Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-03-19 / 14. szám

ható szegényházban helyeztetnének el, hol 80 frt díjösszegért egész éven tisztességes ellátást nyernének. A szegényház ügye tndtunkkal a közeli megvalósulás stádiumába lépett, a honvéd- segélyző-egyletnek ilyértehnü elhatározása azonban csak siettetné az intézménynek életbeléptetését s az egyesületnek ez irány­ban kiküldendő bizottsága a város szegény­házi bizottságával csakhamar megegyezésre juthatna. Az országos honvédegyesület a segélyezés­nek egyik kiváló neméül hasonlóan a men­házban való elhelyezést tartja, — és elag­gott, munkaképtelen volt honvédeinknek épen nem járna megaláztatásával, ha koldusbot helyett a városi elszegényedett polgárok és , lázárok kai“ együtt egy fedél alatt ehetnék öreg napjaikra a nyugalom kenyerét. Azon reményben, hogy soraink a megyei honvéd-egyesület kebelében némi viszhangra fognak találni, ebbe vetett bizalommal várjuk a közgyűlés határozatát. B. A magyar gazdák jégbiztositási szövetsége. A magyar gazdák immár a külföldi kon- kurrenczia hiú erőfeszitésein íelbátorodva, a biztositási üzlet formáinak átalakítására is mernek gondolni. Kezdik pedig a reformot a jégbiztosításon. A magyar társaság és a magyar gazdák jég- biztosítási szövetséget alakítanak, hogy olcsóvá tegyék ezt a biztositási ágat. Belátták, hogy a jégbiztosítás olcsó, de mégis szolid csak úgy lehet, ha az a szövetkezeti elv alapján lesz berendezve. Nagy az egyéb biztositó társaságok haragja a szövetségre, de különösen a magyar társa- ságra, mely azt megalkotja. Hogyne; mikor egy társaság, mely mai*adhatna konkordátumban velük s a haruspexek közé tartozhatnék, kik a magyar gazdák felett nevetnek, kiválik közülök, mint ők mondják, árulója lesz a „részvényelvnek“ s a magyar gazdák párt­jára áll. Érthető e harag, de a dolog úgy áll, hogy a magyar gazda szempontjából nagyon üdvös e szövetkezés és melegen óhajtandó minél nagyobb sikere. Mert mi a czélja a gazdák jégkár elleni szövetkezésének '? Semmi egyéb, mint az. hogy csupán annyi dijat fizessünk be, amennyiből valamennjd- ünk esetleges jégkára fedezve van, és egy krajczárral se többet. Miután tavaszszal, mikor bevallásainkat benyújtjuk, még nem tudható, mennyi kár lesz a nyáron át, egy 20%-al mérsékelt tarifa szerint szá­míttatnak ki dijaink. Amennyiben azután a jégévad végén kitűnik, hogy befizetett dija­inknak például háromnegyed része elegendő volt már a károk kifizetésére, dijaink egy negyedrészét nyereményképen visszakapjuk. Azzal ijesztgetik most már a magyar gaz­dát az egyébb társaságok körlevelei és ujságczikkei, hogy igen ám, de ha több lesz a kár annál, a mit befizettünk, akkor újból kell dijat fizetnünk s igy egy évben kétsze­res díjjal leszünk terhelve. Ezt csak olyan ember hiheti el, ki nem olvasta el a jégbiztositási szövetkezet alap­szabályait. Ez alapszabályok világosan kimondják, hogy a szövetségi tagok veszteséges évben sem kötelezhetők utánfizetésre. Igaz, hogy minden gazda, midőn a szövet­ségbe belép, készfizetői kezességet vállal egy évi leszállított dija erejéig, de ezen összegek csakis azon egy esetben hajthatók be és csakis egyetlen egyszer a 12 év alatt, ha a károk 75%-kal múlják felül a díjbevételt s még igy is csak, miután már a tartaléktökét fölemésztették. Nos van-e, a ki elhiszi, hogy a jégbizto­sitási üzlet 75% veszteséggel járna? Van-e, a ki elhiszi, hogy ez üzletágért, ha ilyen veszteséges volna, annyira törnék magukat a többi társaságok? Van-e, a ki elhiszi, hogy a jégbiztosítást, ha 75% veszteséggel járna, a jó bankár urak nem szívesen engednének át a magyar gazdáknak? Nem, — ne akarjanak velünk e jó urak se körleveleik, se a lapok utján abszurdumot elhitetni. Ha a jégbiztosítás oly nagyon káros üzlet volna, már rég megbuktatott volna minden társaságot. Előttünk vannak az „első magyar“ összes hitelesített mérlegei, melyekből az a tény derül ki, hogy igenis némely évben a jég- biztosításon vesztett néhány százalékot, de 75 ’/u-ot még csak megközelítőleg sem, soha. A legtöbb évben azonban annyit nyert ez üzletágban, hogy a néhány veszteséges évért nagyon is bőven lön kárpótolva, És a mér­leg kétségbe vonhatlanul mutatja, miszerint az első magyar fennállása óta minden 12 üzletév együtt a jégosztályban is fényes nyereséggel járt. Csak például álljon itt a legújabb mérlegek néhány számadata: A jégüzlet tiszta nyeresége: 1871 — !S82-ig 12 év alatt 823.300.79. 1872— 1883-ig 12 év alatt 881.S58.52. 1873— 1884-ig 12 év alatt 2,021.430.41. 1874— 1885-ig 12 év alatt 1,720.510,22 krttett ki. A mely üzleten 1 2 év alatt minden bizonynyal ennyit lehet nyerni, az nem rossz üzlet. De másról beszél Bodóné asszony, mikor a bor árát kérik. A társaságok czikkei foly­tonosan azt feszegetik, hogy a magyar tár­saságnak egyszer, egy hat éves cziklusban vagy 20%-nyi vesztesége volt. De hát ki is akar 0 éves szövetséget ? Hiszen épp azért kell 12 évre szövetkeznünk, hogy néhány jeges esztendő ne rontsa meg záv- számlánkat. Persze, azt a támadó urak bölcsen elhallgatják, hogy bármikor alakult volna eddig az első magyar feleiből jégbiz­tositási szövetség a 12-ik év végén mindig tekintélyes összeg jutott volna vissza, nyere­ség czimén a gazdák zsebébe. S nem annyira jóhiszemüleg, mint szembe­ötlő önkényességgel mulasztják el azt is megmondani, hogy éppen az a 12 éves c'zik- lus, az utolsó, az 1874 —JS85-ig terjedő, melyből ők öt veszteséges és egy nyereségés év kiragadása által famózus elrémitő kimu­tatásukat csinálták a maga egészébeu, daczára a veszteséges évek nagy számának, nem kevesebb, mint 1,726.510 forint 22 krnyi, tehát, majdnem két millió forintra rugó tiszta nyereséget mutat. És ha várható is ezentúl, a mi eddig soha­sem történt, hogy a vizek majdan fölfelé folynak, a nap nyugaton kel és keleten nyug­szik le, a szövetségi jégbiztosítás pedig vesz­teséges üzlet leend, nos hát mi lesz akkor az a nagy veszteség, melyet a magyar társa­ság a támadók szerint a biztositó gazdákra tol át ? Az a mumus az egy évi dij, mely 20%- ával már is olcsóbb, mind eddig volt. Igen egy évi leszállított dij — egyetlen egszer 12 éven át — ez az a rémitő veszteség, mely bennünket a majdnem a lehetetlen legrosz- szabb esetben fenyeget. Csináljunk csak egy kis kalkulust! A ki közülünk eddig évenkint 100 frt jég­dijat fizetett, fizet ezentúl a szövetségben 20%-al kevesebbet — azaz 80 frtot. Tizenkét év alatt fizetett eddig 12-szer 100, azaz 1200 frtot; a szövetségben, még ha beáll is a képzelhetetlen legrosszabb eset, tizenkét év alatt csak 13-szor fizet 80, azaz 1040 irtot, vagyis minden esetre 160 forinttal, másfél évi díjjal kevesebbet, mint eddig. Nem rosszakaratú ámitás tehát itt a vesz­teség reánk tukmálásáról beszélni ? De nem vakmerőség-e föltételezni rólunk azt, hogy mi nem tudjuk, miszerint 80 + 13 is jóval kevesebb, mint 199 + 12? Midőn nekünk mód nyujtatik a legnagyobb veszteség esetén is másfél évi dij megtakarí­tására, némileg kedvező körülmények esetén pedig a képzelhető legolcsóbb és legmeg­nyugtatóbb — mert hisz magunk által kon­trolált— jégbiztosításra, akkor mi a javunkra működő magyar társaságot a konkurráló tár­saságok kedvéért visszautasítsuk ? Nem, mi egyszerű magyar gazdák, a magunk paraszt eszével is átlátunk a szitán. .Tudjuk, miért van a nagy lárma az első magyar és a szövetség ellen. Önöket, a szö­vetségi eszmével a magyar társaság meglepte, megelőzte és a jégbiztosítás hasznos mezejé­ről leveri. Ez az önök baja, nem egyéb. A szövetség azonban nekünk magyar gazdáknak jó és hasznos. Ép azért is jó és hasznos az a magyar társaságnak is; mert mi. látva e társaság érdekeink iránti helyes érzékét, ügyességét és korrektségét, ezentúl a többi biztositási ágban is mindinkább és inkább csak e társasághoz fogunk fordulni. Sokat piszkálják e társaságot azért is, mert egyetlen magyar társaság lévén, a magyar közönség különös rokonszenvére is igényt tart. Nos, tán nincs ehez joga ? Valljuk be őszintén, hogy igenis van. Mert bár üzleti téren még sok minden egyéb kellék szükséges, de előttünk, magyar gazdák előtt, akár gúnyolnak érte bennünket, akár nem, bizonyára a magyarság is( valami! Melczer Gyula, Borsodmegye alispána, mint a borsodi gazd -agyiét elnöke. Márczius 15-iki ünnep Enyingen. Enying, márcz. 17* Szabó Kálmán, az enyingi iparos olvasókör elnöke, meleg hangon irt felhívásban indítványozta már­czius 15-ike emlékének, az iparos olvasókör helyi­ségeiben megünneplését. A hazafias felhívást fényes siker koronázta mert az iparos olvasókör tágas helyi­ségei estefelé már megteltek. Enying mezőváros lakosságának sziue javával; — a társask ör vagyis az úri kaszinó kebelébe tartozók, elma­radás ukkalt (Intettek. (Bizonyosan nem magyar emberek azok. A szerk). Az ünnepély este 7 órakor vette kezdetét. Elő­ször Krisztinkovich Aladár, ez iparos olvasó • k(3r örökös tagja szólt; igen találó egybehasonlitást tett, a híven ecsetelt régi úrbéri viszony és a felsorolt 1848-ik évi hazánk önállósága és független­sége alapjára épített, törvények által átalakított nemzeti lét között; átgondolt beszédjét imával fejez­te be. az 1848-ik évi törvények alkotójáért Kos­suth Lajos hazánk páratlan fiáért. Utánna Szabó Kálmán a kör elnöke mondott szónoki hévvel és varázsai fénylő beszédet az 1848 márczius 15-ét előidézett nemzeti egyetértésről, Kossuth Lajos hazánk nagyfiúnak örök érdemeit gyönyörű buzdító szónokkal magasztalva. Ezután Vincze Sándor jeles zenészkör tagjainak fárad háti an szorgalmából ccik rövid idő óta alakított polgári dalárda megható sikerrel alkalmi dalt éne­kelt; — Gürubi János körtagja és alelnöke pedig Petőfinek néhány alkalmi költeményét kitünően sza­valta. Ezt követte egy 80 teritékü közvacsora melynél nem hiányoztak a felköszöntők Kosuth Lajosra, a kör elnökére, tagjaira, a 48-as párt jelesbjeire, ország­gyűlési képviselőnkre és a társaságban lévő négy volt honvédre sah A közvacsorát Stärk Lipót derék 48-as párt elvű korcsmárosunk olcsó ízletes étkei, jó italai, a helybeli zenekar felváltva a dalárdával fűszerezték. Az ünnepély reggel felé ért véget. Enyingi. VIDÉK. Pápa márczius 17. (A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez). Be más idők jártak, mikor még a megyei restau­rálási székvárosainak utczái, közhelyei ezer da nával tellettek meg. A nemzeti ujjáébredés dicső napját városunkban is szép kegyelettel és a nap emlékéhez méltó lelke­sedéssel ünnepelték meg. A nagyjelentőségű nap elő­estéjén a Griff-fogadóban összejött díszes vendégsereg zene hangjai : mellett; gyújtó beszédek és dicső harcokra történt visszaemlékezések egész sorozata mellett tartott az ünnepies együttlét egész a késő órákig. Március idusán pedig Stein Mór a hosszuutcai ven­déglőjében gyűlt össze nagy számban hazafias érzel­mű polgárság, kik közöl az egyik fényes transpareu- tett, Kossuth e jósló mondását világítva be: „A martiusi napok nem ember műve, hanem az örökké való Istené!“ A nagy napok eseményeinek részletező ecsetelé­sére répcze-szemerei Szemerey Ignácz ur, kéretett meg, ki e hivatásának igazán itju hévvel, szónoki fenkölt pathossal felelt meg. Szemerey ur szabad­ságharcunk cselekvő egyéne volt, s viselt dolgainak nem egy merész epizódjával keltett bámulatot, el- annyira, hogy még a jelen volt Ábrahám bácsi is, ki mint nemzetőr szerepelt a viharos napokban igy bizonyította: ganz richtig! S .'nagyobb nyomatékül bekeblezett 4 darab muszkát ohne dynamit. Mon­dottak a hontalan öregre felköszöntőket és kértek áldást galambősz fejére: Szám pognármester ur, ifj. Stein ügy védjelölt plane praecellált stb. Stein ur pinczéje pedig tüzelte a lelkesült tábort, hogy akár azonnal a csaták tiizébe rohantunk volna egytől-egyig. F. hó 20-áu fogja a pápai ácssegédek temetkezési egylete délelőtt 10 órakor évi közgyűlését tartani, Meixner Ignácz ácsmester elnöklete alatt. Répisy János ur a „fehér ló“ fogadó bérlőjét egy mély csapás érte, kedves kis egyetlen Gizella leányukat f. hó 16-án ugyanis kiragadta a kérlel- hetleu halál az élők sorából. Adjon a fájón sújtott szülőknek az általános közrészret vigaszt. A múlt vasárnap a pápai iparosok azon része által tartott értekezlet, mely rész minden indokolt alap nélkül 20 frt belépési díjjal lett terhelve, az ipartestületbe való belépésért igen látogatott és élénk, volt. A kérvény szerkestyésére az iparos ügyek ismert barátját és kézséges harcosát Rá ez Már­ton urat kérte föl egy impozáns küldöttség. A ter­jedelmes föllebbezés erős megokolásokkal bizonyítja be a lelketlen és kegyetlen, de jogtalan díjtétel tarthatatlanságát s kéri a m. kir. Belügyminister ur ő excelléntiáját az ipartestületi alapszabályok 6-ik §-ának törlését, vagy pedig mérsékeltebb dijtétel ki­szabása mellett annak egyforma, az egyenlőség elve szerint való alkalmazását, mert hisz egészen és alap­jában uj vagyonszerzésről van szó. A rovás alatt álló iparosok nagy része alig vir­rad napikenyérre, nemhogy még ily magas dijat — habár felosztva is képes legyen lefizetni. A céhrendszer idejében más ipari viszonyok vol­tak, ma már megnehezült az idők járása — tisztes­ségesen elég volna mindenkire 5 frt belépési dij — az ezután kezdőkre nézve pedig 10 frt. Meg lett keresve a városi tanács is ezen értekez­letből, hogy ezen dijak végett lefoglalt ágynemiiek stb. tárgyak elárverezését szüntesse be, mig e tárgy­ban felsőbb helyre küldött föllebbezésre a végzés meg nem lesz hozva, már csak azért is, mert az alapszabályok 9. §-a erre nem is ad jogot. Éclat de la foudre. ______♦ Pá pa, márczius 17-én. * A városszerte nagy érdeklődéssel várt rest a u- ratio ma volt városunkban. Polgármesterré egyhangúlag Osvald Dániel árvaszéki előadó válasz­tatott meg, — az ez által üresedésbe jött árvaszéki előadói állásra Martonfalvay Elek győri ügyvéd a hasonnevű győri törvényszéki elnök fia, városunk szülöttje választatott meg. — A városi pénztárnoki állásra nagy szótöbbséggel Hunkár Béla uradalmi hivatalnok választatott meg. Hunkár ur derék, szorgalmas és barátságos ember, igy a kik pártol­ták egy tevékeny tisztviselővel gyarapították a városi hivatalnoki kart. Éljen. Folyó hó 12-éu a Lloyd társulat helyiségében rendezett zeneestély, — mint rendesen történni szokott — sikerült tánczmulatsággal végződött. A város izraelita közönségének színe java volt együtt. A hölgyek közül következőket feljegyeztük: Blau Szerafin, Böhm Berta és Róza, Fleischner Róza, Fischer Aranka, Maituiszky Heien, Neubauer Janka (Győr), Lővy Sára, Reich Teréz, SalczerGizelIa, Schlesinger Ilka, Spatz Janka, Veltner Berta, Guth Károlyné, Lázár Ádámné, dr. Lővy Lászlóné, Ostreicher Bernátné, Steiuberger Lipótné, Schlesin­ger Vilinosné, Steiner Ignáczné, Stern Árminné, Wittmann Ignáczné stb. ; Folyó bó 22-én Pulszky Ferencz, a pápa- ! vidéki közmivelődési egylet meghívására felolvasást tart állandó színházunkban. Városunk intelligens közönsége díszes fogadtatással szándékozik megtisz­telni a derék tudóst. Mádai Sándor helybeli kávés, városunk köztiszteletben álló polgára f. hó 22-én tartja eskvőjét a szép és kedves Maitinszky Helén i kisasszonnyal. Tartós boldogságot kívánunk e szép frigyhez. r. I. ÚJDONSÁGOK. Veszprém, márcz. 19. — Márczius 15-ét a „Népkör“-ben szépen ünnepelték meg múlt kedden. A népköri tagok a díszes helyiségben hazafias dalok s szónoklntok közt emlékeztek ott meg a 39 év előtt való korszakalkotó történelemről. Husvéth János elnök. Kompolthy Tivadar. Kovács Ivá,roly, Sáaer János s többen tartottak alkalmi beszédeket, majd elhatároztatott Kossuth Lajos kormányzó urnáié üdvöz­lése, melylyel Husvéth elnök ur bízatott meg Kompolthy ur szövegezésével. A társaság éjfélutánig vidám hangulatban maradt együtt. — A veszprémi népfelkelő tiszti aspiránsok figyelmébe hozzuk, hogy a kellő adatok s bizony­latok átadása végett tn ég m a, m ár c zi u s h t 19-én megjelenhetnek a katonai ügyosztályban Azontúl elkéstek erről. A tiszti aspiránsol kiképeztetése — a katonafegyelmi reverzílis átadása mellett — Veszprémben 1887. évi ápr il h ó 12-én veszi kezdetét. — Kovács Zsigmond megyés püspök ur ő excel- lentiáról örömmel jelenhetjük, hogy a teljes gyógyu lás stádiumában von. Legyen is teljes egészsógber mielébb! Az Isten véle van, mint a hívei bensi szeretete. — Városi közgyűlés tartatik ma az uj város­házán. A tárgysorozatot ezúttal nem közöltt velünk a polgármester ur, hanem azért majr. kimerítően tudósítunk róla. — Czollenstein Ferencz ur, a „Gazdák é. iparosok ált. hitelszövetkezete“ veszprémi fióktele lepének ügybuzgó elnöke egy hét óta súlyos hetei volt. Adja az ég, hogy rövideden teljes erői- ép üljön ! — A Balaton tegnapelőtt óta újra fagyni kezd Ma már gyönge jégkéreg borítja. Ilyen márcziusn nem emlékeznek a legöregebb fogasok sem ! — A Benkő-tanácsosság az általános szó beszéd és ujságezikkek után bekerült magáb; a tanácsba is, sőt a tanácsi jegyzőkönyvé is. A legelső tanácsülésben, múlt szombatot a melyben Benkő is részt mert venni, Hús véth tanácsos felhivta őt, hogy az ellen évek 'óta fenálló s köztudomású vádakka A szemben tartsa kötelességének igazolni ma gát. Az lett a vége, amit Husvéth ur é mindenki előre várt. Benkő hallgatott. Föl j kelt s elsápadtan kiment a teremből. Azta* a tanácsjegyző fölvette a jegyzőkönyvbe Hús véth ur szavait. Jellemző az "is, hogy ez a ember minden meghatalmazás nélkül, rögtő a tanácsosi választás után kiment a mi vá | roserdőnkre, ott árkoltatott 10 emberrel mikor a polgármestert eziránt kérdőre von ták, azt merte mondani, hogy őt a polgái mester küldte ki. „Ez nem igaz!“ felelt nek a polgármester, s amint illő volt, a tanát előtt megfeddette s megdorgálta. De hát u mindez ?! Azért azt a 10 embert meg kell polgárságnak fizetni — akár ben kő, aká kinn kő! Hát csak szépen kezdődnék bi az a svindlér-tanácsosság. — „„A horgosutezai mentőhajók, a beál-“ „„lőtt fagy folytán, a Balatonról még nem“ „ „szállíttathattak a városba. Mihelyt azonban“ „„az idő enged s a város e legfőbb közlekedési“ „„utján a vész újra beáll — a mentőhajók“ „„azonnal kiállíttatnak. Az életmentő bizottság“ „„rendelkezésére eddig egy laposalju faponton“ „„áll, emberek mentésére. A bútorok szállitá-“ „„sávra két szálfa-talp fog meg rendeltetni.“ „ „Az eddigi intézkedések szerint az első figyelő“ „ „ponton, a Czekli-háznál, a megyei főmérnöki“ „„hivatal egy kiküldötte, — a középponton,“ „„körülbelül a Csolnokg-pincze táján, a járási“ „„utibiztos ur, — végre az alsó örvény-“ „ „nél, a ftdö apáczák zárdája mellett a városi“ „„kapitány fognak őrködni .... egyelőre“ „„napidij nélkül. Később azonban a Indiák“ „„száma és érdem szerint aránylagos java-“ „„dalmazásban fognak részesülni.““ — A szegényház kérdése most már, hogy a t metőhegyi kút épülőfélben van. a megoldás felé k zeledik. A Rohonczv-házat eddig a vízhiány mis nem lehetett megvenni. Most már nem forog fei ez az akadály. Adja az ég, hogy szegényeinket u elébb elhelyezhessük s a város nyomorát, re á 1 sabb alapon mint eddig, enyhíthessük. — „Tört szárnyakkal“ ez a czime egy ren kívül érdekes orosz regénynek, mely ezidőszeri Európa összes napiirodalmát bejárja. „A II osztály üldözötté“ nagyhírű orosz névtelen szer műve ez is, melyben az Oroszországban titk forrongó lázadás s a czári hatalomnak ez ell való tevékenységét vázolja. E mű Molnár) B a r c z a Josefa úrnő kitűnő forditásábi a veszprémi „retőfi“-könyvnyomda kiadványé fog megjelenni. A megrendelési ivek már kil esátattak s alájegyezhetni bezárólag á p r lő-ikéiy, fűzött példányra 1 frt 50 krjáv diszkötésü példányra 2 frttal. — Az október 6-iki gyászalap, melyet sz< 1 kesztőségünk három és fél év óta gyi

Next

/
Oldalképek
Tartalom