Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-04-23 / 20. (19.) szám

Szombat, ápril 23. Veszprém, 1887. Hetedik évfolyam. 20. sz. mm FÜGGETLEN MAP MEGYEI- S HELYI ÉRDEKŰ, VEGYES TARTALMI! HETILAP. Előfizetési árak: Égess évre..........................6 írt — kr. Félévre ...............................3 frfc —— kr. Ne gyedévre ...... 1 Irt 50 kr. Egyes példányok ára 15 kr., s kaphatók Ney Mór, Herczeg Lajos üzletében s a kiadóhivatalban ZLvdZegrjelerx rrxln_d.ezi szomloatcri. = Előfizetési pénzek a kiadóhivatalba, VESZPRÉM, ^orgos-uteza, 105. szám a. küldendők. j=j HIRDETÉSEK 3É3S a kiadóhivatalban fogadtatnak el. - Egyhasábos petitsor (tere) 6 kr; nyilttér petitsora 20 kr s a bélyeg. Kéziratok vissza nem adatnak A szerkesztővel értekezhetni, vasárnap kivételével, naponta d. e. 8 12, d. u. 2 7 óra között. Szerkesztőség: Veszprém, Babóchay-tér, Kovács-ház, a »Petőfi“-könyvnyomdában ; hová a lap szellemi részét illető közlemények küldendők. Anna, virumque cano... Veszprém, ápril 23. A képviselőválasztások közeledtével a ma­gyar független sajtó sohasem mulasztja el a közönséget s nevezetesen a választópolgáro­kat felhívni arra, hogy a választási mozgar lomban, mindig a törvény keretén belül maradjanak s kerüljenek minden oly utat, mely a törvényekkel összeütközésbe hoz­hatná őket. Int a sajtó e része különösen arra, hogy a hatalmi erőszakot ne torolják vissza az ellen­zékiek erőszakkal — mert az igazságot két­féle mértékkel mérik s ha a honti kormány­párt vérengzései s gyújtogatásai daczára a honti főispán még csak fel sem függesztetett állásától, a 74 éves ősz baranyamegyei főis­pánnak Perczel Miklósnak a múlt héten azért adta ki az utat Tisza Kálmán, mert Perczel kijelentette, hogy korteskedni a kormány részére nem tud és nem is akar. A független érzelmű sajtó törekvései med­dők maradnak ily hatalmi erőszakoskodás, ily rettentő terrorizmus mellett. Önkéntelen az a kérdés merül fel, hogy ha Tisza Kálmán ily brutális erőszakot képes használni egy, a haza védelmében s buzgó szolgálatában megőszült főispán ellen: ki biztos többé ebben az országban e cynikus em­ber üldözései ellenében 'l! Hiszen ha ő kénye- kedve szerint ma elcsap egy főispánt, aki nem akar neki korteskedni — holnap ráveti kezét az igazságszolgáltatás közegeire is, ha nem akarják önző czéljait szolgálni. A három évvel ezelőtti választásokat elő­zőleg pár héttel ráröffent Tisza ur a függet­len érzelmű sajtóra is. Ez a szegény aprócska ujságirónép, mely nem akar hivatalos kosz- tot enni: nagy terhére van ilyenkor ő excel- lentiája magasröptű szárnyainak s sok gali­bát csinál a nagyméltóságos bumfordi pakli­zások elé. Most három éve, a királyi ügj^észek által ráizent a magyar vidéki újságírókra, kik tár­sadalmi lapokat szerkesztenek — hogy ne merjenek a választási mozgalomba beleavat­kozni, mert a görbe paragrafusok szerint igy meg úgy, meg amúgy, a legnagyobb szigor stb. stb. Ezt a száj kosár-forma hivatalos receptet a mi hírlapunk is megkapta. Azon melegében rávezettük a végzésünket, hogy a recept téte­tik ad acta, a lap pedig meg fogja tenni az ő társadalmi kötelességét, s ha a kormány is megteszi a magáét: fogunk igen szépen elférni egymás mellett. A kormány elnyelte a keserű pilulát s upre, megindította hírlapunk ellen a tudja Isten hányadik sütetü sajtópert.' Hogy meg­nyerte azt a port is, az igaz. De hogy az efféle üldözései meg nem félemlitenelt ben­nünket s megteendjük nehéz kötelességeinket ezentúl is : hát ?.z is igaz. Csak egyet akarunk jelezni. Azt, hogy az erőszak bűnös példáját Tisza Kálmán állí­totta az országnak. Ha lesz erőszakos választás, ha lesz vala­hol terrorizmus és üldözés: mi felelőssé tesz- szük érte a miniszterelnököt. Ót nyugtassa meg a lelkiismerete. Minket a törvény. Mely azonkép szól és egyaránt osztassék a szegény választóknak — mint az excellentiás miniszterelnök urnák ! Veszprém vármegye közgyűlése. Meghívó. Hivatalos tisztelettel megkérem a t. tör­vényhatósági bizottság tagjait, hogy az 1887. évi május hó 2-án és a következő napokon tartandó törvényhatósági rendes közgyűlésen megjelenni szíveskedjenek. Veszprém, 1887. évi ápril hó 15-én. Véghely Dezső, kir. tanácsos, alispán. T á rgysoroz a t. 1. Alispáni jelentés. . 2. A m. kir. belügyminiszternek a szervezeti szabályren­deletre vonatkozó leirata. 3. A m. kir. belügyminiszternek a törvényhatósági-bizott­ság közgyűléseinek elnökségéről alkotott szabályrendeletre vonatkozó' leirata. 4. A m. kir. belügyminiszternek a betegség vagy. szellemi fogyatkozás miatt munkaképtelenné vált törvényhatósági tisztviselő segéd- és kezelőszemélyzeti tag irányában köve­tendő eljárásról szóló szabályrendeletre vonatkozó leirata. 5. A m. kir. belügyminiszternek a törvényhatósági rendes közgyűlések számáról és idejéről alkotott szabályrendeletre vonatkozó leirata. 6. A m. kir. belügyminiszternek a fegyelmi eljárást meg­előző vizsgálat elrendelése után hivataláról lemondott válasz­tott tisztviselővel követendő eljárás tárgyában alkotott sza­bályrendeletre vonatkozó leirata. 7. A m. kir. belügyminiszternek a közgyűlési ügyrendről alkotott szabályrendeletre vvnatkozó leirata. S. A m. kir. belügyminiszternek leirata, melylyel a var­sányi fiókgyógyszertár felállítását engedélyezi. 9. A m. kir. pénzügyminiszternek a földadómennyiség leszállítása tárgyában a képviselőházhoz intézett felterjesz­tésünkre vonatkozó leirata. 10. A közmunka és közlekedésügyi m. kir. miniszternek, léirata, melylyel miniszterré történt kineveztetését tudatja, 11. A közmunka és közlekedésügyi m. kir miniszternek a pápa-keszthelyi vasút segélyezésére vonatkozó leirata. 12. A m. kir. belügyminiszternek a tartalékalapról 1885. évre szerkesztett számadásra vonatkozó leirata és ezzel kap­csolatban az 1886. évi tartalékalapról szerkesztett számadás. 13. Az orsz. m. iskolaegyletnek a „Fiume“ czimü hetilap érdekében hozzánk intézett átirata. 14. Vasmegye közönségének a képviselőházhoz intézett felirata, melyben a Romániával megkötendő vám- és keres­kedelmi szerződésben a magyar búzának és állattenyésztés­nek mérsékelt védvámokban való részesítését kéri. 15. A pancsovai „Groinon Dezső“ magyar nyelvterjesztő­egyesületnek anyagi támogatást kérő átirata. 16. A megyei gazd.-egyesületnek kérvénye, melyben a filloxeramentes szőllőtelep fenntartására segélyt kér. 17. A székházépitő-bizottságnak a székházépítés jelen állapotára vonatkozó előterjesztése. 18. A tisztviselői nyugdíj szabályzat tervezetének tár­gyalása. 19. A községekben a számvitel és pénztári kezelés szabá­lyozása iránt alkotandó szabályrendelet tervezetének tár­gyalásai. 26. A regalejog alapján gyakorolt italmérési-jogok fel­ügyelete tárgyában alkotandó szabályrendelet tervezetének tárgyalása. 21. A megye házipénztáráról szerkesztett 1886. évi szá­madás. 22. A vármegye útfenntartási alapjáról szerkesztett 1886. évi számadás. 23. A vármegye nyilv. betegápoUsi alapjairól szerkesz­tett 1886. évi Számadás. 24. A vármegye katónabeszállásolási alapjáról szerkesztett 1886. évi számadás. 25. A vármegye székházépitési alapjáról szerkesztett 1886. évi számadás. 26. A község-jegyzői nyugdíj-alapról szerkesztett 1886. évi számadás. 27. Az iparos-iskolai alapról szerkesztett 1886. évi szá­madás. 28. Az állattenyésztési alapról szerkesztett 1886. évi számadás. 29. A chole-árvák segélyalapjától szerkesztett 1886. évi számadás. 30. A zálogház árverési maradványalapról szerkesztett 1886. évi- számadás. 31. A m. főpéhztárnoknak 1886.’évi letéti-napló számadása. 32. Alispáni előtéijesztés a pápai tébolydára vonatkozólag. 33. A néhai, özvegy Tallián Pálné által létesített családi nevelési-alap 1886. II. félévi kamatjövedelmeinek kiosztása. 34. A m. árvaszéknek a varsányi árvaértékekre vonatkozó előterjesztése. 35. A m. választmányoknál üresedésben levő tagsági helyeknek betöltése. 36. A községek háztartási ügyeinek ellenőrzésére megvá­lasztott és lemondott illi tve elhalt megyei bizottsági-tagok helyeinek választás utján való betöltése. 37. Pápaváros képviselőtestületének a katónabeszállásolási pótadó tárgyában hozott határozata. 38. Devecser község képviselőtestületének határozata a régi kastély előtti tér átengedése tárgyában. 39. Lepsény, község elöljáróságának kérvénye, melylyel a Mező-Szent-Györgyre vezető utat, országos közmunkaerővel jókarba hozatni kéri. 40. Az enying-szilasi országúira szükségelt fedanyag szál­lítása tárgyában kötött szerződés. 4L Az ajka-csingervölgyi kőszénbánya kezelőségének kér­vénye, melylyel igás lovainak egy részét az országos köz­munka leszolgálásának kötelezettsége alól felmentetni kéri. 42. Az uj megyei székház telkének kikerekitóséliez szük­séges Vassné-féíe telekrészíetre vonatkozó csere-szerződés. °43. Endreaz János és társai tüskevári lakosoknak felleb­bezése Tüskevár község azon határozata ellen, hogy a tüske­vári róm. kath. iskola segédtanítója, segélyben részesittessék. 44. A csóthi biróválasztás elleni felebbezés. 45. A várpalotai pénztárnokválasztás elleni felebbezés. 46. Az ajkai ref. egyházgyülekezettől bérbe venni szán­dékolt kavicsbányára vonatkozó szerződés. 47. Kenese község képviselőtestületének felebbezése B.- Fö-Kajár község azon határozata ellen, melylyel a Kenese község határában fekvő dűlők őrizézésére csőszt fegzdott fel. 48. Homok-Bödöge községnek a községi jegyző által egye­sek magánügyeiben készített okiratok kiállítása fejében szedhető dijakról alkotott szabályrendelete. 49. B.-N.-Szent-Király községnek a féléves bormérési-jog bérbeadására vonatkozó határozata. 50. Hanta község képviselőtestületének és lakosságának kérvénye, melylyel a községet Veszprém megyéből Komárom- megyébe átkebeleztetni kérik. 51. Péterd községnek a mezei rendőrségről alkotott sza­bályrendelete. 52. Ajka községnek azon határozata, melylyel a közvágó­híd építési költségeit kölcsön utjá,n határozza fedeztetni. 53. Ajka község ált.al felállittatni szándékolt közvágóhid- ról alkotott szabályrendelet. 54. Csesznek község elöljáróságának azon kérvénye, mely- ben gróf Esterházy Béla és gróf Esterházy Imre földbirtoko­sokat, elmaradott községi adójuk megfizetésére kötelez- tetni kéri. 55. Bél községnek a negyedéves bormérési jog bérbeadá­sára vonatkozó határozata. 56. Dégli község képviselőtestületének a községi faisko­lára vonatkozó határozata. 57. ' Mező-Szent-Gyorgy község képviselőtestületének a déli-vaspálya mentén levő kőliid helyreállítása iránt beadott kérvénye. 58. Pápa városnak az utczaköverés és igazításra vonat­kozó előirányzata. 59. Szilas-Balhás-községnek községi őrök fizetése tárgyá­ban hozott határozata. 60. Pápaváros képviselőtestületének az urodalmi vámsze- dési jog; megváltása tárgyában hozott hatőrozata. 61. Pápaváros képviselőtestületének az Artézi-kut furatás tárgyában hozott határozata. 62. A veszprémi iqariskola-bizottságnak segélyezés iránti megkeresése. 63. A lepsényi gyógyszertár-ügy. 64. A kenesei postamesternek átirata a kenesei póstalii- vatalhuz vezető községi utczánák kijavítása tárgyában. 65. Kransz Armin fia veszprémi könyvkereskedő ezégnek a megyei gyámpénztár részére 1886-ban kiszolgáltatott czik- kekről kiállított számlája. 66. Krausz Ármin fia veszprémi könyvkereskedő ezégnek a megyei árvaszék részére kiszolgált czikkekről kiállított számlája. 67. Községi költségvetések. - * 68. Községi háziszámadások. 69. Községi szegény alap-számadások. A pápai színtársulatról. (A „Veszprémi Független Hírlap“ tek. szerkesztőjének.) Pápa, április 22, Thalia papjainak Pápán i-osszul megy a dolguk. Igaz ugyan, hogy a viszonyok anyagi matemorphosisa mindinkább érezhetővé válik, Én az ür szolgája yagyok í Ti urah! Aranyos bíbor-ruhátokért Én el nem cserélném egyszerű talárom’. A bibliát —- ezt a mennyből hullt csillagot — Örök súg árival ha keblemre zárom: Fellobog a szivem az Isten lelkétöl, Mig a tietek jég-, — kincsetek fényétől . . . Én az Ur szolgája vagyok! Sokan, mint Albanus,* mikor hadakoztok Nem néztek az égre, holott két nap ragyog . . . Ti csak hadakoztok .. . s a vér, a kong özön ; De én e tengerből az égre mutatók; lm az Isten küldte •— kezemben a fegyver . . . Beszkessetek ! mert ez előbb-utÖbb megver . . . Én az Ur szolgája vagyok! ... Jön á kis csecsemő. . . mosolyog a Szeme, Talán mostan is a Jézus játszik vele ? . . . Két kis orczáján az Isten csókja ragyog, ■ Anyatejes szája dicsérettel tele . . .** Felé repes szivem, könyet ejt a szemem, Belehull a vízbe ... s*őt megkeresztelem ... . Én az Ur szolgája vagyok ! Terítve az asztal, én előtte állok, Árnyat vet reám a golgothai kereszt . . . Hívom az éhezőt: jere ide, jere, „ S örök életed’ e szent árnyékban keresd, O 'mondta, hogy porod a porban nem marad, Egyed e kenyeret s igyad c poharat. . . Én az Ur szolgája vagyok! Albanus spanyol hadi vezér volt, ki egykor a belgák eaew hárezban annyira neki hevült, hogy annak végeztével ! .. l n0kí a kettős nap tüneményét, ■ igy kiáltott , : yde.° eram oocupatus in terris, ut.coelos non obsérva- venm !M ** klll-ik zsoltár. Most meg az oltáron illatoz előttem Két ifjú szív égőszer elem virága ,... Egybekötöm a hit rózsakötelével Hogy a két virágnak legyen csak egy ága . . . Azután az égre emelem kezemet: Harmatozzék alá megáldó cseppeket . . . Én az Ur szolgája vagyok! Sírva hi a harang \ , . itt van egy koporsó . .. Nem jöttetek velem ugy-e kevély nagyok ? ! Tudjátok meg : aki ebben fekszik, az él, Be ti, de ti, mondom: élvén meghaltatok ! A koporsó felett ajkimon kél vigasz: »Aki az Urban hisz, ha meghal is, él az !“ Én az Ó szolgája vagyok! Én az Ur szolgája! Minő szent hivatal! Nekem hát egyedül a menny ami önöm; Megvetni tanultam bölcsen a világot, És ezt kegyelmednek —- Istenem! — köszönöm. Nincsen, s ne legyen bár semmim a világon, Szegénységemben van minden gazdagságom . . . Én az Ur szolgája vagyok! Bónyey Gábor, ref. lelkész. Barna Józsi. Kenésénél a tilosba’ halásznak, Nagy a baja a legifjabb halásznak: Szeretőjét elszerették mellőle, Jegyző ur lett Szabó Lidi jegyese. „Szabó Lidi álnok, hűtlen szerető, Nem félsz-e, hogy megver majd a teremtő ? Szegény szivem “bánatában megszakad, Ha. nem hallom a te csábos szavadat!“ »Ugye látod, Barna Józsi, megmondtam, Hogy én rólad réges-régen lemondtam; Gazdagabb, szebb náladnál a szeretőm, Piros pünkösd napján lesz az esküvőm 1“ „Áldjon meg hát Szabó Lidi az Isten, Hogy igy megcsald a szivemet, nem hittem, Besirnád még a szivembe magadat, De akkorra, érzem, tudom, megszakad!“ /. • Szabóéknál nagy a vigság, mulatnak, Nagy napja van ma a biró lányának : A jegyző, lett leányának az ura. , Mondogatják a faluba: „Be fura!“ Kenésénél zavarosba* halásznak, Keresik, de nem találják. Nyoma veszett a legifjabb halásznak . . . BULLÁM. A „Veszprémi Független Hírlap“ eredeti tudósítása. Budapest, ápril hóban 1887. Azon semmi esetre sem kifogástalan bygienikos viszonyok mellett, a melyek fővárosunkban uralkod­nak, me'g inkább ama túlságosan is rósz bir mellett, a melyben az itténi egészségi állapotok Magyaror­szágon kívül kerültek, majdnem keserű gúnyként hangzik Budapestről, mint gyógyhelyről szólani, és legkivált mint a jövő világ gyógyhelyéről, mely minőség a magyar fővárosnak idegenek sokaságát, anyagi felvirágozást, társadalmi gyarapodást, röviden mindazt meghozza, a miben e főváros, hogy igazi főváros legyen, ez idétt még hiányt szenved. És mégis csak felületes' szemlélő láthatja ama megnevezésben az irónia némi árnyalatát. Fővárosunk, tényleg a legnagyobb mértékben rejti magában egy világgy égy hely csiráit, csak tőlünk függ. e csirák ápolása, gondozása, hogy kikeljenek, virágzóan kihajt­sanak és oly termést eredményezzenek, a melynek I gyümölcsei Budapestünknek a . mindnyájunk által . óhajtott föllendülést meghozzák. Magyarország fővárosa ez által Europa, sőt tán a | v:íág összes fővárosai között egy különlegességgé alakulva: egy 1/i milliónyi állandó lakossággal biró gyógyhellyé. Gondoljunk csak egy csakis félig-meddig arányla- gos számú gyógyvendéget; egyelőre csak saját orszá­gunkból, későbben bizonyára idegenekből is — ehez : bogy igy a gazdagságnak, a gyarapodó fejlődésnek mily forrásai nyílnának meg fővárosunk számára! egészen elhallgatva amaz erkölcsi hasznot, mely. abból a nemzeti ügyre h ár am lan ék, hahogy Europa nemzeti forrásaink gyógy ereje és fÜrdöiüté- zeteink berendezése által idecsalogatva, saját tapasz­talataikból tanulnák megismerni művelődési törek­véseinket és úgyszólván, az ország szivében hallgat­nák meg a magyar nemzeti szellem literének lüktetését. Ez az egész társadalmi, iparos és keres­kedelmi életnek bizonynyal oly átalakulását eredmé­nyezné, a melyről ma még épen semmi képzeletünk sein lehet. És e czél megvalósítása valóban nem volna egyéb utópisztikus álmodozásnál? Budapést, mint gyógy­hely tényleg csakugyan nem volna más, mitat agyrém, melynek a valóságba átvitelére gondolni sem lehet? Mindenesetre érdemes e kérdést közelebbről megvi­lágítani. . Hogy Budapestet már a természet is eleve gyógy­helynek rendelte, az az elvitathatlan gyógyerejü források példátlan bősége és fővárosunk gyönyörű fekvése mellett kérdést sem szenved. Lennének csak fürdőink berendezése és hygienikus viszonyaink a természetnyujtötta ama föltételekhez méltóak, akkor az idegen forgalom által eddig csak gyéren érintett Budapest átalakulása egy Ménken látogatott, az egész világ által fölkeresett gyógyhelyije oly gyorsaság­gal menné végbe, milyenről manapság alig álmod­hatunk. Ami az egészségi állapotokat illeti, ezek tényleg még sok kívánni valót hagynak hátra, de hogy Budapest e tekintetben hírénél jobb, azt csak a roszakarat tagadhatja. Hogy Budapest, mint egészségtelen város van elhíresztelve, azt a tavalyi, egyébként szelíd kolera- járványnak köszönheti, a mely azonban, ha a látszat nem csal, ma már megszűnt. Ez legyen tán akadá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom