Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1888-09-15 / 38. szám
Veszprém, 1888, . „Veszprémi Független Hírlap44 Szombat, szeptember 15. gatást es igazságügyi magasra emelte, pedig országvilág tudja, s maguk a kormánypártiak is elismerik, hogy a jelenlegi kormány az államéletnek éppen e két ágában érezhetőleg a legkevesebbet tett. Közigazgatásunk ma sem fejezi ki az allameszme fenségét, s az állami akarat pártatlanságát A kormánypárt túlnyomó része e tekintetben a mérsékelt ellenzékkel tart, mely nyíltan követeli évek óta az állami közigazgatás reformját. De mikor szavazásra kerül a dolog, nem a kormány hajlik meg a párt többségének akarata előtt, de a többség adja be a derekát és ejti el akaratét a vele játékként paczkázó kormány előtt, mely hogy mily kevés figyelmet fordít éppen ezen kérdésekre, legjobban bizonyltja azon tény, hogy a belügyi tárczát még ma is csak ideiglenesen vezeti egy nem szakminiszter ! A mérsékelt ellenzék továbbra is sürgetni fogja a közigaztási bíráskodás behozatalát és a tisztviselők jogviszonyainak szabályozását, mint egy európai közigazgatási szervezet létesítését. Igazságügyünk, biráink nyomorult fizetéséről és a bírói szervezetnek, az alaki igazságszolgáltatásnak, a büntető és peres eljárás szabályozásának hiányáról beszél. Az ország közgazdászati érdekei, a földművelés, ipar és kereskedelem fejlődése és főleg a hitelügy organizácziojának törvényhozási, s közigazgatási feltételei még ma sem valósittattak meg a 13 éves kormány által, bár el kell ismernünk, hogy újabb időben a múlthoz képest tetemes javulás észlelhető. A költségvetési tételek reálisak és a törekvés egy egy rendszeresebb pénzügyi politikát inaugurálni kormányunknál kétségtelen. De szóló azt hiszi, hogy az államélet minden terén nem alkalmazott szigorú takarékosság és a nemzet lekötött jövedelmi /órásainak felszabadítása nélkül közgazdaságunkat egységesebb alapokra fektetni, agazda- sági egyoldalúságot megszüntetni, a nemzet ragyonosodását és ez által az államterhek könnyebb elviselését elérni nehezen lehetséges. Szóló szerint, ha az államszükséglet parancsolja, a petroleum és gyufaadót inkább tartaná elviselhetőnek sok más kétes értékű kísérleteknél. Roppant fontossággal bir e tekintetben a regale megváltása, melyet ha a kormány a igazság és méltányosság szerint fog rendezni, megérdemli az egész ország osztatlan köszönetét. De úgy mint azt most tervezi, egyetlen független orsz. képviselő sem szavazhatja azt meg. Nagy elismerés illeti közlekedési minisztert ki bár a vaskapu szabályzását jobb időkre hagyhatta volna, de kinek erélye és szorgalma az ellenzék előtt is elismerésre méltó. A hadügyi kiadások óriások ugyan de nem hiszi szóló, hogy lenne magyar ember, ki azokat a mai helyzetben meg ne szavazná. Egy erős és nagy hadsereg az, mely egyedül, imponál és biztosítja a hazában élők exiszten- cziáját. De szóló meg nem állhatja, hogy mint népképviselő, ne a legerősebb kárhoztatás hangján szóljon olyan jelenségek felett, mint a minőket minap Gráczban a katonaság részéről tapasztaltunk. Hova lesz a hadsereg méltósága, ha komoly tisztek könnyüvérü studentek példájára nevetséges demonstráczi- ókban lelik örömüket?! iA hadseregben a legfelsőbb a parancs lehet csak irányadó, és tőle a politikának, vagy éppen a demonstrá- cziónak mindig távol kell állania. Csak egy ilyen hedsereg érdemli meg a nemzet azon áldozatkészségét, melyet csak nemrég is a delegáczióban oly egyértelmüleg tanúsított. E delegáczionális ülést mindig büszkeséggel fogja emlegetni mérsékelt elenzék, mert itt vezére, gróf Apponyi Albert dominált, kinek úgy közjogi aggodalmaismint külügyi nézeteit az egész delegáczió pártkülönbség nélkül magáévá tette. E tény adott tápot azon mendemondának hogy fúzió készül a kormánypárt és a mérsékelt ellenzék közt. Apponyi megfelelt e hirre alaposan, ehhez nincs is mit hozzá tenni. De szóló azon nézetét el nem hallgathatja, hogy mentői válságosabbak lesznek az idők, mentül inkább fogja a kormány és az ország érezni, hogy az 1867-iki kiegyezés alapján álló vezérférfiak közvetlen részvételét az állam kormányzatában tovább már nem nélkülözheti: eljön az idő, mikor a mérsékelt ellenzék programját, az állami közigazgatást, s ennek reformjait, nemzet lekötött jövedelmi forrásainak felszabaditását a társadalom minden rétegében elharapódzott korrupczió kiirtását, minden vallás törvényileg biztosított jogai és érdekeinek teljes és feltétlen tiszteletben tartását a kultúrának közoktatásnak a hazai szükségletnek megfelelő kifejlesztését, egy jobb igazságügy követelését, a magyar állam kiépítését, a nemzeti erő fokozásának ezzköüeit—a mai kormánypárt független tagjaival együt érvényre fogja emelni! Nemzeti létünket biztositó hazai közművelődésünk terén nagy veszteségnek tartja Trefort halálát. Az idő elkövetkezett,hogy a pénzügyek miatt beállott stagnálást a — reform munkálkodás váltsa fel. Rossz poli- azt hinni, hogy csak pénzzel lehet a közművelődést előmozditani. Szóló tagja az orsz. köz- oktatásügyi bizottságnak, s mint ilyen megrovásul említi fel, hogy e bizottság elé a kultuskormány soha semmiféle jelentést az ország közoktatási állapotáról nem terjeszt elő. Az egyetemi szakoktatás terén botránya állapotok vannak, a képzőművészetirántiskolá- ink érzéketlenek, pedig ez a valódi nevelési eszköz, mely nemesíti az Ízlést, szabályozza, tisztítja a fantáziát és mellette erkölcsi miszszióyal bir. S mind ez pénz nélkül is reformálható, csak ahhoz értő szakférfit kell a megüresedett fontos miniszteri székbe ültetni. A jövő minisztertől elvárja ez ország továbbá, hogy mig egyrészről az állam tekintélyéből senkivel szembn egy jött át sem enged, de oly czéltalan és haszontalan veszekedést sem fog többé a nyilvánosság előtt inszcze- nirozni, mint ezt legközelebb a herczegpri- mással tette. Helytelennek tartja szóló, hogy kultuszminisztérium a boldogult miniszter betegségét használta fel az ily felesleges és senkitől nem kívánt vállásegyenetlenségekre. Jó lesz, ha a kultuszminisztériumban elolvassák a bécsi „Neue Freie Presse“-t, melyet sem magyarságáról, sem a prímás iránt rokon- szenvéről nem lehet gyanúsítani, mely mégis egyik vezérczikkében szerencsésnek nevezi a kormány, és az országot, hogy egy Sirnor ül a primási széken, ki nyíltan és büszkén hirdeti a magyar állam fensősége't, melylyel nem ellentétben, de ellenkezőleg azt előmozdítva és emlismvere akar és fog tovább is haladni. Yeszprém vármegye köagyiilése. Meghívó. Hivatalos tisztelettel megkérem a t. törvényhatósági bizottság és az állandó választmány tagjait, hogy az 1888 évi octóber hó 1-én és a következő napokon tartandó törvényhatósági rendes közgyűlésen, ezt megelőzőleg folyó évi szeptemberhó 28-án d. e. 9 órakor és délután 3 órakor, úgy 29-én délután 3 órakor, valamint 30-án d. e. 9 órakor és a szükséghez képest ugyanazon nap d. u. 3 órakor tartandó állandó választmányi üléseken megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1888 évi szeptemberhó 13-áu. Az alispán szabadságon: Kolozsváry József, m. főjegyző. Tárgysorozat. 1. Alispáni jelentés. 2. Persaits Kristóf elhalálozása folytán üresedésbe jött devecseri szolgabirói állásnak választás utján leendő betöltése. 3. A m. kir. belügyminisztériumnak 53888 sz. a kiadott tüzrendészeti rendelete és a vármegye alispánjának erre vonatkozó előterjesztése. 4. A m. kir. Belügyminiszternek a nyug- dij szabájzatra vonatkozó intézvénye. 5. Veszprém varmegye 1889 évi költség- vetési előirányzata. 6. A vármegyének területén felállittatni tervezett földmives iskola ügyének tárgyalása s ezzel kapcsolatban Papa város képviselő testületének a földmives iskolaügyében hozott határozata. 7. A nyitravölgyi gazdasági egyesületnek a gőzcséplés szabályozására vonatkozó átirata. 8. Pozsony város közönségének a közigazgatási bírósagok létesítése iránt a képviselőházhoz intézett felirata. 9. Barsvármegye közönségének a községek idegen hangzású neveinek megváltoztatása tárgyában hozott határozata. 10. A verseczi segélyző-bizottságnak átirata, melyben az ottani károsultak részére segélyt kér. 11. Kolozsvánnegyének — az elharapódzott vadházasságuk megakadályozása tárgyában — a vallás- és közoktatásügyi in. kir. minisztériumhoz intézett felirata. 12. Szőke Ignácz m. föpénztárnoknak tiszti óvadékának letétele tárgyában beadott kérvénye. 13. Ozv. Dallosnénak kérvénye, melylyel 600 frt kölcsönnek Vaszar község által néhai férjétől történt felvételét utólagosan jóváhagyni kéri. 14. B.-M.-Szombathely községnek azon határozata, melylyel magát a község által kiirtott és még be nem fásitott facsoportok befásitásának kötelezettsége alól felmentését kéri. 15. Séta József és társainak a községi vagyon kezelése tárgyában emelt panaszuk. 16. Pápa-Teszér község határában levő „Zsörki“ szőllőhegyre vonatkozó szabályrendelet. 17- A somlyó-vásárhelyi bíró választás ellen beadott fölebbezés. 18 A m. számvevőségnek előterjesztése Androvies Imre utbiztosnak a buda-gráczi államut Veszprém megye szakaszára történt fedanyag szállítás alkalmából felmerült költségeire vonatkozólag. 19. Vörös Gábor 1848/., övi honvédnek kérvénye, melyben segélyért folyamodik. 20. Czumpf Lajos volt tanító özvegyének nyugdíjügye. 21. A n.-szalóki kavicstelep megszerzése tárgyában kötött adásv. szerződés. 22. Nyárád községnek jelentése a tulajdonát képezett és eladott ház vételárának felhasználásáról. 23. Koncz Ferencz p.-teszéri lakossal kötött kavics bérleti szerződés. 24. A m.-árvaszéknek a b.-m.-szt.-lászlói árvaértékekre vonatkozó előterjesztés. 25. A m. árvaszéknek a tüskevári árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 26. Teri Arnold állatorvos, állatorvosi oklevelének kihirdetése. 27. Veszprém vármegye gyámpénztáráról szerkesztett 1887 évi számadás és mérleg. 28. Csányi Gyula állatorvosi oklevelének kihirdetése. 29. A in. árvaszéknek a padragi árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 30. A m. árvaszéknek a vaszari árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 31. Az enyingi járás útfelügyelő választmányának előterjesztése, a járás területén behajthatatlanná vált küzuiunkaváltság leírása iránt. 32. A vármegye alispánjának előterjesztése a gr. Festetich Pál tulajdonát képező Ágoston, Ecsi, uj Ecsi, Fekete, Pálmajor, Pin- kocz-puszták térfogatainak megállapítása tárgyában. Fekete gyémántot termel szivében. Legyen hasonló, azt kívánom én is, Lelkem tüze ehez az ösmeleghez. Ez engem boldogít. Enyhe meleggel Ellátja kis családi tűzhelyem. Lelkünk kertjét beülteti virággal S a virágból, gyümölcsös tettet érlel, Nem gyújt, de szül táplál életet, Ez a szelíd fény, ez a jó meleg, A ti tűzetek vadul lángoló, Éltet perzselő, vagyon romboló, A füstje fotó, fénye elvakitó: Nem szeretetve: ijesztésre tör! A mi tüzűnk nap, mindörökkön égő: A ti tűzetek csak — petroleum! Pál: Családi tűzhely, szeretet, satöbbi ? Nagy gyerekeknek való szóvirágok. Velök kendőzi el magát az érdé k, Melyet szégyelnek a nevén nevezni Az álszemérem törpe nagyjai. Van nekem is családom gyermekem Valahol élnek; hogy hol,nem tudom. Egyébként ez az ö dolguk egészen. Elég az hozzá,hogy van gyermekem ; Betöltöttem emberi hivatásom; A nevelést egész a sorsra bízom. Bölcsebb tanító az, mint te vagy én ! Péter; Téged is ez a bölcs taníthatott, Azért vagy ily szörnyükép kitanulva. Eszméid, ember, oly magasztosak, S az álszemérmet úgy nélkülözik, Hogy szinte nagyon szemérmetlenek. Menj horgoddal és menj csalétkeiddel, Halászni nálunk nincsen zavaros. Pál : Mert jó dolgában gondolkozni lomha. Közöttetek a munkás arra lomha. Hogy nem tud semmit s nincs oly égi szikra Mely felizgatná zsíros koponyáját. Ha a legelső szellemóriást Közétek szülné sorsa végzete: Itt elbutulna és lenne belőle, A két kezére s nem eszére büszke, Kérges kezű, korlátolt mesterember! Péter: Ne bántsd a magyart. Te sehonnai! Saruját sem vagy méltó oldani! Nem rettegsz, hogy e zagyva sok beszéd Rád nehezíti kérges két kezét S nagy haragjából addig nem ereszti ki, Mig vad szived kereg fel nem repeszti ?! Csókold meg azt a tiszta két kezet, Melyet a munka igy megkérgezett! 1 E kéz az, mely fészket rak a családnak, Ez, melyet a szegények áldva áldnak, Ez gyógyít, hol szenvedők sebe vérez, Ez fordul — összetéve — Istenéhez. E kéz, mikor veszélyben van a hon, Ott nyugszik meg a kardmarkolaton; S az ellenségnek ez az ősi kard Vérrel írja fel: „ne bántsd a magyart!“ Isteni szikráról te mersz beszélni, Ki istentagadással kérkedel ? Lelópodzik közénk is az a szikra, Tüzét a munka nem fojthatja el. Sőt itt jut épen térre, diadalra, Itt teremthet a semmiből nagyot, A munkásból világhírű művész lesz, Ha ez fényével leikébe ragyog. Veszély ha tör ránk, lám Eresztevényben Ágyút önt a haregból Gábor Áron, S ágyúból Istent dicsérő harangot, Ha újra béke leng a láthatáron. Kérges kezében gyalut forgat még ma, Holnan már aranvtollat Csepretthy, — S mi őrizzük a tulipános ládát, Melyet a kis Munkácsi feste ki! S mig látom, hogy sorainkból repülnek Fel az egekre tüzes csillagok, Egyszerűségem nyugodt tudatában Érzem, hogy én is oly boldog vagyok, lm számkivetve, önmagát emésztve, Lázas agygyal őrjöng e szörnyeteg, Mig én vidám barátaim körében Jóságtól környezetten élhetek. Találkozunk a tisztes régi körben, „Vidámság, tréfa,“ ott a jelszavunk; A „szeretetet és az egyességet“ Hozzávesszük még s ekként mulatunk „Munkásság — szorgalom“ lelke vezérel A komoly élet dolgos mezején — 8 jelszavainkra végül ünnepélyes Koronát tesz a „vallás és erény.“ Ezek az eszmék lelkesitnek engem; Hagyj meg e boldog egyszerű hitemben S ne káromold a munka szent nevét, Mert meglakol az ki ellene vét! Pál: (Lehorgasztott fővel indul lassan kifelé.) (Magában-.) Le vagyok verve! El, amíg lehet! (Fenn:) És ez utolsó szavad ? Péter: Igen ! S jelszavam az, mig szivem lángja tart, Hogy „Isten áldja a tisztes ipart !“ (Az előkép előfüggönye felgördül.) Második élőkép. 33. Nagy Antal és társainak felebbe- zése Bor-Szörcsök község azon határozata ellen, melylyel több borszörcsöki lakost a tele- pedési díjról alkotott szabályrendelete alapján 20-20 írtban marasztalt el. 34 R. t. Veszprém város és Bauer Károly között kötött haszonbéri szerződése. 35. Szilas-Balhás községnek a községi kötelékbe való felvételért szedhető dijakról alkotott szabályrendelet. 36. lígod községet illető bormérési jog tárgyában kötött szerződés. 37. Községi költségvetési előirányzatok. 28. Községi háziszámadások. 39. Községi szegényalap számadások. A Yeszprémmegyei lionvédsegélyzó-egylet pénztárának mérlege 1887-ik éyrol. frt kr. frt kr. Bevétel. Az 1886. évi zárlati-marádvány ......................... 19389 88 Folyó kamatokban . . . 976 60 Elhelyezett tőkékben . . 3H10 Bevétel összege . 24176 48 Kiadás. Kölcsönökre és takarékpénztári betétekre . . Törlesztett hátralékos ka3810 — matokban .................... 12 0 58 Segélyezésekre .... Aradi vértanuk mise-ala664 58 pitványára s vegyesekre 485 42 Kiadás összege . 5080 58 Maradvány . 19095 90 Fedezet. Adóslevelekben .... Takarékpénztári könyvek17625 15 ben ............................. 12 46 Kamathátralékban . . . 42 67 Készpénzben .................... 18 2 08 Fedezet összesen . 16095 90 Kelt Veszprémben, 1887. decz. 31-én. Keglovics Mátyás, pénztárnok. Általunk megviz■‘gáltatott és jóváhagyatott. Veszprém, 1888. máj. 28. Kovács Imre, alelnök. Kaseacki János, Kovács Ignácz, Farkas Lajos, ; számvizsgálók. 70,888. A honvódsegélyzö-egyletnek 1888. máj. 28-án tartott választmányi ülésében felülvizsgáltatott s jóváhagyatott. Kasencki János, egyl. főjegyző.] Apróságok az installatió-ünnepról. Nem mindennapi ünnepség volt az a múlt heti. Akkora mozgalom, mint ez volt, nem esett meg ebben a kicsi városban 50 év óta. Hát miután nem fogjuk elfeledni ezt sem 50 esztendeig, feljegyezzük ide a legérdekesebb mozzanatokat. * A legelső s legigazabb mozzanat, természetesen, az volt, mikor az ünnepelt elé kimozdult az indulóházhoz az érdemes tanács menete. Úgy neki igyekeztek a jó urak, hogy fele utón vették észre, hogy a szónokot, a derék polgármestert, otthon feledték. Czurukkoltak aztán persze. Fölragadták s vitték lóhalálban Jutásra. Itt meg az a rémhir repül tanácsosi ajkról tanácsosi fülekhez, hogy most meg a polgármester feledte otthon a beszédet. Igaz-e, nem igaz-e? Hanem már akkorra megvolt a beszéd — a kalap alatt s el mondatott az szépen. * A diszkapuk pompásan festettek; bár arra a gondolatra, hogy zöld balatoni nádból még szebbek lettek volna — a derék Androvits is elfeledkezett. No de sebaj. Ott lógtak a diadalívekről a hagyományos veszprémi szitadob-transparentek, miknek mintáit a bándi svábok szokták készíteni, elismerthirü pékmühelyek számára. Ezeket a pohos transparenteket jól el kell tenni. Idővel még kitűnő adóvégrehajtói liczi- tácziós dobokká nőhetik ki magukat. * De mindezen becsülendő erőlködés semmi sem vala tiszteletes Kovács Náczi tiszteletbeli főjegyzőnk szállásmesteri futká- rozásához képest. Elannyira, hogy az installátió előtt egy héttel Somogybán is hirre kél ez a lázas ügybuzgalina s R 0 b 0 z bátyánk Kaposvárról idetelegrafál a mi újságunknak, hogy igaz-e, miszerint már a tűzoltókat az őrtoronyból s a vércsefiókokat a várdomb fészkeiből is kiszállásolták, hogy szállásokat rekviráljanak s hogy jut-e hát neki még hely ? Rögtön megvigasztaltuk egy episztolával — de úgy látszik, erősebb volt a gyanúja Kovács barátunk ügybuzgalmában, mert otthon maradt. Igen sikerült jelenet volt az is, mikor a herczegprimás ő emtjával jött be a városba a diszmenet. Akkor szintén a rendezői nagy igye. kezet mellett az töríént, hogy akinek a leg. első kocsin kell vala jönni — az utolsót közt ért be. A megyei alispán volt. Es beteljesült vala rajta a „Nomen et omen- ; igazán Véghelyi volt. * E szomorúságot azonban hatalmasan paralyzálta Hidassy szombathelyi püspök ut bon-mot-ja. Mikor látná fogatából a mellette elha- ladó tűzoltói zenekart s annak főtamburját ott hátul, amint bőszült lelkesedéssel veri 5 czintányérokut s veri a nagy ménküdobot, az „üsd, nem apád!“ elvénél fogva, oda szól a vele együttkocsizó helyi főpapnak. — Ugyan reverendissime, ki az a 3 csillagos ur ott, aki a nagy dobot üti. Táj veterán-kapitány ? — Nem az kérem. Csak kapitánji helynök; a mellett renoinért tánczmester éj városi dísz-rakéttázó! A * A legemlékezetesebb jelenet azonbai kétségkívül az volt, mikor a kivilágítás alatt a7. uj püspök ur sétakocsizást tett 1 városon. A kocsi előtt, bottal kezében, ott rq hant az az ismeretes vörös alak, mely min. den botránynál ott szerepel, lármázva, - kiabálva, -— lökve-taszitva az embereket i helylyel-közzel ordítva: „Jön a püspök Kiáltsák „Élten!“ . . . Ez a hírhedt alak B e n k ő. Akiró a néphumor azt a jóizü verset csinálta: . . . Hol a Benkő ? Itt a Benkő! Üsse meg a lapos menykő ! Más helyütt közrendéi- jár a disz-kocj előtt, de az se szalad és nem ordítoz. It a várost, a jó püspök előtt, az első iutrí dára kompromittálja egy tolakodó embei hogy suszterinaskint üvöltöz a kocsi előtt város tanácsosa. No de hiszen a világlátott püspök u szemében nem lett tisztességtelenebb 1 tanács. Meg fogja ő tudni meg ennek az em bernek a múltját, ha mástól nem, hát bia* nyára attól a veszprémi főpaptól, aki a ban ketten Benkő mellől fölkelt . . . s arra helyre vissza sem ült többé. És azután . . . azért az estért, niegbi csát neki . . . örökre. * A benkett, minden ünnepek koronáj — ez keltette föl a legtöbb izgalmat. Mert hogy többen, „kik arra igén; tarthatnának“ kimaradtak abból. És most minden kimaradott ur kere a gazdáját annak, aki az ő kimarattatisí ban „ludas“ volt. Csakhogy azok a sok rendezők mo az ódiumot mind egymásra tolják. így hát — nagyon okosan — támad párbaj. * Különben ez is volt már, még ped ex abrupto, programmon kívül, a „Korona bankett-én. Az igaz, hogy ez nem annyira pá baj, mint csomó baj volt. Es ez a csomó baj az, amit legjobbi röstelliink, s amiről épen úgy nem irffl többet, mint bizonyos hírhedt erkölcsi sk» dalumról nem. ——------— -- - - ■ ÚJ DONSÁGOK. — A megyés püspök ur ő excl múlt csütörtökön látogatást tett megyeháznál s a polgármesteri hu tálnál. Kíséretében ft. lthédey Gyt titkár ur volt. — Az uj vasútvonalról, mely előző hírlapunkban értesittettünk mely Bicske-Fejérvár-Kaposvár k< létesíti az összeköttetést, azt írja „Somogy“, hogy Somogy megye a 1* nagyobb érdeklődéssel viseltetik szép vállalat iránt s igen nagy ö szeggel fog részvényeket jegyezni, szintén nem kevésbé érdekelt Ve prémmegye bizvást követheti Somo] megye példáját. — Az almádi 5-ös bizottság1 diszesebb ülést tart, melyen a kfls bőn álló regáleváltságra vonatkozó fog intézkedni. Úgy tudjuk, a bizt ság az almádi utczák és utakat jel táblákkal fogja élitni. S igy meg* ténhetik az, hogy Almádinak el1 lesznek meg a feliratai, mint V< prémvarosnak, mely pedig m á r 3 előtt határozott ez ügyben.