójabb Politik oz, hojd beötött oz Emanczipaczirú ! Naczczerö edj Talent o ünd gewaltig oreság fűn Kosóth Lang sulin ze mer lébn! így referált nekünk a derék ! bácsi, mialatt szemei csak úgy égtek kesede's tüze'től. Édes apám szívesen fűzte to beszédet. — De lássa Kurzweil, itt c a hiba, hogy Szomolnokon nem hiszik emanczipácziót. — Haszt e gesehn e Kap, e mesi Hojd nem hiszik?! Majd elhiszik, bee mondok, so war iach léb! — Azért ne törődjék vele. Másul kép vau. — Nem mandhatok. Tübbi szepi sok is tökéletes hitetlenek. Nem 1 azok se, hojd o szegény Kurzweil táte edj ember! — Ne mondja?! Aztán más engedik, hogy 24 órán túl maradjon ! — Nem. Sopáncsak Göllnitzb Hanem ott is csak ódj maradhatok ho becsokják éugemt o kóterba. A szegény Sámson bácsi szemeibe nyék szőkéitek, amikor ezeket mondt, (folyt köv.)
