Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)

1888-01-21 / 3. szám

Kém lehet zokon venni a nőegylettől a fent jelzett körülmény latba vetésével.

Amilyen rosszul esik, hogy az egészen tehetetlen koldusoknak nem nyithatunk i n- gyenes népkonyhát, épen olyan örvendetesen vettük tudomásul amá hirt, hogy városunk egyik derék polgára: Fojt Ferencz saját lakásán szegénykonyhát állít fel, ahol rendkívül mérsékelt árért városunk szegényosztálya a legjobb ellátásban részesül.

Tizenkét krajczárért lesz kiszolgálva bárki — és ezért kap naponkint levest, főzeléket hússal és egy fél kiló kenyeret, ami magában véve 4—6 krba kerül.

Ez amilyen emberbaráti vállalkozás, épen olyan hazardnak is tetszik, mert üzlet épen nem, sőt inkább kilátása lehet a vállalkozónak arra, hogy vállalatára rá is fizet, ha kellőkép nem méltányoltatik emberbaráti igyekezete és jószívűsége.

Két eszköz van, melylyel Fojt ur vállalkozása minden nyereség-vágy, de veszteség nélkül is kivihető.

Okvetlenül szükséges, hogy a hatóság, valamint a polgárság fogja fel egész valójában az eszme fontosságát és szükségességét s pártolja, támogassa Fojt urat nemes törekvésében.

A polgárság minden tagja, különösen az iparosok munkaadói tegyék népszerűvé az eszmét, magyarázzák meg segédeiknek, hogy a kevés bér mellett, amit télen a munkaadók fizethetnek, milyen jó segítség ez a szegénykonyha. Világosítsák fel őket, hogy abban semmi szégyen sincsen, ha az iparossegéd e konyháról étkezik; a főváros népkonyháján naponkint ezerek étkeznek az iparosok közül, sőt szegény tanítók, theologusok, orvosnövendékek akárhányan élnek a népkonyháról.

A szegénység nem szégyen s midőn arról van szó, hogy 12 krért ízletes ebédet kaphat valaki, hogy még abból vacsorára is marad, akkor épen félre kell tenni minden szemérmetességet, ami ilyen esetben épen felesleges erény.

Ekkor azután nem kell a szegény iparossegédeknek adósságba keveredni, a korcs- márosnak nem kell hitelezni s lassanként egy-két hatost meg is lehet takarítani.

Vessék meg maguk között mindezt az iparosok és munkaadók s utóbbiak kedves kötelességüknek ismerjék az eszmét népsze- ' rüsiteni.

A hatóság pedig hasson oda, hogy a proletár koldusok, kik hetenkint 40—60 krár segélyben részesülnek a városi szegénypénzből, ne a szeszes italok túlságos élvezetére költsék el az adományt, hanem mértékletes beosztással ezen pénzen szerezzék be a j felállítandó szegény-konyhán napi meleg ételüket. így azután a polgárság meg lesz mentve a gyakori zaklatástól is.

Ami Fojt urat illeti, meg vagyunk győződve arról, hogy ő minden tekintetben azon fog lenni, miszerint mindenki megelégedését kinyerje és ne legyen a szegénykonyhát látogatóknak oka zúgolódásra.

A tisztaságra, valamint az étkek ízletességére fel fog ügyelni a városi orvos s a városi hatóság.

Amidőn ismételten felhívjuk városunk polgárságát az eszme népszerűsítésére, őszinte szivünkből üdvözöljük a jószivü emberbarátot, aki a szegények istápolajáról ily módon gondoskodik.

Tisztelgés Vargyas Endrénél.

— Saját tudósítónktól. —

Győr, jan. 24.

Azon alkalomból, hogy Vargyas Endre ldr. tanfelügyelő Veszprémbe helyeztetett, „A győrvidéki tanitó-egylet“ küldőtt- ségileg búcsúzott el szeretett tanfelügyelőjétől.

A hét tagból állő deputáczió élén Nagy Lajos képezdei igazgató és egyesületi elnök, mint a küldöttség vezetője a következő hatásos szavakban adott kifejezést az egyesület érzelmeinek:

Tekintetes királyi tanfelügyelő ur!

Mint a győrvidéki tanitó-egylet első érdemes elnökét és jelenleg is tiszteletbeli tagját, mint a győrmegyei népoktatásügy állami főnökét s mint a népiskola tankönyvirodalom fáradhatatlan bajnokát, elmulaszthattam kötelességünknek tartjuk tekintetes kir. tanfelügyelő urat távozása előtt említett egylet nevében felkeresni, s búcsúzó szózatunkat személyesen hozzá intézni.

Tekintetességed tizenhat év óta áll Győrmegye népoktatásügye élén, s mi mindnyájan tanúi voltunk azon lankadatlan buzgalomnak, melylyel eme rábízott szent ügyet előmozdítani, a pontos iskolalátogatást sürgetni, uj tantermeket állitani, a régieket megjavítani és felszerelni, kiváltkép a hegybeli szegény gyermekek számára uj iskolákat állitatni törekedett stb.; s hogy eme nemes törekvései nem teljesen, vagy legalább nem egészen óhajtása szerint sikerültek, az nem jóakaratán és kitartásán, hanem a szorult pénzviszonyokon múlt és szenvedett hajótörést. Láttuk azonkívül, mily fáradhatlan munkásságot fejtett ki, sokoldalú hivatalos teendőin kivül is, a népiskolai tankönyvirodalom terén ugyannyira, hogy itt az elért siker tekintetében alig vetélkedhetik vele széles e hazában valaki.

Midőn tehát most a győrvidéki tanító egylet nevében, mely bár nem hivatalos, de ugyhiszem hivatott bírája és méltatója eme fáradozásoknak, mindezen fáradhatatlan munkálkodásaiért és számos érdemeiért, szivbeli köszönetét mondunk, egj^szersmind szivünkből kívánjuk, hogy a jóságos Isten tartsa meg tekintetességedet még hosszú időkig törhetlen erőben és fogyatkozatlan egészségben, hogy jövendő, bár nem uj állásban, de uj működési színhelyén még sokáig szentelhesse jeles tehetségeit az oly példás buzgó- sággal szolgált népokatásügynek. Isten vezérelje utain!

A lelkesen elmondott beszéd után felharsant a szívből jövő éljeu, mire az ünnepelt férfiú meghatott hangon hálás köszöne— En Blau Lenkének vagyok a kedves bátyja, I Blau Lenke pedig Ivóim árnak a kedves felesege két ' hét óta s ez időtől fogva én őneki vagyok a kedves sógora. Reményiem, most már érti?!

— Sajnálom, de most sem értem!

Kohn Mór ur felsóhajtott.

— Mondja, ki beszélte el önnek az esetet?

— Melyik esetet?

— Még kérdezheti is?

— Azt hiszem, jogosan.

Kohn ur lopott pillantást vetett a falon függő párbajpisztolyokra.

— Kérem, ne titkolódzók, komolyan követelem, mondja meg, honnan meritette az informatiót. Előre is mondhatom, hogy fölültették.

— Uraim, önök egész kiváncsivá tesznek.

— No, ez már több a soknál! — kiáltott fel Kohn ur, aki eddig néma hallgatással bizonyította bölcsességét. Nem elég, hogy én egészen kompro- mitálva vagyok, hogy ön mindennek elmondott, csak jónak nem és most még tetteti is magát! ? . . .

— És az én testvérem is mélyen meg van sértődve . .. vágott Kohn ur szavai közé Blau Izor.

— Ha, ha, ha! Kezdem érteni az urakat, önök múltkori tárczám által érzik sértve magukat. Pedig tessék elhenni, hogy én minden czélzásnélkül Írtam „Kohn Mór és Blau Lenke jegyesek“ czimü tározómat.

— Mi nem érjük be az ilyen mosakodással.

— De kérem nem egy vörös kutya . . ,

■— Ön azt irta, hogy én Dunába ugrottam. Ez hazugság. Amint láthatja is, én itt állok. Nem tö- : rödtem volna az egész pletykasággal semmit, ha ezt ! nem Írja rólam — szólt Kohn ur és névjegyét kitette az asztalra. A czég legalább is kétezer forintot veszített, mert a megrendelők, kik azt hitték, hogy én elsikkasztottam a pénzeket s azért is lettem öngyilkossá, megrohanták a czéget és lemondták a megrendelést is.

— De hát mit kívánnak tőlem az mák! ? — i Kérdém türelmemet vesztve.

— Elégtételt! — kiáltott fel egyszerre Kohn

Mór és Blau Izor. J

— Szolgálatára állok az uraknak. Segédemül X. Y. urakat van szerencsém megnevezni, akik holnap érintkezésbe teendik magukat az önök megbízottjaikkal.

— Mi vagyunk a megbízottak!

— Nem, kérem, önök a sértett felek.

— Eszünk ágában sincsen, a sértett fél a Schvarz és Weisz kiházasitó czég, melynek mi vagyunk a megbízottjai. Ok meg károsultak, tehát kárpótlást, hirlapilag elégtételt követelnek, érti ön?

— Most már értem. De sajnálom, nincs ; semmire sem szükségem, még nem szándékozom

nősülni.

— Mem ezt értjük elégtétel alatt!-—- Hát mit?

— Tessék aláírni ezt a nyilatkozatot —

1 szólt Kohn ur -— belső zsebéből egy nyomtatott

nyilatkozatot véve elő.

— En nem adok semmiféle nyilatkozatot, ha az urak sértve érzik magukat, vegyenek elégtételt, én állok elébe, bár megjegyzem, hogy nem akartam

' önöket sérteni, mert nem egy Kohn van a világon

— Máskép pedig ön nem méltányos, ön nem lovagias ember, ha alá nem írja a nyilatkozatot. Ha kárt csinált, üsse helyre ezzel a nyilatkozattal.

Átolvastam a nyilatkozatot.

— Tehát önök beérik azzal, ha ezt aláírom.

— Igen, ha megengedi, hogy azt a lapokban is közzé tehessük.

— Am legyen! — és azzal aláírtam az alábbi nyilatkozat:

„Nyilatkozat.

A megrendelés megérkezett, minden darab meglepően tetszésem szerint lett előállítva, a fehérnemüek gyönyörű himezése, nőmet is meglepte. A szobaberendezés valódisága is dicséretére válik a Schwarz & Weisz czégnek.

Midőn ezen nyilatkozatot kiadom, a Schwarz és Weisz kiházasitóczéget minden nősülni akaró úriembernek őszintén ajánlhatom.“

Hullám.

tét mondott ezen szives megemlékezésért. „Jól esett — úgymond — azon szeretet és ragaszkodás, melyet a tanítói kar részéről oly sokszor alkalmam volt tapasztalni. Tizenhat évi tanfelügyelői működésem óta minden gondolatom, tettem e megye tanügyi állapotának emelésére volt szentelve, és ha visszatekintek 16 évi működésemre, nyugodt lélekkel mendhatom, hogy mind az iskolák, úgy a tanerők és a tanítók fizetésének emelésében nagy haladás történt; és ha nehezen esik a felsőbb helyről jött intézkedés folytán az elvállás, csak egyedül azon körülmény nehezíti, hogy azon munkát, melyet e megye tanügyi állapotának érdekében kezdtem, czélom és szándékom szerint be nem fejezhettem; de hiszem, hogy a felsőbb bizalom utódomul oly férfiút állított, ki lelkiismeretes buzgalommal -fogja az általam megkezdett munkát folytatni és bevégezni; különösen köszönetét mondok továbbá az egyesületnek, mely bár csendesen, minden zaj nélkül, de biztosan haladt azon nemes czél felé, melyet maga elé kitűzött, és mely engem, mint a magas kormány képviselőjét hivatalos működésemben mindenkor odaadóan segített és támogatott*.

Végül a küldöttség tagjaival kezet fogva, meleg rokonszenvvel ismételve köszönte meg az üdvözletét.

ÚJDONSÁGOK.

Veszprém, 1888. január t8.

— A „Veszprémi Iparoskor“ újjá alakulván, a tisztujitás következő ei-edménynyel történt: Elnök: Balogh Károly. Alelnök: Pozsgay Miklós. Jegyzők: Buday József, Pfilf Andor. Pénztáros: Rigó István. Könyvtárosok : Závodnik János, Stenger Ferencz. Biztos : Komjáthy Lajos. Helyettes biztos, Scholtz Antal. Számvizsgálók: Perlaky József szvevő, Vizner János. Választmányi tagok: Benkö István, Brenner Lőrincz, Berleg József, Be- csák Ferencz, Dukavics Sámuel, Fejes Antal, Fülöp Mihály, Fáró Ede, Garay Mihály, Gé- mesy Dániel, Huszár János, Kovács Imre, Kiss István, Kommer András, Kürthly Károly, Márton Gyula, Megyesy József, Rutner Sándor, .Szilágyi Mihály, Szűcs Pál, Szigethy Ferencz, Verner Károly, Veledics Mihály, Zsol- uay Sándor, póttagok: Katona Sándor, Galambos Gusztáv.

— Vadnay Andort elitélte tegnapelőtt a budapesti sajtóbirósági esküdtszék, Nagy Pál zalai birtokoson elkövetett hírlapi becsület- sértésért, (kiről azt állította a „B.-Hirlap“- ban, hogy oly jellemtelen ember, miszerint azt minden társaságból ki kell vetni) 2 hónapi fogságra, pénzbírságra s a költségek megfizetésére. A vádló Nagy Pál ügyvéde Eötvös Károly volt s az a többi közt, a tárgyalás színe előtt kijelentette, hogy a periratok egynémelyét Vadnay elsikkasztotta, sőt meghamisította. Ez az inczidens óriási feltűnést keltett egész Budapesten. Vadnay kijelentette, hogy ezért feg}rveres elégtételt kért; Eötvös meg azt, hogy minden szaváért helyt áll. A kínos ügy ma abban a stádiumba áll.

— A marczaltöi rabló-gyilkosok ügyében a fellebbezés holnap küldetik el a királyi táblához. E helyen jelezzük, hogy az Ítélet meg- okolása 12 sürünyomatott ivre terjed; a tárgyalási jegyzőkönyv, melynek szép és meglepő elkészítésért a dicséret Wlasics Károly tvszéki jegyzőt illeti: öt ven sűrűn tele irt ivre terjed. — Jogászi körökben elvárják, hogy a veszprémi törvényszék ítéletét felsőbb helyen helyben hagyják s igy három hónap múlva kilátásunk lehet négyszeres kivégzésre.

— Végtárgyalások. A veszprémi kir. törvényszék előtt a jövő hét folyamán a következő érdekes tárgyalások lesznek; jan. 31-én Mikula József és Jankó János lopással vádolt szent-istváni lakosok ügyében; Joblono- vics Illés és társai b.-pesti lakosok rablási bűnügyében. Február elsején: Gáspár György és neje bfőkajári lakosok hatóság elleni nyilvános becsületsértési ügyében; Kis Zsófia csajághi lakos magzat elhajtási bűnügyében; Pfint József lopás, Schvvarcz Bernát orgazdasággal vádlottak ügyében.

— Bolti tiiz. F. hó 26-án este hat órakor Steiner J. Jenőnek a Gizella-tér 225. számú házban levő raktárában a tanouez vigyázatlansága következtében az ott elhelyezett destillált petroleum meggyuladt, minek következtében a raktárban elhelyezett többféle áru is tüzet fogott. A gyorsan érkezett segélynek köszönhető, hogy a város legélénkebb helyén nagyobb katasztrófa nem történt. Jó szolgálatot tett a kéznél levő homok, melynek segítségével nyomták el a lángokat s mire a tűzoltók megérkeztek, minden veszélynek eleje lön véve. — Steiner J. Jenőnek kára kétszáz fortint. Sajátságos, hogy üzletében minden áru biztosítva van, ellenben a raktárban semmi sem volt biztosítva.

— Dr. Bezerédy Viktor képviselő, hét

képviselő társával együtt, a hét elején rendezője volt a szabadelvű párt ismerkedési bankettének. Kapott elismerő szép toastot, amiért ügybuzgón teljesité a rendezői tisztet. Még Tisza ur is megdicsérte. Legyen néki hite szerint.

— Nyilvános nyugta. Huszár János vendéglős a ref. templom tornyára felállítandó uj órára újabban öt forintot volt szives adakozni, melyért az egyház nevében hálás köszönetét nyilvánítja Katona Sándor.

— Közvacsora Almádiért. Az almádii közbirtokosság a veszprémi intelligens ifjúsággal együtt, február hó 12-én szombaton a „Korona“-nagytermében 50 kr. belépti dij mellett közvacsoi’át rendez. Minden adag étel 20 kr. bor és sör az üvegek áraihoi képest. A rendező-bizottság élén a város legnépszerűbb polgárai állanak s elnökük Y é g h e 1 y Dezső alispán. Ez a tánczes- tély, Veszprémváros múltjában oly emlékezetet biztosított magának, hogy ajánlanunk fölösleges. Czélja az, hogy e város egyik emeltyűjét, az ő Balatonvídékét emelje s gyümölcsözővé tegye. Az a czél pedig nem lehet közönyös Veszprém egyik polgára előtt sem. Emeli vidékünk forgalmát s közelebb visz a külső társadalom tehetősebb osztályához. Hisszük, hogy a polgárság meleg rokonszenvvel kiséri az ez idén folyó lázas tevékenységet — legjobb indulatával, tehetségével.

— Kik lehetnek az ipartestület tagjai ?

Egy felmerült esetből tudjuk csak, hogy képesítéshez nem kötött iparosok még ha önként beakarnának is lépni az ipartestületbe, akkor sem lehetnének annak tagjai. Az eset a következő : Egy üveg- és porczellán kereskedő czég, mely ablak bemetszéseket is felvállalt, egyik tanonczával az ipartestület előtt kötötte meg a tanonezszerződést; az ipartestület ebből azt magyarázta ki, hogy a czég ezen tény után a testületbe lépett.' A czég nem volt hajlandó a tagdijat megfizetni, az ügy tehát iparhatóság elé került. Az I. fokú iparhatóság elmarasztalta a czéget, a II-od fokú iparhatóság azonban — minthogy az üveg bemetszés nem tartozik a képesítéshez kötött iparokhoz, abból a körülményből pedig, hogy a tanoncz szegődtetés a czég törvénytudatlansága folytán az ipartestület előtt köttetett, az önkéntes belépés nem magyarázható ki — megváltoztatta az 1. fokú határozatot, s a czéget az ipartestületi dij lefizetése alól felmentette. Ezt a határozatot az ipartestület rnegfellebezte s a földtn. ipar- és keresk. m. kir. minisztexűum, mint Ill-ad fokú iparhatóság a Il-od fokú hatáx'ozatot helyben hagyta, sőt kimondotta, hogy képesítéshez nem kötött ipax*osok még saját kérelmükx-e sem vehetők fél az ipartestület tangjai közé.

— Szélhámos fiatalember. Egy elegánsán öltözött fiatalember köszöntött be a napokban A u e r Ignácz szobafestőhöz s magát tót- vázsonyi ispánnak mutatta be s arra kérte Auer Ignáczot, hogy jönne ki vele Tótvá- zsonyba xuegnézni azt a négy szobát, melyet festetni akar. E közben kérdi, hogy ki vesz itt sex-téseket ? Auer Csőkör Sándort ajánlotta, kivel az állítólagos ispán éxűntkezésbe is lépett és négy sertés ára fejében tőle előlegképen 15 frtot fel is vett. Mire Auer készen volt az útra s Csőkör át akarta venni a disznókat, az ispán urat nem találták sehol, mert bizony ő kegyelme kereket oldott. Később az is kisült, hogy Tótvázsonyban soha hirét- hamvát sem ismerték. Érdekes, hogy az nap az igazi ispán is Veszpréxnben volt s igy könnyebb volt annak nevével elkövetnx a csalást.

— Helyiérdekű vasút. A boba-jánosházasümegi helyiérdekű vasútvonal engedélyezési tárgyalása megtörtént. A vonat engedélyesei: Eitner Sándor, Szűcs Isván, Bogyay Imre és Lázár Bernát. Építési költség 6S0 ezer Irt, melyből 65 ezer frt a nyugoti vasxxt részére engedtetik át forgalmi eszközök beszerzésére, 20 ezer frt pedig a tartaléktőkéhez fog csatoltatok

— A „Nemzeti Kaszinó“ bálja. A veszprémi „Nemzeti Kaszinó“ könyvtáx*a javára szerdán, 18S8. évi febrixár hó 1-én Veszprémben, a „Nemzeti Kaszinó“ termeiben zártkörű bált tart. Rendezik: Auerhammer József haduagy, Dr. Csete Antal, Csolnoky István, Dukovics István, Fejér István, Gulden Kálmán, Hajdecker László, Huszár József Karlovitz Antal főhadixagy, Kenessey Aladár, Kenessey Fex-encz, Keserű Béla, Keserű Imre. Kluge Lajos, Dr. Kőszeghy József, Dr. Ivuko- x-elly Ferencz, Pap László, Perlaky László, Dr Purgly Sándor, Solyomi István, Széless) Dániel, Szalav Miklós hadnagy, Szilágyi Gerc hadnagy, Dr. Vadnay Béla, Vlasits Károly

j Véghely Zoltán, Závodnik Ede. Kezdete fél í órakor. Személyjegy 2 frt. — Caládjegv 5 frt Jegyek előre válthatók Wurda utóda és Krausz A. Fia czégeknél. Felülfizetések köszönettel fogadtatnak s hirlapilag nyugtáz tatnak.