Veszprémi Független Hirlap, 1888 (8. évfolyam, 1-54. szám)
1888-08-25 / 35. szám
Veszprém, 1888. Nyolczadik évfolyam, 35. sz* Szombat, augusztus 25. MEGYEI- S HELYI ÉRDEKE, VEGYES TARTALMÚ HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre..............................6 frt — kr. Félévre ...................................3 frt — kr. Ne gyedévre..............................1 frt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók Hercaeg Lajos üzletében s a kiadóhivatalban. n^egrjelen m.i3n.d.en. szomToaton. ~ Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba,. VESZPRÉM, Horgos- utcz a, 105. »zám a. küldendők. — HIRDETÉSEK ÉS a kiadóhivatalban fogadtatnak el. — Egyhasábos petitsor (tere) 6 kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap kivételével, naponta d. e. 8—12, d. u. 2—7 óra között. Szerkesztőség: Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a .Petőfi*-könyvnyomdában ; hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. A regále-váltság. Veszprém, aug. 24. Most már csakugyan tele van a levegő. A kérdés megoldás elé kerül,- mert megoldást vár. Az idő gyorsan halad s amely kérdés megérett a megoldásra, nagy hiba azzal késlekedni. A regále megváltása nem csekély nehézségű probléma. Annak igazságos keresztülvitele, az egész kérdésnek gyökeres ismeretét involválja magában. De előre is kijelentjük, hogy a leghelytelenebb dolog lenne a regále megváltását tisztán —- pénzügyi szempontból tekinteni. Aki ezt teszi, vét az ország közgazdasági érdekei ellen! Az ami eddig napvilágot látott megoldási módozatokat illeti, meg- valljuk, veszedelmes dolognak tartjuk annak kimondását, bogy a regále-jog (mint ezt állítólag a kormány tervezné) 1889. január 1-én az állam tulajdonába megy a nélkül, hogy ezzel egyidejűleg maga a megváltási mód :s megállapittatnék. Az -állam magánjogot egyszerűen el nem sajátíthat. Ezt pedig csakis teljes kárpótlás mellett teheti. E teljes kárpótlást pedig — kimondjuk nyiltan — csakis a készpénzben való megváltással lehet elérni. Minden más egyéb mód a légár- j talmasabb fegyver, mely nem védené, j de egyenesen megtámadná főleg a | kisebb regále-birtokosokat is. Mert | meg kell jegyeznünk, hogy a regále- birtokosok közé nemcsak az állam (mely regáléban közel 20 millió írt értéket bir) s nemcsak püspökségek, hitbizományok tartoznak, de a földnek minden néven nevezett kisebb, közép és parasztbirtokosok stb. Ha most ezeknek készpénzraegváltás helyett valami megváltási papirt ad az állam : ez által egyenesen kárt okoz nékik, mert a közép- s kisbirtokosoknak pénzre lévén szükségük, kénytelenek lesznek a megváltási papirt potom áron készpénzért eladni, melyen aztán csak a — börzespekulánsok s nem , a gazdák nyernek. Nem papirt, de készpénzt adjon j az állam a regále birtokosoknak! Ez | az egyedüli tisztességes, igazságos meg- j yáltás. Igen könnyű ezt keresztül vinni. ! Alkalmazza az állam ugyanazon fizetési módszert, a melyet a földhitelbankok követnek. Ezek is alapszabályaik értelmében a megszavazott kölcsönt zálogleveleikben adják ki, de csak elvileg, mert magok határozzák meg a zálog- kurzusát, melyért aztán készpéntadnak, illetve azon áron azokat rögtön eskomp- tirozzák. Ez által ily ügyekben tájékozatlan kisebb földbirtokos a börzén veszítsen a zálogvelek miatt ? Ha az állam hasonló módon járna el, megakadályozná az uzsorás geschüi- teket s sokat segíthetne földbirtokosainkon. De e kérdéssel még egy másik fontos kérdés is függ össze. Értjük a — regale-bérlőket. A mai regálénak majdnem legnagyobb része bérbe van adva. Mi lesz ezekkel, ha az állam már 1889. január 1-re a regale- jogot magának váltja meg s az ő bérleti szerződésük pedig a terminusnál tovább tart1!! 9jt#k» * Nem oly könnyű e kérdés* mint aminőnek látszik, mert - erőszakkal mindent könnyén meg lőhet oldani, de igazsággal és méltányossággal elbánni ily komplikált kérdéssel nem' egy könnyen lehet. Mindenesetre Magyarország föld- birtokos osztálya nagy aggodalommal tekint a kérdés megoldása elé. A megváltás főelvére nézve mi is elmondtuk nézetünket, melyet legigazságosabbnak, sőt földbirtokosaink érdekében egyedül üdvösnek tartunk .Reméljük nem lesz okunk az eredménynyel elégedetlennek lenni. P, L. gármesteri hivatalban nyerhetnek s ott I a kiállítás feltételeit is megtekint- j hetik. Veszprém, 1888. évi augusztus , hó 14-én. Vizner, h. polgármester. = A szeszadótörvény. F. hó 19-én fog megjelenni a pénzügyiminiszternek a szeszadó törvény végrehajtása vonatkozó 28 ívre terjedő rendelete, s ezt legközelebb követni fogja a pénzügyőrök oktatására vonatkozó rendelet. A rendelet számos mintát tartalmaz azon külömböző nyomtatványokból, melyeket előirásszerüen kell használni; tartalmazza továbbá a csap pontos leírását és rajzát, s mindazon tudnivalókat, melyek, az uj eljárás körül szükségesek. = Hirdetmény. Közzé tétetik, miszerint a budapesti kereskedelmi múzeum f. évi szeptember hó utolsó napjaitól október hó végéig terjedő időben egy őszi gyümölcs és konyhakerti kiállítást, (vásárt) egy sajt kiállítást és egy méhészeti kiállítást (vásárt) rendez. Ezen körülmény azzal hozatik köztudomásra, hogy a kiállításban részt- venni óhajtók bejelentési évet a polT r e fort Á go stb n, vallás- és közoktatásügyi miniszter nincs többé. F. aug. hó 22-éu d. u. 2. órakor, 71 éves korában örök álomra'hunyta be szemeit. . Nagy férfiú volt; javításra, alkotásra törekvő szelleme, fáradhatatlanságával, sok újat teremtett. Az ő érdeme az ipari szakoktatás megteremtése s a népiskolákba a magyar nyelv kötelező tanításának behozatala, szóval egyedül ő adott lendületet közoktatásunk fejlődésének. Érdemei elévülhetlenek. S most behunyta szemeit örök álomra, nagy fájdalmára hálás nemzetének. Nyugodjék békében fáradhatatlan lelke! Trefort Ágoston 1817. február 7-éri született Homonnán, Zemplénmegyében, hol frauczia eredetű- atyja jóhirii orvos volt. Tizennégy éves korában szülei hirtelen elhaltak kolerában s ekkor gróf Csáky Petronella vállalta magára neveltetését s szép örökségének gozdozását. Gimnáziumi tanulmányait Egerben, az egyetemet pedig Pesten 1836-ban végezte s ekkor egy évig utazott a külföldön. üti benyomásairól rendszeres naplót vezetett s néhány úti rajzát ki is adta a „Társalkodódban és báró Eötvös József „Árvizkönyvé*-ben. Sokat tanult, mondhatni, mindent s úgy szólván, olvasva kondolkodott. Kiváló szellemek müveit olvasva, eszméit bonczol- gatva, tudta megértetni, kifejezni a maga gondolatait. S buzgó tanulmányaiban az irodalom művészet és tudomány minden ágára kitér- jedt érdeklődése. Szenvedélyes utazó volt s bejárva a nyugatot, megismerkedett a közgazdasági mozgalmakkal s miután hazánkban e téren volt legnagyobb szükség munkás kezekre, ily irányban akarta tehetségét érvényesíteni. E végből a budai udvari kanczelláriá- hoz fogalmazó gyakornoknak lépett be, hogy a pénzügyi igazgatásba belegyákorolja magát; de a hivatalos gépies munkától irtózva, csakhamar ott hagyta a kanczelláriát s tisztán az irodalomnak élt. 1838-ban a „Társalkodódban megpendítette a képzőművészeti társulat eszméjét s nemsokára meg is alapította; tehát képzőművészetünk fölvirágzása is az ő érdeme. Ez időben többed magával az első .Budapesti szemlét* indította s ebben ő teremtette meg a tanulmány-irodalmat. Érdeméért 1841. az akadémia levelező-tagul válosztotta. Sűrűn jelentek meg akkor tanulmányai az angol alkotmányról, a bankügyről s dolgozótársa lett Kossuth „Pesti Hírlap*-jának. Az 1843—44-iki országgyűlésen Zó- lyommegye követül választotta s ettől fogva még tevékenyebb részt vett Magyarország ujjáteremtési munkájában, s ezen tevékenysége az 1848-iki átalakulásig egyre fokozódott. 1847. márczius 14-éu családi tűzhelyt alapított, oltárhoz vezette Rosty Ilonát; s ez által sógora lett báró Eötvös Józsefnek. 1848-ban Klauzál mellett a földmive- lési, ipar és kereskedelmi minisztériumban államtitkár lett s ezen állását megtartotta, mig az első felelős magyar kormány le nem mondott. Ekkor a viharok elől külföldre menekült, honnan csak 1850-ben tért vissza s nejének csabacsiidi birtokán irododalmi munkásságban visszavonulva töltötte napjait. A megyék helyreállítása után Békésmegye alispánja, majd 1861-ben az országgyűlésen a gyomai kerület képviselője lön. Az 1861 és 65-ki országgyűlés közé esik Trefort legnevezetesebb alkotásainak egyike, az Alföld-fiumei vasút, melyet ő pendített meg s 1862-től 1867-ig, úgy szólván ennek az eszmének élt, mikor aztán fáradozását siker koronázta. 1865-ben újra elfoglalta helyét a képviselőházban, honnan br. Eötvös József halála után egy évre, 1872. szept 4-én, a közoktatásügyi kormányra lépett, fáradhatatlanul dolgozva a mai napig, 16 évig ülve ott a nemzet javára. Életének utolsó éveiben nagy vigaszként hatott szivére, bogy a tudományos akadémia 1885-ben elnökéül választotta. Ezen tisztét is nagy szeretettel s buzgalommal töltötte be, mígnem a halál az ö fáradhatatlan munkásságának is véget vetett. A nagy halott temetése f. aug. hó 24-én, azaz tegnap d. u. 4 órakor tartatott. A temetési szertartást báró 11 o r- n i g Károly fölszentelt püpökünk végezte, a nagy halottat megillető’ fényes segédlettel. Az iparos ifjúsági egylet zászlószentelése. r • •. V: Veszprémváros iparos iíjusági egyletének zászlószentelési ünnepélye f. hó 19-én nagy fénnyel és megérdemelt érdeklődés mellett ment végbe. Az ünnepélyre húsz város iparosegylete küldöttekkel képviselte magát. Aug. 19-én d. e. 10 órakor az önk. tűzoltó-egylet zenekara „Induló“-ja mellett vonult fel az ifjúság, a közönség a székesegyházba, hol Pribék István,1 felszentelt püspök ur mondott a zászlószentelés előtt szent misét. A mise alatt az egylet dalárdája zászlószentelési mise-énekeket énekelt. A mise után a pontifikáló püspök ur és a közönség a szent Háromságtérre vonult ki, hol nsgos Szabó György kanonok-plébános ur mondott gyönyörű vallásos alkalmi beszédet. Ezután következett a szegbeverés. A zászló remek munka, dicséri mesterét. Felül a begyén aranyozott koszorúban egy összefogott kézpár s e fölött kereszt díszeleg. A nehéz kék selyem lobogó egyik felén az iparágak jelvényei vannak arannyal hímezve: „A veszprémi iparos-ifjúság önképző és betegsegélyző egylete“ körirattal. Másik részén koszorú köze- pett összefogott kézpár s körülötte „Isten áldja a tisztes ipart“ ismert jelszóval. A zászlóauya dr. Bezerédj Viktor né szül. Békássy Izabella urTABCZA. filial/ ) I 'I . i| | M-’igy fáj nekem, oly szomorú az élet, (ji U , Hogy gyönyörű Galamb Rózsám (íT'.'o' ,-v • másé lett ! . . . * 4s. Tépd a szivem’ sötét bánat-kesely ü ! Neked adom, nem siratom, if Az úgy is oly keserű . . . II. Párja vesztett gerle nyög a cser-ágon, Nekem sincs már senkim e nagy világon! Párja nélkül árva gili nem élhet, Hej ! nekem is. — Jaj ! nekem is Minek lenne az élet!? ... III. • " Óh! ha szárnyat ölthetnék, mint a madár, De nem oda, hol viruló tavasz vár, Elrepülnék messze túl a tengeren, Ha volna oly tájék ahol — Lomb, virág ’s dal nem terem! IV. Más Galambja, más Rózsája vagy te már» Egy szivgyilkos csábítónak karja zár, * Bényei Gábor ur jelen költeményére a zenét ’»fosunk ismert zeneszerzője Körmendi Jozsel “f irta. Hisszük, hogy ezen költemény is, mint a “Hőnek már gok népdala, viszhangozni fog népünk De nem ölel oly édesen az őrző, Mint engem, ha majd valaha Átölel — a koporsó \ ... . II. Mind hamis a szépaszszony, Nincsen benne sok haszon. Ha. szebbet lát uránál — Sarkon pördül s odább áll! , . Galamb Rózsa ellisztel Nyalka huszár szép tiszttől Rúgott ura nem csap port, Busan ereszt a csap sört. Hej ! Debrebzeü, Débreczén Megzavarod’az eszem! . . . Bényei Gábor. a Jíi Ü n n ep i, b e,s z é d Tartotta Szabó György apát-kanonok ur a veszprémi vár dom-terén, 1888. aug. 19-én. E magasztos értelmű jelző mondat díszíti e zászlót, mely kibontva leng előttünk. A veszprémi iparos ifjak önképző- és betegsegélyző egyletének tagjai sorakoztak ma ezen zászló alatt Ünnepélyre azon üdvös szándékkal, hogy zászlójuk egyházilag msg- áldatván, azt a mindenható Isten dicsőségére fölajánlják, s hogy viszonzásul, mint e zászló alatt küzdők, hivatásuk szép, de rögös pályáján Istentől oltalmat és áldást nyerjenek. Dicséretes eljárásuk igen szép nyilvá- nulása azon vallásos fölfogásnak és érzületnek, mely iparosaink körében újólag utat tör magának, hogy belássák és átérezzék azon kétségbevónhatlan igazságot, miszerint hasz- | tálán minden erőfeszítésünk, Tsten nélkül i czélt nem érünk, nincs munkánknak sikere, ba törekvéseink Istentől meg nem áldatnak. Nem kételkedem, e meggyőződés honol önök szivében is iparos ifjak. Tanúsítja ezt azon szép jelző mondat, melyet választottak és zászlójukra Írtak; „Isten áldja a tisztes ipart!“ Mi is itt levők e meggyőződést mindnyájan a magunkénak valljuk. Önöknek e meggyőződésből fakadó öröme áthatja mindnyájunk szivét, ez lelkesít, hogy mai szép ünnepük örömében önökkel a legmelegebb részvéttel osztozzunk ! „Isten áldja a tisztes ipart!“ Tisztes ipar, Isten áldása, üdvös értelmet tartalmazó szavak. Tisztes iparra adja az Isten áldását, tisztes ipart pedig egyedül vallásos és honpolgári erényekkel biró iparosok létesíthetnek. Önök fiatal munkásai az iparnak, azért Sorakoztak egyletbe ezen egyházilag megáldandó zászló alatt, hogy Isten áldása mellett hazai iparunknak, ügyes és hasznos munkásaivá képezzék magukat. Ez óhajtott czélt, Kógy elérhessék, mai szép ünnepélyük alkalmával azáltal reményiek önöknek jó szolgálatot tehetni, ha az idöhez mérten fölemlítem azon főbb erényeket és szép tulajdonokat, melyekkel a tisztes iparosnak bírnia kell, fölemlítem pedig azért, hogy azokat önök most ifjú éveikben törekedjenek elsajátítani, mert-csak igy lehetnek boldogulni képes, hazánk jólétére hasznos és Isten áldására méltó iparosok. Minden ország minden nemzet jólétének és boldogságának egyik fő alapját a jól müveit és ügyesen kezelt ipar képezi. Ezen igazságot jól fölfogták és komolyan átérezték nemzetünk azon lelkes fiai, kiknek lángbuzgalmu törekvése oda irányul, hogy a magyar ipar művelődjék, a külföldi iparral versenyre keljen, s hogy iparunk otthonra találjon saját hazájában. Ezen forrón óhajtott czél hazánk iparosainak szakképzettsége és kitartó munkásága által érhető el. Szak- képzettség azonban és kitartás kiváló erények és tulajdonok által szerezhetők meg. Hogy valaki tisztes és jó iparos lehessen, első sorban szükséges: hogy szeresse azon munkakört, melyet a Gondviselés számára kijelelt. Pedig az iparosnak nagy oka van szeretni munkakörét, nemcsak azért, mert minden jó kezelt iparnak arany a talaja, hanem főleg azért, mert az iparos pályát fönséges példák tüntetek ki. A földön megjelent Üdvözítő, mint ember, nevelő-atyjául iparost választott. Mielőtt a lelkek megváltásának nagy munkájához fogott, nevelő-atyja mellett iparos munkával foglalkozott, tanítványainak nagy részét az iparos osztályból választotta, ezáltal az iparos pályát kitüntette, megszentelte s mintegy azt akarta jelezni, hogy a sokféle emberi foglalkozás közt nincs tisztesebb munka az iparos munkájánál, ki arcza verejtékével keresi mindennapi kenyerét. E fönséges példa lelkesítse önöket iparos ifjak, hivatásuk rögös, de szép és hasznos pályáján, hogy hevül- jön szivük a nehézségek leküzdésére, midőn a munka verejtéke gyöngyöz a homlokon, erősítse önöket azon vigasztaló öntudat, hogy a verejtékes munka mindenkitől megérdemli a legőszintébb tisztelet adóját. A tisztes jó iparosaink másik tulajdona, hogy iparszakában folytonosan művelje és képezze magát. Pusztán gépies munkával korunkban, a korlátlan verseny napjaiban, az iparos nem boldogulhat. Ä haladás szelleme az ipar terén is folytonosan újabb utat tör magának ; ettől az iparosnak visszalépnie nem szabad, mert különben a gyárak és gépek hatalma boldogulásánah útját megsemmisíti. Önök is, fiatal munkásai a hazai iparnak, ragadjanak meg minden alkalmat, mely által magukat iparszakukban mindig tovább és jobban művelhetik, ezen buzgalmuk szellemi tőkéjüket gyarapitandja, mely számukra a jólét gyümölcseit fogja megteremni. Ne feledjék, hogy minden iparos önmagában hordja a legdúsabb tökét. Növelje azt buzgón az önképzés által és használja föl okosan. Ne feledjék, hogy az ügyes értelmes iparost mindenki szereti, az ügyetlent pedig mindenki elhanyagolja. A tisztes jó iparosnak harmadik tulajdona a takarékosság. A takarékosság erényének alapja: hogy vágyaink és szenvedélyeink fölött uralkodni, s azokat fékezni tudjuk. Távolítsák el önök magoktól a mai divatkórnak tulcsapongó szeszélyeit, a helyzetükkel, megelégedés és szarénység előnyeivel győzzék le éívhajhászó vétkes vágyaikat melyeknek tilos tizeiméi a testet sorvasztják, a lelket beszenyezik, munkájuk keresményét elfecsérlik. Legyenek szerények kívánságaikban, mérsékeljék igényeiket, legyenek jól számítók kiadásaikban. Ha igy uralkodnak vágyaik és szenvedélyeik fölött, a takarékosság erényével ékeskedni s ezáltal boldogulni fognak. A tisztes, jó iparosnak bírnia kell továbbá a becsület erényével. Nagy és szent erény a becsület oly nagy és szent, hogy azt, ha mindent mást elvesztünk is az élet küzdelmei közt, a becsületet minden áron meg kell mentenünk. Válságos helyzetben mindenki a becsületre hivatkozik, pedig kevés ember tudja, vagyha tudja is, kénye szerint rosszul értelmezi azt, a mi a becsületnek lényeges eleme és éltető lelke. A becsület nem az a gőgös önérzet, mely sértő szóért fegyvert ragad, hogy párbajban gyilkoljon; hanem azon nemes érzék, azon szent hang a becsület, mely megszólal bensőnkben, mielőtt ajkunkat szólásra nyitnánk, megszólal és erősen sugalja, hogy mások jogain csorbát ne ejtsünk, hogy az igazság utjától el ne térjünk, hogy kötelmeinket minden irányban teljesítsük, akkor is ha emberi szem nem lát, akkor is ha tetteink nyilvánosságra nem jönnének. Es ez a nemes érzék, ez a szent bang a lélekismeret. Ez minden tetteinknek legjobb őre és legigazságosabb bírája. Ennek szavát hasztalan törekszik elnémítani a val-
