Veszprémi Független Hirlap, 1887 (7. évfolyam, 1-60. szám)

1887-03-12 / 13. szám

a zsidók öröm ünnepe. Ekkor mindenki siet jóbarátját üdvözölni s annak örömet szerezni. A gazdagabbak szegényebb hitsorsaiknak ajándékot adnak s ezek viszont felkeresik jótevőiket a tőlük kitelhető ajándékkal. Ez ősrégi szokás. Az idén a Purim zajtalan volt. A szokásos kedélyes házimulatságok elmradtak; az álarezosok nem jártak-keltek az utczákon, mert az rendőrileg be lett tiltva. Balaton-Füreden a Lőbl-féle vendéglőben sikerült tánczmulatsag tartatott, melyen városunkból is sokan voltak jelen.

— Egy if|U színész halála. A székesfejér- vári színtársulat egyik tehetséges tagja, Ferenezy Gyula váratlanul, szivszélhüdés következtében meghalt. Temetése két zenekar és nagy közönség kiseretete mellett csütörtökön volt. A koporsót több szebbnél szebb koszorú födte. A sirra koszorút helyeztetett Balogh Árpád színtársulata is. Nyugodjék békében.

— Tegnapi hetivásárunk igen silány volt, ez az oka, hogy az eletmiszer az utóbbi időben megdrágult. Az utóbbi időben heti vásáraink nem olyan látogatottak, mint rendesen.

— Restauráczinra lesz nemsokára kilátásunk — Írják Pápáról. Üresen áll a polgármesteri szék, melyre eddig egyhangúlag csak egy név hallatszik Osváld Dániel hely. polgármester neve. Az így megüresedendő árvaszéki előadó helye is betöltésre vár, ha ugyan esetleg annak megszüntetése nem jönne combinatióba. Á városi köz- és adópénztárnokságra több versenyző van, igy Brenner Alajos, Hunkár Béla. Szupics Gyula, Szily Imre, Grosz Ede stb. stb.

— Kormánybiztos. Tallián Béla, Somogy- vármegye főispánja Somogy, Zala, Veszprém és Tolnamegyék területére Balaton szabályozási kormánybiztossá neveztetett ki.

— Betiltott árulás. Már körülbelül egy évtizede annak, hogy városunkat valami cseh Sckramek Mária nevű porczelán-gyárosnő megszerette, mert evenkint jó tömeg porczellán-edénynyel megrakva többször ellátogatott hozzánk és jó üzletet csinált mindez ideig ezt kereskedőink és iparosaink nyugodtan szemlélék, babár jogaikban sértve valának; végre a m. héten az iparhatóság eltiltotta annak elárusitását, kivéve a volt hétfői napot, melyen városunkban országos vásár tartatott, mely alkalommal bárkinek szabad portékáját áruba bocsátani.

— A veszprémi róm. kath. iskolaszék a

veszpréinvárosi összes kath. elemi fiúiskolák részére Rák Jánost igazgató-tanítóvá megválasztotta.

— Népkonyha. A helybeli népkonyha már- czius hó 20-án szünteti be áldásos működését.

— Zendülés Várpalotán. E hó 3-án töltötték be Várpalotán a községi pénztárosi állást. A választásra Kletzár főszolgabíró jelent meg és 4 pályázót kandidált, közöttük egy Sárffy Béla nevű embert. Sárffy Béla meg is választatott. A községi elöljáróság azonban nem volt megelégedve a választással, óvást emelt az ellen s a pénztárt vonakodott átadni az ujjonnan megválasztott pénztárnoknak, minthogy ez korábban, mint adóvégrehajtó működött Várpalotán s ily minőségben elkövetett visszaélései miatt állásától a községi elöljáróság elmozdította. A választás után harmadnapra, e hó 5-én este, a megválasztott pénztáros bivei, jobbadán az alsób^ néprétegből, mintegy 3—400-an a pénztáros lakásán s a korcsmából jól beborozva, megjelentek a községháza előtt, azt valóságos ostrom alá fogták s követelték, hogy az elöljáróság adja át a pánztárt. Midőn látták, hogy kívánságuk nem teljesül, a városháza s a közelben levő házak ablakait kővel bedobálták. Az elöljáróság — tartva attól, hogy a zavargásnak komolyabb következményei lehetnek — táviratban adott hirt Veszprémbe a megye alispánjának, katonaság kirendelését kérve, a rend helyreállítása czél- jából. A várt segély másnap délelőtt jött meg, amidőn megjelent Kleczár Ferencz főszolgabíró, 4 csendőrrel; á zavargókat kihallgatta, a kik azt vallották, hogy nem volt semmi rossz szándékuk, egyedül az volt a czéljuk, hogy a községi elöljáróság a megválasztott pénztárost vezesse be hivatalába. A főszolgabíró a zavargók közül egyet sem tartóztatott le s igy mindig lehet újabb zendüléstől tartani, mert az elöljáróság a pénztárt nem akarja oly ember kezelésére bízni, a kihez nincs bizalma.

— „Za’avármegye története.“ Zalamegye közönsége elhatározta, hogy megyéje történetét megiratja. Az első kötet, mint említettük annak idején lapunkban, már meg is jelent; de a teljes mű 5 kötetből fog állni. Előfizetési dij : kötetenkint 3 frt. Az érdekes történelmi művet ajánljuk az érdekeltek figyelmébe, A mű megírásában Véghely Dezső, vármegyénk alispánja is közreműködik. Előfizethetni a veszprémi polgármesteri hivatalban is, ahol e czélra egy aláírási iv vau letéve.

Kálaistenitisztelet. A veszprémi főgymn. ifjúsága által, azon örvendetes alkalomból, hogy Kovács Zsigmond megyéspüspök, az intézet legnagyobb alapító-jótevője, súlyos betegségéből teljesen felgyógyult, hétfőn, márczius 7-én, nyolezadfél órakor Te Deum- mal összekötött hálaistenitisztelet tartatott.

Hénap Tamás főgymnasiumi tanárt mély gyász érte édesatyjának a múlt héten történt halála áltál, kit múlt pénteken temettek el Kosdon. A jó Isten vigasztalja a derék tanárt!

Egy örmény pap Hajmáskéren. Hajmás- kéren Polezer Antal plébánosnak érdekes vendégje volt a héten. Dr. Chorenian Jákob fiiéndi, örmény-szertartásu kath. pap, arehi- inandrita, a libanoni s^ent Antalról czimzett szerzet főapátja, ki mint missionárius műkődött 1 3 éven át Ázsia legvadabb törzsei közt; két évig orosz fogságban is volt és Ozmán pasa plevnai hőssel együtt sinlődött 10—15 kraiozárnyi napszámból tengődve. A magyarokról igen elismerőleg ir azon örmény lapokban, melyekhez útleírásait időukint megküldi.

Adókivető bizottság. Az 1887.. 1S88. és ]889. évekre alakítandó adókivetőbizottságba az alispán a veszprémi adóterületre rendes tagoknak itotbauser Móricz és Balogh Károly, póttagoknak a következőket nevezte ki: í>zila- gvi Mihály és Csornai János; a zirczi területre r. t. Czacher János, Hegedűs Pál, pt. Hencz Tamás. Tejfel János; a pápai területre r. t. Obermayer József, dr. Reehnitz Ede, pt. Fischer Adolf, dr. Kluge Endre.

— A Balatonvidéki kör csütörtökön este igen sikerült tánczmulatságot rendezett a vigadó kistermében. A mulatságra többen felrándultak a Balaton vidékéről, kik évente felhasználják az alkalmat, hogy a fővárosban tartózkodó földieikkel együtt nnilas- sananak. Ott voltak: Tárnoky Gizella, Sümegi Ida, Pollák Giza és Szidónia, Gelléri Mari, Gutfreund Lenke, Grünbaum Paula (Boglárról), Kende Margit, Zoltán Jolán, Willirer Róza és Ida, Siegfried Gizella, Darvay Jolán, Kelen Giza (Zalából,), Weiner Paula, Molnár Katicza (Szent-Györgyről), Mandel Juliska, Kerekes Ilona, Krausz Sarolta, Tábor Hermin, Kovács Böske, Hevesi Judit, Spitzer Anna és Fáni, Rácz Janka, Pintér nővérek (Veszprémből), Geiger Linka (Szent-I váriról), Czigáuy Károlvné (Kővágó-Eörs). Levonó, Ráczné, Vajdané, Spitzerné, Kelenné, Császárné, Pintér Ferenczné, Mandel né; Pollákné. Güusbergerné, Tárnokyné, Zoltánná, Weinerné, Kerekesné, Fehérné (Mihályfáról), Petrovitsné (Kaposvárról) stb. A négyeseket 60 pár tánczolta!

— • Négy áttérő. Ritka szép esemény színhelye volt a bajmáskén templom. Ünnepélyes nagymise alatt négy áttérőt vett he főt. Polezer Antal plébános a róm. kath. anyaszentegyház kebelébe. Közölök Kotulacs István, László János ágost. ev. vallásról, Kovács István és Szabó Mari a helv. hitvallásról tértek át.

— A felnőttek oktatása a iőgymnashim Ü-ik oszt,, termében múlt vasárnap 4—5 órakor újból megkezdetett. Föladást tartott Lévay Imre főgymnasiumi igazgató „a czimkór“-ról.

— Kuriózum. A palotai utczában, egy kalap-üzlet ajtaján a következő felirat olvasható : „Ezen bolt most az uj városház és Tuszkau-féle ház mellett van“.

— Tűz Vámoson. Vasárnap éjjel Vámoson tűz volt, melynek több ház esett martalékul. A kár azonban nem tetemes.

— Temetkezési-egylet számadása. A veszprémi I-ső és Il-ik egygyé alakult temetkezési-egylet évi számadását vettük az 1887-ik évről: Bevétel: Múlt évi pénztári maradvány 62 frt 59 kr. Har- mincznyolcz halottra befizetésből 2002 frt 88 kr. 21 uj tag beiratásából 10 írt. Ajándékokból 16 frt. Összesen 2100 frt 47 kr. Kiadás: 40 halottra kifizettetett 1680 frt. Temetkezési szolgálatért 51 frt. Pénzszedő fizetése 273 frt. Tisztviselők tiszteletdija 50 kr. Különfélékre 8 frt 30 kr. Pénztári maradvány 38 frt 17 kr. Összesen 2100 frt 47 kr. Vagyon és befizetések: Múlt évi pénzmaradvány 62 frt 59 kr. Veszprémi takarékpénztárba 519 frt 50 kr. Forgalmi tartozás 545 frt 10 kr. 40 halottért 906 tagtól 6 kr.-val 2174 frt 40 kr. Behatásokból 21 tagtól 19 frt. Kamatból 23 frt 21 kr. Különféléből 16 frt. Összesen 3359 frt 80 kr. — Veszteség és vagyon: 40 halottért kifizettetett 42 forintjával 1680 frt. Temetkezési szolgálatért 51 frt. Pénzszedő fizetése 273 frt. Tiszteletdijakra 50 frt. Különfélékre 8 frt 30 kr. Takarék- pénztárba 542 frt 71 kr. Forgalomban a tagoknál 607 frt 90 kr. Ugyan két halotti kintlevőség 108 frt 72 kr. Készpénz maradvány 38 frt 17 kr. Összesen 3359 írt 80 kr. Kovács Ignácz elnök. Sziver Ignácz alelnök. Nyikovics György pénztárnok. Sülé János jegyző.

— Verekedés. Kedden délben a liosszuutczán négy német sógor összeszólalkozott, aminek a vége verekedés lett. A jámbor svábok épen jól ütlegelték egymást, midőn a rendőrség közbelépett és elhelyezte az atyafiakat a dutyiba — kijózanodás kedvéért.

— Egy millió kétszázezer forint. Kerekszámban ennyi volt az az összeg melyet Festetich Tasziló gróf, a Festetich-féle hitbizomány jelenlegi tulajdonosa u múlt évben föl akart venni kölcsönképen. Miután azonban a birtok ilynemű megterheltetése aggodalmasnak látszott, rokonai meg akarták akadályozni a kölcsön fölvételét. A gróf erre a veszprémi kir. törvényszékhez fordult s részletes beadványban, melyben kimutatta, hogy a kölcsön uj épületek emelésére, gazdasági fölszerelésekre és terhes kölcsönök konvertálására szükséges, annak engedélyezését kérte. A törvényszék Fe.-tetich Tasziló gr. kérésének helyt adott, de kívánta annak kultúrmérnöki rajzokkal való kimutatását, vájjon a kérvényben említett épületek emelése szükséges és hasznos-e ? A kir. tábla 111. polgári tanácsa ma tárgyalta ez ügyet, s mert a várományosokat a tárgyaláson ki nein hallgathatták, a törvényszék határozatát megsemmisítette és uj tárgyalást rendelt el.

— A bűnjelnek vélt dohányzacskó. H.-Bödögéu (Pápa mellett) történt a következő eset: A fiatal férj izzadságtól nedves homlokkal megy haza fárasztó munka után, s otthon kedves fiatal felesége fogadta jó szívvel. A feleség az ágy lábából akarta előkotorászni a verejték lesimitására szánt kendőt, kendő helyett egy idegen dohányzacskó akadt kezébe, s azt nyomta nagy sietségben a férj forró homlokához. A férj az idegen gyanús jószág láttára elkékült-zöldült a sértett önérzet szülte haragtól s nyomban vallatóra fogta a menyecskét. A kis menyecske szabadkozott, de a férj nem engedett, felnyalábolta felesége holmiját, kocsira rakta s hazaküldte szüleihez. Három nap és három éjjel tartott már a szabna özvegység. Egyszer amint nagy szoninru«ágában öntözgeté a férj szivének kiolthatlun szomjúságát, előveszi a rettentő corpus

deíictit. Ni ni! íszeri áz az én dohányzacskóm! kiált fel szomszédja, egy jámbor öreg, ki tél fülére süket, fél kezére meg sánta. A férj nagyot néz erre, s csodálkozva kérdi: Igazán a kelmédé? Az hát! No akkor mégis igaza volt annyukomuak, csakugyan ártatlan, — kelmédtől csakugyan nincs okom félteni. Persze aztán csakhamar szent lett a békesség, másnap már vígan énekelt a kis menyecske pattogó tűz körül, s főzte férjének a — sárgarépát. De hát, hogy került az ágylábába az ominózus dohányzacskó? Hát a czicza mogtalálta az udvarajtóban és begurgitotta a zsíros dohány zacskót.

— JÓ falusiak. A kir. törvényszék előtt a napokban egy falusi földmi vés házaspár állt, meghallgatni az orgazdasági vétségükre hozott s kihirdetendő kúriai Ítéletet. Az Ítélet mindkettejükre marasztaló volt, de a büntetőtörvénykönyv egy paragrafusa szerint ha házaspárokat együttesen marasztalnak el, büntetéseiket felváltva tölthetik ki. „Nos hát

— kérdi az elnök — melyikük marad itt először ?“

— A házaspár összenéz, gondolkoznak, töprengenek. Végre megszólal a férjem uram. „Hát megkövetem a tekintetes törvényszéket, már csak maradjon itt az anyjukom, mesziről jöttünk tetszik tudni, azután nagyon kifáradt szegény, hadd pihenje ki magát“ — mondá oly jámbor komolysággal a férj, hogy a hallgatóság feltétlenül elhitte, miszerint a feleségnek a kúria marasztaló Ítélete valpAagos jótétemény lesz. Még az asszony is hálatelten nézett a gyengéd hitestársra. Fegyveres őr kisérte pár perez múlva a feleséget pihenni.

— Kuruzsló a biró előtt. Említettük, hogy Pauer Antal kuruzslás vácija miatt a helybeli járásbióság előtt állott. Pauer Antalra a kuruzslás üzés rábizonyulván, öt, ki három forintjával szokta magát honoráltatni. 30 frt pénzbírságra ítélték és figyelmeztették, hogy ha tovább is űzi a kuruzslást — őt a hűvösre fogják helyezni.

— Disznó tolvajok. Olcsó disznókhoz és ludakhoz akart jutni Mikola József szt.-iváni községi tehenes és vele vadházasságban élő felesége, Mihánka Juli, becsületes nevén. Az újabb időben azonban pénzhez nem juthatván, bizonyos tolvajlási eszme fogamzott meg agyában. Az eszme tetté lön! Vasárnap. midőn a veszprémi városi kanász a disznócsordát hazaterelte, Mikola vagy G darabot magához csalt s becsületesen keresett jószágképen haza akarta őket hajtani. — Ezalatt a felesége pedig a Kreutzer korcsma előtt tétovázó ludak közül egy párnak kitekerte ártalan nyakát és „hullájokat“ egy zsákba gyömöszölte. Már arezukon a melegedés kinyomatával hazafelé tartottak, midőn utjokbna a rendőrség feltartóztatta őket.

>- Egy családiarczkép elveszett. Megtalálója jutalomba részesül. Átadhatni a kiadó- hivatalba.

. Kerestetik egy üzleti czélra alkalmas kisebb lakház vagy lakásrészlet Veszprémben folyó évi Szt.-György napra haszonbérbe. — (Ajánlatokat „Bérlet“ czim alatt márcz. 15-ig elfogad a kiadóhivatal.)

Veszprémi £§J Színház.

A három bemutató előadás.

Balog Árpád provokálta a közönséget. Az előleges színi- jelentés, mely a „három bemutató előadásra“ felhívta a közönséget, kritikussá tette azt. Az igazgató tudta, hogy a közönség a legszigorúbb bíráló. És éppen ebből következtetjük. hogy Balog erősen meg van győződve arról, miszerint összetartó. auibicziózus fiatal erőket tartalmazó társulatnak az igazgatója. Bízik önmagában és társulatában. A szombati közönség nagy része, kezében a szinlappai, érdeklődéssel várta a függöny felgördülésót; a közönség kritikus lett, de hogy milyen volt a közönség bírálata a három bemutató előadásról, azt a bérletgyüjtés eredménye megmutatta. — De a közönség, mielőtt kimondaná a kritikát, megvárja a mi kritikánkat s bár tudja jól, hogy a bírálatnak rószrehajlatlannak kell lenni, mégis jobb szereti, ha nem a színészek, hanem az ő javukra dűl el a kritika. Mi csak annyit jegyzünk meg. hogy már a három bemutató előadás meggyőzött bennünket arról, hogy törekvő, ifju-tár- sulattal állunk szemben. Berzsenyi Julia, Bera Paula. Herezeg Eugenia, Balog Alajosné. Balog Árpád, Monori Sándor, Szabó Gábor jó erők, de ami fő, jók a segédszereplők, ami által az összjáték biztosítva van. Van a társulatnak jól felszerelt ruhatára, nagy és változatos könyvtára és ügyes festője.

A szombaton színre került „Eleven ördögöt“ már látta többször közönségünk. Berzsenyi Julia otthon van a színpadon. Az elevenség, a biztosság és a szép csengő hang méltán a társulat primadonnájává (eszik őt. Monori (Pom- ponius) megállta helyét; kuplettjeiért többször megtapsolták. Herczeg Eugenia (Marianna) szintén csengő hangú énekesnő, játéka biztos Balog Árpád már Desperieres szerepében megmutatta, hogy ép oly jó színész, mint direktor. Kitünően alakított és „tanácskozott.“ A „Mily érdekes“ hármas igen szépen sikerült. Herczeg Pepi Margót szerepében igen merev volt. Figyelmeztetjük, hogy ne nézzen mindig az ég felé. Boross Endre (Tibul de Hugeon) jó komikusnak mutatta be magát, kitől több kellemes estét várhatunk — ha nem hagyja magát elragadtatni. A többi szereplők is kitettek magukért, az összjáték teljes volt.

Vasárnap „Felhő Klári“ került színre népszinmü- bemutatásul. Berzsenyi Julia a czimszerepet szépen oldotta meg. Boross Endréné (Felhő Katicza) már volt városunkban s mondhatjuk, azóta sokat haladt. Balog Aha András szerepében egészen beleélte magát, Monori (Tenger Ádám) kitünően alakított s jól játszott. Bera Paula (Viola Éva) egyike a társulat legtehetségesebb tagjainak, aki egészen átérzi szerepét. Balog Alajosné jó „R ok káné“ volt. A többi szereplők is iparkodtak. Közönség vasárnapi.

Hétfőn, középszámu közönség előtt Ohnct „Vasgyáros“-a került színre. Bera Paulának (Claire) alkalma volt kimutatni tehetségét, mint drámai hősnő. Balog a „Vasgyáros“-i sikerültén adta. Ügyesen játszott Mérei Ida is (Susanne). Szabó Gábor jól adta Movlinet szerepét. Jól forgott a színpadon Herczeg Jozefa (Athanaise). Szatmáry (Oktáv) olykorolykor merev volt. Balog Alajosné a szerető anya szerepének szépen megfelelt.

Kedden Schőnthan kitűnő bohózata „Az arany pók“ került a deszkákra. Monori (Klingenberg) művészi alakításával folytonos derültségben tartotta a közönséget. Szabó Gábor (Hänfling rajztanár) jól megfelelt feladatának, hasonlóképpen Boross Endréné (Tériké) és Bera Paula (Sárika). Krémer élethűen adta az éhes Haspet. Boros Pál betegsége miatt beállott szerepváltozás egy kis viszásságot szült, amennyiben Boross Endre hangja nem felelt meg szerepének. Keleti küzdött a helyzettel. De azért a darab nem maradt hatás nélkül. Közönség középszámmal.

Szerdán Antal fiatal baritonista első felléptével Plan- quette „Rip van Winkle“-jét adták. Antalnak szép hangja van és játékán is bizonyos eleganczia vehető észre. Berzsenyi Júliának Lisbet szerepében ismét alkalma volt csengő hangját hallatni. Jól játszottak még Balog Á. (Derrik), Szabó Gábor (Niki fogadós), Herczeg E, (Katarina). Különben mindannyian iparkodtak hogy az összjáték sikerüljön. Elérték czólukat. Közönség nem sok.

Csütörtökön színpadunkon először került színre Szigeti I. „Czigány-princz“ czimü színmüve — telt ház előtt. A darab hiányait pótolja Konti zenéje. Herczeg Eugenia (Rózsa). Monori (Kaprin basa). Bera Paula (Nagy-Idá asszonya). Balog A.. Szabó Gábor (Adonyi). Krémer (Csóri Ferke), Boross E. (Zsiga) szerepeikben megállták helyüket. Herczeg Eugéniát csengő hangjáért nyílt jelenetekben is megtapsolták, Monori és Boross kuplettjeit tapsvihar követte.

Közgazdaság.

A gyümölcsfák trágyázása.

Hogy milyen jó hatással van a gyümölcsfákra a trágyázás, azt legjobban tapasztaljuk a konyhakertekben, hol az egyes táblák felváltva megtrágyáz- tatván, az ott levő fák szintén kapnak tápanyagot és ennélfogva folyvást szépen is teremnek. Ez volna a legegyszerűbb módja a fák trágyázásának, csakhogy nem minden gyümölcsöknél vihető ez igy keresztül.

A fák közvetlen trágyázásánál, legolcsóbbnak és legczélszerübbnek találtatott a hígtrágya alkalmazása. Trágyalé vagy hígított árnyékszék-trágyához hamut, kormot és egy kevés superfostátot keverve, egy ócska hordóba tesszük s ott erjedni hagyjuk ; ezen trágyalevet használat előtt jól felhigitjuk. — Minden fára két öntöző-kanna trágyalét kell számi • tani, melyet húsz kanna vízzel kell higitani s ekként alkalmazni tavaszszftl két hetenként és a gyümölcsfa fejlődésekor — különösen pedig a gyümölcs érése előtt 3—4 héttel — minden héten egyszer. Arnold szerint a fákat trágyázni kell elvirágzás után, hogy a megkötött gyümölcs megmaradjon: julius és aug.- ban a gyümölcs fejlesztése végett; szeptemberben, hogy a jövő évi terraövesszők s rügyek jobban fejlődjenek és végül télen át, hogy a faképződést jövő tavaszra előmozdítsuk. A trágyázást akként eszközöljük, hogy a fák körül két sor 50—60 cm. mélységű lyukat furunk, az egyik sor a törzstől 1—U/s méternyire, a második pedig a korona külső szegélye alatt legyen, a lyukak 1 méter távolságra furatnak lyukasztó-vassal; ezekbe a lyukakba töltjük azután a trágyalét, mely lyukat czélszertt befedni, nehogy betömödjenek. Szoktak sok helyt a fák körül sáuczot ásni s abba tölteni a trágyát, de ez nem helyes, mert a sánczásás által a fa gyökerei megsértetnek.

A gyümölcs fejlesztését — különösen törpe fákon elő lehet segiteni a konyhakertekben, ha azokat júliustól kezdve vízzel öntözzük, miáltal még a hullásnak is elejét vesszük.

Végül a különféle trágyák hatásáról megemlítjük, hogy Arnold hajdani kitűnő német pomológus kísérletei szerint a túlnyomóan légenytarialmu trágyák, kálitartalmukkal keverve, a fa növését mozdítják elő, mig a fosforsavdusak a gyüraölcsképződésre hatnak. Lauche, volt potsdami kertészeti felügyelő kísérletei szintén a most említett eredményt tüntették ki. Gy. F.

Nyilt-tér.)

Schwarzseidene Faille Frangaise, Surah, Satin merveilleux, Satin Luxor, Atlasse, Damaste, Ripse und Taffete fl. 1.10 per Meter bis fl. 8.85 (in ca.

120 verseli. Qual.) versendet in einzelnen Roben und Stücken zollfrei ins Haus das Seidenfabrik-Depot G. HENNEBEG (k u. k. Hnfliefevant), Zürich. Master umgebend. Briefe kosten 10 kr. Porto.

Reinseidene Stoffe 80 kr. per Meter, sowie á fl.

110, fl. 6.10 (farbige, gestreifte und carrirte Dessins) versendet in einzelnen Roben und Stücken zollfrei in’s Haus das Seidenfabrik-Depot G. HENNEBERG (k. und k. Hoflieferant, Zürich. Muster utugelieng. Briefe koster 10 kr. Porto.

Szerkesztői üzenetek.

— Passt ay. Az első jő ; de az utolsó versszak fölösleges is, rossz is. így adjuk — a jövő lapban.

— A haladás jelentősége. Bazin. Kérjük a végét is beküldeni. Üdvözlet !

— Dr. B. Budapest. Bizouy nem rajtunk mult. A bpesti főpóstát jó volna egy pár sorral figyelmeztetnie a kalamitásra.

— Devecser. A meggondolkozás eredményét várjuk.

— Pápa. Eötrös Károly ur a jövő hét folyamán Budapesten lesz található. Egyéb kérdéseire — levélben.

— Fels ő-Ö r s. Bővebb tudósításunk volt. Ezért mellőztük. Kérjük egyébkor.

— Z i r c z. Az nem újságba, de a szentszék elébe való.

— M. Daube. Frankfurt. Wir beignnen mit dór nächsten Nummer.

*) E rovatban közlöttekért nem felelős a szerk.

Felelős szerkesztő: K0MP0LTHY TIVADAR.

EQUTABiLE

az Egyesült-Államok életbiztositó-társasága

NEW-YORK-ban.

Alapittatott 1859-ben.

Biztosítási állomány 1886. decz. 31-én 1,747.000,000 - márka.

^ Az uj felvételek kitettek:

1884-ben 1885-ben 1886-ban

360.000,000 408.000,000 474.000,000 m.

Az összalap emelkedett 1886. január 1-töl 1887. január 1-jéig 272.000,000 márkáról 321.000,000 márkára.

A tiszta nyerbménytöbblét 1887. január lió 1-én 680.000.000 márkát tesz ki és a múlt évhez viszonyítva 130.000.000 márkával emelkedett. Tőke- befektetések Európában 16.000,000 márkán felül. A kötvények 3 óv múlva kifogásolliatlanok. Minden kötvény visszavásárlási és leszálitási joga 3 év múlva. A 100.000 dollárból álló részvénytőke alapszabályszerüleg csak is 7°/0 kamatoztatik. az azon felüli sok millióra rugó nyereség kizárólag a biztosítottak javára esik. Aligazgatóság Magyarország részére: Budapest, Aniráisjr-nt 12. s z.