Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)
1887-04-30 / 21. szám
Veszprém, 1887. Hetedik évfolyam. 21. sz. Szombat, ápril 30. TESZPREm FÜGGETLEN HDILiF MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMI HETILAP. Előfizetési árak: Egész évre .........................6 frt — kr. Fé lévre...............................3 frt — kr. Negyedévre ...... 1 frt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók Ney Mór, Herczeg Lajos üzletében s a kiadóhivatalban. ILvÉeg'jelerL n^nir^d-erL szorr^/tosuton. Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, VESZPRÉM, Horgos-ntcza, 105 szám a. küldendők. — és inriXjT'rEiDE^is:: a kiadóhivatalban fogadtatnak el. — Egyhasábos petitsor (tere) 6 kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg. A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap kivételével, naponta d. e. 8 12, d. u. 2—7 óra között. Szerkesztőség: Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a „Petöfi*-könyvnyomdában; hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Kéziratok vissza nem adatnak. A dilettánsok. — Alkalmi czikk. — Már sok vitatkozásra szolgáltatott alkalmat ama kérdés, vájjon ajánlatos-e a szülőknek serdülő gyermekeiket a színházba vinni. Igen sok volt azok száma, akik a mellett foglaltak álláspontot, hogy igen is szabad színházba járatni őket, de jóval nagyobb azok száma ma is, kik oda nyilatkoznak, hogy a serdülő gyermekeknek a színházba való járás határozottan kárukra van. És tagadhatatlan, hogy az utóbbiaknak állítása hélyes, amit számos argumentumokkal be is bizonyítanak. Serdülő féi-fi, valamint leán37gyermekekre egyformán van káros hatással a színházba való járás. Azok a korai gyönyörűségek folytán megtanulják a dobzódást, mulatást, (mert ezt a mai kasszadarabokból meg lehet tanulni) és egyszer csak azt veszik észre a szülők, hogy alig 15 éves fiukat a reggel veti haza. És a leányaink ? Napról-napra szaporodik az elválások száma, furcsa házasságok történnek, házasságok bontatnak fel törvényes utón. Mi ennek a szülő oka ? Bizonyára vissza lehet vezetni a korai színházlátogatásra. Mert a szülők nem hiszik el a korai színházba járásnak a gyermekekre való káros halasat. Innen van az, hogy ha kérdeznék valamelyik IfpA’t, vajjoft ajánlatos-e a gyermekeket színházba vinni rendesen, habozva, vág}7 se- hogysem képesek választ adni. Régi panasz már, hogy a mai szülők nem tudnak nevelni. Jogos panasz, tisztelet a kivételes szülőknek. Mert ha minden anya szem előtt tartaná gyermeke jövő boldogságát, bizonyosan nem vinné holmi sikamlós férczművek, kasszadarabok előadására. A mai kor levegőjében van valami pikans- ság, kaczérság, melyet a lányok magukba szívnak; minek akkor ezt a szellemet táplálni holmi fércz, sikamlós vígjátékok, szini- előadások által. De nem czélunk mélyebben behatolni e kérdés megvitatásába. Bebizonyított tény az, hogy a serdülő gyermekeknek nemkülönbség nélkül, hátrányára van a korai színházlátogatás. Megtörténik azonban olykor-olykor, hogy valami jó dráma vagy jellem-vigjáték kerül a deszkákra. Az ily daraboknak megtekintése nincs rovására a gyermeknevelésnek. Nem is beszéltünk mi általában. Kell, hogy a szülők válogassák meg a darabot, melyhez elviszik gyermekeiket is. Ha pedig ehez maguk sem értenek, akkor ne vigyék el őket színházba addig, mig arra elég érettek nem lesznek. A gróf Fredro-féle erkölcsrontó vígjátékok nem valók gyermekeknek. Ne erkölcsrontót, de erkölcsnemesítőt adjunk nekik! Ha igaz az, hogj7 serdülő gyermekek lelkére káros hatással van egy frivol, erkölcsrontó darabnak végignézése is, méltán mondhatjuk, hogy még nagyobb visszahatást szül ez dilettáns serdülő leányokban akkor, midőn holmi férczművek szinrehozásával rontják mű- izlésüket. ' Azt a szerepet tenni tanulmány tárgyává 15—16 éves leányoknak, hogyan lehet kijátszani, megcsalni a férjet: épen nem való. Nem való pedig épen a mai korban, midőn a levegő úgyis telve vau hütlenségi hírekkel, melyeknek száma napról-napra szaporodik. Városunkban az utóbbi időben igen gyakran történnek, dilettáns előadások. Minden egyes alkalommal érintettük, hogy tekintve ezeknek káros következményét a gyermekekre nézve, nem vagyunk barátai. S ezt hangsúlyozzak ma is s épen időszerűen, midőn a napokban is oly határozottan megrovandó dilettáns előadásnak voltunk szemtanúi, melynek frivolsága minden nemesen érző szülét megbotránkoztatott. Megbotránkoztunk magunk is. Megbotrán- kozott rajta a gymnasiumi igazgató és tanári kar, kik ismervén a darab szellemét, az ifjúságnak megtiltották az azon való megjelenést. Nem okozzuk a szüléket, mert tudjuk, hogy az ő jóhiszeműségük kijátszásával hozatott színre e darab, de határozottan elítéljük a rendező fiatalembereket, akik igy visszaéltek a bizalommal. A dilettáns előadás, ha valami jó darab hozatik színre jótékonyczélból, még megbocsátható bűn; de férczművek, dilettáns előadása az Isten előtt is megbocsáthatatlan. Szükségesnek tartottuk jelen alkalomból e dilettánsokról ezeket röriden elmondani annál is inkább, mivel a dilettantismus az utóbbi időben nagyon is lábra kapott városunkban s kilátásunk lehet még több erkölcsrontó dilet- tans-előadásra. Argonautikus. A gondnokság alá helyezés. Jogintézményeink legnagyobb része olyan, hogy nélkülözi a szabatosságot s a törvényszéki tárgyalások alkalmával egymástól teljesen elütő jogi véleményekre s taglalásokra ad okot. Ilyen a gondnokság alá helyezett egyén állapotáról s jogviszonyairól szóló törvény is. E törvényben még az sincs világosan kifejezve, hogy kiket kell gondnokság alá helyezni. A kiskorúak már eo ipso gondnokság alá esnek, gyámhatósági kezelés alá jön minden vagyonuk és ezen állapotnak csak a nagykorúság vet véget. Gondnokság alá helyeztetnek továbbá az oly egyének, kik szellemi fogyatkozásaiknál fogva nem alkalmasak arra, hogy önállólag intézzék vagyoni ügyeiket. Csakhogy a szellemi fogyatkozásoknak, az elmebeli gyengeségnek száz meg száz, ezer meg ezer fokozata van és egyáltalábarr igen nehéz még az orvosi tudomány közbejöttével is meghatározni azt, hogy ki a gyenge elméjű, ki szenved oly mérvű szellemi fogyatkozásban, mely őt a vagyoni önállóságra teljesen képtelenné teszi, örök kiskorúságra kárhoztatja. E tekintetben a földön a legnagyobb igazságtalanságok szoktak elkövettetni s nem egy példa vau rá, hogy némely nagy vagyonnal biró egyének gondnokság alá helyeztettek csak azért, hogy vagyonúkon a kapzsi rokonok megosztozzanak s a gondnokok zsirps százalékokhoz jussanak. Vannak egyének, kiket a végrendelkező atyának vagy öregatyának gondos jóakarata és szeretete juttatott gyámság, illetve gondnokság alá, egy részről azért, hogy törzsvagyonuk kamataiból gond nélkül élhessenek, másrészről pedig azért, hogy mint talán kiskorúak, vagy a gazdálkodásban járatlanok az érdekfelek által rá ne szedessenek vagy lelketlen csalók és álbarátok lép vesszejére ne kerüljenek. Ily értelemben a gondnoksági intézmény a jogintézmények rendszerében a leghumánosabb intézményhez tartozik; az állam és társadalom atyát rendel az atyátlan mellé a gondnok személyében, kinek a törvény szelleménél fogva szent tiszte és kötelessége a gondnokoltnak vagyonára úgy felügyelni, hogy a törzsvagyon teljes épségben tartassák, de az évi kamatok szabad használatában és kivált szent czélokra fordításában senki által ne gátoltassék. A gondnokságról szóló törvényben nem találtatik egy betű, nem egy jotta, amely azt rendelné, hogy a gondnok a törzsvagyon évi kamatait nem a gondnokoltnak saját kényelmére, humánus, tehát jogosult élményeire, hanem az érdekfelek és rokonok anyagi előnyére tartoznék meggazdálkodni. Azon gondnoknak, ki igy fogná fel hivatását és kötelességeit, még csak parányi fogalma sincs a gondnokság intézményéről. Hiszen gondnokság alá nem azért tétetik valaki, hogy benne az ember teljesen eltiportassék, hanem inkább azért, hogy netalán szunnyadozó szellemi erői rendszeresen fejlesz- tessenek, úgy, hogy a gondnokolt egyén idővel önálló lehessen, családot alkothasson s összes vagyoni állapota felett szabadon rendelkezhessék. Ha ez nem volna a gondnoksági intézménynek ratiója, akkor arra egyáltalában szükség sem volna; akkor legjobb volna, ha a kiskorúak, vagy a szellemi fogyatkozásban szenvedők a rokonoknak irgalom-filléreire utaltatnának és a gazdag örökségek asztalairól lehulló morzsalékokon tengetnék nyomorult életüket. Szerencsére azonban az állam és társadalom vezér- férfiai ily igazságtalanságnak törvénybe iktatására soha még nem is gondoltak. így nőtte ki magát a gondnoksági intézmény olyan humánus intézménynyé, melyre csak tisztelettel gondolhat minden józan és becsületes ember. A gondnoksági törvény szerint a gondnokolt egyénnek törzsvagyona sértetlenül fenntartandó ugyan azon esetben, ha az évi kamatok a gondnokolt neveltetésére és fentartására elegendők, de az évi kamatokat szabadon fordíthatja a gondnokolt a maga humánus élményeire, szabadon adakozhat szent czélokra, és nemes törekvéseiben a gondnok nem leverni, hanem inkább gyámolitani tartozik a gondnokoltat, és ha igy nem cselekszik, akkor ő lehet az érdekfelek hű sáfáraidé gondnokoltjának az ily gondnok valóságos ellensége, és egyáltalában nem méltó arra, hogy a gondnokolt őt bizalmával megajándékozza. Gondnoki ellenvéleménynek csak akkor van helye, ha a gondnokolt évenkénti kamatjövedelmét meg nem engedett czélokra költené és saját egészségének megrongálásával ostoba sportokra s egyéb liaszonta- lanságokra pazarolná. íme, ilyen jogi consekventiákat lebet kivonni okos és el nem fogúit embernek a gondnoksági törvényből. A gondnokság alá helyezett kezeit az évenkénti kamatokra nézve sehol nem köti meg a törvény, kamatjövedelmeit elköltheti bátran, szabadon, és ha azok nagyobb összegre szaporodtak, adakozhat azokból szent czélokra, ebbeli nemes szándékában őt sem a gondnok^ sem a gyámhatóság meg nem akadályozhatja. Es mi részünkről nagyon csekély értelemmel és még csekélyebb jogi képzettséggel bírónak tartjuk azon embert, ki a gondnoksági intézménynek helytelen difinitiójából azt igyekeznék kivonni, hogy a gondnokolt egyén cselekvő képességét nem csak a törzsvagyonra, hanem a kamatokra nézve is elvesztette. Ily megszorítás a törvényben nem találtatik sehol. Győr városában nem régen egy concret eset merült fel; egy gondnokság alá helyezett egyén évi kamallégi dal az, régi ének: „ Virulás a hervadásra . . Uégi már az én szivemnek Bánatteljes dobbanása . . . Felvidult az erdő, liget, Vissza jött a dalos madár, Be a szivem nem vidul fél: Boldogabb és szebb tavaszt vár . . . HULLÁM. Budapest mist gyógyhely. A „Veszprémi Független Hírlap“ eredeti tudósítása. Budapest, ápril hóban 1887. (Vége.) A II. kerületi Víziváros főutjának 243. számú házában van: A Királyfürdő, mely 700 méter hosszú földalatti vezeték által van a Szt-Lukácsfürdővel összekötve, a honnét 430° hőfokú bévvizet nyer. E fürdő főleg a budai gyármunkásoknak szolgál tisztasági czélra. Y ándorlásunkban délnek haladva ama fürdőkbe megyünk, a melyek a Szt-Gellérthegyböl eredő földe s-m észtar talmu hévvizek által tápláltatva Tizüket ezekből nyerik. E fürdők legnagyobbika: A Ráczfürdő. E telep a tulajdonképeni czélt tekintve, melyre szolgál, majdnem túlságosan pazaiul van építve. Gőzfürdői valóságos látványosságok; de a fürdőnek fekvése a Tabán külvárosban s azon körülmény, hogy azt többnyire csak átmenő vendégek látogathatják, minthogy eddig csupán 10 vendégszoba van henne, egészen megfosztják azt a tulajdonképeni betegek számára rendelt gyógyhely jellegétől. Ennek daczára a Ráczfürdő roppant nagy látogatottságnak Örvend és kitűnő, 53-3C° hőfokú forrásai tisztessöges ügyvezetés mellett alkalmasak arra, miszerint e fürdőt gyógyhelylyé tegyék. A Ráczfürdő forrásainak vegyi alkatrészei szénsavas mész, szénsavas magnézium, kénsavas mész, nátron és szabad szénsav. E források használata csüzos bántalmak és idegbajok ellen nagyon hatályosnak tapasztaltatott. A legközelebbi fürdő, mely vizét a Szt-Gellérthegy forrásaiból veszi, a hasonnevű téren épült Rudasfürdö. E fürdőtelep a főváros tulajdona és igazgatójának, Wessely urnák fáradhatatlan, szakszerű tevékenysége sikert aratott, arra bírván a városi képviseletet, miszerint ezen intézetet újabban oly állapotba tegye, mely azt a legjobban berendezett fővárosi fürdők közé emeli. A Rudasfürdő a fővárosnak. még a gőzfürdő s a népfürdők berendezése előtti évi 40,000 frt tiszta hasznot hozott. E telep forrásai körül a legmelegebb 450°. Forrásainak minősége és mennyiségbeli vegyi összetétele a Ráczfürdővel azonos. A telep szép gyógyüdvarral, 14 lakással és fényesen berendezett különféle fürdőkkel bir; van pompás gőzfürdője, megtekintésreméltó kupolaépitmény- nyel stb. A Rudasfürdő közvetlen szomszédságában a „Propeller“ szállóban, találjuk a: Hungáriaforrást. Ez ajabban bocsáttatott forgalomba, s a vizet Baló tanár elemezte. Egy liter viz tartalmaz: 036 szemer szánsavas meszet, 0-21 sz. sz. nátront, 0-002 sz. sz. lithiont, 0-25 sz. magnesium chloridot, továbbá 0-22 kénsavus meszet és manesiumot. E forrás vize kereskedelmi czikket képez és ivógyógymódnál hasz- náltatik, bélcsatorna s a húgyhólyag hurutjai ellen. A legközelebbi természetes hévviz a budai oldalon: Sarosfürdö. Ez is különféle kád- és kőfürdőkkel bir. Leggazdagabb forrása 50 C. hőfokú és a szt. Gellérthegy már leirt forrásaival azonos vegyi összetételt matat. Ha vándorutunkat a Duna jobbpartja mentén folytatjuk, Kelen földére érünk, hol a budai Erzsébet sós-fürdő ötlik szemünkbe, mely néhány év óta a világhírű gyógyviz-czég Mattom Henrik tulajdona. Az újon ültetett park közepén fekvő fürdőházat a tulajdonos a balneológia követelményeinek megfelelően mintaszerűen rendezé be. Van benne 65 fürdő- és 70 minden kényelemmel ellátott lakószoba. Az Erzsé- bet-forrás egyike az újabb időben fölfedezett s ma már világhírre kapott budai keserü-sós forrásoknak. Világszerte ismeretes volta mellett balneologiai értékéről szólni feleslegesnek tartjuk. A budai keserű-vizek világkereskedelmi czikket képeznek és Saxlehner András ur telepe, a hires Hunyady iános-forrás vize még a chinaiak- és japánoknál is kelendő áru- czikk, bár nevét kiejteni nem tudják. A Ferencz-József, Viktória és Rákóczy-források is jól elterjedt ásványvizek. Es most, miután a Duna jobbparti részt gyógyforrásaival és fürdőivel bejártuk, haladjunk egyenes irányban a lánczhidon át s az Andrássy-uton végig a városligetbe. Itt van a Zsigmondy Vilmos tanár által fúrt Artózi-kut, fővárosunk egyik csodája, mely 970 méter mélvség- ből 74 C. hőfokú hévvizet hoz fölszinre s ebből naponta 12,000 hektolitert szolgáltat. Than tanár elemzése szerint é, vizhől egy liter 1.41026 gr. szilárd alkatrészt tartalmaz, melyből 0.5 gr. dupla szénsavas mész, 0.1 gr. dupla szénsavas magnézium, 0.1 gr. kénsavas natrum, 0.2 gr. chlor/ atrium stb. I A vízben megkötött gátak térfogata köbméterekben: szénsav 234.7, nitrogén 5.1, kénvizgáz 0.5 köb- .cmeter. Az ártézi kut a főváros tulajdona, mely a Nádorszigeten egy ideiglenes fürdőházat is építtetett. Ezen kitűnő, nem alkalikus kénhöforrás vize belsőleg nagy eredménynyel használtatik . gyomor és bélhurutok ellen. Bizonyára a világon egy város sem dicsekedhetik a természet ily aiís és sokféle kincseivel, mint fővárosunk s egy könnyen föl sem fogható, mikép volt lehetséges, hogy mindeddig csak oly kevés történt, hogy e kincsek forgalomba hozatván, az ország javára hasznosittassanak. Trefort miniszter ur ö excellentiája volt azon férfiú, — s az egyetlen az országban — a ki, mint sok egyéb dologban, a kezdeményezést itt is megragadva, ezelőtt két évvel bankétet hivott össze oly czélból, hogy a magyarországi gyógyhelyek és ásványvízforrások viszonyai megbeszéltessenek, s azok emelése végett megállapodások jöjjenek létre. Ennek folytán dr. Korányi Frigyes tanár, kir. tanácsos elnöklete alatt bizottság küldetett ki, hogy a kitűzött irányban előterjesztéseket és javaslatokat tegyen, így mutatta meg kormányunk nevezett, folyton tevékeny tagja, a helyes utat, melyen haladva eredményhez juthatunk. Dr. Korányi tanár azóta eme feladatnak egy emlékirat kidolgozása és benyújtása által megfelelt oly módon, mint ez egy tekintélytől, egy oly magas fokon álló hazafias gondolkodású személyiségtől másképen nem is várható; és ha a magy. kir. orvos- egyesület balneologiai osztályában, Budapesten 1885. deczember hó 14-én előterjesztett s ezen ügyet tárgyaló jelentését az orvosok s egyátalán az ország megszívlelik: akkor nem vagyunk távol azon időtől, a midőn Budapesten is fürdő- és forrásipar és fürdőélet fog fejlődni, melyek hogy mind e mai napig nem ápoltattak, az — első sorban is nemzetgazdá- szati szempontból tekintve — valóságos bűn volt! I
