Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-11-26 / 55. szám

miniszternél pedig lépéseket tett, váljon nein lénne-e hajlandó a sóház épületet és annak telkét cserében vagy pénzbeli megváltás mellett átengedni ? Az igazságügy- miniszter kijelentette, bogy a megvételre hajlandó, — és felhívta az alispánt, hogy ezt a kérdést tárgyaltassa. Bemutatja továbbá a belügyminiszternek leiratát, — melylyel a veszprémi és somlyóvásárhelyi laktanyák eladását engedélyezi, úgyszintén a megyei magánpénztárakra felügyelő választmánynak előterjesztését, mely szerint a börtöuépitési alap kamatokkal 8000 irtot tesz ki és hogy az a nevelési alapból kiszakítható.

Erre a jelentésre azután a vármegye közönsége 121/884. tkv. sz. alatt elhatározta, 1. hogy alapjából uj megyei székházat fog építeni, — 2. hogy a volt börtön építési, de ideiglenesen a nevelési alaphoz csatolt, 8000 frt alapot a nevelési alaptól elválasztja, és a m. székház építési költségeinek fedezésére felhasználja, — 3, hogy a veszprémi és somlyóvásárhelyi pandurlaktanyák eladassanak és a befolyandó vételár a székház építési költségeire fordittassék és addig is gyütnöl- csözőleg kezeltessék, — 4. hogy a m. székház, valamint a tiszti ügyészi és számvevői épület az igazságügyi mkir. ministeriumnak méltányos vételár és fizetési feltételek mellett átengedtessenek, — végre a tárgyalások folytatására, az eladás iránti szerződés megkötésére, a sóház épület elcserélésére, a jelzett laktanyák eladási ügyeinek vezetésére Véghely Dezső alispán elnöklete alatt Keme- nes Ferencz, Kenessey Pongrácz, Kovács Itm*e, Kuttner Sándor, Brenner Lőrincz, Róthauser Mór, Szabó Imre, Pöschl Károly, Tóth József, Virágh János, Lakat Mihály, Ihász Lajos, Gulden György, Barcza Bálint, Pados Lajos, Woita József, Antal Gábor, Konkoly Lajos, Szabadhegyi Kálmán, Kiss László, Dr. Koritschoner Lipót, Békássy Károly, Dr. Fenyvessy Ferencz, Ányos Tivadar, Ányos László, Bula Teophil, Fodor Gyula, Andre Gyula, Csapó Kálmán, id. Purgly Sándor. Bibó Dénes, ifj. Bélák István, — továbbá a törvényhatósági jegyzők, a tiszti ügyész, főszámvevő, főpénztárnok kiküldettek.

Ez a teljhatalmú küldöttség az 1885. évi mártius hó 2-án tartott közgyűlésre tett jelentést, mely alkalommal a törvényhatósági bizottság a jelentést, hogy kiépítésre Kiss István b.-pesti lakosnak tervrajzát fogadta el és őt tervének a tett észrevételek értelmében leendő átdolgozására és az építési tervek és részletes költségvetés elkészítésével megbízta, — tudomásul vette, — az az előterjesztés pedig, hogy a Makovinyi-féle ház teljesen, a Hartmann és Vassné-féle házak területéből, úgy a Michelini-féle kertből egy résznek megszerzése elhatároztatott, és hogy a szabadegyezkedés utján megkisér- lendő adás-vételi jogügylet megkötésével a megye alispánja Paál Dénes kir. főmérnök és Kenessey Pongrácz küldöttségi tag meg- bizatott, — jóváhagyatott. Az építkezési költségek miként leendő fedezése iránt adandó javaslattételre a kiküldött kisebb bizottság felkéretett.

Ugyanezen közgyűlésen hagyta jóvá a törvényhatóság azon 224/885. tjkvi számú szerződést, mely szerint a m. kir. pénzügy- ministerium a m. kir. kincstár tulajdonát képező úgynevezett sóház épület és ehhez tartozó területet a vármegye tulajdonát képező úgynevezett „József laktanya“ épületért cserébe adja; — a végleges szerződés megkötésével az alispán megbizatott.

A teljhatalmú küldöttség az 1885. évi junius hó 1-én tartott ülésre mutatta be a Kiss István által készített és már elfogadott és a felmerült észrevételeknek megfelelően módosít ott építési tervet. — Mely átdolgozott terv a 268/885. számú határozattal elfogadtatott, és a megyei székháznak ezen terv szerint való kiépítése 260749 frt 67 kr. kölcséggel elrendeltetett, s utasittatott az alispán, hogy ezen határozatnak jóváhagyása után az építés megkezdése iránt a bizottsággal egyetértve intézkedjék, — az árlejtés feltételeit állapítsa meg és az árlejtés határnapját is tűzze ki. Egyszersmind az építés tartamára, annak vezetésére és az építés körül felmerülhető minden kérdésnek a törvény- hatóság nevében teljes jogkörrel leendő elintézésére a megye alispánjának vagy helyettesének elnöklete alatt Ányos László, Békássy Károly, Dr. Bezerédj Viktor, Dr. Fenyvessy Ferencz, Kenessey Károly, Kenessey Pongrácz, Kovács Imre, id. Purgly Sándor, Pöschl Károly, Paál Dénes, lluttner Sándor, Róthauser Mór, Szabó Imre és Woita József m. biz. tagok k.küldettek. Az építés műveletével Kiss István megbizatott és az épitő-bizottság tagjává es előadójává megválasztatott és tiszteletdija a költségvetésileg előirányzott összeg 4.3%-ában megállapittatott, 200000 frt kölcsönnek felvétele elhatároztatott, és a kölcsön felvétele iránti tárgyalással a fentebb jelzett bizottság megbizatott.

Ezen határozat az építkezési tervekkel, költségvetéssel és a vonatkozó iratokkal, úgy

a Pap János pápáig lakos és érdektársai m. biz. tagok által beadott felfolyamodványnyal együtt a m. kir. belügyminisztériumhoz felterjesztetett, s miután a tervek és költség- vetési iratok a közmunka és közlekedésügyi minisztérium műszaki tanácsa által is felülvizsgáltattak, — a tn. kir. belügyminisztérium 1885. évi augusztus hó 22-én 46224/III. b) sz. a. kelt intézvényével, az újból építendő székháznak közgyülésileg elfogadott tervezetét, a kivitelre alkalmasnak találta, és a költségvetést 264790 frt 15jkrra helyesbítette, — Pap János és érdektársai felebbezését elutasította, és a jelzett határozatnak az építkezési tervezet elfogadására vonatkozó részét jóváhagyta, — a kölcsön felvételére nézve pedig megjegyeztetett, hogy e részbeni határozatát azon időre tartja fenn, midőn a megye közönsége a kölcsön közelebbi módozatai és annak mely pénzintézettől leendő felvétele és annak mikénti törlesztése iránt végleges megállapodásra jutott.

Ilykép a 268/885. sz. Határozatnak az építési tervek elfogadására vonatkozó része jogerőre emelkedvén, — a székház építést vezető bizottság a megyei székház felépítéséhez szükségelt föld, kőműves, elhelyező, kőfaragó, ács és vasmunkákra versenytárgyalást hirdetett és ennek eredményekép a jelzett munkákat 229425 frt 37 krért Kéler Napoleon budapesti vállalkozónak, mint legolcsóbb és legelőnyösebb ajánlatot tevőnek, adta ki. Nevezett vállalkozóval az építési szerződés 18S5. évi október 31-én megköttetett, s miután az 1S86. évi január hó 22-én

3485/111. b) számú belügyministeri intézvény értelmében módosíttatott is, — felsőbb helyen jóváhagyottnak tekinthető.

Á székház építő bizottság az 1886. évi márczius hó 1-ső napján megtartott törvény- hatósági közgyűlésre azt az előterjesztést tette, hogy a fentebb jelzett munkálatokra előirányzott összeg a belügyminister részéről 207999 frt 93 krban állapíttatott meg,

ugyanazon munkálatok azonban, tekintve, hogy a tégla drágulat költség szaporulatot idézett elő, mégis hogy Kéler Napoleon ajánlata volt legelőnyösebb, mert a kőműves munkákra beérkezett Horváth-féle ajánlatnál 80000 írttal olcsóbb, a belügyminister által jóváhagyott szerződés szerint 229145 frt 37 krért adattak ki, következéskép 21450 frt 44 kr. túllépés mutatkozik, mely a szerződés jóváhagyásával felsőbb helyen is indokolt, — jelezte továbbá, hogy a még ki nem adott munkálatokaa a belügyminister által előirányzott 56184 frt 22 kr. helyett, nehogy ha drágábban adatnának ki, a törvényhatóság kellő fedezettel ne rendelkezzék 64184 frt 22 krt vesz fel, és ekként a megyei székháznak szószoros értelmében vett építési költségeit 293629 frt 59 krral számítja fel; hozzáadandók még ehhez a telek ki kerítésével járó költségek és az építész tisztelet íja összesen 31000 frt, — a hátsó részen emelendő támfal és a homlokzat előtti kövezés költségei és az előre nem látott kiadások és igy a bizottság az összes kiadások költségeit, amennyiben azt ily nagyszabású épületnél előre meghatározni lehet, 340000 írtban állapítja meg.

A fedezeti módozatokat pedig következőkép részletezte, felhasználandónak tartja a m. székházalapot, és a székház vételárát, mely együttesen 75494 frt 98 krt tesz ki, a hiányzó összeget pedig 300000 frtnyi névértékkel biró törlesztéses kölcsöu felvétele által indítványozta fedezni, (tárgyalást folytatva a pesti hazai első takarékpézntárral, a

„pesti m. kereskedelmi bankkal,“ __ a

„M

agyar jelzálog hitelbankkal,“ — s a „Magyar leszámítoló és pénzváltó bankkal). Véleményezte tehát, hogy I. a törvényhatóság az újból építendő székház 340000 frtot tevő költségeinek fedezésére használja fel a székház alapot és a székház árát, — fi. határozza el, hogy a Magyar Jelzálog hitelbanktól 5.75% kamat és törlesztés mellett 50 év alatt visszafizetendő 300000 frtos kölcsönt vesz fel, — III. mert, hogy ezen összeg 2% pótadó által lesz tzrlesztendő. utasítsa az alispánt, hogy a pótadó kérdést a júniusi közgyűlésre tűzze ki, — ezen indítvány változatlanul elfogadtatott 3/8S6. tjkvi szám alatt.

Ezt a határozatot Eötvös Károly m. biz. tag megfellebbezte.

Az 1886. évi junius hó 7-én tartott közgyűlésen mutatta be a székházépitő-bizottság a m. kir. belügyminiszternek 1886. évi május hó 16-án 25868/III. b) sz. a. kelt leiratát, melylyel a kölcsön felvétele tárgyában hozott határozatot Eötvös Károly, m. biz. tag felebbezésének elutasítása mellett jóváhagyja, ennek kapcsán előterjeszti a bizottság, hogy a kölcsön realizálása czéljából különböző pénzintézetekkel újból érintkezésbe . tette magát, s miután meggyőződött, hogy a j beérkezett aján.atok közül a pesti hazai | első takarékpénztár hajlandó készpénz köl- i csont nyújtani, s miután a kölcsön a taka- j rékpénztár részéről felmondhatlan, a törvényhatóság által azonban félévi félmondás mellett a törlesztési idő lejárta előtt visszafizethető, arra a rendes részletnél nagyobb törlesztés is tehető stb. stb., — véleményezi, hogy a m. kir. belügyminister által már engedélyezett kölcsönt 300009 frtnyi készpénzben, 50 év alatti visszafizetésre 6%-nyi évi kamat és törlesztés mellett vegye fel a pesti I. hazai takarékpénztártól.

Ez az indítvány a 1 24/886. sz. határozattal elfogadtatott é« az alispán utasittatott, hogy a kölcsön kötvényt közjogyzői okirat alakjában állitassa ki és a törvényhatóság nevében írja alá. — Ez alkalomból Eötvös Károly, gróf Festetieh Andor, Ányos Tivadar, Magyar János és Szalatkay István m. biz. tagok kiküldettek és felkérettek, hogy a székházépitő bizottsággal együtt a megye közönsége elé javaslatot terjesszenek az iránt, váljon a székházépitési terv átalakítása lehető-e, s mily feltételek mellett lehető az esetre, ha a magán lakások és szálló helyiségek elejtésével a tervezett épület szárnyai és hátsó vonala 2 emelet helyett 1 emelettel építtetnék ki, és hogy ezen kívül még minő megtakarítások lennének eszközöl- hetők.

Ugyanezen közgyűlésen 125/886. számú határozattal intéztetett el a pótadó kérdése 105-en a 2% pótadót elfogadták, S-an pedig nem, és igj^ 1886-ra a pótadó megszavaztatott.

Az 1886. évi julius hó 12-én tartott rendkívüli közgyűlésen tárgyaltatott az ötös bizottságnak jegyzőkönyve és erre elhatároztatott, hogy a m. székház a minisztérium által jóváhagyott tervek szerint 2 emelettel építtessék ki, egyúttal az istálók és félszerek kiépítése elejtetett. (Ezt a határozatot, úgy a 124. és 125. számút a m. kir. belügyminiszter jóváhagyta 1886. évi augusztus hó 28-án 48250/III. b) sz, intézvényével.)

Veszprém-vármegye uj székhazának felavatása.

Veszprém-vármegye uj megyeházának megnyitási ünnepélye jóformán már 23-án kezdetét vette.

A délelőtti 11 órai vonattal érkezett meg Észté rházy Móricz gr.. Veszprém-vármegye ifjú főispánja, kit a pályaházban V é g h e 1 y Dezső királyi tanácsos, alispán fogadott.

A délutáni vonattal érkeztek meg a vármegyei bizottsági tagok jelentékeny része és a szomszéd törvényhatóságok küldöttségei, kiknek elszállásolásáról Veszprém város közönsége gondoskodott.

Eljöttek a vármegye választókerületeinek képviselői is, s a járások főszolgabirái,* Pápaváros polgármestere és rendőrkapitánya stb.

A szomszéd vármegyék küldöttségei között voltak: Svastics Benő zalai főispán, Laszberg Rezső gróf győri alispán, R e i s z i g vasvármegyei alispán stb.

Zöld ágak, lobogók erdeje ékesité az épületeket, midőn reggel 9 órakor az uj megyei, székháztól megindult a díszes menet mintegy félszáz fogaton a főutakon keresztül ment a székesegyházba. A menetet gróf Eszter- házy Móricz főispán, V é g h e 1 y Dezső, kir. tanácsos alispánnal nyitotta meg és utána jöttek díszes fogatokon a vármegye tisztikara, képviselői, a szomszéd vármegyék küldöttei stb., mind diszmagyarban. Az ünnepélyes „Veni Sancte“'-t Pribék István püspök tartotta fényes segédlettel.

Tíz órakor történt a visszatérés a vármegye székházába és a gyönyörű közgyűlési teremben csakhamar kezdetét vette a díszközgyűlés. A közgyűlési termet a király és királyné életnagyságu arczképei díszítik s a középen nagy, gyönyörű csillár lóg tömör vasból, aranyos czifrázatokkal. Az elnöklő főispán szívélyes szavakkal üdvözölte a megye közönségét és a vendégeket s a hazát, királyt és a vármegyét éltetve, átadta a szót Kolossváry főjegyzőnek, a ki meleg hangú köszönetét mondott a szomszéd törvényhatóságok küldötteinek a szives megjelenésért. Ezek nevében Svastics zalai főispán szónokolt, ékes szavakban fejezve ki a szomszéd törvényhatóságok testvéries szere- tetét Veszpréminegye irányában. A szép beszéd éljenzésre ragadta a közönséget, mely a nagy gyüléstermet zsúfolásig megtöltötte. Ezután V é g h e 1 y Dezső alispán állott fel és felolvasta beszédét Veszprém-vármegye és székházának múltjáról. A tudós alispán nagy értekezésben egyik legértékesebb müvét mutatta be a közönségnek, melyet ez látható érdeklődéssel hallgatott végig s befejezésekor zajosan megéljenezett. — Neger Ágoston apát méltatta az alispán érdekes felolvasását és indítványára a vármegye közönsége egyhangúlag elhatározta, hogy e szép beszédet kinyoraatja. Ezután eh-. Jánosi Gusztáv apátkanonok, olvasta fel azon szöveget, mety az uj székház-közgyűlési termében felállítandó két emléktáblára fog vésetni. A szöveg ö felsége, azután a miniszterelnök és a belügyminiszter, a főispán, alispán, az épület ’tervezője, a vállalkozó Kéler Napóleon, és a székházépitő bizottság tagjainak neveivel kezdődik és a vármegye közönsége által egyhangú helyesléssel elfogadtatott. — Ezek után a főispán az Isten áldását kérve a vármegye közönségére s jobb és bolgogabb időket kívánva, disz-közgyülést berekesztette.

Déli egy órakor vette kezdetét a „Disz- ebéd,“ melyen vagy 200—300 ember vett részt. A felköszöntők árja csak a bankett végefelé eredt meg, de azután nem volt hiány. Pohárköszöntőket mondottak E szt érti ázy Móricz főispán az uralkodó családra, Láng Lajos a főispánra, lvopácsy Árpád a főispánnéra, Szabó Imre az alispánra, Véghely Dezső, a szomszéd vármegyék küldöttségére, Fenyvessy Ferencz az uj- megyeház tervkészítőjére, Kiss Istvánra, stb.

A diszebéd csak a késő esteli órákban ért véget.

Este a város impozánsul lön kivilágítva. A megyebál 10 órakor kezdődött. Erről tudósításunk a tárczában.

T i d é k.

Nagy bőr és gyapjulopás Pápán.

Pápa, nov. 20.

A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez.)

Ungar Sámuel pápai lakos, nagy bőrkereskedő és irhagyáros — ki egyszersmind gyapjúval is kereskedik, — már évek óta tapasztalta, hogy minden újabb bevásárlás és raktározás utáni napon, vagy pár nappal később, 30—40 font gyapjú s egy- egy csomag bőr rendszeresen lábat kap, bár a raktár zárjai mindanyiszor teljesen rendben találtattak és a legnagyobb óvintézkedések mellett sem lehetett még csak legkisebb nyomára sem jönni a tolvajnak.

F. hó 15-én végre Ungár S. a pápai rendőr kapitánynál megjelenvén, bizalmasan azon panaszát terjesztő elő, hogy az nap éjjel újra 103 drb. kikészített s 50 darab nyers bőrt és nagymennyiségű gyapjút loptak el raktárából, hogy a tolvajnak álkulcscsal kellett behatolnia és hogy gyanúja egy különben jó hírnévnek örvendő jómódú hitsor sósára irányul, kivel különben semmiféle összeköttetésben sem áll.

Minthogy azonban Ungár gyanúját semmivel sem tudta bizonyítani, a kapitány felszólította, menjen személyesen a gyanúsított egyén lakására valamely ügyleti ^ üzlet megkötése szándékával és nézzen körül, nem talál-e ott korpusdeliktiket, de menjen hozzá a zon idő alatt, mig ő, a kapitány az illető gyanúsítottat, bizonyos sürgős ügy megbeszélése ürügye alatt magához kéreti a hivatalba. Ezen megállapodás szerint is cselekedett Ungár, s alig időzött a gyanúsított 10 perczet a rendőri hivatalban, midőn Ungár jelentése már a kapitányhoz érkezett, hogy igenis, határozott bűnjelek még pedig tekintélyes menynyiségben találhatók a gyanúsított lakásán.

A kapitány rögtön megjelent és szakértőkkel megvizsgáltatta a kétes tárgyakat s aztán az összes készletet ugyanazon helyen zár alá helyezte. Másnap reggel a zár feltörve és a börcsomagok hamuval behintve találtattak. Ekkor az összes tárgyak egy más helyre szállíttattak két kocsin. S másnap ezen záros helyről ellopattak mindazon csomagok, melyek Ungár tulajdonául konstatáltattak. A rendőri nyomozásnak sikerült még az nap feltalálni a hiányzó börcsamagokat melyek közül néhány a „Tiz es malom,“ ne hány pedig a vágóhíd mellett a Tapolcza vize alá sülyesztve találtatott. A szakértők véleménye szerint úgy a bőrök behamuzása, valamint a Tapolcza vizébe dobása azon őzéiből történt, hogy azok felismerhetők ne legyenek. — Ezekután a gyanúsítottat: Krebsz Jakabot rögtön letartóztatták, s amint hallatszik, már is igen terhelő bizonyítékokat szereztek be ellene. A vizsgálat folyamatban van.

Még egy futóbetyár.

Tihany, nov. 20.

(A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjéhez.)

A Renkó, Szánthó, Oroszlánféle rablóbanda üldöztetése alkalmából mi is irtuk, hogy nevezettek egy alkalommal Tihanyban is voltak rablási szándékkal, azonban a nyomukban járó csendőrök értesülve, jónak látták a tervvel felhagyni.

A tihanyiak kiváncsiak. voltak a haramiákra, akiket csak kevesen láthattak Tihanyban való lételükkor. Szerkesztőségünk elküldte Oroszlán Pali fényképét megszemlélés végett Tihanyban és a kép egy heti vándorlás után az alábbi érdekes és egy negyedik futóbetyárról szóló levél kíséretében megérkezett :

Van szerencsém Oroszlán Pali fényképét ezennel legnagyobb köszönetem. mellett visszaszármaztatni.

Ezen és Renkó, Szánthó fényképe után kétségtelenné vált az, hogy emlitettem haramiák Tihanyban megfordultak egy negyedik társukkal, aki a személyleirás után, mint szakértők, mondják, nem volt más, mint Nárai, a Savanyu banda még boldog szabadságát élvező' tagja. Constatáltatott továbbá az is, hogy egy héttel megelőzőleg, hogy a négy haramia Tihanyban' v*lt az öreg Renkó, egyedöl járkált itt s a kilétéről