Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)
1887-04-23 / 20. (19.) szám
Szombat, ápril 23. Veszprém, 1887. Hetedik évfolyam. 20. sz. mm FÜGGETLEN MAP MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMI! HETILAP. Előfizetési árak: Égess évre..........................6 írt — kr. Félévre ...............................3 frfc —— kr. Ne gyedévre ...... 1 Irt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók Ney Mór, Herczeg Lajos üzletében s a kiadóhivatalban ZLvdZegrjelerx rrxln_d.ezi szomloatcri. = Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, VESZPRÉM, ^orgos-uteza, 105. szám a. küldendők. j=j HIRDETÉSEK 3É3S a kiadóhivatalban fogadtatnak el. - Egyhasábos petitsor (tere) 6 kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg. Kéziratok vissza nem adatnak A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap kivételével, naponta d. e. 8 12, d. u. 2 7 óra között. Szerkesztőség: Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a »Petőfi“-könyvnyomdában ; hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Anna, virumque cano... Veszprém, ápril 23. A képviselőválasztások közeledtével a magyar független sajtó sohasem mulasztja el a közönséget s nevezetesen a választópolgárokat felhívni arra, hogy a választási mozgar lomban, mindig a törvény keretén belül maradjanak s kerüljenek minden oly utat, mely a törvényekkel összeütközésbe hozhatná őket. Int a sajtó e része különösen arra, hogy a hatalmi erőszakot ne torolják vissza az ellenzékiek erőszakkal — mert az igazságot kétféle mértékkel mérik s ha a honti kormánypárt vérengzései s gyújtogatásai daczára a honti főispán még csak fel sem függesztetett állásától, a 74 éves ősz baranyamegyei főispánnak Perczel Miklósnak a múlt héten azért adta ki az utat Tisza Kálmán, mert Perczel kijelentette, hogy korteskedni a kormány részére nem tud és nem is akar. A független érzelmű sajtó törekvései meddők maradnak ily hatalmi erőszakoskodás, ily rettentő terrorizmus mellett. Önkéntelen az a kérdés merül fel, hogy ha Tisza Kálmán ily brutális erőszakot képes használni egy, a haza védelmében s buzgó szolgálatában megőszült főispán ellen: ki biztos többé ebben az országban e cynikus ember üldözései ellenében 'l! Hiszen ha ő kénye- kedve szerint ma elcsap egy főispánt, aki nem akar neki korteskedni — holnap ráveti kezét az igazságszolgáltatás közegeire is, ha nem akarják önző czéljait szolgálni. A három évvel ezelőtti választásokat előzőleg pár héttel ráröffent Tisza ur a független érzelmű sajtóra is. Ez a szegény aprócska ujságirónép, mely nem akar hivatalos kosz- tot enni: nagy terhére van ilyenkor ő excel- lentiája magasröptű szárnyainak s sok galibát csinál a nagyméltóságos bumfordi paklizások elé. Most három éve, a királyi ügj^észek által ráizent a magyar vidéki újságírókra, kik társadalmi lapokat szerkesztenek — hogy ne merjenek a választási mozgalomba beleavatkozni, mert a görbe paragrafusok szerint igy meg úgy, meg amúgy, a legnagyobb szigor stb. stb. Ezt a száj kosár-forma hivatalos receptet a mi hírlapunk is megkapta. Azon melegében rávezettük a végzésünket, hogy a recept tétetik ad acta, a lap pedig meg fogja tenni az ő társadalmi kötelességét, s ha a kormány is megteszi a magáét: fogunk igen szépen elférni egymás mellett. A kormány elnyelte a keserű pilulát s upre, megindította hírlapunk ellen a tudja Isten hányadik sütetü sajtópert.' Hogy megnyerte azt a port is, az igaz. De hogy az efféle üldözései meg nem félemlitenelt bennünket s megteendjük nehéz kötelességeinket ezentúl is : hát ?.z is igaz. Csak egyet akarunk jelezni. Azt, hogy az erőszak bűnös példáját Tisza Kálmán állította az országnak. Ha lesz erőszakos választás, ha lesz valahol terrorizmus és üldözés: mi felelőssé tesz- szük érte a miniszterelnököt. Ót nyugtassa meg a lelkiismerete. Minket a törvény. Mely azonkép szól és egyaránt osztassék a szegény választóknak — mint az excellentiás miniszterelnök urnák ! Veszprém vármegye közgyűlése. Meghívó. Hivatalos tisztelettel megkérem a t. törvényhatósági bizottság tagjait, hogy az 1887. évi május hó 2-án és a következő napokon tartandó törvényhatósági rendes közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1887. évi ápril hó 15-én. Véghely Dezső, kir. tanácsos, alispán. T á rgysoroz a t. 1. Alispáni jelentés. . 2. A m. kir. belügyminiszternek a szervezeti szabályrendeletre vonatkozó leirata. 3. A m. kir. belügyminiszternek a törvényhatósági-bizottság közgyűléseinek elnökségéről alkotott szabályrendeletre vonatkozó' leirata. 4. A m. kir. belügyminiszternek a betegség vagy. szellemi fogyatkozás miatt munkaképtelenné vált törvényhatósági tisztviselő segéd- és kezelőszemélyzeti tag irányában követendő eljárásról szóló szabályrendeletre vonatkozó leirata. 5. A m. kir. belügyminiszternek a törvényhatósági rendes közgyűlések számáról és idejéről alkotott szabályrendeletre vonatkozó leirata. 6. A m. kir. belügyminiszternek a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálat elrendelése után hivataláról lemondott választott tisztviselővel követendő eljárás tárgyában alkotott szabályrendeletre vonatkozó leirata. 7. A m. kir. belügyminiszternek a közgyűlési ügyrendről alkotott szabályrendeletre vvnatkozó leirata. S. A m. kir. belügyminiszternek leirata, melylyel a varsányi fiókgyógyszertár felállítását engedélyezi. 9. A m. kir. pénzügyminiszternek a földadómennyiség leszállítása tárgyában a képviselőházhoz intézett felterjesztésünkre vonatkozó leirata. 10. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszternek, léirata, melylyel miniszterré történt kineveztetését tudatja, 11. A közmunka és közlekedésügyi m. kir miniszternek a pápa-keszthelyi vasút segélyezésére vonatkozó leirata. 12. A m. kir. belügyminiszternek a tartalékalapról 1885. évre szerkesztett számadásra vonatkozó leirata és ezzel kapcsolatban az 1886. évi tartalékalapról szerkesztett számadás. 13. Az orsz. m. iskolaegyletnek a „Fiume“ czimü hetilap érdekében hozzánk intézett átirata. 14. Vasmegye közönségének a képviselőházhoz intézett felirata, melyben a Romániával megkötendő vám- és kereskedelmi szerződésben a magyar búzának és állattenyésztésnek mérsékelt védvámokban való részesítését kéri. 15. A pancsovai „Groinon Dezső“ magyar nyelvterjesztőegyesületnek anyagi támogatást kérő átirata. 16. A megyei gazd.-egyesületnek kérvénye, melyben a filloxeramentes szőllőtelep fenntartására segélyt kér. 17. A székházépitő-bizottságnak a székházépítés jelen állapotára vonatkozó előterjesztése. 18. A tisztviselői nyugdíj szabályzat tervezetének tárgyalása. 19. A községekben a számvitel és pénztári kezelés szabályozása iránt alkotandó szabályrendelet tervezetének tárgyalásai. 26. A regalejog alapján gyakorolt italmérési-jogok felügyelete tárgyában alkotandó szabályrendelet tervezetének tárgyalása. 21. A megye házipénztáráról szerkesztett 1886. évi számadás. 22. A vármegye útfenntartási alapjáról szerkesztett 1886. évi számadás. 23. A vármegye nyilv. betegápoUsi alapjairól szerkesztett 1886. évi Számadás. 24. A vármegye katónabeszállásolási alapjáról szerkesztett 1886. évi számadás. 25. A vármegye székházépitési alapjáról szerkesztett 1886. évi számadás. 26. A község-jegyzői nyugdíj-alapról szerkesztett 1886. évi számadás. 27. Az iparos-iskolai alapról szerkesztett 1886. évi számadás. 28. Az állattenyésztési alapról szerkesztett 1886. évi számadás. 29. A chole-árvák segélyalapjától szerkesztett 1886. évi számadás. 30. A zálogház árverési maradványalapról szerkesztett 1886. évi- számadás. 31. A m. főpéhztárnoknak 1886.’évi letéti-napló számadása. 32. Alispáni előtéijesztés a pápai tébolydára vonatkozólag. 33. A néhai, özvegy Tallián Pálné által létesített családi nevelési-alap 1886. II. félévi kamatjövedelmeinek kiosztása. 34. A m. árvaszéknek a varsányi árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 35. A m. választmányoknál üresedésben levő tagsági helyeknek betöltése. 36. A községek háztartási ügyeinek ellenőrzésére megválasztott és lemondott illi tve elhalt megyei bizottsági-tagok helyeinek választás utján való betöltése. 37. Pápaváros képviselőtestületének a katónabeszállásolási pótadó tárgyában hozott határozata. 38. Devecser község képviselőtestületének határozata a régi kastély előtti tér átengedése tárgyában. 39. Lepsény, község elöljáróságának kérvénye, melylyel a Mező-Szent-Györgyre vezető utat, országos közmunkaerővel jókarba hozatni kéri. 40. Az enying-szilasi országúira szükségelt fedanyag szállítása tárgyában kötött szerződés. 4L Az ajka-csingervölgyi kőszénbánya kezelőségének kérvénye, melylyel igás lovainak egy részét az országos közmunka leszolgálásának kötelezettsége alól felmentetni kéri. 42. Az uj megyei székház telkének kikerekitóséliez szükséges Vassné-féíe telekrészíetre vonatkozó csere-szerződés. °43. Endreaz János és társai tüskevári lakosoknak fellebbezése Tüskevár község azon határozata ellen, hogy a tüskevári róm. kath. iskola segédtanítója, segélyben részesittessék. 44. A csóthi biróválasztás elleni felebbezés. 45. A várpalotai pénztárnokválasztás elleni felebbezés. 46. Az ajkai ref. egyházgyülekezettől bérbe venni szándékolt kavicsbányára vonatkozó szerződés. 47. Kenese község képviselőtestületének felebbezése B.- Fö-Kajár község azon határozata ellen, melylyel a Kenese község határában fekvő dűlők őrizézésére csőszt fegzdott fel. 48. Homok-Bödöge községnek a községi jegyző által egyesek magánügyeiben készített okiratok kiállítása fejében szedhető dijakról alkotott szabályrendelete. 49. B.-N.-Szent-Király községnek a féléves bormérési-jog bérbeadására vonatkozó határozata. 50. Hanta község képviselőtestületének és lakosságának kérvénye, melylyel a községet Veszprém megyéből Komárom- megyébe átkebeleztetni kérik. 51. Péterd községnek a mezei rendőrségről alkotott szabályrendelete. 52. Ajka községnek azon határozata, melylyel a közvágóhíd építési költségeit kölcsön utjá,n határozza fedeztetni. 53. Ajka község ált.al felállittatni szándékolt közvágóhid- ról alkotott szabályrendelet. 54. Csesznek község elöljáróságának azon kérvénye, mely- ben gróf Esterházy Béla és gróf Esterházy Imre földbirtokosokat, elmaradott községi adójuk megfizetésére kötelez- tetni kéri. 55. Bél községnek a negyedéves bormérési jog bérbeadására vonatkozó határozata. 56. Dégli község képviselőtestületének a községi faiskolára vonatkozó határozata. 57. ' Mező-Szent-Gyorgy község képviselőtestületének a déli-vaspálya mentén levő kőliid helyreállítása iránt beadott kérvénye. 58. Pápa városnak az utczaköverés és igazításra vonatkozó előirányzata. 59. Szilas-Balhás-községnek községi őrök fizetése tárgyában hozott határozata. 60. Pápaváros képviselőtestületének az urodalmi vámsze- dési jog; megváltása tárgyában hozott hatőrozata. 61. Pápaváros képviselőtestületének az Artézi-kut furatás tárgyában hozott határozata. 62. A veszprémi iqariskola-bizottságnak segélyezés iránti megkeresése. 63. A lepsényi gyógyszertár-ügy. 64. A kenesei postamesternek átirata a kenesei póstalii- vatalhuz vezető községi utczánák kijavítása tárgyában. 65. Kransz Armin fia veszprémi könyvkereskedő ezégnek a megyei gyámpénztár részére 1886-ban kiszolgáltatott czik- kekről kiállított számlája. 66. Krausz Ármin fia veszprémi könyvkereskedő ezégnek a megyei árvaszék részére kiszolgált czikkekről kiállított számlája. 67. Községi költségvetések. - * 68. Községi háziszámadások. 69. Községi szegény alap-számadások. A pápai színtársulatról. (A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjének.) Pápa, április 22, Thalia papjainak Pápán i-osszul megy a dolguk. Igaz ugyan, hogy a viszonyok anyagi matemorphosisa mindinkább érezhetővé válik, Én az ür szolgája yagyok í Ti urah! Aranyos bíbor-ruhátokért Én el nem cserélném egyszerű talárom’. A bibliát —- ezt a mennyből hullt csillagot — Örök súg árival ha keblemre zárom: Fellobog a szivem az Isten lelkétöl, Mig a tietek jég-, — kincsetek fényétől . . . Én az Ur szolgája vagyok! Sokan, mint Albanus,* mikor hadakoztok Nem néztek az égre, holott két nap ragyog . . . Ti csak hadakoztok .. . s a vér, a kong özön ; De én e tengerből az égre mutatók; lm az Isten küldte •— kezemben a fegyver . . . Beszkessetek ! mert ez előbb-utÖbb megver . . . Én az Ur szolgája vagyok! ... Jön á kis csecsemő. . . mosolyog a Szeme, Talán mostan is a Jézus játszik vele ? . . . Két kis orczáján az Isten csókja ragyog, ■ Anyatejes szája dicsérettel tele . . .** Felé repes szivem, könyet ejt a szemem, Belehull a vízbe ... s*őt megkeresztelem ... . Én az Ur szolgája vagyok ! Terítve az asztal, én előtte állok, Árnyat vet reám a golgothai kereszt . . . Hívom az éhezőt: jere ide, jere, „ S örök életed’ e szent árnyékban keresd, O 'mondta, hogy porod a porban nem marad, Egyed e kenyeret s igyad c poharat. . . Én az Ur szolgája vagyok! Albanus spanyol hadi vezér volt, ki egykor a belgák eaew hárezban annyira neki hevült, hogy annak végeztével ! .. l n0kí a kettős nap tüneményét, ■ igy kiáltott , : yde.° eram oocupatus in terris, ut.coelos non obsérva- venm !M ** klll-ik zsoltár. Most meg az oltáron illatoz előttem Két ifjú szív égőszer elem virága ,... Egybekötöm a hit rózsakötelével Hogy a két virágnak legyen csak egy ága . . . Azután az égre emelem kezemet: Harmatozzék alá megáldó cseppeket . . . Én az Ur szolgája vagyok! Sírva hi a harang \ , . itt van egy koporsó . .. Nem jöttetek velem ugy-e kevély nagyok ? ! Tudjátok meg : aki ebben fekszik, az él, Be ti, de ti, mondom: élvén meghaltatok ! A koporsó felett ajkimon kél vigasz: »Aki az Urban hisz, ha meghal is, él az !“ Én az Ó szolgája vagyok! Én az Ur szolgája! Minő szent hivatal! Nekem hát egyedül a menny ami önöm; Megvetni tanultam bölcsen a világot, És ezt kegyelmednek —- Istenem! — köszönöm. Nincsen, s ne legyen bár semmim a világon, Szegénységemben van minden gazdagságom . . . Én az Ur szolgája vagyok! Bónyey Gábor, ref. lelkész. Barna Józsi. Kenésénél a tilosba’ halásznak, Nagy a baja a legifjabb halásznak: Szeretőjét elszerették mellőle, Jegyző ur lett Szabó Lidi jegyese. „Szabó Lidi álnok, hűtlen szerető, Nem félsz-e, hogy megver majd a teremtő ? Szegény szivem “bánatában megszakad, Ha. nem hallom a te csábos szavadat!“ »Ugye látod, Barna Józsi, megmondtam, Hogy én rólad réges-régen lemondtam; Gazdagabb, szebb náladnál a szeretőm, Piros pünkösd napján lesz az esküvőm 1“ „Áldjon meg hát Szabó Lidi az Isten, Hogy igy megcsald a szivemet, nem hittem, Besirnád még a szivembe magadat, De akkorra, érzem, tudom, megszakad!“ /. • Szabóéknál nagy a vigság, mulatnak, Nagy napja van ma a biró lányának : A jegyző, lett leányának az ura. , Mondogatják a faluba: „Be fura!“ Kenésénél zavarosba* halásznak, Keresik, de nem találják. Nyoma veszett a legifjabb halásznak . . . BULLÁM. A „Veszprémi Független Hírlap“ eredeti tudósítása. Budapest, ápril hóban 1887. Azon semmi esetre sem kifogástalan bygienikos viszonyok mellett, a melyek fővárosunkban uralkodnak, me'g inkább ama túlságosan is rósz bir mellett, a melyben az itténi egészségi állapotok Magyarországon kívül kerültek, majdnem keserű gúnyként hangzik Budapestről, mint gyógyhelyről szólani, és legkivált mint a jövő világ gyógyhelyéről, mely minőség a magyar fővárosnak idegenek sokaságát, anyagi felvirágozást, társadalmi gyarapodást, röviden mindazt meghozza, a miben e főváros, hogy igazi főváros legyen, ez idétt még hiányt szenved. És mégis csak felületes' szemlélő láthatja ama megnevezésben az irónia némi árnyalatát. Fővárosunk, tényleg a legnagyobb mértékben rejti magában egy világgy égy hely csiráit, csak tőlünk függ. e csirák ápolása, gondozása, hogy kikeljenek, virágzóan kihajtsanak és oly termést eredményezzenek, a melynek I gyümölcsei Budapestünknek a . mindnyájunk által . óhajtott föllendülést meghozzák. Magyarország fővárosa ez által Europa, sőt tán a | v:íág összes fővárosai között egy különlegességgé alakulva: egy 1/i milliónyi állandó lakossággal biró gyógyhellyé. Gondoljunk csak egy csakis félig-meddig arányla- gos számú gyógyvendéget; egyelőre csak saját országunkból, későbben bizonyára idegenekből is — ehez : bogy igy a gazdagságnak, a gyarapodó fejlődésnek mily forrásai nyílnának meg fővárosunk számára! egészen elhallgatva amaz erkölcsi hasznot, mely. abból a nemzeti ügyre h ár am lan ék, hahogy Europa nemzeti forrásaink gyógy ereje és fÜrdöiüté- zeteink berendezése által idecsalogatva, saját tapasztalataikból tanulnák megismerni művelődési törekvéseinket és úgyszólván, az ország szivében hallgatnák meg a magyar nemzeti szellem literének lüktetését. Ez az egész társadalmi, iparos és kereskedelmi életnek bizonynyal oly átalakulását eredményezné, a melyről ma még épen semmi képzeletünk sein lehet. És e czél megvalósítása valóban nem volna egyéb utópisztikus álmodozásnál? Budapést, mint gyógyhely tényleg csakugyan nem volna más, mitat agyrém, melynek a valóságba átvitelére gondolni sem lehet? Mindenesetre érdemes e kérdést közelebbről megvilágítani. . Hogy Budapestet már a természet is eleve gyógyhelynek rendelte, az az elvitathatlan gyógyerejü források példátlan bősége és fővárosunk gyönyörű fekvése mellett kérdést sem szenved. Lennének csak fürdőink berendezése és hygienikus viszonyaink a természetnyujtötta ama föltételekhez méltóak, akkor az idegen forgalom által eddig csak gyéren érintett Budapest átalakulása egy Ménken látogatott, az egész világ által fölkeresett gyógyhelyije oly gyorsasággal menné végbe, milyenről manapság alig álmodhatunk. Ami az egészségi állapotokat illeti, ezek tényleg még sok kívánni valót hagynak hátra, de hogy Budapest e tekintetben hírénél jobb, azt csak a roszakarat tagadhatja. Hogy Budapest, mint egészségtelen város van elhíresztelve, azt a tavalyi, egyébként szelíd kolera- járványnak köszönheti, a mely azonban, ha a látszat nem csal, ma már megszűnt. Ez legyen tán akadá-